A 60 éves budapesti fizetővendéglátásról

airbnb fizetővendéglátás egyéb szálláshely-szolgáltatás booking turizmus ingatlanhasznosítás lakásbefektetés 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Nagy kár, hogy a budapesti ingatlanhasznosítás története kevésbé közismert. Hajlamosak vagyunk azt hinni – és nem gondolni – hogy minden 1990 után kezdődött. Mondjuk azért, mert előtte nem is nagyon érdekelt minket az ingatlanokban rejlő üzleti lehetőség, egy ingatlan pénztermelő képessége. Az ingatlanok adásvételében egyébként még ma is könnyebben látunk jó üzletet (megvesszük és gyorsan eladjuk), mint a hosszabb távú hasznosításában. Ennek is az okai valahol a 90-es években keresendő, mert akkor szinte minden arról szólt, hogy olcsón megvettünk és drágábban eladtunk valamit a lehető legrövidebb időn belül és legkisebb energiabefektetéssel. Ez a retro életérzés nem tűnt el, nosztalgiával tölt ez még minket ma is. Egy ingatlan üzemeltetése és hasznosítása macera, az már valódi munkát jelent, időt, plusz költségeket, ez meg ugye csak a látható és láthatatlan kockázatok növeli. Ma is egyszerűbbnek tűnik valamit olcsóbban megvenni (vagy éppen megépíteni) és utána gyorsan realizálni a hasznot az értékesítéssel.

Az ingatlanok hasznosítása nálunk ezért csak átmenti megoldásként él a többség fejében. Milyen érdekes, ugye? Többször meghallgathatjuk, hogy nálunk feltűnően alacsony az ingatlanhasznosítás például a lakhatási viszonyainkban. Nem akarunk hosszú távon bérelni, mert saját tulajdonú lakásban akarunk élni. Közben meg nem akarunk lakásokat hasznosítani sem hosszú távon, hanem el akarjuk őket adni nyereséggel. A kettő között nagyobb az összefüggés, mint azt először gondolnánk. Ez legyen most csak gondolatébresztő megjegyzés, mert az ingatlanhasznosítás sem csak a bérlőkről szól. A nagyobb haszon reményében a bérlőkön kívül is volt és van is élet.

Azért is most vettük elő ezt a témát, mert idén márciusban publikáltak egy nagyon érdekes tudományos kutatást a budapesti magánszálláshelyekről, fizetővendéglátásról. Közben eltelt néhány hónap és beköszöntött a nyár, amikor felmerülhet több lakáshasznosítóban a kérdés, hogy milyen irányba induljon el: bérbeadó legyen vagy vendéglátó. Egyik sem könnyű szerep. Bérbeadónak lenni azért mondjuk ki elfogadottabb. Miközben, és most jön az első igazán hasznos információ a kutatásból, jól látható, hogy 1960-tól kezdve vannak Budapesten nyilvántartott vendéglátók, fizetővendéglátás. Ahogy a szerzőtrió megfogalmazza

„Budapesten a lakásállomány turisztikai hasznosítása nem új keletű, gyökerei az 1960-asévekig nyúlnak vissza (Michalkó [2001]). Miközben a szocialista rendszer igyekezett a magánszektort kiszorítani a gazdaságból, az ingatlanpiac és a turizmus területén kompromisszumokra kényszerült. Az 1960-as években bekövetkező nemzetközi politikai enyhülés és a belpolitikát jellemző konszolidáció általános gazdasági növekedéssel és a turisztikai kereslet bővülésével párosult Magyarországon. A meglévő szerény szállodakapacitás nem tudta kielégíteni az évről évre növekvő igényeket, mivel a beruházásokhoz szükséges erőforrásokkal a szocialista állam nem rendelkezett, így kézenfekvő megoldásnak tűnt a lakásállomány bevonása Budapest turisztikai kínálatába."

1970, 1980, 1990 mind olyan éveknek nevezhető a táblázatban, amikor a vendégéjszakák száma mai értelemben véve is jelentősnek nevezhető a turistáknak üzemeltett lakásokban. Gyakorlatilag is olyan fontosak voltak, mint maguk a szállodák. Ez azért egy olyan infromáció, ami eldöntheti azt a kérdést, hogy van, volt és lesz-e szükség fizetővendéglásásra Budapesten. Aki kacérkodik a vendéglátó szereppel, őt töltse el az az érzés, hogy egy régi hagyományt visz tovább, hagyományőrző és nem pedig Budapest újdonsült ellensége. Korábban is a pénzért csinálták ezt, ahogy ma is. Nincs ebben semmi szégyellni való. Szintén olvashatjuk, hogy

„A bérbeadás során kialakult személyes kapcsolatok az internet kora előtt is arra késztették az érintetteket, hogy a visszatérés, az ismételt bérbevétel, illetve az adott ingatlan rokonoknak, ismerősöknek történő ajánlása a hivatalos közvetítő megkerüléséve történjen (Michalkó [1999]). Így Budapest turizmusában már az 1980-as években működött egy informális lakásbérleti piac, amelynek lényege, hogy a nyugati valuta egy része közvetlenül a lakossághoz áramlott, és a közvetítő megkerülésével kiadott ingatlanok után a bérbeadók nem adóztak.”

Ugorjunk az időben, mert a történelem ismétli önmagát és kiderülhet valami megismétlődött 2010 után, mint ami történt 1960 után. Igény lett több budapesti szálláshelyre, amire egyszerűen nem volt szállodai kapacitás. Még ma is könnyedén meg tud telni a város egy-egy fontosabb, több külföldi vendéget csalogató esemény megrendezésekor. A tudományos kutatás 2014 októberétől kezdve 3 évig figyelte folyamatosan a magyar AirBnB-piacot. Pont abban az időben, amikor talán közismert lett ez a fogalom, pedig korábban létezett az online szálláshely-közvetítés pl. booking.com-on. Mint írják

„Az utóbbi években sajátos átalakulásnak lehettünk tanúi a budapesti szálláshelypiacon. Visszatért egy régi forma, az 1970–1980-as években a piacon domináns helyzetben levőmagánszálláshely-üzemeltetés – igaz, a mai körülmények szinte semmiben nem hasonlítanak az akkoriakra. Mennyiségi tekintetben azonban forgalma elérte az 1980-as évek kimagasló értékeit: számításaink szerint a vizsgált időszak utolsó 12 hónapjában a vendégéjszakák száma 3,9 millió volt. A növekedés különösen abból a szempontból figyelemre méltó, hogy ezzel párhuzamosan a szálloda típusú szálláshelyek vendégéjszakáinak száma is nőtt, éves szinten közel egymillióval. Mindez arra utal, hogy az elmúlt években jelentős általános piacbővülés ment végbe a budapesti turizmusban. Ennek egyik fő hajtóereje a nemzetközi turizmus töretlen fejlődése a vizsgált időszakban: a nemzetközi turistaérkezések száma 2010 és 2015 között a világon mintegy 25 százalékos, az Európai Unióban 24,4 százalékos növekedést mutat (UNWTO [2017]). Magyarország turizmusa ebben az időszakban jóval nagyobb mértékben, 50,5 százalékos mértékben bővült. Eredményeinkből kitűnik, hogy a dinamikusan bővülő kereslet a vizsgált időszakban Budapesten nagyobbrészt a magánszálláshelyeken realizálódott. E szállástípus kimagasló sikerességének több összetevője van.” 

airbnb fizetővendéglátás egyéb szálláshely-szolgáltatás booking turizmus ingatlanhasznosítás lakásbefektetés 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A fizetővendéglátás szerepe 60 éve változtatlan Budapesten

Az egyik legfontosabb összetevő az volt, hogy

„ A pénzügyi válság utáni években megélénkülő turisztikai keresletre a budapesti szállodaipar csak viszonylag szerény mértékű kapacitásbővítéssel reagált (a KSH adatai szerint 2010 és 2017 között 10 százalékos mértékben nőtt a szobák száma a szállodákban).

Az igény szülte egyszerűen. A turisták és a számukra üzemeltett lakások kapcsolata immáron 60 éves múltra tekint vissza Budapesten. A budapesti turizmus szerves része. A szállodák és a lakások együtt szolgálják ki a turistákat már olyan régóta, hogy néha talán már el is feledkezünk róla, amiért időről időre fel kell találnunk a spanyol viaszt. 1990 előttről nincsenek hírek, hogy ezek milyen mértékben borzolták a budapestiek kedélyét, milyen hatása volt az albérletekre.

Ma gyorsan ráhúzzák a vizeslepedőt a fizetővendéglátásra, hogy az az oka minden rossznak és bajnak. Közelebbről megnézve egyrészt kiderülhet, hogy nem is az így üzemeltetett lakásokkal akad kihívás, hanem talán az idelátogató célközönség lett nagyon más, a viselkedésük, a szokásaik azok, amik zavarnak minket.

A buli – vagy csípősebb nyelvek szerint az alkohol (A pénznyelő szörnyeteg) – turizmus és ezeknek a káros következményei nem kívánatosak Budapesten, nem pedig a turistáknak üzemeltetett lakások. Aki azért jön ide, hogy vállalhatatlanra igya magát, majd randalírozik, balhézik, aki szerint itt minden megengedhető és elfogadható, valószínűleg rájuk nincs szükség. Ezt is érdemes leszögezni, amikor a vendéglátó szereptől azért tartunk, mert elítélik őket pusztán csak azért, mert turistáknak szolgáltatnak és nem bérbeadók akarnak lenni. Ha erre a típusú rendet zavaró turizmusra a város igényt tart, akkor azt valószínűleg nem a többi, normális turista által is kedvelt és látogatott helyeken kellene engedni. Nem nagyon érthető az, hogy miért nincs erre törekvés.

Az is egy pénzérdek, hogy az ilyen turisták is jöjjenek Budapestre, de az már álszent és aljas, ha ezért a vendéglátó, magánszállásadókat hibáztatjuk egyedül és rajtuk kérjük számon a helyzet rendezését.

A renitens turisták legalább annyira megszállhatnak szállodákban és hostelekben, mint lakásokban. Egyik balhés arc homlokára sincs ráírva, hogy „én magánszállásadónál szálltam meg”, de szeretjük ismét ezt hinni – és nem gondolni – hogy ne a turisták, a turizmus legyen az ellenségkép (az nem pol- és nem is médiakorrekt), hanem a szállásadók (mert ők könnyen kereshetnek sokat a turistákon).

A tudományos kutatás egyik, ha nem a legfontosabb üzenete éppen az, hogy akár büszkék is lehetnénk a magánlakások 60 éve folyamatosan turizmusba integrálásra, amiért egyáltalán nem idegen, hanem természetes részének is tekinthetnénk a fizetővendéglátást Budapesten.

airbnb fizetővendéglátás egyéb szálláshely-szolgáltatás booking turizmus ingatlanhasznosítás lakásbefektetés 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A történelem csak ismétli önmagát, a fizetővendéglátás újra reflekotorfénybe kerül

A magánlakások fontos szerepe vajmi keveset változott az elmúlt 60 évben a budapesti turizmusban, de az idelátogató turistákban azért már jóval nagyobb a különbség. A magánszálláshelyek szabályozását oly sokan sürgetik, ami a Budapestre látogató célközönséget alapjaiban nem tudja megváltoztatni. Miközben a város elemi érdeke pont azt diktálná, hogy egyik turista se botránkoztassa meg a másikat, vagy az itt élőket a látogatásával. Bár az idelátogató turisták száma dinamikusan nő – ezzel együtt a feszültség is - a vendéglátók, a szállásadók nem lehetnek felhőtlenül boldogok. A rentábilis jövedelmezőségre és magas kihasználtságra egyelőre csak a nagyobb szereplők számíthatnak. Ez például biztosan nagy különbség az 1990 előtti szállásadók világához képest. Érdekes olvasni, hogy amíg 2014 óta a köztudatban az él, hogy szállásadónak lenni milyen könnyű pénzcsinálási lehetőség, közben

„Emellett számos olyan üzemeltető van a rendszerben, akiknél a lakáskiadásból származó bevételek legfeljebb szerény jövedelemkiegészítést tesznek lehetővé: bevételeik messze elmaradnak a hosszú távú lakáskiadással jelenleg elérhető jövedelmektől. Mindezek alapján aligha meglepő, hogy a vizsgált hároméves időszakban a rendszerben publikált 19,5 ezer lakásból közel 9,9 ezret visszavontak a piacról (ez 41,1 ezer férőhelyet jelent).”

Például emiatt se higgyük el azt, hogy az albérletpiacon a szállásadók miatt lakáshiány alakult volna ki Budapesten. Ez a gondolat még viccnek is rossz. De szállásadóként így is igen nagy a kudarc lehetősége, még akkor is, ha a sok előítélettel és tévhittel le tudunk számolni magunkban, vagy képesek vagyunk ezt feldolgozni és mindent megtenni azért, hogy a mi vendégeink ne zavarják a Budapestieket és az ideérkező többi turistát sem.

airbnb fizetővendéglátás egyéb szálláshely-szolgáltatás booking turizmus ingatlanhasznosítás lakásbefektetés 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A nagyobb haszon nagyobb kockázatokat is jelent a fizetővendéglátásban

Kép: Ingatlanműhely

Forrás: Jancsik, András and Michalkó, Gábor and Csernyik, Márta (2018) Megosztás megosztottság nélkül – az Airbnb és a budapesti szálláshelypiac átalakulása. KÖZGAZDASÁGI SZEMLE, 65 (3). pp. 259-286. ISSN 0023-4346

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Emberi vagy Embertelen vendéglátás?

airbnb fizető vendéglátás egyéb szálláshely-szolgáltatás CNN airbnb bans Egyesült-Államok Ingatlanműhely

Hangulatot bármivel lehet kelteni. Drámázni mindenen lehet. Figyelemfelekeltő hírek nélkül már mint ha nem is létezhetnénk. Szenzációhajhász és persze túlzó kijelentések leggyakrabban elfedik a lényeget. Elveszik a hírt és ami mögötte van. Marad a felszínes üresség, az érzéki csalódás. A történet nem mai, egyidős velünk emberekkel.

Azt mondják a túlélésünk miatt alakult ki és ösztönösen él bennünk.

Nem lehet kiirtani ezt az ősi erőt, csak elfojtani. Elementárisan hat ránk, ha eluralkodik rajtunk. A harc, más emberek megalázása és lenézése, alacsonyabb rendű lénykénti kezelése, csak azért mert különbözik valamiben tőlünk. Mindenkiben ott van, mindenki megfogalmazza magának valahogy, hogy igaznak tűnjön. Vérszerint, származási alapon, anyagi helyzet szerint, vallási, politikai nézet és a bőrszín alapján. Gúnyos megjegyzések, viccek, passzív agresszió, majd a tagadás, hogy nem mi nem gyűlölködünk, csak nem tudjuk tolerálni, ha valaki más. Ha valakire ránézünk és nem látjuk benne magunkat, elindul a kémia. Brazilozunk, orkozunk, vágott szeműzünk, „sötétnek” hívjuk, majd hozzá tesszük, hogy minket nem zavarnánkak, ha nem „lennének itt”. Mindenki éljen ott, ahová való, magyarázzuk magunknak. Még hozzá tudjuk tenni, hogy pont viselkedjen úgy és gondolkodjon úgy, ahogy mi. A nyelv ma már kevés. Ha azt a nyelvet beszéli mint mi attól még nem fogadjuk el. A kinézete más lesz, de még a neve is árulkodhat. Egy fura név hallatán is elindulnak az önvédelmi folyamatok és azonnal fenyegetve érezzük magunkat. Erről a mindennapos emberi viselkedésről adott hírt a CNN, amikor egy amerikai vendéglátó az AirBnB-n azért mondta le a szállásfoglalást, mert az amerikai vendége éppenséggel ázsiai gyökerekkel rendelkezik.

Dyne Sue amerikai állampolgár, de szerinte sem ér semmit az, hogy kedves és rendes ember. Ázsiai kinézete miatt másodrangú lehet bármikor és bármiért. Itt kezdődik a dráma, ami legyen csak az eredeti hír része. Nem kell elragadtatni magunkat, így megy ez a mindennapokban. Csak ránézünk és már meg is van a véleményünk a másikról, főleg, ha azon egyértleműen láthatóak a másság jelei.

A vendéglátó, amikor rájött, hogy olyan szeretne nála lakni, akitől őtt kirázza a hideg, ezt a tudomására is hozta. Írásba adta neki, hogy akkor sem engedné, hogy nála szálljon meg, ha ő lenne az utolsó ember a Földön. Nyomatékosította is, hogy ez nem csak neki szól, hanem az összes ázsiainak.

Nem lepődünk meg, egy ilyen párbeszéd gyakorlatilag percenként történhet meg, csak éppen nem lesz belőle hír. Így élünk mi emberek egymás mellett, hogy tudomására hozzuk a másiknak, ha nem tetszik a „pofája”. Mivel itt egy szolgáltatásról beszélünk, az elkeseredett és sértett vendég az AirBnB-hez fordult, ahol már jó ideje nagyon komolyan veszik az ilyen esetket. Most sem történt másként.

A vendéglátót letiltották egy időre. Ettől meg fog változni, majd más ember lesz? Naiv gondolat és feltételezés. Dehogy lesz más, majd jobban odafigyel, hogy már név alapján jobban tudja szelektálni a vendégeit.

Ez a név körüli mizéria is egy örökzöld téma. Nem kell a tengeren túlra menni, csak megnézni a mi kis hazánk történelmét, ahol magyarosítani kellett mindenkinek a nevét a „béke” érdekében. Mi még ma is család nevek alapján mondjuk meg valakiről, hogy cigány, zsidó, szláv, német, nembeszélve a teljesen „tájidegen” nevekről.

A név az mindent elmond rólunk, gondoljuk itt és gondolják éppen az Egyesült-Államokban is.

Az AirBnB szóvívője, Nick Papas (biztosan görög gyökerű amerikai), szentimentálisan magyarázkodott és próbálta menteni a menthetőt. Dyne Sue minden költségét megtérítette a szállásközvetítő és biztosította a támogatásáról.

Mi meg innen mondhatjuk, hogy sokra megy vele az ázsiai amerikai a görög amerikai szavaival és kevéske alamizsnájával. Az európai gyökerek Amerikában is felbecsülhetetlen értéket jelentenek. Egy ázsiai sosem lehet teljes értékű amerikai.

Ez még azon sem múlik, hogy az amerikai elnököt hogyan hívják. A politika nem hiányozhat ebből a cikkből sem, mert bűnbak mindig kell. Tényleg olybá tűnhet, mint ha csak egy ország vezetőjén múlna az, hogy hogyan viselkednek az állampolgárai egymással. Mekkora nonszensz már, de így próbálják elfedni a lényeget, ami éppenséggel pont az, hogy bármikor, bárkivel és bárhol megtörténhetett ez eddig is és ezek után is. Ilyenek vagyunk, ez az emberi természetünk. Állatias vagy csak egyszerűen a genetikánkban van embertársainkon uralkodni és megmutatni ki az úr a „háznál”, teljesen mindegy. Így van ez függetlenül attól, hogy az AirBnB milyen jogorvoslati javaslatokkal él, ha a vendégeket atrocitás éri. Az ember az ember, uralkodni tudnak rajta, de megváltoztani nem.

Forrás: CNN

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

AirBnB a kakukktojás

AirBnB egyéb szálláshely-szolgáltatás albérletpiac belváros lakáspiac lakásárak ingatlanműhely

A budapesti belvárosban harc folyik, hogy elűzzék az ott élőket és helyette minden lakást üzleti céllal hasznosítsanak. Az AirBnB nem csak az ott élő lakástulajdonosokat zavarja, hanem a bérlőket is. Senki sem szeretne AirBnB-s házakban lakni. A budapesti belváros klasszikusan lakott, az üzleti célok eddig is megkeserítették a lakók életét. Viszont hozzászoktak az éttermek, pubok, szórakozóhelyek és természetesen az üzletekkel járó kellemetlenséghez. A tursiták is sokkal jobban a budapesti belvárost „terhelik”, de ez is teljesen más az utcán, mint házon belül. Egyelőre még nem eldöntött kérdés, hogy legyőzi-e az üzleti érdek a szűk budapesti belvárost. Lehetnének csak AirBnB-s házak, ahol minden lakást így hasznosítanak, de az AirBnB nem így működik. A vegyes használat biztosan nem megoldás a társasházakban, mert az AirBnB önző érdekei minden más lakó érdekével ellentétes.

AirBnB önző érdekei

Az AirBnB-t elsősorban az albérletek megdrágításért hibáztatják, pedig ez nem igaz. Az AirBnB-s lakások az eladó lakások árára hatnak leginkább a pesti belvárosban, nem az albérletárakra. A „Mennyit ér a lakásom?” kérdésben a lakás hasznosítási lehetőségei hatnak az árára. A „befektetésnek is jó” kifejezés is valami válasz akar lenni arra a kérdésre, hogy „miért ilyen drága”. Az AirBnB lakáspiac – mert van ilyen - a normál hasznosítás, tehát az albérlet és a benne élés, mellett magasabb elvárt jövedelemmel kecsegtet, ezért felárral kínál lakásokat. Ez a felár biztat ma minden ott élőt és főleg lakástulajdonost, hogy adja el a lakását és „meneküljön el”. A belvárosi magas lakásárak az AirBnB önző érdekének mézesmadzagja. Az AirBnB igazából egy cukrosbácsi, aki megrontja a belvárost, mert perverz módon kihasználja a tárasházakat.

Egy szállodát mindig külön kell megépíteni és kiépíteni, rengeteg különleges feltételnek megfeleltetni. Az AirBnB-s lakást meg alapvetőleg semmi sem különbözteti meg egy albérlettől vagy egy saját tulajdonú otthontól. Könnyen és gyorsan lehet vele így piacra lépni. Azok, akiknek nincs anyagi lehetőségük szállodát építeni és üzemelteti, ma még könnyedén meglephetik a belvárost.

Új belvárosi lakások „veszélyben”?

20%-a a szobafoglalásoknak már az AirBnB-s lakásokban történik és csak 80% szállodákban. Bár a szállodák hangosan lobbiznak az AirBnB ellen, nem kizárt, hogy több szállodatulajdonos is úgy gondolkozhat, hogy ha ez a „jövő”, akkor bizony ők is belépnek, majd társasházakban vásárolnak lakásokat és üzemeltetnek majd turistáknak szállást.

A szállodák tehetetlenek az AirBnB-vel szemben, ezért ha veresenyezni akarnak, akkor belépnek ők is a piacra.  Ahol ma új társasházat építenek a belvárosban, nem lenne meglepetés, ha akár „apartmanházként” egy szálloda üzemeltesse, teljes egészében.

AirBnB-s lakáspiacon albérletnek vásárolni nem igazán éri meg, otthonnak meg semmi értelme sincs. Ha a szomszéd lakás AirBnB-s, még belvárosi „második” lakásnak sem fogjuk tudni használni saját részre. Lehet, most legyintünk, hogy túlzás, de aki még nem tudja, hogy mennyire hangszigetelés nélküli házakról beszélünk és milyen zavaró vendégekről, akkor az inkább legyen pesszimista a kérdésben.

AirBnB vs. Albérletpiac

Na igen, a kettő teljesen ellenérdekelt lakáshasznosítási forma. Az AirBnB a bérlőket és a tulajdonosokat is el akarja űzni a belvárosból, mert nem tud és nem is akar velük együtt élni.

A bérlők és a tulajdonosok már egy évszázada együtt élnek Budapesten és nem csak a belvárosban. Sőt, sok belvárosi társasház története bérházként kezdődött, amikor egy háznak egy tulajdonosa volt és minden lakója bérlő volt. Az albérletpiac az AirBnB-nek útban van. Ezért lett látványos az albérletpiaci reakció, amit nagyon váratlanul ért az AirBnB-s vásárlók agresszív üzletpolitikája. A drasztikus lakásár-növekedés csak az egyik trükk. A bérbeadók a lakásárak változása miatt a bérleti díjakat is emelték. Van, aki tud érvényesíteni új bérleti díjat, mások lakásai üresen állnak. Az utóbbiak vannak többségben. Ez a másik trükk, mert direkt arra kényszeríti a csalódott albérlet-tulajdonosokat, hogy inkább adják el a lakást, ha nem akarnak AirBnB-zni.

A frekventált AirBnB-s területeken nehéz kiadni albérleteket. Nem csak az árak miatt, hanem azért, mert a bérlők nem akarnak ott élni és bérelni.

Ez a harmadik AirBnB trükk az albérletpiac ellen, hogy a bérlők elkerülik, a bérbeadók hoppon maradnak és kényszerhelyzetbe kerülnek.

AirBnB  a budapesti belvárosban:

  • a lakásárakat drasztikusan befolyásolja a pesti belvárosban, hogy adják el a lakásokat a jelenlegi tulajdonosok (=csábító árak eladóknak)
  • az albérletek a belvárosban üresen állnak, nehezen kiadhatók az új bérleti díj elvárások miatt (=kényszer alatt a bérbeadók)
  • a bérlőket nem a magasabb árak, hanem az AirBnB-s lakások űzik el leginkább, mert nem akarnak ilyen házakban élni ( = albérletpiacellenes)

A pénzéhes belvárosi lakáspiac olyan tudatos és taktikus ellenféllel szembesült az elmúlt években, ami lassan de biztosan bekebelezi.

A kakukktojás, ahogy más madár fészkébe teszi a tojását és a kiskakukk, aki ellentmondást nem tűrően sajátítja ki a fészket. 

Az albérletpiacot kiszorítja az AirBnB, a tulajdonosokat „kilóra veszi meg”, mert mindent vagy semmit alapon játszik a piaci szereplőkkel. Nem fognak megnyugodni a kedélyek, az AirBnB nem egy harmadik szereplő a bérlakások és az otthonok mellett, hanem az egyetlen szereplő akar lenni a szűk pesti belvárosban. A bérlők is vándorolnak a városban és látszanak már az új „kedvencek”, ahol akár magasabb bérleti díjat is fizetnek, ha nyugalomban élhetnek az AirBnB-s házakkal szemben. Az albérlet továbbra is jó üzlet, de nem az AirBnB felségterületén.  A „régi kedvencek” pedig vagy megadják magukat az AirBnB-nek vagy üresen állnak. A szűk belváros már nem egyenlő az albérletpiaccal, az már AirBnB-piac!

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

AirBnB a Margitszigeten és egy telefonfülkében

airbnb airbnb.hu egyéb szálláshely-szolgáltatás hostel fizető vendéglátás turizmus ingatlanműhely

Élj úgy, mint a helyiek – hirdeti az airbnb.hu. Foglalj otthonokat helyi házigazdáktól több mint 191 országban, és tapasztald meg, milyen helybeliként élni utazás közben – csábítja a potenciális érdeklődőket, hogy vessék bele magukat a hirdetések tengerébe.

9 Euró/éjszaka? Még a Margitszigeten is!

Budapesten már 2800 Ft/éjszakától lehet aludni, igaz hostelekben, amit magyarul tömegszállásként, nem hivatalosan kollégiumként fordíthatnánk. Még a Margitszigeten is alduhatunk ennyiért több ágyas szobákban. A hostelek még az AirBnB hajnalán hódítottak Budapesten, amikor akár nagyméretű belvárosi lakásokat alakítottak át a szomszédok és a lakók legkisebb örömére. A hostelek persze azóta is virágoznak és leginkább az áraikkal vonzzák a legolcsóbb szálláshelyeket keresőket. A rutinos szállásadók ezért sok átlagos vagy átlagon aluli lakást hirdettek meg és váltak akár a vendégek nagy kedvenceivé. A rugalmas és végtelenül türelmes szállásadó mentalitás ennek a szolgáltatásnak az elsőszámú elvárása. A lakások elhelyezkedése és állapota mellett, aki egyedül - mindent a saját kezében tartva akar - szállásadó lenni, vagy erre születik, vagy sosem lesz ebben sikeres.

airbnb airbnb.hu egyéb szálláshely-szolgáltatás hostel fizető vendéglátás turizmus ingatlanműhely
2800 Ft/éjszaka már a Margitszigeten is!

De elkalandozva a hirdetések listájában mindenki jól látja, hogy az AirBnB-s lakások többsége már felújított és kiváló állapotú.

A friss belépők egy ilyen telített piacon csak akkor lesznek versenyképesek – ha éppen nem a hosteleknek akarnak konkurenciát jelenteni – amikor a lakások elhelyezkedése mellett csilivili házak és lakás enteriőrök várják a vendégeket.

A felújítások és berendezések után ezeknek a megtérülése (hosszú) évekig is eltarthat. A kiélezett versenyben a magazin lakások néha akár szürreális megoldásokat is jelenthetnek. Itt egy kiváló gyöngyszem a budapesti lakások közül, ami egyedileg hívja fel magára a figyelmet:

Amerikai konyhás fürdőszobás telefonfülke kiadó

airbnb airbnb.hu egyéb szálláshely-szolgáltatás hostel fizető vendéglátás turizmus ingatlanműhely
Nem sokkal nagyobb, mint egy telefonfülke :)

Valószínűleg egy tárolót alakítottak át olyan szálláshellyé, amiben helyiek előtte nem nagyon élhettek. Egyelőre még élő tapasztalat nem olvasható az „újnak” jelzett hirdetésben, de a helybeliek azért nem így élnek a 12. kerületben, az biztos. Majd figyeljük a hirdetést, hát ha lesz valaki olyan bátor és elvetemült, hogy éjszakát akar ott tölteni. Az ára szerintünk túl magas ehhez, mert ennyiért már bárhol a belvárosban lehet vendégeskedni. A szállásadók sikere vagy kudarca a véleményekből kiderül. Akinek jól megy, ott sok tucatnyi visszajelzés olvasható. Amik üresen állnak ott alig vagy egy sem.

A fizető vendéglátás nem könnyű pénzkereset. Már csak azért sem, mert az általánosan alacsony életminőségű budapesti lakásoknál nem lehet figyelmen kívül hagyni a lakásfelújítás és berendezés költéségét. Az eddig simán bérbeadók jelentős része nem engedheti meg ezt magának.

Sok rossz állapotú lakásra bérlőt lehet még találni, de vendéget már aligha, elhelyezkedéstől függetlenül.

airbnb airbnb.hu egyéb szálláshely-szolgáltatás hostel fizető vendéglátás turizmus ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Amikor a NAV is mellébeszél AirBnB ügyben

airbnb egyéb szálláshely-szolgáltatás nav

5200 magyar szállásadó összesen 8300 lakást kínál szálleshelyként az AirBnB-n, tudhattuk meg ma a NAV sajtótájékozatóján. De sajnos a NAV-vezető megfogalmazása nem pontos, mert bérbeadónak nevezte a szállásadót és bérbeadásnak az egyéb szálláshely-szolgáltatást.

Legyinthetnének sokan, hogy nem tök mindegy!

Egy éve írtunk erről, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy mit és hogyan nevezünk. A blog bejegyzést akkor egy NAV ügyfélszolgálton történtek ihlették. Történt ugyanis, hogy a Dob utcai különleges adózok ügyfélszolgálatán várakoztunk, amikor hallottuk, hogy az egyik ablaknál egy külföldi úr egy magyar nő társaságában a „rövid távú bérbeadás” adózásáról és ügyintézéséről kért felvilágosítást.

A NAV alkalmazott pedig a „bérbeadás” szó hallattán azonnal be is vitte őket a málnásba és arról beszélt, amit az adótörvények, a Lakástörvény és a Ptk. is bérbeadás alatt ért. A bérbeadás Magyarországon csak és kizárólag a  bérbeadást jelenti pénzügyileg, jogilag és adózásilag is. Nincs olyan, hogy "rövid és hosszú távú".

Pár percig hallgattuk az egyoldalú beszélgetést és odamentünk az ablakhoz, ahol udvarisan közbeszóltunk, hogy egyéb szálláshely-szolgáltatásról érdeklődnek nem pedig bérbeadásról. Az ügyfélszolgálatos hölgy mindjárt át is kapcsolt a „másik üzemmódba”, miközben az érdeklődök nem győztek hálálkodni, hogy ők nem is tudták, hogy így hívják, csak turistáknak szeretnék legálisan és tisztességesen kiadni a lakásukat.

Akkor ismét közbevágtunk, hogy nem, nem szeretnék kiadni, hanem szállásadóként szolgáltatni akarnak és szálláshelyet kínálni a vendégeiknek és nem pedig a bérlőknek.

Hány olyan eset lehet viszont, ahol a jóhiszemű érdeklődő adózó a téves szóhasználat miatt kerül bajba?

Például ma azt is megtudtuk a NAV-tól, hogy 5200 szállásadóból 1300 engedély nélkül próbált szolgáltatni. Igen, szolgáltatni és nem pedig bérbeadni. A szolgáltatás ugyanis gazdasági tevékenység, a bérbeadás viszont nem.

airbnb egyéb szálláshely-szolgáltatás nav
Üzenet a NAV-nak: a szálláshely-szolgáltatás nem bérbeadás

A NAV-vezető persze továbbra és félreérthetően kommunikált és nem tudni, hogy az 1300 szállásadóból hányan voltak azok, akik azt hitték bérbeadóként bérbeadhatják a lakásukat pár napra is, hiszen a bérbeadás az bérbeadás. Bizony a bökkenő ott van, hogy a köztudatban a lakások bérbedását hosszú és rövid távban különböztetik meg.

Ha még a NAV-vezető is hibásan fogalmaz, akkor hogyan várhatják el az adózóktól, hogy ők maguk viszont tudják, hogy nem lehet rövid távra bérbeadni ma Magyarországon lakásokat, mert a jogrendszerünk nem ismeri ezt a fogalmat, csak a köznyelvben él!

Hogy kijátszható-e, vagy belemagyarázható-e a bérbeadásba az, hogy napokra, hetekre, vagy éppen hónapokra is lehetne lakásbérleti szerződést kötni bérlőkkel az egy másik kérdés. Felmerülhet ugyanis sokakban ez a megoldás, hogy ha valaki nem akar szolgáltató lenni és egyéb szálláshely-szolgáltatást nyújtani.

Maradhat-e szimplán tényleg bérbeadó az adótörvények, Lakástörvény és a Ptk. alapján?

A napi, heti és havi alapon történő bérleti díj fizetést a jogrendszerünk ismeri. Tehát nem attól bérbeadás a bérbeadás, mert havonta fizethet a bérlő bérleti díjat, hanem attól, hogy a lakásbérleti jogviszony szabályai és keretei között teszi ezt bérlőként. Viszont a lakásbérleti jogviszony egy sokkal kötöttebb és sokkal szigorúbb kapcsolat, mert ott birtokjogot kap a bérbeadótól a bérlő. A birtokjog azt jelenti, hogy annak van joga az ingatlanban kizárólagosan tartózkodni, akié ez a jog. Bérbeadásnál ez a jog a bérlőé, a lakbért ezért a jogért fizeti. A birtokjogot nem lehet elvenni egyik pillanatról a másikra sem jogilag sem pedig önkényesen.

Egyéb szálláshely-szolgáltatásnál a vendégnek nincs birtokjoga, az továbbra is a szállásadónál marad.

A NAV-nak is egyértelműen kellene kommunikálnia a kérdésben, és nem pedig keverni a fogalmakat, mert jelenleg az egyéb szálláshely-szolgáltatás és a bérbeadás keveredik a héktöznapokban, és úgy néz ki a „NAV fejében” is tisztázatlan kérdésről van szó.

Mert olyan nincs, hogy rövid távú bérbeadás, csak bérbeadás van és nincs különbség, hogy milyen időközönkét kell bérleti díjat fizetni. Minden esetben bérbeadásnak hívjuk és nincs köztük jogilag és adózásilag sem különbség, hogy a bérbeadónak a bérlő naponta, hetente vagy havonta fizet lakbért.

Ezt ugyanis a lakásbérleti szerződésben rögzíthetjük és a bérbeadó, ill. a bérlő szabad választásán alapul, hogy milyen gyakran kell lakbért fizetni. A szálláshely-szolgáltatás ezért nem bérbeadás, mert ott se bérbeadó, se bérlő, se bérleti szerződés, se lakbér nincsen és birtokjoga sincs a vendégnek.

A bérbeadás valójában a lakóingatlan birtokjogának kizárólagos átadásáról szól, amíg az egyéb szálláshely-szolgáltásnál erről szó sincs.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Saját lakását ne adja ki légyottokra!

egyéb szálláshely-szolgáltatás légyott lakások szexlakások bűncselekmény police.hu ingatlanműhely

A bérlők megszűrése nagyon fontos, de még a vendégeké is egyéb szálláshely-szolgáltatók esetében, mert bajba sodorhatják magukat a lakástulajdonosok. A szexlakásokról már írtunk februárban, ahol létező piaci szegmens, amikor szerelmi légyottokra is kínálnak lakásokat. Ez viszont bűncselekmény, még ha az interneten kiemelt Google hirdetései között is találni ilyen  fizetett hirdetéseket.

Olyan bajba kerülhet a lakás tulajdonosa, mint a police.hu-n ma megjelent hírben. Ilyen lakásokkal tele van a város, ahogy írtuk, általában a tágan értelmezett belvárosban. A 8. kerületi leleplezés csak egy csepp a tengerben. Csak arra jó, hogy így is felhívjuk a különböző legális szexoldalak hirdetőit, vagy akár még a Google hirdetési szolgáltatásokat ilyen célokra használókat, hogy a rendőrség figyelmét is felkelthetik a nyilvános hirdetéseikkel.

Ez az utcai akció is valószínűleg nem a „vak szerencse műve”, mert a lakáspiac rekflektorfénybe kerülése a hatóságok figyelmét is felkelti. A rendőrség mellett az adóhatóság álruhás embereivel is szembetalálhatja magát váratlanul minden hirdető. Ez a bajba került tulajdonos is valószínűleg nem „számlára” kért anyagi ellenszolgáltatást a lakásért, magyarul adóelkerülő is volt. Az adóelkerülés is bűncselekmény, amit sokkal könnyebb leleplezni manapság, hiszen a legtöbb lakás megjelenik valamilyen online felületen. Arról nem is beszélve, hogy a házban elég csak egy „jóakaró”, ami a jelenlegi történetben sem elképzelhetetlen, hogy együttműködött a rendőrséggel.

Aki sokat kockáztat, az lehet, hogy sokat nyerhet, de sokat is bukhat a lebukáskor. A lebukás veszélye manapság pedig sokkal nagyobb már.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Airbnb = Egyéb szálláshely-szolgáltatás

vendégkönyv airbnb szállásadó ingatlanműhely egyéb_szálláshely-szolgáltatás szállásdíjA szálláshely-szolgáltatás nem bérbeadás. A bérbeadás pedig nem szálláshely-szolgáltatás. A lakóingatlan-hasznosítás merőben különböző formáit hajlamosak vagyunk összekeverni, csak azért, mert a köznyelvben így él. Viszont ha valakit komolyan érdekel a szálláshely-szolgáltatás, az csak akkor várhat helyes válaszokat a kérdéseire, ha a kérdéseiben használt fogalmak is helyesek. A szálláshely-szolgáltatás egy üzletszerű gazdasági tevékenység jogilag, üzletileg/gazdaságilag, pénzügyileg és adózási szempontokból is. Sokkal szigorúbban szabályozott, egzaktan meghatározott szolgáltatás, mint ahogy azt a laikus gondolná.

Vagyis aki turistáknak szeretne szálláshely-szolgáltatást nyújtani, az

- nem bérbeadó

- nem bérlőt keres

- nem bérleti díjat kap

- nem ad ingatlant bérbe kizárólagos birtoklási joggal

- nem köt bérleti szerződést

Az ilyen szolgáltatást nyújtó magánszemély:

- szolgáltató = szállásadó

- vendégeket = ügyfeleket keres, akikről vendégkönyvet vezet

- szolgáltatási díjat kér = szállásdíj

- komplex szolgáltatást nyújt, aminek a lakása az alapja, de nem a szolgáltatása egyetlen eleme

- szolgáltatási szerződés alapján szolgáltat, a lakás használata nem egyenlő a birtoklási jog gyakorlásával

Hogy miért fontos ez?

Azon kívül, hogy a már említett szabályozási környezet helyes megismeréséhez a megfelelő fogalmak helyes használata elengedhetetlen, egy másik nagyon érdekes, de annál inkább vitatott kérdésre is megkaphatjuk a választ. Legyünk bérlők vagy bérbeadók, az egymással szembeni elvárásaink sokszor alapulhatnak félreértésen. A bérlők sokszor tévesen szolgáltatást várnak el a bérbeadótól a bérleti díj fejében miközben a bérleti szerződés nem szolgáltatási szerződés. Jogilag a bérbeadás és bérleti díj nem szolgáltatás vagy szolgáltatási díj, annak egyetlen egy célja és feladata, a bérlőnek a lakás 24 órás állandó és kizárólagos használata/birtoklása. A bérleti díj csakis a lakáshasználati díjat jelenti, semmi többet. A lakás használata során felmerülő egyéb költségek (tipikusan rezsi díjak) pontosan ezért nem képezik részét a bérleti díjnak általában, szemben pl. a szálláshely szolgáltatásnál, ahol ez evidensen a szolgáltatási díj része, beleértve egyéb kényelmi szolgáltatásokat is. Amikor mégis konfliktus támad a bérlő és a bérbeadó között, mert sajnos valami műszaki probléma van a lakásban (tipikusan hibásan működik/elromlik és javítani kell), a bérlő semmilyen módon nem tagadhatja meg, késleltetheti a bérleti díj fizetést, vagy egyszerűen mondhatja azt, hogy „a pénzemért vannak elvárásaim”. Pontosan azért, mert a lakásbérleti jogviszony egyetlen tárgya a lakás használata és birtoklása, azért pedig a Lakástörvény 12. § (1) és a Ptk. 6:336. § (1) szerint havonta bérleti díjat köteles fizetni a bérlő. A Lakástörvény 35. § (1) szerint kell a rezsi díjakat is megfizetnie és a Ptk. 6:343. § miatt fizet egyébként óvadékot (=kaució) vagy veszítheti el azt szerződésszegés miatt a Ptk. 6:213. § (2) szerint. A bérbeadó és a bérlő nem áll szolgáltató és ügyfél kapcsolatban, ezért olyan fontos, hogy amikor bérbeadásról és lakásbérleti jogviszonyról beszélünk, a szálláshely-szolgáltatás semmilyen üzleti koncepcióját és adózási aspektusát, jogi hátterét ne értsük alatta.

Saját érdekében kérünk mindenkit, hogy a turistáknak ma Budapesten elsősorban online kínált szálláshely-szolgáltatást, az Airbnb lakásokat - amit évtizedekkel ezelőtt egyszerűen csak IBUSZ lakásoknak hívtunk - kezelje helyén minden értelemben. A felületes, hanyag és pongyolán fogalmazott információk sokakat félrevezethetnek, becsaphatnak, és olyan színben tűntethetik fel ezt a gazdasági tevékenységet, mint ha semmi különbség nem lenne abban, hogy ha napi szintű vagy ellenkezőleg, éves alapon történő lakóingatlan-hasznosítást tervezünk.

Tovább

Ingatlanműhely

blogavatar

Ingatlanpiac meztelenül - így kell dobozon kívül gondolkodni. Önképzőkör, ahol a hírekben az igazságot mutatják, nem a biztonságról beszélnek. A blogot az élet írja.

Vélemények

Twitter