Házi feladatot ad a lakáspiac

lakáspiac ingatlanpiac újlakáspiac építési engedélyek családi ház társasház 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Az elmúlt évek ismétlődő lakáspiaci híre, hogy az építési engedélyek rekordokat döntenek. Na 2018-ban már biztosan nem beszélhetünk semmi ilyesmiről. Az adatok késleltetve érkeznek, nem minden részlet világos még teljesen. A KSH két adattáblája elcsúszva frissül. Így a 2018. első félévében igényelt építési engedélyekről annyit tudunk biztosan amennyit az első grafikonon mutatunk. Ez a mai nappali frissült és véglegesnek tekinthető. 

lakáspiac ingatlanpiac újlakáspiac építési engedélyek családi ház társasház 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Ha családi ház, akkor 150 m2 a nyerőszám Magyarországon

További finom részletek még a július 30-i állapotokat mutatják, ami külön azért érdekes, mert jól szét lehet választani a budapesti és a Budapesten kívüli új építési engedélyek körüli témát. Ami már most látható, hogy 2018-ban több társasházra építési engedélyt nem fognak kérni, mint tették azt 2017-ben. A családi házak építési engedélyei még országosan és Budapesten is nőnek. A társasházakra 2016-ban tetőztek az igénylések Budapesten kívül, ameddig Budapesten tavaly érte el a csúcsot. Innen már nincs tovább.

lakáspiac ingatlanpiac újlakáspiac építési engedélyek családi ház társasház 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Budapest "torzítja" a lakáspiaci statisztikákat

Az egy külön zavaró tényező, hogy a KSH az egylakásos (=családi házak) és a három vagy annál többlakásos (=társasházak) számát hangsúlyozza az egyik adattáblájában, amire lehet következtetni, hogy a kétlakásos (=ikerházak) épületek adati hol ide hol oda értendők. Most mi a ma frissül adattábla adati szerint a társasházak adataiban szerepeltetjük az ikerházakat, mert itt nincsenek egyáltalán szétválasztva. A másik, még a 2018. július 30-án frissül adattáblából lehet következtetéseket levonni. Így nagyon jól látszik, hogy 2016 óta nem csak a budapesti lakáspiac és az országos lakáspiac vált szét. A magyar lakáspiac nem vízfejű

lakáspiac ingatlanpiac újlakáspiac építési engedélyek családi ház társasház 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
kb. 10 lakásos tárasházakat terveznek Budapesten kívül lakáspiac hangulattól függetlenül

Tudja ma már mindenki, hogy 2018-ban két úton jár az ingatlanpiac Magyarországon. Van egy nagyon pezsgő országos piac, ahol 2014 óta forgalomnövekedés van, egyre több lakást adnak el. Addig Budapesten meg csak az árak nőnek, de egyre kevesebb lakás cserél gazdát. A lakásépítésekben is alulmaradt Budapest. 2017-ben egész Magyarországon több lakást építettek, mint 2016-ben, kivéve Budapesten. Családi házat szerencsésre Budapesten is többet építettek és úgy néz ki, hogy még idén is többet fognak. Talán idén Budapest felállhat a szégyenpadról és több társasházi lakás is fog épülni. Erre minden esély megvan. De addigis nézzük meg közelebbről, hogy mennyire más a budapesti új társasházak építési engedélyekből kiolvasható tárasház. Budapesten az építési engedélyek számával együtt egyre nagyobb és egyre több lakásos társasházra kérnek építési engedélyt. Addig nem Budapesten gyakorlatilag nincs különösen hatással ez, kb. egyforma, kb. 10 lakásos társasházakat terveznek építeni átlagban. Budapesten meg háromszor annyi, inkább 30 lakásos tárasházakig is felkúszott ez a szám, azzal együtt, hogy egyre többen terveztek belépni erre a piacra. Az országos adatok Budapesttel és Budapest nélkül is külön ábrázolva vannak.

lakáspiac ingatlanpiac újlakáspiac építési engedélyek családi ház társasház 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Budapesten a lakáspiac hangulatától függ, hogy mekkora/hány lakásos társasházakat terveznek

Budapest torzítja az országos adatokat, amit nem helyes figyelembe venni. Kijelenthető, hogy a Budapesten kívüli társasházépítési „láz” nem káros, nem kezd el zsúfoltabb társasházakat építeni. Budapesten sokkal kisebb társasházak épülnek, amikor „nem divat” és nem akar „fű és fa” társasházzal üzletelni. A zsúfoltság, a lakások és a társasházak mérete, élhetősége állandóan kritikus pontja az új tárasházaknak. De nem egyformán és nem teljesen ugyanúgy Budapesten és azon kívül. A harmadik negyedéveben a lakáspiac olyan impulzusokat kapott, amiért a lakásépítési láz csökken, normalizálódik.

Ez jótékony hatással is lehet a végül megépítésre kerülő társasházakra:

Budapesten mindenképp igaz az, hogy minél nyugodtabb a piac, annál kisebb tárasházakat építenek.

Lakás és lakás között többek között az is alapvető különbség, hogy mekkora/hány lakásos tásasházban van. A kisebb társasházak nem egyenlőek a jobb minőséggel, vagy mindjárt a nagyobb lakásokkal. Olcsóbb lakásokról meg szintén nem beszélhetünk. Viszont a mennyiséggel nem helyettesíthető a minőség a lakáspiacon sem. Egyszerűen ez egy újabb jó példa arra, miért érdemes külön kezelni Budapestet és az azon kívüli lakáspiaci folyamatokat, nem pedig összemosni a kettőt, amiből téves képet alkothatunk. Arról nem is beszélve, hogy az építési engedélyek száma az új építésű családi és ikerházak miatt jelentős. Erről szintén nem közkedvelt beszélni, inkább ügyesen csak és kizárólag társasházi lakásoknak kívánják ezeket a számokat is beállítani a médiában, pont úgy és pont azért, mint az  új építésű családi házak és társasházi házak esetében.

Meglepetések helyett legyünk inkább precízek és pontosak, amikor döntést hozunk vagy értékelünk, mert látható, hogy hiába kicsi ország vagyunk, az ingatlanpiac, a folyamatai egyáltalán nem homogének. A családi házak nálunk páldául évek óta 150 m2-t jelentenek országosan, de Budapesten ez inkább 180-200 m2. Budapesten, aki családi házat épít magának, az nagyobbat épít, mint aki Budapesten kívül építkezik. Ezek is olyan számok, amivel akár tervezőként, kivitelezőként akár építőként/építtetőként számolhatunk.

Jó ha ismerjük a piacot, a sajátosságait, ahol dolgozunk. De nem csak a saját, erősen korlátozott tapasztalataink, sztereotípiák alapján, hanem néha vesszük a fáradságot is és képezzük magunkat, újra és újra megtanuljuk a „tanagyagot”, frissítjük az ismereteinket, tájékozódunk. Bátran ajánljuk mindenki figyelmébe a KSH nyilvános adatait. Néha sokkal többet tudhatunk meg belőlük, mint az ismert híroldalakat böngészve. Házi feladat nem csak az iskolában van, hanem a hivatásunkban is. A lakóingatlanpiac a házi feladat része azoknak, akiket közvetve vagy közvetlenül érint, mert „iskolában” nem tanulhatjuk meg.

Kép: Instagram

Forrás: KSH

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Új lakáspiac született

lakásárak lakáspiac újlakáspiac építési engedélyek KSH ingatlanműhely

Eltelt 9 hónap, amióta a 2016-os budapesti lakáspiaci trendet felvázoltuk, és megszületett a 21. századi lakáspiacunk 2. gyermeke. Az első 2001-ben született, amikor nagyon hasonló állami beavatkozás helyezte teljesen új alapokra a lakáspiacot elsősorban az újlakáspiacra gyakorolt mesterséges hatással. 2016 őszére a februári számítások valósággá váltak:

1.„2016-ban továbbra is növekvő árakra, drágább lakásokra és bővülő kínálatra lehet számítani. A budapesti használt lakások árai pedig talán átléphetik a 300e Ft-ot is 2016-ban, amit az új lakások piaci ára csak felfelé fog húzni. A budapesti újlakások árai, pedig elképesztően magasan, 600e Ft-os áron mozoghatnak és koránt sem stabil, egészséges árakról beszélhetünk majd itt.”

lakásárak lakáspiac újlakáspiac építési engedélyek KSH ingatlanműhely

2016 szeptember végére a budapesti átlagár már 338e Ft volt. Az újlakások árai Budapesten jellemzően 600e Ft felett vannak. Az történt, ami a budapesti lakáspiacunkon mindigis történik. Az újlakáspiac növekvő árai tollják a használt lakások árait is egyre feljebb. A KSH ábrájával igazoljuk, hogy ez nem egyedi eset, a lakáspiacon a használt és az új lakások árai együtt mozognak. Ahhoz, hogy a használt lakások árai megálljanak egy szinten, ahhoz az újlakáspiacon kellene az áraknak megállni. Ez egyelőre elképzelhetetlen elvárás az újlakáspiacon, mert a beruházók maguk sem tudják biztosan, hogy milyen árakon fognak értékesíteni. Puhatolóznak, tesztelnek pl. előregisztrációkkal, amikor egy lakásprojektben az árak nem nyilvánosak. Esetleg be kell mennünk személyesen egy találkozóra, hogy árat kapjunk egy kiválasztott lakásra, mert nem egység/négyzetméter árral dolgoznak, hanem minden lakásnak van egy ára. Ránk néznek és a lakásra, majd megmondják, hogy szerintük nekik ez a lakás ennyit ér. Ez pedig árfelhajtó jelenség, amivel nem csak 2016-ban, de az elkövetkező években is számolnunk kell. Jelenleg nagyon sokan érdeklődnek a lakásárak iránt. A lakásárak csökkenése újra és újra előkerül, de csak azért, mert nem tudják sokan, hogy a lakáspiacon a csökkenő árak óriási bajt és kinálatszűkülést is jelentenek. Ilyenkor az eladók nem akarnak eladni, ezért a vevők száma is csökken, hiszen az eladók jelentős része, kb. fele, mindig vevő is egyben. Senkinek sem érdeke, sem a vevőknek sem az eladóknak a lakáspiacon az árak csökkenése. Egy stabil kiszámítható lakáspiac igen, amikor az árak csak egyszámjeggyel nőnek, sokkal szofisztikáltabb és piacbarátabb módon. A hirtelen változás, mint ami történt 2014 elejétől sokknak érte meg a lakáspiac. Másfél év alatt, 2015 januárjától, Budapesten már százezer forinttal kell többet fizetnünk egy használt lakás négyzetméteréért az átlagár szerint. Természetesen az átlagár mindig csalóka, nem általánosítható, hogy minden lakás esetében igaz, mert lesznek ennél sokkal jobban és sokkal kevésbé is megdrágult lakások a budapesti piacon. De nagyon jól mutatja a trendet, hogy a 2014-es budapesti átlagár duplázódása már nem tűnik irreális árcélnak, ami jelenleg benne van a lakáspiaci folyamatokban.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac építési engedélyek KSH ingatlanműhely

Miért van növekedési pályán a budapesti lakásár?

Az újlakáspiac 2016 őszére minden kétséget kizáróan feltámadt hamvaiból. Most nem a mainstream számok jönnek, mert a KSH nem könnyíti meg senki munkáját, amikor a részletek érdeklik. Beszéltünk már arról, hogy építési engedélyek körüli mizéria egy félreértésen alapszik:

1. A KSH az építési engedélyekben minden épülettípus, legyen az családi ház, ikerház vagy társasház, egyben ad meg.

2. A KSH ismert és a médiában keringő számai nem mind értékesítési céllal épült új lakások.

3. Az építési engedélyek nem csak új épületekben, legyen az ismét családi ház, ikerház vagy társasház, most készülő lakóingatlanokról szólnak.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac építési engedélyek KSH ingatlanműhely

Ezért mi a KSH „ördögi” részletei alapján számolunk és mutatjuk meg, hogy miért is érdemes az újlakáspiacban keresni a választ a lakásárakra.

2016-ban újra az értékesítésre szánt új lakóingatlanok vették át a vezető szerepet az újlakáspiacon. Ez az az a szám, ami a valódi újlakáskínálatot jelképezi. Ez fog ugyanis megjelenni a lakáspiacon és nem az a fontos, hogy egyébként a családok maguknak hány házat építettek. Természetesen ez sem lényegtelen információ. De a lakásárak szempontjából, az jelenti az árnövekedést, ha az értékesítési piac nagyobb, mint a magánpiac.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac építési engedélyek KSH ingatlanműhely

Az eddig ismert építési engedélyek számából egyértelműen látszik a társasházi lakások dominanciája. 2016-ban már 53%-a tervezett új lakóingatlanoknak társasházi lakás. Ez hosszú évek óta most fordul elő először. Az építkezések egészen 2019-ig el fogják húzni a valódi megépülésüket, így a következő három évben az értékesítésre szánt megépült lakások számában egy kiegyensúlyozott növekedésre lehet számolni, mert nem minden fejlesztő lesz képes tartani az iramot.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac építési engedélyek KSH ingatlanműhely

Nem is olyan meglepő ezért, hogy Budapesten üresen állnak a telkek, építkezésnek kevés helyen van nyoma, de harsányan hirdetik a táblák, hogy itt bizony új lakásokat lehet vásárolni. Az újlakáspiaci folyamatok hatnak a használt lakások piacára is. Ha pl. az újlakásvásárlók egy jelentős része csak akkor tud valódi vevő lenni, ha eladja előtte a használt lakását, akkor az újlakások folyamatos kínálata bővíti a használt lakások kínálatát is. Az újalkáspiac energetizálja a használt lakások piacát, mert és megújuló friss kínálat tartja olajozottan a lakáspiaci „gépezetet”. A használt lakások árnövekedésének a lassulásáról már februárban beszéltünk. Árcsökkenséről szó sincs, csak szépen beáll:

1.” A KSH viszont felhívja a figyelmet, hogy az első félévben tapasztalható árnövekedési trend a harmadik félévre kifulladni látszik. Ez nem azt jelenti, hogy árcsökkenés várható a likvid piacokon, hanem, hogy a megnőtt árak lassan és biztosan elfogadott piaci árak lesznek. Ezek az egészséges piaci folyamatok jelei .”

2.” 2015-ben még arról beszéltek, hogy 150e körül alakul éves értékesítés, de jelenleg úgy néz ki, hogy 130e lesz belőle – ha 15% alatti lesz az éves értékesítési bővülés, akkor még kevesebb is - és még az is kérdéses, hogy 2016-ban, meg lesz-e a 150e darab országos adásvételi szám jelenleg.”

Az értékesítési számokban lassulásról nem beszélhetünk, mert 2015 2. negyedévéhez 2016. 2. negyedévében 24%-os növekedés volt. Ez ismételten a biztos árnövekedés irányába mutat. A lakásárak csökkenésére időpazarlás spekulálni Budapesten. Ha lakást akarunk vásárolni, akkor a drága időnket a megfelelő lakás megtalálásra fordítsuk:

”Az  újlakáspiac árfelhajtó hatásával már foglalkoztunk januárban. Az építkezések, az újlakások marketingje idén indul be igazán, ami az elkövetkező 2 évben tovább fűti a lakásárakat és borzolhatja a kedélyeket az elképesztő magasságokba szökő áraival. Ez pedig az  urbanizáció lakáspiaci folyamatait gyorsítja fel, erősítve az amúgy is "szokatlanul intenzív" árnövekedés irányába ható nyomást a lakáspiacon.”

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Otthonaink értéke tőlünk függ

ksh építési engedélyek lakáspiac újlakáspiac családi ház otthon ingatlanműhely

Megvártuk, hogy lecsendesedjen a július végén megjelent KSH adatok körüli hurrá optimizmus. Vártunk és figyeltünk az elmúlt két hétben, hogy a lakáspiaci média lecsap-e a nyilvánvaló és teljesen nyilvános információkra, vagy csak továbbra is a felszínt fogja kapargatni. Sajnos az utóbbi történt és meghallgathattuk, hogy az építési engedélyek drámai növekedése bizony az újépítésű "TÁRSASHÁZI" lakáspiac boom hangulatát támasztja alá. Hónapok óta mondjuk, hogy a KSH adatai első ránézésre bárkit becsaphatnak, ezért vágjunk is bele és számoljunk le az első tévhittel.

1. Családi házépítési boom van

A KSH nyilvános adattábláiból egyértelműen kiderül 5434 lakóépületre adtak építési engedélyt 2016 első félévében. Ennek 78%-a családi ház. Ehhez nem is kell többet hozzáfűzni, csak annyit, hogy a magyar családok házakat építenek vagy építtetnek maguknak. Látványos a családi házak épületeken belüli túlsúlya, egyértelmű a hegemóniája.

A jelenlegi családi otthonteremtési támogatás a családi házépítésre gyakorolja a legnagyobb és egyelőre kézzel fogható hatást.

ksh építési engedélyek lakáspiac újlakáspiac családi ház otthon ingatlanműhely

A témánál maradva említést kell tennünk egy újabb félreértésről. A média és természetesen   a KSH is a 13 236 db építési engedélyt promótálta. A szemfülesek – vagy azok, aki már 5 percnél többet szántak a KSH lakáspiaci statisztikáira - mind tudják, hogy a KSH ezen belül megkülönbözteti az új házban kiadott építési engedélyeket. Ez azt jelenti, hogy pl. egy lakásfelújításnál, átalakításnál, ahol nem születik új lakás, csak a régi lesz nagyobb, szebb – a lényeg, hogy új lakás nem épül, csak egy régi alakul át – az is benne van ebben a számban. A valóság ennél egy picit árnyaltabb, hiszen csak 12 576 db új lakásra adtak építési engedélyt.  A grafikonra ezért külön ráírtuk azokat a bizonyos ördögi részletek, ami segít jobban megérteni a jelenlegi folyamatokat. A KSH nem teljesen konzekvens. Az új építésű lakásoknál csak az egylakásos és a háromnál több lakásos épületekben épült lakásokat különbözteti meg egyes esetekben. Így itt az ikerházakat (vagy két lakásos házakat) a családi házakhoz adtuk hozzá (lásd a következő grafikonnál).

2. Szinte minden második társasházi lakást Budapestre terveznek

Budapesten tervezik megépíteni az új társasházi lakások 41%-át, de szinte minden 5. családi ház ebben a városban fog megépülni.

ksh építési engedélyek lakáspiac újlakáspiac családi ház otthon ingatlanműhely

3. Több mint 20 ezer eladatlan újlakás Magyarországon?

Az a tévhit kering a médiában, hogy nincsen új lakás, már mindent megvettek. A kereslet pedig ki van éhezve az új lakásokra, amit a kínálat egyelőre nem is tud teljesíteni sem most sem pedig a közeli vagy éppen távoli jövőben. Az egyszerű parasztgyerek észjárásával az ember fogta a KSH adatait és összeadta majd számolt.

Kiderült, hogy 63 ezer új lakást építettek 2008 és 2015 között, de csak 42 900 darabot értékesítettek. Mi van a többi 20 100 darab új lakással?

A kérdés egyáltalán nem költői, csak azt bizonygatja, hogy a sok most hirtelen lakáspiaci szakértővé avanzsáló a lakáspiacunk közelmúltjával és számaival sincs tisztában. A 2008-as válság, az újlakáspiacot érintette leginkább. Nézzük csak meg milyen sok lakást építettek értékesítési céllal 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben is. 2009 és 2010 teljesen betett ennek a szegmensnek. A sokk olyan súlyos volt, amit még egyébként ma is sok helyen érezni. A lakásokat nem tudták eladni, a kutyának sem kellett, hogy lényegretörően fogalmazzunk. Sok kivitelező próbálkozott bérbeadással, de a bankoknál is felhalmozódott egy részük a bedőlő lakásprojektek miatt. 

Budapesten is voltak házak, amik megépültek, de egy darab lakást nem adtak el bennük.

Ha jobban megnézzük 2015 volt az első év, amikor több új lakást vettek, mint ahányat eladásra építettek, így a felhalmozott készletek léteznek és nem csak "odaát".

ksh építési engedélyek lakáspiac újlakáspiac családi ház otthon ingatlanműhely

4. A lakáspiaci árak bizony még mindig a béka segge alatt vannak

A lakásárak csökkenését mantrázók az elmúlt félévben többször keveredtek ellentmondásba. De kit izgat az egy ilyen happy piacon, mint most a lakáspiac. Vannak a hurrá optimisták, akik szerint itt minden a legnagyobb rendben és rakétaként száguldunk a csillagok felé. Mások már a szakadék szélén állva képzelik magukat és segítségért kiáltoznak, félve a mélység hívó szavától. Aztán ránézünk az elinflált lakásárakra és valahol a két véglet között megtalálhatjuk az arany középutat. 2015-ben az újlakáspiac árszínvonala 17%-kal maradt el a 2008-as árakhoz képest, ha figyelembe vesszük a pénzromlást. A KSH sem olyan bátor, hogy 2005-ös árszínvonalon számoljon,mert akkor még a legnyugodtabbak is szívükhöz kapnának. Azok lennének csak a sokkoló számok, hogy micsoda leértékelődés is történt a lakáspiacon, ami a jelenlegi lakásárnövekedés egyik legracionálisabb oka.

Olyan szinten elveszítette a magyar lakás az értékét az elmúlt évtizedben,  ami után természetes jelenségnek kellene lenni amikor visszakapaszkodunk a NULLÁRA.

Még csak egyelőre jövünk ki a gödörből, látjuk a fényt az alagút végén és még sok érdekességet tartogathat számunkra a vicces kedvében lévő „idő”.

ksh építési engedélyek lakáspiac újlakáspiac családi ház otthon ingatlanműhely

A használt lakásaink még mindig ötödével érnek kevesebbet, mint 2008-ban. Ki lehet akkora bárány, hogy árcsökkenséről bégessen 2016-ban, amikor az otthonaink ilyen szintű amortizációját le- és feldolgozni is sok évbe fog telni és közben nagyon is fog fájni.

Ha a fájdalomtól béget a kis drága, még érthető, a lakáspiaci folyamatok elég fájdalmasak tudnak lenni, mert senki sem gondolhatja azt komolyan, hogy a felértékelődés folyamata bár illatos rózsa, viszont ne lennének szúrósak a tüskéi.

5. 1600 milliárdos szektor a lakáspiac

Folyó áron, már a 2008-as szinteket csapdossa ez a szektor.

Sokaknak fogalmuk sincs, hogy milyen hatalmas összegek vándorolnak és talán jobban megértik azt is, hogy az ingatlanértékesítők miért is lettek annyira „éhesek” 2015-re.

Budapesten főleg, ahol az értékesítők szerepe domináns és ahol a lakáspiaci folyamatok halmozottan érvényesülnek, beleértve a lakásárak országos átlag feletti drasztikus növekedését is. 2008-ban 154 ezer lakás cserélt gazdát, 2015-ben pedig 134 ezer. A 20 ezerrel alacsonyabb értékesítési szám, de közel azonos bevétel. Ezek is csak folyó áron vannak számolva. Látjuk, hogy reálértéken 2000 milliárdnál mondhatjuk majd azt, hogy már ott tartunk, mint ahol 2008-ban voltunk.

ksh építési engedélyek lakáspiac újlakáspiac családi ház otthon ingatlanműhely

Higgyék el, mi sem tudjuk elképzelni sem ezt a számot, csak leírtuk olyan Ctrl-C és Ctrl-V módszerrel, hogy továbbra is mindenkit arra bátorítsunk, hogy merjen kételkedni, kérdezzen bátran. Csak a jó kérdésekre lehet jó válaszokat adni.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ingatlanműhely

blogavatar

Ingatlanpiac meztelenül - így kell dobozon kívül gondolkodni. Önképzőkör, ahol a hírekben az igazságot mutatják, nem a biztonságról beszélnek. A blogot az élet írja.

Legfrissebb műhelymunkák

Vélemények