Nincs mese

lakáspiac újlakáspiac lakásárak ingatlanpiac építőipar KSH 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

”2018-ban tovább folytatódott a lakáspiac fellendülése. Az eladott lakások számának 7,1%-ra becsülhető emelkedése teljes egészében a használtlakás-forgalom növekedéséből adódott, az új lakások értékesítése terén egyelőre nem történt érdemi változás az egy évvel ezelőtt mért adatokhoz képest.” – kezdi a KSH a 2018 I. félévet összegző jelentését (Kérjük, olvassa el).

Időzzünk is el egy kicsit a szellemként létező újlakáspiacnál

Túl van értékelve, túl sokat beszélnek róla és szereplői mindent elkövetnek annak érdekében, hogy fenntartsák azt a látszatot, hogy a vevőket Magyarországon tényleg érdeklik az új építésű lakások. 5% ÁFA bevezetése csak stimulálta a lakásárak növekedését, meggyorsította. Pontosan ugyan úgy megkárosította a használt és az új lakások vásárlóit. A kínálatnak, az eladóknak nem jött rosszul. 2015 decemberében jelentették be. A kivezetését idén nyáron erősítették meg. Azóta megy a „nyakkendős” óvodás hiszti, hogy jaj itt a világvége, mi lesz most a szegény lakáspiaccal. Mert mi lenne? Kérdezhetnénk vissza.

Az újlakáspiacot nagyítóval kell keresni Magyarországon. Statisztikailag nem beszélhetünk jelentős újlakáspiacról.

Álljon itt most minden grafikon a „gyengébbek” kedvéért, hogy 2018 novemberébe ne legyenek kétségei senkinek, 2014 utáni újlakáspiacnak semmi köze sincs a korábbi újlakáspiachoz, amire annyira vágynak a szereplők. Magyarországon a lakáspiac, a használt lakások piacát jelenti. Mi, ma sem állunk be a sorba, a mi véleményünk a lakáspiacon nem diplomatikus, nem érdekvezérelt és nem pénzért beszélünk. Tények nélkül meg értelme sincs a lakáspiacról véleményt nyilvánítani. Lehet álmodozni, el lehet mondani mindent, amiről szeretnénk, hogy megtörténjen. Viszont a lakáspiac nem az álmok világa. Tehát nézzünk szembe a valósággal. 2017-ben az építőipari termelésben csúcsara volt járatva a lakóingatlan építés példáual. Ez 16% arányt képviselt. Minden idők legnagyobb értéke ez, úgy nézzünk rá. Ennek ellenére láthatjuk, hogy 2016-hoz képest a családi házak építése fejlődött arányaiban. Új társasházi lakást pedig 7 300 db-ot építettek egész Magyarországon tavaly. 

lakáspiac újlakáspiac lakásárak ingatlanpiac építőipar KSH 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A több pénz = kevesebb megépült társasházi lakás

Paradoxon vagy sem, ilyen kevés társasházi lakás építése elég volt a rekordhoz. Ez mutatja azt igazán, hogy minden drágább lett a válság előtti évekhez. Kevesebb lett a több, ha hosszú távon értékeljük az építőipar és a lakásépítések kapcsolatát. Az újlakáspiacon mindenképpen. Ott hiába a „kapacitáshiány”, ami tudjuk, hogy inkább az érdektelenségből fakad, mármint abból, hogy minek építene valaki társasházat, ha mást építve sokkal többet kereshet. A lakásépítés kulimunka, macerás, fekete és szürke zóna. Minek erőlködni, ha van sokkal jobb meló. Mennyi mindent lehet még építeni és építettek is tavaly 84%-ban.

Egy biztos, ettől a KSH jelentéstől nem fogják a „ nyakkendős óvodások” a hisztit abba hagyni „holnaptól”. Javaslatokkal fogják bombázni az államot, hogy az újlakás-cumi miért esett ki a szájukból és most már jó lenne, ha valaki visszarakná oda, mert tovább fognak bömbölni a „cumiért”.

lakáspiac újlakáspiac lakásárak ingatlanpiac építőipar KSH 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Az újlakásépiacot az 5% lakásáfa nem élesztette újra, de talán ma betegebb, mint bármikor előtte

Nem véletlen, hogy a lakáspiac diplomatái jól elvannak a lakásárak növekedésével. Arról reggeltől estig tudnak beszélni. Álmukból felébresztve is azonnal sorolják a szép számokat. Mert azok nőnek és van mibe kapaszkodni.

Nade mi most mégis mibe kapaszkodjunk, ha a lakásárakba nem szeretnénk?

Bár hozzá szeretnénk tenni, hogy Budapesten az új építésű lakások ára az I. negyedévhez képest nem nőtt. Már ez is valami. Már ez is jelent(het) valamit. Mondjuk azt, hogy mégsem olyan combos a kereslet és a kínálat elkezdett idegeskedni. A hivatalos számok szerint. A nem hivatalos adatok meg egyelőre wc-papírnak bizonyultak. A budapesti használt lakások ára még mindig úgy nő, annak ellenére, hogy a kereslet meg 2016 óta töretlenül fogy. Mi nyugodt lelkiismerettel cáfoljuk számokkal a KSH hipotézisét, hogy nem azért, mert Budapesten „mindenki” új lakást vesz.

Melyik évben vásároltak több új lakást Magyarországon, mint amennyit építettek?

lakáspiac újlakáspiac lakásárak ingatlanpiac építőipar KSH 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Kulcsszó a túlkínálat, a túlkereslet csak a mesében létezik, nem a lakáspiacon

Táblázattal és grafikonnal segítünk. Nem jellemző jelenség. De még 2020 július végéig, amikor a KSH feldolgozza és lezárja majd a 2019-es évi lakáspiaci forgalmi adatokat, addig lehet hinni a mesében, hogy hirtelen a statisztikák látványos és tömeges új építésű lakásvásárlókat fognak kimutatni. Csak addig és nem tovább van remény.

Budapesten is csak remény van, mert vásárló az egyre kevesebb

Árak vannak, a vevők meg csak a „kirakatokat” nézegetik. Mert jöhet mindezek után a kérdés, hogy ha Magyarországon a lakáspiaci átlagok, árak árnyékában, ahol minden problémát és egyenlőtlenséget elfednek, akkor nem beszélhetünk-e valamilyen lufiról?

A forgalom és a kereslet nem harmonikusan igazolja vissza az árakat. Mert ott nőnek a lakásárak, ahol fogy a kereslet és ott nő a kereslet, ahol a lakásárak meg nem szálltak el.

lakáspiac újlakáspiac lakásárak ingatlanpiac építőipar KSH 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Budapest, nekünk magyaroknak nem ér ennyit és kész

Ezt az ellentétes mozgást meg most ráfogja még a KSH is az újlakáspiacra, mert szerintük is a vevők a nagyvárosi lakáspiacon az új építésű lakások felé fordultak. Ezt egy ingatlanközvetítő találta ki 2016-ban, amikor ő csökkenő lakáspiaci forgalmat mért, arról beszélt egy éven keresztül. Ezzel jönni két évvel később is? WTF? Mondja és kijelenti ezt a KSH mindenféle szám nélkül, mert ő is nagyon szeretné, ha így lenne. Ő az újlakáspiacba kapaszkodik, amit bár nem tud kimutatni, szellemként lebeg csak a lakáspiaci jelentésben, de azért hisz benne. Már csak egy jó kis emoji hiányzik az ilyen mondatai végéről. Mindenki fantáziájára bízzuk, hogy melyik :-) Ez egy olyan ország, ahol a lakáspiacot nem vesszük komolyan, de még a lakásárakat sem. Felelőtlenség, ami nem maradhat következmények nélkül. A lakáspiac már büntet és nem fog kényeztetni később sem.

lakáspiac újlakáspiac lakásárak ingatlanpiac építőipar KSH 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Ne a lakástakarékok miatt aggódjunk!

Forrás: ksh.hu

Kép: Instagram.com

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A megfizethető ingatlanpiac


lakáspiac ingatlanpiac újlakáspiac CSOK lakásáfa lakásárak hitelközvetítés lakáshitelezés lakáspolitika ingatlanközvetítés ingatlan marketing építőipar 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

”A magyar lakáspiac mégis valamilyen szinten kiszámítható. A kiszámíthatóság nem azt jelenti, hogy ha értjük és átlátjuk a folyamatokat, akkor ebből azonnal meg fogunk gazdagodni, mint a tőzsdén. Ez azért sem lehetséges, mert ott specifikusan egy adott cég részvényét vizsgálják. A lakáspiacon nem lehet kiválasztani grafikonok alapján lakásokat, majd megmondani, hogy ők jelentős diszkonttal (=alulértékelten) megvásárolhatók, bombaüzlet a hasznosításuk és idővel az újraértékesítésük. Az értékalapú szemlélet (value investing), azt hogy el tudjuk dönteni, mi értékes és mi nem, a lakáspiac folyamatainak tudatos kutatása, a lakáspiac viselkedésének bizonyos szintű tudományos ismerete, mind támogathatnak bennünket a sikeres döntésben. Magyarul nyugodtan aludhatunk, amikor tornyosulnak a fejünk felett a viharfelhők, és nem kell arrogánsnak lenni akkor sem, csak egészségesen magabiztosnak, amikor éppen süt a nap.” 

- írtuk 2017. február 15-én a Lakáspiac és Lakásárak 2017  munkánkban.

„ Ha valaki nem tud a helyzetének megfelelő és releváns információkat kinyerni a lakáspiaci hírekből, ő nagyon könnyen bajba kerülhet”

– fejtettük ki részletesen idén júniusban Az anyagi érdekek árnyékában, ahol előrevetítettük a manipluláció káros hatásait, valós kockázatait a digitalizálódó lakáspiacon.

Amit ma érzékelünk, abban nincs meglepetés, a lakáspiac önálló életre kelt és két lábon jár

2016 nyarától a nem likvidnek, tehát nem forgalomképesnek nevezett régiók átvették az irányítást a magyar lakáspiacon. Ez a Budapesten és megyeszékhelyeken kívüli lakáspiacot jelentette. 2016 őszétől már az MNB aktív vidéki lakáspiacot mért, arról beszélt. 2017 januárjára már biztosak lehetettük benne, hogy az eddig haldokló vidéki ingatlanpiac feltámadt hamvaiból. De ezt nem vették elég komolyan a magyar lakáspiacon. Egészen 2017 nyárig kellett várni, amikor egy éve jelent meg a KSH mindent leleplező lakáspiaci jelentése, amiben egyértelműen megüzente a lakáspiac szereplőinek, hogy Budapest és a nagyvárosok elveszítették a lakáspiaci csatát, a vásárlók elfordultak ezektől a magasan árazott területektől és a megfizethető környékeken vásárolnak inkább. Ezért lett zéró gyanusított a cím, még ha akkor sokan furcsán kérdezték mit is jelent ez.  Azt mindenki tudta, hogy nőnek a lakásárak, meg azt is, hogy egyre több lakást adnak el.

„Csak a lakáspiac szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy hol adták el a lakóingatlanokat.”

Hozzá téve, hogy

„- Abszolút értékben több lakóingatlant adtak el 2016-ban, de relatív értelemben ezek az ingatlanok az olcsóbb magyarországi lakáspiacon cseréltek gazdát.”

– írtuk közel másfél éve. Jöttek a számok, hogy 2016-ban Budapesten kevesebb ingatlant adtak el, mint 2015-ben. Tovább jöttek a számok egész 2017-ben, hogy Budapesten tovább fogy a kereslet és gyakorlatilag Budapesten nem adtak el több lakást 2017-ben, mint 2014-ben, amit  idén májusban grafikonokon ábrázoltunk. Még mindig nem vették komolyan, pedig minden jel arra mutatott, hogy a magyar lakáspiac teljesen más irányba halad, mint azt a piaci szereplők szerették volna, beleértve akár a lakáshirdetési oldalakat (akik érzékelve a kockázatokat, már tavasszal gyorsan árat emeltek egymás után), ingatlanközvetítőket, társasházépítőket. Mindezt a globális urbanizációval magyarázták és magyarázzák még ma is sokan.

A magyar urbanizáció viszont megint egy picit mást jelent

Nálunk úgy laknak egyre többen városokban, hogy a falvakat átneveztük városoknak. Igen, csináltunk sok falusias várost, aminek nem sok köze van a nemzetközi értelemben vett urbanizációnak, de Magyarország mindig jóval elmaradottabb volt urbanizációban nemzetközi viszonylatban, ami nem feltétlenül hátrány - tennénk hozzá nagyon gyorsan. 

A nagyobb városok közelében élni is meg vannak a hagyományai. 2016 második felétől  az új „magyar urbanizációs” hullámhoz kellett egy kis állami segítség is.

"Itt és most újra kijelenthető, hogy a CSOK elsősorban a használt lakások piacára van hatással és az új családi házak építésére."

- jelentettük ki határozottan az Állam kontra ingatlanpiac írásunkban.

Az állam családi otthonteremtési támogatása (CSOK) minden szempontból a tömegeket ezekbe a falusias városokba terelte, nem pedig a nagyvárosokba

A megfizethető – és nem olcsó – ingatlanpiacon az állami támogatás sokat ér, addig a magyar nagyvárosokban csak azt támogatja inkább, akinek nem ettől függ az új ingatlan építése vagy vásárlása.

Ezt még maga az állam is felismerhette 2017 nyarára, miközben arról szóltak a hírek, hogy pont a nagyvárosokon kívüli, tehát kimondottan a családi/kertes házak piacára szeretne hatni az állam 2017 őszétől. Erre nem volt szükség, a piac pont azt csinálta, amit az állam vízionált, egy élettel teli kisvárosi, kertvárosi lakáspiacot Magyarországon.

Nem csak a használt ingatlanok piaca, hanem az új családi és ikerházak piaca is új szintre lépett a megfizethető lakáspiaci régiókban, amiknél már nagyon jól jön, hogy Magyarország nem is olyan nagy. Kiderült, hogy senki sem lakik olyan túl távol egy megyeszékhelytől - vagy fontosabb gazdasági és turisztikai településtől – hogy valamiért ne érje meg ott már ingatlant venni vagy építeni. Ez persze nem értelmezhető az egész országra egyformán, nehogy félreértsék. 

Eközben látható volt az új társasházi lakások piaca egyszerűen nem találja a helyét ebben a környezetben, teljesen kilóg a sorból

Ameddig az állam egyértelműen a családi otthonteremtés eszközeként tekint a lakáspiac egészére, az újlakáspiac mindeközben spekuláció és spekulánsok áldozata lett. 2008 előtt jóval jellemzőbb volt, hogy kisebb családok, gyerekvállalás előtt álló párok vásároltak új társasházi lakásokat, addig 2014 után ez a piac egyáltalán nem a családok igényeinek kiszolgálásról szólt, az új lakás nem tömegtermék lett.

"Az új családi házak utáni igény növekedése egyértelműen csökkenti az új építésű társasházi lakások utáni igényt."

- fogalmaztuk meg idén márciusban a Büntet és kényeztet az ingatlanpiac elemzésben.

Emellett kiderült, hogy az építőipar egy nagy feketepiac. Hiába érvel azzal, hogy milyen jó ha több lakás épül, jó bevétel az államnak, ha valójában nagymértékű adócsalás történik feketemunkával. Teljesen átlátlhatatlan, szinte azt nem lehet megmondani, hogy mennyibe is kerül valójában egy építkezés, mert papíron biztosan más van, mint a valóságban. Ezzel is komolyan vághatta a fát maga alatt az újlakáspiac, mert újra és újra téma volt, figyelmeztetve így a szereplőket, akik továbbra is inkább csak panaszkodtak, túltolták, ahogy  Az ingatlanproganda mellékhatásaiban markánsan megfoglamaztuk, mintsem rendezték volna soraikat.

Ostobának kellett ahhoz lenni, hogy valaki azt gondolja az állam ezt tétlenül nézné és nem fog beavatkozni

Már csak azért is, mert a Nemzeti Bank is egyre komolyabban veszi a lakáspiacot és a KSH is. Így az állam ma már sok releváns információval rendelkezhet, ami alapján megalapozott döntést hozhat és nincs kiszolgáltatva annyira az érdekvezérelt piaci szereplőknek, mint korábban.

Ésszerűen feltételezhető, hogy egy elszabadult újlakáspiac, mint egy megzabolázott ló, csak céltalanul rohan a vesztébe. Az árai nem biztos, hogy megalapozottan emelkednek, amiért teljes mértékben húzza magával a használt ingatlanok árát is.

"Már ma is látni és hallani, hogy a társasházakat építők nem kötnek előszerződéseket a vevőkkel, inkább kivárnak, mert szerintük az építkezések végére akár 20-25%-kal magasabb áron tudják értékesíteni a lakásaikat. Mások hetente emelik az eladó új lakások árait. Vannak, akik meg „pofára” áraznak.

Teljes a káosz az újlakáspiacon, az árazás tekintetében, ahol az 5% ÁFA kivezetését azelőtt kellene megkezdeni, mielőtt ezt még a tisztességes lakáspiaci szereplők is megszenvednék."

- írtuk alig egy hónapja.

Az államnak pedig inkább érdeke a megfizethető, mint a túlárazott, túlfűtött lakáspiac

Mert az állam egyébként babákat szeretne, demográfia trenfordulót, ahhoz pedig a lakáspiacot le kell hűtenie, irányítania, ha teheti. Főleg, ha igazából minden baj forrása a már piacellenesnek nevezhető újlakáspiac.

Az építőiparnak is csak púp a hátán az ilyen buzgómócsing újlakáspiac

Azzal is tisztában vannak a piaci szereplők, hogy Magyarországon a megrendelések 80%-át az építőiparban az állam adja. Le is kötve ezzel az erőforrásokat konjuktúra idején. Majd jönnek az üzleti és ipari ingatlanok, amit szintén szívesebben építenek a lakásoknál, mert a lakásépítés az építőiparban a „kívánságlista” utolsó helyén áll.

Erről is beszéltünk már korábban és maga a piac ismerte el ezt többször, de láthatóan süket fülekre talált az addigra már erősen izzadságszagú újlakáspiacon.

Az 5% ÁFA sorsa így már egy éve megpecsételődhetett, mert káros folyamatokat indított el – maga az állam is beláthatta, még ha a piac nem is volt képes rá

A bevezetése nem csökkentette, hanem egyértelműen növelte és gyorsította is a lakáspiaci árákat és az árnövekedést az egész lakáspiacon. Ezért a kivezetése sem fogja növelni a lakásárakat – mint ahogy most hirtelen keltik a pánikot a hangemberek.

„A társasházi építkezéseket az 5%-os kedvezményes lakásáfával próbálta felgyorsítani. Akkor még lehetett olyat hallani, hogy azért lenne jó a kisebb ÁFA, mert attól versenyképesebbek lehetnek az új építésű társasházi lakások árai = értsd úgy, hogy olcsóbb.

A lakáspiacon minden állami ösztönző áremelkedést okoz. Ez egy alaptörvény. Ha 0% lenne az ÁFA holnaptól, akkor is nőnének tovább az új társasházi lakások árai. A lakásáfa lakásárnövekedési időszakban történő csökkentése nem jó döntés. Kivezetése csak lakásárnövekedési időszakban nem lenne túl drámai.”

írtuk júniusban, még az ÁFA kivezetésének megerősítése előtt. A magyar állam az egyik legbölcsebb döntést hozta meg. Még jobb lett volna, ha már ezt tavaly év végén, vagy akár tavaly ősszel bejelentik. Sajnos választási, kampány időszakban ezt szándékosan félreértelmezték volna. Most is félrebeszélnek az érintettek, nem látnak tovább az orruknál.

A magyar lakáspiac ciklikusságát egyébként pont az állami beavatkozások, azokra adott piaci impulzusok adják, megfűszerezve a lakáshitelezés lazább és szigorúbb időszakaival

 4 évente vannak választások, a lakáspiaci ciklusok meg inkább 5 évesek. Ismét visszautlava arra, hogy az MNB  tényleg komolyan rajta tartja a szemét a mai lakáspiacon, a bankok már idén februártól elkezdték újraárazni a lakáshiteleket (=beárazták, a kamatszámítás szerves része lett az emelkedő kamatok trendje), az állam így már tudatosan, a választások után közvetlenül elkezdett ennek megfelelően kommunikálni, lépéseket tenni:  fékezni a lakáshitelezést, kivezetni a kedvezményes ÁFA-t, hogy a piacnak legyen másfél éve választ adni az előtte álló kihívásokra.

Ezzel az állam határozottan a következő lakáspiaci ciklusra készül, ahol valószínűleg továbbra is a megfizethető lakáspiacra helyezi a hangsúlyt, azt szeretné továbbra és életben tartani.

Ehhez nem kell látnoknak lenni, hogy belássuk a CSOK-hoz fognak hozzányúlni, mert a CSOK keltette életre és tette megfizethetővé.  Erről is kommunikál az állam a csatornáin keresztül, hinti a morzsákat, hangolja a piacot. 

Elmondható, hogy Magyarországon a lakásárnövekedés fékezése gazdasági és társadalmi érdek. Az árak csökkenése vagy csökkentése már nem. Az senkinek sem állhat az érdekében. Ki akarna olyan ingatlant venni ma, ami holnap kevesebbet ér? Ki akarna hitelezni ilyen ingatlanokat? A lakásárak csökkenése káros jelenség, ellensége egy országnak és az ördöggel cimborál, aki erről beszél. A megfizethető ingatlanpiac nem a csökkenő lakásárakat jelenti.

Érhető, ha ma kiszaladnak meggondolatlan kijelentések olyanok szájából, akik szándékosan hűtik a kedélyeket. Fontos az ilyen kommunikáció is, csak nem kell túldimenzionálni. Ilyenkor jó alkalmat lehetne találni például akár a magyar új társasházakat építőknek és az építőipari partnereiknek, hogy leüljenek és komolyan beszélják  át mire, hol és hogyan  van  igény új lakásokra a piacon.

Az egy idejét múlt elképzelés már, hogy Magyarországon az ingatlanok 1%-nak minden évben új építésűnek kell lenni.  A lakáspiac ilyen értelemben önszabályzó megint. Nem állítható biztosan, hogy ha nem épül évente 40 ezer családi ház, ikerház és társasházi lakás, akkor vége van a világnak Magyarországon és farkasért kellene kiáltani egy öregedő és fogyó társadalomban.

A jelenlegi ingatlanokkal is kezdeni kell valamit. Ma pedig nem is olyan ritka eset, hogy olyan falusias városokban adnak el gyorsan régi házakat éppen gyerekvállalás előtt áll pároknak, amikből kihalnak az idősek, és amikről évekkel ezelőtt azt hitték eladhatatlanok.  Még az értékbecslők sem tudnak néha mit mondani rá, nem mintha lenne Magyarországon értelmezhető értékbecslés a lakáspiacon.

Ehhez képest ma a piacon mást jelent a forgalom vagy piacképes, mint 3 vagy 4 éve.

Az ingatlanok megújulása alatt nem csak azt értjük, hogy újakat kell építeni, hanem a régieket is fel kell újítani, át kell építeni, modernizálni kell

2018 közepén kimondhatjuk, hogy a magyar lakáspiac tényleg életre kelt, a lakáspiaci szereplők helyett az állam ma jóval tisztábban látja át a helyzetet, a piaci igényeket és jóval racionálisabban viselkedik, mint ahogy azt az infantilis ingatlanmédia érzékelteti.

El is érkeztünk a jövőt illető összefüggéskereséshez, amiket most már nyugodt szívvel tehetünk meg, a tévedés jogát fenntartva természetesen.

Itt a világvége, kipukkad a lufi?

Fontos átlátni, hogy egy két éves folyamat újabb szakaszába értünk, miközben egy 5 éves lakáspiaci ciklus egyben utolsó évét éljük. Nincs lufi. Budapesten és a nagyvárásokban a lakásárak növekedését nem az erős kereslet adja, nincs hype, hanem csak a vidéki lakáspiac lendülete és hangulata van rájuk hatással, amiről még áprilisban beszéltünk. Nem, tényleg nem is olyan likvid, mint amilyennek mondják Budapestről és a nagyvárosokról, csak simán drágák az ingatlanok. Budapesten az MNB szerint például "már túl drágák". Ez adja a lakásárak kétszínűségét, amiért illik óvatosnak lenni. Csak annak a lakásnak van „ára”, amit el is tudnak adni. Amire nincs vevő, amit levesznek egy idő után a hirdetési oldalról, mert nem tudták eladni, az nem számít, az nem része a statisztikának. És bizony sokan elhagyták már az eladó lakások piacát a magyar nagyvárosokban. A kínálat látványosan szűkül, a hirdetési oldalakon. Ez már nem optikai csalódás, ez maga a valóság, amire érdemes lesz odafigyelni a későbbiekben is. A szűkülő kínálat szűkülő likviditást, nehezebb értékesítést jelent, ami egyben a piac által adott válasz is a  lakásárak fékezésére.

A vidéki lakáspiac nem igazán digitalizálódik, így hiába kelt életre, az a hirdetési oldalaknak láthatatlan terep, nem jelenik meg kínálatként. Így 2018-ban a hirdetési oldalak a lakáspiaci hirdetések sokkal gyorsabb szűkülésével számolhatnak, mint eddig tervezték. Ez több kisebb szereplőt azonnal fel fog őrölni nem lesz tőkéje túlélni, mert a hirdetők, köztük az ingatlanközvetítők és a magánszemélyek, de akár más üzleti szereplők is a nagyoknak fognak fizetni a hirdetésért, nem a kicsiknek. A következő másfél évben inkább mindenki megpróbál berendezkedni az egyelőre bizonytalan méretű lakáspiacra. Ez nem csak a hirdetési oldalaknál jelent majd kihívást és akár a bevételek elmaradása miatt költségcsökkentést, hanem az ingatlanközvetítőknél is. Biztosan visszavesznek az arcukból és gyorsan racionalizálnak amennyire csak tudnak, mert ők is a nagyobb városok, gazdasági és turisztikai fontosságú települések új és használt ingatlanok piacából élnek igazán. A szűkülő lakáshitelezés meg majd hitelközvetítési bevételeikre nyomra rá a bélyeget, ami egyszerűen kisebb (értsd kevesebb munkaerővel működő), de (költség)hatékony és nem pazarló ingatlan- és hiteközvetítőket fog eredményezni. 2020-ig mind a hirdetési, az ingatlan- és hitelközvetítési piac átéli a maga miniválságát, tisztítva a felhígult piacot, ahol több, akár ismert szereplő válaszút elé fog érkezni.

Így fogják ezt megélni a lakásépítők is, akiket már most sem a lakásáfa izgathat igazán, csak arról könnyebb beszélni, mint a valódi kihívásokról. Hiszen aki nem tud 27% ÁFA-val is versenyképes maradni 2020-tól az újlakáspiacon, annak nincs helye ezen a piacon. A versenyképes és életerős szereplők inkább azon törhetik a fejüket, hogy kinek fognak eladni új lakásokat a következő másfél évben, ha a kereslet a megfizethető lakáspiac felé fordul és még az állam is ezt a piacot tekinti prioritásnak. Az új építésű társasházi lakások pedig nem tartoznak ebbe bele. Legalábbis jelenleg még nem, inkább kegyvesztettek lettek. Az is ostobaság, hogy minden új lakást könnyen el lehet adni Magyarországon. Aki ilyen piaci klisékre alapozta a döntéseit, a projektjét, azok tömegesen lépnek majd le a lakáspiacról, menekülnek majd fejvesztve. Lehet látni álló, beragadt, vagy egyálalán nem haladó építkezéseket elvileg nagyon pezsgő újlakáspiaci részeken is. Csak, ami eladható és meg is építhető a kerület egyik részén, az nem biztos, hogy igaz a másik részén is, de még utcákon belül is támadhatnak zavarok az "erőben". Egyszerűen minden projekt függő ma már és nem garancia a sikerre az elhelyezkedés - leszámolva ismét egy piaci klisével, ami sok beruházót csapott már be.

Elindul az újlakáspiac megtisztulása is, amire nagy szüksége is van és ennek biztosan örülnek is az életképes és versenyképes szereplők. A bizonytalan kereslet kockázata mellett vár rájuk az új szabványoknak való megfelelés kényszere is. 2020-tól már csak nagyon szigorú szabályoknak megfelelő, energetikailag és gépészetileg nagyon hatékony, a mai házakkal szinte össze sem hasonlíthatók kaphatnak majd építési engedélyt. Valószínűleg az építési engedélyek felhalmozása egy önvédelmi reakció is a piacon, hogy a korábban kiadott építési engedélyekre ez a szabály nem fog vonatkozni talán. Ma is építenek olyan társasházat, aminek 10 éves az építési engedélye egyébként. Tehát van erre példa és gyakorlat, így az újlakáspiac bizonyára keresi a kiskapukat az átmeneti időszakra. Ezzel együtt minden jel arra mutat, hogy a tervezettnél kevesebb társasházi lakás fog épülni és még kevesebb építését kezdik meg, mert itt az ideje számot vetni az újlakáspiac szereplőinek és tiszta vizet önteni, abba a bizonyos pohárba.  Az új családi házak építését az állam ettől függetlenül tovább támogathatja és ebbe az irányba terelheti a lakáspiacot.

Az árak és a forgalom tekintetében most már egyértelműen a megfizethető lakáspiac árai és forgalma dominál a statisztikákban. Az elmúlt 2 évben, már a KSH nem csak a nagyvárosi, hanem a megfizethető lakáspiac hatásai alatt alkotja az árindexeit. Ez például azt jelenti, hogy hagyományosan a kisebb települések adatait dolgozzák fel előbb. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy az első adatok mindig magasabbak a végső adatoknál. Ameddig a nagyvárosi árak domináltak, addig pont fordítva volt minden, és a lakásárindexek egész évben felfelé módosultak inkább. 2017-től kezdve ez már nem így van, ezért például a június 29-én közölt 11,6%-os nyers használt lakásárváltozás 2018 első negyedévében azt mutatja, hogy a megfizethető lakáspiacon az árolló zárul, az árak gyorsabban növekedhetnek, miközben nagyon messze vannak még a magasan árazott területek árszintjétől. Év közben ez az első negyedéves szám várhatóan csökkenni fog egyszámjegyűre, ahogy mind a négy negyedévben egyszámjegyű növekedésre lehet számítani, miközben idén már 3% (feletti) infláció sem elképzelhetetlen. Azt is érdemes megjegyezni, hogy az első negyedéves adat azért jelzésértéskű, mert mindig az a legnagyobb az adott évben. Tradicionálisan az év első három hónapjában történik a lakáspiaci árak nagyobb emelkedése.

Azért az például már most jól látszik - hogy legyen mihez viszonyítani -  2017-ben 7-8% közötti országos használt lakásár változásról beszélhetünk a KSH júniusi végi számai alapján, ami már jelzi azt, hogy Budapesten és a nagyvárásokban is valószínűleg a 2017 év eleji lendülethethez képest év közben az árnövekedés már szerényebb maradt. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy volt 2% feletti infláció is, akkor már érezhető, hogy a lakáspiac egésze nincs túlfűtve, hűti az saját magát. Két héten belül jön a 2017-es évet lezáró és a 2018-as első negyedéves KSH lakáspiaci jelentés. Abból még több finom részlet ki fog derülni.

2018-ban - az állam reálisabb hozzáállása miatt  - azt is várja most a piac egy része, hogy hirtelen majd sokan a lakáshitelezés szigorítása vagy a 27%-os lakásáfa előtt gyorsan bevásárolnak. Lehetséges, hogy ez is egy impulzus lesz a piacon, ami szintén nem lenne jó a lakáspiacnak. Ne felejtsük el, hogy az ilyen impulzus vásárlók, akár használt akár új lakást vesznek, akár hitelre akár készpénzre, egyszeri hatások, csak felgyorsítják a lakáspiaci ciklusok közötti váltást, mert kereslethiányt okoznak a jövőben.  Másrészt olyan ingatlanokat is megvehetnek, amik kevésbé piacképesek, tehát jóval nagyobb kockázatokat vállalhatnak nyomás alatt. Szóval csak óvatosan, aki spekulálna és hazárdírozna mostanában.

Nem először is nem utoljára hangsúlyozzuk ki, hogy a következő lakáspiaci ciklust a keresleti oldal teszi bizonytalanná, a hiányos kereslet nagyos erős és valós kockázata. Az állam a CSOK-ot ezért tervezi módosítani, mert egyelőre nem eldönthető az, hogy a magyar lakáspiaci forgalom milyen irányt vesz 2019-től. Az egészséges forgalom a lakáspiacon az ingatlanok forgalomképességének és a lakáshitelezés alapja. Ez egyfajta hímestojás, nagyon törékeny és kényes téma.

Elég valószínű, hogy 2017 után 2018 és 2019 inkább minimális forgalom bővülés várható. Már csak azért is, mert amiről eddig nem beszéltünk, de a nagyvárosoktól való elfordulás eleve lassítja, fékezi az adásvételek számának dinamikus növekedését. Továbbá nem csak az eladó lakások piacán érzékelhető, hanem a kiadó lakások piacán is csökken a kínálat. Ez sokaknak meglepetés lehet, pedig egyáltalán nem az.

Ez az albérletpiac tisztulási folyamata,   alkalmazkodva a demográfiai folyamatokhoz és bérlői igényekhez. A kiadó lakásokra a kereslet szintén egész más a valóságban, mint amit állítanak róla. Így sok bérbeadó inkább elhagyja a piacot, amiről szintén beszéltünk már. Ahogy a lakásárak nem csökkennek úgy a lakbérek sem, függetlenül attól, hogy a kínálat szűkül. Ennek oka megint abban keresendő, hogy amire van fizetőképes kereslet, az nem olcsó, hanem megfizethető, adott keresleti árszint mellett. Amire nincs vevő vagy bérlő, annak a tulajdonosa nem csökkent árat, hanem inkább kilép a piacról. Elhelyezkedés alapján itt sem szabad már messzemenő következtetéseket levonni és könnyelműen kijelenti, hogy kiadható, mert itt vagy ott van. Az albérletpiac is kiszolgáltatott helyzetben van, ahol a bérbeadók  egy része megélheti saját egyéni válságát, amikor kiderül sem ők maguk sem a lakásuk már nem versenyképesek/piacképesek a bérlők szemében.

Az új építésű társasházi lakások pont ezért nem illenek bele a kiadó lakások piacába sem – nem csak az eladó lakások piacán okoznak zavart - mert egyszerűen nem igazán tekinthetők megfizethetőnek. Tisztelet a kivételnek, de egy új lakás mindig jóval drágább az adott környéken, így az elvárt bérleti díja is az egyik legmagasabb. Ez nem tömegigény, így az új lakások, az albérletpiacon egy szűk rétegnek jelentenek kínálatot, ahol szintén több bérbeadó hoppon maradhat a nagyon közeli jövőben. Ők szintén leginkább kilépni fognak a piacról, üresen hagyják (egy lakás nem kér enni alapon, kivéve, ha hitelre vették) , ismerős, barát költözik bele szívességi alapon, vagy eladják, ha tudják. Ebben különösen a következő másfél év lehet igazán izgalmas időszak, amikor ezzel többen szembesülnek, mint korábban. Várható egyfajta dömping az új építésű társasházi lakásból, amit nem biztos, hogy az új tulajdonosa, hanem csak a beruházó fog hirdetni, mert éppen nem tudta eladni, így marad a hasznosítás (kiadás), ami egyébként 2008 után is jellemző volt az újlakáspiacon.

Összeségében, ha továbbra is felültesen tájékozódunk, akkor késleltetve értesülhetünk olyan lakáspiaci folyamatokról, amikről minden információ már rendelkezésre áll nyilvánosan. Csak az elmúlt 2 év ma nagyon erősen érződő hatásait, következményeit egy picit sűrítve, akár szokatlanul töményen és váratlanul hozhatják a tudomásunkra az állam, a bankok és a lakáspiaci szereplők. Szó sincs róla, hogy villámcsapás érte volna a lakáspiacot 2018-ban, bár vannak, akik erről szentül meg vannak győződve. A korábbi jóval könnyedebb, irreális, akár csak az egymondatos lakáspiaci értelmezések, a háromperces, középszerű és primitív lakáspiaci elemzések aktualitásukat vesztették.

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Betonház, téglalakás

újlakáspiac építőipar lakáspiac ingatlanpiac 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Egy panelházban, egy panellakás attól még nem lesz téglalakás, mert kivágjuk azokat a falakat, amit csak tudunk és téglából építjük újjá. Egy téglaházban is kiüthetünk minden téglafalat, amit csak tudunk és betonnal helyettesítjük, ettől mégsem fogják betonlakásnak hívni.

A beton az építőipar nagy barátja

Annyira nagy, hogy a tégla már inkább csak dekorációs elem, mégis téglaháznak nevezünk minden olyan épületet is, amiben bőven a beton van túlsúlyban. Talán itt lenne az ideje a panel és tégla mellett bevezetni a beton jelzőt is, mert az építkezési szokásaink a beton irányába mutatnak erősen. Meg lehet nézni az épülő házakat. Van ahol több, és van ahol viszont kevesebb a tégla építőanyag. Megtalálni meg lehet mindenhol, de egészen elképesztő különbségekben. Vannak házak, amiket szinte kiöntenek betonból, más házakat meg téglából falaznak.

újlakáspiac építőipar lakáspiac ingatlanpiac 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Vannak házak, ahol a tégla csak dísz, dekorációs elem

Nincs ma különbség egy házban abban, hogy az mondjuk 80% tégla, vagy csak 20%. Mind a kettőt téglaháznak fogják hívni és a benne lévő ingatlanokat is téglaépítésűnek.

Ebben pedig nem az a kritika, hogy sok a beton vagy kevés a tégla, hanem az, hogy félrevezető mindent téglalakásnak hívni mondjuk csak annál az egyszerű elvnél fogva, mert nem panelházban van.

újlakáspiac építőipar lakáspiac ingatlanpiac 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Az épülő új házakban a beton és tégla aránya nagyon különböző lehet

Az új és újszerű lakásokban sokkal több a beton, mint a korábban épült házak lakásaiban. De még manapság sem egyértelmű, hogy mitől tégla egy téglaház és miért nem hívják máshogyan, ha a tégla csak dísznek van benne és nem az a valódi építőanyaga, nem azzal falazzák.

Egy rövid gondolatébresztés ez, amikor a panelházakat pont a sok beton miatt, annak hang és jó hőleadó képességei miatt kritizálják

újlakáspiac építőipar lakáspiac ingatlanpiac 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Nézegethetünk képeket, hogy mennyire beton- vagy téglaház egy új épület

Az új házakban nagyon hasonlóan terjed a hang és ontja magából a hőt a sok beton nyáron. Ezért mondjuk az új építésű lakások klimatizálása ma már kardinális kérdés, nem lehet elmenni mellette szó nélkül. Egy kicsit süt a nap és már „fűt a ház”. Egy lakásfelújítás, képfelfúrás, bármilyen erősebb járású ember, játékos gyerek, fapapucs, magassarkú, családi veszekedés, igazi élmény tud lenni az alsóbb és akár felsőbb szomszédok számára is egy új házban is. Csak mindezt a lakáspiacon elérhető legmagasabb átlagáron az adott környéken, mert téglalakásnak hívják őket, miközben mindenben betonlakások azok, nem sok közük tud lenni sok esetben a téglalakásokhoz. Nagyon itt lenne már az ideje tényleg túllépni a lakáspiaci kliséken és új alapokra helyezni a vele kapcsolatos gondolkodást.

újlakáspiac építőipar lakáspiac ingatlanpiac 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Az új lakások árában a beton és tégla arányának nincs szerepe

A sok betonházat hívhatjuk mi még téglának, mert mindent téglának hívunk, ami nem panelház. Csak ez önbecsapás, nagy tévedés és végsősoron az ingatlanok felértékelésének alapja is lehet.

Mert, mi van ha az utókor ráébred arra, hogy a beton az akkor sem lesz tégla, ha évtizedekig úgy hívjuk. A beton az beton marad, annak minden előnyével és hátrányával. A betonházak pedig jelenleg is csak részben jelentik a lakásállomány megújulását. Hiszen nem minden új ház beton. Szóval még az új házak mostani értékelésében sem biztos, hogy helyes figyelmen kívül hagyni, hogy miből és azt, hogyan épül. Az újlakáspiac inkább beton-, mint téglalakásokat jelent, amíg a családi házak piacán meg egyértelműen a tégla az úr. Csak ettől jelenleg még nincsenek álmatlan éjszakáink, kivéve ha kicsit melegebb van és nincs klíma vagy nem működik és a klímás cég több hetes várakozási idővel tud csak kijönni javítani.

újlakáspiac építőipar lakáspiac ingatlanpiac 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Téglaháznak miért hívjuk a betonházakat is?

Képek: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Értékteremtés, avagy ne csak a szemetet, az ingatlanainkat is hasznosítsuk újra

felújítás ingatlanvagyon értékteremtés hozzáadott érték építőipar lakáspiac ingatlanpiac 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Két érdekes gondolat, aminek látszólag semmi közük egymáshoz, vagy talán mégis? Erre keressük ma a választ.

„Az infláció trendjében a belső kereslet erősödése, a béremelkedések hatása továbbra is a vártnál lassabban jelentkezik, elsősorban a lakáspiacon jelentkező kereslet miatt.” – mondta Jobbágy Sándor, a CIB Bank makrogazdasági elemzője a vg.hu-nak, amikor a relatív alacsony infláció okaira keresték a választ az újságban.

A cikk címe Drágán megfizetünk a szenvedélyeinkért, ami elsősorban az alkohol és dohányáruk átlagon felül árnövekedésére utal. Viszont a makrogazdasági elemző gondolata szerint a lakáspiaci árak fékezik a belső fogyasztást, mert a magyarok lakásokra, a lakásviszonyaik javítására spórolnak inkább és nem szórják a pénzt ész nélkül. Ezért a fogyasztás bár nő, nincs mögötte olyan kirobbanó kereslet, ami erősebb inflációhoz vezetne. A gondolat talán egy egész részletes elemzést megérne, mert azt tudjuk, hogy a lakáspiacunk kicsi, évente egy szúk réteg érintett csak az adásvételekben. Ha hosszabb távú döntésként vizsgáljuk a lakáspiac hatását, elsősorban más fogyasztási célok fékjeként, még mindig érdekes lehetne azt látni, hogy a magyar (fogasztói) társadalom egészének fogyasztási szokásait és döntéseit mennyire befolyásolja a lakáspiaci szerepük. Viszont van egy másik érdekes gondolat, amit ezzel most össze szeretnénk kapcsolni, mert ingatlant nem csak venni és eladni lehet, hanem fel is lehet újítani.

felújítás ingatlanvagyon értékteremtés hozzáadott érték építőipar lakáspiac ingatlanpiac 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Felújításra várva

Valószínűleg Magyarországon az ingatlanok valamilyen szintű karbantartása, átalakítása, felújítása, modernizálása sokkal több családot érinthet, mint ahányan konkrétan vásárlóként és vevőként jelenhetnek meg a lakáspiacon. Az ingatlanok korszerűsítése vagy egyszerűen csak szinten tartása is áldozatvállalást követel meg az ingatlan tulajdonosától. Felújítás miatt minden bizonnyal vissza lehet venni a fogyasztásból, mindenkinek a maga szintjén persze. Valakinek még az egymilliós forintos felújítás is álom, mások meg egy másik ingatlan árát költik el egy ingatlan életszínvonalának javítására, berendezésére. Közben a Szabályozási féket kap a pazarlás vg.hu cikkben ezzel az érdekes gondolattal találkozhatunk: 

felújítás ingatlanvagyon értékteremtés hozzáadott érték építőipar lakáspiac ingatlanpiac 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Felújítás alatt

„Az épületrekonstrukciók során, ideértve a fűtési rendszerek modernizálását is, csaknem kétszer akkora hozzáadott érték keletkezik, mint az új épületek építése során. (A felújítások a teljes építőipari megbízások hozzáadott értékének a 70 százalékát teszik ki.) „

A korszerűtlen magyar ingatlan-állományról nincs mit mondanunk, hiszen közismert:

felújítás ingatlanvagyon értékteremtés hozzáadott érték építőipar lakáspiac ingatlanpiac 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Utcakép a gázkonvektorok parapetjei nélkül, a megújuló házakkal

-Ritkán és rosszul tartjuk karban az ingatlanainkat, nem vagyunk jó gazdái.

- A lakáspiacunk egyébként sok szempontból issza is ennek a levét, mert nagyon relatívvá teszi az ingatlanok értékét.

- Nálunk gyakrabban nő az ingatlanok ára, mint a valódi értéke.

- A lakáspiacból nagyon sok pénz hiányzik, mert az ingatlanok tulajdonosai nem költik rá a lakásaikra.

- Amikor viszont el akarják adni az ingatlant, azt úgy értékelik, majd árazzák be, mintha a felújtások, a modernizálások nem maradtak volna el.

felújítás ingatlanvagyon értékteremtés hozzáadott érték építőipar lakáspiac ingatlanpiac 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Az ingatlanvagyon megőrzése és értékteremtés történik a házak moderizálásaval

Mindeközben kiderül, hogy az ingatlanok korszerűsítése, állandó és folyamatos életszínvonalának az emelése gazdaságilag is hasznosabb, mint új ingatlanok építeni. Nagyobb értéket lehet teremteni felújításokkal, mint ha nulláról építünk fel házakat.

felújítás ingatlanvagyon értékteremtés hozzáadott érték építőipar lakáspiac ingatlanpiac 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Egy város egyedi és különleges arcát őrizheti meg az ingatlanvagyon  gondozásával

1. Ha tehát nem új lakásra spórolunk vagy egy teljesen új ház építésére, hanem a mostani otthonunkból szeretnénk kihozni minél többet, vagy venni egy használt ingatlant és azt mai szinten is értelmezhetően élhetővé akarjuk tenni, akkor vagyunk gazdaságilag racionálisabbak.

2. Ha tovább megyünk, és manapság gyakrabban emlegetett termelékenység javítását is fókuszba helyezzük, akkor kiderül, hogy még az építőipar hatékonyságához, érték előállító képességének javításához is jobban hozzájárulhatnak a felújítások, mint az építkezések.

3. A magyar lakóingatlanok felújítása jóval fontosabb kérdés, mint az új lakóingatlanok építése. 

felújítás ingatlanvagyon értékteremtés hozzáadott érték építőipar lakáspiac ingatlanpiac 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Tetőrbépítéssel újjászülető ház

+ Az államnak, a lakáspolitikának a lakásfelújításokat kellene előtérbe helyezni és jóval határozottabban támogatni, mint a lakásépítéseket, mert egyszerűen nagyobb a gazdasági és társadalmi hasznossága.

felújítás ingatlanvagyon értékteremtés hozzáadott érték építőipar lakáspiac ingatlanpiac 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Családi ház lassan, de biztosan alakul át, válik újra élhetővé

Képek: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A nevem bérfeszültség, nem munkaerőhiány

építőipar újlakáspiac lakásárak bérfeszültség átlagkereset 2018 Magyarország Ingatlanműhely

”Az építőiparban és főleg a budapesti építőiparban nem a munkaerőhiány okoz gondot, hanem az, hogy a lakásépítők nem akarják megfizetni a tisztességes munkaerőt. Nevetséges összegekért akarnak heti hét napban 10-12 órákat dolgoztatni, olyan körülmények között, amelyek ellen már az állatvédők vádat emeltetnének kutyatartók ellen is, hiszen az állatkínzás bűncselekmény. Az emberkínzás még nem az. Az építőipar a "húzóágazat", neki mindent szabad, neki mindent el lehet nézni, még ezt is! „emlékeznek még ezekre a kritikus szavakra?

Abban a rövid kitekintésben minden benne van, amit ma mondani szeretnénk. Ismétlés helyett, viszont álljon itt a KSH friss építőipari elemzése. Először ragadjunk ki néhány fontos mondatot ebből, mert az elmúlt években azt hitették el velünk, hogy egyrészt a KSH biztosan felülméri a béreket, illetve azt is, hogy az építőipari bérek milyen csábítóak lettek, hiszen mind felújítani, mind családi házat vagy társasházat építeni milyen drága lett, csak ember nincs, aki a zsíros munkát elvégezhetné. Budapesten a tömegközlekedési vállalatnál bruttó 400 ezer forintos havi fizetéssel és béren kívüli juttatásokkal keresnek például buszvezetőket és nem találnak. Ehhez képest nézzük meg mit mond a KSH a „húzóágazat” béreiről:

„Az építőipari havi bruttó átlagkereset 2017-ben 13,1%-kal – a nemzetgazdaság egészére jellemzőnél (12,9%) valamivel nagyobb mértékben – nőtt, de továbbra is jelentősen, 23,4%-kal a nemzetgazdasági átlag alatt maradt, ezzel az építőipar a nemzetgazdasági ágak rangsorában az utolsók között volt. Az elmaradásnak csak részben oka a fizikai foglalkozásúak magas aránya (74%, szemben a nemzetgazdasági 53%-kal), emellett mind a fizikai, mind a szellemi foglalkozásúak átlagkeresete elmaradt az átlagostól (mindkettő 12%-kal). Az építőiparban a bruttó átlagkereset 227,5 ezer forint volt. Az építőiparon belül a legmagasabb – az építőipari átlagot 36%-kal meghaladó – havi keresetet az út, vasút építése alágazatban érték el, ahol a szellemi foglalkozásúak 38, a fizikaiak 24%-kal kerestek többet az építőipari átlagnál. Szintén jelentősen (27%-kal) az építőipari átlag felett alakultak a keresetek a közműépítés alágazatban.” – a KSH szerint, amihez még hozzáteszi:

„A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a budapesti székhelyű szervezetek körében volt a legmagasabb (280,9 ezer forint), 24%-kal meghaladta az országos átlagot. A többi régióban az átlagkereset az országos átlag alatt maradt, Észak-Magyarországon volt a legalacsonyabb (189,8 ezer forint).” 

Egy kis külön információ az építőipari vállalkozók figyelmébe, akik már most "majd megszakadnak" a bérektől és nem találnak megfelelő munkaerőt:

- Magyarországon, 2018. januárjában a KSH szerint közel 324 ezer forintért dolgozott havonta az átlagmagyar

- Budapesten a KSH szerint 2017-ben a bruttó átlagkereset közel 377 ezer forint volt havonta

építőipar újlakáspiac lakásárak bérfeszültség átlagkereset 2018 Magyarország Ingatlanműhely
Az építőipar bérei a legalacsonyabbak Magyarországon

A bérköltségek mellett, úgy egészében az építőipar emelkedő áraira szokás még panaszkodni. Sokat kérnek az építési vállalkozók – halljuk minduntalan, hetente akár többször is. Erre nézzék csak meg a KSH rövid szöveges értelmezését:

„Az építőipar termelői árai 2017-ben átlagosan 5,2%-kal, a korábbi évekénél nagyobb ütemben emelkedtek, 2008 óta nem volt ekkora áremelkedés. Az építőipar ágazatai közül az épületek építése árai kiemelkedő mértékben, 8,4%-kal nőttek. Az egyes építménycsoportokban is nagyobb volt az árnövekedés mértéke az építmények jellemző építési tételeinek átlagos árváltozása alapján, mint a megelőző években. A leginkább a közösségi lakóépületek (7,6%) és az ipari épületek és raktárak (7,5%) árai nőttek, a legkevésbé az utaké (2,9%). Az árakat a kereslet élénkülése és a költségek növekedése alakította.” – írja a KSH, hozzátéve még, hogy:

„A bérek jelentős emelkedése mellett az építőanyagok zömét előállító nemfém ásványi termékek gyártása ágazatban a belföldi eladások árai 4,1%-kal magasabbak voltak, mint az előző évben.”

Majd, ha megnézzük közelebbről a részleteket, kiderül, hogy a családi házak és iker-, illetve társasházak építési költségei „átlagon alul” növekedtek 2017-ben. Ha most hirtelen szavazásra bocsátanánk a kérdést, hogy ki és milyen áremelkedést érzékel, nem hinnénk, hogy ezt erősítené meg. De miből adódik a különbség? A „hivatalos” építőipari bérek, az építési költségek, az építőanyagok nem indokolják azt a fajta áremelkedést a KSH adatai alapján.

építőipar újlakáspiac lakásárak bérfeszültség átlagkereset 2018 Magyarország Ingatlanműhely

Ennyire feketegazdaság lenne az építőipar, ahol 2017-ben 303 ezren dolgoztak hivatalosan?

Nagyon nagy valószínűséggel sajnos igen. Nem feltétlenül átlátható és érthető mi történt és történik a magyar építőiparban, ami mindig tele volt és jelenleg is tele van ellentmondásokkal:

- Érdekes kérdés viszont az, hogy ha ilyen hivatalos adatok mellett, már ekkora a panaszáradat, mi várható később?

- Mit jelenthet az építőipar fehéredése, a hivatalos bérek növekedése pl. a lakásfelújítóknak, a családi ház építőknek és maguknak a társasházfejlesztőknek?

A mennyi a profit egy új építésű lakáson kérdést akár újra is lehet értelmezni ezek után. Már most is kiváltságos helyzetben lévőnek nevezik azokat, akik megengedhetnek maguknak egy új családi házat vagy új társasházi lakást, miközben az ehhez szükséges iparágban a „hivatalos” bérek még a magyarországi alacsony átlagbérekhez képest is jelentősen alacsonyabbak. Munkaerőhiányról beszélni az építőiparban ilyen alacsony „hivatalos” bérek mellett továbbra is arrogáns és sértő. A feketegazdaság, az ehhez szorosan kapcsolódó rossz fizetési morál - tartozások felhalmozása, számlák ki nem fizetése, cégek bedöntése, adócsalások, körbetartozás -  nem minden munkaerőnek csábító.

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Mennyi a profit egy új építésű lakáson?

újlakáspiac lakásárak lakásáfa építőipar ingatlan marketing 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Az új építésű lakások árát nem csak az építési költségek és telekárak változása mozgatja, hanem a beruházók profitéhsége is. Találkoztak már olyan hírrel, ahol a beruházó maga vall az elvárt profitról? Tegnap bukkantunk rá egy érdekes megjegyzésre a vg.hu egyik cikkében.

Mindig mondjuk, hogy keressék a hírekben a hírt. Információ morzsákra gondolunk, olyan elszólásokra, amikből után lehet építkezni.

Nekünk ezen a mondaton akadt meg a szemünk:

újlakáspiac lakásárak lakásáfa építőipar ingatlan marketing 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
1740 milliós profit 234 új építésű lakás megépítéséből, Kattinston a képre!

Majd jött az ötlet, hogy számoljunk utána ennek az 1740 milliós profitnak

A tőzsdei cégek előnye, hogy sok információ elérhető róluk. Ebben az esetben a február végén megjelent 4. negyedéves jelentésre tudtunk támaszkodni. Abban vannak pontos információk a lakásprojektekről. Idén még több információ lesz erről, mert majd a 2018-as évi negyedéves jelentésekből fogjuk megtudni, hogy mennyiért adták el a lakásokat és ennek hány %-a a tiszta profit.

újlakáspiac lakásárak lakásáfa építőipar ingatlan marketing 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Ebből a táblázatból hiányzik a profit, Kattintson a képre!

Fontos megjegyezni, a profit az az összes bevétel és összes költség különbsége. Ez csak az a tiszta haszon, ami a beruházó zsebében marad, miután mindenkit és mindent kifizetett, például többek között a bankot is, aki megfinanszírozza a projektet. 

újlakáspiac lakásárak lakásáfa építőipar ingatlan marketing 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Idén tudjuk meg, hogy milyen profit rátával dolgozik a beruház, Kattintson a képre!

Az újságcikk és az utolsó negyedéves jelentésből ez a táblázat született:

újlakáspiac lakásárak lakásáfa építőipar ingatlan marketing 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Profit = több mint 100 ezer Ft/m2

Itt láthatjuk pontosan, hogy 148 lakás az egyik projektben és 86 lakás a másik projektben. Azért csak 148 db lakás van a nagyobb projektben, mert ennyire van építési engedély és ennyit is építenek jelenleg a beruházó szerint. Ezért van az is a vg.hu cikk szerint, hogy „a nagyobbik projektnek még csak 78 százalékán számolnak el nyereséget.”

Nem tudni minden részletet, ezért csak átlagolni lehetett:

Az jött, hogy kicsit több, mint 100 ezer forint /m2 a tervezett profit átlagosan ebben a két új építésű társasházban, ahol ez lakásonként közel 7,5 millió Ft tiszta nyereséget jelent a felépítésük és birtokba adásuk után.

Nem is rossz summa ez még 2018-ban sem. Egyelőre nem tudjuk milyen áron értékesítették a lakásokat. Azt tudjuk, hogy minden lakás még nincs eladva. Mind a két projekt lakásaiból még válogathatunk a beruházó és egyben ingatlanértékesítő honlapján:

- a III. kerületi projetkben jelenleg 690-700 ezer Ft/m2 áron kínálják a lakásokat

- a XVIII. kerületi projektben pedig 450-460 ezer Ft/m2 átlagáron láthatjuk a hirdetéseket

Így még érdekesebb az átlagos 100 ezer Ft/m2 profit

Egész más arányt fejez ki az egyik és egészen mást a másik társasház esetében. Ha most sokan felkiáltanak, - igen, ezt tudtam, előre megmondtam, ez volt mindvégig az érzésem - hogy a 27%-ról 5%-ra csökkentett lakásáfa nem a változó építési költségeket és telekárakat fedezi, hanem a beruházók profitéhségét, akkor lehet, hogy annyira nem is járnak messze a valóságtól.

Kép:Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Büntet és kényeztet az ingatlanpiac

lakásárak újlakáspiac családi ház építőipar ingatlanpiac 2018 Magyarország Ingatlanműhely

Rohanunk a gyógyszertárba, ha valami baj van. Zabáljuk a pirulákat, löttyöket, porokat, ömlik ránk a reklám, hogy az milyen jó. De mit tudunk a lakáspiacunkról? Mit tudunk az egyik legértékesebb vagyontárgyunkról? Hova rohanunk, ha attól vagyunk rosszul, attól fáj a fejünk? Arról nincsenek reklámok a tévében, arra nem létezik orvosság. Mit csinálunk ilyenkor? Mit csinálnánk, hát semmit! Majd lesz valahogy, majd elmúlik, majd valahogy túléljük. Egy ingatlan nem romlik meg, nem kér enni – mondogatjuk ilyenkor. Ha hitelt kell rá fizetni, akkor kér az „enni”, még hozzá elég rendszeresen. A rendszeres karbantartás is igen költséges. Lehet hagyni lepusztulni is, csak akkor meg azért fáj az ember feje. Vagy ha el akarjuk adni, mert szükségünk van a benne álló pénzre, akkor sem boldogít minket semmi, még az elmaradt karbantartások költsége sem. Mit tehetünk akkor, amikor nőnek az ingatlanárak, a megtakarításunk meg egyre kevesebb négyzetmétert ér? Házat akarunk építeni, de az építkezés költsége csak egyre nő és nő és nem látjuk a végét? Közben meg azt halljuk jobbról, balról, alulról és felülről is, szóval minden irányból, hogy az építőipar túlterhelt lett.

Azt is halljuk, hogy szárnyal, megállíthatatlanul. Mögé is nézhetnénk a számoknak, mert józan paraszti ésszel is könnyű belátni, hogy az építőipar teljesítménye nem a lakóingatlanok építésétől függ. Nézzük meg közelebbről, hogy tanít-e nekünk valamit az építőipar a lakáspiacról, van-e valamilyen összefüggés a kettő között, segíthet-e nekünk bármiben, ha vásárolni akarunk, ha eladni, ha építkezni. A KSH jól eldugta ezt az adattábláját, amiben összesítve és szépen lebontva látható a magyar építőipar teljesítménye 2000-2016 között. Sajnos a 2017-es évet még nem töltötték fel. Ha megteszik, azonnal frissíteni fogjuk a grafikonokat.  Addig nézzük meg az első ábrát.

lakásárak újlakáspiac családi ház építőipar ingatlanpiac 2018 Magyarország Ingatlanműhely
A lakóépületek = családi ház, társasház és közösségi lakóépületek, Kattinson a képre!

Hogy mi a közösségi lakóépület? Az idősek, tanulók, gyerekek és egyéb társadalmi csoportok szállásai és szolgáltató épületei. Pl. nyugdíjas otthonok, árvaházak, hajléktalanok szállói, munkásszállások, egyedül álló anyák ellátását biztosító, ill. fiatalkorúak társadalmi rehabilitációját biztosító otthonok, diákszállók, kollégiumok. /Forrás: KSH/

Szembetűnő, hogy a társasházak építése komoly értéket képvisel a lakóépületek építésében. Így értjük meg azt, hogy miért szereti például az állam azt ösztönözni és támogatni. A társasházaknak egyszerűen nagyobb az értéke, mert sokkal zsúfoltabb, így adott négyzetméteren sokkal több lakóterület jön létre egymásra építve, emeletenként. A társasház hatékony lakhatási forma mondhatnánk könnyedén, mert kevesebb helyet foglal, több ember fér el benne és még gazdaságilag  is magasabb értéket képvisel.

A valóság már ennél árnyaltabb, mert nem nagyon kedveljük mi magyarok a társasházakat. Az új társasházakat meg pláne nem különösebben, főleg a furcsa áruk miatt. Nem nagyon értjük, hogy miért épülnek számunkra igen érdektelen helyen társasházak, például forgalmas utak, tehát zaj- és környezetszennyezett terültek mellett.  Nem értjük azt sem, hogy miért jó egymás szájába élni, egymást hallani, látni és "érezni". Lakótelep újracsomagolva = lakópark, amiből legtöbbször pont a park hiányzik. Egy panelháztömb körül több a zöld, mint egy lakóparkban. Na mindegy, ki érti ezt!

Csak azt vesszük észre, ha valahogy épülnek ezek a társasházak, akkor az egész lakáspiac hangulata megváltozik. Mintha attól tényleg minden jobb lenne, mert egyre több társasházat építenek, akkor minden rendben lenne? Ez sem igazán érthető első ránézésre. Kit érdekelnek az új társasházak? 

lakásárak újlakáspiac családi ház építőipar ingatlanpiac 2018 Magyarország Ingatlanműhely
Társasház építési boom vs. Családi ház építési boom, Kattintson a képre!

Ez egy érdekes kérdés. Már csak azért is, mert jól látható, hogy a tárasház építési boom az a régmúlt.  70% fölötti arányával a lakóépületek építési értéké 2009 előtt volt jellemző.  2013 óta a családi házak aránya folyamatosan 30% fölött van. Nagyon úgy fest ez a tendencia nem változott meg 2017-ben sem, az eddig ismert adatok alapján. Ennenk oka is ismert.  Az új építésű társasházi lakás vásárlása mellett az állam az új családi házak építését is azonos feltételekkel támogatja. Úgy látszik, hogy ezt 2013-2015 között az új CSOK nélkül is az új otthont keresők ki is használták. 2016-tól kezdve még többen kaptak kedvet saját kertes ház építésére, ami már az Új CSOK miatt sokaknak igazi áldás, kihagyhatatlan ajánlat. 

Az új családi házak utáni igény növekedése egyértelműen csökkenti az új építésű társasházi lakások utáni igényt.

Ilyen információk ismeretében egészen máshogyan hangzik az a kérdés, hogy mégis kit érdekelnek az új építésű társasházi lakások? 

lakásárak újlakáspiac családi ház építőipar ingatlanpiac 2018 Magyarország Ingatlanműhely
A lakóingatlanok építése ésa  lakáspiaci ciklusok együtt mozognak, Kattintson a képre!

Nagyon érdekes azt látni, hogy a lakóingatlanok építési értéke 6%-16% közötti arányt tettek ki az építiőipar teljesítményéből 2000-2016 között. 80%-90%-ban az építőipar teljesítménye nem a lakóingatlanok építésétől függ. Ezt is jó tudni, jó vele tisztában lenni, amikor felületes vagy felszínes építőipari statisztikákról olvasunk. Hiába marginális az adásvételekben is az új építésű lakóingatlanok adásvétele (10% alatti), az egész lakáspiacra hatással tud lenni, legalábbis együtt mozognak.

Ha baj van a lakáspiacon, akkor baj van az építkezésekkel is.

Ez jelenleg is egy kardinális kérdés. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy 2017-ben a narancssárga vonal pont úgy fog kinézni, mint 2002-ben. 2018-ban pedig olyan irányt vesz, mint 2003-ban.

Jöhetne is a kérdés, hogy akkor 2019-től hitelpiaci boom várható?

De mi az a hitelpiaci boom és miben más, mint a lakáspiaci a boom? Elsősorban az különbözteti meg a kettőt egymástól, hogy a hitelfelvételek aránya az adásvételek számában évről évre nő, miközben a piaci adásvételek száma inkább stagnál, a lakásárak alig vagy egyáltalán nem mozognak. Békeidőnek is lehetne nevezni, miközben csak az eladósodottság nő. Egyfajta vihar előtti csend tud lenni. 

Például Magyarországon soha annyi lakóingatlant nem adtak el, mint 2003-ban.

lakásárak újlakáspiac családi ház építőipar ingatlanpiac 2018 Magyarország Ingatlanműhely
A lakáspiaci ciklusok, Kattintson a képre!

Előfordulhat, hogy 2018 is ilyen év lesz, csak persze mai mércével mérve. Úgy értjük, hogy 2014-től kezdve idén fogják eladni a legtöbb ingatlant, 2019-től kezdve meg minden olyan "békés" lehet, mint volt 2004 és 2008 között a lakáspiacon. Nem jó értelemben hitelvezérelte lakáspiacunk lesz-e 2019-től, azt még nehéz megmondani, mert olyankor olyan vásárlók döntenek, akik nem mérik fel megfelelően a lakáspiac kockázatait. Sok jel mutat arra, az adásvételekben a lakáspiaci boom helyett a hitelpiaci boom lesz. Ez kimondottan tud kedvezni a mindig drága és túlértékelt új építésű társasházi lakásoknak is. Ha nem lett volna hitelezési boom 2004-2008 között, el sem tudták volna a többségét adni a sok új társasházi lakásnak. A kisebb része így is beragadt. Na most valami hasonló van a levegőben.

lakásárak újlakáspiac családi ház építőipar ingatlanpiac 2018 Magyarország Ingatlanműhely

Kell a lakáshitel, mint egy falat kenyér az újlakáspiacnak, mert nélküle hoppon marad. Újlakáspiaci kínálat bővülése - erős tűlkínálat és erős árak az aktuális kereslethez képest - és a hitelezési boom ezért együtt is járnak a lakáspiacon. A társasház építésekről azt hallani, hogy 2018-2019-ben tetőzhetnek. Mi meg hozzá is tennénk gyorsan, hogy utána kell még néhány év mire el is tudják mind adni őket. Persze majd meglátjuk, hogy az ingatlanpiac büntet vagy kényeztet minket az elkövetkező időszakban. 

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A magyar építőipar ellentmondásai

építőipar cégalapítások száma megszűnések száma Nemzeti Cégtár 2018 Magyarország Ingatalnműhely

Január 19-e van, de már 215 építőipari céget alapítottak ebben a 19 napban és közben 214 szűnt meg. Munakerőhiányról és még inkább válogatós építőipari vállalkozásoktól volt hangos 2017. 2018 miről fog szólni? Az Olimpiai láng reménye elaludt. Az építőipari cégek száma 2018-ra a Nemzeti Cégtár szerint 50 ezer alá csökken. Nincs mit tenni. Az építőipar tisztul a maga módján. Fogynak a cégek. Évek óta több szűnik meg, mint amennyit alapítanak. Mennyi lehet ezek közül igazán életképes? Nem nagyon tudni, mert a számok szerint évről évre egyre kevesebben tudnak talpon maradni.

A magyar építőipar ma elvileg jó helyzetben van. Hangsúlyozzuk, hogy elvileg, mert ember nincs ebben az országban, aki el tudná dönteni, hogy egy iparág tisztulása tényleg így néz-e ki? De feltehetnénk azt az egyszerű kérdést is, hogy Magyarországnak hány stabil építőipari vállalkozásra lenne szüksége?

A bökkenő az, hogy az építőipar nem stabil. Piaci alapon alig tud működni, állami megrendelésekből él általában. Azok a híres neves közbeszerzések, a szinte mindenki által egyöntetűen nem túl igazságos és költséghatékony közbeszerzések világa mozgatja és irányítja az építőipari termelés különösen jelentős részét. Az meg nem úgy működik, hogy én egy jó cég vagyok, jól végzem a dolgom és az áraim is korrektek. Na igen, az építőipar és a korrektség az két külön fogalom.

Építőipari cégben megbízni olyan érzés, mint kurvába szerelmesnek lenni.

építőipar cégalapítások száma megszűnések száma Nemzeti Cégtár 2018 Magyarország Ingatalnműhely
A magyar építőipar ellentmondásai

A közbeszerzések sötét és átláthatatlan világából a lakásépítések világa sem sokkal barátságosabb környezet

Munkakörülmények, fizetési morál, munkaerő minősége. A nem magyar nyelven beszélő munkaerőn már meg sem lepődünk. Tavaly arról is beszéltek, hogy már importálni kell a munkaerőt az építőiparba. Importálták már azt előtte, mielőtt arról nyakkendősök és jól fésült kígyóbőrképű lobbisták hangosan beszélni kezdtek volna.

Ha a magyar nem hajlandó embertelen körülmények között dolgozni egy EU-s országban, akkor hoznak ide olyat, aki igen. A magyar építőipar már nem feltétlenül a magyar munkaerőtől függ, hanem az importtól.

2018-ban talán majd erről is többet lehet majd hallani és nem csak az építkezéseken, ahol lehet, hogy tolmács nélkül már ma is elvesznénk. A médiában egyelőre még a magyar munkaerőpiaci folyamatokban keresik a megoldást, hogy az építőipar éhségét csillapítani tudja. Egyre kevesebb az építőipari vállalkozás, de egyre éhesebb mind. A magyar bérek úgy is túl magasak már az építőiparnak. Mondjuk ezt előtte is úgy oldották meg, hogy nem fizették ki. Körbetartozással kezelték a nemkívánatos (munka)bérszintet.

Az olcsóbb és sokesetben „igénytelenebb” külföldi munkaerő még nem tudjuk, hogy a körbetartozások módszerének egy alternatívája vagy tényleg tényleg valami új világ kezdete.

Építőpari munkaerő tőlünk is ment nyugatabbra dolgozni azonnal, már a 90-es évek elejétől kezdve. Most meg hozzánk jönnek dolgozni, de nem Nyugatról persze. Az építőipar vendégszeretete is olyan, mint a korrektsége és a stabilitása. Nehezen értelmezhető, mint maga az egész magyar építőipar.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Minden generáció kap egy esélyt

építőipar szakmunkás szakmunka felújítás kivetelezés kivitelező munkerőhiány Magyarország Ingatlanműhely

Valahol Magyarországon vagyunk és a 21. század egyik legizgalmasabb kérdésével szembesülünk. Nem akarunk kétkezi munkát végezni. A rendszerváltás utáni Magyarország úgy akart leszámolni a szocializmussal, hogy elértéktelenítette és egyben lealacsonyította a „melóst”. Még maga a melósok is azon voltak és vannak, hogy a gyerek tanuljon, járjon egyetemre vagy főiskolára, végezzen valamilyen „értelmiségi és tiszta” munkát. Ennek az eredményeit most az átlagosnál már jobban érezni.

Olyan ez, mint az elöregedő országban a fiatalok számát ma összehasonlítani a több évtizeddel ezelőtti fiatalok számával. Jóval kevesebb gyerek született, születik, így kevesebb a fiatal, a felnővő új generáció (kevesebb vevő és bérlő is egyben, ingatlanpiaci szempontból). Ezek közül a döntő többség meg nem is akar kétkezi munkát végezni, de még a szülei sem szeretnék, ha abból akarna megélni. Legyen tanult, beszéljen sok nyelvet – már akinek van erre lehetősége és képessége – majd helyezkedjen el valami jólmenő cégnél, valami brutál jó fizetésért.

Pedig már 10 éve is nagyon komoly fizetések voltak az építőiparban. Egy 21. századi festő vagy burkoló 10 éve is lazán keresett havi 1 milliót. De úgy is mondhatnánk, hogy annyit keresett, amennyit akart. Azt a munkát vállalta el, amivel időarányosan több pénzt tudott keresni. A kétkezi munkánál a legfontosabb a jó időérzék, a tökéletes idő management. 3 napos munkával lehet keresni 500 ezret is, meg 50 ezret is. A hatékony és termelékeny festő nem is vállal el olyan 3 napos munkát, amivel tízezreket lehet csak keresni.

Az építőipar válogat, beszéltünk róla. Nem ma kezdődött és ennél csak sokkal rosszabb lesz. A jó szakember a jól fizető, zsírosabb melókat vállalja csak el. A sok kókler, nem megbízható és általában még mindig a 20. században élő, azt a mentalitást és szaktudást ismerő, meg elvállal mindent, amit csak tud. Aztán, hogy mit és hogyan csinál meg, arról talán egy külön blogot lehetne indítani „Szakemberek károsultjai” címmel.

A kétkezi munkának ettől függetlenül ma sincs becsülete. Beszélünk a hiányáról, az általa okozott problémáról, azt gondoljuk, hogy csak a pénz a gond. Pedig sokkal kevesebb pénzekért szívesebben végeznek emberek valami kuli irodai munkát, esetleg a kis- és nagykereskedelemben, vendéglátásban (beleértve a gyorséttermeket is) állami vállalatnál vagy akár még a közszférában is, a bankokról ne is beszéljünk. Nevetséges fizetések vannak ügyfélszolgálatokon, a front office-okban, call centerekben és még sorolhatnánk a végtelenségig a sort.

építőipar szakmunkás szakmunka felújítás kivetelezés kivitelező munkerőhiány Magyarország Ingatlanműhely
A 21. század felértékeli az emberi munkaerőt, már csak nekünk kellene elfogadni, hogy az embernek "ára" van, Forrás: 24.hu

A 21. századi kétkezi munkás meg degeszre keresheti magát. Még egyszer mondjuk a 21. századi, akik képesek megújulni, akik haladnak a korral, akik ismerik az újabb anyagokat, technológiákat és igényesek magukra és a munkájukra is és nem utolsó sorban kreatív, jó problémamegoldó, megbízható emberek.

A 21. századi melós nem a társadalom legalján él, nem proli és gyakorlatilag csak irigykedni lehet rá. A régi előítélet, hogy szakmunkát csak rossz tanulók, buta diákok tanulhatnak, elég nagy ökörség volt már a maga idejében is. A 21. században meg pláne. A jó szakmunkásoknak tényleg megérte önállósodni és saját vállalkozásba kezdeni az elmúlt években, annyi és olyan munkát elvállalni, amivel beosztottként semmilyen körülmények között nem tudna megkeresni.

A munkaerőhiány okai tehát nem csak abban keresendők, hogy elvándoroltak, hanem abban is, hogy a jó szakemberek megtehetik, hogy nem vállalnak el minden munkát. Már miért is tennék? Már miért is kellene? A termelékenység és a hatékonyság növelése pont erről szól. Az adott idő alatt elvégezhető értékesebb munkák arányának egyre magasabb elvégzéséről. Ameddig a nagyközönség csak munkaerőhiánykét értelemezi az építőipar fejlődését, átalakulását, addig 20. századi módon fogunk gondolkodni erről a kérdésről. Felébredhetnénk már, hogy a 21. század nem csak az idő múlását jelenti és egy évszámot. Mi lenne velünk kétkezi munkát végző emberek nélkül? Már kezdjük érezni.

Kép: St. Andrea Wine & Skybar, Budapest

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, e.zért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Szédítőipar: szeret, nem szeret

lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac építőipar családi házak ksh Magyarország Ingatlanműhely

Akkor vágjunk bele. Ma reggel a  KSH közölte az építőipar friss számait. A KSH szerint, idézzük:

„Az épületek építésének növekedése júliusban is elsősorban az ipari és raktárépületek, kisebb mértékben a sportlétesítmények és oktatási épületek építésének az eredménye. Az egyéb építmények esetében a termelés – az alacsony bázis mellett – út-, vasút- és közműépítési munkák következtében bővült. "

Nincs minden rendben, erősítette meg Statisztikai Hivatal, idézzük:

„A megkötött új szerződések volumene az előző évihez képest 3,8%-kal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 21,9%-kal csökkent, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 39,1%-kal nőtt. Az egyéb építmények esetében bekövetkezett növekedés vasútfejlesztésre, közmű- és útépítésekre kötött szerződések eredménye.”

lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac építőipar családi házak ksh Magyarország Ingatlanműhely
Nincs minden rendben

Na most az egy dolog, hogy szó sincs a lakásépítésekről benne. Azt már lassan megszokjuk, mert ha nem tudnánk, az elmúlt években egyszer sem hozta szóba a lakásépítéseket az építőipar statisztikával kapcsolatban. Miközben már mindenkinek a könyökén jön ki, hogy a kiadott új építési engedélyek csak folyamatosan nőnek. Igen riasztó azt olvasni, hogy a megkötött új szerződések száma ilyen drasztikusan csökkent. Eddig sem volt kétséges, hogy az építőiparnak nem a lakáspiac a fétise. De a növekvő építési engedélyek számát elnézve jöhet a nyilvánvaló kérdés: Ki és mikor fogja megépíteni?

lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac építőipar családi házak ksh Magyarország Ingatlanműhely
A pokolba vezető út is jóindulattal van kikövezve

A kérdés egyelőre költői, ezért inkább az építési engedélyek mögé néztünk. Sokkal érdekesebb azt megnézni, hogy alapterületben milyen látványosan nő a megépíteni kívánt lakóingatlan-terület. 2013 és 2016 között kis túlzással meg is négyszereződött a megépíteni kívánt lakóingatlan alapterület. 2016 kirobbanóan nagy növekedést hozott, nagy volt a boldogság a lakáspiac optimistább szereplőinél. Az öröm és a bizalom továbbra is kitart, mert a friss számok szerint 2017-ben még ennél is nagyobb alapterület megépítésére fognak engedélyt kérni. Már látszódik ez a friss számokon, amik az év első hét hónapjának engedélyeit mutatják.

lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac építőipar családi házak ksh Magyarország Ingatlanműhely
Építkezni szeretnénk

Hűséges és rendszeres olvasóink már tudják, hogy itt még a történet nem érhet véget. Gyakran elfelejtik megemlíteni a családi házakat és azok arányát az építési engedély boom nagy örömmámorában. Szemléletes ábrát készítettünk, hogy ez mit is jelent a valóságban. 2013 óta napjainkig kb. 70-90 % között mozog a családi házak aránya a kiadott építési engedélyek számában. Általában valahol 80% körül mozog, amit elég jelentős aránynak nevezhetünk. A megépíteni kívánt alapterületben már jól látszik, hogy a nem egylakásos lakóingatlanok jóval nagyobb arányt képviselnek. Egy társasházban több a megépítésre váró alapterület, mint egy családi ház esetében. Ez elég nyilvánvaló tény. Ehhez képest a családi házak hektikusan, de jó részt tudhatnak maguknak az alapterületből is. Itt már jóval nagyobb a szórás 30 és 80 % között, de valahol mindig fele-fele arányhoz közelít a családi házak és a többlakásos lakóingatlanok megépítésre váró területe.

Tavaly év végén és idén év elején érte el a mélypontot, 32%-ot a családi házak aránya az alapterületben. Most júliusig folyamatosan nőtt és átlépte az 51%-ot. Érdekes kérdés, hogy vajon a családi házakból vagy a többlakásos társasházakból építenek meg kevesebbet. Abban talán senki sem kételkedik, hogy minden építési engedély megépítését túl idealista lenne vizionálni. Csak elnézve az építőipar friss számait és az elmúlt évek statisztikáit, arra lehetnek most már sokan kíváncsiak, hogy az építőipar a családi házakat vagy a társasházakat veti meg jobban. Nagyon érdekes kérdés ez és idővel erre is választ fogunk kapni. Nem hisszük el ugyanis a munkaerőhiányt, a kapacitások korlátait a lakásépítések esetében, amikor a számokból egyértelműen látszik, hogy a megkötött új szerződések volumene milyen mértékben marad el a tavalyi év számaitól. Megerősíti ezt a jelenséget a Trigránit vezérigazgatójának, Török Árpádnak, a portfolio.hu-nak adott interjúban elhangzott mejegyzése is:

”Úgy látjuk, hogy a meglévő kapacitás a biztosabb projektek felé koncentrálódik, a vállalkozók számára pedig egy komolyabb irodaberuházás nagyobb presztízsértéket és nagyobb biztonságot jelent, mint a lakóingatlan-fejlesztések.”

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Felújítanánk, de éppen nincs kivel

felújítás festés építőipar kivitelzés kivitelező Magyarország Ingatlanműhely

Azt hallani hétről hétre, hogy az építőipar munkaerőhiánnyal küzd. Ha éppen fel akarjuk újítani a lakásunkat vagy kisebb átalakításokat, változtatásokat szeretnénk végezni, ránk is hathatnak az ilyen hírek. Meggondolatlanná tehet minket és kapva kaphatunk minden alkalmon, hogy olyan szakembert keressünk, aki segíthet.

Nyilvánvalóan vannak veszélyei, ha ismeretlen emberekkel akarunk dolgozni. Teljes mértékben tisztában vagyunk vele. De ha az ismerettségi körünkben minden ajánlott ember elfoglalt, nem ér rá, nem tud nekünk akkor segíteni, amikor szükségünk lenne rá, akkor bizony kényszerhelyzetbe kerülünk. Marad a neten böngészés, esetleg van otthon a fiókban még egy friss  Kisokos újság és abban lévő számokat hívogatjuk. De ott vannak az utcai hirdetések is, ha tömegközlekedünk vagy csak úgy sétálunk a környéken. Nincs veszteni valónk, gondoljuk. Letépjük, lefotózzuk vagy mindjárt fel is hívjuk, hogy jöjjön ki, nézze meg, tegyen árajánlatot.

De honnan tudjuk, hogy kit nem szabad felhívni, mert csak elvesztegetett idő?

Ha cég reklámozza magát és nincs benne a cég neve, az az első intő jel. Egy jó cég nem szégyenli a nevét, a rossz hírű, meg inkább rejtegeti. A cégnév ismeretében azonnal utána tudunk nézni a cégnek a nyilvános céginformációs rendszerekben. Azonnal tudni fogjuk mikor alapították, mennyi volt az árbevétele az előző évben, van-e esetleg valamilyen NAV végrehajtás ellene. Könnyedén kiderülhet, hogy baj van a céggel, hogy nem is működik annyi ideje, mint ahány év tapasztalattal reklámozzák. Az is kiderülhet, hogy nem is nagyon működik, alig van bevétele és akár még az adóhatósággal vagy más hatóságokkal küzd. Esetleg vannak már hitelezői is, akik felszámolást kezdeményeztek, vagy tartozás-behajtást végrehajtással. Az utcán hirdetők többsége nem írja le a cég nevét, ami higgyük el, hogy nem véletlen. Mesélnek az ezermesterek, hogy ők mindenhez értenek, azonnal kijönnek, ingyen felmérnek, csak hívjuk ki őket.

felújítás festés építőipar kivitelzés kivitelező Magyarország Ingatlanműhely
Olcsó húsnak híg a leve

A hívjál fel elv egy régimódi megoldás a magyar köztudatban, ha hirdetésről van szó. Minden ágazat szenved ettől a módszertől. Hívjál fel és adj esélyt, egészíthetnénk ki. Jó beszélőkével, megnyerő modorral eredményt lehet elérni. Szóval hívjál fel, adj esélyt, találkozzunk és meggyőzlek, hogy én vagyok, akit keresel. Erre épül fel az utcai hirdetés.

Mivel tényleg úgy érezhetjük, hogy mi döntünk, ha nem lesz szimpatikus majd nem választjuk, beszéljük meg ezt magunkban teljes magabiztossággal. Esetleg majd a személyes találkozón intézzük el a céges háttér megbeszélését. Jó tervnek tűnhet, de az már egy másik kérdés, hogy kivitelezhető-e.

Ne felejtsük el, hogy nyomás alatt vagyunk, segítségre van szükségünk, közben meg fogy az időnk. Hamarosan döntenünk kell, hogy ki segít a felújításban. A trükkös cégek erre vágynak, az ilyen helyzetekre és szépen mindent úgy intéznek, hogy a bizalmunkba férkőzzenek. Bízz meg bennem, ez a személyes találkozó célja. De sose felejtsük el,  A jó cégek és a jó szakemberek elfoglaltak, előre le vannak kötve és nagyon sokszor nem is dolgoznak csak úgy idegeneknek, hanem ők is megválogatják a munkáikat. Az a cég, aki nagyon rá ér, nincs munkája, mindent beígér, majd mindenre felveszi az előleget, ott lehetnek gubancok.

Az előleg kérdése is igen hamar szóba fog kerülni. Elhangzik majd a bűvös szó, hogy nem kérünk sokat, csak az alapvető anyagokra. Ha mindezek után, mégis úgy gondoljuk, hogy megtaláltuk a megfelelő partnert, készítsünk vele egy szerződést, legyenek tisztázva a lépések és költségek, a fizetésről már nem is beszélve. Nem túl bonyolult és regényszerű szerződésről van szó. Afféle útmutató, hogy ki és mihez tartsa magát, hogy tudja a másik mikor és mit várhat el tőle. Addig még véletlenül se fizessünk előleget, ameddig nem papíroztunk le semmit. Az esetleges trükkös cégek közül jó néhány lehet pont itt fogja feladni és hirtelen már nem is lesz neki annyira fontos a munka. Nem akar ő nyomot hagyni maga után. A ravaszabbak és rámenősebbek, a minden hájjal megkentek még a szerződéstől sem fognak visszariadni. Szóval legyünk óvatosak és inkább gondolkodjunk előre, időben rendeljük meg a munkát és elsősorban olyan cégektől, akik leinformálhatók és megbízhatók, akár családon, barátokon, ismerősökön keresztül. Az utca embereivel sok lehet a gond, sok lehet a rejtett költség, a kérdőjel.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Farkastörvények az újlakáspiacon

újlakáspiac építőipar lakáspiac bank ingatlanfejlesztési finanszírozás ingatlanhitelezés KPMG Property Lending Barometer Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Az újlakáspiac körüli irreális elvárásoknak több oka van. Az egyik az, hogy maguk a bankok sem azt mondják, mint amit valójában gondolnak a magyar ingatlanpiacról. 2016-ban, ha megkérdeztek egy magyar bankot, akkor az rendre azt állította, hogy nem látott mennyiségben növeli az ingatlanfinanszírozást. Az interjúkban mindenki nagyon vidám és optimista általában. Az ellentmondásos kommunikációra és az újlakáspiac fenyegetettségére még 2015 decemberében felhívtuk a figyelmet. Az állam a kedvezményes vállalatfinanszírozásból (NHP) 2016-ra kivette a lakásépítések támogatását. Erre mondtuk azt, hogy az egyik kezével ad, a másikkal elvesz az állam. Lehet, hogy van új CSOK és 5% ÁFA, de hitel, a projektek finanszírozása kulcsfontosságú.

A bankok komolyabb szerepvállalása nélkül nem létezhet újlakáspiac Magyarországon. Ez egy olyan lakáspiaci törvény, amit semmi sem tud felülírni, még a létező kereslet az új építésű lakásokra sem.

2015-ben a  KPMG Property Lending Barometer 2015 elemzésében  látható volt, hogy 2016-ra Magyarországon a bankok valódi előrelépésre nem számítanak az ingatlanfejlesztési hitelezésben. Sőt, csökkenést jósolt a KPMG, a magyar bankokat megkérdezve. Ezért nem is olyan nagy meglepetés történt, amikor tegnap a portfolio.hu közölte, hogy 2016-ban további 14%-kal csökkent az ingatlanfinanszírozás. Szomorú tény ez, akik várják a csodát az újlakáspiactól.

újlakáspiac építőipar lakáspiac bank ingatlanfejlesztési finanszírozás ingatlanhitelezés KPMG Property Lending Barometer Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Az ingatlanfinanszírozás magyarországi helyzete röviden tömören nem rózsás

Semmi jót nem jelent ez. Főleg, hogy olyan irreális elvárások fogalmazódnak meg, mint ha minden ott folytatódna, ami 2008-2009 körül abba maradt. 2008-hoz képest a banki szerepvállalás még jelentősebben csökkent a maga 45%-jával. Minden kétséget kizáróan kijelenthető, hogy az ingatlanfinanszírozás Magyarországon még nem mászott ki a gödörből. Ez pedig fékként hat az újlakáspiacra. Arról már nem is beszélve, hogy a bankok komolyan megégették magukat az újlakásokkal korábban. Az eladatlan újlakások száma több mint 20 ezer volt 2016 januárjában.

A KSH. 2016-os III. negyedéves lakáspiaci jelentésében is azt írta, hogy a tavaly eladott újlakások többsége 2015 előtt épült.

újlakáspiac építőipar lakáspiac bank ingatlanfejlesztési finanszírozás ingatlanhitelezés KPMG Property Lending Barometer Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Attól,  hogy nem beszélnek róla, még léteznek eladatlan újlakások

Van egy jelentős láthatatlannak tűnő kínálat, amiről nem szívesen beszélnek a beruházók, fejlesztők, de még maguk a bankok sem. A bankok óvatossága ezért teljesen érthető. Őket nem nagyon érdekli az, hogy kinek milyen nagy elvárásai vannak az újlakáspiaccal szemben. Az ő pénzükre megy a játék, így sokszor is meggondolják, hogy mit finanszírozzanak, amikor az eladatlan újlakások számából látni lehet, hogy az újlakáspiac sem kockázatmentes, sőt!

Ezért megnéztük, hogy a 2016 októberi KPMG Property Lending Barometer mit jelez előre Magyarországon, mégis mire számítsunk.

újlakáspiac építőipar lakáspiac bank ingatlanfejlesztési finanszírozás ingatlanhitelezés KPMG Property Lending Barometer Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Kockázatos országban veszélyes ingatlan bizniszben bankolni

Vannak pozitív jelek. Negatívból, legalább pozitívba fordult a bankok ingatlanfinanszírozási kedve. Viszont még mindig nem nevezhető prioritásnak az ingatlanhitelezés Magyarországon. Kockázatos országnak számítunk, ami további nehézségeket és kihívást jelent mindazoknak a fejlesztőknek és beruházóknak, akiknek bizonytalan jelenleg még a projektjük finanszírozása.

újlakáspiac építőipar lakáspiac bank ingatlanfejlesztési finanszírozás ingatlanhitelezés KPMG Property Lending Barometer Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A bankok határt szabnak az újlakáspiacnak

Látszik az is, hogy még mindig az irodaépítéseket favorizálják a bankok itthon. A lakásépítések 24%-os aránnyal szerepelnek a finanszírozási terveikben. Így az alacsony prioritás mellett még így is az ingatlanhitelezés kevesebb mint negyedét tehetik ki a lakásprojektek banki támogatása. Úgy is lehetne fogalmazni, hogy ez egy kvóta, amivel megszűrik az induló lakásprojekteket. Nem fognak támogatni mindent, csak azért, mert meg akarják építeni.

újlakáspiac építőipar lakáspiac bank ingatlanfejlesztési finanszírozás ingatlanhitelezés KPMG Property Lending Barometer Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Az újlakáspiacnak nem csak vevők, de a bankok elvárásainak is meg kell felelni

Az egyik talán leglátványosabb elvárás egy olyan kockázatosnak ítélt országgal szemben, mint Magyarország, hogy milyen szinten tudja a lakásfejlesztő a lakásait előértékesíteni. Ez az egyik legnagyobb délibáb az újlakáspiacon.

A magas elvárásait szinte mindenki rendre az alapján fogalmazza meg, hogy mennyi lakást hirdetnek és mennyi építési engedélyt adtak ki. A banki elvárások miatt fontos látni azt, hogy mindent meg kell hirdetni, még azt is, ami mögé bank nem állt be.

A lakásvásárlók ezzel vagy tisztában vannak vagy nincsenek. Leginkább minden hirdetési oldal, köztük az ingatlan.com külön lakópark oldala sem tájékoztatja a potenciális vásárlókat arról, hogy a projekt mennyire életképes szakaszban van már. A nem kiemelt, csak a hirdetési oldalon új lakásként hirdetett ingatlanoknál sem lehet tudni, hogy valójában megépítik-e a társasházat vagy még egyelőre kérdőjel lebeg a projekt felett. Az újlakások hirdetési szokásainak megfelelően mindig azt a látszatot akarják kelteni, hogy nagyon nagy rájuk az igény. Így a már x % lakás el van adva marketing eszköz csupán, sosem fedi a valóságot. 2017-ben az újlakáspiacot továbbra is féken tartja a realistán optimista magyar bankszektor.

Az újllakáspiacról itt olvashat még:

újlakáspiac építőipar lakáspiac bank ingatlanfejlesztési finanszírozás ingatlanhitelezés KPMG Property Lending Barometer Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Az újlakáspiac ellenségképe

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Álhírek az építőiparról

építőipar KSH ingatlan.com lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac Magyarország Ingatlanműhely

Nem fér bele az optimista propagandába az építőipar. Minél inkább akarna rajta segíteni, mintha annál többet ártanának vele. Az építőipar önmaga árnyéka, ami alól kivétel csak 2014 és 2015 volt.

A KSH tegnap közölte a legfrissebb számokat és 2016-ról megerősítette, hogy az izzadságszagú, erőlködés éve az építőiparban.

A KSH grafikonja 2010-et tekinti bázisnak, amin jól látható, hogy mit is jelent az iparág szenvedése és mennyire keresi önmagát egy olyan évhez képest, amire senki sem úgy emlékszik, hogy a mindent elsöprő építkezési láz uralta volna. Ehhez képest, még ilyen távlatban sem lehet azt mondani, hogy jó az irány, helyes az út.

építőipar KSH ingatlan.com lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac Magyarország Ingatlanműhely
Hullámvölgyben az építőipar 2010-hez képest

A lakáspiac ellentmondásos folyamatairól már lehúztuk a leplet. Most itt az ideje, hogy az építőipari számokról is úgy beszéljünk, ami akár teljesen ellentmond az ingatlan.com tegnap megjelent álhírére a KSH lehangoló statisztikáira reagálva. Egyelőre még nem tudni, hogy a felületes adatelemzés, a minden rosszban van valami jó optimizmus vagy valamilyen hátsó szándék vezérelte a legfontosabb hirdetési oldal propaganda nyilatkozatát. Az viszont tényekkel cáfolható, hogy egy álhír és félremagyarázása a rendelkezésre álló adatoknak. Az alaphíren ők sem mertek változtatni. Tehát az éves alapon a visszaesés nyilvánvaló.

De a hirdetési oldal a lakóparkokat reklámozó felületének elindításával, az újlakáspiacot nem csak rózsaszínben látja, de csodaszernek is gondolja.

Pedig már beszéltünk arról, hogy az újlakáspiac hatása az építőiparra nem jelentős. Nem ezen múlik a jövője.

Mai kontextusba helyezve, az építőipar jobban szurkol a 2024-es budapesti olimpiai játékok elnyeréséért, mint a sportolóink. Hitelesebb lenne, ha ingatlanfejlesztőkkel és kivitelezőkkel reklámoznák, nem pedig sportolókkal.

Az építőiparunk többet profitálna – szó szerint – a sportesemény megrendezéséből, mint a magyar sport, a turizmus vagy éppen a bel- és külpolitika együttvéve. Az építőipar álma az Olimpia, nem feltétlenül az országé.

Az a 400 lakásépítési projekt, amiről az ingatlan.com állítása szerint tud és számol, inkább az építőipar bizonytalanságát fejezi ki, mint a biztos jövőét. Hiszen a (meg)építésük attól még kérdőjeleket tartalmaz, hogy például árulják a nemlétező lakásokat.

Az újlakáspiac egyelőre inkább csak papíron létezik és kilépni az építési területek, piszkos, zajos és (élet)veszélyes világába nemakaródzik olyan látványosan, mint a marketing stratégiák végrehajtása.

Az ingatlan.com pedig magyarázza a szenvedő építőipar számait, ami csak magyarázkodás. Kezdi azzal „…az épületépítések alágazat tavaly novemberig a korábbi évekhez képest jobb eredményt ért el…”.

Ha megnézzük a KSH ezt röviden így fogalmazza meg „Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése 3,1%-kal emelkedett”.

A stagnálásnak inkább nevezhető eredmény elvakította a hirdetési oldal gazdasági szakértőjét és hamis tényt állít „Derűlátásra ad okot az is, hogy novemberben a hó végi szerződésállomány volumene az épületépítések esetében 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit." A KSH mondata bár többszörösen összetett, elvárható egy gazdasági szakértőtől, hogy értse azt:

„Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene november végén 24,0%-kal meghaladta az előző évi, alacsony bázist. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 8,7%-kal kisebb, az egyéb építményeké 58,8%-kal magasabb volt.”

A csökkenést az ingatlan.com egyszerűen növekedésnek nézte és ennek megfelelően mindent derülátóan értékelt. Emberi hiba vagy álhír terjesztése, amellyel egy ilyen méretű és befolyású ingatlanpiaci szereplő visszaélt lehet sosem fogjuk megtudni.

A szerződésállomány pedig a "jövőt" hivatott előrevetíteni - emlékeztetnénk mindenkit.

Következmények nélkül lehet ma mondani bármit az ingatlanpiacon. Nem számít ki és hogyan manipulál, téved vagy csak spekulál. A számok meghamisítása, kiragadása azok ábrázolása nélkül sokkal egyszerűbb, ezért jöjjenek az ábrák, amivel az ingatlan.com derülátása rajtuk kívül talán senki másnak nem érthető. Az ingatlan.com szándékait leginkább bemutató mondat a következő „A lakás- és épületépítések kedvező helyzetét mutatja továbbá, hogy legutóbb 2013-ban volt példa arra, amire 2016 első tizenegy hónapjában: az épületépítések több mint 917 milliárd forintos termelési értéke meghaladta az egyéb építmények 682 milliárdos összegét.”.

építőipar KSH ingatlan.com lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac Magyarország Ingatlanműhely
Stagnált az épületek építése & óriásit zuhant az egyéb építmények építése 2016-ban

Ha megnézzük a grafikont, amin 2012-2016 között ábrázoltuk a „kedvező helyzetet”, akkor mindjárt négy nyilvánvaló megállapítást mondhatunk el:

1. 2013-at felhozni példának jó, csak éppen elrettentésként. 2013 egy nagyon hasonló teljesítményű év volt, mint a 2016-os.

2. Csak 2013-ban növekedési trend volt 2012-höz képest, addig 2016-ban egy csökkenő trend 2015-höz képest.

3. 2016-ban nem az épületek építése változott érdemben, hanem az egyéb építmények főcsoport csökkent drámain 2015-höz képest.

4. 2016-ban az épületek építése stagnált és semmilyen említésre méltó nem történt 2015-höz képest, ami inkább nehéz kilátásokat jelent, mint sem kedvező helyzetet.

Össze is foglalja „Az ingatlan.com szakembere szerint bár a tavalyi adatok gyengék, de a kilátások alapján a következő időszakban egészségesebb szerkezetben valósulhat meg a növekedés…”.

építőipar KSH ingatlan.com lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac Magyarország Ingatlanműhely
Nem az irígységtől sárgulnak a 2016-os év építőipari értékei

Ezek után már nem maradt más, csak hogy összefoglaljuk megyénként és régiónként mi is történt 2016-ban, 2015-höz képest.

Az építőipar teljesítményének ilyen félremagyarázata, amit az ingatlan.com megengedett magának, már-már kísértetiesen demagóg politikusi mentalitásra emlékeztetnek.

építőipar KSH ingatlan.com lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac Magyarország Ingatlanműhely
Minden régióban visszaesés volt 2016-ban 2015-höz képest

2016 végén már egyszer felhívtuk a figyelmet, hogy a hirdetési oldal kommunikációja ellentmondásos és egyelőre a mennyiségre helyezi a hangsúlyt a minőség helyett. Úgy tűnik 2017-ben magasabb szintre emelik a hurrá optimizmusukat és még mindig inkább visszaélnek a helyzetükkel, ahelyett, hogy élnének a kínálkozó lehetőségekkel.

Talán ez még érdekelheti a témában:

építőipar KSH ingatlan.com lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac Magyarország Ingatlanműhely
Energetikai tanúsítványok száma = Adásvételek száma ?

Fotó: Bódis Krisztián, Forrás:  Budapest_Hungary , Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Építőipari Játékok 2024

budapest olimpia 2024 építőipar újlakáspiac ingatlanműhely

Róma ma visszalépett. Budapest pedig mindenkinél jobban akarja az olimpiát. Ma este azt is megtudhattuk, hogy miért. Az építőipar nem a lakásépítésekre vár, hanem az olimpiára. Ma este, a mézesmadzag a Magyar Közlönyben lett nyilvános. A sok infrastrukturális beruházás terve az építőipar álma. Alig egy hete mutattuk be, hogy az építőipar a mélyben van. Papíron, tervezőasztalon sokan építkeznek, a valóságban egyelőre ennek a gyakorlati hatásai kevesek. Ősz van, jön a tél, ahol eddig nem kezdtek el építkezni, idén már nem is fognak.

budapest olimpia 2024 építőipar újlakáspiac ingatlanműhely
Az olimpia politika. A politika üzlet.

Az építőipar egy év múlva fogja megtudni, hogy Budapest rendez-e olimpiát vagy sem. Ha igen, beindul az olimpiai örvény, ami az egész iparágat be fogja szippantani. Ki akar majd házakat építeni, amikor már most is munkaerőhiánytól szenvednek az építési vállalkozások? A kapacitásaik is végesek. Az állami presztízsberuházások sokkal jobb megtérüléssel kecsegtetnek, mint a társasházak építése. 2 új híd a Dunán, autópályák, vasút, budapesti tömegközlekedés, úthálózat fejlesztések. Budapest ma este előrelépett és egyértelműen üzent. Nem csak a NOB-nak, Párizsnak és Los Angelesnek, hanem az építőiparnak is. Az építőipar legnagyobb megrendelője mindig az állam. Most is számíthatnak rá, ha minden  a tervek szerint alakul. A társasházak meg majd megépülnek valahogy.

Fotó: Birinyi Krisztián, facebook.com/krisztianbirinyiphotograhpy

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Marketingpornó lakásvásárlóknak

lakásvásárlás újlakáspiac marketing marketingpornó ksh építőipar

Mindig nagyon sok az eladó lakás – a piaci hangulathoz képest – de mindig hiány van azokból, amit érdemes megvásárolni. A mai lakásvásárló sincs könnyű helyzetben. Mélyen a zsebébe kell nyúlnia, ha lakást vásárol és előtte még át kell élnie a vásárlás kínszenvedéseit. Telefonján pötyögve, gépe előtt gubbasztva órákon, napokon, heteken és hónapokon át hirdetéséket nézeget, szervez, tervez. Hol fent, hol lent érzi magát, bosszankodik, elfárad, kiábrándul, majd a végén újra lelkes lesz és kezdődik előről minden.

Keresi és kutatja az alternatív lehetőségeket, hogy jobb ajánlatokhoz jusson. Akár online lakásárverési oldalakat nézeget, hát ha szembe jön valami alkalmi vétel. Kapcsolatokat próbál keresni, bankokkal, követeléskezelőkkel is, reményekkel kecsegtető ingatlanközvetítőkkel, akik „tuti tippeket” adhatnak.

Majd rájön a lakásvásárló, hogy egyedül van, mint a kisujja és csak magára számíthat, mert végülis minden „segítőnek” a pénzére fáj a foga és minél előbb döntésre akarják bírni, hogy vegyen már valamit.

Türelem, türelem és türelem

Mikor hirdetik meg azt a lakást, amit meg is tudunk venni, nem tudni. Az sem biztos, hogy megtaláljuk a végtelennek tűnő lakáskínálatban. A tudatos lakásvásárló viszont a végére annyira meghatározza a várva várt lakást, hogy ha csak erre figyel, használja a hirdetési oldalak szűrőit, napi szinten értesülhet a friss hirdetésekről. Kerületeket, városrészeket, esetleg akár már csak utcákat fog figyelni, hogy mikor bukkan fel az ő eladó lakása. A reális árú lakások megtalálják a vevőjüket idővel. A keresett, közkedvelt jóárú lakások meg főleg, mert őket nagyítóval kell keresni mindig. Amilyen szerencsénk van, mi is olyan lakást szeretnénk vásárolni, mint 10 vásárlóból 9. Így az idő, időzítés és reakcióidő nagyon fontos lehet, mert könnyen lemaradhatunk egy olyan piacon, ahol kevés a fóka (= keresett lakás) és sok a vadász (lakásvásárló).

Az újlakáspiac dilemmája

A meg nem épült lakások piaca viszont sok magabiztos vásárlót elbizonytalaníthat. A sok alapkérdés, hogy mikor kezdik az építkezést, mikorra fejezik be, mi lesz, ha késik az átadás, becsődöl a beruházó, mert nem tudja eladni a lakásokat (?) , nem megválaszolható. A tervező asztalról kínált lakások, látványtervei alapján nem lehet dönteni. A marketing „bullshit” sem segít nekünk. Az ingatlan egyik alaptulajdonsága, hogy kézzelfogható. A még nem létező lakás bizony zavarbaejtő, felemás érzés. A legtöbb esetben 20% előleget kell befizetnünk, majd várhatunk másfél-két évet, hát ha lesz belőle valami. Na igen, nem csak a lakásvásárlásban, de mindenben azt szeretjük, ha azonnal megkapjuk. Bármilyen terméket inkább megvesszük azonnal akár egy kicsit drágábban, mint olcsóbban megrendeljük. Ilyenek vagyunk, legalábbis a többség, mindig mindent azonnal akar, nem tud várni.

Az újlakáspiacon a vevőknek várniuk kell és nem utolsó sorban hinni a beruházóban, hogy a még gazos, vagy teljesen üres/csupasz telken olyan házat épít, mint a látványterveken. Ha kimegyünk a helyszínre – már pedig menjünk ki – vagy el tudjuk ott képzelni a házat vagy nem.

Néha ezért a beruházók külön kis „bemutató termeket” nyitnak, ahol a vevők a valóságtól elzárva dönthetnek, írhatják alá a még nem létező lakásra az adásvételi szerződést. Mosoly, öröm, klimatizált tér, kávé, ásványvíz és persze marketingpornó. Az új lakások értékesítése ugyan azokra az érzékeinkre hat, mint minden más termék és szolgáltatás értékesítése. Életérzést akarnak nekünk eladni, nem lakást.

lakásvásárlás újlakáspiac marketing marketingpornó ksh építőipar
Nem a lakásépítésekre vár az építőipar!

Elnézve a KSH friss építőipari jelentését, a lakásépítések elvesznek a grafikonon. A megkötött új szerződések volumene 3,1%-kal kisebb volt az előző évinél, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 88,2%-kal emelkedett.

Hurrá, kiabálhatják néhányan, de csak ismételni tudjuk magunkat, hogy sosem a lakásépítések húzzák az építőipart.

A ló helyett a számár is elvén „ráfanyalodnak”, ha muszáj. Ez meg még inkább elgondolkodtathat minket, hogy biztos belevágjunk-e olyan lakás megvásárlásába, ami nem létezik és az építői sem „szívesen” építik majd meg.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Új lakás boom?

Egy mély gödör aljáról nézve, minden olyan magasnak tűnik. A félelmek ellenére, pont ezért nem olyan könnyű lufit fújni a hazai újlakáspiacon. Mire alapozzuk ezt a feltevést? Arra, hogy a 2000-es években sem sikerült. Beszéltünk már a láthatatlan kéz  elvéről ami valahogy minden folyamatot kézben tud tartani. Ez a grafikon, amit a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) készített és jelentett ma meg, mindent elmond a lakáspiacról, ahol minden mindennel összefügg.

újlakáspiac lakásépítések építőipar lakásárak ingatlanműhelyArról az érdekes jelenségről is írtunk már, hogy a használt lakások piaca az új lakások piacával teljesen összhangban él és mozog. De ez a grafikon pontosan azt mutatja, amit mutatni kell. A hazai lakáspiac 2003-ban volt a csúcson. Sokan abban a tévhitben éltek, hogy akkor kezdődött a lufi fújása, pedig a lufi már addigra nem nőtt, hanem elkezdett leereszteni. Az új lakások építése is onnantól kezdve évről évre csökkent, ahogy a használt lakások piacán a forgalom is mérséklődött. Ezzel együtt az árak sem tudták követni az inflációt, elindult a leértékelődés folyamata, csak éppen senkit sem érdekelt ez 2008 őszéig.

újlakáspiac lakásépítések építőipar lakásárak ingatlanműhely

2001-2004, a lakásépítések aranykora

Ez a 3-4 év az első Magyarországi lakás boom ideje. Állami eszközökkel, keresletösztönzés volt mindennek az alapja. Pontosan ugyan úgy, mint ma. A kettő között a különbség a szintekben keresendő. Hol tartottak 2001-ben és hol most a lakásépítések? Két és félszer több lakás épült négyzetméterben mérve, mint manapság. A gödör aljáról mászik fel az építkezések volumene. Munkaerő hiánytól hangos az építőipar. Ha pedig nincs ember, akkor építkezés sincs. Az építőiparban 2015-ben rekord mennyiségű céget számoltak fel, 17%-kal többet, mint 2014-ben - jelentette be az Opten múlt héten. Az építőipari megrendelések sem a lakásépíteskről szólnak, derült ki az utolsó KSH kiadványban. Az építőipar teljesítménye is korlátos, sőt le is köti magát előre. 12 év után most újra azt várják ettől az iparágtól, hogy pörögjön fel vezényszóra. Már már Uri Geller híres „Mukodj” hipnotikus erejére emlékeztető gazdaságpolitikai elvnek tűnik.

újlakáspiac lakásépítések építőipar lakásárak ingatlanműhely

A tervező asztalról vásárlók reneszánsza?

Arról is írtunk, hogy a 2016-ban elkészülő új társasházak építési engedélyét már 2014-ben kiadták. 2 évvel előbb adják ki az építési engedélyt, így az új lakások száma könnyedén megbecsülhető. Az idén kiadásra kerülő engedélyek fogják megmutatni, hogy 2018-ban hány új lakásra számíthatunk. A gödör aljából senki sem fog tudni lufit fújni, maximum nem rágja tovább a rágót, hanem fújni kezdi. A lakásépítések száma a 2001-2004 közötti szinteke egy rugalmasabb és növekvő (nem pedig zsugorodó) építőpar tudná elérni . Hogy több lakás fog épülni? Persze, de ez látszik az 5% ÁFA csökkentést, az új CSOK bejelentése előtt már kiadott építési engedélyek számából. Az otthonteremtési támogatásnak és az 5% új lakás ÁFA-nak a hatásai inkább hosszabb távon lennének eredményei. De az állam egyelőre 2018-ig gondolkodik előre (választás éve) . Ez pedig azt jelenti, hogy 2016-ban építési engedélyt szerzők fogják csak tudni tartani a határidőt. Tervező asztalról elméletileg 2017-ben és 2018-ban is lehet majd venni lakásokat, ahogy ez jellemző lesz már 2016-ban is. A tervező asztalról történő vásárlás nem a vásárlók álma. Főleg nem egy ilyen országban, ahol senkiben és semmiben nem is bízunk. Kétséges is, hogy a vásárlók kivárnak-e és inkább megfizetik egy készülő vagy már kész lakás felárát.

újlakáspiac lakásépítések építőipar lakásárak ingatlanműhely

Olimpia a „nagy lóvé”

Azok a beruházók járnak most jól, akik építési engedélyt kértek vagy kérnek 2014-2016 között. Ebből nagy varázslat lenne lufit fújni. Az új  lakások áraiban lehetséges egy érdekes rally, de ez mennyiségben nagyon kevés ingatlant érinthet csak. Lehet róla érdekes cikkeket írni, hogy ki, hol és mennyire emelt árat, de az éves lakás adásvételek számában marginális marad. A lufi veszélye, akkor lesz aktuális, ha a lakásépítések száma eléri a 2001-2004 közötti szintet és az állam újabb intézkedésekkel tovább pörgeti az eddig soha nem látott szintű új lakás mennyiség építését eredményezve ezzel Magyarországon. Erre ma még nagyon kevés az esély, mert nincs hozzá építőiparunk, se Hókuszpókusz vagy Bibírcsók, aki "az építőipari törpékből" óriást varázsolhatna. Ha pedig ne talán tán 2017-ben kiderül, hogy Budapesten lesz a 2024-es olimpia, akkor félő, hogy mindenki a jobb profittal kecsegtető presztízs beruházásokra, infrastruktúra építkezésekre helyezné a hangsúlyt 2018-tól. A lakásépítés nem olyan jó üzlet. A ló helyett a szamár is, tartják az építőiparban. Az olimpiai vonatra  pedig mindenki fel akar majd szállni, mert egy soha vissza nem térő alkalom lesz. Az a „nagy lóvé”, lakásokat lehet építeni majd bármikor „aprópénzért”.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Építőipari víziók

business építőipar kshAz építőipar a mezőgazdasághoz hasonlóan ki van szolgáltatva, csak éppen nem az időjárásnak, hanem az állami megrendeléseknek. Azért ott is tudjuk, hogy az állami támogatások rendszere tartja életben az ágazatot. Szinte együtt lógnak ezen a lélegeztetőgépen, mint ha nélküle a biztos pusztulás várna rájuk. Szentimentalizmus vagy sem, de irónia az biztosan van benne, amikor egy ágazat annyira önállótlan és átpolitizált, mint az építőipar. A teljesítménye annyira szezonális, hogy ember legyen a talpán, aki a különböző építőipari statisztikákkal kezdeni tud valamit. A hogyan teljesít kérdésre, sokkal egyszerűbb lenne azt kérdezni, hogy éppen mit és hol épít az állam, máris megtudjuk, hogy az építőipar mit csinál.

Érezhető volt, hogy ha a közvetlen állami építkezések üteme csökken, muszáj lesz további segítséget nyújtani az építőiparnak. Így a lakásépítések jövőbeni tervei egy újabb lökést adhatnak ennek a szegmensnek. Ha máshol nem is, de legalább a megrendelésállomány volumenén már rövidebb távon is éreztetheti hatását, ha fejlesztők és beruházok tényleg kedvet kapnak az 5%-os ÁFA kulcs bevezetésétől a munkához.

business építőipar ksh

De itt ég az olimpia reményének lángja is. Másfél éven belül az is kiderül, hogy rendezünk-e olimpiát vagy sem. Ha igen, az egy óriási lehetőség lesz magyar építőipar számára. Talán az első és utolsó alkalom egy vissza nem térő lehetőségre - amiből szó szerint - majd senki sem akar kimaradni.

Tovább

Ingatlanműhely

blogavatar

Ingatlanpiac meztelenül - így kell dobozon kívül gondolkodni. Önképzőkör, ahol a hírekben az igazságot mutatják, nem a biztonságról beszélnek. A blogot az élet írja.

Vélemények