Albérlet: üresen vagy berendezve

albérlet albérletpiac kiadó lakás ingatlanbefektetés ingatlanhasznosítás Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Az albérletpiacunk kezdetleges, gyerekcipőben jár még,  több évtizedes és elavult "bérbeadási stratégiák" alapján működik. Ha valaki ki akar adni egy lakást, az első kérdés, amivel szembesül, hogy üresen tegye vagy berendezve. Aki berendezi, azért teszi, hogy magasabb bérleti díjon adja ki. Ki is kalkulálja, hogy a bérlő 1-2 év alatt fizesse ki neki a berendezést.

Közben a kérdés ennél jóval árnyaltabb, amivel időszerű lenne komolyabban foglalkozni. Induljunk ki abból, hogy a bérlő nem akarja megvenni a bútort a bérbeadótól, a bérbeadó meg nem is akarja neki eladni. Így a berendezett lakás = magasabb bérleti díj nem biztos, hogy működőképes képlet az albérletpiacon. A lakás berendezése a lakás bérbeadását segítheti vagy éppen hátráltathatja. Bérbeadóként jobb ha tudjuk, hogy nem mindegy hogyan rendezünk be egy lakást és azt is, hogy egyáltalán nem biztos, hogy előnyös minden lakás berendezése.

Nézzük meg azt, hogy mikor érdemes berendezésben gondolkodni. Előfordulhat ugyanis, hogy a lakásunkat üresen nem bérlik ki. Idővel kiderülhet, hogy azért mert nincs berendezve.

Milyen lakásokban lehet releváns opció a berendezés?

Kisebb és központi elhelyezkedésű lakásoknál. A kicsi belvárosi lakásokat, mint például garzonok jóval többen keresik berendezve. Ezek azok a lakások, ahol a bérlők nem akarnak leélni egy életet, így mindig olyan bérlők választják, akik átmenetileg gondolkodnak benne, nem is régóta bérlők. A kicsi berendezett belváros lakások tipikusan az első lakást bérlők terepe tud lenni.

A lakás mérete és elhelyezkedése döntő lehet a berendezést illetően. Minél inkább távolodunk a belvárostól és minél inkább nő a lakás mérete is, annál kevésbé van értelme egy lakás berendezésének.

A belvárosi részeken a nagyobb méretű lakások berendezése már például nem annyira egyértelmű, mint a kicsiké. A nagyobb belvárosi lakások már jók irodáknak is, ahol fontos, hogy üresen adják bérbe. Sőt a nagyobb és élhető belvárosi lakások csábíthatják az olyanokat is, akik a belvárosban akarnak élni.

Az olyan bérlők, akik tényleg hosszú távú bérlésre rendezkednek be, vannak saját bútoraik, nagyobb háztartási gépeik, például hűtő, mosógép. 

A lakás mérete az albérletpiacon is meghatározza a rá jelentkezőket, nem csak az eladó lakások piacán. Egy eladó garzont is kezdő lakásnak áruljak, első lakást vásárlóknak. Eggyel komolyabb már a kétszobás lakások piaca, aminél jóval hosszabb távon képzelik el a vásárlók a jövőjüket. Így vannak ezzel a bérlők is. A háromszobás lakások pedig már a családi otthonok, ami akár végállomás is sok bérlő és sok vásárló számára is.

Az egyszobás lakástól a háromszobásig a berendezés előnyei csökkennek az albérletpiacon.

Kétszobás lakásoknál, főleg a belvárosi elhelyezkedésüknél inkább előny lehet a berendezés, addig elhagyva a belvárost már egyre kevésbé. Háromszobás belvárosi lakásoknál már a belvárosban sem feltétlenül ajánlott a berendezése, de külsőbb részeknek szinte csak hátrányt jelenthet. Egy városban az is gyakori jelenség, hogy a hosszú távon bérlők nem a város belvárosi részén akarnak bérelni, hanem elindulnak kifelé, ahol üres lakásokat, házakat bérelnek.

A külsőbb városrészekben lévő kislakások, garzonok már üresen is jóval kiadhatóbbak, mint a belvárosban. A külsőbb városrészeken élők, ott bérlők, jóval nagyobb százalékban bérelnek üres lakásokat, hogy azokat ők saját maguk rendezhessék be.

- Ha egy adott környék adott bérlői keresletének nem felel meg a lakásunk azt onnan fogjuk tudni, hogy számunkra nem megfelelő bérlők jelentkeznek és vagy igen kevés számú jelentkezővel fogunk csak találkozni.

- Ha egy bérbeadó lakás kiadása elhúzódik, gyakran a bérleti díjban látják a problémát. Általában elkezdik csökkenti, nagyon ritka esetben növelni. (Egyszer majd talán ennek a pszichológiájával is foglalkozunk külön).

- Óvatosan csökkentik a bérleti díjat. Ha nincs eredmény, akkor egyre drasztikusabban. Esetleg egy idő után jön a pánik, hogy nem akarják kivenni a lakást. Ez ugyan úgy igaz lehet üres és ugyan úgy berendezett lakás esetén.

- Ha korrekt a lakás ára – ez egy kardinális kérdés – akkor biztosak lehetünk benne, hogy nem a bérleti díjjal van a gond.

Ezt most azért járjuk ennyire körbe, mert ha nem értjük meg az albérletpiac reakcióit, akkor hibás döntéseket hozhatunk. A bérleti díj csökkentése nem feltétlenül segíti a lakás gyorsabb kiadását, ha az ára egyébként korrekt. Ha lakásnak az a baja, hogy üres, akkor be kellene rendezni. Ha az a baja, hogy be van rendezve, vagy ahogy be van rendezve, akkor jobb ha üressé tesszük.

A berendezett lakások nem is olyan ritkán kényszerből vannak berendezve, olyan holmikkal, amik „majd a bérlőknek jók lesznek”. Az össze-vissza, minden koncepció nélkül berendezett lakások szintén lassíthatják a kiadást. Tévhitből, csak azért ne csináljunk lomtárat egy lakásból, mert azt hisszük, hogy berendezve – jelentsen az bármit is a bérbeadó szerint – jobban és nagyobb áron kiadható. Könnyen kiadhatatlanná tehet egy bérbeadó egy lakását, ha berendezi és akkor is ha rosszul rendezi be.

Ha egy lakás berendezésében gondolkdonunk, gondoljuk meg kétszer 

Csak akkor rendezzünk be egy lakást, ha csak a magasabb bérleti díj reményében tesszük – mert az egyenes út a lakás túlárazásához -  hanem azért, mert tisztában vagyunk a környék jó bérlőinek igényeivel (Megjegyzés: jó bérlőket keresünk bérbeadóként, a rossz bérlők igényeivel nem foglalkozunk).

- Ha berendezünk, minden legyen új, ne használjunk használt bútort és gépeket. A berendezés és minden műszaki cikk gyorsan elavul és elhasználódik, ami nem feltétlenül a bérlők hibája. Semmit sem az örök életnek terveznek.

- A berendezett lakásoknál számolnunk kell az avulás miatti javítások és cserék költségével is. Ha például egy hűtő vagy mosógép tönkremegy, bérbeadóként nincs jó üzenete annak egy bérlő felé, ha azt mondjuk, hogy nem javítjuk és nem cseréljük, oldja meg a bérlő úgy ahogy akarja.

- A berendezett lakásoknál így ne nagyobb bevételekkel számoljunk, hanem inkább nagyobb költségekkel hosszabb távon.

Igazi konfliktusforrás tud lenni egy berendezett és felszerelt lakás az albérletpiacon.  A bérleti szerződésben ezt jobb ha előre tisztázzuk a bérlővel, hogy ki és miért felelős, illetve számoljunk az rendeltetésszerű avulással és feleslegesen ne hibáztassuk a bérlőt, mert elhasználódik az, amit napi rendszerességgel használ. Ha nem szívesen rendezzük be a lakást bérbeadóként, ablakon kidobott pénznek érezzük, akkor még véletlenül se rendezzük be és főleg ne rosszul. A lakás berendezése nem "befektetés", hanem elszámolható költség az adóbevallásban.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Irodalakások

albérlet albérletpiac kiadó lakás ingatlanhasznosítás lakáshasznosítás irodalakás Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Ha százszor is leírnánk, talán akkor sem lehetne hatást gyakorolni arra a klisére, hogy a bérlőről ne a diákok jussanak az eszünkbe. Az ingatlanhasznosítás lassan, de biztosan lett az életünk része. Már annyira az, hogy sokszor a legnyilvánvalóbb tényeket sem vesszük észre. Ilyen az például, amikor üzleti célokra is használunk lakóingatlanokat. Üzleti alatt azt értjük, hogy valamilyen szolgáltatást végzünk egy lakásban. Az egyszerűség kedvéért hívhatjuk ezeket irodalakásoknak is. Most tényleg teljesen mindegy milyen szolgáltatást végeznek egy lakásban, a lényeg, hogy nem otthonként szolgál, az amúgy minden értelemben vett lakóingatlan.

Közjegyzői, ügyvédi és könyvelő irodák mind nagyon gyakran lakásokban végzik a munkát. Tipikus irodalakásokban működő szolgáltatások. Tipikus bérlők és tipikus lakásvásárlók is lehetnek, akik irodalakásokban gondolkodnak. Mert a lakásokat nem csak otthonoknak használjuk, hívnánk fel a lakáshasznosítók figyelmét. Ezt jó tudni eladóként és bérbeadóként is.

Tegyük fel a kérdést, hogy milyen egy tipikus irodalakás és honnan lehet felismerni?

Az irodalakások egyik közös jellemzője, hogy általában központi helyen vannak, tömegközlekedési csomópontok közvetlen közelében. Vannak sajátságos helyhez kötött irodalakások. Pesten az 5. kerület, Budán az 1. kerület az ügyvédi irodák terepe. Ez nem azt jelenti, hogy más kerületekben ne lennének irodalakásokban ügyvédi irodák. Csak azt, hogy ha ebben a két kerületben van eladó vagy kiadó lakásunk, akkor ügyvédi irodákkal az átlagosnál jobban érdemes számolni. A jó közlekedés jó üzleti célokat is jelenthet.

Zárt konyhás, tehát külön helyiségben lévő konyhákkal rendelkező lakások a jó irodalakások. Ezzel is csökkentve az otthon kinézetet. Bár, vannak vagány irodákban is központi helyen elhelyezett szigetes konyhák, nem csak külön zárt helyeken. Ha nem nagyon „hivatalos” munkát végeznek egy lakásban, akkor egy jópofa konyha akár lehet a lakás közepén is, mint egy fajta látványos, közös tér, ahol nem csak az alkalmazottak, hanem az ügyfelek is hasznos időt tölthetnek el.

Az irodalakásokban még mindig jellemző igen sok kreatív szolgáltatás, vezető és személyiségfejlesztés, reklám-pr-marketing tanácsadók is. Őket nem igazán zavarja a nyitott konyha.

Általában egyébként a legtöbb cég irodalakásban kezdi. Lehet saját tulajdon és bérelt is. Vannak cégek, amik idővel irodaházakba mennek, mások maradnak az otthonos irodaérzetet adó lakásokban.

Onnan is felismerhető egy irodalakás, hogy a ház kapujában gyakori a cégtábla vagy a céges kapucsengő. Minél több irodalakás van egy házban, a miénk annál alkalmasabb lehet hasonló célra. Ezt érdemes akár a hirdetésben is leírni, legyen eladó vagy kiadó ingatlanról szó.

albérlet albérletpiac kiadó lakás ingatlanhasznosítás lakáshasznosítás irodalakás Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Nem irodahaz, csak irodalakások egy társasházban

Különböző egészségügyi szolgáltatások is szívesen használják a társasházakat. A különböző rendelők, úgy mint fogorvosi, nem olyan ritka társasházakban. Érdemes figyelni a kapualjakat és a társasházi lépcsőházat, amikor lakást vásárlunk vagy a hasznosításán gondolkodunk, ha céges/üzleti bérlőkben gondolkodunk. Ahol kevés vagy egyáltalán nincs irodalakás, ott zokon veheti a zárt lakóközösség az ilyen szándékainkat. Erről érdemes előre egyeztetni. Több okból is.

Néha előfordul, hogy több/megemelt társasházi díjakat kell fizetnie a lakás tulajdonosának, ha céges bérlője van, vagy ő maga irodaként használja a lakást.

Az is előfordulhat, hogy más ingatlanadót (építményadót) kell fizetnie annak, akinek a lakásába cég székhely van bejelentve, mint amelyikbe nem. Szóval vannak itt finom apróságok, amikre érdemes odafigyelni, amikor a lakásunkat üzleti bérlőknek vagy üzleti célokra szeretnénk használni.

Ettől függetlenül sosem szabad elzárkózni attól, hogy céges bérlőnk legyen. Na jó, ha a lakásunkat például mindenképpen berendezzük és tipikus otthonként hirdetjük, akkor ezzel egyúttal kizárjuk a céges bérlőket. Az irodalakások igen tipikus közös tulajdonsága ugyanis az is, hogy általában mind üres. A cégek maguk rendezik be. Nem ritka, hogy a lakás stílusát is megváltoztatják, a saját képükre formálják, amire bérbeadóként érdemes nyitottnak lennünk. Meg lehet úgy is állapodni egy céggel, hogy a lakást úgy adja vissza, ahogy átveszi.

Elvileg és most hangsúlyoznánk, hogy elvileg egy üres kiadó lakás bérlői köre sokkal szélesebb lehet, mint egy berendezetté. Ennek ellenére ma még mindig úgy tekintünk a berendezett lakásokra, mint ha azokat lehetne jobban kiadni. Ez viszont a valóságban inkább azt jelenti, hogy szűkítjük a lehetőséges bérlők számát a kiadó lakásunkra. A berendezni vagy nem berendezni kérdést így is meg lehet közelíteni.

A céges bérlőktől többen azért is idegenkednek, mert ott nem lehet feketén bérbe adni, számlát kell róla adni. Sőt, nem elég a tulajdonos számlaadási kötelezettsége, de még a céges bérlő fogja fizetni a havi adóelőleget és a bérleti díj után. Ez komoly bizalmat igényel, mert a tulajdonos bizonyos értelemben nettó bérleti díjat fog kapni a céges bérlőjétől. A céges bérlő, havonta mint egy alkalmazott után, bérszámfejt, és az adóelőleget, az SZJA törvény szerint kifizetőként kell neki megfizetni a NAV felé. A tulajdonosnak, pedig minden évet követő január 31-ig egy adóigazolást kell adnia a befizetett SZJA-előlegről (M30-as nyomtatvány). Ez alapján kerül majd elkészítésre az adóbevallás. Ha a cég sumákol, a cégen keresik a ki nem fizetett SZJA-t, nem a lakás tulajdonosán, ami azért garancia a tulajdonosnak, hogy nem neki kell vállalni a lehetséges kockázatokat. Ezt fontos a számlára is ráírni, amit a bérbeadó a cégnek ad. Így későbbi probléma esetén látható, hogy a bérbeadó jóhiszemű volt, ha a cég már semmilyen jóindulattal sem nevezhető már annak.

Az irodalakásoknál ezt fontos volt megemlíteni, mert a lakáshasznosítási formákat ma már ketté lehet választani fehér és fekete piaccá is. Aki komolyan gondolja, az biztosan nem a tipikusan fekete albérletpiacon próbálkozik, mondjuk pont azért diákokkal, mert a diákoknak „úgy sem kell számla”. A fehéren kiadók, a lakhatási támogatást igénybe vevők egyre szélesebb tábora mellett cégeknek is ki tudnak adni. Egy picivel több adminisztráció, egy picivel szorosabb együttműködés a bérlővel, talán a rugalmasság sem árt ha megvan a felek között. A végeredmény pedig az lehet, hogy bérbeadóként bérlő szűrőként tudjuk azt a kérdést használni, amikor egy bérlő azt kérdezi tőlünk, hogy számla nélkül nem lehet-e kibérelni olcsóbban. Ugyanis, aki fél ma a bérlőktől, az pont azoktól fél, akiket hidegen hagy a fehér albérletpiac. Akik bérlőként még mindig a szürke vagy teljesen fekete zónában mozognak, azokat fehéren kiadó bérbeadóként sokkal jobban tudunk szűrni. 2017-ben az albérletpiac alapjának tekinthetjük a bérlő választás jogának fenntartását, ha bérbeadók vagyunk. A diákbérlő addig piaci klisé marad, ameddig a fekete albérletpiac ki nem fehéredik eléggé. A fekete albérletpiac szinonimája ugyanis ez az egyelőre megdönthetetlen albérletpiaci sztereotípia.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ingatlanműhely

blogavatar

Ingatlanpiac meztelenül - így kell dobozon kívül gondolkodni. Önképzőkör, ahol a hírekben az igazságot mutatják, nem a biztonságról beszélnek. A blogot az élet írja.

Vélemények

Twitter