Ismerjük meg az albérlőket

albérletpiac albérletkeresés albérlet albérlő Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Megéri. Hosszabb távon kifizetődő, de mindenképpen költséghatékony.  Az elővigyázatosság elvét szem előtt kellene tartani.

Átmenetileg bérlők

Az átmentileg bérlők csoportja a legtipikusabb élethelyzetek miatt bérelnek. Tanulás vagy munka miatt még nem biztos, hogy az adott városban hosszabb távon is elképzelik az életüket. Átmeneti bérlő lehet az is, aki eladta a saját lakását és még nem tudott másikat vásárolni. Hasonló élethelyzet az is, amikor építkezik valaki és előtte eladja a saját otthonát, de az építkezés ideje alatt valahol laknia kell. Felújítás miatt is valaki kényszerülhet albérletbe, mert olyan lakást vásárolt, amibe nem tud beköltözni. Átmentileg bérelnek azok is, akiknek még nincs saját lakásuk, de vásárlás előtt állnak. Első lakásukat vásárlók leginkább fiatalok és a szülők anyagi helyzetén múlik az, hogy meddig maradnak a fiatalok bérlők.

De miért fontos azt tudni, hogy ki és miért bérel átmentileg?

A bérbeadók sokszor a hosszú távú bérlőkben érdekeltek. A bérlőcsere/bérlőváltás egy nagy nyűg, költség és idő. Egy bérbeadó annak örül, ha évekre letudhatja egy bérlővel a kérdést, akivel minden rendben. Az átmenetileg bérlők néhány hónaptól akár pár évig is  bérelhetnek. Ha a bérbadó hosszabb távban gondolkodik, akkor jobb ha tudja, hogy mire is számíthat. Egy lakásvásárlás előtt álló vagy éppen építkezővel évekre előre nem lehet tervezni. Egy diák bérlő sem biztos, hogy időközben nem kap egy lakást „ajándékba”.

Lehet sorolni az élethelyzeteket, de mind abban közös, hogy a bérbeadónak nem biztos, hogy megéri olyan bérlőt választani, aki bizonytalan bérlő.

Tipikus az egy évre előre tervező bérbeadó, ilyen határozott idejű szerződést várnak el igen gyakran.

Sok bérlő még amiatt is háborog, hogy ő honnan tudja mi lesz vele a következő egy évben. Pont az a baj, hogy ilyen kérdések foglalkoztatják és elhiszi, hogy mindenki úgy él, ahogy ő: egyik napról a másikra.

Bérbeadóként a minimum egy év sem túl hosszú idő

Egy jól megválasztott bérlő nem egy évig marad, egy rosszul megválasztott meg lehet egy évig sem marad a lakásban. A bérlő kiválasztása nem attól függ, hogy a bérlő ki akarja-e bérelni a lakást, hanem leginkább a bérbeadó döntésétől, hogy elfogadja-e a bérlőt. Ez lehet nagyon tudatos is. A bérbeadó előre eldönti, hogy mire és kire figyel oda igazán, főleg, ha a lakása akár évekig is jól lakható. Most külön nem érdemes olyan lakásokkal foglalkozni, ahol senki sem szeretne tovább élni egy évnél. Még ilyen lakásokba is élhetnek évekig, de a nem túl élhető lakásoknál a bérbeadóknak is tisztában kell lenniük azzal, hogy ott már annak is örülni kell, ha évente kell új bérlőt keresni.

Hosszabb távra rossz lakásoknál nem érdemes tervezni. Viszont a jó lakásoknál, olyan bérlőt érdemes keresni, amit tartósan albérletben élők keresnek.

De semmi sem lehet fekete vagy fehér

A tartósan albérletben élők között vannak azok a bérlők, akiket jobb elkerülni. Ez már a bérbeadó döntése, hogy mennyire fogadja el a kockázatokat.

Két igen rossz minőségű tartós albérlőnek lehet tekinteni a bűnözőket/illegális életet élőket, illetve a vállalkozó hazárdőröket.

A bűnözők és illegális életet élők

Nem szeretnek a nevükön vagyont felhalmozni.

A lakásvásárlás elsősorban vagyonfelhalmozást jelent és csak másodsorban szolgálja a lakhatást.

Aki rosszban sántikál, az szereti gyakran változtatni a lakhelyét, állandó lakcímén nem lesz elérhető. Az ilyen emberek tartósan bérelnek, az életük aktuális szakaszának megfelelően. Egyszer fent és egyszer lent is lehetnek, de mindig rejtőzködnek.

Itt nem csak magányos farkasokat kell elképzelni, hanem már komplett családokat is.

Lehetett vagy akár most is lehet felhalmozott vagyon a család legfiatalabb tagjainak a nevén. Ezeket idővel értékesítették vagy értékesítik. Olyan lakásban nem élnek, amihez közünk van, mert az nem felel meg nekik. Akár még kiadhatják albérletbe is. A lényeg itt az, hogy gyakran költözzenek, mert úgy élnek, hogy jobb ha mindig mások a szomszédaik és nem maradnak egy környéken sokáig.

A vállalkozó hazárdőrök

Abban különböznek, hogy ők nem törvényen kívüli életet élnek. Nekik az ingatlanvagyon nem a törvények miatt terhes, hanem csak azért, mert abban hisznek, hogy ők sokkal jobban meg tudják forgatni a lakásuk árát, mint ha csak egyszerűen élnék ez egyszerű és unalmas bérből és fizetésből élők életét abban a lakásban. Nekik a saját lakásuk a tőke. Eladják és elkezdik felélni egy üzleti vállalkozás keretein belül. Hangoztatják is, hogy mennyire hülyeség ülni annyi millión, azt forgatni kell és megtöbbszörözni.

Annyiban hasonlítanak a bűnözőkhöz, hogy ők is könnyedén lehetnek egyszer fent és egyszer lent. Erős vágyuk a sikerre egyben kiszolgáltatottá teszi őket, mert ők teljesen más világban tudnak élni.

Ahogy a bűnözők és illegális életet élők is fantáziálgatnak, az ilyen vállalkozók is pont azzal tudják leginkább felhívni magukra a figyelmet, amiről és ahogyan beszélnek. Ezek az emberek felismerhetők. Pont az teszi őket édessé és csábítóvá, ami egyben a legnagyobb veszélyforrás is. Ez pedig az, hogy tartós bérlők. Csak az ilyen emberekkel sok a baj. Kezelhetetlenek és öntörvényűek. Vannak becsületes bűnözők és illegális életet élők. De még akad olyan megcsúszött vállalkozó is, aki inkább kifizeti az albérletét de az ügyfeleit már nem biztos. Erre azért nem érdemes építeni bérbeadóként, ha felismerjük a bérlőjelölt a sötét oldallal cimborál.

A tartósan albérletben élők jóval megbízhatóbb csoportja

Tudatosan bérel és ehhez megfelelő anyagi háttérrel is rendelkezik. Azért bérelnek, mert olyan lakást bérelhetnek, amit megvenni nem tudnának. Tipikusan ellentétes elv vezérli őket, mint azokat a lakástulajdonosokat, akik képesek lakásokat felhalmozni, mert nekik a vagyon számít, nem az, hogy hol és hogyan élhetnek.

Itt olyan bérlők is vannak, akiknek van saját lakásuk

Viszont abban már nem akarnak élni és eladni sem akarják. Ők is kiadják albérletbe és bérelnek egy általában jobb és drágább lakást valahol egészen máshol a városban.

Ez is egy mentalitás és nehezen fogadják el azok, akik szerint inkább éljünk egy kisebb és rosszabb saját lakásban, mint hogy bárkinek is lakbért kelljen fizetni.

A tartósan albérletben élőket pont az inspirálja, hogy a lakás birtoklása nélkül is sokkal jobb környéken és sokkal magasabb életszínvonalon élhetnek, mint amit a vagyonuk és anyagi hátterük alapján lakástulajdonosként megengedhetnék maguknak.

Bérelni kevesebb ráfordítással lehet, mint vásárolni

Akinek nem számít a vagyon, de fontos az életminőségük, azok megjelenthetnek az albérletpiacon bérlőként és bérbeadóként egyaránt.

A tartósan bérlők másik csoportjánál megváltozik az élethelyzetük, ami miatt minden átértékelődik. Dönteniük kell, hogy bérlők lesznek, vagy olyan lakást vásárolnak maguknak, amiben nem élnének szívesen. Válás után előfordulhat, hogy az addig megszokott életminőség nem fenntartható. Vagyonmegosztás történik és a pénz kevés ahhoz, hogy megfelelő ingatlant vásároljon a potenciális bérlő. Itt pénzvagyonnal rendelkezik a bérlő, nem ritkán sok tízmillió forinttal is. Ugyanakkor nem elégséges ahhoz, hogy magasan pozícionált ingatlant vásárolhasson, de számára nagyon fontos az ingatlan, amiben él.

Nem tud és nem is akar kompromisszumot kötni az életformájában. Pénze van kibérleni, de nincs pénze megvásárolni. Kibérelheti azt, amit megvásárolni nem tudna.

Olyanok, akik ezt soha sem tudnák magukról elképzelni, azok ezt meg sem érthetik. De az ingatlan tényleg elsősorban vagyon. Akinek a lakhatása, az életkörülményei fontosabbak, mint pusztán a birtoklás és annak minden előnye, ők tartós albérlők lehetnek annak minden hátrányával is. Emberek vagyunk, emberi léptékkel élhetünk. Mi választunk.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Otthonkeresők országa

lakásárak lakáspiac lakásvásárlás első lakást vásárló albérletpiac ingatlanpiac otthonteremtés Magyarország Ingatlanműhely

Ma már gyakrabban költözünk, mint évtizedekkel ezelőtt. Amíg előtte egy ingatlanban leéltük az életünket, ma már koránt sincs így. A 70-es évek nagy társasház és családi ház építési lázában sokan egész fiatalon költöztek be első és sokszor utolsó ingatlanukba. Még ma is ott élnek és könnyedén előfordulhat, hogy onnan már csak a „temetőbe fognak költözni”.

A gyerekeik és unokáik már nem így gondolkoznak az ingatlanról. Egyrészt nem társadalmi munkában építünk társasházakat és családi házakat sem, mint 40-50 évvel ezelőtt. Társasházak leendő tulajdonosai álltak össze és szervezték meg, illetve vezényelték le a munkát. De a családi házakat is a szó legtágabb értelmében vett családok építették meg. Minden családban akadtak olyan emberek, akikre lehetett számítani. Ma már ez sincs így, ezért az építkezés sem megy olyan könnyen.

Teljesen más világ van ma és teljesen máshogyan lehet saját lakáshoz jutni is. Sok értelemben nehezebb, nagyon komoly anyagi áldozatvállalást kíván, így a költözés elsődleges oka mögött a fokozatosságot érdemes meglátni.

Lépésről lépésre juthat el oda egy egyedülálló, egy pár vagy éppen egy család, hogy hosszabb távon is abban az ingatlanban képzelje el az életét, amit birtokol.

A betondzsungel szindróma

A szerencsésebb fiatalok ma is a szüleikre számíthatnak. Az első saját lakásuk, amit ajándékba kapnak, biztosan nem az lesz, ahol gyökeret vernek. Egy fiatalnak még mások a saját lakással kapcsolatos elvárásik. Ez mozgatja az albérletpiacot is. Ezért is olyan túlértékelt egy város központibb része, mert oda akarnak költözni az „otthonról először elköltözők”. Ez egyébként részben igaz is, mert mindig mindenki arra vágyik, amit még nem próbált ki.

A csendben és nyugalomban, általában szép természetes környezetben felnővő gyerekek vágynak a „betondzsungelbe”.

A szórakozás és a szórakozóhelyek motiválják őket, mert ilyenkor még buli az élet. Aztán pár év alatt nagyot fordul a többségükkel a világ. Érzékenyebbek lesznek a zajra, a tömegre, a rossz levegőre, az utcaképre, de még a szomszédokra is. Már nem minden annyire buli és annyira vicces, mint korábban. Elindul egy folyamat, amit nevezhetünk otthonkeresésnek.

Otthonkeresés

Az otthonkeresés - lakjunk albérletben vagy saját lakásban -  egy hosszabb folyamat ma. Lakásról lakásra járunk, aki albérletben él, az általában egy kicsit gyakrabban, mint akinek előtte el kell adnia ahhoz, hogy egy másik lakásba költözzön. De költözünk, mert ahogy idősödünk, úgy vágyunk valami másra. Nem egyformán, nem ugyan úgy, de vágyunk. Jobban megismerve azt a várost, ahol hosszabb távon is elképzeljük az éltünket, rájövünk, hogy hol vannak a számunkra élhető részei. Ebben segíthet minket a munkánk és a munkahelyünk is, de még a barátaink is. Ahol mozgunk, ahol dolgunk van, ott természetesen jobban kiigazodunk, egyre inkább biztonságban érezzük magunkat.

Igen, az otthonkeresés arról szól, hogy érzelmek alakulnak ki bennünk egy adott városrész iránt.

Elkezdünk kötődni. Lehet elköltözünk onnan egy hirtelen felindulásból, de a szívünk vissza húz, állandóan eszünkbe jut, hogy ott valamiért jobban éreztük magunkat, szívesebben mentünk haza. De ez idő kérdése. Amit imádtunk huszonéves korunk elején, pont annyira vethetjük meg a harmincas éveink elején. Aztán egyre inkább egy város vagy annak közvetlen környezetének (agglomeráció) élhető részei felé indulunk el.

Ez az albérletben élőknek nem olyan könnyű, mert az albérleteknél a kínálat ritkán veszi figyelembe a kereslet igényeit. Viszont nagyon érdekes az, hogy a fővárosban, az élhetőbbnek tekintett és általában jóval magasabban árazott Budán van albérletből kínálat, amíg a pesti külkerületekben viszont nincs.

Egyrészt az albérlet csak átmeneti megoldás lehet – gondolják még maguk a bérbeadók, de még sok bérlő is. Aztán rá kell jönnije ma már mindenkinek, hogy van egy olyan generáció már ma, aki soha sem fog saját tulajdonban élni. Az életvitelszerű vagy élethosszig tartó albérletekről a döntő többség még hallani sem akar.

Az egyik legnagyobb sértésnek hangozhat azt mondani valakire ma, hogy örökre bérlő marad.

A realitás hiába ez, az álmaiban mindenki lakástulajdonos akar lenni. Az álmokkal addig nincsen semmi baj, amíg egyre közelebb kerülünk a megvalósításukhoz. Ha távolodunk, akkor képesnek kell lenni elengedni.

Az ember életének annyira része az ingatlan, az ingatlan birtoklása, hogy ez a vágy egy bérlő álmaiból sem hiányozhat. Ez az álom hajtja az otthonkereső bérlőt, hogy egyre inkább otthont keressen magának és ne egy albérletet.

Egy albérlet is lehet otthon

Egyre fontosabb és értékesebb szempontokat vesz figyelembe. Az a bérlő, aki egyre többet költ albérletre és nem is sajnálja rá, az biztosan otthonkereső. Az álmodozók, legyenek reálisak vagy irreálisak az álmaik, határt szab az albérleti költségeknek és megmondja, hogy mennyit hajlandó fizetni egy albérletért és mennyit nem. De ezzel pont az otthonkeresés folyamtát állítja meg. Nem fogja jól érezni magát abban a lakásban, amiben egyébként semmilyen más körülmények között nem élne, ha nem lenne bérlő. Minél jobban megerőszakolja magát a bérlő az idő múlásával, annál nagyobb kompromisszumot kell kötnie. Lehet, a végén tényleg tud venni egy saját lakást, de az is lehet, hogy sohasem.

Viszont az ingatlan életünk mindig legnagyobb kompromisszuma. Ritkán élhetünk abban az ingatlanban, amiben igazán szeretnénk, mert mindig jobbra vágyunk.

Az első lakás

Ha meg van egy saját lakás, legyen az egy kemény spórolós időszak gyümölcse vagy csak „megszületni volt nehéz” családban egy ajándék, az első lakást követi a második. Aki ajándékba kapja a lakást, ott sokkal gyakoribb a "rossz vagy meggondolatlan" lakásvásárlás, mint annál, aki önszorgalmából teremti elő az ehhez szükséges anyagi fedezetet. A hátrányos helyzetű lakások tulajdonosai imádják is az ilyen ajándékozó szülőket és az elkényeztetett gyerekeiket, akiknek szinte mindent el lehet adni.

A második lakás

A második saját lakás általában nagyobb. Ez egy olyan közös tulajdonság minden második lakást vásárlónál, ami egyben a motivációt is meghatározza a váltásra. Pl. amíg az első lakásnál legyen az tényleg albérlet vagy saját tulajdon még nagyon számít az iskola vagy a munkahely közelsége. A második lakásnál már ezek a szempontok teljesen eltűnnek.

Nem azért költözünk második lakásba egy városban vagy annak a környékén, hogy közelebb legyünk a munkahelyhez. A második lakás már jóval inkább az otthonunk, mint az első.

Ha pedig otthon, akkor abban azok a tényezők számítanak, amit egy lakást mindenki otthonának érez. Békés legyen, pihenésre alkalmas, kellemes környezetben, ahol elfér a nagyobb család is, a barátok is, a gyerek vagy gyerekek is a játékaikkal együtt.

A nagyobb élettér és az ingatlan közvetlen és közvetett minőségibb/élhetőbb/emberközelibb környezete az otthonkeresőket a lakáspiacon az egyre értékesebb lakások irányába tereli.

Pontosan ugyan úgy, mint a bérlőknél, az otthonkereső lakásvásárló is egyre drágább lakást vásárol. Jóval hamarabb kezd el rajta gondolkodni és jóval később lépi meg, mint egy bérlő, de meglépi, aki csak tudja. Ez ugyanis már sokszor csak pénzkérdés. Kategóriákat lépni a lakáspiacon nem olyan könnyű, idő kérdése, de ha eljön az idő, akkor semmi sem állíthat meg minket.

Költözzunk el dilemma manapság

De például manapság, aki az elmúlt néhány évben költözött be a saját lakásába, könnyedén elgondolkodhat azon, hogy lehet megérné belőle kiszállni. Egy kellemes kis csendes utcácskában még felújítással együtt sem került többe neki az átalakított alaprajzú nappali+2 hálós kislakás 18 millió forintnál. Most lehet el tudná adni 25 millióért is, hiszen a környék jó, a ház és a környezete rendezett.

Felmerül az 50 milliós ingatlan gondolata, mert jól fizető állása van, mondjuk egy szép karriert felépített mérnök, így a második lakáshitel is komolyabb lehet, mint amilyen az első volt. Bátrabb és magabiztosabb lett az elmúlt évkben, nagyobbat is mer álmodni és közben gondolkodik, hogy lehet eddig nem akart három gyreket, de az a 10+10 milliós otthonteremtési támogatás azért jól jönne, ahhoz az 50 milliós lakáshoz.

Ilyenkor jobban ki van erre hegyezve érzelmileg, hallja a barátoktól, ismerősöktől, munkahelyen, hogy költöznek. Benne is elindul egy folyamat, főleg amikor hazaér és látja, hogy amiben most élnek, már kicsi, nem csak neki és a feleségének, de annak az egy gyereknek is, akinek a játékai ellepik az egész lakást.

Fotnos megjegyzés: A 10+10 milliós állami otthonteremtési támogatás valójában már saját lakással rendelkező, de nagyobba/jobba költözni akaró családoknak jelent segítséget. Az első lakásukról álmodozóknak inkább csak illúzió a CSOK.

Ha megtehetjük, akkor meg is tesszük

Minden esélye meg van rá, hogy nagyobb és egyben jobb lakásba is költözzön a 30-as évei közepén járó mérnök és családja. Teheti meg ezt azért is, mert a saját lakás vásárlásának egyik nagy előnye a felértékelődés tud lenni. Ha jó időben vásárolunk és hasonlóan jó időben adunk el, akkor a lakás több milliós árnövekedését nem zsebre rakjuk, hanem egy másik, jobb lakásra tudjuk fordítani.

Az első saját lakásnak ezért van nagy jelentősége. Minél előbb jutunk hozzá, annál valószínűbb, hogy több esélyünk van eladni és vásárolni másik lakást = költözni. A lakáspiac, ha pedig eközben éppen kegyes hozzánk, akkor még inkább motiváltak leszünk a költözésben.

A mostani lakáspiacon többen vannak ilyen dilemmában, mint akik az árcsökkenésről álmodoznak.

Egy lakás ára mindig csak akkor fontos, ha elérhetetlennek tűnik. Ha elérhető közelségbe van, akkor már az előnyeit nézzük, az értéket, amit kapunk a pénzünkért.

Például ha kedvelünk egy környéket, annyira, hogy már onnan nem nagyon költöznénk el messzire, csak másik utcába, akkor a másik utca előnyeit tesszük fel arra a láthatatlan mérlegre, nem a lakás árát vizsgálgatjuk patikamérlegen.

A lakásárak növekedése mögött az érzelmek, az ember és az ingatlan elválaszthatatlan kapcsolata, dominálnak, nem a racionális érvek.

A javuló anyagi helyzet, a növekvő jövedelem, minden emberben természetszerűleg ébreszti fel a jobb ingatlanba való költözés vágyát. A magyar lakáspiacon ezek az érzelmek és vágyak motiválják a fizetőképes és egyben piacképes keresletet. A lakáspiac sem az álmodozókból él, hanem azokból, akik az álmukat meg tudják valósítani.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Hitek és tévhitek a lakáspiacon

lakáspiac ingatlanpiac mikrocenzus 2016 ksh albérletpiac lakásviszonyok Magyarország Budapest Ingatlanműhely

Fogyunk, amiről van olyan vélemény is, hogy egyáltalán nem olyan nagy baj. Az sokkal fontosabb, hogy egészséges legyen a korösszetétel. Csak nálunk a demográfiai folyamatokban, a népességfogyás egyenlő az elöregedéssel. Egyre több az eltartott és egyre kevesebb az eltartó. Ez pedig a lakáspiacon is nagyon érdekes képet mutat.

lakáspiac ingatlanpiac mikrocenzus 2016 ksh albérletpiac lakásviszonyok Magyarország Budapest Ingatlanműhely
Fogyunk, de közben egyre több a lakás Magyarországon

Hiába csökkent a lakosság száma 1990-2016 között 5,5%-kal, a lakásállomány közben több mint 14%-kal nőtt Magyarországon. Egyre kevesebben, egyre több ingatlanban élünk. Ez már a társadalmi folyamatokat is kifejezi, a csonkacsaládok növekedését és az egyedül élők számának az emelkedését.

Bizonyos szempontból kijelenthető az, hogy hiába fogyunk, ha egyébként egyre több ingatlanra van szükségünk családi- és párkapcsolati szokásaink megváltozása miatt.

De természetesen nem csak erről van szó. Láthatjuk ,hogy nem csak a lakásállomány nőtt ez elmúlt 26 évben, hanem a nem lakott lakások száma is 47%-kal lett több. Itt már azért érezhető, hogy a társadalmi folyamatok az ingatlanpiacon is komolyan éreztetik a hatásukat. Viszont vannak még itt további érdekességek is.

lakáspiac ingatlanpiac mikrocenzus 2016 ksh albérletpiac lakásviszonyok Magyarország Budapest Ingatlanműhely
A hitelválság hatása a bérlők és tulajdonosok által lakott lakások számában is jelentős

Ha a használati jogcím szerint nézzük meg a lakott lakásokat, akkor azt láthatjuk, hogy a saját tulajdonosa által lakott lakások száma 2001-2011 között nőtt, de 2011-2016 között viszont már csökkent. Ez már nem írható mind a népességfogyás és az elvándorlás számlájára. Ebben benne van a hitelválság következménye és a Nemzeti Eszközkezelő hathatós tevékenysége is. Közel 28 ezer lakás volt tulajdonosa lett bérlője a saját lakásának 2012 és 2016 között a Nemzeti Eszközkezelő segítségével. Tehát a 105 ezerrel csökkent tulajdonosi lakásszámnak a negyedét jelenti ez az állami adósmentés. A bérlők által lakott lakások száma pedig értelemszerűen 15 éve folyamatosan nő Magyarországon.

A 2011 és 2016 közötti időszakban 45 ezerrel több lett a bérelt lakás ,amiből már viszont több mint a felét a Nemzeti Eszközkezelő bérlői jelentik.

A téma nagyon kényes, tudjuk, hogy nem szívesen beszél erről nagyon senki. A médiában is csak néha-néha hallani félinformációkat erről. Így viszont már érthető, hogy mennyire pici a magyarországi bérelt lakások piaca és arra milyen közvetett hatással tud lenni maga az állam vagy éppen közvetlenül az önkormányzatokon keresztül. A piaci alapú albérletpiac az elmúlt 5 évben nem tudott olyan mértékben növekedni, mint az állami bérlakáspiac – jelenthetjük ki most már a számok alapján teljesen biztosan.

lakáspiac ingatlanpiac mikrocenzus 2016 ksh albérletpiac lakásviszonyok Magyarország Budapest Ingatlanműhely
Budapest is szenved, a belső migráció kevés és gyenge

Azt is lehet néha hallani, hogy bár Magyarország egésze fogy és elnéptelenedik, bezzeg Budapest él és virul. Ezért nézzük meg a számokat közelebbről. Ugyanis a számok soha sem hazudnak, hanem csak mi emberek magyarázzuk őket félre. Az országos negatív folyamatok (nagyobb) részben Budapestet is érintik. 1990 és 2016 között Budapest lakossága több mint 14%-kal csökkent.

Még mindig nem élnek annyian Budapesten, mint éltek 15 évvel ezelőtt. 2011 és 2016 között 35 ezerrel nőtt Budapest lakossága.

Ezt nem lehet nevezni erős belső migrációnak. Budapest is szenvedett az elvándorlástól és szenved még ma is. Ezt az elmúlt 5 év minimális növekedése is nagyon jól mutatja. Az országos jelenséggel teljes harmóniában Budapest 14 %-os népességcsökkenése (Megjegyzés: Budapest jobban fogyott, mint az ország!) mellett 14%-kal nőtt a lakásállomány. A növekvő lakásállomány mögött az az országos folyamat is jól látható, hogy egyre kevesebben élünk egyre több lakásban Budapesten is.  Miközben a nem lakott lakások száma még mindig több mint volt 2001-ben. A nem lakott lakások száma csökkent 2011 és 2016 között. Budapest fénye lehet még a régi, de a dicsősége egyelőre még a múlt homályába vész.

lakáspiac ingatlanpiac mikrocenzus 2016 ksh albérletpiac lakásviszonyok Magyarország Budapest Ingatlanműhely
Budapesten a bérelt lakások aránya a teljes lakásállományhoz képest 15 éve stagnál

A tulajdonosai által lakott lakások száma 2001 és 2016 között nőtt, de 2011 és 2016 között viszont már az országos folyamatoknak megfelelően itt is csökkent. A hitelválság Budapestet is érintette. Közben a bérelt lakások száma is nőtt, de nem úgy mint országosan. Nagyon érdekes, hogy a nagy hitekkel és tévhitekkel ellentétben az elmúlt 15 évben csak 15 ezzerrel lett több a bérlők által lakott lakások száma Budapesten.

2001 és 2011 között a bérelt lakások száma csökkent. Erről sem nagyon lehetett hallani, mert az a tévhit járja, hogy Budapesten a bérelt lakásokra mindig nagy szükség van és erős, növekvő a kereslet.

Ehhez képest ezt a képet árnyalják a számok. Amíg országosan folyamatosan nőtt a bérelt lakások száma az elmúlt 15 évben, ez Budapestről már aligha mondható el. 2011 és 2016 között 21 ezerrel több lett a bérelt lakás.

Jól mutatja azt, hogy a budapesti bérelt lakások piaca is inkább kimászott a gödörből az elmúlt években, de 2001 óta a bérelt lakások aránya az összes lakáshoz képest 13% alatt stagnál.

Egyben ez pedig nagyon szépen mutatja, hogy a kereslet nagyon is korlátos. Ha azt vesszük figyelembe, hogy 117 ezer volt a piaci és nem piaci bérelt lakások száma összesen Budapesten és közben több mint 104 ezer lakás állt üresen 2016-ban ugyan ebben a városban, akkor ennek üzenet értéke van.

Azt üzeni Budapest, hogy itt sem lehet mindent kiadni, nem csak az ár miatt, hanem azért is, mert nincs rá bérlői igény.

Budapesten az állami/önkormányzati és piaci alapú bérlakáspiac a lakásállomány kevesebb mint 13%-át érinti már 15 éve. Ebből pedig az önkormányzati/állami bérlakáspiac a jelentősebb. Érdekes elgondolkodni a különböző módon felhergelt tömegeknek azon, hogy ha Budapest sem tudja magát kivonni a demográfiai folyamatok káros hátása alól, akkor mi várható itt később?

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Albérletkeresés biztonságosan

albérletpiac albérletkeresés albérletkereső albérlet Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Hamarosan indul az albérletszezon. Június és szeptember között a legaktívabb a piac. Ilyen az életritmusunk Magyarországon, hogy ha változás van az életünkben, az nagyrészt nyáron lesz nagy hatással az életünkre. Az ember és a lakás pedig elválaszthatatlanok. Lakni valahol mindig kell. Új munkahely és új iskola tipikus albérletkereső élethelyzet. De ebben az időszakban jár le a legtöbb bérleti szerződés is, amikor elindul a bérlővándorlás. Nem biztos, hogy mindenki ugyanott marad, ahol tavaly bérelt. Például rájön, hogy még sem az az igazi a lakás. Lakva ismeri meg egymást az ember és lehet bérlőként éppen elegünk van a bérbeadóból vagy a szomszédokból.

Általában egy lakásban egy bérlő akkor marad, ha hagyják és ő is ott akar élni.

Eladni vagy éppen felújítani is ilyenkor szokás, ezért jó néhány bérlőnek azért kell költözni, mert megkérik, hogy költözzenek el. Budapesten az is előfordul, hogy ezekben a hónapokban vendészállás lesz a lakás és nem albérlet, főleg ha teljesen belvárosi elhelyezkedésű. Ilyenkor a bérbeadó 8 hónapra adja ki a lakást bérlőnek és 4 hónapot pedig fogadja a vendégeket, mint egyfajta kockázatkezelés és bevétel maximalizálás.

Tehát leendő bérlőként is érdemes odafigyelni a részletekre és úgy választani lakást és bérbeadót, hogy túl nagy meglepetés ne érhessen minket. Tudjuk, hogy ezt sokkal könnyebb mondani, mint kivitelezni, mert az albérletek körül nyáron nagy a nyüzsgés, általában nyomás alatt vannak a bérlők. Kapkodnak, amit nem is olyan ritkán ki tudnak használni kétszínű ingatlanosok és lakástulajdonosok.

Ezért vegyünk egy mély levegőt, szem becsuk, közben lélegzetet benntart, pár másodperc és kifújhatjuk magunkat. Először is fő a nyugalom, ha albérletkeresésről van szó. A témát újszerű oldaláról közelítjük meg, hogy segítsünk minden olyan bérlőt, aki több figyelmet érdemel.

Na igen, a bérlőket sem lehet kilóra mérni. Tehát bérlőként jó ha tisztában vagyunk az értékünkkel, már ha van értékünk.

A bérlő biztonságos lakást keres, ahogy a bérbeadó pedig biztonságos bérlőt

A biztonságkeresés az albérletpiacon egy felbecsülhetetlen érték. Egy bérlő, akivel csak a baj van, az nagyon sok kárt tud okozni és nem csak időpazarlás vele foglalkozni, de még sok költséget is jelent. Na az ilyen bérlőnek nincs értéke. Ahogy az olyen bérbeadónak sem, aki az ilyen rossz bérlő párja. Mondhatnánk a zsák és a foltja. Ha ilyen bérlő és bérbeadó akad egymásba ott aztán tud pezsegni az élet. Az biztos, hogy mindent el lehet mondani az ilyen helyzetről csak azt nem, hogy biztonságos.

Bérlőként, ha zavart, nyugtalan, már-már arrogáns és diszkréten agresszív, pénzzel különösen motiválható bérbeadóval találkozunk, attól igen csak óvakodjunk.

A biztonság pénzben nem kifejezhető

Az a bérlő, aki pénzért akar bizalmat vásárolni, azoktól meg a bérbeadók fognak óvakodni. Ilyen például az a ritka helyzet, amikor a bérlő úgy próbálja növelni az esélyeit és az alkupozícióját, hogy több havi bérleti díj kifizetését ajánlja fel előre. Ez lehet 3-6-12 hónap is, amiért általában kedvezményes bérleti díjat akarnak.

Na de mi a baj ez előrefizetéssel és miért riasztó ez egy bérbeadónak?

Egyrészt azért, mert a másik felet nem ismeri és az jut eszébe róla először, hogy egy tipikus „pénzember” a bérlő, aki őt, legalábbis a bizalmát, kilóra akarja megvenni.

A bizalom és a biztonság kéz a kézben járnak az albérletpiacon. Ha a bérbeadó nem érzi magát biztonságban, akkor bizalmatlan lesz a bérlővel szemben.

Ez meg bérlőként nem lehet érdekünk, mert elsősorban a bizalom megalapozása a célunk.

A kedvezményes bérleti díj alapja meg a bizalom. Ha a másik félben nem bízik a bérbeadó, azzal áralkuba biztosan nem bocsátkozik.

Meg is tud lepedőni az előrefizetéssel „vagánykodó” bérlő, hogy inkább elutasítják, mint sem tárt karokkal várják az albérletpiacon. Az előre fizető bérlők az albérletpiac prostituáltjai, akik „könnyű örömöket kínálnak”, és könnyen megégetheti magát a bérbeadó, ha nálunk keresi a boldogságot.

Olyan is van, hogy a bérlőnek segítő ingatlanosnak ajánlanak bérlők „zsebbe” mondjuk plusz 1 havi bérleti díjnak megfelelő „jattot”, hogy ha a bérbeadót segítik meggyőzni, hogy ők a tuti bérlő. Most lesz ingatlanos, aki kapva kap az alkalmon és azonnal „elkurvul”. Lesz, aki diplomatikusan visszautasítja és jelzi a lakás tulajdonosának, hogy sajnálja, de ez a bérlő nem az a bérlő, akit keresnek. És még bérlőként se menjünk bele semmilyen felfelé alkudozásba, licitbe.

Az a bérbeadó, amelyik pénzéhes és pénzsóvár, azt messziről el kell kerülni. Az akkor is így fog viselkedni, amikor valamit javítani kell a lakásban vagy éppen elköltözéskör a  pénzügyi biztosítékot mindenféle indokkal visszatarthatja.

Bármilyen furán hangzik is, a pénz az albérletpiacon nem segíti a feleket az együttműködésben, hanem a legtöbb vitára okot adó. Így ahol a pénz már ideje korán természetellenes módon kerül a középpontba, ott a biztonságot kereső bérlő vagy bérbeadó azonnal ki fog lépni. Legalábbis ezt súgják majd neki az ösztönei. Ha a bérlő és a bérbeadó az első pillanattól kezdve egy hullámhosszon vannak, látszik a bérlőn, hogy ilyen lakást és ilyen bérbeadót keres, a bérbeadón pedig, hogy ilyen bérlőt, akkor ott akár még kedvezményekre is számíthat a bérlő.

Az áralku az albérletpiacon még kényesebb téma

Ahogy vásárlásnál, úgy bérlésnél sem szabad alkudozni, hogy sértegetjük a lakást, mert azzal a lakás bérbeadóját fogjuk megsérteni. Ha érdekel minket a kiadó lakás, a bérbeadót meg láthatóan mi érdekeljük, akkor sem azt kérdezzük, hogy „Mennyi a vége?”, mert az arrogáns.

Ne felejtsük el, hogy nem anyagiaskodunk, nem játsszuk a pénzembert sem. Mondunk egy árat, ami érthető legyen és magabiztos, amellett, hogy reális is.

Eleve abból indulunk ki, hogy eszement árazású lakást úgy sem nézünk meg. Ha tól-ig nézünk albérleteket, azért egy idő után látjuk, hogy kb. mit kaphatunk a pénzünkért.

A reálisan árazott lakásoknál is, ha meglátja bennünk a bérbeadó a biztonságos bérlőt, akkor kb. 10% kedvezménnyel számolhatunk.

Még egyszer mondjuk, hogy ez csak akkor működik, ha a bérbeadó ugyanolyan biztonsági játékos, mint mi vagyunk. Ha bérlőként nem látjuk a másik félben a szándékot az együttműködésre, akkor ott kár vesztegetni az időt az alkudozással.

Bérlőként, a kommunikációs készségünk, a mentalitásunk, az, hogy mennyire tudunk kapcsolatot teremteni bérbeadóval, hosszabb távon pénzben kifejezhető előnyt jelent. A biztonságos bérlőnél ritkábban és kevesebbet is emelnek a bérleti díjat.

Egy biztonságos bérlő az bizony kincs a bérbeadónak, mindent megtesz, hogy megtartsa, akár úgy is, hogy a kedvében jár.

Albérletkeresésnél a bérbeadóra is figyeljünk oda, ne csak a lakásra. A jó ár/érték arányú albérlethez egy biztonságos és biztonságot kereső bérbeadón át vezet az út. Bérlőként mi magunktól, nem pedig másoktól, függ az, hogy értékesek vagyunk-e, értéket képviselünk-e az albérletpiacon. Ha igen, nem kell elkurvulnunk, nem kell kockáztatnunk, nem kell színészkednünk és nem kell háborúznunk sem. Egyszerűen és normálisan bérelhetünk egy normális lakást, normális áron, egy normális bérbeadótól. Hiszen ilyen is van, csak meg kell keresni, fel kell tudni ismerni és élni tudni kell a kínálkozó lehetőséggel.

Összefüggések az albérletpiacon:

albérletpiac albérletkeresés albérletkereső albérlet Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Budapesti Albérletpiac 2017

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Természetes intelligencia

lakáspiac albérletpiac újlakáspiac ingatlanpiac közélet jogállam Magyarország Ingatlanműhely

Kérdezni szeretünk, nem válaszolni. Kérdőre vonunk, de felelősséget nem vállalunk. Kritizálni nagyon tudunk, viszont önkritikánk nincs. Jogaink vannak, de kötelezettségeink nincsenek. Érdekeinket akarjuk érvényesíteni, nem kompromisszumot kötni. Az érdekünk lehet etikátlan, tisztességtelen, jogsértő és akár bűncselekmény is. Az érdekünk attól az érdekünk, hogy számunkra előnyökkel jár, még ha ez másoknak erkölcsi vagy éppen anyagi kárt is okoz. 

Vevőként, bérlőként, eladóként és bérbeadóként érdekünkben áll az ingatlanost megkerülni, nem betartani a vele kötött szerződést vagy bármilyen szóbeli megállapodást. Az ingatlanost kutyába sem kell venni, mert az ingatlanosnak érdeke, hogy akár olyan szerződést írasson alá, olyan elvárásokat támasszon, ami később tisztességtelen és jogszerűtlen előnyökhöz juttathatja. Kiadni a lakást egy olyan bérlőnek, amit mi találunk és nem az ingatlanos, az a mi anyagi érdekünk elsősorban. Nem számít, hogy megnézzük az ingatlanos bérlőjét. Lehet, hogy sokkal normálisabb, jobban bele illik a lakóközösségbe. Nem várjuk meg, kiadjuk gyorsan a lakást az első fizetőképes bérlőnek, még mielőtt az ingatlanos odaér, és akkor a találkozó előtt pár perccel lemondjuk az ingatlanost. Az a bérlő, aki az ingatlanossal megy, pedig értetlenül áll a történtek előtt, hogy neki azt ígérték ő lehet az első, aki megnézi. De az ingatlan tulajdonosának nem ez volt az érdeke, még ha a társasháznak már viszont az lenne, hogy a lehető legalkalmasabb személy költözzön be, ne pedig a lakás tulajdonosának anyagi érdekei írják ezt felül.

De miért is történne ez másképp, ha egy lakás eladásánál sem az számít, hogy olyan vevő vegye meg a lakást vagy a házat, akit a szomszédok és a környezet is megkíván! A lényeg ma még mindig az, hogy kifizesse a vételárat, a többi nem számít. A tulajdonos vagy az ingatlanos figyel-e erre? Nem lehet tudni. Lehet néha igen, aztán az is lehet, hogy soha.

Ez végül is egy olyan ország, ahol csak azt látjuk és halljuk meg, arról beszélünk és csak azt fogadjuk el, ami mind érdekünkben áll. Az érdekünk az zene füleinknek, minden más csak propaganda és hazugság. A mi igazunk az igaz, az minden és mindenki érdeke felett álló. Magunkra figyelünk, nem másokra. Magunkért küzdünk, nem másokért. Ez az érdekünk, így szocializálódunk. A szólásszabadság azt jelenti nekünk, hogy csak annak szabad beszélni, akinek a véleményét érdekünkben áll tudni. Mindenki más fogja be a száját, kussoljon, mert úgy is csak ellenünk, az érdekeink ellen agitál. Ha az érdekeink úgy kívánják megalkuvóak vagyunk, szélkakasok, úgy táncolunk, ahogy az érdekünk fütyül.

Csak a véletlen műve, hogy például egy lakásvásárló az mennyire lesz szomszédbarát. Mert a szomszédokról mindig sok szó esik. Az akár a bérlőket és a vevőket is nagyon tudja érdekelni, de még az ingatlanost is és a lakáshirdetésekben is gyakran hívják fel rájuk a figyelmet. Amikor már viszont a bérlő, a vevő vagy az ingatlanos kerülnek a nagyító alá, hogy megnézzük mennyire lennének ők megfelelőek, együttműködőek, kompromisszumkészek, azt leggyakrabban  személyes támadásnak élik meg.  Az már egy olyan határ átlépése, ami nem áll az érdekükben. Főleg olyankor, amikor ők is csak olyan emberek, akik a saját érdekeiket akarják érvényesíteni minden áron.

De ott vannak a rejtett problémák, műszaki, emberi, társasházi, pénzügyi. Hol látni olyan lakáshirdetést, hogy a lakás penészesedik, vagy minden évben beázik, vagy sok a betörés a házban és a környéken? Rossz közösképviselettel lakás eladó vagy kiadó hirdetés sincs. Ott vannak a súlyos társasházi gondok, ahol tele lehet a ház nemfizetőkkel, adóssággal. Az önkormányzati tulajdon általában csak bajt jelent egy társasház életében. Elsősorban nehezen kezelhető lakókkal, másodsorban pedig behajtathatatlan adóssággal, amikről lakóként ott élve vagy az első közgyűlésen fogunk szembesülni.

Sem vevőként sem bérlőként nem áll érdekünkben olyan társasházban élni, ami nem igazán élhető. De nem csak a használt lakások piaca kritikus ilyen szempontból. Az új építésű lakásoknál az építtetőnek a költségek minimalizálása az érdeke. Nem azzal reklámozza a lakásait, hogy a legolcsóbb anyagokat, a legolcsóbb munkaerőt és a legolcsóbb technológiákat alkalmazza kivitelezéskor. Mindenből a minimum az érdeke, egyet kivéve, a lakások eladási ára. Az értékesítő viszont már arról fog beszélni, hogy itt minden világszínvonalú, miközben a munkaerőt elnézve erős kétségeink támadhatnak. Erős gondolat, de a magyar munkaerő magyar színvonalra képes!

Egy rendszerben a leggyengébb láncszem minősége határozza meg a teljes rendszer minőségét. Aki nem járt még társasházak építésén, annak érdekes élmény lehet, ha azt feltételezi, hogy az elkészült ház és a lakások minősége a munkaerő minőségével egyenesen arányos. Az építőipar nem agysebészet, de attól még olyanok végezhetnék, akik képesek minőségi munkát végezni. De általános probléma, hogy sokszor nem képesek. Izgalmas kérdés ez manapság, amikor az építőipar emberhiánnyal küzd, de munka meg lenne. Ilyenkor még inkább alkalmazzák azt, akit egyébként nem kellene. Ez az építőipar érdeke, nem a lakásvásárlóké. Darabra mérni az építőipari munkaerőt ugyanúgy nem lehet, mint darabra mérni a vevőt, bérlőt, a lakást és az ingatlanost, de még az építtetőt sem. Élhetnénk érdekközösségben is, de ma még inkább az érdekellentétek határozzák meg a mindennapjainkat, nem csak a lakáspiacon, hanem a magán- és közéletben egyaránt.

Kép: Isztanbul, Törökország, Insagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ahol véget ér a bizalom, ott kezdődik a jog

albérletpiac lakásbérleti jogviszony lakásbérleti szerződés felmondás szerződés megszűnése Lakástörvény Ptk. lakáskiürítés birtokper Magyarország Ingatlanműhely

Az emberi tényező minden esetben rizikófaktor. Ezt mint ha elfelejtenék azok a híradások, ahol egy lakás hasznosítását könnyűnek, a pénzcsinálást kockázatok nélkül %-ban kifejezhetőnek tartják. Vegyél egy lakást, ad ki és majd dől lé, néhány év és megtérül a befektetett tőke. A lakásárak emelkedése megosztó. Mögötte racionális érvként a lakások hasznosításából származó kecsegtető bevételeket látják. A kockázatok meg hiányoznak a képletből.

Az utóbbi évek lakásárnövekedése mellett, a kiadó lakások piaca kockázatos bérlőkkel találta magát szembe.

A jó bérlők vagy lakást vettek, vagy külföldre költöztek, de egyébként is jelentősen kevesebben vannak, mert a demográfiai hatások a bérlők számát és minőségét egyaránt befolyásolják. A lakások árai a hasznosításuk kockázatát biztosan nem fejezik ki. Ez egy eléggé beárazhatatlan kockázat.

Úr isten, a bérlő nem akar elköltözni!

Most egy olyan példán mutatunk be egy kockázatot, ami életszerű, bárkivel megtörténhet.

1.  A lakást határozott 12 hónapos bérleti szerződéssel lakja a bérlő. Fizet, nagyjából minden rendben.

2. A bérbeadó mégis úgy gondolja, hogy a határozott idő leteltével új szerződést nem köt a bérlővel.

3. A szerződés lejárata előtt kb. 60 nappal, tehát időben jelzi, a bérbeadó a bérlőjének, hogy ezzel a lakással ne tervezzen hosszabb távon. Ez eddig mind szép és jó, korrekt a bérbeadó, mert időben szól.

4. A bérlő eddig nem is firtatta, hogy tovább maradna.

5.  A hír hallatán viszont azonnal pánikol, ragaszkodik ahhoz, hogy tovább maradjon.

A dilemma tehát adott, a bérbeadónak joga, hogy a lejáró szerződés után búcsút intsen a bérlőnek. A bérlő viszont visszaélhet a helyzetével és provokatív lesz.

Ebben a példában ez történik. Kijelenti a bérlő, hogy neki ez a 60 nap nem elég új lakás megtalálásra, megsértődik, befeszül és gyakorlatilag az egész bérleti jogviszonyt felrúgja. Jogszerűen nem maradhat, ezért marad a jogsértés. Ez a helyzet adott és fontos megjegyezni, hogy a 12 hónapos szerződés 10. hónapjában vagyunk, közel a szerződés eredeti megszűnésének dátuma. Ez a szituációt nem teszi általánosíthatóvá. Hogy a későbbi félreértések elkerüljük, itt ez egy nagyon fontos körülmény. A vitának itt nincs igazi előzménye. A bérlő eddig mindent rendesen fizetett, betartotta a szerződést. Csak a 10. hónapban közölt hír hallatán, miszerint a 12. hónap végével mennie kell, teljes mértékben feldühíti, kiszámíthatatlanná teszi, elveszíti a józan ítélőképességét:

I. Az tipikus, hogy a provokatív bérlő a sérelmeit egy általában túl hosszú szövegkörnyezetben (jelen esetben egy e-mail) tudatja a bérbeadóval. A személyeskedést, a támadásokat, a fantáziálgatást el kell tudni engedni. A lényegre kell helyezni a hangsúlyt. Itt pedig elhangzik az első súlyos mondat, miszerint:

„A korábban jelzettek szerint nem tudunk a megadott időpontban kiköltözni az ingatlanból és élünk azon szerzett jogunkkal, hogy a szerződés lejárata után is az ingatlanban maradunk a lakhatási helyzetünk (remélhetőleg rövid) megoldásáig…”

II. Ilyen helyzetben tipikus, hogy a bérlő átveszi az irányítást, teljesen bizonytalan helyzetet teremt. Az is tipikus, hogy az irányító bérlő, egyoldalú döntéseket hoz és önkényesesen szabályokat talál ki, mint pl.:

"A bérleti szerződéskor kifizetett kauciót le fogjuk lakni, a tárgyhavi bérleti díjat és rezsit ebből kérjük levonni. Sajnos nem látunk esélyt arra, hogy a mostani állapotban bármi kauciót is visszakapnánk.”

III. Bizalmatlan környezetet teremt, amiben ő maga is kimutatja, hogy mennyire bizalmatlan. A provokáció első megnyilvánulása mindig a kaució, vagy jogilag a bérleti díj biztosítéka, körül forog.

Ez a pénzügyi biztosíték mindig áldozatul esik a felek közötti bizalom megromlásának. Kéz a kézben jár a fizetés megtagadása, vagy másképpen a pénzügyi biztosíték felélése. Erre minden provokatív bérlő azonnal önkényes jogot formál, attól függetlenül, hogy ezt a vele kötött bérleti szerződés és egyébként a törvény is tiltja.

Elsőnek megismerkedtünk a körülményekkel, most pedig a következményekkel szembesültünk, ha a bérlőnek nem tetszik a határozott idejű bérleti szerződés közelgő vége.

Stratégia lépésről lépésre

Ha közjegyző előtt kötöttünk lakásbérleti szerződést, ha nem, minden ilyen bizonytalan helyzetet biztos jogi környezetté kell átalakítani. A közhiedelemmel ellentétben a közjegyzős szerződés sem azonnal végrehajtathó.

Alfa Lépés  Az első és legfontosabb lépés minden esetben a bérleti szerződés felmondása. A felmondás a szerződés jövőbeni megszűntetésére irányul. Tehát szerződést nem a felmondás szünteti meg, hanem a felmondási határidő leteltével automatikusan megszűnik.

A felmondás mindennek az alfája és az omegája. Ugyanis bérbeadóként az a célunk, hogy a bérlőből a szerződés megszűnése után már ne legyen bérlő.

Ameddig bérlő, addig a bérlőket illető jogai vannak, pl. jogszerűen használhatja az ingatlant, még akkor is, ha egy árva fillért nem fizet érte. Onnantól kezdve, hogy a bérlő nem bérlő többé, már csak jogsértően használhatja a lakást. Amíg jogszerűen használja az ingatlant, addig a bérbeadónak tűrési kötelezettsége van. Ez vonatkozik a felmondási időre is. A felmondási idő alatt, ha nem történik semmi, a bérlő elzárkózik, körülményeskedő lesz, szinte elérhetetlen, akkor az ellen nincs semmi jogi eszköz. Ahogy vége a felmondási időnek, a szerződés megszűnik, és onnantól kezdve a bérlőből egy jogcím nélküli lakó lesz.

A szerződés megszüntetése felmondással a biztos jogi környezetet teremti meg.

Azért nem részletezzük külön a felmondás szabályait, mert az a bérleti szerződésben foglaltaktól és a helyzettől függően is változhat. Egy biztos, minden ilyen bérlői provokáció, amit írásban jól alátámasztanak általában felháborító érvelésekkel, mind fenntarthatatlanná teszik a bérleti jogviszonyt, a bérbeadótól annak további fenntartása már nem elvárható. Ez egy felmondási ok és egyben körülmény is. A minimum 15 napos felmondási idő, a hónap végével történő felmondással súlyosan kirívó esetekben (tehát ahol nem kell, hogy megelőzze a felmondást a bérlő felszólítása, hiszen kommunikációjával, cselekedetivel minden kétséget kizáróan félelemkeltő és felmondásra okot adó) jogszerű és törvényes. Ez a helyzet pedig még mindig az adott példára vonatkozik, nem általános kijelentés, például csak a szimplán nemfizető bérlőre.

Egy ilyen eklöltözés megtagadása, a lakás elfoglalásának írásba adása és azonnali fizetésmegtagadás a pénzügyi biztosíték felélésével  együtt egy speciális körülmény a 12 hónapos szerződés 10. hónapjában.

Béta lépés Ahogy a szerződés megszűnik, a felmondási határidő után, fel kell szólítani a már jogcím nélküli lakókat, hogy az ingatlant hagyják el. Bár a felmondás része ez már a felmondást közlő levélben, ne felejtsük el a szerződés megszűnésének első napján azonnal felszólítani újból az ingatlan elhagyására és átadására a lakót.

Lakáskiürítés, A LÉPÉS A megszűnt szerződés jogosítja fel a bérbeadót, hogy akár a közjegyzős szerződés erre vonatkozó részét, akár végrehajtási törvény nemperes eljárásban történő lakáskiürítését kezdeményezze.

Előbb nem kérhet ilyet, ennek jogi alapja a szerződés megszűnése és hogy a bérlőből jogcím nélküli rosszhiszemű lakáshasználó legyen, aki önhatalmával visszaélve, tartja elfoglalva a lakást a bérbeadó beleegyezése és hozzájárulása nélkül.

Ha közjegyző vagy ügyvéd segítségét veszi igénybe a bérbeadó a lakáskiürítési eljárásban a felmondás és szerződés megszüntetése mégegyszer mondjuk, hogy minden esetben alapfeltétel. Ezért erre helyezzen minden bérbeadó nagy hangsúlyt. Akár már úgy, hogy a bérleti szerződésben a szerződés felmondása és megszüntetése külön fontos rész legyen. Ne akkor kelljen kitalálni, hogy mi legyen, amikor baj van, hanem legyen a bérleti szerződés egyértelmű és világos. Így azt a bérlő aláírásával igazolni lehet, hogy a szerződéskötés pillanatában már elfogadta.

Kiskorú veszélyeztetése

Külön említésre méltó az a körülmény, ha az ilyen renitens bérlő kiskorúval él az ingatlanban. A közhidelmekkel ellentétben a családos bérlőt a törvény nem védi.

Sőt, hangsúlyozzuk ennek súlyos következményét, kiskorú veszélyeztetése miatt a szülőt vonhatják felelősségre, a kiskorú gyereket elvehetik tőle, ha nem tudja biztosítani a kiskorú lakhatását. Ez különösen igaz a gyerekét egyedül nevelő szülőkre, akik meggondolatlanul a gyerekeiket úgy védik, hogy közben pajzsként használják őket jogvitákban. Érzelmi zsarolás és lelki terror kiskorú gyerekekkel élő bérlőknél elég általános jelenség.

A Ezt már a szerződés felmondásánál, a szerződés megszűnésénél figyelembe kell venni és hangsúlyozni is kell.

B Egy lakás kiürítésénál, ha kiskorú is érintett, akkor a védelembe vételről fog intézkedni a bíróság a lakás kiürítése előtt. Ilyenkor a kiskorú jogai az elsők, a hatóság azt tartja tiszteletben és csak ezután történhet meg a lakás átadása az ingatlan tulajdonosának.

C Moratórium sem vonatkozik a jogcím nélküli önkényes lakókra, így sem a kisgyerekes sem pedig a gyerek nélküli bérlők provokációjának nem szabad felülni. A lakás kiürítése végrehajtással folyamatos, aminek pont az a lényege, hogy jogcím nélkül, tehát bérleti jogviszony nélkül, önkényesen tartózkodnak más magántulajdonában.

D Birtokvédelemmel fenyegetőző bérlők esetében is jó tudni, hogy a birtokvédelem a jóhiszemű és elsősorban jogcímmel rendelkező bérlőt illeti meg. A rosszhiszemű és jogcím nélküli lakáselfoglalót birtokvédelem nem illeti meg. Bitokvédelmet és az eredeti helyzet visszaállítását az ingatlan tulajdonosa kérheti olyan esetekben, ahol a bitokper (peres eljárás) elkerülhetetlen.  Ilyen esetben a lakást használó, azt elfoglaló a jogerős ítélet végrehajtásáig az ingatlan felett rendelkezhet, ennek költségeit polgári peres eljárásban lehet csak érvényesíteni. Ez már az igazi szélhálmos "bérlők" terepe, akik betegesen ügyelnek arra, hogy a felelősségrevonásuk lassú és körülményes legyen.

Újra és újból  hangsúlyozzuk, hogy szándékosan nem hemzsegnek itt most jogszabályok, ez nem jogi tanácsadás, hanem egy figyelemfelhívás. Minden helyzet egyedi, ezért aki bérbeadó, az vegye komolyan a bérleti szerződését és jogi segítség nélkül, önbiráskodásba ne bonyolódjon még akkor sem, ha a bérlő mindent elkövet ezért. A hideg vér és a józan ész, a jogtudatosság, a bérbeadó jogbiztonságának alapkövei.

A Lakástörvény és Ptk. értelmezése:

albérletpiac lakásbérleti jogviszony lakásbérleti szerződés felmondás szerződés megszűnése Lakástörvény Ptk. lakáskiürítés birtokper Magyarország Ingatlanműhely
Lakásbérleti jogviszony

FONTOS: A bejegyzés szereplői nem valós személyek és bármilyen hasonlóság a valósággal csak a véletlen műve!

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Amikor a tested a kaució

online társkeresés albérlet albérletpiac Budapest Magyarország Ingatlanműhely

A munka ünnepén beszélhetünk arról is, hogy életcél lehet a munka nélküli élet is. A média példaképeket állít ma fel, a könnyű útról, egy világról, ahol csak a csillogás, a valódi nagybetűs élet vár. Mindig a fiatalok a célpontok. Élményekre szomjaznak, különleges életet akarnak élni. A pénz ilyenkor még cél, nem eszköz. Általában sokkal nagyobbak az igényeik, mint az anyagi lehetőségeik. Celebségről ábrándoznak, bulvár hírek médiaszemélyiségei akarnak lenni, az ő életüket akarják élni. A felnőtté váláshoz vezető út a szépségen keresztül is vezethet. A szépség, a külső adottság, a szép emberek kiváltságos helyzete vonzó. A szép és gyönyörű nők szinte bármit elérhetnek, határ a csillagos ég, ülteti al a bogarat a szórakoztatóipar. A gazdag férfiak bármilyen nőből irigyelt életet élő embert tehetnek még Magyarországon is.  Az ilyen közös boldogság a gátlások teljes lerombolást igényeli. A férfinál a pénz van, a nőnél a teste. Mindegyiknek a másikra van szüksége, pontosabban arra amije van. Itt nem túl sok hely van a romantikának, a fehér lovon érkező hercegnek.

A hazai online társkereső birodalom sem polgárpukkasztóbb és erkölcstelenebb, mint a hazai kereskedelmi média és bulvár sajtó. Felelősséget nem vállalnak, csak mutatják az utat, választási lehetőségeket kínálnak.

A randivonal.hu ártatlansága, a viszony.hu és szexrandi.hu bűnös élvezete között vékony a határ. Nincs fiatal, aki ne ismerné ezeket az oldalakat. Az online társkereső birodalom szemet vetett néhány éve egy társkereső magyar appra is, ntice néven futott. Már csak az ntice kft. van, aminek az egyszemélyes tulajdonosa és ügyvezetője a magyar randiguru. Ő is csak a szexről tud beszélni általában, legközelebb május 8-án egy  média konferencián. Az ő vezetésével ez a kft. üzemelteti a puncs.hu oldalt, amiről mindent elmond ez a rövid videó.

Ezt az oldalt is ismeri már minden fiatal. Főleg a lányok. Lányoknak kínálja a könnyű boldogságot. Buli, vásárlás, utazás korlátok nélkül, csak add el magad, találj egy férfit, aki minden vágyadat teljesíti, ha te teljesíted az övét. A lányok meg csak azt látják, hogy a külsejükkel könnyebben lehet boldogulni, mint munkával. Nem akarnak olyan szürke életet élni, mint a szüleik. Legyenek szexik, csinosak és csábítóak, a többi már jön magától. Felfedezők, akiket ugyanúgy fel kell fedezni. Az oldal is egyértelmű kérdéseket tesz fel és egyértelmű válaszokat is ad fiatal lányoknak.

online társkeresés albérlet albérletpiac Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Kérdezz-Felelek a puncs.hu oldalon

Ha csak a pénz hiányzik az életükből, azt könnyen megkaphatják. Erkölcsi alapot is adnak a fiatal lányoknak, hogy a játék az játék:

„ Mégis a vagyon ősidők óta fontos eleme a párkapcsolatoknak, csak ezt sokan nem vállalják fel ilyen nyíltan. A Puncs.hu valójában dédszüleink értékrendjét ülteti át a modern online világba.”

Az első kérdés mindig a lakás körül forog. Kell egy jó bérelt lakás. Minél különlegesebb a lány annál jobb lakásra számíthat. A Cosmpolitan legfrissebb számában is „Csinos lány albérletét fizetném” címmel könnyed módon dolgozza fel egy élő példán a csábító ajánlatot. Ellenpéldának szánja, hogy nehogy az olvasói a puncs.hu-n keressenek magunak olyan férfit, aki fizeti a drága budapesti albérletet. Viszont a linket reklámozza és az újság célközönsége korban és nemben megegyezik a puncs.hu célpontjaival. Lányokat szólítanak meg, akiktől egyáltalán nem áll távol, hogy cukrosbácsik fizessék a számláikat. A cikk úgy adja elő, mint ha véletlenül albérleti hirdetéseket nézegetve ilyen cukrosbácsik hirdetésébe akadhatnánk. Azért ez így ebben a formában teljesen lehetetlen. Az „édesszájú kislányok” kísértik a sorsot, teljesen tudatosan regisztrálnak ilyen oldalakon, ahol az albérleti költségeiket alternatív módon szeretnék fizetni. Ez csak az első lépés. A lakhatás után jön a buli és a vásárlás, illetve az utazás. Nő az étvágy, nőnek a tétek, lehet kísérletezni rajtunk. Csak néhány kattintásra lehet mindenkitől a menő városi élet, ahol minden nap csak éttermekben eszünk, minden este buli van és az árcimkéket sem kell többet nézni. Férjek, akiknek családjuk van, de otthon nem kapják meg, amit akarnak. Unatkozó, de sikeres pasik, akik pénzért elvileg mindent megkaphatnak. Mindenkinek meg van az ára vagy mindent elvesznek, amihez nincs is joguk. A fiatal lányoknak szóló magazin két oldalon keresztül ecseteli, hogy a szexrabszolgaság csak döntés kérdése. Mi dönhetjük el kivel és mennyiért osztjuk meg az életünket. Albérleti szerződés, ahol a „tested a kaució”, a külön lakásában élés nem pénzkérdés, ha társkeresésnek tekinted a lakhatást. Jópofa szórakozás csetelni idegein pasasokkal erről, akik a testünkről alkudoznak, írják. Nagy kereslet van ilyen fiatal lányokra, de nagy a kínálat is. Akár még versenyeztetik is a cukrosbácsik az édesszájú lányokat, tudhatja meg minden frissen érettségizett vagy alig pár éve érettségizett fiatal lány Magyarország legolvasottabb havi női magazinjában. Ha szép nő vagy és bevállalós, nem kell aggódni a budapesti albérletárakért, tanulj és ÉLJ ebben a városban!

A szingli lányok különleges világa:

online társkeresés albérlet albérletpiac Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Szingli lány vagy szexlakások

Forrás: Cosmopolitan 2017 májusi szám 104.-106. oldal,  "Csinos lány albérletét fizetném" riport

Kép: Sibel Meriç , sibelmeric_official, Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Spártai spórolás a saját lakásért

lakásárak lakáspiac bérek albérleti díjak albérlet albérletpiac Budapest Magyarország Ingatlanműhely

A saját lakásra spórolni kell. Kevesek örökölnek vagy kapnak ajándékba lakást. Még kevesebben vannak olyanok, akik gond nélkül tudnak lakást vásárolni a havi jövedelmük alapján. Akik albérletben élnek, na ő nekik kell a legjobban takarékoskodni, hogy végül saját lakásba költözhessenek. Az elmúlt évek lakáspiaci eseményei őket érintették a leghátrányosabban.

Legyünk először tisztában az árakkal

Nézzük meg közelebbről a lakásárak változását. Év elején néztük meg mit is jelent a tiszta és teljes árváltozás a lakáspiacon. A kettőt azért különböztetik meg egymástól, mert egy éven belül nem csak az adásvételek száma változik, hanem az eladott lakások egységára sem egyforma. Ezt úgy kell érteni, hogy egyáltalán nem mindegy hol és mennyiért adnak el lakást. Ezért sem mérjük a lakásokat darabra.

lakásárak lakáspiac bérek albérleti díjak albérlet albérletpiac Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A 2016-os számok nem véglegesek és folyamatosan csökkennek!

A tiszta és teljes árváltozás annál közelebb van egymáshoz minél inkább egyforma helyeken, egyforma (átlag)árú lakásokat adnak el a bázis és az aktuális évben.

Ha megváltozik egy évben az eladott lakások elhelyezkedése és egységára, akkor bizony különböző teljes és tiszta árváltozást fogunk látni. Ez egyben a lakáspiaci folyamatok megváltozását is jelenti, amikor a tiszta és a teljes árváltozás elkülönül egymástól.

Nagyon leegyszerűsítve, ha több drágább lakást kezdenek el eladni, akkor a teljes árváltozás nőhet úgy, hogy a tiszta árváltozás viszont csökken, mint ez történt 2013-ban. Fordítva pedig erre 2016-ban látunk példát, amikor egyre több olcsóbb lakást adtak el, ezért a teljes árváltozás minimális árnövekedést fog csak mutatni (még nincs végleges adat), addig a tiszta árváltozás jóval magasabbat. Ez azért van, mert a tiszta árváltozás csak azoknak a lakástípusokank az árváltozását veszi figyelembe, amit mind a két évben eladtak, pl. budapesti lakások . Ezért hívják tisztának, mert a többi lakás árától megtisztítják, hiszen azt nem lehet hasonlítani máshoz - például egy budapesti és egy kisvárosi lakás ára nem összehasonlítható - mert előző évben nem adtak el belőle. Ezt nevezi a statisztika összetételhatásnak, ami 2016-ban újra látszik az országos lakásárakon.

lakásárak lakáspiac bérek albérleti díjak albérlet albérletpiac Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Az országos lakáspiaci folyamatok megváltoztak 2016-ban

Ezt tudja a statisztikai hivatal, de nem tudja a laikus átlagember, aki mindent gond nélkül fog elhinni árváltozásokról, amiket a médiában hall.

Ezért fontos tudni, hogy a lakáspiac egészét, aktális folyamatait mindig a teljes árváltozás mutatja.

2013 végén már láthatóak voltak az árnövekedés jelei, amíg a tiszta árváltozás még mindig árcsökkenést mutatott. 2016-ban a tiszta árváltozás még nem mutat kóros árcsökkenést, csak az árak dinamikájának a csökkenését. Biztosak lehetünk benne, hogy egyszámjegyű országos árnövekedés történt 2016-ban, ha a tiszta árváltozást nézzük. A teljes árváltozás már stagnálást mutat, amiről januárban beszélve, megállapítottuk, hogy az olcsóbb lakások előretörését jelentette, magyarul Budapest súlyának és arányának bizonyos csökkenését az országos értékesítésben.

Budapesten még mindig brutális árnövekedés volt 2016-ban is. Az utolsó hivtalos KSH jelentés is 20% fölötti.

A bérnövekedés még nem jelent több esélyt a saját lakásra

Ezért az országos lakáspiaci folyamatoktól elkülönülve kell vizsgálni, ha Budapesten élő bérlőként gondolkodunk saját lakásban. A jövedelmi viszonyok hiába Budapesten a legkedvezőbbek, ha a lakásárak és a bérleti díjak is itt igen aktívak. A bérek és a lakásárak kapcsolatával február elején foglalkoztunk, viszont február 20-án a KSH véglegesítette a 2016 utolsó negyedévi bruttó béreket. A táblázatot módosítottuk, ami jelentős változást nem mutat.

lakásárak lakáspiac bérek albérleti díjak albérlet albérletpiac Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A bérnövekedés lassú ilyen lakásdrágulás mellett

A budapesti lakásárak jóval a bérek fölött nőttek az elmúlt években. Ez azt is jelenti, hogy extra megtakarításra kényszerül minden bérlő, aki vásárlást tervez. Illetve megnő a hiteligénye.

Egyre jobban el is kell adósodnia valószínűleg, ha bérlőből tulajdonos akar lenni.

1.Az első megállapítás, amit tehetünk, hogy bérlőként romlottak a kilátásaink a hitel nélküli vásárlásra. Szinte esélytelennek tűnik, hogy egy bérlő ilyen drágulás mellett hitel nélkül tudjon vásárolni.

lakásárak lakáspiac bérek albérleti díjak albérlet albérletpiac Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Az albérletárak a megtakarító bérlőket kényszer alá helyezik

Főleg szembetűnő lehet ez akkor, amikor a bérleti díjakat és a havi nettó fizetésket hasonlítjuk össze. Brutális kiadási többletet jelenethet a hasonló életszínvonal fenntartása bérlőként.

2. Ez egyben azt is jelenti, hogy bérlőként mindig és mindenkor az tud spórolni és saját lakásra félretenni, aki átlagon aluli lakást bérel és vagy a lakhatás költségeit meg tudja osztani.

Így el is érkeztünk a legfontosabb megállapításhoz, amivel ma egy budapesti bérlő szembesülhet. Ha saját tulajdont akar, akkor zsúfolodnia kell másokkal egy lakásban és lehetőleg minél olcsóbban.

Nem véletlenül hangsúlyozzuk újra és újra, hogy még Budapesten is komoly lélektani határ a 100 ezer forintos bérleti díj. Csak így van reális esély lakást vásárolni hosszú évek kemény nélkülözései árán.

Egyedülállók, párok, egy gyerekes családok még ma is 100 ezer forintig keresnek leginkább lakásokat.

lakásárak lakáspiac bérek albérleti díjak albérlet albérletpiac Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Átlag alatti áron kell mindig bérelni - lehetőleg minél olcsóbb lakást - ha spórolunk

3. Az egyedülállóknak a legdrágább a lakhatás Budapesten, ő nekik tart legtovább és nekik a legnehezebb a saját tulajdon megszerzése megtakarításból.

100 ezer havi bérleti díj felett pedig elindul az összeköltözés, amivel bérbeadóként könnyen találkozhatunk a mai budapesti albérletpiacon.  Ha több szobás egy lakás ma még fontosabb mint valaha, hogy mennyi használható belőle hálószobaként = külön nyílnak-e. Minél több ember tud bezsúfolódni egy lakásba, például 2 hálószobával és 2 párral számolva, négy fő, akkor óriási spórolást eredményezhet a lakhatási költségekben.

4. A budapesti lakáspiaci folyamatok az elmúlt időszakban újra arra kényszerítik a bérlőket, hogy a lakhatási költségeiket megosszák. Több az összeköltözés, vagy komoly harc folyik az olcsó egyszobás és kétszobás lakásokért.

Ésszerű döntésnek tűnik, amivel bérbeadóként sem árt, ha tisztában vagyunk.

5. Az átlag bérleti díj a budapesti lakáspiacon mindig és mindenkor azt jelentette, hogy az az alatti albérletpiac az aktív és a felette lévőben jóval kisebb a kereslet. Ez pedig pont azért van, mert nincs más út, ha egy bérlő egy bizonyos idő után nem albérleti díjat, hanem inkább hiteltörlesztőt szeretne fizeni. Ahhoz előtte viszont az önerőt spórolással elő kell teremtenie.

6. Az a bérlő, aki nem hajlandó feladni megszokott és kényelmes életszínvonalát a dráguló lakáspiacon, ő egyre távolabb kerül a saját tulajdonú lakástól.

A mai budapesti albérletpiac közelebbről:

lakásárak lakáspiac bérek albérleti díjak albérlet albérletpiac Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Budapesti Albérletpiac 2017

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Miért utáljuk a bérlőket?

bérlő albérlet albérletpiac lakásbefektetés lakáspiac Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Bérlőként nem csak a bérleti díjak változása állíthat kihívások elé, hanem a társasházi lakóközösség is. A bérlőket kevés házban fogadják tárt karokkal. A bérlők mindig hangosak, nem tisztelik a szomszédokat, szemetelnek, rendetlenek és csak a baj van velük – gondolják az „állandó lakók”. A bérlőkkel szemben mindig sokkal nagyobbak az elvárások. Nem ritka, hogy azt kérik járjanak lábujjhegyen, suttogjanak, ne éljenek társasági életet és ha lehet, éjszaka se nagyon mászkáljon. Láthatatlan szellemként úgy éljen ott a bérlő, mint ha nem is élne ott. A bérlőkkel szembeni előítélet és ellenszenv elég általános.

Aki bérlőként nem tud egy lakóközösségbe beilleszkedni, az tulajdonosként sem fog. Az idióta bérlők idióta tulajdonosok is.

A társasházban élők a bérlőket valami egész másért szapulják, közösítik ki, ellenségesekednek velük akár. Még ennyi idő után is, a tulajdonostársak irigyek azokra a tulajdonostársakra, akiknek van egy felesleges lakásuk, amit kiadhatnak, pénzt csinálhatnak belőle. Az irigység csak az érem egyik oldala. Minden olyan tulajdonostársat kapzsinak, pénzéhesnek és persze felelőtlennek is tartanak, aki csak úgy bárkinek kiadja a lakását, csak és kizárólag a pénz miatt. Az irigység mellett a (lakó)közösség ellenségének is tekintik a bérbeadó tulajdonosokat a házban. Mivel a tulajdonos nem él ott, elég jó indok a bérlőt büntetni és hibáztatni mindenért. Vannak társasházak, ahol diszkriminálják a bérlős lakásokat például úgy, hogy bevezetik a 13. havi közös költséget a bérlős lakásokra. Igen, csak azért kell plusz egy havi közös költséget fizetnie a tulajdonostársnak, mert kiadja a lakását és nem él ott. Az indok és a magyarázat nagyon egyszerű. A bérlők amortizálják jobban a társasházat, nem az ott élők. Ahol kevesebb a bérlős lakás – ami a társasházak többsége – ott könnyen pénzeszsáknak nézik a bérbeadó tulajdonostársakat.

Fizessenek a gazdagok!

Akinek egynél több lakása van, az már gazdagnak számít Magyarországon. A fekete bárány albérletpiac pedig további indokkal is szolgál. Ha már úgy sem fizetnek adót a bérbeadók, akkor fizessenek többet a társasháznak. Miközben az albérletpiac szépen lassan fehéredik. Nagyon lassan, de az adózás az albérletpiacon sem tabu téma már. A társasházak mégis könnyedén meggyanúsítják a bérbeadókat a feketén kiadással. Rágalmazzák a bérbeadót, a bérlőt és az egész albérletrendszert. A lakóközösség mellett a közös képviseletek sem túl bérlőbarátok. Nekik a bérlő/bérlős lakás a nemfizető vagy nagyon késve fizető közös költséget jelenti általában. A lakóközösség a közös képviselettel összefogva igen kellemetlen helyzetbe hozhat bérbeadókat és bérlőket egyaránt.

Egy friss történet...

...egy olyan társasházból, ahol nem nagyon élnek bérlők. Sok a fix lakó, akik a bérlőre úgy néznek, mint ha egy hajléktalan költözött volna be a házba. A bérlő egy fiatal pár. A beköltözésük után kiderül, hogy a kaputelefon néha nem működik, amiért a házba kapukóddal nem lehet bejutni. Kapukulcs nincs. Egyszerű a megoldás, kérjünk kulcsot a gondoktól. A ház gondnoka évtizedek óta él ott és intézi a ház operatív ügyeit. De az idő eljárt felette és már nem olyan segítőkész, mint volt, derült ki utólag. A bérlő segítséget kér, de kap hideget-meleget, csak kulcsot nem. Akkor segítséget kér tőlünk. Mi a közös képviselőhöz fordulunk, szintén segítség helyett kioktatást kapunk. Pár másodperc után már kiabál velünk a telefonban, hogy minek akarunk kulcsot, biztosan elhagytuk, vessünk magunkra. Félórás beszélgetésből az derül ki, hogy a közös képviselőnek sincs kulcsa a házhoz - legalábbis ezzel akar lerázni minket. Volt ő is kint a házban, tudja, hogy gond van a kaputelefonnal, javítják hamarosan, de a kulcs mivel a bérlőnek kell, ezért szerinte az nem a közösség érdeke. Ő pedig a közösség érdekét védi. Segítséget kértünk a Franciországban élő tulajdonostól, hogy beszéljen már a „kedves gondnokkal”, aki egyébként mindig segítőkész volt előtte. Kimennénk és fizetnénk a kapukulcsért, amit sosem kaptunk a házhoz. A tulajdonos sem azzal a gondokkal beszélt telefonon, akit akkor ismert meg, amikor 15 éve megvette a lakást. Idézet az emailből, miután a gondokhoz fordult:

"Hát igen, az ellenségesség megvolt, Mirtill felhívta a Kovács bácsit, aki félórán keresztül szapulta. És nem hajlandó segíteni, csak azt hajtogatja hogy kaptunk kulcsot (15 éve, amikor vettük a lakást) és magunkra vessünk, ha elvesztettük. Úgyhogy ez zsákutca. Ami viszont a jó hír, hogy a jövő héten jönnek ki megjavítani a kaputelefont. Persze a lakónak addig is be kellene jutnia, de nagyon más megoldast nem tudok kínálni, minthogy próbáljon egy lakóval egyezkedni (de ne a Kovács bácsival :-) hogy kölcsönkérje a kapukulcsot egy másolás erejéig. Esetleg, ha sikerül, kettőt is csináltathatna egyúttal.”

Így muszáj volt kimennünk a házba napközben. A félórás közösképviselővel folytatott szájkarate egyetlen konstruktív eredménye az volt, hogy adott egy tippet kit kereshetnénk, aki általában mindig otthon van, mert otthon dolgozik. Egyenesen hozzá mentünk. Először elzárkózott a segítségnyújtás elől. Majd bemutattuk a lakás adásvételi szerződésének a másolatát, a tulajdonossal kötött szerződésünket, igazoltuk magunkat. Magyaráztuk, hogy az itt lakó bérlő esetenként nem jut be, áll a ház előtt és várja, hát ha valaki kijön a házból.  Mi sem hittük el, de kulcsot kaptunk végül és kedves mosolyt is. 10 perc alatt le tudtuk másolni, a bérlőnek a postaládában hagytuk az ő másolatait, az eredetit gyorsan visszaadtuk. Ez pedig csak egy kulcs története 2017-ben, amiben lehet a mogorva gondokot bűnbakként beállítani, vagy a csakazértis a "közösség érdekében" konfrontálódó közös képviselőt. El lehetnek mind a ketten keseredve, felesleges lenne beléjük rúgni még egyet. Egy korszak jelmezét viselik ők, a „fizessenek meg mindenért a gazdagok” világában élnek, amiben felnőttek, szocializálódtak, amit igaznak és helyesnek tartanak. Ez nem az ő hibájuk, ők is csak áldozatok.

Albérletet nem csak kiadni, de eladni is lehet:

bérlő albérlet albérletpiac lakásbefektetés lakáspiac Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Albérlet eladása

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánkFacebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Albérlet eladása

albérlet albérletpiac lakáspiac lakástörvény lakásbérleti jogviszony határozott idejű bérleti szerződés Magyarország Ingatlanműhely

Jön a tavasz, több bérbeadóban motoszkál a hang, hogy a lakást el kellene adni. Ha bérlő van a lakásban, határozott idejű bérleti szerződéssel, akkor azért érhetik meglepetések a bérbeadókat. Egyrészt a bérlő nem egy dísztárgy, amit megununk és kidobunk lomtalanításkor. Másrészt minden indok nélkül, csak úgy felmondani egy érvényes szerződést, az bizony egyszerű szerződésszegést jelent. Azt szinte mindenki tudja, hogy 1 éves szerződéseket kötnek a bérlőkkel és elvárják, hogy még véletlenül se legyen rövidebb ez az idő. Ez vált teljesen általánossá az albérletpiacon. Ha a bérlő el akar menni előbb – tehát szerződést szeg- akkor a kauciója (óvadék = a bérlet díj biztosítéka) elveszik. De az ingatlan tulajdonosa, bérbeadója is tud szerződést szegni, ha csak úgy rendre utasítja a bérlőt és megkéri, hogy költözzön el a szerződéses határidő előtt.

Gondolkodjuk előre

Amikor kiadjuk a lakásunkat, azért gondoljunk bele abba, hogy mi magunk képesek vagyunk-e betartani legalább azt a minimális elvárást, hogy ha egy éves szerződést íratunk alá a bérlővel, akkor az egy évet is jelentsen, ne pedig kevesebbet.

Nagyon sokan nem gondolnak bele. Úgy vannak vele, majd lesz, ami lesz, a lakás úgy is az enyém, azt csinálok vele, amit akarok. Nehogy már egy bérlő mondja meg nekem, hogy mihez van jogom és mihez nem a saját tulajdonomnál?!? Ez egy buta és meglehetősen felelőtlen hozzáállás.

A lakhatás lehet, hogy nem alapjog, de a jogrendszerünk védelmet nyújt azoknak, akik lakóingatlanokban élnek, legyenek ők bérlők vagy legyen az a saját tulajdonuk. A jogi védelem, mind a két félnek jár. Egy adott ingatlannál – tehát egy albérletnél – azt védelmezi a jog, aki a lakásban él, azt használja életvitelszerűen. Ez pedig nagyon is logikus és nagyon is érthető. Máskülönben egy nagyon jobizonytalan helyzetről beszélhetnénk, ahol a kiszolgáltatottság csak egy enyhe kifejezés lenne a valódi helyzetre. Lehet rajta vitatkozni, hogy ezzel a bérlő vissza is élhet. Az egy másik történet, azokra a vizekre most nem evezünk.

Határozott idejű szerződés = tervezhető

Itt és most az a fontos, hogy van egy rendes, jólfizető bérlő, aki aláírta az egy éves szerződést, megfizette az óvadékot, minden rendben van. Csak egy napon a lakás tulajdonosa, a bérbeadó azzal kopogtat az ajtón, hogy ő eladja a lakást és jobb lenne innen elköltöznie. A valóságban ez lehet több körös esemény is. Beindul a bizonytalankodás, hogy „Lehet eladom a lakást, még nem biztos, csak lehet”. Aztán folytatódik azzal, hogy „Megmutatnám csak egy ismerősnek, mert lehet érdekli.”. Végül kicsúcsosodhat abban, hogy „Sürgőssé vált, minél előbb el akarom adni, de nem kell elmenni, csak majd jönnek nézni a lakást hetente egyszer.” Aztán ez nem így lesz és elindul a bérlő „zaklatása”, hogy „Most azonnal mutatni kell, mert ilyen és olyan érdeklődők jönnének”, amivel elindul a bérlő ellehetetlenítése. Nem történik más, mint egy lassú elűzése a jó bérlőnek, aki hirtelen azt sem tudja mit csináljon. Lehet balhézni, befeszülni, mert erre a jog egyébként teljes mértékben lehetőséget is ad a bérlőnek. De a legtöbb esetben jobb a békés elválás, meg a kellemetlenségek tűrése, amíg muszáj. A "rendsebb" bérbeadók valamilyen kedvezményt, kompenzációt ajánlanak fel ilyenkor a bérlőknek, de legalábbis nem mutatják addig a lakást "ingatlanosokkal", amíg benne lakik, csak az elköltözése után.

Ha a bérlő fizet rendesen, minden együttélési szabály betart a házban, akkor a határozott idejű bérleti szerződés végéig ottmaradhat. Akkor is, hangsúlyozzuk, akkor is, ha a lakást időközben eladják. A tulajdonjog változás sem írja felül a bérlő ezen jogát.

Még a lakás új tulajdonosa sem jöhet azzal, hogy nem vele kötötte a bérleti szerződést, mert a jog itt igen ésszerű és folytonos, védi a jóhiszemű felet, aki betartja a szerződést és fizet a lakás mindenkori tulajdonosának. Aki határozott idejű lakásbérleti szerződést kötött a bérlőjével, az egy olyan fix szerződést kötött, amiben a mindenkori tulajdonos felelősséget vállal a szerződés betartásáért a határozott idő lejártáig.

Határozott idejű szerződés = biztonságos

Erről teljesen megfeledkeznek sokan, de több mint valószínű, hogy nem is tudják és a bérleti szerződésben sem pontosítják. A bérlők is sokat beszélnek arról, hogy milyen rossz a határozott idejű bérleti szerződés, mert „röghöz köti őket, nem is tudhatják, hogy mi lesz velük 1 éven belül”. A határozott idejű lakásbérleti szerződés első ránézésre olyan, mint a szolgáltatóknál a hűségidővel kötött szerződés. Közben minden hátrány – ami csak egy egyszerű félelem a bizonytalanságtól – lehet egyben előny is.

Csak az a bérlő lehet biztos abban, hogy a bérbeadója egyik napról a másikra nem teheti ki az utcára, akinek határozott idejű bérleti szerződése van.

A határozatlan idejű ettől kockázatosabb, még ha sok bérlő ennek örülne inkább a legjobban. Ott felmondhatja mind a két fél bármikor és menni kell, ha menni kell, mert nincs időbeli korlát. Ezért határozatlan és ezért jelent bizonytalanságot is. A lakhatásban – ha jóhiszemű és rendes bérlőről beszélünk – a legritkább esetben szereti az ilyen bizonytalan helyzetet.

A hosszú távú albérlet nem 1 évet jelent

Az albérlet nem feltétlenül átmeneti megoldás és a szónak nem is abban az értelemben, ahogy ma gondoljuk. Évekig, de ma már vannak bérlők, akik akár két évtizede albérletben élnek. Nem költöznek évente, akár 5-10 évig is egy lakásban laknak. Leginkább csak akkor költöznek, ha elküldik őket, pl. a lakás eladása miatt. Otthonuknak érzik és legkevésbé sem örülnek a váratlan helyzeteknek, a kiszolgáltatottságnak. A saját lakás melletti egyik érv pont az, hogy „Élj saját lakásban, mert az albérletből bármikor kidobhatnak, nem lehet vele hosszú távon tervezni”. Lehet, már hogyne lehetne. Egyelőre még hiány van az olyan bérbeadókból, akik így gondolkodnak és valóban hosszú távú bérbeadók, mert a bérlő is ember és az albérlet is otthon.

Budapesti albérletpiacról itt olvashat még:

albérlet albérletpiac lakáspiac lakástörvény lakásbérleti jogviszony határozott idejű bérleti szerződés Magyarország Ingatlanműhely
Hol éri meg lakást kiadni Budapesten?

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább
«
12

Ingatlanműhely

blogavatar

Ingatlanpiac meztelenül - így kell dobozon kívül gondolkodni. Önképzőkör, ahol a hírekben az igazságot mutatják, nem a biztonságról beszélnek. A blogot az élet írja.

Vélemények

Twitter