Funda...ment...a levesbe

lakáspolitika demográfia családtámogatás lakástakarék 2018 Magyarország Ingatlanműhely

Mint az inkvizíció korában a boszorkányüldözés és a vallási fundamentalizmus, a sötét középkor és a jogfosztottság - amikor egyes emberek istennek képzelték magukat - úgy beszélnek ma arról, amikor az állam elzárja a pénzcsapokat, amit az üzleti, azon belül is a pénzügyi szférába szivattyúz. Milyen érdekes, nem? Nem szeretjük, ha az állam pazarolja a közpénzt. Azt sem szeretjük, ha beleavatkozik a versenyszférába pénzzel. Torzítja a piacot – mondogatjuk.

Különösen félelmetesnek ítéljük meg az állam és az üzleti világ összefonódását

Ott azonnal rosszat sejtünk. Ott mindjárt képzelődünk, hogy mindenki tömi a zsebét és a közjó egyáltalán nem érvényesül. Viszont, ha abból mi is profitálunk, ha nekünk is csurran cseppen néhány morzsa, akkor az mindjárt más.

Cinikusan azt mondja a magyar, hogy csak az a korrupció, amiből minket kihagynak.

Na igen, ez az a szemlélet, amiért az állam pazarló mentalitása szubjektívebb és még inkább személyes érdekek mentén értelmezhető csak. Nem lehet valamiről egyértelműen kijelenteni, hogy káros, csak azért, mert nekünk közvetlenül nem jó, nem jár semmiféle előnnyel. Az állam és a versenyszféra ezer szállal kapcsolódik egymáshoz, így közvetve és közvetlenül alig van ma olyan munkahely  Magyarországon, amire az állam ne gyakorolna valamilyen befolyást. Az állam nem csak piacszabályzó, hanem maga is piaci szereplő, ami nélkül nagyon sok százezer…kis túlzással millió embernek nem lenne munkája Magyarországon.

Tényleg nagyon kényes téma az, amikor az állam kivonul valahonnan és azt mondja, hogy működjön piaci alapon

Kiderülhet ugyanis, hogy piaci alapon az nem is működőképes. A lakástakarékok piaca ilyen kérdés ma. Az állami „ingyen pénz” eltűnik az „üzleti modellből”. Ezzel nem a lakástakarékot, mint megtakarítási formát „akasztják fel” nagy nyilvánosság előtt. Legyünk már egy kicsit kevésbé önzőek!

A lakástakarékok többet profitáltak eddig is ebből, mint mi. Mármint az állami „ingyen pénzből”. Más tollával ékeskedni könnyű. Más pénzét költeni, meg pláne.

20 év után, itt az idő, valóban piaci alapon működni, versenyezni, mint a valóságban, ahogy az iskolában tanították. Ha esetleg elfelejtették volna, mit is jelent a versenypiac, akkor itt az ideje felidézni az emlékeket, teljesen új alapokra helyezni egy alapvetőleg népszerű és közkedvelt megtakarítási formát. Ha csak az állami „ingyen pénz” miatt volt az, az is ki fog derülni hamarosan. Ha a nélkül életképtelen pénzügyi termék, akkor ennyi volt. Majd a tankönyvek lapjain lehet olvasni róla, hogy az állam milyen nem piacképes „üzleti és pénzügyi” szolgálatásokat tud életben tartani, ha akar.

Lehet egészen másképp fogják majd tanítani az „unokáinknak” az állam és a piac kapcsolatát

Máshogyan, ahogy nekünk. Ha viszont piacképes tud lenni az állam és közpénz nélkül is, akkor hajrá. Lássuk, mire képesek azok a fantasztikus üzletemberek, akik az elmúlt 20 évben minden nap elmondták, hogy

- „ez a termék” jó,

- „ez a termék” kiváló,

- „ennek a terméknek” nincsen párja

Ha az állam nélkül már nincs így, akkor

- nem a „termék” volt jó, kiváló

- nem „a terméknek” nem volt párja eddig

- hanem az államnak, ami ezt mind megfinanszírozta

Emberek ezreinek munkát adva, néhány cégnek busás profitot teremtve, szuper irodákban, autós flottákkal, meg mindennel, ami a pénzügyi szolgáltatások világában dukál. Most légy okos Domokos! Az állam nélkül is van élet. Tudják ezt olyan cégek, akik lehetőség szerint távol tartják magukat az állami pénzek szétosztásától. Kétség kívül csábító világ az. Könnyű pénz. Sokkal körülményesebb versenyezni, valóban szolgáltatni és valóban profitképesnek lenni, mindezt piaci alapon, teljesítményoreintáltan.

Aki ma gyászol, aki gyászbeszédet tart és az ördögöt festi a falra, az mit is sirat valójában?

Az állami beavatkozás végét egy szabadpiacba? Sír, mert piaci alapon kell működnie egy profitorientált pénzügyi szolgáltatásnak? Hol élünk már? Milyen világ az, ahol attól félünk, amikor az állam kivonul és nem attól, amikor bevonul és beavatkozik a piaci viszonyokba? Nem a kivonulás a beavatkozás, hanem az, hogy egyáltalán bevonult az állam egy olyan világba, ahol semmi keresni valója nem volt húsz évig.

Ha az állam támogatni akarja a lakásügyekeinket, legyen az felújítás, építés, vásárlás, azt megteheti a pénzügyi szolgáltatók közpénzzel való kitömése nélkül is.

Nem először és nem utoljára mondjuk azt, hogy a lakáspolitikának az állami szociális rendszer olyan pillérének kellene lenni, mint a társadalombiztosításnak. Már csak azért is, mert nagyon úgy néz ki, hogy az állam kezdi felismerni, nincs lakáspolitika valódi népesedési politika nélkül. Egyik nem létezhet a másik nélkül. Vagy kéz a kézben fog járni az állam otthonteremtési és a demográfiai folyamatokat újra definiáló stratégiája, vagy minden erre költött pénz és idő lesz csak az igazán felesleges pazarlás.

Az elmúlt 20 évben semmilyen hatása nem volt a népesedésre a szétaprózott és decentralizált otthonteremtési programoknak. Az ég világon semmi.

Meddig várjunk még?

Lassan több gyerek fog külföldön születni, mint itthon! Tényleg a lakástakarékokba kellene továbbra is önteni a pénzt? Lakásviszonyaink fejlesztése és a családtámogatás nem elválasztható kérdések egymástól, amit egyelőre csak mi magunk nem ismertünk még fel. Milyen fura ország ez, ahol az állam tényleg tovább lát az orránál, addig a társadalom csak a saját zsebében tud turkálni? Talán ez kellene, hogy félelemmel töltsön el mindnyájunkat, hogy milyen önző és anyagias társadalom lettünk. Csak rövid távon gondolkodunk, csak a gyors és könnyű előnyöket nézzük. Nem tervezünk hosszú távra, nem gondolkodunk előre, nem is érdekel minket igazán a jövőnk. Itt és most nem évi 72 ezer forintról van szó. Annál sokkal többről, amit pénzben ki sem lehet fejezni. De lehet, hogy pont ezért annyira érthetetlen és zavaros számunkra, akik mindent csak pénzben mérünk.

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A kiscsaládok Magyarországa

családtámogatás családpolitika népesség mikorcenzus 2016 Magyarország Ingatlanműhely

Magyarországon hagyománya van a nagycsaládok támogatásának, miközben csak fogyunk és fogyunk. Ennek ellenére a családok támogatása folyamatosan a három vagy több gyermeket vállalókat célozza. A legújabb állami támogatás szerint  a jelzáloghitelekből kapnának minden 3. vagy többedik születnedő gyerek után 1 millió forint visszanemtérítendő támogatást a családok. Már meglévő gyerekek után nem járna a támogatás. Első hallásra arra gondolhatnánk, hogy a 2 gyerekes családokat csábítja az állam a harmadik gyerekre. Végülis logikus, hogy ahol elfér két gyerek, ott van hely háromnak is. Ahol már van három vagy több gyerek, elvileg ott is van még hely plusz egy főnek. Ezért első sorban arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen a magyar családok gyerekvállalási hajlandósága. A KSH 2016-ban vizsgálta a kérdést utoljára. Így egész frissek a számok.

családtámogatás családpolitika népesség mikorcenzus 2016 Magyarország Ingatlanműhely
Szembetűnő a gyermektelen családok kimagasló aránya

A 2 vagy annál több gyermeket nevelő családok aránya el sem éri az 1 gyereket nevelő családok számát. A legnagyobb arányban pedig gyermektelen családok vannak Magyarországon. Jöhet a logikus kérdés, hogy miért nem támogatjuk azt is, hogy vállaljanak ők is gyereket. Sőt, miért nem támogatjuk azt is, hogy az 1 gyereket nevelők még egy gyereket vállaljanak. Relatív és abszolút értékeben is sokkal több gyerek születhetne szemben a legalább már 2 gyerekes családok kizárólagos támogatásával. Főleg akkor, amikor meglátjuk, hogy hány gyerek élt és él családban Magyarországon az elmúlt 27 évben.

családtámogatás családpolitika népesség mikorcenzus 2016 Magyarország Ingatlanműhely
A gyerekek száma csökkenő

A gyerekek száma trendszerűen csökkenő. Félő, hogy ez még évtizedekig így marad. Ha a demográfiai folyamatot meg szeretnénk változtatni, akkor elsősorban  a gyerekvállalást kellene ösztönözni és nem azt, hogy nagycsaládok legyenek. Látható a gyermektelen és csak egy gyereket vállaló családok nagyarányú jelenléte Magyarországon. Rájuk kellene hatni, ha jelentős bababoom a cél. Nézzünk a számok mögé egy kicsit. Beszédes, ami most következik ugyanis.

családtámogatás családpolitika népesség mikorcenzus 2016 Magyarország Ingatlanműhely
A gyereket vállaló családok száma a gyerekek számával egyenesen arányos

Ez a szám azt mutatja, hogy a gyerekvállaló családok 1990 és 2016 között gyakorlatilag változatlan arányban vállaltak gyereket. Viszont a gyerekvállaló családok száma folyamatosan csökkent, ahogy a megszületendő gyerekek száma is. Ez is azt erősíti, hogy elsősorban a gyerekvállalást kell ösztönözni, hogy ne legyenek gyermektelen családok. Nagyon úgy néz ki, hogy Magyarországon nem a nagycsalád az érték, hanem már az, hogy ha valaki legalább egy gyereket vállal. Ezt az államnak is fel kellene ismernie. A nagycsaládok pozitív diszkriminációja nem elégséges ahhoz, hogy a demográfiai folyamatok érdemben megváltozzanak. Nézzük csak mit mutat a következő szám.

családtámogatás családpolitika népesség mikorcenzus 2016 Magyarország Ingatlanműhely
Ez mutatja azt, hogy egyre kevesebben vállalnak gyereket

Az előző szám azt mutatta, hogy a gyereket vállaló családok száma a gyerekek számával arányosan változott. Addig ez a szám már azt mutatja, hogy csökken a gyerekvállaló családok száma. Magyarul, ha növelni tudjuk a gyereket vállaló családok számát, akkor nőni tudna a születendő gyerekek száma is. Teljesen mindegy, hogy első, második, harmadik vagy x-edik gyerek lenne az a családban. Csak szülessen meg és minden magyar családban legalább legyen egy gyerek. Legalábbis érdemes lenne törekedeni erre. Bátor kijelentés lenne azt mondani, hogy elhibázott 37 év áll mögöttünk, amikor ezt nem ismertük fel. 1980 óta fogy a magyar. 1990 után sem tudtuk ezt megállítani. Továbbra is a nagycsaládokat erőltetjük, amikor láthatóan a magyar társadalom a nulla és egy gyerek között vívódik.

családtámogatás családpolitika népesség mikorcenzus 2016 Magyarország Ingatlanműhely
Újra téma a lombikprogram - A számokat elnézve minden eszközzel érdemes lenne élni

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Támadjuk a családjainkat és a gyerekeinket

családtámogatás családpolitika népesség terhességmegszakítás Magyarország Ingatlanműhely

A családtámogatás új szintre emelkedhet, tudhattuk meg néhány órája. Pénz, pénz és pénz, foglalhatnánk össze három szóban a családalapítás és a gyerekvállalás ösztönzését. A témáról mindenkinek van véleménye, ezért segítenénk most olyan grafikonokkal, amivel felkészültebbek lehetünk. Na nem válaszokat fogunk adni, hanem csak kérdéseket akarunk feltenni. Ennyi egészséges öniróna lehet bennünk, mert hajt minket az intellektuális kíváncsiság.

1950-2016 között miért nem született meg 6 millió gyerek?

Ez az ábra ezt a legfontosabb kérdést feszegeti. Nagyon kíváncsian várjuk a kérdésre adott választ. Provokatív a kérdés, így provokatív válaszokat is várunk. Olyannyira provokatív, hogy nem tudunk elmenni szó nélkül a magyar gyerekek sötét korszaka mellett:

Valaki igazán elmondhatná, hogy mi történt Magyarországon 1959-1973 között?

családtámogatás családpolitika népesség terhességmegszakítás Magyarország Ingatlanműhely

2 173 618 gyerek született ebben a 15 évben és 2 697 289 gyereket viszont nem hagytak megszületni. Ellenséget keresünk, hogy kik és miért jelentenek ránk, a családjainkra és gyerekeinkre veszélyt, de úgy néz ki, hogy sírhatnánk, toporzékolhatnánk, ordíthatnánk, hogy ez hogyan történhetett meg Magyarországon.

Ez teljesen normális?

Példátlan 15 év után, amikor a terhességmegszakítás 24%-kal meghaladta a megszületett gyerekek számát, 1975-ben érte el a 2. csúcsot a született gyerekek száma. 42 éve. Az első csúcsot 1954-ben láthatjuk, amikor 223 ezernél is több gyerek született. A termékenységi arány is ezekben az években volt a csúcson. 1954 és 1975 között a termékenység egy U-alakú görbe (a sötét időszak ebben benne van).

A gyerekeknek a felnőttek okoznak fájdalmat és bánatot?

A grafikon szerint a házasságkötések száma és a termékenységi ráta között elég szoros az összefüggés. Nem a válások száma a magas, hanem a házasságok száma csökkent drasztikusan az elmúlt évtizedekben. 2010-2011-ben született a legkevesebb baba, a legalacsonyabb a termékenységi ráta volt és a valaha mért legalacsonyabb volt a házasságkötések száma is. Azóta minden nő. A 2016-os termékenységi arány  elérte az 1996-osat. Csak ez sovány vigasz, mert fogyunk és a 42 éve tartó nemkívánatos demográfiai folyamatok már halmozottan érvényesülnek. Kevesebb a gyereket vállalni tudó fiatal pár is.

családtámogatás családpolitika népesség terhességmegszakítás Magyarország Ingatlanműhely

A családok gyengék és Magyarország gyenge?

A terhességmegszakítás 1974 óta csökken, de még mindig túl magas. 2016-ban, a születendő babák 25%-a nem születhetett meg. Anyának és apának lenni nem egy könnyű hétvégi kaland.

De ennyi babát „kukába dobni” azért egy olyan mély kérdés, amiről beszélni kellene. Beszélni arról, hogy ne egyszerűen a megszületendő babák száma nőjön, hanem azoknak a babáknak a száma is (drámaian) csökkenjen, akiket nem hagynak megszületni.

Szükség lehet terhességmegszakításra, de tényleg ennyire?

1950 és 2016 között 15 millió gyerek is születhetett volna, de csak 9 millió született meg. A 40%-os terhességmegszakítás az elmúlt 66 évben Magyarországot gyengítette.

Ez az elmúlt 66 év legnagyobb tragédiája és legnagyobb problémája a mai Magyarországnak, nem az egészségügy, nem az oktatás, nem a hazai közélet és nem is az el- vagy bevándorlás. Ennek a pusztításnak, „népírtásnak” a mélységei és keserűsége csak elvesz, nem ad hozzá semmit sem Magyarország jövőjéhez.

Amíg ezzel nem nézünk szembe, nem beszéljük meg, nem öntünk tiszta vizet a pohárba, semmilyen családpolitika nem lehet eredményes Magyarországon.

családtámogatás családpolitika népesség terhességmegszakítás Magyarország Ingatlanműhely
Fogyunk, de tovább élhetünk, a kérdés csak az néha, hogy minek?
 

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Magyarország erősödik?

csok családtámogatás otthonteremtés dömötör csaba miniszterelnöki kabinetiroda Magyarország Ingatlanműhely

2011 óta vagyunk kevesebben mint 10 millióan. 2011 és 2013 fekete évek voltak a születések számában, mert ez a két év a valaha mért legalacsonyabb új generációt jelentette. 88 049 fő született 2011-ben és 88 689 fő 2013-ban. Azóta és azelőtt sem volt soha 90 ezernél kevesebb kisbaba egy évben. Az állami otthonteremtési támogatás elviekben azt a célt szolgálja, hogy több baba szülessen – ismétlik újra és újra, hát ha hihetőbb lesz. Még várni kell arra, hogy drámai növekedésről beszélhessünk. Ennek ellenére, vagy talán pont ezért, van aki előre rohant és nem éppen óvatos optimizmussal nyilatkozik a 2016-os év gyerekvállalási kedvéről. Nem kevesebbet állít, mint hogy 20 éve nem volt olyan magas a gyerekvállalási hajlandóság mint tavaly.

-1996-ban 105 272 baba született

-1997 volt az utolsó év, amikor utoljára 100 ezer fölött volt az újszülöttek száma Magyarországon

- 2006-ban 99 871 baba született

- 2016-ban az előzetes becslések alapján, kb. 93 ezer , 1,04%-kal több újszülöttel gazdagott az ország, mint 2015-ben

csok családtámogatás otthonteremtés dömötör csaba miniszterelnöki kabinetiroda Magyarország Ingatlanműhely
Nincs fordulat a gyerekvállalási kedvben

20 éve 100 ezer alatt van minden évben a babák száma. A gyerekvállalás érdemben nem nő, csak ingadozik, hol  minimálisan nő vagy csökken.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárának az optimizmusa akkor lehetne töretlen, ha újra átlépné az évi 100 ezret a babák száma, amire 20 éve nem volt példa. Egyelőre megjósolhatatlan, hogy mikor fog ez megtörténni, ha egyáltalán megtörténik valaha. 1997 óta csak 2006-ban és 2008-ban született 99 ezernél több baba Magyarországon. Nagyon örömteli pillanat lenne, ha végre elmondhatnánk a nem túl távoli jövőben, hogy nagy változás van a gyerekvállalási kedvben. Egyelőre viszont korai lenne még bármilyen következtetést levonni abból, amikor kettőt lépünk hátra és egyet előre. Arról nem is beszélve, hogy 2017 januárjában már biztosan kevesebb mint 9,8 millió magyar állampolgára van az országnak. Ilyen kevés magyar utoljára 1955-ben volt Magyarországon. Ez a nemzeti tragédia, a CSOK ebben csak egy felvonás.

Talán ez még érdekelheti a témában:

csok családtámogatás otthonteremtés dömötör csaba miniszterelnöki kabinetiroda Magyarország Ingatlanműhely
CSOK 3.0 - Gyerekek szülessenek vagy újlakások?

Kép: dho_travel, instagram.com

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

CSOK 3.0 - Gyerekek szülessenek vagy újlakások?

csok családtámogatás ottonteremtés illetékkedvezmény újlakáspiac lakáspiac ingatlanműhely

2016. január 1-én kevesebben voltunk magyar állampolgárok, mint 1958-ban. A természetes fogyásunk szinte megállíthatatlannak tűnik 1980 óta. 1961-ben léptük át a bűvös 10 milliót és 2011 óta ismét kevesebben vagyunk 10 milliónál. A demográfiai folyamataink nem csak a jövőnket kérdőjelezik meg, hanem az újlakáspiac állami lélegeztetőgépen tartását is. Magyarországon a természetes népességfogyással együtt az új építésű ingatlanok száma is csökkent. A 70-es évek építési boomja az első modern értelembe vett lakásépítési láz   is állami segítséggel történt. Nem is történhetett volna másképp a „legvidámabb barakkban”, de akkor egy természetes népességnövekedés kényszerítette az államot, hogy segítse a társasház és családi ház építéseket. Gyakorlatilag 25 évre magára is maradt ez a piac és épültek társasházak és családi házak folyamatosan, de évről évre egyre kevesebb. A következő állami beavatkozás 2001-ben történt, amikor már nem a népességnövekedés, hanem sokkal inkább politikai propaganda élesztette újra a lakásépítéseket. Ez egy tiszavirág életű 2001-2004 között tartó hirtelen lakásszám növekedést jelentett, ami után újra egyre kevesebb lakás és ház épült Magyarországon.

csok családtámogatás ottonteremtés illetékkedvezmény újlakáspiac lakáspiac ingatlanműhely

Ismételten emlékeztetnénk mindenkit, hogy a lakásépítési láz 2001 után már 2004-re kifulladt, nem pedig a 2008-as válság után. Az csak a kegyelemdöfés volt, semmi más.

Most pedig 2015 végén jelentették be sok év építőipari és ingatlanlobbijának köszönhetően, a lakásépítések 5%-os Áfáját és az újragondolt szocpolt, a CSOK-ot. A témát most azért hozzuk fel újra, mert adja magát a kérdés, hogy minek kell erőltetni az új lakások építését államilag, ha a magyar lakáspiacon a használt lakásokra van inkább igény? Tehát a kérdés adott és ha az állam a piaci igényeket veszi figyelembe, akkor megszünteti az újlakások pozitív diszkriminációját a családok otthoteremtési támogatásában.

CSOK 3.0 a gyerekek nevében!

Igen, mindenki várja a harmadik felvonást, amiben racionális döntés lenne, ha a fogyó Magyarországon, ahol kb. 560 ezer lakatlan ingatlan van  és súlyos probléma az elvándorlás, nem csak azokat támogatjuk jobban, akik új házat építenek vagy új lakást vesznek, hanem mindenkit egyformán, aki gyerekeket vállal és közben saját tulajdonú ingatlant vásárol.

Az újlakáspiac mesterséges ráerőszakolása a magyar lakáspiacra egyedül az ebben érdekelt építőipar, a lakásfejlesztők, ingatlanértékesítők, pénzügyi szolgáltatók (hitelközvetítők  és bankok pl.)  és persze a hirdetési oldalak érdekeltek. Ők mind hazabeszélnek, amikor egy kitalált évi 40 ezer új lakásépítésről ábrándoznak, ami szerintük egészséges és teljesen elfogadható a kiábrándító demográfiai folyamatok ellenére is.

Szerintünk egyáltalán nem lenne egészséges ennyi új lakást építeni és igény sincs rá, mert elnézve a magyar társadalom kor szerinti megoszlását, akkor elgondolkodhatnánk, hogy mégis kinek kellene annyi új lakás Magyarországon?

csok családtámogatás ottonteremtés illetékkedvezmény újlakáspiac lakáspiac ingatlanműhely

De az értékesítésre szánt új ingatlanok szolgáltatásigényesek.

Arányaiban sokkal több ilyen ingatlan értékesítésénél fizetnek a hirdetésért, fizetnek az eladásáért, amiért mind a hirdetési oldalak mind pedig az értékesítő cégek tapossák egymás sarkát, hogy ők legyenek a szerencsések, akik a jutalékban részesülhetnek. Nem lenne ezzel semmi baj, ha nem lenne „társadalom- és egyben piacellenes” az újlakáspiac a lakáspiacon belül.

Ezért mi abban bízunk, hogy vannak felelősségteljesen gondolkodó, nem csak hitvány és semmirekellő politikusok, akik belátják az ingatlanlobbinak nincs jövőképe, csak a mának él:

1. Nekik nem számít hány baba születik vagy nem születik a káros lobbijuk miatt.

2. Az sem foglalkoztatja őket, hogy évente egy közepes városnyi magyarral élünk kevesebben.

3. Butaságokat beszélnek a keresletről, miközben az ingatlanlobbi a saját igényeit és vágyait fogalmazza meg még a médián keresztül is, hogy a kínálatot így bővítsék, a keresletre pedig valamilyen hatást gyakorolhassanak.

4.  Az elmúlt 8 évben is sokkal több új lakást építettek, mint ahányra kereslet volt, de ebből nem lesznek headline-ok a gazdasági és politikai lobbiktól erősen irányított digitális és nyomtatott médiában.

Az állandó túlkínálat a lakáspiacon

A lakáspiacra állandóan a túlkínálat jellemző:

1.  Ez a túlkínálat azért fontos, mert a kereslet válogat és nem mindent vesz meg, ami eladó. Ma is évekig állhat eladatlanul egy keresletét nem találó lakás.

2. A lakáspiac élénkülése látványosan mindig kínálatbővülést jelent, ami utána vonzza a keresletet.

3. Ezért van a lakáspiacon súlyos hatása az elhalasztott/késleltett kínálatnak és nem pedig az elhalasztott keresletnek ( = a kínálathiány okozota nem pedig oka).

Úgy is feltehetnénk a kérdést, hogy miért lennének olyan hülyék a vásárlók, hogy magasabb áron akarnánkak vásárolni? Nem is hülyék, hanem a kínálat kényszeríti őket erre, ami viszont csak növekvő árak mellett élénk/aktív.

4. A kínálat növekvő árak mellett bőségesebb választékot jelent a vásárlóknak, amiért ők a több közül jobban tudnak válogatni és végül vásárolni. Ha nincs mit megvenni, akkor nem is vásárolnak a vevők.

5. A kínálat hatása a lakáspiacra ezért óriási, amit udvariasan az ingatlanlobbi általában a keresletnek tulajdonít.

6. A kereslet túlértékelése a lakáspiacon azért általános jelenség, mert a lakáspiaci szolgáltatások úgy vannak kitalálva, amik a vásárlóknak elvileg ingyenesek.

7. De tudja mindenki, hogy a vevők fizetik meg az összes közvetített szolgáltatás díját: reklám, értékesítés, pézügyi szolgáltatás (lakástakarék, lakáshitel).

A vevőknek mindenki hízeleg (ismét hazabeszélnek az értintettek) és csábítják őket a saját „oldalukra”.

Igen, ez azt is jelenti, hogy az újlakásokat sem lehet mindig és mindenkor és mindenáron eladni:

1. Az újlakáspiac is mindig túlkínálatos, 20, 10 vagy 5 éve  is az volt és ma is az és mindigis az lesz.

2. Most pedig egyelőre teljes állami háttértámogatással fog nőni a kínálat a piaci igényektől még inkább elrugaszkodva, miközben 2010 óta kb. 40 ezer magyarral élünk kevesebben évente Magyarországon.

3. A bevándorlás és magyar honosítások  miatt fogyunk kevesebben az összesített számok alapján, de a természetes fogyásnál  (halálozás és születések különbsége) sajnos a kép árnyaltabb.  Ezzel pedig most nem a közelgő bevándorlásról szóló népszavazásra teszünk irónikus megjegyzést. A bevándorlók és honosítások nélkül kevesebben lennénk, ami egyszerű tény már ma is. A társadalom elöregszik, a kivándorlás és a bevándorlás a politikusaink nyakkendőjét is egyre kényelmetlenebbé teszi és a mosoly is kezd ráfagyni az arcukra.

csok családtámogatás ottonteremtés illetékkedvezmény újlakáspiac lakáspiac ingatlanműhely

Az ingatlanlobbi viszont lelkesebb mint valaha és úgy kommunikál, mint ha nem is lenne „holnap”.

Összefoglalva, jelenleg csak olyan családi otthonteremtési rendszer hathat a veszélyes társadalmi folyamatokra, ami a keresletre (vásárlókra) bízza, hogy a túlkínálatos lakáspiacon milyen döntést részesít előnyben.

Nagyon sokan halunk meg, amit az egészségügyi szolgáltatásaink és egyáltalán az életviteli szokásainkon (sport, táplálkozás, szűrés, megelőzés, stb.) való változtatással tudunk javítani. Sokkal több baba is születne, ha egészségesebbek lennénk mind testben, mind pedig lélekben. A babák születését támogatni a lakáspiacon keresztül is úgy lehet, ha a babákra helyezzük a hangsúlyt és nem arra, hogy új vagy használt lakásban születnek/élnek.

A babák szülessenek a korházban és nőjenek fel ott, ahol a szülők akarják, hogy felnőjenek:

1. Új vagy használt lakás, nem számít, a lényeg, hogy a babáknak legyenek testvéreik.

2. Legyen ez a CSOK 3.0 célja, mert ha van ma nemzeti érdek Magyarországon, az nem az, hogy egyre több új lakás épüljön, hanem az, hogy kevesebben haljunk meg évente, de sokkal többen szülessünk.

3. Ez politikától, vallástól és nemi identitástól független nemzeti érdek, amit nem írhatna felül semmilyen politikai holdudvar vagy gazdasági érdekközösség, választásoktól és gazdasági válságoktól függetlenül sem.

TIPP: Az Ingatlanműhelyünk szerint az 1 gyermekes családok 25%, a 2 gyeremekes családok 50%, a három vagy több gyeremekes családok 100% illetékkedvezménnyel tudjanak lakásokat vásárolni és építeni Magyarországon a lakás árától, méretétől és típusától függetlenül.

INDOKLÁS: A járulékcsökkentés (=munkavállalói és munkáltatói bérterhek mérséklése) mellett ma a legtöbbünket az zavarja még, hogy az agyonadóztatott jövedelmünket újra megadóztatják. Az otthonunk még sem tekinhető egyszerű fogyasztási cikknek. Ha az otthon a család szimbóluma, akkor legyen szimbolikus a családi otthonteremtés állami illetéke is.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ingatlanműhely

blogavatar

Ingatlanpiac meztelenül - így kell dobozon kívül gondolkodni. Önképzőkör, ahol a hírekben az igazságot mutatják, nem a biztonságról beszélnek. A blogot az élet írja.

Vélemények