lakáspiac lakásárak urbanizáció külföldi működőtőke lakásviszonyok Magyarország Ingatlannműhely

A kiszolgáltatottság önzővé tesz. Mi pedig kiszolgáltatott helyzetben vagyunk. Leginkább még mindig attól függünk, hogy milyen külföldi működőtőke érkezik az országba. Ha letelepedik egy multi – hívjuk magyarosan így a külföldi tőkét - ahol megjelenik, akkor ott lesz élet, feltéve, ha felismeri a kiszolgáltatott emberek igényeit. Átlagon felüli bérek és juttatások, az oktatás, a sport, a környék infrastruktúrájának támogatása. Nézzük csak meg az autóipari függőséget és annak hatását a közvetlen környezetére. Ahol vannak ezek a cégek, ott van munka is.

Nem kell ragozni a szót. Mindenki tudja, hogy magyar virtus ide vagy oda, az országunk, a mi sorsunk nem tőlünk függ, hanem mondjuk itthon működő német cégektől, hogy kiragadjunk egy igen jelentős gazdasági befolyással rendelkező országot itthon, mint Németország. Minden városunk, a magyar urbanizáció alapja az, hogy hová megy külföldi működőtőke és hová nem. Ez a tőke csak eggyel nem számolt mint probléma, az a lakhatás. Már témánál is vagyunk. A városaink nem túl nagyok. Még Budapest sem az. Ha valaki munka miatt költözni akar és új házat vagy lakást tervez vásárolni, az Magyarországon egy komoly kihívást tud jelenteni. Tételezzük fel, hogy egészséges országban is vannak üresen álló ingatlanok. Nem adják el őket és nem adják ki őket. Csak úgy vannak. Rájuk ne is számítsunk és nem is érdemes erre hivatkozni. Mivel magántulajdon, senkinek semmi köze hozzá. Pont.

A működőtőke le tud telepedni, ipari parkokat tud megtölteni élettel, még akár munkaerőt is találna, csak a munkaerő az ember. Az embernek meg van egy tulajdonsága, hogy ingatlanra van szüksége ahhoz, hogy jó munkaerő legyen. Felejtsük el a munkásszálókat akkor, ha a 21. században gondolkodunk, ahol a termelékenység és nyereségesség kapcsolatát még mindig keressük és kutatjuk. Nincs olcsó munkaerő, nincsenek mostoha körülmények, mert azok mind rontják a versenyképességet és egyben a nyereségességet is.

Most ne a csóró magyar cégekből induljunk ki. Ha megnézzük a jólmenő magyar tulajdonú vállalkozásokat, akkor ott nagyítóval kell keresni az olcsójános megoldásokat. Most ne a képmutató és felszínes semmirekellőkre gondoljunk, a kisbetűs vállalkozókra, az ügyeskedő szarháziakra. Mi olyan cégekről beszélünk, ahol van pénz és az látszik a munkakörülményeken, az irodában, az alkalmazottak fizetésén, de még a szabadidejükben is.

A tehetség önmagában semmire sem elég, egyáltalán nem garancia a sikerre, ha nem párosul pozitív légkörrel. A magyar levegő meg a legtöbb magyar munkaerő számára itthon mérgező. Ezt a jobb cégek mind felismerik és kezelni próbálják. A tehetséges munkaerőnek jó levegőre van szüksége, aminek még mindig szerves része a jó lakhatási körülmények. Egyáltalán nem mindegy egy jó cég számára, hogy hová megy haza a munkavállaló. Ha nem piheni ki magát, ha nem tud feltöltődni, akkor az a munkája minőségén is látszódni fog, az meg a cég eredményeit befolyásolhatja.

Nevezzük tehetséggondozásnak azt, amikor szembesül azzal akár egy multi akár egy menő magyar vállalkozás, hogy a cég fejlődését veszélyeztetik a lakáspiaci folyamatok. Ezzel a hosszabb és részletesebb gondolatmenettel helyeztük el magyar környezetbe a Világgazdáságban néhány órája megjelent amerikai építőipari kilátásokat elemző cikket. Unalmasnak tűnik, körülményeskedőnek és túlságosan íróasztalszagú ez, ha véletlenül is a magyar építőipart képzeljük az amerikai építőipar helyére. Mi sem ezért tartjuk érdekesnek, hanem azért, mert van benne egy régmúltat idéző építőipari elgondolás.

Magyarországon is szükség lenne tömegeknek épített új lakóingatlanokra. Ezzel párhuzamosan ezeknek elérhetőeknek is kellene lenni. A jelenlegi újlakáspiac nem elérhető a tömegeknek, nem oldja meg azt a lakhatási kérdéskört, amivel egy fejlődés előtt álló vállalkozás szembesül, amikor munkaerőt keres és találna, ha lenne hol lakniuk. Nem luxusról beszélünk, hanem normális 21. századi körülményekről.

A panelházakat is egészen hasonló igény szülte. Az állam felismerte azt, hogy az erőszakos urbanizációhoz és iparosodáshoz új és komfortos ingatlanokra volt szükség például a 60-as évektől kezdve. A panelházak és azok kényelmes életminősége jóval átlagon felüli volt az akkori Magyarországon. Állandó hideg és meleg víz, csatorna, szemétszállítás, télen jó fűtés. Megjelent a tömegközlekedés. Sokan nem is tudják, hogy például a budapesti tömegközlekedés fejlődése komoly összefüggésben áll a panelházak építésével. Az államnak nem csak a tömegek lakhatását, hanem a tömegek mozgását is meg kellett tudnia oldania. Meg is oldották. A budapesti tömegközlekedés sok szempontból egyedülálló is lett, amiért ma is sok költséggel jár és nem is tud önállóan életképes maradni. Fenntarthatatlan üzletileg. Ilyen szintű szolgáltatás üzletileg nem lehet még non-profit sem. De szeretjük szidni, csípőből kritizáljuk, pont úgy, mint a panelházakat.

Az új tárasházak, de még a családi ház építések sem oldják meg a jelenlegi munkaerő mobilitási kihívásokat Magyarországon. A sok rossz minőségű ingatlan korszerűsítése vagy új ingatlanok építése a 21. század igényei szerint, az ezzel járó költségek gátat szabnak a munkaerőnek, ezzel együtt fékezi a magyar gazdaságot, de még a külföldi működőtőkét is elijeszti. A Világgazdaságon megjelent cikkben a következőt olvashatjuk:

Ugyanakkor az iparág egy adott séma szerint legyártható épületekkel foglalkozó szegmensei – különösen a nagy lakóházak építése – az alacsony termelékenység alapvető okát szüntethetik meg, ha a tömegtermelés irányába történne elmozdulás. Ez több standardizálással, modularizációval és előregyártással jár együtt. Egy ilyen rendszerben a legtöbb épületet valójában gyárakban építenék fel. Az építkezés nagy része nem az épületnek otthont adó helyszínen történne, hanem egy ellenőrzött környezetben.

Kvázi új panelházak építéséről beszél, mint az építőipar jövője, mint az urbanizáció kihívásaira adható építőipari válasz. Persze, valószínűleg nem azokra a panelházakra gondolnak, amit mi ismerünk. Viszont a logikája egy és ugyanaz. A magyar újlakáspiac a jelenlegi formájában, technológiájával és hozzáállásával nem nevezhető 21. századinak. Kíváncsian várjuk, hogy mikor jelenik meg olyan multi Magyarországon, amely lakásépítő vállalat lesz. Az sem tűnik elvetendő gondolatnak, hogy állami vállalat legyen lakásépítő, ahol a házak elemeit gyárakban építik, mint anno a panelházak fénykorában. A külföldi működőtőke idevándorlása és ittmaradása múlhat azon hosszabb távon, hogy milyen válaszokat tudunk adni arra a lakhatási válságra, amiről egyre többen csak suttogunk. Ám most már az is kiderült, hogy nem csak magyar sajátosságról van szó. Máshol viszont már legalább válaszokat keresnek a kérdéseikre. Mi még csak ott tartunk, hogy drágák a lakások és nehéz vagy lehetetlen olcsóbb környékekről drágább, jobb munkalehetőséget kínáló városokba, régiókba költözni. Ez nem csak a munkavállalók problémája, hanem a munkaadóké is. Legalabbis azoké a munkaadoké, amelyeknek van jövőképe Magyarországon.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely