Színes templomok

építészet templom Dirk U. Moench INUCE Kína Fuzhou Huaxiang Christian Centre India

Minek hinni dogmatikus szabályokban? Minek követni elfogadott mintákat? Minek templomokat nézegetni? Kevés olyan városlátogatás szervezhető, amiben nem szerepel legalább egy kisebb vagy nagyobb templom, bazilika, székesegyház vagy bármilyen egyházi épület. Igaz, több köztük a hasonlóság, mint a valódi különbség. Persze vannak szerencsésebb adottságúak, jobb elhelyezkedésűek, egészen puritánok és giccsparádék is. Európában szinte település nem létezik templom nélkül. Európán kívül viszont egész érdekes templomokkal találkozhatunk, ami heves vitákat váltana ki Európában. A templomokról Európában megvan a saját elképzelésünk. Bizonyos szigorú keretek között szabadságot ad egy templom tervezőjének, de a közvélemény talán még szigorúbb követelményeket támaszthat egy templom tervezőjével szembe.

Milyen színű lehet egy templom?

Nem mindegy? Persze, hogy nem mindegy! Semminek sem mindegy a színe. Ez egy ilyen "színes" világ.  Mindennek olyan színűnek kell lenni, amilyen sztereotípiánk van róla. Talán pont ezért lehet jó nem Európában templomot tervezni és építeni. 1938-2018 között építették Fucsou - kínai nagyvárosban - a Huaxiang Keresztény Központot, a végén a svájci INUCE • Dirk U. Moench építész(iroda) segítségével, aki(k)től egyáltalán nem áll távol ez a feladat, olvasható a honlapjukon. A svájci építészeti forradalomról nem is olyan régen beszéltünk.

Nálunk semmilyen forradalomról, reformációról nem beszélhetünk az építészetben, hadd dörgöljük ezt a magyar illetékesek orra alá.

építészet templom Dirk U. Moench INUCE Kína Fuzhou Huaxiang Christian Centre India
A rózsaszín Keresztény Központ Kínában

Elképzeljük, hogy nálunk milyen felháborodás lenne egy rózsaszín egyházi épületből!

A rózsaszín lányos szín, provokáció - a legenyhébb kritika lenne rá. Nem is engedélyeznék, elbukna már a tervezőasztalon, mert inkább tartanák az Ördög megkísértésének, mint Isten tiszteletének. Megépítve, lefotózva annyira nem is vállalhatatlan, egészen más a púder szín. Élőben is üthet, mert van kisugárzása az épületnek, nem nevezhető viccnek, heccnek vagy bármilyen gegnek. Komolyan veszi magát nem csak az, aki tervezte, de az is, aki végül megépítette.

építészet templom Dirk U. Moench INUCE Kína Fuzhou Huaxiang Christian Centre India

A vallásszabadság a templomok formájának, színének (=építészetének) a szabadságát is kellene, hogy jelentse. A tartalom nem kellene, hogy annyira meghatározza a formát, mint azt mi, itt Európában gondoljuk.

építészet templom Dirk U. Moench INUCE Kína Fuzhou Huaxiang Christian Centre India

Indiában még ennél is tovább merték gondolni a vallásszabadságot

Ilyen és ehhez hasonló, vidám és játékos templomokat garantáltan sehol nem mernének még tervezni sem Európában, nemhogy építeni.

építészet templom Dirk U. Moench INUCE Kína Fuzhou Huaxiang Christian Centre India

A színes templomok nem illenek nálunk a papi hivatáshoz – helyeselnek egyesek. A hivalkodó gicssparádé, az arisztokratikus egyházi épületek és mentalitás sem illenek hozzá – gondolják ezt mások már a reformáció óta.

építészet templom Dirk U. Moench INUCE Kína Fuzhou Huaxiang Christian Centre India

500 évvel később sem európai példákat tudunk mutatni a reformáció valódi következményeiről, hanem kínait és indiait. Martin Luther és Jean Calvin ma sem döngetnének üres kapukat Európában.

építészet templom Dirk U. Moench INUCE Kína Fuzhou Huaxiang Christian Centre India

Képek: India és Kína

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Az ismeretlen magyar lakáspiac 2019-ben

lakásárak lakáspiac reálérték infláció eurostat 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

”Lehetünk örök optimisták, mint a legnagyobb hirdetési oldal vagy érdekemberek, mint a legnagyobb ingatlanos franchise hálózat. Mind a két ingatlanpiaci szereplő azt az üzenetet hordozza, hogy ne féljünk a magyar lakáspiactól és főleg ne a budapestitől. A realista szempontok alapján keresett lakáspiaci összefüggések viszont fokozott óvatosságra intenek. Azt mondhatják erre, hogy milyen rossz lenne már a világ, hogy ha mindenki egyetértene mindenben és nem léteznének véleménykülönbségek. A kérdés ebben az esetben is inkább az, hogy különbséget tudunk-e tenni a (szubjektív) vélemény és egy (objektív) tény között. A magyar lakáspiacot a szubjektivitás mozgatja, nem vitás, nincsenek könnyű helyzetben az objektíven gondolkodók. Aki így érzi magát, fontos, hogy tudja nincs egyedül.”

- összegeztük a Realista szempontok-ban a döntéseinket befolyásoló érzelmek és tények örök harcát még 2017 szeptember elején. Alig egy hónappal azután, ahogy elhelyeztük Magyarország lakáspiacát Európa térképén A magyar lakáspiac Európában helyzetelemzéssel. Kérdések és válaszok, de inkább válasz nélküli kérdések gondosan egymásra és egymásba fűzve, mert a lakáspiacról a legnagyobb kihívást jelenti összefüggésekben gondolkodni, nem csak kiragadni egy-egy számunkra szimpatikus információt róla és azt ismételni minduntalan. A magyar lakáspiac egyik legnagyobb ellensége a sztereotípiák- ismételgetjük néha magunkat, néha még képletesen imádkozunk is, mint ahogy azt tettük az Ima a lakásaink értékéért statisztikai okfejtésünkben, hangosan gondolkova, talán szokatlanul perspektivikus módon. A magyar otthonok reálértékével foglalkoztunk és tettünk egy olyan kijelentést, amit lehet idővel be is fogunk keretezni és kiteszünk a falra. 2017 februárjában igen sokan beszéltek a lakásárak csökkenéséről is, ezzel együtt az ingatlanaink reálértékét szerették volna csökkenteni. Az FHB Lakásárindex-ben találtunk egy érdekes budapesti grafikont, amit tovább gondoltunk 2017 elején. Abban a grafikonban 1990-et tetkintették bázis évnek, amikor egy budapesti lakás képzeletbeli reálértéke 100%-volt. Ezért tettük fel a következő kérdést, aminek a fontosságát is hangsúlyoztuk közben:

„Mikor fogunk ott tartani, mint 1990-ben?

Ma sokan azért imádkoznak, hogy soha de soha ne történjen ez meg. Biztosan jó hazafik, istenfélő emberek. De ha egyszer ez megtörténne, akkor az legalább olyan nemzetegyesítő, büszkeségre és összetartozásra okot adó esemény lenne, mint egy olimpia. Sokkal kevesebb köze van a többségnek az ötkarikás játékokhoz, mint a lakások reálértékváltozásához. Egy olimpia megrendezése, hogy fájdalmas vagy örömteli pillanat lehet-e, mindenki maga belátása szerint döntheti el. A lakásaink, az életünk legfontosabb vagyontárgyának az értékállósága, egy igazi nemzeti ügy. Isten minket úgy segéljen!”

lakásárak lakáspiac reálérték infláció eurostat 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Egy budapesti lakás újra nagyon értékes

2018-ban megtörtént!

Szépen csendben, tűzijáték és mindenféle nagy ünnepség és cirkusz nélkül a budapesti lakások reálértéke átlépte a 100%-ot. 28 év után egy budapesti lakás – ha még teljesen megfoghatatlanul is – de végre többet ér, nagyobb a vásárlóereje, vásárlóértéke, több terméket és szolgáltatást tudunk vásárolni az árából mint 1990-ben.

A rövidlátás népbetegség nálunk, a gazdaság fontos szereplőin át, a magyar államon keresztül, még a „kisemberekre” is jellemző, hogy nem nagyon látnak tovább az orruknál. A lakáspiacunknak sem jó, ha nem látunk túl 2014-en vagy 2008-on, 2004-en, esetleg 2000-en és így tovább.

Minél távolabbról nézzük és értékeljük a lakáspiacot, annál tisztább képet kaphatunk, még ha az adatok néha nem is 100%-ban megbízhatóak. Elmondjuk újra, hogy 2007 előttről nincsenek minden szempontból elemezhető és értékelhető lakáspiaci adataink, mert a KSH-t sem érdekelte. El tudják képzelni ezt? Ennek ismeretében tudjuk igazán értékelni azt, hogy a lakáspiacunk miért volt annyira sérülékeny, miért volt nagy vesztese a 2008 utáni eseményeknek, és mit is jelentett elindulni a gödör aljáról 2013 végén.

2018-ban az országos magyar lakáspiac is majdnem, már majdnem elérte a 2007-es lakáspiaci reálértéket

Néhány országgal összehasonlítva ábrázoltuk a magyar lakáspiacot, újra emlékeztetve mindenkit, hogy a magyar lakáspiac kozmopolita és 2019-től ezzel a  tulajdonságával komolyabban kell számolni, mint bármikor 2014 után. Nehogy bárki is félreértse, ez nem az adott országok lakásárait hasonlítja össze. A grafikon csak azt mutatja be, hogy külön-külön az országok lakáspiacai hogyan viselkedtek ugyan abban a világgazdasági környezetben.

A magyar lakáspiac egyik nagy vesztese volt, addig például Ausztriában a lakáspiac ellenálló maradt a külső hatásoknak. Csehországban inkább volt stagnálás, mint recesszió lakáspiaci értelemben. Románia elbukott és bő egy évtized után is felére inflálódott lakáspiaci árakról beszélhetünk.

A magyar lakáspiac fel tudott állni és 2018-ban 96%-os reálértéket tudott felmutatni. Ez megfelel a 2008-as reálértéknek. Azt mondhatjuk, hogy Magyarországon egy átlagos ingatlan annyit ért 2018-ban, mint 2008-ban. Ez egy évtizedes harc volt az inflációval, nagy küzdelem, ami jól mutatja az infláció erejét a lakásárakkal szemben.

lakásárak lakáspiac reálérték infláció eurostat 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A magyar lakáspiac évtizedes harca az inflációval...és sohasem ér véget

A mai napon az európai statisztikai hivatal, az Eurostat közölte, hogy 2018 első kilenc hónapjában éves alapon 7%-kal nőttek Magyarországon a lakásárak. Ehhez jön hozzá az a plusz információ, hogy 2018-ban a KSH szerint 2,8% volt előzetesen az éves infláció (Megjegyzés: az Eurostat szerint 2,9%, ami valószínűleg kerekítési módszertani különbség lehet). A teljes, éves lakáspiaci reálárváltozás akár tovább csökkenhet, mert 2018-ban egész évben, negyedévről negyedévre egyre alacsonyabb árváltozást mért a KSH. Ezért történhetett az, hogy a II. és III. negyedéves lakásárindexben egyfajta lakásárcsökkenésről beszélhettek a rosszmájúak.

Az első félév után biztosra vehetjük, hogy egy jóval csendesebb második félév volt 2018-ban az országos árnövekedésben. Ez nem igaz Budapestre. Budapest jelentős reálárnövekedéséhez kb. 18%-os nominális lakásárváltozás kellett. Nagyot tévedtünk, amikor 2018 februárjában infláció mértékű árváltozást vártunk Budapesten.

A budapesti árváltozást és reálértéket két nagyon fontos körülmény árnyékolja be, amit nem lehet elégszer hangsúlyozni

Az egyik legfontosabb, hogy az adásvételek száma csökken és nem nő. A budapesti lakásárak növekedése mögött nem a kereslet növekedése áll. Ha így lenne, akkor egyre több lakást adnának el Budapesten és nem egyre kevesebbet. Sajnos még idén is találkozni azzal érveléssel a magyar médiában, hogy Budapesten rengeteg lakást adtak és adnak el és az árak növekedése újabb és újabb, egyre több és több vásárlót vonz. Ez viszont egyszerűen nem igaz. A budapesti lakáspiacon 2019-ben sem az árak iránya a kérdőjel, hanem a vásárlók száma.

Ahogy a múlt elemzése mutatja, Budapesten sem az árak csökkennek érdemben, amikor csökken a kereslet vagy stagnál a lakáspiac, hanem az infláció tudja felfalni a lakásárakat, elinflálni azokat. A valóságban ebből annyit érzünk, hogy a lakásárak nem igazán változnak, hozzászokunk, elfogadjuk hosszú évekre. Azok az elképzelések, hogy a budapesti lakásárak nominálisan majd hirtelen bezuhannak, korrigál a piac – ahogy szeretik ezt finoman kifejezni – nincs semmilyen bizonyíték a múltban. 28 év távlatából annyit tudunk Budapestről, hogy a budapesti lakásárak nem tudják követni az inflációt, ha nincs minden rendben.

lakásárak lakáspiac reálérték infláció eurostat 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A beteg újlakáspiac és a csökkenő kereslet bizonytalanná teszik Budapest kilátásait

Az árak változásában pedig igen nagy szerep jut az új építésű ingatlanoknak. Magyarországon az egyik leglátványosabb hatása a lakóingatlanok építésének van. A lakóingatlanok építése viszont elég sok problémával küzd jelenleg. A családi házak szerepe jelentős, még az értékesítésre épített lakóingatlanok tortájából is igen szép szeletet tudhat magáénak, írtuk a Hajrá családok! Hajrá családi házak! munkánkban 2018 november elején. Sok a kérdőjel az újlakáspiac körül, nem igazán látni mögötte a keresletet, csak az elszálló árakat, kísértetiesen hasonlóan a budapesti lakáspiachoz.

Van egy erős inflációs nyomás és van egy szokatlanul bizonytalan újlakáspiac és építkezési kilátás Magyarországon 2019-ben

Mindeközben az országos adásvételek száma is fékezésbe kezdett, a vásárlói kedv stagnálást mutat, mert a reálértékek változása egyben elbizonytalanító is. Budapest pedig nem tudja kivonni magát az ország lakáspiaci hangulata alól, annak alá van rendelve.

A felpörgött a lakáspiac kijelentés 2019-ben már egyáltalán nem igaz. 2014-2016 között pörgött fel. 2016 második felétől kezdve a megnyugvás jeleit mutatja.

A nagyvárosi lakásárak és a vidéki lakásvásárlók-ban részletesen elmagyaráztuk, hogy Budapesten nem tudnak tovább nőni látványosan a lakásárak, ha Magyarországon az éves adásvételek száma nem nő tovább. Addig viszont gond nélkül, csökkenő budapesti kereslet mellett is egyre drágábban adhatnak el, egyre kevesebb budapesti lakást egy évben.

A budapesti reálérték látványos szintjének van egy súlyos ára, a likviditás csökkenése

Budapesten nem egyre könnyebb, hanem egyre nehezebb „piaci áron” eladni egy lakást. Ez legalább olyan rossz hír a bankoknak, akik hiteleznek itt, mint az olyan eladóknak, akik meghirdetik a lakásukat, de vevőt már nem találnak rá. Így nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy a rekord magas reálérték meddig tartható fenn Budapesten, mikor lesz ismét valódi ellenfele az infláció. A lakáspiacon sok értelemben mindig egyensúlykeresés van, nincs valódi piaci egyensúly, egyszer fenn, máskor lenn állapot a lakáspiac sokismertelenes képletének is a része.

lakásárak lakáspiac reálérték infláció eurostat 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
 2008 előtt nem volt ilyen nagy az árolló a főváros és Magyarország között, ill. a lakáshitelezés sem volt olyan szigorú, mint ma - Az önerő a fék, nem a lakásárak

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

palimadár.com

ingatlanmarketing ingatlanhirdetés ingatlanpiramis ingatlan disputa ingatlanközvetítés ingatlanértékesítés 2019 Magyarország Ingatlanműhely

” - március 1-től árat emelt a piacvezető hirdetési oldal, még hozzá igen gyorsan és mindenféle különösebb előkészítés nélkül (15 nap alatt).

Miért emel árat és ez miért fontos egy lakásbefektető számára például?

Nem az az üzenete, hogy drágább lesz hirdetni. Nem, ez azt üzeni, hogy a hirdetési oldal bevételei nem megfelelően alakulnak. Valami gond van a lakáshirdetési piacon. Azt gondolhatják sokan, hogy a hirdetési oldalak most rommá kereshetik magukat. Aztán a hirdetési oldalak az elsők között érzik meg a hirdetések számának növekedését és azok csökkenését is.

Egy lakásbefektető is figyeli a hirdetések számát.

Már vannak, akik hiányolják a friss kínálatot 2018-ban és szerintük a kínálat nem hogy nem nő, hanem inkább szűkül. Türelmetlenek és persze egy picit idegesek is lehetnek azok, akiket ez kellemetlenül érint. A hirdetési oldalak is hiányolják a hirdetéseket és ők is egyre feszültebbek. Meg is ijedhettek, mert nem csak a piacvezető emel árat. Követi a többi is, mert készülnek és nem a tavaszra, nem is a nyárra, hanem a következő lakáspiaci ciklusra.”

- írtuk ezt az Ingatlan, szenvedély, betegek című figyelemfelhívó munkánkban még 2018 március elején.

A mai napon, tehát 2019. január 15-én kiküldte a vezető hirdetési oldal a céges hirdetőknek (=ingatlanközvetítőknek), hogy február 1-től kb. 25%-kal emeli az árait

A Támadnak az ismétlődő hirdetések -ben összefoglaltuk mindazt, ami azóta is folytatódik = Egyre pocsékabb az online lakáspiac kínálata. Az online hirdetések, elsősorban az ingatlanközvetítői hirdetések száma trendszerűen fogy, amivel a hirdetési oldal kényszerpályára került. A magánhirdetők nem tudják helyettesíteni a céges hirdetőket. A céges hirdetők és a hirdetések közötti szoros kapcsolatra Az Ingatlanpiramis -ban hívtuk fel a figyelmet.

ingatlanmarketing ingatlanhirdetés ingatlanpiramis ingatlan disputa ingatlanközvetítés ingatlanértékesítés 2019 Magyarország Ingatlanműhely
"Az ingatlanpiac viszont valójában egy hirdetési piac, ami az internet korában talán még inkább igaz."

A csökkenő céges hirdetésszám miatt 2019-ben drasztikus lépésre szánta el magát a hirdetési oldal , amiért a szűkülő lakáshirdetési piac egyre drágábbá teszi az online hirdetést

2018 októberében már a vészharangot csengették az ingatlanközvetítők (= Ingatlan disputa), akik addigra jutottak el igazán arra felismerésre, hogy A lakáspiac nő, az ingatlanközvetítés csökken. Mi két éve figyeljük ezt a különleges lakáspiaci jelenséget, ami gyakorlatilag még a hazai ingatlan franchise világot is átrendezte, húztuk le erről a leplet az Ingatlan franchise és az élesedő pozícióharc -ban.

2019 már nem csak a bevételnövekedés illúziójáról szólhat az ingatlanos cégek számára, hanem itt az ideje racionálisan gondolkodni és költséghatékonyan működni, mert nem csak a vevőket nézheti palimadárnak a lakáspiac, hanem bizony őket is.

Kép: Instagram.com

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Mikortól számít átverésnek a lakáspiac?

lakásárak lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

”Egy lakóháznál már 500 ezer forintos kivitelezési költségek kezdenek elterjedni eladható négyzetméterre számolva, ami az elmúlt egy évben nőtt meg 400-450 ezer forintról ekkorára. Ehhez hozzájön még mondjuk 50 ezer forint telekár, 100 ezer egyéb költség (tervezés, értékesítés, marketing, menedzsment stb.), ami már 650 ezer, és még egy fillért sem keresett rajta a fejlesztő. Erre jön a 27 százalékos áfa, így már 825 ezer forintnál járunk (egy garázzsal együtt). Néhány évvel ezelőtt még nem hittük volna el ezt az árat. Ha a fejlesztő ezen még keresni akar 15-20 százalékot 4-5 év alatt, akkor 950 ezer-1 millió forintért kellene értékesítenie egy négyzetméternyi új lakást egy átlag projektben. Vajon hányan fognak ennyiért lakást venni? Ezért azt gondolom, hogy drasztikusan vissza fog esni a kereslet.” – mondta Futó Gábor, a Futureal-csoport alapító társtulajdonosa 2019. január 12-én egy interjúban.

Nem lett tele a média olyan szallagcímekkel, hogy a lakáspiac saját magától felrobbanhat, még a piros gombot is a lakáspiac fogja megnyomni ehhez. Nem kell hozzá semmilyen gazdasági válság, kár valami világméretű válságra várni, hogy bajba sodorja magát. A magyar lakáspiac összeomlását csak akkor tudják értelmezni, amikor nem is a lakáspiac van bajban, hanem globálisan a világ, lokálisan egy régió, mondjuk az EU, vagy egészen mikroszinten, egy ország. De mi van akkor, ha egy ország lakáspiaca már jóval korábban bajba kerül?

A magyar lakáspiac jeleket küld felénk, amiket nem tudunk és nem is akarunk értelmezni – írtuk néhány napja, megismételve mindazt, amiről két éve folyamatosan beszélünk. Pontosan azért írtuk, mert tisztában vagyunk vele, hogy a magyar lakáspiac válságát külső okoktól várjuk, azokban látjuk és láttatjuk a veszélyforrást. A hazai lakáspiaci jelenségeket összeségében nem értelmezzük, csak kiragadunk egy elemet belőle, egy bizonyítékot arra, ami bizonyíthatja nincs is válság. Azt mondjuk, hogy nem lehet válságban a magyar lakáspiac, ha nőnek a lakásárak. Azt mondjuk, hogy az lehetetlenség, hogy így legyen. Nem, nem és nem. Tagadjuk, tagadjuk, a végtelenségig tagadjuk. Pedig már átverésnek érezzük a lakáspiacot.

A zsigereinkig hatol bennünk a felismerés, hogy a piac nem a keresletnek áraz, hanem a kínálatnak. Ez azt jelenti, hogy egymásnak áraznak a hirdetők, legyen szó most használt vagy új építésű lakásról. Mondjuk ma 350 Ft egy kiló olyan kenyér, amit olyan ember nem vesz meg, akinek csak egy picit is fontos, hogy mit eszik. A minőségi kenyérnek már inkább 1000 Ft kilója és hol vannak már ettől az ártól a többi finomságok. Mi lenne, ha holnaptól minden pékség, az összes, minden bolt, az összes a legolcsóbb kenyeret 1000 Ft-ra árazná be? Azt mondanánk ez nonszensz, nincs semmi értelme, mert nem tudnák eladni és a nyakukon maradna. A pékeknek az az érdeke, hogy el tudják adni a kenyeret és nem az, hogy kenyeret süssenek. A sütésből még nem fognak megélni. Így biztosan rá lennének kényszerülve, hogy a vevők pénztárcájához árazzák be a kenyeret. A kenyér ára általában az előállítási (technológia és munkabér), alapanyag és szállítási költségek miatt nő. Az új építésű lakások ára is valami hasonló miatt kellene, hogy változzon. A használt lakások árai meg mindig szépen követik az új építésű lakásokat. Hiába nem tudjuk értelmezni ezt, így működik a magyar lakáspiac.

Nem látjuk semmi valódi okát annak, hogy az elmúlt 5 évben valami olyan óriási csoda történt volna itt, amiért indokolt mindent aranyárban adni a lakáspiacon. Főleg azon a lakáspiacon, ahol beszéltünk már a láthatatlan keresletről, ami csak a fejekben létezik. A pékek nem tudnának a láthatatlan keresletből megélni és kenyeret sütni neki, a pékek és a vásárlóik között működik a klasszikus kereset-kínálat kapcsolat. A lakáspiacon nem létezik ez a szoros kapcsolat a vevők-eladók között. Lakást lehet építeni és lehet árulni is a láthatatlan keresletnek, mert maximum nem adják el. Nem megy tönkre, jól el van az ott, ahol megépítették. Ha egy használt lakást nem tudnak eladni, akkor mi lesz? Semmi, nem adja el a tulajdonosa. Marad benne továbbra is, esetleg kiadja, vagy áll üresen. Kit érdekel! Egy lakásnak pont az a nagy előnye egy kenyérrel szemben, hogy igen tartós.

Ezzel azt akarjuk mondani, hogy a lakáspiac kínálati oldala teljesen el tud szakadni a keresleti oldalától Magyarországon, mert a kínálati oldal sosincs olyan nyomás alatt, mint mondjuk a pékek. A lakáspiac nem valódi piaci alapokon működik itthon, a kereslet pénztárcájában inkább turkálni szeret a kínálat, nem alkalmazkodni hozzá.

Egy ilyen torz, kínálatvezérelt lakáspiac, mint a magyar, jóval hamarabb bajba tudja sodorni magát, amikor kezdi elveszíteni a kapcsolatot a kereslettel. A budapesti lakáspiac már 2016 óta elveszítette. Az országos lakáspiac még nagyon komoly erőfeszítéseket tesz, kínkeservesen, vért izzadva a kereslet látszatát tartja fenn.

De ma, 2019-ben, nem találnánk már olyan lakáspiaci szereplőt, aki azt merné mondani, hogy az adásvételek száma, magyarul a kereslet olyan optimista lenne, mint az volt évekkel korábban. A nagy, hangadó piaci szereplők, a véleményformálók 2019-re már bőven „válság” előtti keresletre számítottak, látványos és dinamikus növekedésre az adásvételekben. Félig igazuk lett! Tényleg válság előtti kereslet van, csak nem pozitív, hanem negatív értelemben. Már a kifinomult konformisták is árérzékeny vevőkről suttognak. Mi inkább azt mondjuk, amit a lakáspiac mondana, ha lenne egy szóvivője: a vevők egyre nagyobb átverésnek érzik a lakáspiac kínálati oldalát.

A magyar lakáspiaci válság akkor lesz igazán látványos, amikor majd a kínálat is egyre nagyobb átverésnek érzi azt, amit képvisel. Ma még nem beszélhetünk irányváltásról. A magyar lakáspiac kínálati oldala önfejű, fafejű, sosem tanul a hibáiból és hagyja, hogy a történelem megismételje önmagát. Nem kell hozzá kamatemelés, nagy infláció, de még gazdasági recesszió és hitelpiaci anomáliákra sincs szükség, hogy a lakáspiac válságba sodorja magát. Elég az is, ha már a vevők úgy gondolják, hogy válságban van és jobb például kivárni, türelmesnek lenni, a pálya széléről nézni a kínálat színházi előadását. A vevőknek is van hol lakniuk – mondaná a lakáspiac szóvivője a gőgös kínálatnak 2019 január közepén - nincsenek rászorulva mindenáron az eladók lakásaira.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
100+ lakásos új lakótelepparki garzon árai, amit egy érdeklődő vevő kapott emailben, szintén 2019. január 12-én

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Amerikából jöttem, mesterségem címere

kivándorlás elvándorlás tetőfedés tetőfedő bádogos EU USA Ingatlanműhely

Az elvándorlást, kivándorlást nálunk gyakran összekapcsolják a hazai életkörülmények kritikájával. Azzal, hogy innen csak azért mehet el valaki, mert számára élhetetlen ez az ország, nincsenek meg számára az emberi élethez méltó feltételek. Fordítva is igaz, amikor a hazaköltözést úgy értékeljük, hogy az ország élhetőbb, sokkal vonzóbb, jó irányba halad. Abba bele sem gondolunk, hogy Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozásával vált igazán részese a globális világnak. Komoly érvek szóltak amellett, hogy megnyílik a magyarok számára is az EU és az EU-val szoros kapcsolatot ápoló szomszédos országok munkaerőpiaca. Idővel pedig a világ más országaiba könnyebben utazhattunk, vállalhattunk munkát, mert Magyarország EU-tag lett.

Eltelt másfél évtized és ma meg az a hír, leginkább egy vita, hogy hányan is élnek dolgoznak a határokon kívül

Vita, mert az a magyar virtus része, hogy mi magyarok kevés kérdésről tudunk beszélgetni egymással, mi inkább mindenen vitatkozunk. Az Európában (és nem feltétlenül az EU-ban) élő és dolgozó magyarok száma azért lehet vitaalap, mert megítélhetjük a 21. századi Magyarország egyik nagy előnyének és megélhetjük a legnagyobb katasztrófájának is.

kivándorlás elvándorlás tetőfedés tetőfedő bádogos EU USA Ingatlanműhely
Magyar tetőfedő és bádogos munkája

Létezhet-e olyan Magyarország, ahol minden magyar abban az országban akarna élni?

Meglepő lenne, ha igen. A világ sokkal érdekesebb hely annál és mi magyarok meg sokkal kíváncsibbak vagyunk, mintsem itt akarnánk élni. Egyetlen egy országnak sem lenne jó, ha csak olyanok élnének benne, akik ott születtek. Ez egy elég régi igazság, kiállta már az idők próbáját – még ha vannak is, akik megkérdőjelezik időről időre - azért olyan igaznak tekintsük, mint a tengelye és a Nap körül forgó Földet. Erőszakos törekvések voltak már erre korábban, ma inkább a retorika szintjén lehet déja vu érzésünk. Sok magyarnak kimondottan jót tesz a levegőváltozás, a világlátás. Egészen máshogyan éli meg az adott ország vagy országok közéletét, emberi élethez méltó feltételeit, mint például itthon. Mondjuk jobban elfogadja, hogy ott bérlő és nem akar saját tulajdont vásárolni. Ezzel elég nagy terhet le tud venni a válláról. Minden nyugodtabb, minden kiszámíthatóbb, minden rendezettebb, vagy csak annak éljük meg, és mi magunk nyugszunk meg, leszünk kiszámíthatóbbak, élünk rendezettebb életet.

Gyakran mondják, hogy minden csak hozzáállás kérdése és a Magyarországgal szembeni hozzáállásunk nem mindig említhető egy lapon más, kedvelt úticélokkal

Lehet. Még az is lehet, hogy sok benne az igazság. Ha mi magyarok tovább is el és ki akarunk vándorolni, szabadon, egyéni és önálló döntést hozva, nem kényszerből, menekülve, üldözve, akkor ebben az is benne van, hogy a fogadó országoknak is erre nyitottnak kell maradniuk. Persze az sem árt, ha mi magunk, tehát Magyarország sem gondolhatja azt, hogy Magyarország például csak a magyaroké. A retorikából itt már könnyen jog lehet, törvények, amik szembesíthetnek minket azzal, hogy pont olyan lesz az adjon isten, mint a fogadj isten. Hazajöhetnek majd magyarok azért is, mert már nem látják őket ott szívesen. Megeshet. Megváltozhat egy ország viszonya is a magyarokhoz. Így idővel lehet, hogy szűkül a tér, elfogyhat a levegő, ahol minden nyugodtabb, kiszámíthatóbb, rendezettebb, vagy legalább annak tudjuk megélni ott.

Ez jutott eszünkbe, amikor a közösségi médiában szembejött velünk egy Cleveland, Ohio (USA) – ban élő magyar tetőfedő és bádogos munkája

Németországban kezdte a pályafutását, majd a Nagy-tavak környékén dolgozott és került szorosabb kapcsolatba az Egyesült-Államokkal, derül ki a saját cége honlapjáról. Láthatóan letelepedett, talált magának egy amerikai (a képek szerint őslakos) feleséget és vállaltak közösen egy fiút és egy kislányt is. A munkája, a döntései, a felesége/férje és a gyerekei alapján is meg lehet ítélni valakit. Addig jó, amíg rajtunk múlik, hogy kit hogyan ítélhetünk meg és nem törvények kényszerítenek erre.

kivándorlás elvándorlás tetőfedés tetőfedő bádogos EU USA Ingatlanműhely
"My name is Sandor (pronounced SHAN-DOOR) Varga and I am the proud owner of Exact Roofing"

Képek: Instagram.com

Egyéb forrás: Exact Roofing

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Egy másik tégla a falban

Manuel Hertz Ballet Mécanique Zürich Svájc építészet betoház Ingatlanműhely

Egy ideális világban a rendőr angol, a szakács francia, a szerelő német, a szerető olasz, és a svájci szervez mindent. Rémálmainkban viszont a rendőr német, a szerelő francia, a szakács angol, a szerető svájci, és az olasz szervez mindent." – tartja egy régi mém, ami olyan időkből származhat, amikor még faxon terjedt az elektronikus folklór, vagy ahogy akkor nevezték, a faxlore. Cinikus és ironikus humor, amivel megbántani nem akarnak senkit, de azért könnyedén megbántható vele mindenki. Mint amikor azt mondják rólunk, hogy ha valakinek van egy magyar barátja, akkor már nincs is szüksége ellenségre. Nyelünk egyet és most mi mégis inkább Svájcnál és a svájciaknál maradnánk.

Manuel Hertz Ballet Mécanique Zürich Svájc építészet betoház Ingatlanműhely
Kattintson a galériára további képekért!

Mutatnánk egy kortárs példát a svájci érzéketlenségre és precizitásra

A valóságban azért mindig minden olyan más tud lenni. Itt van egy ötlakásos bérház. Nevezzük a svájciak modern önkritikájának vagy kritikus építészetének. A szomszédai nem biztos, hogy örülnek a 2017 júliusában átadott épületnek. Kívülről nézve mindennek nevezhető csak nem érzéketlennek, humorosan hívja fel magára a figyelmet. Tájidegennek lehet nevezni, meg érdekesnek is a látványt Zürich, Seefeld városrészében, de érzelem nélküli üres betontömbnek már nem igazán.

Manuel Hertz Ballet Mécanique Zürich Svájc építészet betoház Ingatlanműhely
Kattintson a galériára további képekért!

Betonkocka az egész

Ezt azért jól visszaadják a belső képek is. A nyers betonról megoszlanak a vélemények. Iparinak cikizik még ma is, pedig nem egy 21. századi alapanyag. Vissza lehetne vágni azzal, hogy ez legalább nemcsak „egy másik tégla a falban”.

Manuel Hertz Ballet Mécanique Zürich Svájc építészet betoház Ingatlanműhely
Kattintson a galériára további képekért!

Mennyire sikerült megszelídíteni Manuel Herz építésznek a betonházat?

Az már ízlés kérdése. A ház követlen környezetében is van valami nem európai, egyáltalán nem svájci. Ez olyan bevándorló, természetellenesen természetes ház lehet abban az utcában. Átnézve a szomszédba, azonnal érezni a kontrasztot a kiszámítható renddel és rendezettséggel szemben.

Manuel Hertz Ballet Mécanique Zürich Svájc építészet betoház Ingatlanműhely
Kattintson a galériára további képekért!

A ház különlegessége a mozgó erkély+árnyékoló rendszer, ami a ház frontját adja. A videót érdemes megnézni, ami jól érzékelteti a ház hangulatát és el lehet rajta mélázni közben, hogy továbbra is az lenne az ideális világ, ahol a svájci szervez mindent és nem az, ahol svájci a szerető :-)

Képek és forrás: designboom.com

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Láthatatlan vevők, látható kockázatok

lakásárak lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

A lakáspiac heves érzelmeket vált ki, így nem csoda, amikor általában drámai változásokat vizionálnak laikusok. Úgy képzelik, hogy egyik napról a másikra változik meg minden, mint a tőzsdén például. Az ilyen laikusok általában azt is elfelejtik, hogy a tőzsdék sem így működnek. A változások lassan történnek, viszont korántsem észrevétlenül. Ezeket a lassú változásokat vagyunk hajlamosak figyelmen kívül hagyni, nem tudomást venni a növekvő kockázatokról.

A lakásárak növekedése egyben a kockázatok növekedését is jelenti mindig, kivétel nélkül

A laikusok gyakran esnek abba a hibába, hogy a lakáspiacot a lakásárakon keresztül nézik, kockázatokat nem látva benne. A tőzsdén is nagy hibát követ el az, aki csak az árfolyamokat nézi. Keresi a legalacsonyabb és legmagasabb árakat, a csúcsokat, a nagy ingadozásokat, hogy árfolyamnyereséget realizáljon, miközben mindig kockázatot vállal. Így feledkezik el minden másról – például a növekvő kockázatokról - a figyelmét lekötik az előre gyártott algoritmusok, amiket ma már nagy részt szoftverként kell elképzelni.

A lakáspiacon még nincsnek ilyen szoftverek, van helyette sok ember, akik szinte mind egytől egyig jól elvannak azzal, amikor azt látják, hogy a lakásárak nőnek. Hátradőlnek és azzal nyugtázzák a napot, hogy amíg nőnek a lakásárak, addig igazából tennivalójuk sincs. Ki akarják élvezni a pillanatot, de mások megzavarhatják a nyugalmukat. Ők az azonnali árcsökkenést várják, annak okait magyarázzák, dacára annak, hogy mondjuk a lakásáraknak egyáltalán nem szokása a volatilitás (= a gyakori ingadozás). Ahhoz nemcsak időre van szükség, de elég súlyos körülményekre is. Olyankor általában az emberek meg el is feledkeznek a lakáspiacról.

A lakásárak növekedése gyakorlatilag az egyetlen időszak, amikor a lakáspiacra tömegek szeme szegeződik, a figyelem középpontjában van

A kockázatai elhalványodnak, leértékelődnek, mert azok nem a lakásárnövekedéshez kötődnek. Tipikus sztereotípia , hogy ha nőnek a lakásárak, akkor biztosan sokkal könnyebb eladni egy lakást. Egy ingatlannál az értékesítést tekintjük az egyik legnagyobb kockázati tényezőnek.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
2018 lakásárairól még nem tudunk mindent, csak azt, hogy nőttek

1. Ma elhisszük, hogy ha el akarjuk adni az ingatlanunkat, akkor azt el is tudjuk. Még azt is elhisszük, hogy jobb áron tudjuk eladni, mint amennyiért valójában már eladnánk.

Elhisszük, hogy a vevők nem jelenértéket fizetnek egy lakásért, hanem  jövőértéket.

2. Még azt is elhisszük, hogy minden kockázat a vevőé, nekünk, eladóknak nincs veszteni valónk, amikor nőnek a lakásárak, az a vevőknek jelent csak dilemmát. A lakásárak növekedése megbabonáz, gazdagabbnak, sikeresebbnek érezzük magunkat. Azt is megkockáztatjuk, hogy nagyobb biztonságban vagyunk ilyenkor, mint bármikor előtte. Csak egyetlen döntés választ el minket ettől, lakástulajdonosnak kell lenni. Az embernek a saját otthona általában a legértékesebb vagyona. A nagybetűs boldogság része az is, amikor az otthonunk egyre többet ér, a vagyonunk gyarapodik. A még szerencsésebbeknek a saját otthonukon kívül más ingatlanuk is van. Olyankor egy szinttel még gazdagabbnak, még sikeresebbnek érezhetjük magunkat. Az ilyen kiváltságos helyzetben élők különösen tudják értékelni a lakásárak növekedési időszakát. Ünnep ez a számukra, mint a tőzsdéken a bikapiac. Soha nem lehet látni a végét. A lakások ára úgysem tud úgy csökkenni, nullázódni, mint a részvényeké – beszélgetnek róla.

Már nyertem vele annyit, hogy nincs igazán veszteni valóm, bármikor eladom annyiért, amennyiért megvettem.

3. Elhisszük még azt is, hogy hitelre is vehetjük, mert ha mi lakjuk, akkor simán kifizetjük a törlesztőt - most jó állásunk van, egészségesek és halhatatlanok vagyunk -  ha kiadjuk, akkor meg a bérlő fizeti a hitelt, nem is mi. Nyugtatjuk magunkat, hogy ha valami mégis közbejönne, akkor gond nélkül értékesítjük. Teljes mértékben elhisszük a lakásárak növekedése miatt, hogy egy ingatlan értékesítése csak a mi akaratunktól és döntésünktől függ, a lakáspiac a lábunk előtt hever.

Különböző élethelyzetek, ahol a lakáspiac különböző kockázatait máshogyan élhetjük meg. Közös nevező a kockázatok alulbecslése.

Bármilyen helyzetben is vagyunk ma részesei a lakásárak növekedésének, inkább az előnyeire helyezzük a hangsúlyt

Ha még okunk is van, hogy magabiztosak legyünk minden helyzetben, akkor meg önzően tárjuk a világ elé, hogy nekünk édes mindegy mi történik, akkor is királyok vagyunk, a lakáspiac királyai. Kevés a valószínűsége, hogy a növekvő kockázatokra hívjuk fel a figyelmet és ne magunkat fényezzük.

4. Budapesti lakástulajdonosként nem fogjuk azt mondani, hogy 2016 óta Budapesten egyre kevesebb lakást adnak el. Budapesti lakástulajdonosként mi csak azt fogjuk mondani, hogy a dobogó legfelső fokán állunk, mi nyertük a legtöbbet a lakásárak növekedésével. Még véletlenül sem fogjuk azt mondani, hogy a lakásárak növekedésével Budapesten nem nő a budapesti lakások likviditása (= eladhatósága), hanem csökken.

2018-ban már egészen biztosan kevesebb budapesti lakást adtak el Magyarországon, mint 2014-ben. Budapesti lakástulajdonosként ezt még nem érezzük változásnak, nem értékeljük kockázatnak. Még véletlenül sem merül fel bennünk, hogy mit jelent ez a budapesti lakáspiac szempontjából. Mi sziklaszilárdan hisszük, hogy minket ez nem is érint. Nincs miért aggódni, a budapesti lakásárak kétszámjegyű növekedése mindenért kárpótol minket, ha budapesti lakástulajdonosok vagyunk.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
2019. január 4-én annyit látunk, hogy az árak biztosan jobban nőnek, mint a kereslet

5. Arról nem fogunk beszélni, beszélgetni, hogy a lakásárak növekedése az eladott lakások és nem az eladatlan lakások árváltozását mutatja. Hosszú ideje már, hogy a lakásállomány kevesebb, mint 4%-a cserél gazdát Magyarországon és Budapesten is évente. 96% ingatlanvagyon értékét árazza be éves szinten az a 4% eladott ingatlan. Ez a tény önmagában elég nagy kockázatot jelent a magyar lakáspiacon. 2016 óta a lakásárak - sokszor vitatható - statisztikai árváltozása jóval meghaladja az adásvételek számának változását. A vevők láthatóan nem olyan lelkesek, mint az eladók, ami egy valós kockázat a lakáspiacon.

A statisztika, legfőképpen a KSH, 2016 óta paradox módon fejezi ki a lakáspiac növekvő kockázatait, amivel könnyedén félrevezethető bárki.

6. 2018-ban az online lakáshirdetések száma is csökkent országosan és Budapesten is. Szűkül a kínálat, még ha van is élet a lakáshirdetési oldalakon kívül. A lakáshirdetési oldalak különösen nagy kockázatot jelentenek 2016 óta  a magyar lakáspiacon. A helyzetükkel ugyanis könnyebb visszaélni, mint élni, ami legalább annyira félrevezető tud lenni, mint egy értékesítésvezérelt ingatlan- és hitelközvetítő.

Vevőként alig találni normális eladót, normális eladó lakással a mai magyar lakáspiacon.

7. Az új építésű társasházi projektek körül sok a kérdőjel, a furcsaság. Az új építésű társasházak piaca egy valódi lufira kezdett emlékeztetni 2018-ban. Értékesítési trükkök, kapzsi árazás, fake marketing és pr. A magyar lakáspiacon az új építésű ingatlanok aránya nagyon kevés, de a hatásuk óriási. 2016 óta az újlakáspiac körüli teljesen mesterséges hype adja a lakásárnövekedés egyik szárnyát. Ez a szárny 2019-ben nincs jó állapotban és a hype tovább folytatódik. Főleg Budapesten indíthat el káros folyamatokat egy pánikoló újlakáspiac, ahol már a használt lakások adásvételi száma így is kritikus szinten mozog.

A lakásárak ÁFA tartalmát lényegtelen kérdéssé degradálták 2018-ban. Nem, nem is a lakásárak fognak megváltozni hirtelen, ha pánik lesz. Ne ezt várja senki. Kell egy kis hitelboom előtte, azzal lehet időt nyerni, az mindig jó antidepresszáns. Majd évekig egyre nehezebbé válik az értékesítés is, egyre kevesebben tudnak eladni, szűkül a likviditás, de a lakásárak tartani fogják magukat.

A budapesti újlakáspiac lufija már éppen elég nagy ahhoz, hogy 2019-ben bajt okozzon és még több eladónak nehezítse meg a dolgát, törje össze az álmait.

8. Miközben tudjuk azt is, hogy a munkaerőfolyamatok átlagok mögé bújtatása is növeli a kockázatokat egész Magyarországon. Az ország felében nő a munkanélküléség, a másik felében csökken. Az utolsó foglalkoztatási adatok szerint ezt már közölték is velünk, de senki sem a 2018-ban bekövetkezetett változásokra figyel, hanem még továbbra is 2017-hez hasonlít. Ez elég nagy hiba. Az országos átlagbérek sem a valóságot fejezik ki, hívtuk fel rá a figyelmet. Olyan adatok ezek, amikre gyakran hivatkoznak a lakásárak emelkedésének okaként. De milyen felemás okok ezek? - tehetnék fel  a kérdést teljesen őszintén.

A lakásárak nőnek mindezek ellenére is és pont ezért kell  komolyan venni a kockázatokat. 2019-ben legfőképpen az ingatlanok likviditása van veszélyben, nem a lakásárak.

A KSH ma is bejelentette, hogy 2018. III. negyedévében, az előzetes adatok alapján, 7%-kal nőttek éves alapon a használt lakások árai, és 8% körül az új építésű lakások árai

A lakásárindexben hosszú idő után először látni megtorpanást a II. és III. negyedév között. 131%-on stagnál a használt lakások piaca. Ezek mind tiszta árváltozások. A teljes árváltozás már vegyesebb képet mutat, a vevők magatartását, az alacsonyabb árú ingatlanok erősödő szerepét. 2018 okozhat még meglepetést azzal, hogy egy nagyon erős kezdés után az év végére  lehűti a kedélyeket. De erre még több mint 6 hónapot várni kell. Addig nem fogjuk megtudni a végleges adatokat.

Az újlakáspiac szárnyal, a lakásárak statisztikái szerint. Az árak mögé látni a keresletet már kockázatot jelentett 2018-ban is. Biztosan van, csak eddig jól elbújt. Kockázatot jelent bújócskát játszani a lakáspiacon. Ebbe a bújócskába bukott bele a korábbi újlakáspiac is. A vevők sem egyik pillanatról a másikra tűnnek el a lakáspiacról. A vevők szépen lassan döntenek úgy, hogy távol maradnak.  Biztosak lehetünk benne, hogy 2016-tól kezdve egyre többen tervezték, hogy piacra lépnek, majd idővel úgy döntöttek, hogy inkább mégsem. 2016 óta van a vevőknek egy olyan csoportja is, ami csak az eladók fejében létezik. Az ilyen láthatatlan vevők tudják okozni a legnagyobb meglepetést a lakáspiacon, nem a láthatóak. A láthatatlan vevők piacra léptek 2019-től, mint teszik ezt minden esetben, amikor már az eladók nem a piacon élnek, hanem az álmaikban.

Statisztika: KSH

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Kozmopolita lakáspiaci ciklus

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac 2019 EU Magyarország Ingatlanműhely

A lakáspiacok úgy általában szociálisan érzéketlenek, nem veszik figyelembe a társadalom szükségleteit, igényeit. Ez jövőre sem változik. Sokan és nagyjából ugyan olyan szemszögből feltették már a kérdést 2014-2018 között, hogy mégis, mitől változik a lakáspiac?

Voltak és vannak, akik még mindig az új építésű lakások mennyiségében (Fontos, hogy nem a minőségében!) látják a megváltást, magát a megváltót. Magyarországon csak 1990 előtt szolgáltak az új építésű lakások társadalmi érdekeket. Ez az igazi „retro” érzés köszön vissza újra és újra, amikor az új építésű lakáspiacot piedesztálra emelik Magyarországon. 1990 óta, amióta a mai értelemben vett lakáspiacunk alakulgat (Fontos, hogy még nem alakult ki!), az új építésű lakások mennyisége az árak változásával egyenesen arányos. Minél többet terveznek megépíteni belőle, annál drágábbak. 2019-ben elméletileg (Fontos, hogy nem gyakorlatilag!) a 2018-ban tapasztaltaknál jelentősebb új építésű ingatlannal kell számolni. Ez magas, még magasabb árakat fog jelenteni a lakáspiacon gyakorlatilag (Fontos, hogy nem elméletileg!).

De mi hat még a lakáspiacra?

Attól, hogy divat manapság újra határokban gondolkodni, ahol a gondoskodó állam az úr és minden rossztól meg tud védeni, attól Magyarország egy nyitott, nagyon nyitott gazdaság. Ez a mindennapokban annyit tesz, hogy nem ő a főnök, hanem alárendelt viszonyban van például magával az Európai Unióval is. Még maga a magyar lakáspiac is függ az európai lakáspiactól. Lehet, hogy hiszünk az önálló magyar állam ideájában, vagy a függetlenségében, de ez speciel a lakáspiacot hidegen hagyja. A magyar lakáspiac közéleti értelemben is érzéketlen, viszont mérhető hatással vannak rá a külső, az országhatáron átívelő tényezők. Az Európai Unió hatását eddig nemigen vették számításba a lakáspiac szereplői. Elvakítja őket saját befolyásuk túlértékeltsége.

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac 2019 EU Magyarország Ingatlanműhely
A lakáspiacnak akkor is vannak törvényei, ha nem ismerjük őket

A lakáspiac lokális, valamiféle nemzeti ügye minden országnak – gondoljuk. Azt hisszük, hogy a magyar lakáspiac, a magyar lakáspiaci szereplők erőviszonyaitól függ, beleértve a magyar államot is. Mi most arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a magyar lakáspiac az EU lakáspiacának a része. Jól láthatóan nem csak egyszerűen a része annak, hanem gyakorlatilag (Fontos, hogy nem elméletileg!) a tükörképe is.

Az Európai Unió 2019-et egyáltalán nem várja, fél tőle, aggódik miatta, mert az új év a kockázatok évét jelenti az EU számára

Olyan kockázatokét, amik az EU jövőképét változtatják meg. Ha az a jövőkép bizonytalan, borús, zavaros, akkor az EU és köztük a magyar lakáspiacra is kiszámíthatatlan év(ek) vár(nak). Ideges az Európai Unió, feszült a világ, a magyar lakáspiac pedig kiszolgáltatott helyzetben van, védtelen. A magyar lakáspiac sok értelemben európai, nem veszi figyelembe az ország érdekeit, nem harcol, nincsen nemzeti öntudata, identitása.

A magyar lakáspiac kozmopolita, csak sodródik a világeseményekkel, amiért 2019-től új időszámítás kezdődik a magyar lakáspiacon

A külső tényezők hatása felerősödik 2019-től, mert vége egy olyan békeidőszaknak, ami csak az EU jövőképében létezett, nem a valóságban.

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac 2019 EU Magyarország Ingatlanműhely
A magyar lakáspiac kozmopolita

A magyar állam jövőképe lényegesen alulértékelt lesz az új évtől kezdve, ami 2014-2018 között akár még belemagyarázható is volt a magyar lakáspiaci folyamatokba. Bár csak meglovagolta az Európai Unió kedvező lakáspiaci környezetét és szintén túlértékelte a hatását/befolyását, hasonlóan más lakáspiaci szereplőkhöz.

2019-től új lakáspiaci ciklus kezdődik az Európai Unióban és Magyarországon is. Ideges(ítő) év(ek) áll(nak előttünk, ami szépen lassan eltereli majd a figyelmet a lakásárakról, rávilágítva a lakáspiac kozmopolita tulajdonságaira.

Kép: Ingatlanműhely (Megjegyzés: Bécs, 2018. december 29.)

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A Youtube szerelő

Youtube Youtube szerelő csináld magad tányérfogató motor Magyarország Ingatlanműhely

Mikor dobná be az unalmast egy fontos konyhagép, ha nem az ünnepek előtt. Bárkivel megtörténhet, ezért emléket állítunk a kézenfekvő megoldásnak. A sütő+mikró tányérja egyik napról a másikra egyszer csak nem forgott. Mit teszünk ilyenkor először? Persze, hogy a Google-t hívjuk segítségül. Azonnal kiderül, hogy magyarul nem sokra megyünk a nem forgó tányérral. Ilyenkor jól jön az angol nyelvtudás, főleg a „konyhanyelv”.

Gyorsan szembesülünk az általános hibával, amiről nálunk nyitottabb országokban már a szerviz online oktat és tájékoztat. Oktatóvideóban hivják fel a figyelmet, hogy miért ne vigyük be hozzájuk, inkább javítsuk meg mi magunk otthon. Magyarul talán pont ezért nincs ilyen „videó” a neten, mert itthon a szervizek imádják a „talált pénzt”.

A nem forgó tányér oka általában a tányérforgató motor meghibásodása

Egyszerűen ki kell cserélni, ami nem igényel különösebb szaktudást. A videókon gyerekjátéknak tűnik a mikró tányérforgató motorjának a cseréje. Megnézhetjük, hogy minden mikró alján van néhány csavar, azt kell lecsavarni és hozzáférünk azonnal a tányérforgató motorhoz.

Youtube Youtube szerelő csináld magad tányérfogató motor Magyarország Ingatlanműhely
A tányérforgató motor

Már el is kezdett érni a gondolat bennünk, hogy ha tényleg ilyen egyszerű kicserélni ezt a motort, akkor nem fogjuk becipelni a sütő+mikró kombót a márkaszervizbe és valószínűleg a többszörösét kifizetni a javításért. Van ennél jobb dolgunk az ünnepi készülődésben. Biztos, ami biztos, ki kellett szerelni a beépített gépet a konyhából, amit négy csavar rögzített a konyhabútorhoz. Helyéről kiszed, lefordít, hét csavar kicsavar és már ott mosolyog ránk a motor. Mobillal kép a motorról és irány ismét a net, hátha lehet venni egyszerű földi halandónak is. A sütő+mikró típusának megfelelő alkatrészből lehetett választani eredetit és utángyártottat. A kettő között nem láttunk más különbséget, csak az árat, ami pontosan négyszeres volt. Mivel az eredeti motor a sütőben is Made in Korea, az utángyártott is az volt, így nem nagyon aggódtunk.

Youtube Youtube szerelő csináld magad tányérfogató motor Magyarország Ingatlanműhely
Karácsonyi ajándéknak is beillik a Youtube szerelés

Utánvéttel megrendeltük, 3 nap múlva hozta is kis csomagot a futár

Házhozszállítással együtt is 9 ezer forint volt az alkatrész. Az emberben van ilyenkor egy természetes drukk, lámpaláz, hogy biztosan elég csak a motorcsere vagy talán valami komolyabb baja van. Túl szép, hogy igaz legyen – érzés motoszkált bennünk. A lelkesedés persze nagy volt, ki voltunk éhezve a sikerre, illetve aggódtunk is, mert ünnepek előtt, sütő nélkül, igen komoly újratervezést igényelne.

Youtube Youtube szerelő csináld magad tányérfogató motor Magyarország Ingatlanműhely
A tányérforgató motor házhosszállítással együtt sem volt több 9000 forintnál

Az angol nyelvű Youtube videókban látottaknak megfelelően lépésről lépésre haladtunk

 A motorig már „rutinból” jutottunk el, mivel előtte néhány nappal már szemügyre vettük. Két csavar fogja a világ összes tányérforgató motorját, úgy látszik, hogy kb. mindenhol.

Youtube Youtube szerelő csináld magad tányérfogató motor Magyarország Ingatlanműhely
Egy csavarhúzóra van szükségünk

Kicsavarjuk és a motor azonnal cserélhető. A videókban felhívják a figyelmünket, hogy az eredeti motoron lévő alátétet tegyük át az új motorra. Pillanatok műve az egész. Két csavar visszamegy a helyére, illetve a kábeleket is szépen ráhúzzuk a motorra. Nem nagyon lehet elhibázni. Elég hülyebiztos az egész.

Youtube Youtube szerelő csináld magad tányérfogató motor Magyarország Ingatlanműhely
Két csavar és az áramkábel is hülyebiztos

Gyakorlatilag egy csavarhúzóval minden feladatot megoldunk

Két ember kényelmesen mozgatja a sütő+mikrót, de az ügyesebbek talán még egyedül is megoldanák.

Youtube Youtube szerelő csináld magad tányérfogató motor Magyarország Ingatlanműhely
Az alátét nem szabad elfelejteni áttenni az új motorra. Ez a legnagyobb kihívás :)

A 13 csavar kicsavarásával és becsavarásával együtt sem volt 10 perc az egész. A sütő+mikró pedig újra tökéletesen forgatta a tányért.

Youtube Youtube szerelő csináld magad tányérfogató motor Magyarország Ingatlanműhely
Gyerekjáték az egész

Relatíve kevés idő és anyagi ráfordítással, könnyedén javítottuk meg a konyhagépünket az internet segítségével.

Youtube Youtube szerelő csináld magad tányérfogató motor Magyarország Ingatlanműhely
Az új tányérforgató motort már be is szereltük a Youtube segítségével

Youtube szerelőnek lenni az utóbbi években már egyre kevésbé ciki, reméljük nem csak külföldön, hanem itthon is. Az ünnepi menünek egész más íze van a saját magunk által javított sütővel :-)

Youtube Youtube szerelő csináld magad tányérfogató motor Magyarország Ingatlanműhely
Csináld magad

Képek: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Aranyélet?

munkaerőpiac lakhatás lakásviszonyok munkabérek munkanélküliség foglalkoztatottság családpolitika 2018 Magyarország Ingatlanműhely

„…a szűkülő munkaerő-kínálat (amit a potenciális munkaerő-tartalékkal lehet a leginkább jellemezni) nem felel meg a munkáltatói oldalról jelentkező munkaerőigényeknek pl. képzettségi, ágazati, foglalkozási szempontból, vagy azért, mert a munkáltatók nem tudják/akarják az elvárt munkabért megadni. Regionális bontásban sem találkozik a munkaerő-kínálat a kereslettel. Közép-Magyarországon (33,7%), valamint Közép- (26,6%) és Nyugat-Dunántúlon (19,9%) a legmagasabb az üres álláshelyek aránya a potenciális munkaerő-tartalékhoz viszonyítva, azaz itt az országos átlagnál jobb a dolgozni akarók elhelyezkedési esélye, míg az ország keleti régióiban a magas tartaléklétszám kevés álláshellyel párosul. A munkavállalási indíttatású belföldi vándorlás ugyan az utóbbi években némi lendületet vett, de a régiók fejlettségével, munkahelyi kínálatával arányos lakásbérleti díjak, illetve -eladási árak a nagyobb arányú területi kiegyenlítődésnek gátat szabnak.”

/KSH Munkaerőpiaci helyzetkép, 2014-2018 , Megjelenés: 2018. november 19./

A betöltetlen állásokban a lakáspiacnak kulcsszerepe van

Munkaerőhiánynak nevezni a betöltetlen állásokat - egy állandó gazdasági jelenséget - igen teátrális és szentimentális megközelítés, mivel betöltetlen állások mindig vannak:

- 4 évvel ezelőtt a KSH kb. 38 ezer betöltetlen állást tartott nyilván.

- Most, a legfrissebb számok szerint pedig majdnem 87 ezret.

A politikai ambíciókkal rendelkezők mindjárt rávágnák, hogy több mint a duplájára nőtt a betöltetlen állások száma Magyarországon az elmúlt 4 évben, így ez azonnal munkaerőhiányt jelent:

- 2014-ben a KSH szerint kb. 4 150 000 volt a foglalkoztatottak száma. Ez akkor felfelé kerekítve 1%-os betöltetlen állások arányával volt egyenlő.

- kb. 4 és fél millió ember foglalkoztatott ma. Ahhoz viszonyíta a 87 ezer betöltetlen állás azt jelenti, hogy felfelé kerekítve kb. 2% a betöltetlen állások aránya.

munkaerőpiac lakhatás lakásviszonyok munkabérek munkanélküliség foglalkoztatottság családpolitika 2018 Magyarország Ingatlanműhely
Munkanélküliség vs. Betöltetlen állások = A gordiuszi csomó 

Úgy is mondhatnánk, hogy az alkalmazottaknak ma kétszer akkora a mozgásterük váltani, mint 2014-ben volt.

Csak ez nem ilyen egyszerű

Egészen konkrétan nem nagyon lehet itt ugrálni, mert nem biztos, hogy van miért. A munkaerőhiányt ez a 2% nem tudja és nem is akarja kifejezni. A KSH felhívta a figyelmet, hogy egyrészt a betöltetlen állások nem feltétlenül ott vannak, ahol arra égető szükség lenne, másrészt a munkaadók mást keresnek, mint amit a munkavállalók kínálni tudnak, harmadrészt egyre nagyobb problémát jelentenek Magyarországon is az országon belüli bérkülönbségek :

Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy ahol van munka, valaki ma alkalmazásban áll, az nem azt jelenti, hogy könnyedén válthat, mert mondjuk nem elégedett a munkaszerződésével, a munkakörülményeivel, a munkahelyével, a munkabérével. Munkaerőhiányról beszélni ilyen értelemben is nagyon megtévesztő, mert becsapja a munkavállalókat, már akik alternatíva hiányában nem féltik a jelenlegi munkahelyüket.

munkaerőpiac lakhatás lakásviszonyok munkabérek munkanélküliség foglalkoztatottság családpolitika 2018 Magyarország Ingatlanműhely
2017-hez képest már csökkent a betöltetlen állások száma Magyarországon

A munkaerőhiány hangoztatása addig tűnhet megmosolyogtatónak, amíg valaki el nem veszíti az állását ma Magyarországon

Akkor már gyorsan kiderül, hogy egészen mást jelent a betöltetlen állások száma Magyarországon, amikor valaki nő vagy férfi, illetve attól függően is, hogy milyen a végzettsége és a képzettsége, hány éves, legfőképpen pedig az, hogy mégis hol él ebben az országban.

Magyarországon az elmúlt években olyan nagyra nőttek az országon belüli különbségek, amiért gyakorlatilag az országos átlagok nem fejezik ki a területi különbségeket. Kicsi országban élünk, mégis a gazdasági különbségek óriásiak, így az álláskeresők és a jelenleg foglalkoztatottak esélyei sem egyenlőek. 

munkaerőpiac lakhatás lakásviszonyok munkabérek munkanélküliség foglalkoztatottság családpolitika 2018 Magyarország Ingatlanműhely
A különbségek túl nagyok már ahhoz, hogy átlagokban beszéljünk Magyarországról

Esélyegyenlőtlenség

Az országos lakáspiaci árak változásáról már egyszer elmondtuk, hogy statisztikailag már igen kényes téma. Valószínűleg még fogunk róla beszélni, mert hamis képet ad Magyarország lakáspiacáról. Most láthatjuk, hogy a nettó bérek esetében sincs ez másképp. 19 megye van Magyarországon, abból 18-ban a nettó bér az országos átlag alatt van. A lakáspiac analógiájánál maradva, a munkabérek sem az országos nettó fizetéseket fejezik ki, hanem egy szűk terület folyamatait. A statisztika torz, ami nem csak a lakásárak változását méri felül, de még a nettó munkabéreket is. Hogy melyik a rosszabb ? - nem tudjuk. Mind a kettő elég káros ahhoz, hogy téves képet adjon Magyarországról, amit egyszerűen félre lehessen érteni és magyarázni.

Lokálpatrióta ország

Már csak azért is, mert köztudottan, mi magyarok nem szeretünk túl messze élni a munkahelyünktől. A KSH egy hónapja jelentette meg a munkaerőpiaci folyamatokról a helyzetjelentését. Abból egyértelműen kiderül, hogy több mint 80%-a a foglalkoztatottaknak 25 km-en belül lakik a munkahelyétől. Ez megerősíti azt a magyar munkaerőpiaci sajátosságot, hogy Magyarország esetében helyhez kötött foglalkoztatottságról beszélhetünk. A munkahely elvesztése Magyarországon – egyénileg és gazdasági értelembe egyaránt - sokkal nagyobb dráma, mert a munkavállaló lakhelye teljes mértékben meghatározza az elhelyezkedési esélyeit.

munkaerőpiac lakhatás lakásviszonyok munkabérek munkanélküliség foglalkoztatottság családpolitika 2018 Magyarország Ingatlanműhely
25 km-nél messzebb nem szívesen dolgozunk az otthonunktól, a családunktól

A magyar foglalkoztatottság legnagyobb kockázatáról beszélünk, ami minden esetben ki van szolgáltatva a helyi adottságoknak. Ha egy termelő vagy szolgáltató vállalkozás bezár, az településenként, megyénként és régiónként is egészen mást jelenthet. De nem csak a távolság számít, hanem az idő is, ami alatt a munkahelyre beérünk. Nagyon érdekes, hogy minden magyar munkavállaló félóra alatt be akar érni a munkahelyére, de maximum 1 óra utazási időt szán rá. Ez megint azt jelenti, hogy a munkaerő teljesen ki van szolgáltatva annak, hogy félórára vagy legfeljebb egy órán belüli utazással mennyi olyan munkahely van, ahová otthonról be tud járni és a képzettségének is megfelelő.

munkaerőpiac lakhatás lakásviszonyok munkabérek munkanélküliség foglalkoztatottság családpolitika 2018 Magyarország Ingatlanműhely
Félóra alatt , de egy órán belül mindenképpen be akarunk éri a munkahelyünkre

Nem véletlen, hanem valódi kockázat, amikor  a KSH éppen arról beszél, hogy a megyék felében már nőtt a munkanélküliség 2018-ban, amíg a másik felében csökkent

Ezt országosan lehet úgy kommunikálni, hogy csökken a munkanélküliség, miközben az ország felében igenis nő.

A magyar munkaerőpiacról országosan, átlagokban beszélni legalább annyira udvariatlan és tisztességtelen, mint magáról a magyar lakáspiacról. Tudomásul kell venni, hogy ez már nem az átlagok országa, hanem sajnos a különbségeké.

munkaerőpiac lakhatás lakásviszonyok munkabérek munkanélküliség foglalkoztatottság családpolitika 2018 Magyarország Ingatlanműhely
A munkanélküliség akkor is fenyeget minket, amikor vannak betöltetlen állások

Nekünk, magyaroknak, az ingázás még mindig azt jelenti, hogy 50 km-en belül és legfeljebb 1 órányi távolságra legyen oda-vissza a munkahelyünk

Ingázunk és nem igazából a több pénzért, hanem a képzettségünknek megfelelő munkahely miatt. Ha van a családunkhoz közelebb munka, akkor inkább azt fogjuk elvállalni és nem megyünk messzebb csak a magasabb fizetésért. Ez a munkavállalói preferencia megint egy kockázat, egy sajátságos magyar munkaerőpiaci kockázat, amit sok cég használ ki, amelyik kitudja.

munkaerőpiac lakhatás lakásviszonyok munkabérek munkanélküliség foglalkoztatottság családpolitika 2018 Magyarország Ingatlanműhely
Az idő a legértékesebb vagyonunk. Miért töltenénk több időt a munkábajárással?

Az milyen érdekes, hogy a külföldi bérkülönbségek miatt hangosan felemeljük a hangunkat, hogy bezzeg „Nyugaton”, amikor Magyarországon belül sem feltétlenül indokoltak a bérkülönbségek.

Az ellen kellene tenni elsősorban, hogy megszűnjenek az országon belüli méltánytalan bérkülönbségek. A munkáltatók kihasználják, hogy mi magyarok inkább dolgozunk kevesebb bérért, hiszen a családunk fontosabb, hozzájuk akarunk közelebb lenni. A családok évében engedjék meg nekünk azt, hogy kimondjuk, a hangzatos átlagok helyett, talán az országon belüli munkaerőpiaci különbségekről, az esélyegyenlőtlenségről is illene beszélni egy ilyen pici országban, ahol nem csak rabszolgának nézik a munkavállalók többségét, hanem teljesen hülyének is.

munkaerőpiac lakhatás lakásviszonyok munkabérek munkanélküliség foglalkoztatottság családpolitika 2018 Magyarország Ingatlanműhely
A családunkért vállalunk áldozatokat, kötünk kompromisszumot, de nagyon nem mindegy milyet

Forrás:

- KSH Munkaerőpiaci helyzetkép, 2014–2018

- KSH Fókuszban a megyék – 2018. I–III. negyedév

- KSH Évközi adatok - Munkaerőpiac

Kép: Instagram.com

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A piacképes kereslet

John Maynard Keynes effective and latent demand fizetőképes kereslet piacképes kereslet potenciális kereslet újlakáspiac lakáspiac ingatlanpiac munkaerőpiac 2018 Magyarország Ingatlanműhely

Ahhoz, hogy zongorázzunk, előtte meg kell tanulni zongorázni. Bár minden ilyen egyszerű lenne az életben! Közgazdasági kifejezéseket gyakran használunk a hétköznapokban például. Akkor is használjuk, ha nem tudjuk mit is jelent pontosan vagy mi a valódi eredete, mire értették elsősorban. A fizetőképes keresletről most olvastuk, hogy hungarikum, mi magyarok találtuk ki, nem része a nemzetközi közgazdasági szakirodalomnak. Amellett, hogy bátor kijelentés, még téves is.

Úriember biztosra nem fogad

Nagyon nagy hatású, máig értelmezhető angol közgazdász nevéhez fűződik:

a látens és a fizetőképes kereslet = piacképes kereslet fogalmának a megalkotása

Repüljünk vissza a nagy gazdasági világválság utáni időkbe, a 30-as évekbe. Nagy volt a munkanélküliség, az elégedetlenség világszerte. A klasszikus – akkor még 19. századi - közgazdászok azzal a drasztikus ötlettel álltak elő, hogy csökkenteni kellene a munkabéreket, hogy így csökkenjen a munkanélküliség. Az alacsonyabb bérek miatt nőne a munkaerő-kereslet (= állásajánlatok száma), a foglalkoztatottság. A vállalkozások több embert alkalmaznának csak azért, mert kevesebb munkabért kellene nekik kifizetni. Majd jött egy angol, pontosabban cambridgei közgazdász, és olyat mondott, amit ma is bármikor meg lehet ismételni:

Szerinte egy gazdaságban a munkaerő-kereslet attól függ, hogy a megtermelt termékekre és szolgáltatásokra mennyi fizetőképes kereslet van. Ha nincs rájuk fizetőképes kereslet, akkor nincs értelme termelni és szolgáltatni, így embert sem érdemes ilyenkor alkalmazni.

A fizetőképes kereslet és a foglalkoztatottság közötti kapcsolattal megfogalmazta a fogyasztói társadalom alapgondolatát. A magasabb munkajövedelem, a nagyobb társadalmi jólét az állam mellett, a gazdaság szereplőinek is érdeke - foglalhatjuk össze a közgazdasági elmélet lényegét.

Ilyen modern gondolkodással megkülönböztette - az angol közgazdász - a látens és a fizetőképes keresletet:

A látens kereslet nem csak azt jelenti, hogy valaki anyagilag nem képes valamit megvenni, mert a munkabére túl alacsony adott pillanatban (= növelni kell, mert ez gazdasági és társadalmi érdek). Azt is jelenti, hogy nincs olyan termék és szolgáltatás a piacon, amit megvehetnénk és még azt is, hogy nem tudunk róla, hogy már van olyan termék és szolgáltatás, amire szükségünk van. A látens kereslet szintén egy nagyon modern gondolat, közgazdasági megközelítés volt a maga korában: 

a marketing és az értékesítés alapgondolata = lehet úgy is termelni és szolgáltatni, hogy csak igény van rá, látens kereslet

Az igény a piacképes kereslet alapja.

A látens kereslet ezért hatékonyan növeli a piaci versenyt és aktivitást:

Azért reklámoznak, hogy a látens keresletből fizetőképes kereslet legyen. Azért piackutatnak, fejlesztenek, beruháznak, hogy megtalálják azokat a piaci réseket, amire érdemes új vállalkozást alapítani, amivel utána lehet termelni és szolgáltatni a látens keresletnek, amiből általuk, nekik (= új termékeknek és szolgáltatásoknak) köszönhetően lehet fizetőképes kereslet.

Számtalan példát hozhatnánk, de stílszerűen maradjunk a lakáspiacon. Vegyük példának az új építésű társasházi lakásokat: 

Vannak vásárlók, akik nem vesznek használt lakást, vagy inkább vennének új  építésű lakást, ha találnának az igényeiknek megfelelőt. Ők nem jelennek meg fizetőképes keresletként a lakáspiacon, ameddig az új építésű lakások hiányoznak a piacról.

Ha van a lakáspiacon látens kereslet, akkor az az új építésű lakások kereslete.

A társasházat építőknek mindent el kell követniük, hogy a látens lakásvásárlókat fizetőképes lakásvásárlóként üdvözölhessék a projektjükben.

Melyik látens lakásvásárlóból lesz fizetőképes lakásvásárló?

Egyrészt akinek van erre anyagi fedezete. Az anyagi háttér biztosítása történhet hitellel, ahol a lakáshitel szintén egy szolgáltatás a piacon. Ahhoz, hogy a látens lakásvásárló hitelképes legyen, kell hogy legyen megfelelő önerője és szüksége van biztos havi jövedelemre is:

Milyen igaza volt bő 80 éve annak az angol közgazdásznak, amikor nem a bérek csökkentése mellett érvelt, hanem a fizetőképes kereslet növelésén (= a munkabérek, az általános jólét emelésén) keresztül kívánta növelni a foglalkoztatottságot,  megterementeni a munkaerőpiaci és gazdasági egyensúlyt egyszerre.

Milyen igaza volt abban is, hogy a termékek és szolgáltatások fizetőképes kereslete további fizetőképes keresletet szülhet, amivel munkahelyeket teremthet. 

A hitelképes, látens lakásvásárlóból lesz a hiteles és fizetőképes lakásvásárló a lakáspiacon. A társasházépítők nagy örömére, tegyük hozzá. A társasházépítők egyik fontos partnere a bank, mint szolgáltató. Együtt tudnak a látens lakásvásárlóból fizetőképes lakásvásárlót csinálni. De ehhez olyan társasházi lakásokra is  szükség van, amire van látens kereslet is. Ez már egy komolyabb feladat.

Egy új lakás nem jelenti azonnal azt, hogy van rá látens kereslet. Ha nem tetszik a látens lakásvásárlóknak a társasház adottsága (beleértve az árát is), akkor nem lesz belőlük fizetőképes lakásvásárló, inkább kivárnak.

Ez a jobbik eset. Az a lakáspiac szempontjából sokkal rosszabb, ha nem ismerik a látens lakásvásárlók azt az épülő társasházat és ezért nem lesz belőlük fizetőképes kereslet a lakáspiacon. Ez is benne van a pakliban, bár kicsi rá az esély. Viszont létező jelenség, hogy nem minden épülő társasház körül nagy a felhajtás, ezért piaci kockázatot jelent kapcsolatot teremteni a látens vásárlókkal. Ha a látens lakásvásárlók nem tudnak róla, lemaradhatnak egy számukra ígéretes vásárlási lehetőségről, így ők továbbra is csak látens lakásvásárlók maradhatnak a lakáspiacon. Kisebb társasházak építése húzódhat el emiatt, de akár még be sem fejezhetik, mert nem éri el a látens lakásvásárlóit.

A látens kereslet = potenciális vásárló/vevő magyarul

Attól még nem nevezhető fizetőképes keresletnek, mert vásárolni akar és anyagilag is képes rá, mert szükség van olyan lakásra, amiért a vásárlás mellett dönt. Ezt jól tudták már a 80 évvel ezelőtti Nagy-Britaniában is. Legalábbis egy közgazdász biztosan tudta, hogy milyen fontos az „effective and latent demand” között különbséget tenni. A magyar nyelvben - a korábbi tükörfordításnak köszönhetően - hatásos/hatékony kereslet helyett használjuk már évtizedek óta a fizetőképes kereslet kifejezést, és így különböztetjük meg Magyarországon is a potenciális kereslettől. Köszönjük J. M. Keynes – nek ezt a modern közgazdasági perspektívát és a piaci kereslet értelmezésének máig érvényes koncepcióját.

Kép: Instagram.com

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Szmog, a láthatatlan családtag


légszennyezés szmog levegő minősége fűtés családpolitika lakáspolitika kritika 2018 Magyarország Ingatlanműhely

”Ahol nem mérik a levegő minőségét, az nem azt jelenti, hogy ott tiszta.”

/Kell egy ház, 2018. január 10./

Legyen ez a mottója ennek a személyes hangvételű kritikának. Nem akarjuk megismételni azt, amit a Nem csak fűtjük, mérgezzük is az utcát figyelemfelkeltő írásunkban megfogalmaztunk. Viszont biztosan hallották már azt is, hogy azért költözik el valaki egy nagyobb városból, mert kistelepülésen jobb a levegő, ott jobb élni és akár felnevelni is egy gyereket. A városból kiköltözésnek sok nő a katalizátora – a kiköltözéseket leggyakrabban a leendő vagy már aktív és egészségtudatos anyukák motiválják - akik féltik a család és a gyerekeik egészségét, aggódnak érte.

A kistelepüléseken nem mérik a levegő minőségét

6-7 hónapig a magyar kistelepülések többségében rosszabb a levegő minősége, mint a világ legszennyezettebb levegőjű metropoliszaiban.

Indul a fűtés szeptember végétől és tarthat április végéig. Nem, ezt nem mi találtuk ki. Nem, nem is mi beszéltünk erről először. De mi biztosan úgy beszélünk róla, ahogy más nem mer. Jelenleg is a drága nagyvárosi ingatlanok és telkek helyett, a kisebb települések felé fordul a többség, ott vásárol, ott építkezik. A csendes gyilkos nem a CO, vagyis a szénmonoxid. Attól sokkal kevesebben halnak meg egy évben, mint a mérgező magyar levegőtől.

Nem szeretnénk relativizálni a CO-t. Az ellen van riasztó legalább. Szmogriasztó nincs. Ha lenne, állandóan jelezne.

A mérgező magyar levegőtől ezért nem is félünk. Minden mástól viszont igen, hajaj, de még mennyire! Ne finomkodjunk, mert a téma megköveteli, hogy ne egy modoros politikus beszéljen belőlünk. Bel- és külpolitikai acsarkodás, közben meg megöljük egymást szépen csendben.

Polgárháború, élet-halál harc ez is

Ne beszéljünk mellé, mondjuk ki nyíltan és egyértelműen a másik szemébe nézve:

-Megmérgezlek!

-Megmérgezem a szomszédom, a barátaim, az ismerőseim, a családtagjaim, a saját gyerekeim és unokáim!

- Megmérgezek mindenkit, mert nem látom, nem tudom, hogy azt csinálom.

- Lehet érzem, lehet, hogy van egy kis félsz bennem, amikor muszájból – mert nincs más választásom szerintem – úgy mérgezem a levegőt, ahogy az tilos.

Azzal nyugtatom magam megszokásból, hogy a médiában csak a nagyobb városok légszennyezettségével foglalkoznak, ott mondják, hogy ne menjen ki senki se feleslegesen az utcára, ha nem muszáj. Kisebb települések lakójaként nyugodt vagyok, hogy mennyire szerencsés ember vagyok.

Na jó, zavar a fullasztó és ködös levegő, de hát tél van – mondogatom magamnak megszokásból. Ősztől tavaszig fullasztó a levegő és távolra sem lehet igazából látni. Így nőttem fel és így is fogok meghalni – ez van. A szmog, az fullasztó és a szmog olyan, mint a köd. Rászáll és belepi az egész települést, ahol válogatás nélkül öl, akit csak meg tud ölni, mérgezve mindeközben a túlélőket. Majd ők meghalnak később, életüket megrövidíti a szmog. Évtizedek mérgező levegője azért nem múlik el nyomtalanul. A szmog az nem betegség. A szmog az méreg.

„Átgondolva, hogy mennyire fogyunk és rohanunk a demográfiai katasztrófa felé, a levegő szennyezésével olybá tűnik, mintha ezt még gyorsítanánk is.”

/Nem csak fűtjük, mérgezzük is a levegőt, 2017. február 10./

A légszennyezés hosszú távú következményeit még nem ismerjük eléggé, hogy minden kétséget kizáró kijelentéseket tegyünk. Abban egyetérthetünk – az is, aki elintézi egy vállrándítással, hogy valamiben úgy is meg kell halni és az is, akit ez most már komolyan aggaszt - hogy bizony ez senkinek sem válik az egészségére.

A szmogra különösen igaz, hogy ha nem öl meg, akkor nem megerősít, hanem csak egyszerűen megrövidíti az életünket, rontja az életminőségünket.

Anyukák, leendő anyák, apukák és leendő apák pedig meddővé válhatnak miatta, gyakoribbak lehetnek a vetélések. Magyarországon a meddőség és vetélések olyasvalami, amit még ma is képesek vagyunk vallási alapon megközelíteni. Mindeközben alig tudomást véve arról, hogy nem csak azért nem vállalnak több gyereket a családok, mert anyagi viszonyaik nem engedik, hanem azért sem, mert biológiailag nem is képesek rá. Konzervatív világnézet, tudatlanság vagy tájékozatlanság, amik mind a meddőség és a vetélések körüli nyílt társadalmi párbeszédet ellehetetlenítik Magyarországon.

légszennyezés szmog levegő minősége fűtés családpolitika lakáspolitika kritika 2018 Magyarország Ingatlanműhely
Szmogválság van Magyarországon

A légszennyezettségnek ez is egy lehetséges következménye Magyarországon, mondják azok, akik értenek ehhez. Mit mondhatnánk két évvel az origo.hu-n megjelent cikk után? Meddig várjunk még? Tegyük fel a kérdést? Azt a kérdést, amit nem mer senki sem feltenni - mondjuk azért, mert félti az állását.

Öncenzúra helyett kérdezzük meg inkább:

A magyar állam a családokat, a gyerekvállalást tényleg úgy tudná leginkább támogatni, ha a légszennyezést és annak gyerek- és szülőgyilkos hatását komolyan venné?

Most is csak az a téma, hogy milyen mértékben fogják a kistelepüléseket és az odaköltözést vagy a helyben maradást támogatni. Arról szó sincs, hogy a fűtési szezonban tapasztalható magyarölő levegőt hogyan szeretnék élhetővé tenni:

A nagyvárosokon kívüli élethez levegőre is szüksége van ma az odaköltözőknek, ott élőknek, nem csak pénzre – kijelentés nem egy cinikus és arrogáns városi suttyóság.

Elfordítja az állam a fejét egy olyan téma hallatán, amivel sok ezer emberélet megmenthető lenne évente. Az állam becsukja a szemét egy olyan témát olvasva, ami sok ezer születendő gyerek életét veszélyezteti, gátolja meg azáltal, hogy a szülőket meddővé teszi.

Jön a szeretet ünnepe, adventi időszak van, mindenki szeret mindenkit, szociálisan érzékenyebbek vagyunk, empatikusak és szentimentálisak - közben meg idén is megölt a mérgező magyar levegő mondjuk egy kisvárosnyi magyart és ki tudja hány gyereket mérgezett meg, tett egy életre beteggé, tett már meddővé csak idén.

Ezt folytatjuk 2019-ben és mindaddig, amíg egyszer valahára nem azzal kezdünk el foglalkozni Magyarországon, ami igazán fontos. Tényleg válság van, csak nem olyan, amiről beszélnek nekünk.

Szmogválság van

A láthatatlan ellenségtől félnünk, sőt rettegnünk kellene. Szmoggal minden magyar találkozik napi szinten a fűtési szezonban, maximum nem tudja, hogy szmogban él. A szmog ellen nincs kerítés. A szmog nem világnézet kérdése. A szmog nem legyőzhető választással. A szmog elől nem tud elbújni senki, nem tud elköltözni úgy, hogy közben itt élhessen szmog nélkül. A szmog belepi egész Magyarországot. A szmog a láthatatlan családtagja minden magyar családnak.

Kép: Instagram.com

Adatok: ksh.hu

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ingatlan franchise és az élesedő pozícióharc

ingatlan franchise lakáspiac ingatlanpiac ingatlanközvetítés hitelközvetítés 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

”A Duna House felvásárolja-e az Otthon Centrum brandet a franchise jogával együtt még nem tudni. De hogy az étvágya mellett már esélye is van rá, az már jól látszik.”  /Ingatlan franchise - A pénzcsináló?, 2015. június 12./

Nagyot tévedtünk, nagyon nagyot! Három és fél éve részletes áttekintést adtunk az ingatlan franchise, mint üzlet két meghatározó magyarországi szereplőjéről.

Akkor a Duna House ereje teljében volt, szinte fél lábbal a tőzsdén , amit már akkor 5 éve, 2010 óta tervezett. 2015-ben elmaradt a nagy dobás. Fiaskó lett belőle. Érdemes átolvasni, hogy képbe kerüljenek, mert nincsenek véletlenek, mindennek oka van az üzleti életben is. Mi már akkor felhívtuk egy fontos tényre a figyelmet:

„A céget ingatlanközvetítőnek ismeri a nagyérdemű, miközben egy pénzügyi szolgálató inkább, ez az üzleti modelljének a sikere. Nem a lakáspiac felfutása az igazán érdekes számára, hanem a hitelpiacban rejlő további lehetőségek. Abban a hitelpiacban, ahol a hitelközvetítők és köztük a Duna House, úgy öntötte a devizahiteleket a lakásvásárlókra és tömte tele a zsebét, hogy az már megérne egy hosszabb egyházi szertartást is.”  /A Duna House Fantomja, 2015. november 23./

ingatlan franchise lakáspiac ingatlanpiac ingatlanközvetítés hitelközvetítés 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
2015-ben 108 irodája volt az OC-nek és 119 a DH-nak. Ma az OC-nek 179 megnyitott és 2 megnyitás előtt lévő (budapesti) irodája van

Már akkoriban egyértelműen piacvezető ingatlanközvetítőként beszélt saját magáról. Mi azért felhívtuk nyáron a figyelmet, hogy ez csak igazából számháború. Abszolút értékben tényleg a legtöbb franchise irodával rendelkezett a Duna House Magyarországon, de az irodák elhelyezkedése és megoszlása nem volt ideális. Kockázatokat jelentett ez már akkor is. Főleg azért, mert 2008 utáni gazdasági és lakáspiaci válság nagy vesztese, az Otthon Centrum, kimondta azt, amit azóta sem sokan tudnak elfogadni, inkább elengedik a fülük mellett:

„...szerény becslésük szerint a megnövekedett forgalomból tavaly arányaiban (kb. 40%) nem jutott több az értékesítő hálózatoknak, csak egymás elől tudták elvenni az üzletet, az ő állításuk szerint nagyobbak a kisebbek kárára tudnak csak növekedni.”  /Ingatlan franchise - A pénzcsináló, 2015. június 12./

De ez nem csak azt jelentette, hogy a nagyok jártak jól. Sőt, egy ideig úgy látszott a Duna House felfalja az Otthon Centrum piaci részesedését is. Az értékesítők aránya az adásvételekben azóta is csökken, évről évre. Ezt maga a Duna House sohasem merte kimondani nyíltan és egyenesen. Mit csinált helyette? Emlékeznek még? Már biztosan nem, pedig nem is olyan régen volt az. Egész 2016-ban a magát piacvezetőnek nevező ingatlan franchise csökkenő lakáspiaci forgalomról beszélt. Őszinte ingatlanosok, mondtuk ki róluk a véleményünket 2017 elején:

„Több dolog történik, amiért a Duna House becslése teljesen téves és hibás következtetésen tud alapulni.

A tévedés alapja pedig a Duna House saját éves forgalmának, a piaci részesedésének a túlbecslése. Nagyon egyszerűen az történik, hogy az ingatlanközvetítő felszorozza az általa eladott lakások számát a piaci részesedése alapján.

Ha szerinte minden 10. lakást ő ad el, akkor például 10-zel. Ezért amikor 2012-ben látványosan túlbecsülte a forgalmat és a trendet, akkor egyszerűen nagyon jó éve volt az ingatlanközvetítőnek. 2013-ban már rosszabb éve volt a piaci folyamatokhoz képest. 2014-ben ismét jó éve volt, amit 2015-ben már nem tudunk meg, hogy mi követhetett, mert az csak egy lottószám volt a kalapból.

2016 viszont a Duna House-nak nem a legjobb éve lehetett és csökkenhetett a piaci részesedése az összes adásvételből, amit ő feltétel nélkül alapul vett a számításnál.” /Őszinte ingatlanosok, 2017. január 10./

ingatlan franchise lakáspiac ingatlanpiac ingatlanközvetítés hitelközvetítés 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Budapesten és Pest megyében is egyértelmű az OC irodáinak fölénye a DH-val szemben

Ezt később belátta és 2017-ben szépen csendben az addigi számítási módszerét egy finom mozdulattal átalakította. Most már biztosan nem a saját részesedése növekvő vagy csökkenő trendje alapján becsül, hanem szépen felszorozzák azt 1,xx-szel, hogy valósághűbb képet kapjanak és adjanak, ha már a tőzsdén vannak. Ha már, ugye. Ilyen ez a popszakma, na. Ha nem megy erővel, túl kell járni a nagyérdemű eszén és jöhet a látszat. Az ingatlan franchise-okról egyébként is így foglaltuk össze velős véleményünket korábban:

"A látszatra épültek fel, ezzel sokakban megkérdőjelezve egyáltalán a létezésük értelmét, habár a látszat a 21. századi szolgáltatások és termékek értékének egyik meghatározó eleme.”  /Ingatlan franchise - A pénzcsináló?, 2015. június 12./

A Duna House vívódását a lakáspiaccal mi betudtuk annak, hogy őket inkább a lakáshitelezés motiválja, nem az adásvételekben a részesedés növelése

A lakáshitelezés meg nem nagyon akart beindulni. Ahogy a lakáshitelezésben fordulat következett be 2017 második felében, a Duna House szélkakas módjára úgy lett olyan optimista, amit bárki megirigyelhetne – érdektől függően vagy függetlenül. 2017 év elején még folyt a lakáspiaccal szembeni Duna House kommunikáció, így tiszta vizet kellett öntenünk a pohárba, hogy mindezt kontextusba helyezzük. Sokan ugyanis félreértették, ahogy ma is könnyen félreérthető egy ingatlan franchise.

ingatlan franchise lakáspiac ingatlanpiac ingatlanközvetítés hitelközvetítés 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Egy ingatlan franchise legritkábban reklámozza, ha egy irodája bezár

Sosem az a fontos, hogy mit mond egy ingatlan franchise, hanem az, hogy miért

„A nagyobb ingatlanközvetítők a forgalmukat üzleti titoknak tartják. Ha olyan jól menne nekik, akkor valószínűleg nem titkolnák. De a magyar ingatlanközvetítő szakma csak szenved, a piaci részesedését nem tudja növelni. Azt gondolhatják sokan, hogy 2014 után eljött a közvetítők kora, hiszen dübörög a lakáspiac. Csak van egy bökkenő, erről a lakáspiacnak elfelejtettek szólni és a közvetítők egyre jobban kiszorulnak a lakáspiacról.” 

/A lakáspiac nő, az ingatlanközvetítés csökken, 2017. február 26./

A Duna House tovább borzolta a kedélyeket, amire választ kellett adni újra és újra:

„A lakásárak csökkenését vizionálják egyes ingatlanközvetítők, akikről már hetekkel ezelőtt előre jeleztük, hogy szinte másra sem vágynak, csak hogy ilyenekkel rémisztgethessenek minket. A szebb időket is megélt elvileg "piacvezető" – csak éppen senki sem ismeri az ingatlanközvetítők átláthatatlan piacát – ingatlanközvetítő robbantotta a bombát, hogy az általa mért 2016 nyara óta tartó forgalomcsökkenés után, most azzal rukkoljon elő, 2017 első hónapjaiban már árcsökkenés volt a lakásárakban.”  /Ingatlantisztelet, 2017. április 18./

ingatlan franchise lakáspiac ingatlanpiac ingatlanközvetítés hitelközvetítés 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A franchise bevételeken és eredményeken is látszik , hogy a Duna House stagnál

Pálfordulás ide vagy oda, azért az ilyen kommunikációs túlkapásokat könnyedén megbocsátja a média és adott esetben a feledékeny olvasó is. Minket nem ilyen fából faragtak. Mi nem felejtünk, amit vehet fenyegetésnek minden lakáspiaci szélhámos. Van belőlük bőven és az utánpótlás is mindig biztosított.

Adatbázis építésbe is kezdett 2017 novemberében a Duna House, amit idén novemberben ingyenessé is tett. Gyanakvást ébresztett már bennünk akkor is ez a "szolgáltatás":

"Adathalászat ez most vagy valódi szolgáltatás, azt az idő fogja bizonyítani. Egyelőre inkább adathalászatnak tűnik nekünk, mert minden ingatlanközvetítőnek eladó lakásokra van szüksége, hogy a piacon tényező legyen és az is maradjon. Adatbázist épít nem feltétlenül minden hátsó szándék nélkül. Az sem teljesen kizárható, hogy az évek óta hétpecsétes titokként kezelt ingatlanközvetítők valódi részesedése olyan kritikus szinten van ma már, amiért ilyen alternatív módszerhez kell folyamodnia a látszat fenntartására. Főleg olyankor, amikor kezd elfogadott tény lenni, hogy a nagy ingatlanközvetítők és hirdetési oldalak értékesítési területein kívül aktívabb a lakáspiac. Csak mást ne említsünk, pl. Budapesten 2015 óta úgy néz ki, hogy nem több, hanem inkább egyre kevesebb adásvétel történik. 2016-ban már biztosan így volt és a jelenleg ismert adatok alapján nagyon úgy néz ki, hogy 2017-ben sem fognak több lakást eladni Budapesten, mint 2016-ban.

Ez egy nagyon fájó pont tud lenni sok budapesti ingatlanközvetítőnek, köztük a nagyobb cápáknak is."

/Az öreg ingatlanközvetítő és az ingatlan tenger, 2017. november 22./

Ezzel el is jutottunk oda, ahová szerettünk volna. A két nagy ingatlan franchise hol együtt ment szembe a lakáspiaccal, amiért a GVH kapcsolta le őket, hol éppen egymással szemben küzdöttek ilyen és olyan megkérdőjelezhető eszközökkel.

A tisztességtelen piacbefolyásolásért a GVH felhívta a figyelmünket, hogy az üzleti érdekek, a pénzcsinálás a lakáspiacon jogokat sérthet.

Most szándékosan bánunk kesztyűs kézzel és nem boxolunk erős szavakkal. A tisztességtelen üzleti magatartás nem véletlen, nem hiba, hanem tudatos és szándékos általában. Tisztában vannak ezzel, akik elkövetik, hogy nem jogszerűen, tilosban járnak.

Erre ma az MNB büntette meg a Duna House-t éppen tisztességtelen hitelezési szokásai miatt.

Milyen meglepő, ugye! 2009 előtt tetszettek volna büntetni, kérem. Csak megszokás, rutin. Nem a törvények változtak azóta igazán, hanem a hitelközvetítési szokások nem változtak Magyarországon szinte egyáltalán. A hitelközvetítésről mi semmi jót nem tudunk mondani, a rosszba meg bele sem fognánk.

Az etikát felülírja a jutalék

Mit csodálkozunk! A bankok és a hitelközvetítők sem szerzetesek, inkább olyan magasrangú egyházi vezetők, akiknek hatalmuk és befolyásuk van, a biztos jólétük és kiváltságaik, előjogaik mellett. Isten földi helytartóinak képzelik magukat. Milyen képmutatás már, nem? Az ilyen egyenlőbbek az egyenlőeknél emberekkel mindig csak a baj van. Higgyék el, ezek inkább a Pokolra jutnak, nem a Mennyországba, akármennyit is imádkoznak, gyónnak és fohászkodnak a hamis papjaikhoz. Ezek nem tudják megbánni a bűneiket, mert ők maguk inkább a gonosz, akik ellen egész életünkben harcolunk és küzdünk hittel vagy hitetlenül, mindegyis. A gonoszság nem fogalom, az emberi gonoszság meg pláne, a túlélés legprimitívebb ösztöne.

ingatlan franchise lakáspiac ingatlanpiac ingatlanközvetítés hitelközvetítés 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A "diszkont" Duna House brand sincs könnyű helyzetben

Ilyen lakáspiaci és üzleti környezetben 2015 nyara óta a piacvezető szerepet átvette egy másik ingatlan franchise, amiről mit mondhatna egy magunkfajta. Egyik kutya másik eb. A Duna House Budapesten, Pest megyében és egész Magyarországon alul maradt a számháborúban, mutaják a táblázatok. A piaci részesedése bizonyára nem döntöget rekordokat a számok alapján. A "szerény" sajtóhírek persze másról szólnak. Kinegy higgyünk? Magunknak, a belső hangunknak.

A „diszkont” Duna House, a SMART Ingatlan sem nevezhető egyértelműen sikernek. 2014 nyarán indult és azóta is csak egy árnyékhálózat maradt, nem egy ékkő egy képzeletbeli koronán. Ha összeadjuk a Duna House és SMART Ingatlan irodákat, akkor is alul marad a Duna House az Otthon Centrummal szemben jelenleg. A Duna House-nak ez a lakáspiaci ciklus nem hozta meg azt az áttörést, amit elvárhatott. Mi ez, ha nem büntetés? - kérdezhetnénk.

ingatlan franchise lakáspiac ingatlanpiac ingatlanközvetítés hitelközvetítés 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A SMART Ingatlan irodák lakáspiaci szerepe kiegészíti, de nem erősíti a Duna House-t

2018 végén ki lehet jelenteni, hogy Magyarországon a piacvezető ingatlan franchise az Otthon Centrum

A végén még az lesz, hogy az Otthon Centrum fogja felvásárolni a Duna House-t, mert láthatóan a nagy ingatlanközvetítők csatájában számára sokkal fontosabb az ingatlanközvetítő szerepkör.

Ez a piac nem bír eltartani két nagy ingatlan franchise-t, az nem kérdés. Aztán lehetséges egy nevető harmadik is, bár meglepődnénk. A Duna House viszont egyhelyben toporog, üzleti modelljét a hitelközvetítés lábai tartják meg és persze a mérhetetlen önbizalom és önszeretet, amit kommunikál magáról, miközben a tőzsdén a részvényeit nem adják-veszik, az ingatlanalapja is túl nagy költségekkel működik, szinten tartva a vele szembeni természetes bizalmatlanságot. Ez a vég kezdete vagy csak a kezdet vége? -  egy 15-20 éves történetben, ahol az ingatlan franchise valahogy valamiért fura (ellen)érzést kelt bennünk vásárlókban, eladókban, bérlőkben és bérbeadókban egyaránt, amiért magasról teszünk arra, hogy ki a piacvezető az ingatlanközvetítők között.

ingatlan franchise lakáspiac ingatlanpiac ingatlanközvetítés hitelközvetítés 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Képek és táblázatok: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Felújítás vagy karbantartás

ingatlanmarketing lakáshirdetés építőipar lakáspiac ingatlanpiac 2018 Magyarország Ingatlanműhely

A lakáshirdetési oldalakon felújított lakások lesznek, de karbantartott lakásokat nem fogunk találni. Még baráti beszélgetésekben sem igazán gyakori, hogy bárki megemlítené karbantartotta a lakását. A fejújítást nálunk gyakrabban használják a karbantartás szinonimájaként. Olyankor is felújítottnak neveznek egy lakást, amikor abban csak karbantartás történt. Az megint egy másik történet, amikor több éve történt felújítást a hirdetésekben úgy állítanak be, mintha „tegnap” történt volna.

Vita lehet abban, hogy meddig nevezzünk felújítottnak egy lakást. Szerintünk addig, amíg nem jut eszünkbe róla, hogy fel kellene újítani.

Abban már nincs helye vitának , hogy mi is valójában a felújítás és mi csak karbantartás. A felújítás egy nagyszabású munka, amikor a lakás életszínvonala szintet lép. Ha egy korábbi életszínvonalat kívánunk szinten tartani, az csak karbantartás. Vegyük például a panelprogramos társasházakat, ahol kicserélik a külső nyílászárókat is. Az ilyen panellakást nem hívjuk felújítottnak, csak azért, mert kicseréltek rajta néhány ablakot. Ebből adódik az, hogy ha egy lakásban a nyílászárók/bejárati ajtó cseréje önmagában még nem jelent felújítást.

A felújítás egy teljeskörű munkafolyamat, amiben az egész lakás 100%-ban átalakul, nem csak egy bizonyos része változik. A karbantartás nem helyettesíti viszont a felújítást.

Félreértés alapját jelentheti nagyon sok lakáshirdetésben...

...hogy az eladó vagy éppen a bérbeadó a jó gazda/tulajdonos magatartást úgy állítja be, mintha szívességet tenne akár a vevőnek, vagy akár a bérlőnek, amikor a lakására költ. Nagyon hangosan jegyeznénk meg, hogy ez a kötelessége:

Egy ingatlant birtokolni nem csak jogokkal, hanem kötelezettségekkel is jár. Arra áldozni kell rendszeresen. Eközben a szükséges karbantartások is elmaradnak az eladó és kiadó lakásokban, ami nem kevés fejfájást okozhat vevőknek és bérlőknek, mert ezek sem az eladási árakban, sem pedig az elvárt lakbérekben nem igazán tükröződnek vissza.

Ilyen környezetben, azok a tulajdonosok, akik akár kisebb munkákat végeznek a lakásukon, mindjárt felújításnak tudnak nevezni minden apróságot is. A hirdetési képek és szövegek között ezért is tud olyan nagy kontraszt lenni. Olyan, mintha nem is azt a lakást hirdetnék, mint amiről beszélnek mellette. A szövegben minden új, minden szép, felújított, a képeken meg látjuk, hogy nem az. Ingatlanértékesítők is gyakran tapasztalhatják, hogy egy tulajdonos megkeresi őket a frissen felújított lakásával, amiről kiderül, hogy valójában 20 éve újították fel. Magyarul csak karbantartották a 20 éves állapotokat és életszínvonalat a lakásban. A lakás egyáltalán nem felel a mai elvárásoknak és nem nevezhető frissen felújítottnak. Egyszerűen csak elvégezték a szükséges karbantartásokat, hogy a lakás pont úgy nézzen ki, mint 20 évvel ezelőtt a felújítás után.

A csapokat megeszi a vízkő, cserélni kell. Szaniterek használódhatnak el, amiket szintén cserélni kell. Akármelyik vizes helyiségben is történik ez, nem fogjuk azt felújítottnak nevezni, mert új csap van benne vagy wc csésze/wc tartály. Tönkremegy a kazán, a villanybojler, gázkonvektor, cserélni kell újra, de ettől még nem fogjuk azt mondani, hogy új fűtés és melegvíz rendszer van a lakásban. Felcsiszoljuk a parkettát, amit illik elvégezni, mert az jelenti a parketta karbantartását, de nem hívjuk lakásfelújításnak. A konyhában kicserélünk egy elromlott konyhagépet, de a konyhát nem fogjuk felújítottnak nevezni emiatt. Lecserélünk egy lámpát a nappaliban és ettől a nappali még nem lesz felújított.

Kiragadva, egy-egy munkafolyamat nem jelent egyből lakásfelújítást

Árnyalja a képet, amikor a hirdető is érzi, hogy nem kóser a lakása. Próbálja menteni a menthetőt és nem a lakást hívja felújítottnak – mert az tényleg túlzás lenne – inkább azt mondja, hogy a fürdőszoba/konyha fel van újítva. Jellemző, hogy nálunk ritkábban újítanak fel, alakítanak át egyszerre egy lakást, inkább csak különböző helyiségeket, több év különbségekkel, ami nagyon meg tud látszódni. Vitára az megint okod adhat, hogy milyen minőségű az a felújítás. Több esetben a nem túl minőségi munkát a vevő és a bérlő itt is inkább csak karbantartásnak fogja érezni, újnak, felújítottnak, „mainak” nem.

Nem is kell elmenni az ízlések és pofonok világába, hogy kinek mi tetszik, mi felel meg. Elavult, korszerűtlen és kókány megoldások, Mekk mesterek kivitelezésében. A lakástulajdonosok egy része akkor is ezermesternek érzi magát, ha nem tud minőségi munkát végezni. Ott és úgy spórol, ahol és ahogyan csak tud és ez bizony látszódni is fog a végeredményen.

Erről kellene beszélni és nem megjátszni a sznobot, hogy ki milyen színeket, formákat, anyagokat, hangulatot részesít előnyben. Ha egy lakás nem egyszerre és nem teljes egészében kerül felújításra, átalakításra, modernizálásra a kor elvárásainak megfelelően, akkor az inkább csak karbantartás. Nincs félig felújított lakás. Nincsen részlegesen felújított lakás sem. Felújítandó és hanyagúl, rosszul karbantartott lakások vannak. A hirdetési oldalak erre még nem helyeznek elég hangsúlyt, tolerálják a hirdetői visszaéléseket, teret adnak a félrevezető és megtévesztő (= fogyasztóvédelmi jogokat sértő) lakáshirdetéseknek.

Kép: Instagram.com

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Az állami beavatkozás ellentmondásai a magyar lakáspiacon

lakáspolitika családpolitika csok lakásáfa újlakáspiac építőipar lakáspiac ingatlanpiac lakásárak 2018 Magyarország Ingatlanműhely

”Itt és most újra kijelenthető, hogy a CSOK elsősorban a használt lakások piacára van hatással és az új családi házak építésére. 2017-ben mennyire fog ez változni, még nem tudni. De elképzelhetetlen az, hogy az új lakás/ház vásárlásához igénybe vett CSOK radikálisan felülírná a lakáspiac alapvető játékszabályát.

A lakáspiac mindig és minden körülmények között a használt lakások piacáról szól:

1. mind az adásvételek

2. mind a lakáshitelek

3. mind az otthonteremtési (ex-szocpol) támogatás szempontjából.”

- fogalmaztuk meg az Állam kontra Ingatlanpiac elemzésünkben még 2017 március végén.

Újra emlékeztetni szeretnénk mindenkit, hogy az állam szembe megy a magyar lakáspiac alapvető működésével, azt mindenáron új irányba akarja terelni. 2018 november végén kijelenthetjük, hogy mindhiába, csak egy dolgot tud elérni az állam:

a lakásárakat, az építőipari költségeket tudja növelni, másra jelenleg sajnos nem képes.

Lakáspiaci inflációt tud gerjeszteni az állam

Ez a hétköznapokban annyit tesz, hogy minden egyre drágábbá válik, ami a lakások vásárlását, felújítását, építését és bérlését illeti. Emiatt nőnek Magyarországon a lakbérek is. Mert ha egy ingatlant egyre drágább megvárásolni, egyere többe kerülni fenntartani/karbantartani és felújítani, újat építeni, akkor ez a bérleti díjakban is megjelenik.

lakáspolitika családpolitika csok lakásáfa újlakáspiac építőipar lakáspiac ingatlanpiac lakásárak 2018 Magyarország Ingatlanműhely
A lakásárak mesterséges vagy természetes növekedése a bérleti díjakat is mesterségesen vagy természetesen növeli, a bérlők fizetőképességétől teljesen függetlenül

Ha egyre több pénzbe kerül lakástulajdonosnak lenni, akkor egyre több pénzbe kerül bérlőnek is lenni. Ez a fajta árérvényesítés kirekesztő és társadalmi feszültségeket gerjeszt, amiket még nem tudunk, hogy hová fognak vezetni. Tippjeink azért vannak.

Nade ez az infláció, ami nálunk nem jelenik meg a KSH statisztikákban, amire azért néha-néha felhívják itthon is figyelmet. Miért? Mert egyszerűen nem része annak. Az elmúlt évek hivatalos inflációja vs. lakásárak, bérleti díjak, felújítási/karbantartási költségek, építési költségek nincsenek még köszönő viszonyban sem.

Az állam nem veszi figyelembe azt a magyar lakáspiaci törvényszerűséget, amit mi egy mondatban úgy fogalmaztunk meg:

„Nem a lakások kereslete, hanem a kínálata határozza meg az árat a lakáspiacon.”

– írtuk a Miért vásárolunk, ha nőnek a lakásárak? helyzetjelentésben, még 2016 december elején.

Bár az állam kommunikációjában szinte mindig a vásárolókért, a vevőkért tesz vagy akar tenni, a valóságban minden döntésével a kínálatra hat, a kínálat pedig minden állami döntést beáraz

2015 december közepén „A lobbi győzött, a propaganda része lett az 5%-os ÁFA.” felkiáltásunk nem érthető meg anélkül, ha nem olvassuk el mellé a 2015 november közepén előzményként megírt Újlakáspiac mumus – „A biztonság kedvéért” helyzetértékelést:

„Az állam becsvágya, a lakásépítések mesterséges felpörgetése – mert úgy néz ki magától nem lesz valódi trendforduló – kevés jóval kecsegtet. A szerencsevadászok a magyar gazdaság sötét lovagjai gyorsan jönnek, mindent feláldoznak tisztességesnek nagyon nehezen nevezhető céljaikért, majd hirtelen eltűnnek. Elnézve egy-egy ma is futó beruházást, elgondolkodik az ember, hogy tényleg nem lesz már itt soha semmilyen hagyománya és kultúrája a valódi értékteremtő lakásépítésnek?” – állítottuk és kérdeztük 3 évvel ezelőtt.

Az állam becsvágyának köszönhetően pont úgy avatkozik be 2015 vége óta a lakáspiacba, hogy az áremelő hatású legyen

A lakásárak növekedési tényezőit még 2017 március végén foglaltuk össze. Abban második helyen szerepel az a megállapítás, hogy nőnek Magyarországon a lakásárak, ha egyre több új társasházi lakást és családi házat építenek:

Az újlakáspiac stimulálása, állami ösztönzése áremelő hatással bír az egész lakáspiacra, beleértve az albérletpiacon a lakbéreket is.

Harmadik helyen szerepel a lakáshitelezés bővülése:

Ha Magyarországon egyre több lakáshitelt vesznek fel, akkoris nőnek a lakásárak. Az állam erőteljesen lakáshitel párti, pl. fogyasztóbarát lakáshitel, kamattámagotott lakáshitel. Örül és boldog a magyar állam, hogy a lakáshitelek lassan átlépik az 50%-ot az adásvéstelek számában. Ez pedig azt jelenti az állam örül, hogy a lakáshitelezés, kvázi a bankok, finanszírozzák a lakásárak növekedését.

Negyedik helyen állnak a munkaerőpiaci folyamatok és benne természetesen a bérek. Az állam mindent megtesz, hogy statisztikailag jól kommunikálható bérnövekedés legyen. Tudjuk viszont, hogy a statisztika árnyalja a valóságot. Gondoljunk csak bele abba mit jelent az, hogy az átlagbér felett valójában az aktív munkaerő egyharmada keres és kétharmada viszont alatta:

Szép szám az átlagbér, de álom a többség számára. A lakáspiac viszont beárazza az átlagbért is, mégha az a kétharmadnak álom is.

A bérnövekedés statisztikája is egy szép szám, de az állam különböző bérminium és minimálbér tárgyalásokon éri el, hogy növelje azt. Nagyon helyesen- mondhatnánk. De közben meg látjuk, hogy két igen érdekes döntéssel közben el is vesz az állam a „pénzünkből”:

Az egyik a cafeteria rendszer eltörlése, amiről beszéltünk, hogy nem jelenik meg a bérstatisztikákban, így a lakásárakban sem. Viszont az sem fog megjelenni a lakásárakban, hogy sokunknak a bére úgy nőhet 2019-ben, hogy valójában kevesebb lesz az elkölthető jövedelme jövőre. A cafeteria hiányzni fog a zsebünkből. A lakásárak ezt figyelmen kívül fogják hagyni, mert a kínálat a bérnövekedésre alapozza árazását és nem arra, hogy mennyi pénz van valójában a vevők zsebében.

A lakástakarékok mögül is kihátrált az állam, ami például azért érdekes, mert az egyetlen elem volt, ami nem volt lakásáremelő hatású. Az államnak nem volt jó üzlet, de legalább a kínálat nem árazta be. A lakástakarékok miatt nem volt drágább felújítani egy lakást, de még vásárolni sem. Az állami kihátrálás tényleg nem a kínálatra fog hatni, őket eddig sem érdekelte láthatóan a lakástakarék. A keresleti oldalon annál inkább beszélhetünk illúzió vesztesről.

Az illuzió pedig nagyon fontos a lakáspiacon

Mert ki ne szeretne jobb körülmények között élni? Alig vannak olyanok ma Magyarországon, akik ne örülnének annak, ha még szebben felújíthatnák az otthonukat, vagy költözhetnének valami még jobb, még kényelmesebb, még szebb otthonba, környékre:

Használt lakást és házat viszont hogyan vegyünk, ha nem tudjuk felújítani normálisan, mert az eladó használt ingatlanok árai alig fejezik ki azok minőségét (=felújítási költségét) ?

Házépítés, új lakás vásárlása, mind szép jövőbeni tervek, amik sok embernek adnak erőt, kitartást, hogy szorgosan dolgozzanak. Igen, a lakáspiacon szinte minden magyar szeretne valamilyen formában részt venni, hiszen az ingatlan egyik, ha nem a legnagyobb kompromisszum az életünkben:

A lakáspiacról mindenki tud beszélni, mert mindenkit érdekel. Viszont nagyon keveseknek adatik meg, hogy valójában szereplői legyenek. Olyan érzésünk lehet, hogy van egy szinte fix kör, akik ismétlődnek a vevői és eladói oldalon, de még a lakásfelújítást kérők oldalán is. Évtizedek óta fel nem újított lakások, évtizedek óta el nem adott ingatlanok, és emberek tömegei, akik ezekben élnek és csak álmodoznak arról, hogy  valódi lakáspiaci szereplők legyenek. A lakáspiacunk apró mérete, a lakóingatlanok általánosan rossz minősége  mutatja a súlyos strukturális problémákat, a lakáspiacra való belépés egyre magasabb és szinte átléphetetlen korlátait. A lakáspiacunk, a lakásaink, otthonaink minősége, a lakásviszonyaink társadalmunk tükörképei.

Az állam ebben egyelőre nem tud segíteni, sőt:

Minden állami támogatás és ösztönzés a kínálat áraiba épül be. Nincs az az „ingyen pénz” vagy „fogyasztóbarát” hitel, „támogatott” kamat, amit a piac kíméletlenül ki ne használna. Az állam többet vesz el a vásárlóktól, mint amennyit az eladóknak ad. Az eladók alatt most mindenkit értünk, a különböző lakásfelújításhoz és építéshez, karbantartáshoz szükséges anyagokon és szolgáltatásokon keresztül, a munkaerő költségén át, a használt lakások eladóit és az új építésű lakások tervezőit és kivitlezőit is.

A társasházak építése nem is lett siker. Mondjuk ki, inkább kudarc. A lakásáfa körüli bohóckodás ennek a következménye. Állam kontra Ingatlanpiac olyan gondolatot is tartalmaz 2017 március végéről, ami most 2018 november végén nyer csak igazán értelmet:

„Ezért nem is olyan meglepő módon, a grafikont elnézve, az állami beavatkozás 2018-ban lesz valójában értelmezhető, amiről még egyelőre mi sem mernénk nyilatkozni. Elég sok a kérdőjel ugyanis az építési engedélyek magas számában és a valódi építkezések megindulásának késlekedésében van egyfajta kockázat:

1. Ezt egyrészről lehet magyarázni az építőipar kapacitásainak korlátaival.

2. Másrészt a lakáspiac alapvető játékszabálya (a használt lakás mindenek felett) is például spekulatív az új építésű társasházak keresletének (túl)értékelése.”

lakáspolitika családpolitika csok lakásáfa újlakáspiac építőipar lakáspiac ingatlanpiac lakásárak 2018 Magyarország Ingatlanműhely
A társasházak helyett a családi házakkal szimpatizál a magyar lakáspiac

Az új építésű társasházi lakások keresletét túlértékelték

Miért? Nagyon egyszerű. Az új építésű lakásokra senki sem tudja, hogy mekkora a kereslet. Van egy ingatlanlobbi, ami szerint végtelen. Majd van a valóság - pl. ingatlanlufi Budapesten    - ami szerint, meg igencsak korlátos:

A most novemberi döntéssel időt kapott az újlakáspiac, hogy keresletet találjon a kínálatára. Hitellel? Állami ingyen pénzekkel? = Még sokkal magasabb árakon? Ha az új lakások ára tovább nő, akkor a használt lakások ára is tovább nő és lakbérek is tovább nőnek.

Az áfa mértéke teljesen lényegtelen ebből a szempontból:

A 27%-os ÁFA nem biztos, sőt egyáltalán nem fog drágább lakásokat jelenteni, mint az 5%-os. Pont ugyan olyan végső árakat fog jelenteni a vevőknek. Az 5% ÁFA magasabb építési költségeket tud jelenteni és esetleg több profitot a beruházónak. Ennyi.

A vevők szempontjából a lakások végső ára számít, nem az ÁFA mértéke benne. A 27%-os ÁFA-s lakásokban talán újra többet fognak adni, mint az 5%-os ÁFA lakásokban, ahonnan eltűntek az ajándék klímák, konyhák, redőnyök, stb. Egyszerűen azért, mert azokat nem adhatták 5% ÁFA-val, így nem is adták.

Remélhetőleg 2020-tól lesznek újra olyan új építésű társasházi lakások, amikben nem az ÁFA lesz az  előny, a (hozzá adott) érték, hanem a minőségük és a felszereletségük.

Családi házat építeni is egyre drágább és még drágább lesz csak. Nézzük csak meg mennyiért lehetett 2014-ben építkezni. Ki emlékszik már arra? Történelem, igaz? Azóta évről évre egyre csak drágábban, maradjunk annyiban. Gyakorlatilag most nem lehet megmondani, hogy mennyibe fog kerülni egy új családi ház – ami jelenleg a legnagyobb arányt képviseli  az új építésű lakóingatlanokban Magyarországon – jövőre vagy 2020-ban vagy utána. Nem lehet tervezni. Mondjuk ki világosan. Aki kitalálta, hogy építkezne mondjuk tavaly vagy tavaly előtt, de már belevágott, az tudja miről beszélünk. Aki még csak tervezi, az majd közben nem egyszer, hanem többször újratervezheti az egészet. Miközben mi Miért vásárolunk, ha nőnek a lakásárak?  kérdésre adott válaszunkban egyértelműen a lakásárak növekedése mellett tettük le a voksunkat:

„A kiszámítható, biztos, de nem túl magas árnövekedés az egészséges lakáspiac alapja.”

A lakáspiacunk 2018-ban már egyáltalán nem egészséges

Az állam a lakáspiac felívelő szakaszában avatkozott be a folyamataiba, olyan módszerekkel, amik évtizedekkel korábban is kudarcot vallottak. 2015-ben, új CSOK, lakásáfa és különböző lakáshitelezést ösztönző eszközök nélkül is a magyar lakáspiac növekedési trend szerint haladt már 2014 óta, az árak már „maguktól” nőttek, a kínálat már elkezdett árazni, a kereslet pedig tudta tartani a lépést is vele (=az adásvételek száma gyorsabban nőtt, mint a lakásárak), a bankok is elkezdetek egyre jobban bízni a lakáspiacban (=beindult a lakáshitelezés).

2015 végén az állam belépett a lakáspiacra, de pont úgy, mint egy elefánt a porcelánboltba.

Ha ezt nem mondjuk ki, ha minél tovább nézünk oldalra , csukjuk be a szmünket, amikor a lakáspiacról  beszélünk, annál nagyobb károkat fog ez okozni Magyarországon, gazdaságilag, társadalmilag és demográfiailag egyaránt.

lakáspolitika családpolitika csok lakásáfa újlakáspiac építőipar lakáspiac ingatlanpiac lakásárak 2018 Magyarország Ingatlanműhely
Így működik a lakáspiac, ha egészséges, amikor az állam nem avatkozik be

Kép: Instagram.com

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Komolytalan vevők

áralku lakásvásárlás lakáshirdetés ingatlanmarketing lakáspiac ingatlanpiac ingatlanközvetítés lakásturista 2018 Magyarország Ingatlanműhely

Van választójogunk, de nincs választásunk, legalább ugyanolyan kontraproduktív hozzáállás a közéletben, mint a magánéletben. A lakásvásárlás és eladás is magánügy, tele választásokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Komoly terep, ahol továbbra is hangsúlyozzuk, hogy eladóként ne akarjuk a lakást rátukmálni senkire. Ne gondoljuk azt minden érdeklődőről, hogy pont ő a lakás vásárlója. Inkább ismerjük fel, hogy ki nem a lakás vevője és koncentráljunk arra az egyre majd, aki igen. Az nem kérdés, hogy ritkán veszi meg az első lakásnéző az eladó ingatlant. Csak egy fogja végül megvenni, de sokkal többen fogják előtte megnézni. Ez az az alapgondolat, amit egyébként minden eladó tud, ismer, de hajlamos elfelejteni, amikor „helyzet” van. Az eladás idő. Korántsem törvényszerű, hogy pazaroljuk a drága időnket felesleges körökre. A lakáseladásnál ez mégis elkerülhetetlen bizonyos szintig. A hirdetés és lakásbemutatás során már az eladón is múlik az, hogy meddig megy el, mit enged, mit hisz, mit képzel vagy tud-e egyáltalán nemet mondani egy olyan érdeklődőre, akiben nem bízik. Kulcskérdés, hogy a lakás vevőjében meg kell bíznunk, addig az érdeklődőkben egyáltalán nem. Ha egy lakásnéző az eladóban bizalmatlanságot kelt, akinek azt sem hiszi el, amit kérdez, nem csak azt, amit mond, akkor az ilyen esetek döntő többségéből biztosan nem lesz adásvétel.

Ezek nem fekete vagy fehér helyzetek

Könnyen félre lehet érteni a másik felet. Az eladók és a vevők is emberek, akik között támadhatnak zavarok, feszültségek. Különösen akkor, amikor egy érdeklődő provokatív és nehéz megítélni azért, mert nem érdekli egyáltalán a lakás, vagy éppen ellenkezőleg. Provokáció alatt olyan hétköznapi megnyilvánulásokat értünk, amikor az eladó lakást és magát az eladót is nemtelen támadások, erős és alaptalan kritikák érnek vevői oldalról. Vannak rámenősebbek, magabiztosabb vevők. Nincs ezzel semmi gond.  Irányár = alkudni kötelező bejegyzésünkben is megírtuk, hogy „Sokkal magabiztosabb és tudatosabb lakásvásárlóként akár mi befolyásolhatjuk az ingatlanközvetítőket és a hirdető tulajdonosokat, nem pedig ők minket.”

Igen ám, de Az áralku filozófiájában  külön kiemeljük, hogy „Nem sértegetjük sem a lakást sem a tulajdonosát!” Hozzá is tesszük „Sőt, azért sem érdemes „szidni a lakást”, mert meg akarjuk venni. Csak olyan lakást kritizáljunk hangosan, amit kizárt, hogy meg akarnánk vásárolni.”

Tudat alatt ezt tudják az eladók is. Lakásnézés közben vagy utána történő árcsökkentést alátámasztó lakáskritika nem célravezető. A legtöbb eladóban azt az érzést fogja kelteni, hogy a vevőt nem is érdekli a lakás, csak az idejét pazarolja rá. Tapasztaltabb eladóként, esetleg ingatlanértékesítőként ezzel illik tisztában lenni és nem felvenni a kesztyűt.

Párosulhat ehhez egy bizonytalan árajánlat és egy még bizonytalanabb vételi szándék is, de az ne tévesszen meg bennünket

Eladóként, vagy az eladó partnereként vegyük komolyan az intő jeleket. Sajnos a komolytalan vevő nem városi legenda. Nem feltétlenül az emberi gonoszság és rosszindulat vezérli. Vannak olyan érdeklődők, akik maguk sem biztosak abban, hogy mit szeretnének megvenni és feszegetik a saját határaikat abban is, hogy mit tudnak megvenni egyáltalán. Nézelődhetnek olyan környéken is, ami divatos, de igazából nem is szimpatizálnak vele. A divat már csak ilyen furcsa hatással van a vevőkre is. Különösen rossz omen, amikor az érdeklődő szerint az eladó lakás környéke például kész katasztrófa. Könnyelmű és meggondolatlan is lehet, amikor komolytalanul komolykodik. Az sem túl biztató, ha a személyesen mondott árat írásban - de még mindig nem vételi nyilatkozatban -  tovább faragja üres kifogásokkal, nem is olyan ritkán akár füllent is. Eladóként vegyük komolyan és bátran közöljük vele, hogy ez az eladó lakás lehet nem is rá vár.

Időpazarló és nagy benne a csalódásfaktor, ha teret engedünk egy már az elején látványosan hamvában holt érdeklődő vs. eladó csatának, aminek a  vége aligha adásvétel lesz

Az áralku filozófiájában  nem véletlenül hívtuk fel a vevők figyelmét, hogy „Vevőként azért nem baj ha úgy gondolkodunk, hogy a „mi lakásunkat mi fogjuk megvenni és nem más”. Ha valamiről lemaradunk az okkal történik és nem biztos, hogy az volt az a lakás, amit meg kellett volna venni.”

Eladóként is tudnunk kell nemet mondani, nem csak bérbeadóként, ahol ez ma már jóval gyakoribb és elfogadottabb. Ahogy a bérlőket, a kiadó lakásra jelentkezőket is megszűrhetjük, elutasíthatjuk őket, pont így tehetünk az eladó lakásra jelentkező számunkra nem megbízható érdeklődőkkel is.

Aki lakásvásárlásra szánja el magát, nagyon hamar rájön, hogy nincs könnyű helyzetben

Eladóként ezzel is illik tisztában lenni és nem csak a pénzt látni minden érdeklődőben. Eladóként az érdeklődők az időt jelentik és csak a vevő jelenti a pénzt számunkra.

A lakásvásárlóknak viszont értelemszerűen időre van szükségük, hogy feltérképezzék a piacot, megismerjék a kínálatot, az eladókat és természetesen a saját igényeiket és határaikat, korlátaikat. is.

Nehéz a választás – írtuk 2 hónapja, amiben határozottan és nagyon komolyan gondoljuk azt, hogy „A lakásvásárló szinte rá van kényszerülve, hogy egyszerűsítsen, mert a teljes kínálatot úgy sem tudja megismerni, dönteni róla meg pláne.”

Miért veszünk rossz lakást?  kérdésre is kerestük már a lehetséges válaszokat, ami ezzel a témával nagyon szorosan összefügg. "Minden vevő jó döntést akar hozni a lakáspiacon. Senki sem akar rossz lakást venni, de ettől még vásárol." Például azt állítjuk, hogy "Azért hozunk rossz döntést vevőként , mert vannak olyan eladók a lakáspiacon, akiknek érdeke, hogy mi rossz döntést hozzunk." De nem minden eladónak ez az érdeke és vevőként vegyük inkább figyelmeztetésnek, ha egy eladó maga mondja, hogy inkább keressünk másik lakást, az övé lehet nem is nekünk való.

A vevőkben kódolva van az üresjárat, a több felesleges kör, a konfliktus önmagukkal és a lakáspiac más szereplőivel. Nincs ezzel semmi gond, ha tiszteletben tartjuk egymást és az eladó lakásokat is, ha vevők vagyunk rá, ha nem.

Kép: Instagram.com

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ingatlanlufi Budapesten

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac MNB 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Csak pozitívan, ha nem lehet felhőtlen az öröm akkor is. Rejtsük inkább a sorok közé, hogy aggódunk. Ha nem mondhatjuk ki egyértelműen, hogy vannak aggasztó jelek, akkor legyünk kreatívak. Önmagunk ellenségei mégsem lehetünk. Mártírok sem akarunk lenni, kisemberek vagyunk mi ahhoz. Családunk van. Felelősek vagyunk minden szóért. Szerethetjük tiszta szívvel a hazánkat, a szülőföldünket, a városunkat, ahol élünk. Az itt élő emberekért is érezhetünk felelősséget, pláne ha olyan információkkal rendelkezünk, amivel segíthetünk is nekik jobb és biztonságosabb döntéseket hozni. Csak az ilyen önzetlenség nem kifizetődő. Segíteni jó, tényleg nagyon jó. Viszont, ha mi nem segítünk magunkon…hajaj, na az lenne csak a felelőtlenség, mert akkor másokon sem tudnánk segíteni. De meg kell élnünk valamiből nekünk is. Vívódni az erős igazságérzetünk és a karrierünk ellentmondásai között inkább okozzon kopaszodást, elhízást, nyugtalan éjszakákat, szarkalábakat. Még bele is betegedhetünk egy kicsit, mindegy. Egy a fontos csak, az egzisztenciánkat ne befolyásolja, azzal legyen mindig minden rendben. Egy íróasztal mögött ülve nagyon nehéz megváltani a világot, de jóval könnyebb érdekeket kiszolgálni, katonaként parancsokat végrehajtani, feltétel nélkül. A Magyar Nemzeti Bankban, a lakáspiaccal foglalkozó emberek nincsenek könnyű helyzetben. Értjük és halljuk, hogy nem akarnak ők semmi rosszat. Szeretnék, ha a kecske is jól lakna és a káposzta is megmaradna. De már most szólunk, ideje korán, hogy nem fog menni.

A lakáspiac nem az a terep, ahol sokáig lehet libikókázni

A lakáspiac büntet, méghozzá igen gyorsan. Tegyük ezért világossá, hogy Magyarország fővárosának lakáspiaca átlépte a biztonságos zóna határait és egyre inkább távolodik el tőle. 2 éve már folyamatosan küldi a jeleket a budapesti lakáspiac, hogy olyan irányba halad, ami felé nem nagyon szabadna. (El)fogynak a vevők, az árak emelkedését nem indokolja semmi. Budapest súlya meg csak csökken és csökken az adásvételek számában, a „vakok és gyengén látók” örömére erősen torzítva az országos lakáspiaci árak növekedését mindeközben. Budapest a feketebárány, amiről halkan, szinte suttogva és nagyon, de nagyon, tapintatosan a Magyar Nemzeti Bankban néhány valószínűleg nagyon elkötelezett és hivatástudattal rendelkező ember, kreatívan kongatja a vészharangokat. Na nem úgy, hogy ez a karrierjüket negatívan befolyásolhassa. Nem hősködnek, csak végzik a munkájukat, hozzák a kötelezőnél egy picit többet. Erős mondatok következnek a mai MNB lakáspiaci jelentésből, amihez fűzünk néhány megjegyzést a közérthetőség kedvéért:

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac MNB 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Budapesten nem csak a lakásárak vannak elszállva, hanem az eladók is

"Budapest aránya kismértékben, de tovább mérséklődött a tranzakciók között, miközben a vidéki települések szerepe növekedett. 2018. első félév végén 22 százalék volt Budapest aránya a piaci forgalmon belül, ami 2015 elején még 33 százalék volt. A községekben lebonyolított adásvételek aránya eközben 20 százalékról 24 százalékra nőtt. "– Budapesten ne legyen kétsége senkinek, egyre több a csalódott eladó, aki hiába lép piacra nem tud eladni. Nem csak álom lakás van, hanem álom árak is, amik legalább olyan elérhetetlenek az eladók egy jelentős részének, mint maguk az eladó lakások a vevőknek. A budapesti lakásárak relatívabbak, mint szinte bármi más ma a magyar lakáspiacon.

"A lakásárak emelkedése mellett egyre rosszabb minőségű lakások cserélnek gazdát." – az országos lakáspiacra gondolva.

"A fővárosi drágulás következtében tehát fokozatosan egyre rosszabb minőségű, és így relatíve olcsóbb lakás cserélt gazdát." – megemlítve, hogy nem csak országosan, de Budapesten is a négyzetméterárak növekedésének szó szerint ára van.

"Budapesten a lakásárak szintje már meghaladja a makrogazdasági fundamentumok által indokoltat. "– ami az egyszerű ember nyelvén azt jelenti, hogy ingatlanlufi van 2018-ban Budapesten.

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac MNB 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Egészségtelen lakásárakról beszélhetünk Budapesten

"A lakásárak túlzott felértékelődése következtében kockázatok alakulhatnak ki a bankrendszerben, amennyiben utóbbival együtt nagy volumenű jelzáloghitelezés és növekvő kockázatvállalás párosul, így – különösen a jelenlegi erős keresleti környezetben – még fontosabbá vált a fővárosi piac szoros figyelemmel kísérése." – üzeni a Magyar Nemzeti Bankból néhány tisztességes ember a kereskedelmi bankokban dolgozó kollégáiknak, hogy ne legyenek vak optimisták, amikor budapesti lakóingatlanok hitelezéséről van szó. A kockázatok már tapinthatóak, mérhetőek és kezelhetőek is, feltéve, ha odafigyelnek rájuk és nyitott, nem pedig csukott szemmel hiteleznek.

+1 (erős) gondolat:

"Budapesten 2019-ben tetőzhetnek az újlakás-átadások, 2018-ban 7,4 ezer, 2019-ben 15,7 ezer új lakás átadását várjuk." – „várjuk”, mint a mesében, tennénk hozzá. Ilyen használt lakás piacon, ami van ma Budapesten, az újlakáspiacot sem szabadna más szemmel nézni. Lelassuló építkezésekre, álló projektekre, elhúzódó értékesítésre és elképzelhetetlen szintű spekulációra lehet a budapesti újlakáspiacon készülni.

Ehhez külön hozzáfűznénk egy nagyon aktuális lakáspiaci jelenséget. A spekulációknak külön kedvez az ingatlanlufi, ahol minden jogi alap is megvan ahhoz, hogy ezt ügyeskedők és szerencsevadászok ki is használják. Törvényesen, jogtisztán, adót fizetve többé-kevésbé, előszerződésekkel értékesített lakások tömegeivel, amik eleve színlelt szerződések csupán. Céljuk, hogy a várható lakásárnövekedését – már pedig egy ingatlanlufi erről szól – realizálják. Ma sem olyan nehéz hirdetéseket találni, ahol szerződésátruházással kínálnak új építésű lakásokat magánszemélyek. Az társasházakat értékesítők is tudják a módját, hogy mikor lehet ezt a kártyát előhúzni, amikoris nem kétoldalú, hanem háromoldalú megállapodások születhetnek. A jó értékesítő tudja mikor kell felhívni a potenciális vásárlót, hogy egy másik vevő meggondolta magát és helyette ő vehetné meg a lakást. Persze nem azon az áron, hanem már magasabban.

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac MNB 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Ez az egyre nagyobb árolló szúrhatja ki az ingatlanlufit

Igen, arról beszélünk, hogy egyesek nem csak könyveket olvasnak és kétes hátterű előadásokra járnak azért, hogy megtanuljanak könnyen pénzt keresni, hanem űzik az ipart. Nem új találmány ez, csak kezd olyan méreteket ölteni Budapesten az újlakáspiacon, amiért már lehet aggódni.

Úgy is lehet új lakással pénzt keresni, hogy sohasem vesszük meg, csak jogot szerzünk a megvásárlásra, egy opciót az előszerződéssel. Ezt a jogot, amikor eljön az idő, akkor piaci alapon értékesítjük. Gyakorlatilag a még el nem készült lakást úgy adjuk el magasabb áron, hogy azt meg sem vettük. Ezt végezhetik egyszerű spekulánsok és természetesen a beruházóval karöltve strómanok. Jogilag tiszta, nagyon nehezen lehetne bizonyítani, hogy színlelt minden.

Csak azon alapul,  hogy biztosan hisszük egy épülő társasházban az árak növekedése legalább addig tart, amíg el nem készül a ház. Ezért a pénzért sokan lehajolnak. Ha valaki eddig nem találta a választ arra, hogy miért nem stimmel sok nem hivatalos statisztika és köszönő viszonyban sincs a hivatalos adatokkal, akkor itt van rá egy lehetséges válasz. Sok ezer új lakás nem kerül értékesítésre új lakásként, hanem a spekulációk miatt végül használt lakásként értékesítik. Na most egy ilyen környezetben, egy ingatlanlufiban képzeljék el azt, hogy milyen boszorkánykonyhát jelenthet  az 5% lakásáfa alkalmazása a 2018. november 1-ig végső építési engedéllyel rendelkező társasházak esetében még 5 évig. El lehet adni ma előszerződéssel egy lakást úgy is, hogy akár évekkel később kezdik meg csak a valódi munkát, az építkezést. És biztosak lehetünk benne, hogy papíron mindent előértékesítenek, a felárral aláírható adásvételi szerződések már viszont elmaradhatnak, mert nem egyre könnyebb, hanem úgy néz ki inkább egyre nehezebb lesz palimadarakat fogni a budapesti használt és új építésű lakások piacán egyaránt a közeledő jövőben.

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac MNB 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Lakásárak vs. Bérek

Forrás: mnb.hu - Lakáskpiaci Jelentés 2018. november (2018. november 15.)

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Hajrá családok! Hajrá családi házak!

családi ház újlakáspiac családpolitika lakáspolitika CSOK lakáspiac ingatlanpiac 2018 Magyarország Ingatlanműhely

Hogy miért tabu téma  a családi házak építése, nem tudjuk. Nem értjük, hogy miért nem beszélünk arról, hogy gyakorlatilag reneszánszukat élik a családi házak. Mi a gond azzal, hogy újra építenek egy olyan ingatlantípust Magyarországon, ami nagy presztízsű. Benne van a nevében, hogy család. A családról nagy divat beszélni. Féltjük a családokat, óvjuk és védjük őket. De így? A családi házakról mégsem divat beszélni. Csak a társasházi lakásokról beszélünk. Minden családi ház építéséről úgy beszélünk, mintha társasházi lakás lenne. Pedig nem az, nagyon nem az. Nem beszélni a családi házak építéséről szerintünk több mint arrogáns és sértő.

A családi házak építésére, azok keresletére hatott minden állami otthonteremtési támogatás az elmúlt években, nem a társasházi lakások megvásárlására. Az új tárasházi lakások helyett a családok a családi házak felé fordultak.

Már ott tartunk,  2018 III. negyedévére kiderült, hogy családi házakat építenek eladásra, vagyis értékesítésre is inkább. Soha nem látott arányú az értékesítésre szánt lakóingatlanok számában a családi ház. Látható a számokból, hogy az értékesítési céllal épült ingatlanok számában a társasházi ingatlanok száma nem fedi le a teljes számot.

Ott tartunk már, hogy az értékesítésre épített új lakóingatlanok kb. 20%-a családi ház ma Magyarországon.

De ennek ellenére nem beszélünk erről. Miért?

családi ház újlakáspiac családpolitika lakáspolitika CSOK lakáspiac ingatlanpiac 2018 Magyarország Ingatlanműhely
Már nem csak saját részre, hanem értékesítésre is családi házakat építenek

A teljes magyar sajtó egyként áll ki a társasházépítések mellett. Ebben nincs megosztottság, itt nincs állami és nem állami propaganda, elvhűség és vallásos áhitat és nemzetvédelem. A családi házak úgy néz ki, hogy megtestesítik azt a médiapolitikai konszenzust, amiről szintén nagyon nagy divat beszélni. A családi ház lenne a közös ellenség, maga az ördög, a „családok évében”, amikor a családpolitika és a demográfiai folyamatok a fő téma? Komolyan tesszük fel ezt a kérdést, mert szégyelljük, hogy egy olyan ország manipulálja a saját társadalmát üzleti érdekekből, ahol valószínűleg milliók fognak hiányozni néhány évtized múlva. Azok a milliók, akiknek már nem lehet építeni semmit és már ők sem fognak építeni semmit sem. A jövőnket éljük fel itt és most, de mi az orrunking sem látunk...akarjuk mondani az üzleti érdekeken túl.

Önmaga ellensége Magyarország, ha a családi házakról csak azért nem beszél, mert a társasházakat építők/építtetők és értékesítők kilóra veszik meg a magyar sajtót. Sajtószabadság? Független média?  Hiteles tájékoztatás? Objektivitás?

Az a szerencse, hogy a lakáspiac nem manipulálható, mert nem néz tévét, nem olvas újságot, nem hallgat rádiót, nem követi az internetet. A lakáspiac legalább még szabad!

Az új építésű lakóingatlanok 56%-a 2018 III. negyedévében családi ház. Hajrá családok! Hajrá családi házak! Hajrá családok lakáspiaca!

Forrás: ksh.hu

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Tégla vs. Panel

panel panellakás panelprogram lakásárak lakáspiac ingatlanpiac 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

A panellakások megosztók. Egyeseknek a megoldás, másoknak elképzelhetetlen kompromisszum. Össze fog dőlni. El fog értéktelenedni. Lejárt az ideje. Megvannak számlálva a napjai. Menekülni kell onnan, nem oda költözni. Akik ott élnek, azoknak nem akarunk a szomszédai lenni – mert ne finomkodjunk, van ebben bőven személyeskedés és személyes sértettség is. Lehet ez egy rossz tapasztalat, ami után már előítélet lesz belőle. Benne van a fél évszázados panelellenesség is, ami nem tűnt el nyomtalanul. Düh és indulatok, amit megtapasztalhatunk, ha olyannal beszélgetünk panellakásról, aki negatívan áll a kérdéshez. 

panel panellakás panelprogram lakásárak lakáspiac ingatlanpiac 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A vásárlók már nem mindenhol diszkriminálják a panellakásokat

Nézzük meg ezért közelebbről a tégla vs. panel viszonyt, hogy ne az érzelmeink irányítsanak mostantól. Két filozófia csap össze. Bizonyos értelemben az ország is kettészakadt már, ha a négyzetméterárakat vesszük figyelembe. A Dunántúlon már nincs olyan régió, ahol egy átlagos panellakás négyzetméterára olcsóbb lenne, mint egy téglalakásé. 2008 előtt a Közép-Dunántúl kivételével átlagosan 11%-14% felára volt a téglalakásoknak országosan, kivéve Budapestet, ahol már akkoris 30%. A táblázat és a grafikon jól mutatja, hogy mindez megváltozott. Nyolc régióból már négyben a panellakások és téglalakások négyzetméterárában a panel áll nyerésre. A Dunántúl mellett még Észak-Alföld városaiban nincs már árkülönbség a két társasházi lakástípus között.

Valós az az érzés, hogy a panellakások négyzetméterára jelentősen megváltozott Magyarországon. Nem csak képzelik mindazok, akik kisebb és nagyobb városokban néznek társasházi lakásokat manapság.

panel panellakás panelprogram lakásárak lakáspiac ingatlanpiac 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Vásárlóként már nem mindig érezzük a téglalakás felárának létjogosultságát

A többi négy régióban, köztük Budapesten is, a panel és tégla négyzetméterárak közötti különbség nem változott 2008 előtthöz képest. Követik a téglalakások négyzetméterárait. Lehet azt mondani, hogy drágább, de a különbség miatt arányos maradt a tégla és panel közötti árkülönbség. Nem a panel lett drágább, hanem a tégla. Ez a pontos kifejezés és megközelítés.

Nem összehasonlítható azokkal a régiókkal, ahol eltűntek az négyzetméterár különbségek a panel javára.

A négyzetméterárak csak az érem egyik oldalát mutatják, egy lakás relatív értékét. Az abszolút értéke egy lakás teljes vételára. Ha így nézzük meg a nyolc magyarországi régiót, akkor egyértelmű, hogy a téglalakásokért kell többet fizetni ma is egy lakásvásárlónak. Ebben nem történt változás. Nincs olyan régió, ahol a panellakás egyforma árban vagy többe kerülne.

Ilyen értelemben, a négyzetméterárak félrevezetőek, mert azonnal rávághatnánk, hogy drágábbak a panellakások négy régióban. A valóság az, hogy továbbra is a téglalakások a drágábbak, azért fizetünk több vételárat.

A teljes vételár mellett fontos tényező még a méret. Abban is változatlan a téglalakások fölénye. A téglát választó vásárlók nagyobb lakást vesznek. Az átlagos lakásméretek pár négyzetméter különbséget mutatnak. Vannak régiók, ahol nő a téglalakások és panellakások közötti méretkülönbség, máshol csak ingadozik. Budapesten például láthatóan csökken a téglalakások mérete. A vevők így reagálnak a lakásárakra, a kisebb lakások felé fordulnak. Jól érzékelhető az is, hogy 2014 előtt nagyobb panellakásokat is vásároltak, azóta ott is a kisebb méret irányába mutat a trend.

Ettől függetlenül minden kétséget kizáróan kijelenthetjük, hogy téglalakást vásárlók nagyobb áldozatot vállaltak mindig és vállalnak ma is, többet költöttek és költenek ma is nagyobb lakásokra, mint a panelt választók. Ez egy olyan lakáspiaci sztereotípiai, ami tulajdonképpen igaz. 

panel panellakás panelprogram lakásárak lakáspiac ingatlanpiac 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A téglalakások vásárlóinak mélyebben a zsebükbe kell nyúlni

De nézzük meg, hogy mit jelent ez forintban. Ez a táblázat megmutatja, hogy hány százezerrel vagy millióval költ többet egy átlagos tégla vagy panel vásárlója. Budapest és Pest megye téglalakás felára már 2008 előtt is jelentős volt. A többi régióban, kivéve Közép-Dunántúlt, nagyjából 1,5-2 millió forint között kellett többet fizetni néhány plusz négyzetméterrel nagyobb téglalakásért. Majd jött egy időszak, ami mindent megváltoztatott a magyar lakáspiacon. A különbségek, az árolló nemcsak négyzetméterárban, de a kifizetett végső vételárban is szűkült.

2015-ben például két régióban – Nyugat-Dunántúl és Észak-Alföld – egy átlagos panellakásért fizettek többet, igaz csak 100 ezer forinttal. Ez szinte példátlan a magyar lakáspiac történetében, de megmutatja azt, hogy a lakásvásárlók és a lakáspiacról véleményt formálók között nagy különbségek lehetnek.

Megvan a potenciál a panellakásokban, hogy a négyzetéterár különbségek mellett a vételár különbségeket is minimalizálják, leküzdjék. Igen, ez azt jelenti, hogy a panellakások és téglalakások közötti határok idővel elmosódhatnak ma még olyan városokban és régiókban is, ahol ezt felháborítónak tartják.

panel panellakás panelprogram lakásárak lakáspiac ingatlanpiac 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Egy panellakás vételára még mindig a legalcsonyabb adott városban és környéken

A panellakásoknak van kereslete. Azóta a legkönnyebben értékesíthető lakás, amióta el lehet adni. Ha megnézzük a 2018 I. féléves árkülönbségeket, akkor azt látni, hogy a Dél-Dunántúl 1,7 milliós 2007-es árkülönbsége mára 700 ezer forintra csökkent. Az is igaz, hogy az adatok nem véglegesek, így biztosan vissza fogunk még erre téreni. Budapesten, Pest megyében és a Dél-Alföldön súlyos milliókkal kell többet fizeni egy téglalakásért. A négyzetméteráraktól elvonatkoztatva, az az igazán fontos, hogy mennyi a lakás vételára. Budapesten + 7,9 millió, Pest megyében + 4,4 millió és a Dél-Alföldön is + 2,7 millió forint nagyon sok pénzt jelent. 2017-ben még ennél is nagyobb felárat jelentett a vételárban egy téglalakás az adott régiókban. Csodálkoznak, hogy a panellakásokat keresik a vásárlók? A panellakások ma is Magyarországon a legolcsóbb városi lakástulajdont jelentik, de korántsem a legélhetetlenebbet. Jelenleg nincs alternatívájuk. Adott méretben a legtöbb szoba egy panellakásban van. Ezért elég belőlük egy kisebb is (Megjegyzés: egy magyarázat a tégla és a panel közötti méretkülönbségre). A panellakások felértékelődését, amit a négyzetméterárakban látunk, a jó elosztásuknak/adottságuknak is köszönhetik. A keresletüket pedig a lakáspiacon a legalacsonyabb vételár – és nem a legalacsonyabb négyzetméterár - biztosítja adott környéken és régióban.

Kép: Instagram.com

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Nincs mese

lakáspiac újlakáspiac lakásárak ingatlanpiac építőipar KSH 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

”2018-ban tovább folytatódott a lakáspiac fellendülése. Az eladott lakások számának 7,1%-ra becsülhető emelkedése teljes egészében a használtlakás-forgalom növekedéséből adódott, az új lakások értékesítése terén egyelőre nem történt érdemi változás az egy évvel ezelőtt mért adatokhoz képest.” – kezdi a KSH a 2018 I. félévet összegző jelentését (Kérjük, olvassa el).

Időzzünk is el egy kicsit a szellemként létező újlakáspiacnál

Túl van értékelve, túl sokat beszélnek róla és szereplői mindent elkövetnek annak érdekében, hogy fenntartsák azt a látszatot, hogy a vevőket Magyarországon tényleg érdeklik az új építésű lakások. 5% ÁFA bevezetése csak stimulálta a lakásárak növekedését, meggyorsította. Pontosan ugyan úgy megkárosította a használt és az új lakások vásárlóit. A kínálatnak, az eladóknak nem jött rosszul. 2015 decemberében jelentették be. A kivezetését idén nyáron erősítették meg. Azóta megy a „nyakkendős” óvodás hiszti, hogy jaj itt a világvége, mi lesz most a szegény lakáspiaccal. Mert mi lenne? Kérdezhetnénk vissza.

Az újlakáspiacot nagyítóval kell keresni Magyarországon. Statisztikailag nem beszélhetünk jelentős újlakáspiacról.

Álljon itt most minden grafikon a „gyengébbek” kedvéért, hogy 2018 novemberébe ne legyenek kétségei senkinek, 2014 utáni újlakáspiacnak semmi köze sincs a korábbi újlakáspiachoz, amire annyira vágynak a szereplők. Magyarországon a lakáspiac, a használt lakások piacát jelenti. Mi, ma sem állunk be a sorba, a mi véleményünk a lakáspiacon nem diplomatikus, nem érdekvezérelt és nem pénzért beszélünk. Tények nélkül meg értelme sincs a lakáspiacról véleményt nyilvánítani. Lehet álmodozni, el lehet mondani mindent, amiről szeretnénk, hogy megtörténjen. Viszont a lakáspiac nem az álmok világa. Tehát nézzünk szembe a valósággal. 2017-ben az építőipari termelésben csúcsara volt járatva a lakóingatlan építés példáual. Ez 16% arányt képviselt. Minden idők legnagyobb értéke ez, úgy nézzünk rá. Ennek ellenére láthatjuk, hogy 2016-hoz képest a családi házak építése fejlődött arányaiban. Új társasházi lakást pedig 7 300 db-ot építettek egész Magyarországon tavaly. 

lakáspiac újlakáspiac lakásárak ingatlanpiac építőipar KSH 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A több pénz = kevesebb megépült társasházi lakás

Paradoxon vagy sem, ilyen kevés társasházi lakás építése elég volt a rekordhoz. Ez mutatja azt igazán, hogy minden drágább lett a válság előtti évekhez. Kevesebb lett a több, ha hosszú távon értékeljük az építőipar és a lakásépítések kapcsolatát. Az újlakáspiacon mindenképpen. Ott hiába a „kapacitáshiány”, ami tudjuk, hogy inkább az érdektelenségből fakad, mármint abból, hogy minek építene valaki társasházat, ha mást építve sokkal többet kereshet. A lakásépítés kulimunka, macerás, fekete és szürke zóna. Minek erőlködni, ha van sokkal jobb meló. Mennyi mindent lehet még építeni és építettek is tavaly 84%-ban.

Egy biztos, ettől a KSH jelentéstől nem fogják a „ nyakkendős óvodások” a hisztit abba hagyni „holnaptól”. Javaslatokkal fogják bombázni az államot, hogy az újlakás-cumi miért esett ki a szájukból és most már jó lenne, ha valaki visszarakná oda, mert tovább fognak bömbölni a „cumiért”.

lakáspiac újlakáspiac lakásárak ingatlanpiac építőipar KSH 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Az újlakásépiacot az 5% lakásáfa nem élesztette újra, de talán ma betegebb, mint bármikor előtte

Nem véletlen, hogy a lakáspiac diplomatái jól elvannak a lakásárak növekedésével. Arról reggeltől estig tudnak beszélni. Álmukból felébresztve is azonnal sorolják a szép számokat. Mert azok nőnek és van mibe kapaszkodni.

Nade mi most mégis mibe kapaszkodjunk, ha a lakásárakba nem szeretnénk?

Bár hozzá szeretnénk tenni, hogy Budapesten az új építésű lakások ára az I. negyedévhez képest nem nőtt. Már ez is valami. Már ez is jelent(het) valamit. Mondjuk azt, hogy mégsem olyan combos a kereslet és a kínálat elkezdett idegeskedni. A hivatalos számok szerint. A nem hivatalos adatok meg egyelőre wc-papírnak bizonyultak. A budapesti használt lakások ára még mindig úgy nő, annak ellenére, hogy a kereslet meg 2016 óta töretlenül fogy. Mi nyugodt lelkiismerettel cáfoljuk számokkal a KSH hipotézisét, hogy nem azért, mert Budapesten „mindenki” új lakást vesz.

Melyik évben vásároltak több új lakást Magyarországon, mint amennyit építettek?

lakáspiac újlakáspiac lakásárak ingatlanpiac építőipar KSH 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Kulcsszó a túlkínálat, a túlkereslet csak a mesében létezik, nem a lakáspiacon

Táblázattal és grafikonnal segítünk. Nem jellemző jelenség. De még 2020 július végéig, amikor a KSH feldolgozza és lezárja majd a 2019-es évi lakáspiaci forgalmi adatokat, addig lehet hinni a mesében, hogy hirtelen a statisztikák látványos és tömeges új építésű lakásvásárlókat fognak kimutatni. Csak addig és nem tovább van remény.

Budapesten is csak remény van, mert vásárló az egyre kevesebb

Árak vannak, a vevők meg csak a „kirakatokat” nézegetik. Mert jöhet mindezek után a kérdés, hogy ha Magyarországon a lakáspiaci átlagok, árak árnyékában, ahol minden problémát és egyenlőtlenséget elfednek, akkor nem beszélhetünk-e valamilyen lufiról?

A forgalom és a kereslet nem harmonikusan igazolja vissza az árakat. Mert ott nőnek a lakásárak, ahol fogy a kereslet és ott nő a kereslet, ahol a lakásárak meg nem szálltak el.

lakáspiac újlakáspiac lakásárak ingatlanpiac építőipar KSH 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Budapest, nekünk magyaroknak nem ér ennyit és kész

Ezt az ellentétes mozgást meg most ráfogja még a KSH is az újlakáspiacra, mert szerintük is a vevők a nagyvárosi lakáspiacon az új építésű lakások felé fordultak. Ezt egy ingatlanközvetítő találta ki 2016-ban, amikor ő csökkenő lakáspiaci forgalmat mért, arról beszélt egy éven keresztül. Ezzel jönni két évvel később is? WTF? Mondja és kijelenti ezt a KSH mindenféle szám nélkül, mert ő is nagyon szeretné, ha így lenne. Ő az újlakáspiacba kapaszkodik, amit bár nem tud kimutatni, szellemként lebeg csak a lakáspiaci jelentésben, de azért hisz benne. Már csak egy jó kis emoji hiányzik az ilyen mondatai végéről. Mindenki fantáziájára bízzuk, hogy melyik :-) Ez egy olyan ország, ahol a lakáspiacot nem vesszük komolyan, de még a lakásárakat sem. Felelőtlenség, ami nem maradhat következmények nélkül. A lakáspiac már büntet és nem fog kényeztetni később sem.

lakáspiac újlakáspiac lakásárak ingatlanpiac építőipar KSH 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Ne a lakástakarékok miatt aggódjunk!

Forrás: ksh.hu

Kép: Instagram.com

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Hit(el)élet

lakáspolitika családpolitika CSOK lakáshitelezés demográfia 2018 Magyarország Ingatlanműhely

Talán mindenki emlékszik olyan amerikai filmre, amiben egymás után veszik elő a hitelkártyákat, amikor az egyikkel nem tudnak fizetni, majd a másikkal igen. Lehet ez egyszerű mozis klisé, vagy egy társadalomnak mutatott tükör, ahol a pénzhez így is lehet viszonyulni. Mármint úgy, hogy nem az a fontos, hogy a miénk vagy sem, hanem csak egyszerű fizetőeszközként. Nincs különbség a bank és a saját pénzünk között, azt költjük, amelyik éppen „kéznél” van. Mi pár napja voltunk szemtanúi itthon egy hasonló jelenetnek. Unoka és nagypapa áll a pénztárnál. Unoka fizet. Első kártya nem jó…második kártyát sem fogadja el a terminál. A harmadik kártyát már igen. Nagypapa nagyon zavarban, az unoka pókerarccal vezényli le az egészet, mintha világ életében így fizetett volna. Igen, az unoka huszonéves csak, a nagypapa 50 évvel ezelőtt lehetett ennyi idős és bizony az ő idejében ez nem egészen így ment.

Ekkorát változott volna a világ itthon?

Dehogyis! Ebből sem szabad levonni téves következtetéseket. Mert másból sem illik. A hitelezésről sokat hallani. Érzékenyítenek minket a témában, puhítanak, hogy tekintsük a hitelezést áldásnak, ajándéknak, egy óriási lehetőségnek, amivel élni kell és nem kihagyni. Adósodjunk el, mondogatják nekünk jobbról is balról is. Főleg akkor igazán téma az eladósodás, amikor „jól megy”. Fizetésemelés, jobban fizető állás. A bankunk is listáz minket azonnal és különböző ajánlatokkal keres meg, ahogy látja a magasabb jövedelmet. Ha új ügyfél vagyunk, akkor azért, ha már régi, akkor meg azért. A bank hízelgése nem feltétlenül vezet eladósodáshoz. De az biztos, hogy a bankok a növekvő bérek miatt inkább látnak bennünk potenciális ügyfelet, mint amikor „válság” van. Terveket szőnek, hogy mennyi hitelt fognak kihelyezni, de minket erről csak utólag fognak megkérdezni. Bár van az a helyzet, amikor mi megyünk a bankba. Olyankor már nem annyira hízelegnek. Az egy teljesen más helyzet. Akinek van rossz tapasztalata bankkal, az egy életen át emlékszik rá, beszél róla. Mi magyarok csak muszájból megyünk bankba, kényszerből. A bank nem az a A-terv, hanem csak C.

A pénzünket szeretjük bankban tartani, de a bank pénzének bizony „szaga” van 

Jönnek a statisztikák folyamatosan egymás után, megerősítve egymást, hogy egy éve a bankok jól keverik a kártyákat, mert mi magyarok lassan és biztosan adósodunk el. A hangsúly a lassan-on van, mert inkább bizonytalanul adósodunk el, mint biztosan. Az eladósodottság növekedését könnyű azzal magyarázni, hogy jobban bízunk a jövőben, kiszámíthatónak tartjuk. Majd éppen pont az ellenkezőjét tapasztalni. Júniusban gondolkodtunk hangosan arról, hogy Magyarországon jó lenne tudni előre tervezni. Felhívtuk arra a figyelmet, hogy az állam már nem ad, hanem inkább elvesz 2018-ban és erre jó oka is van. Az elmúlt hónapokban hetente derültek ki, hogy az állam kevésbé lesz bőkezű, mint volt eddig. Racionalizál az állam, átszervez, átcsoportosít, növelni próbálja a hatékonyságát, a termelékenységét. Igen, ezek nem csak üzleti kifejezések. Viszont ez egyelőre csak a bizonytalanságot növeli itthon. A cafeteria rendszer megszüntetése túlzás nélkül minden teljes állásban dolgozót negatívan fog érinteni itthon. Fájni fog. Egyelőre még beláthatatlanok a valódi következményei. Beigért adócsökkentések és adókedvezmények maradtak el, váltak egyszerű politikai cukorkává, amit csak szopogatni lehet. A lakástakarékok kezét is elengedte az állam. Mondván, máshogyan, sokkal célzottabban, ő el tudja költeni a segítségük nélkül is azt a pénzt. Ennek az intézése sem növelte a kiszámíthatóságot itthon.

Bizalmat így nem lehet növelni, a bizonytalanságot annál inkább

Az állam elkezdett leépíteni, aminek már megvannak az első áldozatai. Évtizedek óta tudja mindenki, hogy az államnak túl sok ember dolgozik és kevesebb ember is el tudná végezni a munkát. A technológia fejlődésével az államnak sincs szüksége annyi emberre. Megy is az érzékenyítés és a puhítás már, hogy nem csak egyszerűen elbocsátanak (tíz)ezreket, hanem ezzel betöltetlen, de felesleges állásokat is megszüntetnek. A bizonytalanságot ez is növeli, mert van annak üzenete, hogy az állam racionalizál, maximum félreértjük. Mindeközben dübörög a munkaerőhiány gépezet, így oldva a feszültséget. Évtizedekig rettegtünk a munkanélküliségtől, most meg, mint ha pár éve eltűnt volna. A munkanélküliség sosem szűnik meg, csak átalakul – tanítják jobb iskolákban. Ezzel is azt a látszatot lehet kelteni itthon, hogy csökkent a bizonytalanság. Például senkinek nem kell attól tartania, hogy elveszíti a munkáját, ha mégis, akkor könnyedén elhelyezkedhet. A bérek növekedését is könnyen úgy lehet értelmezni, hogy minden rendben, nagyobb Magyarországon a létbiztonság, mint azt néha érezzük. A bérnövekedés nem egyenlő a jó fizetéssel. Magyarul a bérnövekedés sem egyenlő a nagyobb létbiztonsággal, sajnos. Bár így lenne. Ezzel kapcsolatban pedig nem biztos, hogy az érzéseink csalnak. Azt mondják, néha hallgassunk a megérzéseinkre. Néha érdemes is. Júniusban már előrevetíttük, hogy a cégek is el fognak kezdeni racionalizálni. Az állam már mutatja nekik az irányt, kitapossa számukra az utat. A munkaerőhiány egyik magyarázata az is, hogy sok cég feleslegesen akar embert felvenni. Nem csak az államnál vannak olyan betöltetlen pozíciók, amik egyben felesleges állások is, a versenyszférában is. Sőt, rengeteg olyan betöltött állás is van, aminek nincs semmi értelme, csak ablakon kidobott pénz. Az állam a bérnyomás miatt is racionalizál. Elbocsát és közben bért emel. A cégek is erre kényszerülnek, mert a létük foroghat kockán. Júniusban is felhívtuk már a figyelmet, hogy régimódi, angolul „hire and fire” elv az, hogy a cégek a munkaerő mennyiségével akarják kompenzálni annak a minőségét. Majd elbocsátanak, amikor éppen úgy érzik nincs rájuk szükség. Ez a mentalitás rontja a hatékonyságot és a termelékenységet. A jó munkához kevés ember is elég, a rossz munkához meg a sok sem elég - halkan, csak nagyon halkan szeretnénk ezt megjegyezni. A munkaerőhiány ezért nagyon relatív és törékeny fogalom egy olyan országban, mint a miénk, ahol a túlfoglalkoztatottság még mindig rontja a hatékonyságot és a termelékenységet, nem is beszélve a „hire and fire” mentalitásról. Nem csak az államnál, de sok cégnél is túl sok ember dolgozik ma, minden valódi eredmény nélkül. A fejlődő technológiát, a jobb gépeket, hatékonyabb megoldásokat nagyon könnyű helyettesíteni emberrel. Általában eredménytelenül vagy nagyon rossz eredményekkel. Felesleges beosztottakat alkalmazni is nagyon könnyű. Az egy másik kérdés, hogy érdemes-e. Ez pedig már benne van a levegőben.

Érezzük

Nem csak sok (tíz)ezer állami alkalmazott alatt rezeg a léc, hanem a versenyszférában dolgozók lába alól is kihúzhatják a szőnyeget. Magyarországon a vállalkozások, legyenek azok kisebbek és nagyobbak, úgy tudnak majd versenyképes béreket kínálni, versenyképesek maradni, fejleszteni, beruházni, akár eladósodni is, ha növelik a hatékonyságukat és a termelékenységüket. Nem csak az állam túlfoglalkoztat, hanem ők is. Emberek százezrei végezhetnek ma teljesen felesleges munkát Magyarországon. Megfordítva, több tízezer olyan betöltetlen állás is lehet, ami valójában gazdaságilag felesleges és nem is hatékony. Ha az ember saját bőréről van szó, akkor ezt az egészet teljesen máshogyan éli meg. Mondjuk kioktatásnak, személyeskedésnek, (hátba)támadásnak. De érezzük, hogy bár sokan és sokat beszélnek arról, hogy nincs mitől tartani, azért nagyon úgy néz ki, hogy mégis van. 

lakáspolitika családpolitika CSOK lakáshitelezés demográfia 2018 Magyarország Ingatlanműhely
Hitelből akar az állam több gyereket "venni"?

Az állam pedig határozottan kommunikálja, hogy bízzunk benne, higgyünk neki, adósodjunk el, vállaljunk gyereket, stb. Anyagi biztonság. Hányszor hallani, milyen gyakran felmerül. A demográfiai folyamataink mögött már lassan 40 éve az anyagi biztonság hiánya áll. Utoljára a 70-es években érezték itt magukat a tömegek – és nem a kiválasztottak - igazán anyagi biztonságban, ha a gyerekvállalás tényleg anyagi biztonság kérdése Magyarországon. Az állam pedig éppen ma mutatott utat nekünk, hogy adósodjunk el az ő keze alatt is. Talán nem fognak megsértődni az illetékesek, hogy ha azt mondjuk a statisztikák már eddig is bizonyították a népszerűtlenségét az ilyen állami kezdeményezésnek. A KSH legfrissebb, 2018 I. félévet bemutató lakáshitelezési statisztikáiban is láthatóak a ropogós számok. Az államilag támogatott lakáshitelek finoman szólva sem élik reneszánszukat. Teljes kudarc, mert nagyobb létbiztonságot ne hitelből akarjuk építeni egy (hitel)válság után. Hitelből akar az állam több gyereket „venni”? Inkább teremtse meg a valódi feltételeit!

Forrás: ksh.hu

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ingatlan disputa

ingatlanközvetítés ingatlanértékesítés ingatlanmarketing ingatlan disputa ingatlanszakma lakáshitelezés lakáspiac ingatlanpiac ingatlanpiramis 2018 Magyarország Ingatlanműhely

Mit tehet az ingatlanszakma, hogy meg tudjon felelni a XXI. századi követelményeknek? Ingatlanszakmai kihívások? – címmel október 19-én reggel rendez Ingatlan Disputa rendezvényt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara.

Nagyjából dióhéjban arról van szó, hogy a közvélemény szemében parazita ingatlanosok hogyan tudnának tovább élősködni az eladókon-vevőkön, bérbeadókon-bérlőkön - foglalhatná össze az "utca embere". Az ingatlanosokat utáljuk, mindenkinek megvan a véleménye róluk, de ettől függetlenül léteznek, vannak, köztünk élnek. De aggódnak, mert a rendezvény apropója pont az, hogy a szerepük csökken az ingatlanértékesítésben.

A lakáspiac nő, az ingatlanközvetítés csökken munkánkat bő másfél évvel ezelőtt igen fura szemekkel olvasta a „szakma”. Ma meg már ott tartunk, hogy szembesültek a szürke valósággal, keresik a megoldást arra, amire lehet nincs is.

Az ingatlanközvetítés népszerűtlenebb, mint valaha, vagy valami egész másról van szó?

Egyrészt nem árt tudni, hogy az ingatlanközvetítés és az ingatlanhirdetés milyen szorosan összefügg. Ezzel igen részletesen foglalkoztunk az Ingatlanpiramis elemzésünkben tavaly ősszel, amikor bemutattuk az ingatlanpiramis vagy más néven az ingatlanháromszög modellt. Hiába ugyanis ez az import szolgáltatás, a külföldi mintára létrejött ingatlanközvetítő piac, nálunk ez is máshogyan működik, más alapokon nyugszik.

Nincs ma Magyarországon ingatlanhirdetési piac ingatlanközvetítők nélkül

Ez holt biztos. Ha most dühösen, ingerületen, izomból rávágjuk, hogy már várják a napot, amikor egy ingatlanközvetítő sem lesz, akkor azzal együtt arra is vágyunk, hogy ne legyenek ingatlanhirdetési oldalak sem. Mondhatják, hogy na ne, ez milyen ingatlanos duma már! A magánhirdetők mindent tudnak helyettesíteni, az ingatlanközvetítőket is, a hirdetési oldalak meg tudnánk élni csak magánhirdetőkből is. Gondolhatjuk ezt addig, ameddig nem akarunk ingatlanhirdetési oldalt üzemeltetni, vagy nem dolgozunk ilyen oldalnál.

Meglepő lehet, vagy milyen érdekes , hogy nem csak az ingatlanközvetítők alatt inog a szék lába, hanem ezzel egy időben, a hirdetési oldalak hirdetési száma is csökken.

Az ingatlankértékesítések száma viszont nő

Ez meg hogyan lehetséges? Miért nem nő drasztikusan a magánhirdetők és magánhirdetések száma, ezzel kompenzálva a csökkenő ingatlanközvetítési arányt? Belátható, hogy ma Magyarországon az ingatlanhirdetési piac ki van szolgáltatva, vagy más szóval, jóval korlátozottabbak a lehetőségei, pont úgy, mint az ingatlanközvetítők piacának. Amíg a magánhirdetők - egyszerűbben megfogalmazva inkább eladók - az ingatlanhirdetési oldalakon kívül értékesítenek, addig az ingatlanközvetítők viszont már szinte csak az ingatlanhirdetési oldalakon keresztül. Ha eladóként, vevőként, bérbeadóként, bérlőként az ingatlanhirdetési oldalakon keresztül keressük egymással a kapcsolatot, akkor nagyon hamar találkozunk akarva és akaratlanul is ingatlanközvetítőkkel. Ez néha bosszant is minket, mert zavarónak éljük meg. Erről szól az ingatlanpiramis, az ingatlanháromszög Magyarországon, hogy az ingatlanközvetítők szerves részei az ingatlanhirdetési oldalaknak.

Az elmúlt 30 évben, pláne azon belül is az elmúlt 20 évben, az ingatlanhirdetés és az ingatlanközvetítés elválaszthatatlanok lettek egymástól:

- Addig, az ingatlanértékesítés viszont mind a kettőtől elválasztható maradt.

- Sosem kötődött hozzájuk erősen, a kapcsolat nagyon laza volt.

- Ez a laza kapcsolat most egyre jobban csak lazul.

- El lehet adni vagy ki lehet adni ingatlant ingatlanközvetítő és ingatlanhirdetési oldal nélkül is? A válasz egy határozott igen.

A lényeg az, hogy a szereplők kapcsolatot tudjanak egymással teremteni. Ez legyen az online tér vagy offline közeg, semmiképpen sem hívhatjuk minden esetben piacnak vagy hirdetési oldalnak.

Ez az, amivel valószínűleg sem a hirdetési oldalak sem az ingatlanközvetítők nem számoltak igazán

Keresik, kutatják a kapcsolatot a vevőkkel, eladókkal, bérlőkkel és bérbeadókkal, hogy hogyan tudnának még inkább a bizalmukba férkőzni, mitől lehetnének nélkülözhetetlen szereplői az ingatlanpiacnak. A válaszuk mindig az, hogy azért, mert x és y országban milyen magas az ingatlanközvetítők aránya az értékesítésben, akkor Magyarországon is „annyinak kell lenni”. Csak ez a cél, egy képzeletbeli szám lebeg a szemük előtt.

Ezzel nincs semmi baj, ha közben mindvégig tisztában vannak azzal, hogy amíg egyik országban lehet, hogy nélkülözhetetlenek az ingatlanközvetítők és a hirdetési oldalak együtt, addig Magyarországon külön-külön és együtt is nélkülözhetőek. Most viszont, jelenleg, inkább az az ingatlanszakma egyik legnagyobb problémája, hogy ezzel valószínűleg nincsenek tisztában vagy csak csak nem akarják elhinni.

Egyáltalán nem véletlen az, hogy az ingatlanszakma már gyakorlatilag a pénzügyi érához tartozó, pénzügyi közvetítők (=árnyék bankrendszer) lettek, mint hitel- és biztosításközvetítők. Ezidáig még lakástakarékok termékeit is közvetítették, és ha lesz rá módjuk, továbbra is fogják ajánlani.

Nem csak az ingatlanközvetítők lettek „pénzügyi szakemeberek”, hanem láthatjuk, hogy a legismertebb hirdetési oldal is

Az ingatlanszakma a pénzügyi szolgáltatókkal tartott szoros kapcsolatból egyébként igen jól profitál, amit megirigyelt a vezető hirdetési oldal is. Pénznek nincs szaga, mondják. De mennyire tud hiányzni " a látványa"!  Ennek köszönhetően az ingatlanszakma és pénzügyi szakma között a határok mára teljesen elmosódtak, mondhatni nem is léteznek.

Ez egy nagyon fontos kapcsolódási pont lett, mert ahogy az ingatlanközvetítő ma már nem csak egyszerűen elvesz pénzt az ügyfelétől, hanem adni is tud, mondjuk egy lakáskölcsön vagy személyi kölcsön szerződésen keresztül, mindjárt jóval „barátságosabb” arcát ismerhetjük meg.

- Lehet és nem biztos, hogy az ingatlanközvetítők egyre inkább a pénzügyi szolgáltatások felé fognak fordulni, elengedve az ingatlanközvetítés kezét, amihez ma még láthatóan ragaszkodnak.

- El kell engedniük, ahogy egy jövőben működőképes ingatlanhirdetési oldalnak sem szabad már csak az ingatlanközvetítők és magánhirdetők hirdetéseire alapozni a bevételét, professzionális pénzügyi szolgáltatásokat kell tudni nyújtania.

- Lehetséges és nem biztos, hogy nincs már olyan messze az az idő, amikor nem úgy gondolunk az ingatlanközvetítőre, aki e mellett még közvetít pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat is.

- Ellenkezőleg. Az ingatlanközvetítés a pénzügyi szolgáltatások és termékek része lehet, egy külön(leges) opció.

- Egyáltalán nem biztos, de lehet, hogy lesznek olyan pénzügyi szolgálatók, akik külön majd nyújtanak ingatlanközvetítési szolgáltatást is.

- A klasszikus ingatlanközvetítés meg megmaradhat valamilyen kuriózumnak, retro érzésnek, majd a piac eldönti.

Az elmúlt 15 évben a pénzügyi termékek és szolgáltatások trójai falóként épültek be az ingatlanszakmába

A trójai falovat ők egyszerűen csak egy újabb lábnak, egy nagyon erős porfittermelő társnak tekintették. Mára már létkérdés lett számukra, az éltető energiát jelenti ez a trójai faló. De ez a társ felfalhatja őket, bekebelezheti és nem tehetnek ellene semmit. Hiszen az ingatlanközvetítés népszerűsége és népszerűsítése lehet, hogy egy zsákutca és nincs is igazán értelme tovább erőltetni Magyarországon. A professzionális pénzügyi szolgáltatások viszont a digitális forradalom  küszöbén állnak.

Utópia vagy sem, de lehetne egy állami óriás nagyon ingatlan adatbázis -  minden értelemben fullos digitális földhivatal -  ahol az összes magyar lakás adata, képekkel és leírással elérhető lehetne elsősorban zártan, hozzáféréssel a tulajdonosoknak és persze más szempontból, nyitottan a vevőknek és a bérlőknek. Egy nagy, ingyenes adatbázis lehetne, amiben ha egy lakás eladó vagy kiadó lenne, a tulajdonosa azt „csak beklikkeli” és már online elérhető is, nyilvánossá válik az ő lakása. Adózási szempontból is kiváló kontroll lehetne az államnak, tehát megérné működtetni és fenntartani. Ha valakit érdekelne Magyarországon egy eladó vagy kiadó ingatlan, arra utca és házszám szerint tudna szűrni és már lehetne is azonnal keresni az eladóval vagy a bérbeadóval a kapcsolatot, mindenféle közvetítő segítsége nélkül. Egyáltalán nem lehetetlen küldetés nem csak hosszú távon, de akár belátható időn belül sem.

Persze, ettől függetlenül még létezhetne ingatlanközvetítés, a bérbeadó és az eladó is megadhatna plusz elérhetőséget is, ha ő nem akarna foglalkozni az ingatlanügyeivel. Nem is azt mondjuk, hogy 100%-ban eltűnhet ez a szolgáltatás. Csak arra szeretnénk igazából felhívni a figyelmet, hogy lehet (nem biztos) időpazarlás olyan rendezvényt szervezni, ami nem a tovább szűkülő ingatlanközvetítő és lakáshirdetési piaccal számol, hanem inkább szembe próbál menni a piaci folyamtokkal, a magyarországi trenddel. Az ingatlanközvetítés, az ingatlanhirdetés, de még az ingatlanfejlesztők is = az ingatlanszakma egyre inkább a pénzügyi szolgáltatók irányítása alá kerülhet, felvásárolhatják őket, nem fognak tudni önállóan létezni. Erről valószínűleg nem fognak beszélni az Ingatlan Dispután. Pedig ajánlatos még akkor tárgyalóasztalhoz ülni az ingatlanszakmának, amikor még van alkupozíciója. A pénzügyi szakma, ha vérszemet kap – már most is elég sok pénzügyi szakember és ex-bankár dolgozik ingatlanközvetítőknél és hirdetési oldalaknál, de még ingatlanfejlesztőknél is (= trójai faló) - akkor az több ma ismert nagyobb szereplőnek jobban fájhat majd, mint a jelenleg szűkülő ingatlanhirdetési és ingatlanközvetítési piac.

Kép: Instagram.com

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Funda...ment...a levesbe

lakáspolitika demográfia családtámogatás lakástakarék 2018 Magyarország Ingatlanműhely

Mint az inkvizíció korában a boszorkányüldözés és a vallási fundamentalizmus, a sötét középkor és a jogfosztottság - amikor egyes emberek istennek képzelték magukat - úgy beszélnek ma arról, amikor az állam elzárja a pénzcsapokat, amit az üzleti, azon belül is a pénzügyi szférába szivattyúz. Milyen érdekes, nem? Nem szeretjük, ha az állam pazarolja a közpénzt. Azt sem szeretjük, ha beleavatkozik a versenyszférába pénzzel. Torzítja a piacot – mondogatjuk.

Különösen félelmetesnek ítéljük meg az állam és az üzleti világ összefonódását

Ott azonnal rosszat sejtünk. Ott mindjárt képzelődünk, hogy mindenki tömi a zsebét és a közjó egyáltalán nem érvényesül. Viszont, ha abból mi is profitálunk, ha nekünk is csurran cseppen néhány morzsa, akkor az mindjárt más.

Cinikusan azt mondja a magyar, hogy csak az a korrupció, amiből minket kihagynak.

Na igen, ez az a szemlélet, amiért az állam pazarló mentalitása szubjektívebb és még inkább személyes érdekek mentén értelmezhető csak. Nem lehet valamiről egyértelműen kijelenteni, hogy káros, csak azért, mert nekünk közvetlenül nem jó, nem jár semmiféle előnnyel. Az állam és a versenyszféra ezer szállal kapcsolódik egymáshoz, így közvetve és közvetlenül alig van ma olyan munkahely  Magyarországon, amire az állam ne gyakorolna valamilyen befolyást. Az állam nem csak piacszabályzó, hanem maga is piaci szereplő, ami nélkül nagyon sok százezer…kis túlzással millió embernek nem lenne munkája Magyarországon.

Tényleg nagyon kényes téma az, amikor az állam kivonul valahonnan és azt mondja, hogy működjön piaci alapon

Kiderülhet ugyanis, hogy piaci alapon az nem is működőképes. A lakástakarékok piaca ilyen kérdés ma. Az állami „ingyen pénz” eltűnik az „üzleti modellből”. Ezzel nem a lakástakarékot, mint megtakarítási formát „akasztják fel” nagy nyilvánosság előtt. Legyünk már egy kicsit kevésbé önzőek!

A lakástakarékok többet profitáltak eddig is ebből, mint mi. Mármint az állami „ingyen pénzből”. Más tollával ékeskedni könnyű. Más pénzét költeni, meg pláne.

20 év után, itt az idő, valóban piaci alapon működni, versenyezni, mint a valóságban, ahogy az iskolában tanították. Ha esetleg elfelejtették volna, mit is jelent a versenypiac, akkor itt az ideje felidézni az emlékeket, teljesen új alapokra helyezni egy alapvetőleg népszerű és közkedvelt megtakarítási formát. Ha csak az állami „ingyen pénz” miatt volt az, az is ki fog derülni hamarosan. Ha a nélkül életképtelen pénzügyi termék, akkor ennyi volt. Majd a tankönyvek lapjain lehet olvasni róla, hogy az állam milyen nem piacképes „üzleti és pénzügyi” szolgálatásokat tud életben tartani, ha akar.

Lehet egészen másképp fogják majd tanítani az „unokáinknak” az állam és a piac kapcsolatát

Máshogyan, ahogy nekünk. Ha viszont piacképes tud lenni az állam és közpénz nélkül is, akkor hajrá. Lássuk, mire képesek azok a fantasztikus üzletemberek, akik az elmúlt 20 évben minden nap elmondták, hogy

- „ez a termék” jó,

- „ez a termék” kiváló,

- „ennek a terméknek” nincsen párja

Ha az állam nélkül már nincs így, akkor

- nem a „termék” volt jó, kiváló

- nem „a terméknek” nem volt párja eddig

- hanem az államnak, ami ezt mind megfinanszírozta

Emberek ezreinek munkát adva, néhány cégnek busás profitot teremtve, szuper irodákban, autós flottákkal, meg mindennel, ami a pénzügyi szolgáltatások világában dukál. Most légy okos Domokos! Az állam nélkül is van élet. Tudják ezt olyan cégek, akik lehetőség szerint távol tartják magukat az állami pénzek szétosztásától. Kétség kívül csábító világ az. Könnyű pénz. Sokkal körülményesebb versenyezni, valóban szolgáltatni és valóban profitképesnek lenni, mindezt piaci alapon, teljesítményoreintáltan.

Aki ma gyászol, aki gyászbeszédet tart és az ördögöt festi a falra, az mit is sirat valójában?

Az állami beavatkozás végét egy szabadpiacba? Sír, mert piaci alapon kell működnie egy profitorientált pénzügyi szolgáltatásnak? Hol élünk már? Milyen világ az, ahol attól félünk, amikor az állam kivonul és nem attól, amikor bevonul és beavatkozik a piaci viszonyokba? Nem a kivonulás a beavatkozás, hanem az, hogy egyáltalán bevonult az állam egy olyan világba, ahol semmi keresni valója nem volt húsz évig.

Ha az állam támogatni akarja a lakásügyekeinket, legyen az felújítás, építés, vásárlás, azt megteheti a pénzügyi szolgáltatók közpénzzel való kitömése nélkül is.

Nem először és nem utoljára mondjuk azt, hogy a lakáspolitikának az állami szociális rendszer olyan pillérének kellene lenni, mint a társadalombiztosításnak. Már csak azért is, mert nagyon úgy néz ki, hogy az állam kezdi felismerni, nincs lakáspolitika valódi népesedési politika nélkül. Egyik nem létezhet a másik nélkül. Vagy kéz a kézben fog járni az állam otthonteremtési és a demográfiai folyamatokat újra definiáló stratégiája, vagy minden erre költött pénz és idő lesz csak az igazán felesleges pazarlás.

Az elmúlt 20 évben semmilyen hatása nem volt a népesedésre a szétaprózott és decentralizált otthonteremtési programoknak. Az ég világon semmi.

Meddig várjunk még?

Lassan több gyerek fog külföldön születni, mint itthon! Tényleg a lakástakarékokba kellene továbbra is önteni a pénzt? Lakásviszonyaink fejlesztése és a családtámogatás nem elválasztható kérdések egymástól, amit egyelőre csak mi magunk nem ismertünk még fel. Milyen fura ország ez, ahol az állam tényleg tovább lát az orránál, addig a társadalom csak a saját zsebében tud turkálni? Talán ez kellene, hogy félelemmel töltsön el mindnyájunkat, hogy milyen önző és anyagias társadalom lettünk. Csak rövid távon gondolkodunk, csak a gyors és könnyű előnyöket nézzük. Nem tervezünk hosszú távra, nem gondolkodunk előre, nem is érdekel minket igazán a jövőnk. Itt és most nem évi 72 ezer forintról van szó. Annál sokkal többről, amit pénzben ki sem lehet fejezni. De lehet, hogy pont ezért annyira érthetetlen és zavaros számunkra, akik mindent csak pénzben mérünk.

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Statisztikai paradoxon és a KSH

lakáspiac lakásárak statisztika átlagár medián KSH 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

A lakásárakról mindig lehet újat mondani. Egyrészt azért, mert még nagyon friss terület. A KSH-nak sincsenek hiteles adatai 2007 előttről. Durva, mi? A legértékesebb vagyonunk, de egyébként...egyébként egy nagy feketelyuk az egész. Nem átlátható és minden szempontból nincs is valós képünk a lakáspiacunkról. Határozott véleménye ettől függetlenül mindenkinek van. Így hitelezzen Magyarországon egy bank, vagy adósodjunk el mi!

A lakáspiac elemzése új terület, szűz, hiába folyik a csapból is és jön már ki a könyökünkön. Ma olyan terepre tévedünk, ami először megint unalmasnak tűnhet. Statisztika. Kit érdekel? Hagyjon már minket ezzel, van elég bajunk! Nem ez a lényeg, csak hogy legyen pénz és vagy hitel a lakásra, amit meg akarunk venni, vagy vevő a lakásra, amit el akarunk adni. Minek ide a sok rizsa és fröcsögés? Okoskodásból nem lehet megélni!

Mondjuk talán azért, hogy vevőként és eladóként is ne az ingatlanhirdetési oldalakból induljunk ki. Nekik minden eladó! A bugyinkat és a melltartónkat is kifizethetjük egy lakásért, elkurvulhatunk miatta,  őket nem fogja érdekelni. Náluk bármennyiért lehet hirdetni és hirdetnek is ezért. Eladóként meg az alapján árazzuk a hirdetéseinket, amit ott látunk. Meg halljuk a tévében is nyilatkozni őket, vagy a neten, hogy a hirdetési árak ennyivel nőttek. A cikk címe meg az lesz, hogy a lakásárak annyival nőttek, nem pedig a hirdetések. Hírhamisítás a sajtószabadság forradalmának igazi hőse :) Mi meg még ezt is képesek vagyunk elhinni. Mármint a cikk címét és csak az marad meg bennünk, nem a tartalma. Ezért olyanok, olyan manipulatívak a médiában a címek egyébként.

Most arra világítunk rá, hogy a Statisztikai Hivatal is az elmúlt 11 évben odáig jutott, hogy adatokat szolgáltat. Nekünk lehetőségünk van azokat legalább elemezni. De ki ér arra rá? Meg amúgy is, mi a fenének? 

lakáspiac lakásárak statisztika átlagár medián KSH 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A medián ár a magyar lakáspiac esetében is bevezetésre kerülhetne

Megmutatjuk, hogy hol van a hír a hírben, vagy az információ az adatokban. Lépjünk be a 21. századba és digitalizálódjunk egy kicsit. Adatbányászat és adatelemzés. Július végén megjelent 2018-ban két úton az ingatlanapiac , 2017-es évet értékelő és a 2018-as lakáspiaci folyamatokat elemző munkában nem véletlen a cím. Olyannyira két úton van, hogy még a Statisztika Hivatal is választott magának egyet. Nem gondoljuk ugyanis azt, hogy ők maguk ne látnák a problémát az átlagárak számításában, ne lennének tisztában azzal, hogy a statisztikával bűvészkedni is lehet, csak nincs igazán értelme.

Hogy mire is gondolunk pontosan?

Arra, hogy bombaként robbant július végén, hogy 2018 I. negyedévében a magyar lakáspiac nagyon erősen kezdett, 12,3%-kal nőttek az országos használt lakások árai. Erről az jut eszünkbe, hogy azért átlag, mert ennél magasabban és alacsonyabban is nőttek árak Magyarországon. Mondjuk simán rávágjuk, hogy Budapesten és a megyeszékhelyeken biztosan ennél magasabban, a többi településen meg alacsonyabban. Ez lenne a logikus, hiszen ezt kellene, hogy jelentse az átlag.

Nade mi van, ha homokszem került a Statisztikai Hivatal gépezetébe?

Mi van, ha úgy gondolták, hogy ezt úgy sem veszi észre senki, mert a közvélemény nem számol, nem gondolkodik, még akkor sem, ha előtte vannak a számok. Mielőtt lerántanánk a leplet, egy picit időzzünk el az átlagár számítása mellett. Nem csak a lakáspiacon okozhat gondot az átlagszámítás. Halljuk, hogy például a bérek, a fizetések számításánál is gond van vele. Pontosan azért, amiért a lakásáraknál is. Az átlagszámítás ugyanis a nagy különbségeket, a szélső és szélsőséges értékek figyelembevevételével beszámolja. Egyszerű példa, hogy mennyi az átlagára egy 10 milliós és egy 50 milliós ingatlannak? 30 millió! Van értelme? Nincs! És bizony az egyenlőtlengségek, a bérkülönbségek torz átlagfizetéseket mutatnak Magyarországon. Ez azt is jelenti többek között, hogy az átlagbér alatt jóval többen keresnek, mint 50% és jóval kevesebben keresnek felette, mint 50%. Nincs igazán értelme átlagbért számolni így. Becsap minket, elfedi a valóságot, azt, ami igazán számít.

A lakáspiacon 2018 I. negyedéve erre egy kiváló példa

Az országos átlagárak település típusonként is nyilvánosak. Beszéltünk már mi is róla július végén. Még grafikont is készítettünk róla.

Vártuk, hogy valaki csak rákérdez arra, hogyan lehetséges a 12,3%-os növekedés, ha egyik település típuson sem, még Budapesten is „csak” 10,5%-kal, a megyeszékhelyen pedig 10,7-%-kal nőttek csak az átlagos négyzetméterárak, a többin pedig drámai csökkenést mutatnak 2018 I. negyedévében? Ebben az egész országban senkit nem érdekelt ez!

lakáspiac lakásárak statisztika átlagár medián KSH 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
10,5%, 10,7%, -6,6% és a -11,4% átlaga = 12,3% Magyarországon!

Bejárta a sajtót a hír, hogy brutális évkezdéssel indított a lakáspiac 2017 után, miközben szinte mindenki 2018-ban egy kicsit nyugodtabb áremelkedésre volt felkészülve. Erre jön egy ilyen paradoxon hír a KSH-tól és nincs az a szakértő, aki elkezdene róla beszélni? Eltelik majd 3 hónap, 3 hét múlva jön az újabb lakáspiaci jelentés a KSH-tól, így mi úgy gondoltuk, hogy elővennénk a témát.

A KSH olyan országos lakásár változást közölt 2018. július 26-án, ami egész Magyarországon sehol sem értelmezhető, egy település típuson sem. Hogy is van ez?

Az átlagár számítása és használata ezért kockázatos

- 2017 országos átlagára és 2018 I. negydévének országos átlagára a különböző értékesítési részarányok miatt nem összehasonlítható.

- De a KSH összehasonlította, túlértékelve benne főleg a budapesti lakásárakat és a megyeszékhelyek árait.

- Ezzel kijött egy olyan országos átlagár 2018 I. negyedévére, amit összehasonlítva 2017-es országos átlagárral, olyan képet kapunk a lakáspiacról, amilyen kép nem is létezik. 

lakáspiac lakásárak statisztika átlagár medián KSH 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Magyarország nem egyenlő Budapest = Magyar lakáspiac nem egyenlő Budapest lakáspiacával

Ezt a ziccert nem lőttük le hónapokig, de sajnos más sem :(

Még múlt héten sem, amikor szintén foglalkoztunk az országos lakásárak változásával, az Előrehozott lakásvásárlások (mellék)hatása című előkészítő munkában. Előzetesen, tehát az október végén megjelenő 2018 II. negyedévet értékelő lakáspiaci jelentés előtt, a KSH megjelentette szeptember végén, hogy 10,3%-kal nőttek az országos átlagárak.

A részleteket majd október végén fogjuk megtudni, hogy ez megint egy olyan szám, amitől mindenhol alacsonyabb szinten nőttek az árak, vagy jobban lefedi majd a valóságot.

Budapest és a megyeszékhelyek részarányának 2017-es évre jobban emlékeztető szintjét vetíti előre ez a szám, ami nem végleges. Ahogy mindig ismételni szoktuk magunkat, egész évben változnak a KSH által közölt számok, ahogy egyre jobban nő az adásvételek száma és közben egyre jobban feldolgozzák az értékesítési adatokat.

A kritika kritikája

Így talán itt lenne az ideje elgondolkozni a KSH-ban, hogy ha statisztikai paradoxonba botlanak, akkor arra felhívják a közvélemény figyelmét, esetleg alternatív számokat és számításokat is végeznek, törekedve a valós lakáspiaci kép minél valósághűbb visszaadására. Ennyire ostobának kár nézni egy egész országot 2018-ban. Statisztika vizsgán egy ilyenért nulla pont jár, nem pedig statisztikus állás.

Forrás: ksh.hu

Kép: instagram.com

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Előrehozott lakásvásárlás (mellék)hatása

lakáshitelezés lakáshitel lakáspiac lakásárak 2018 MNB KSH Magyarország Ingatlanműhely

”Egy lakásnak pont annyi az ára, mint amennyit a vevő képes kifizetni. Ha a bankok nem finanszírozzak tovább a lakásáremelkedést, akkor a lakásárak nem tudnak tovább nyújtózkodni, mint ameddig a lakáspiac takarója ér. Addig viszont még a lakáshitelezés tovább fűtheti a lakáspiacot. Változnak az idők...” – fogalmaztuk meg nagyon határozottan A lakáshitelezés szigorítása fékezheti a lakáspiacot helyzetértékelő elemzésben. Október 1-e óta szigorodtak a feltételek (részletek az elemzésben), amiért sokan előre hozhatták a lakásvásárlásukat az elmúlt szűk négy hónapban. Már júniusban erre készültünk elméletben - hangsúlyoztuk akkor írásban - de most a gyakorlat is ezt erősíti.

Több tény is bizonyítja, hogy a lakáspiacon különleges hatások érvényesülnek

Olyan, amivel nem csak mi, de még a bankok sem számoltak 2018 elején. Az előrehozott vásárlásokat lakáshitellel finanszírozzák:

Látható a Magyar Nemzeti Bank friss számaiban, hogy a lakáshitelezés 2018-ban szokatlanul erős sebességre kapcsolt = A lakásáremelkedést a bankok fizetik.

A lakásárak emelkedéséről a vevőknek általában szitokszavak jutnak az eszükbe. Az már nem, hogy a döntéseikkel éppen gyorsíthatják is az árak növekedését.

Azt pedig a KSH szeptember végi számai bizonyítják, hogy a magyar lakáspiacon a lakásárak kétszámjegyű növekedését egyelőre semmi sem akadályozza. Ha még nem olvastuk, majd fogjuk, hogy az első negyedéves 12%-os éves árnövekedés után, az első félévben a megelőző év azonos időszakához képest 10%-kal drágábbak a használt lakások Magyarországon. A harmadik negyedéves áremelkedés is erős lehet, köszönhetően a lakáshitelezés és az előrehozott lakásvásárlások együttes hatásának. 

lakáshitelezés lakáshitel lakáspiac lakásárak 2018 MNB KSH Magyarország Ingatlanműhely
Ez még nem az az ország, ahol bátran el lehet adósodni!

Az előrehozott vásárlás attól előre hozott, hogy bizonyos kényszer hatása alatt (ilyen például a hitelezés szigorítása) olyan vevők lépnek a piacra, akik adott kínálat és árak mellett vásárolnak. Akár jobban el is adósodnak most (=nagyobb összegű lakáskölcsönt vesznek fel, akár hosszabb futamidőre is) amíg lehet, a hiányzó önerőt, a drágább lakást a bank fizeti. Az ilyen vevő kevésbé „árérzékeny” és kevésbé „racionális”, mert végső soron határozott időn belül vásárolnia kell. Nincs más választása – így érzi. Inkább jobban eladósodik, mint korábban tervezte, de a vásárlást nem kockáztatja. Nem akarja magát kizárni (=kiárazni) a lakáspiacból.

2019. július 1-től tovább szigorodnak a feltételek, így azok is kényszerpályára kerülnek, akiket az a szigorítás jobban érint. Ma az is egy kérdés, hogy kik vannak többen? Mert a 2019-es lakáspiacról hiányozni fognak azok, akik 2018-ban már vásároltak, ha ők egyébként ezt nem is biztos, hogy így tervezték.

2019 előtt hajrázik a lakáspiac

A lakáshitelpiac minden lehetőséget megad ehhez, ahol egyelőre még mindig a törlesztőrészlet az alfa és az omega, nem a hitel nagysága, esetleg az az összeg, amit a végén valójában vissza kell majd fizetni. Láthatóan ugyanis a szigorítással elindul vagy inkább elkezd eltolódni a lakáshitelpiac a hosszabb futamidők felé. Már csak azért is, mert az államot is a törlesztőrészlet és a havi jövedelmünk kapcsolata izgatja. Az már kevésbé, hogy mit jelent a magyar várható átlagéletkor mellett 20-30 évre egyre nagyobb összegű lakáshitelt – akár változatlan törlesztőrészlet mellett - felvenni Magyarországon, ahol egy évre előre alig lehet tervezni, nemhogy tovább. A magyar családok többsége még mindig a férfi jövedelmétől függ. A férfiak meg hamarabb halnak meg, csökkenhet a munkaképességük, mint általában szinte mindenhol a világon. Csak egyáltalán nem mindegy, hogy mikor következik ez be. Magyarországon jóval hamarabb, ami hitelezési kockázat is egyben.

lakáshitelezés lakáshitel lakáspiac lakásárak 2018 MNB KSH Magyarország Ingatlanműhely
Az új és a használt lakások ára és kétszámjegyű növedést mutat 2018-ban

De egyrészt hol érdekel ez minket, ha a lakásárak nőnek, ha hitelt veszünk fel és közben boldogok vagyunk, mert lakást vettünk! Másrészt, ha nem tudunk jobbat, akkor nincs mit tenni, csak elfogadni azt, ami van. Aztán majd lesz valahogy. Eddigis mindent túléltünk. Ezt is túl fogjuk – mondogathatják. Minket ennek az utóbbi jelenség(=majd lesz valahogy életérzés) aspektusa motivál és nem annak tapsolunk, hogy a magyar lakáspiacon szinte minden állami intézkedés áremelést okoz. Nincs miért gratulálni senkinek ehhez. Nézhetjük, ahogy a bankok egyre több lakóingatlanban lesznek tulajdonosok. Ismerjük azt a kétségbeesett lakáshiteles felkiáltást, hogy „elveszi a bank a lakásomat”. Ez nem igaz. A lakás addig nem a miénk, ameddig hitel van rajta. Addig az a banké, ha tudomásul vesszük ha nem. Ha pedig úgy alakul – és bizony néha úgy alakul - a bank elveszi, ami az övé.

Érdekes abba belegondolni, mit élhet át az, aki később jön rá, hogy egy bankhitelt fizetni azt is jelenti, hogy egyébként minden másra kevesebb jut, mint előtte.

Lakáshitelt fizetni ritkán kényelmes

Az előrehozott vásárlások azt is magukban hordozzák, hogy idő előtt csökkenti a lakásvásárló az elkölthető jövedelmét, ami érheti felkészületlenül.

Főleg olyanokat érhet váratlanul, akiknek előtte nem is volt lakáshitele vagy fizetett legalább bérleti díjat egy lakásért. A lakáshitelek összege meg csak nő, számolnak be nagy örömmel a bankok. A hitelfelvevők sokszor magukhoz igazítják ezért a hitelt – hogy pont annyi legyen a törlesztő, amit elbírnak, ha a lakáskölcsön összege nő. Milyen rugalmas és segítőkész a bank – gondolják közben. Ha a havi törlesztő jó nekünk, akkor a bank is jó nekünk és még a lakásárak is barátságosabbnak tűnnek. Lakáshitelezés - A lakáspiac drogja, amire sokkal könnyebb rászokni, mint leszokni róla.

lakáshitelezés lakáshitel lakáspiac lakásárak 2018 MNB KSH Magyarország Ingatlanműhely

Forrás: mnb.hu & ksh.hu

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ingatlanműhely

blogavatar

Ingatlanpiac meztelenül - így kell dobozon kívül gondolkodni. Önképzőkör, ahol a hírekben az igazságot mutatják, nem a biztonságról beszélnek. A blogot az élet írja.

Vélemények