Jutinasi

ingatlanértékesítés ingatlanközvetítés ingatlanmarketing lakáspiac ingatlanpiac lakáshirdetések ingatlanos jutalék Magyarország Ingatlanműhely

”Ingatlanosok trükköznek, nem szeretem őket.” – hangzik el igen gyakran. Az ingatlanost divat utálni, felesleges, árdrágító tényező. Vannak vevők, akik ezért megspórolnák az eladónak a jutalékot, (ingatlanos szlengben a jutit), na és persze saját maguknak. Ha a tulajdonosnak nem kell kifizetni a jutit, azzal már nyert a vevő.

De mi van akkor, ha a tulajdonos jutit akar fizetni, mert szerinte jár az a jutinasi az értékesítőnek?

Elképzelhetetlen! Az ilyen tulajdonos az csak sült bolond lehet! Ki akarna már fizetni valamiért, amit egyébként „ingyen” is megkaphat? Hülyeség. Ez csak valami ingatlanos „belemagyarázom magamat az életedbe” süket duma lehet. Aztán mi van, ha nem, ha semmi sincs ingyen, mindennek ára van? Mi van akkor, ha vannak eladók, akik nem szeretnének találkozni érdeklődőkkel? Tudja, tisztában van vele, hogy érdeklődőből lesz a vevő, de az eladó szerint legyen az az ingatlanértékesítő problémája. Ő azért fizet az értékesítőnek, hogy az érdeklődők ne fárasszák, ne bosszantsák és még véletlenül se próbálják meg rabolni az idejét. Az eladó nem mindig akar kilépni a saját hétköznapok komfortzónájából. Azért is fizet, mert ő egész mással szeretne foglalkozni, nem a lakás értékesítésével. Neki az, nem az élete része. Sokkal fontosabb a családja, a barátai, ne adj isten még a munkája is. Sem a munkája helyett, a munkája mellett, hétköznap és hétvégén sem akarja a szabadidejét idegenekkel tölteni.

Honnan tudhatjuk vevőként, hogy egy olyan tulajdonosba botlottunk, aki szerint a jutinasi jár az ingatlanértékesítőnek?

Először is, az a tulajdonos, aki azt szeretné, hogy az érdeklődők felvegyék vele a kapcsolatot, az biztosan hirdet. Ha hirdet, akkor elsősorban online teszi, de a lakáson vagy a házon is megtalálhatjuk az elérhetőségét. Ez főleg akkor fontos információ, amikor egy ingatlanértékesítő precíz és pontos hirdetéséből indulunk ki vevőként. Benne van az eladó ingatlan címe, könnyen beazonosítható. Mondjuk úgy 90%-ban el lehet a hirdetésből dönteni mindent, amit vevőként eldönthetünk. Szóval egy igazán minőségi hirdetés. Ha ezek után sem találjuk semmi jelét annak, hogy a tulajdonos örülne nekünk, mint érdeklődőnek, hogy keressük a társaságát, akkor nem érdemes magunkból udvari bolondot csinálni.  Arról már nem is beszélve, hogy ha nincs jelen az ingatlan bemutatásán sem, akkor szinte biztosak lehetünk benne, hogy a piszkos munkát az értékesítőre bízta a lakás tulajdonosa. Érdemes lehet elfogadni – még ha megérteni nem is olyan könnyű – hogy az ingatlanértékesítés egy szolgáltatás is tud lenni. Attól, hogy szerintünk egy baromság és mi biztosan nem vennénk igénybe eladóként, attól még jobb lenne mások fejével is néha gondolkodni, bármennyire is fárasztó tud lenni.  Főleg akkor beszélhetünk szoros kapcsolatról az ingatlanértékesítő és az eladó között, ha egyetlen egy személy foglalkozik vele. Nem olyan, hogy bekerül egy kalapba és utána már szinte meg sem lehet mondani, hogy hány értékesítő próbál meg morzsákat szerezni a jutinasiból. Ezzel az érdekes ingatlanértékesítési jelenséggel már foglalkoztunk.  Elég tipikus, ezért hajlamosak lehetünk vevőként azt gondolni, hogy ez minden esetben így van.

Az ingatlanpiac legnagyobb ellensége a sztereotípiák.

Elképzelhetetlennek tartjuk azt, hogy valami nem úgy működik, mint ahogy azt elképzeljük. Azt hittem, azt gondoltam, azt hallottam és azt mesélték mondatokban mind lehet úgy igazság, hogy egyébként egy mondat sem igaz 100%-ban. Az ingatlanértékesítők meg nem szeretik a trükköző érdeklődőket. Azt bele lehet írni egy hirdetésbe, hogy ingatlanosok még véletlenül se keressék az eladót. De olyat igen arrogáns lenne írni, hogy a trükköző vevők se menjenek ki a házba és csengessék végig a szomszédokat, nyomuljanak a közös képviselőnél, hogy ők az eladó lakás tulajdonosát keresik. Nem lehet beleírni, mert egyszerűen nem lehet. Visszatetszést keltene, mert a „vevők” azt gondolják, vagyis azt hiszik, hogy azt tehetnek meg, amit csak akarnak. Az ő érdekük az a tulajdonos érdeke is. Az ingatlanértékesítő jutalékának megspórolása egy ilyen trükköző érdeklődő szerint win-win a tulajdonosnak is. De ha ez nincs így, akkor valahogyan alkalmazkodni kellene tudni vevkőként, mert úgyis kiderül, úgyis elmondják a szomszédok, hogy zavarják idegenek a ház nyugalmát. A közös képviselő is küld egy emailt, hogy már megint próbálkoztak nála.

Arra nem is gondol az ilyen érdeklődő, hogy a tapasztalt ingatlanértékesítő előre felkészíti erre az eladót és a környezetét is.

Tudja, hogy ha éppen nem az ügyfeleket úgy vadászó hiénák (=kéretlen ingatlanértékesítő, aki házhoz megy akkor is, amikor senki sem hívta meg) zaklatják a ház lakóit és a közösképviselőt, akkor majd jönnek a „jóindulatú” érdeklődők is. Pedig tudhatnák, hogy ilyen helyzetben a legtöbb esetben nem él a lakás tulajdonosa a házban, sokszor még a városban sem, de az is lehet még az országban sem jár túl gyakran. A lakás hirdetése sokat elárul a tulajdonos és az értékesítő kapcsolatáról – már ha ez vevőként egyáltalán érdekel minket. Mert ott kezdődik az egész probléma, hogy ha nem. Szóval attól, hogy a közvélemény bármikor vevő lenne egy ingatlanos "nyilvános kivégzésére", még vevőként is illene tudni, hol van az a bizonyos határ, ami előtt most állj és netovább.

Minél nagyobb a bizalom a tulajdonos és az ingatlanos partnere között, annál jobb minőségű hirdetéssel fogunk vevőként találkozni.

Nem képzavar, nem ámítás ez. Annál kevésbé fogják a hirdetésben titkolni a lakás vagy a ház hibáit például. Le lesz minden fotózva, mert a jóindulatú bizalom nem csak az eladó és az értékesítő között számít, hanem a leendő vevő felé is kommunikálni kell ezt. Egy lakásnak úgyis csak egy vevője van adott pillanatban, így mindig csak annak az egy vevőnek kell hirdetni. Így gondolkodva, ilyen tulajdonosi és ingatlanértékesítői kapcsolat alapján, létrejön tényleg egy szolgáltatás, ami annak az egy vevőnek is előnyös, a többi érdeklődőnek már nem olyan biztos. A hirdetésből mindent láthat és tudhat a kedves vevő. A hirdetés nem lesz kozmetikázott, sminkelt és a legjobb esetben még túlárazva sem az eladó lakás. Korrekt lesz, amire azt lehet mondani, hogy bár csak ilyen lenne az összes eladó lakóingatlan hirdetése Magyarországon. Nem rizsa, nem túlzó és túlértékelő hadoválás, üres bájcsevej és műmosoly. Ki ér arra rá? Őszintén. Minden másodperccel mindenkinek csak fogy az ideje, ketyeg az a bizonyos óra. Minek rabolnánk már egymás idejét teljesen értelmetlenül és feleslegesen? Miért nem próbáljuk meg inkább a leghasznosabb módon eltölteni minden percünket?

Az ingatlan értékesítése és megvásárlása néha két különböző, nagyon ellentétes és ellenérdekelt folyamatnak tűnik. Trükköző eladók, trükköző vevők és a trükköző ingatlanosok nem jelentik a lakáspiacot, csak ők is a részei, az a bizonyos szükséges rossz. Vannak normális emberek és normális (üzleti) kapcsolatok is a lakáspiacon, ami csak akkor fontos, ha ez amúgy mellesleg érdekel minket. Több jóindulattal és nagyobb odafigyeléssel talán még egyszer azt is megérthetjük, hogy miért vannak ingatlanok, emberek és ingatlanemberek.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Pénzügyi stabilitás a lakáspiacon

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac mnb Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Az év utolsó hónapjába léptünk, nem számít senki sem már új csodákra. Egyesek az évet foglalják össze, mások előre tekintenek. Mi most egyszerre tennénk mind a kettőt, mert azért még általánosságban a média és az ingatlanpiac inkább az eladók érdekeit szolgálják ki. A vevők meg dezinformáltak, aggódnak. Nem tudják mit és hol keressenek. A barátok és ismerősök az elsőszámú hírforrások. Jönnek a kérdések, mennek rá a válaszok. Ki mit gondol, ki mit érez, ki mit tapasztal. A lakásárak és a lakáspiaci forgalom dilemmájáról még októberben beszéltünk.

Nagyon fontos téma, mert 2016 után 2017-ben is azt látni, hogy a lakásárak Magyarországon jobban nőnek, mint a lakáspiaci forgalom. 2 éve már, hogy a lakáspiaci forgalom lassul. Ez ott tart, hogy a jelenlegi információk szerint 5% körüli adásvétel növekedéssel lehet számolni 2017-ben.

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac mnb Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A lakáspiaci forgalomról ne feledkezzünk el. Ne csak jobbra, hanem balra is nézzünk.

Az MNB a novemberi Pénzügyi Stablitiási Jelentésében nem aggódik a lakáspiaci forgalom lassulása miatt, de megjegyzi:

„A nagymértékű áremelkedés következtében a piaci forgalom bővülése 2016-tól már kissé lassult, és 2017. első félév végén 5 százalékot tett ki. Az éves szinten létrejött mintegy 150 ezer tranzakció még a hosszú távú átlagos 157 ezres éves forgalom alatt tartózkodik.”

Emiatt például még senkit nem látni aggódni. Még maguk a vevők is jobban aggódnak a lakásárak miatt, mint a forgalom miatt. Vevőként szokás aggódni, ha nőnek a lakásárak, de melyik vevő szeretne olyan lakást venni, aminek csökken az ára? Na, ugye? A lakáspiaci forgalom lassulása azt jelenti, hogy nem nő az eladók esélye évről évre, hogy eladnak, hanem szépen lassan elbizonytalanodik. Ez vevőként is nagyon fontos információ, mert megvenni egy lakást mindig sokkal könnyebb, mint utána eladni.

Az még izgalmasabb kérdés, hogy 2016 után 2017-ben Budapesten egyenesen csökkent az eladók esélye, hogy eladjanak. Hiába nőnek az árak Budapesten, a vevők egyre kevesebb lakást vásárolnak meg. A budapesti lakásárak nőnek, ezért kijelenthetjük, hogy elsősorban olyan lakásokat vásárolnak meg a vevők, amiben érzik és látják az árnövekedési potenciált. Na, ugye? A végén kiderül, hogy a lakásárak növekedése nem is az ellensége a vevőknek, hanem a barátjuk.

Ezt nem először állítjuk. A miért vásárolunk, ha nőnek a lakásárak kérdést már egy éve részletesen körberjártuk. Vevőként sem veszünk meg mindent, mert eladó. Ezt meg jobb, ha az eladók is tudják, amikor piacra lépnek. 2017-ben ezért visszatekintve jóval többen csalódhatnak, mint akiket pozitívan meglephetett. Nagy volt az eladók mellénye, hogy micsoda dinamizmus van a magyar lakáspiacban és az árakon kívül semmi sem mutat dinamikát. Egy piacon meg mégsem mindegy hányan tudnak sikeres üzletet kötni.

2018-ra kitekintve úgy is tűnhet, hogy gyakorlatilag egy stagnáló lakáspiaci forgalommal is szembesülhetünk. Konkrétan ez azt jelenti, hogy hiába lép majd még több eladó a lakáspiacra, a vevők csak azt veszik, amit ők akarnak.

Az pedig holt biztos, hogy az eladók száma nem egyre kevesebb, hanem egyre több. Budapesten már két éve kaparhatja sok eladó a fejét, aki nem tud eladni. Főleg 2017-ben ütközhettek falba, amikor hiába reménykedtek hónapról hónapra, hogy bejönnek a számításaik, csak nem akart az összejönni. Nem lepődnénk meg, ha simán lennének már 1 éve lakások a piacon, akik keresik a vevőjüket, csak nem találják. Hogy az árral van-e a gond a Budapesten? Lehet. Talán.

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac mnb Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A lakásárak hatnak a vevőkre és a döntéseikre.

Az MNB ezt a gondolatot fűzi hozzá ehhez az ábrához:

„A dinamikus növekedés ellenére még a fundamentumok által indokolt szint alatt tartózkodnak a lakásárak."

„Számításaink szerint országos átlagban a hazai lakásárak szintje egyelőre nem éri el a makrogazdasági fundamentumok által indokolt egyensúlyi szintet, vagyis országos átlagban még nem beszélhetünk a megemelkedett lakásárszint kapcsán túlfűtöttségről. A fővárosi lakásárak mindezek mellett azonban már – kismértékben ugyan, de – meghaladták a lakáspiac kereslet oldali fundamentumai által indokolt szintet.”

Ahogy Budapest elveszítette a vonzerezjét 2016-tól kezdve (talán pont az árak miatt), úgy erősödött a rajta kívüli piac. Tavaly még senki nem hitt abban, hogy a nem nagyvárosi ingatlanoknak lenne piaca. Aztán már 2016-ban is azért nőtt a lakáspiaci forgalom, mert a kisebb települések megmentették az ingatlanpiac becsületét. 2017-ben ez a jelenség tovább erősödött. 2018-ban továbbra is a kisebb városok és települések lesznek a nyerőbb helyzetben lévők, ahol az eladóknak érdemes piacra lépni és könnyebb lesz eladni, szemben a magyar nagyvárosokkal és Budapesttel. 2 éve ez megy már és semmi esélyt nem látni, hogy ez valóban megváltozzon 2018-ban. Tudjuk, majd az "olcsó" lakáshitelek mindent megoldanak. A magyar lakáspiacon a hitel nem mindenre gyógyír, amit még maga az MNB is beismer, önkritikát gyakorolva, hogy a magyar lakáspiacon az áremelkedés "egy válság utáni korrekciónak tekinthető" :

„Az európai országok többségében a lakásárak emelkedése a háztartások magas szintű eladósodottságával párosul.”

„Magyarországon a lakásárak az elmúlt években jelentős mértékben emelkedtek. Hozzá kell tenni azonban, hogy ez inkább egy válság utáni korrekciónak tekinthető, míg a háztartások eladósodottsága jelenleg is az egyik legalacsonyabb az Európai Unión belül.” 

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac mnb Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A magyar lakáspiacot nagyon más és más mechanizmusok működtetik.

Forrás: MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentés (2017. november)

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ingatlanpiaci tükör

KPMG Property Lending Barometer ingatlanhitelezés ingatlanfejlesztési finanszírozás lakáspiac ingatlanpiac bank Magyarország Ingatlanműhely

„Általában igaz, hogy a bankok a világon mindenütt az irodai beruházásokat kedvelik a legjobban, mert átlátható és jól kiszámítható piacról van szó. Ez a hozzáállás csak ritka történelmi pillanatokban változik meg, ilyenkor a lakóépület-finanszírozás kerül előtérbe. Ez történik ma Európa egészében és a régióban is – mondja Dános Pál MRICS, a KPMG ingatlan-tanácsadási igazgatója. Magyarország ebben a tekintetben kilóg a sorból, mert nálunk most is az irodaberuházások finanszírozására a leginkább nyitottak a bankok, hitelezési portfóliójukban az irodafejlesztések finanszírozását a lakásprojektek, az ipari, kereskedelmi, és végül a turisztikai beruházások követik.”

A lakáshitelezésről sok szó esik a reklámokban és a hírekben is. Pedig nem csak a lakásvásárlóknak van szükségük hitelekre. Az ingatlanfinanszírozás ellentmondásos helyzetéről februárban beszéltünk. Azt hihetnénk, hogy azóta csak minden jobb lehet. Főleg azok után, ahogy Európában elhelyeztük a magyar lakáspiacot a Deloitte segítségével még nyáron. A számok tükrében úgy tűnhet, hogy a magyar lakáspiac maga a paradicsom a lakásbefektetők szemével. Bár nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a lakásárak és bérleti díjak nem jelentik azt, hogy mindezek olyan könnyen elérhetőek lennének. Az például a legtöbb emberben fel sem merül, hogy nem tudja eladni vagy kiadni a lakását az elvárt áron. A lakásárak és a bérleti díjak nem minden lakás esetében értelmezhetők. A lakáspiaci forgalom és az albérletpiac mérete jóval korlátosabb,  mint a lakásárak és a bérleti díjak. A lakásáraktól megrészegült magyar ingatlanpiacot muszáj kívülről is megnézni. Meg is néztük a KPMG legfrissebb ingatlanhitelezési jelentését, mert a magyar ingatlanpiac jövője a bankok ingatlanpiaci jövőképétől (is) erősen függ.

KPMG Property Lending Barometer ingatlanhitelezés ingatlanfejlesztési finanszírozás lakáspiac ingatlanpiac bank Magyarország Ingatlanműhely
Magyarország szerepe csökkent 2017 I. félévében a régióban

Darulesen jártunk néhány hete. Darukat lakásépítések vagy üzleti ingatlanok építése miatt látunk inkább? Februárban már bemutattuk, hogy a bankok kihelyezett új ingatlanfinanszírozásának körülbelül a negyedét teszik ki a lakásépítések.

KPMG Property Lending Barometer ingatlanhitelezés ingatlanfejlesztési finanszírozás lakáspiac ingatlanpiac bank Magyarország Ingatlanműhely
A lakásépítések banki finanszírozása nem prioritás Magyarországon

A jövőt illetően Magyarországon a lakásépítések finanszírozása a bankok szerint nem válik fontosabbá, mint volt idén. 24%-ról 23%-ra csökkent a KPMG új felmérésében. Az ipari/logisztikai (+3%) és szálloda/hotel (+1%) finanszírozásban látnak nagyobb üzletet a bankok itthon. De nem csak itt látunk felemás ingatlanpiaci megítélést. A tavalyi felméréshez képest Magyarország tovább csúszott hátra az ingatlanfinanszírozás fontosságának banki rangsorában.

KPMG Property Lending Barometer ingatlanhitelezés ingatlanfejlesztési finanszírozás lakáspiac ingatlanpiac bank Magyarország Ingatlanműhely
A régióban és Európában is a legutolsók között  vagyunk az ingatlanhitelezésben

Már korábban is felhívtuk arra az érdekes jelenségre a figyelmet, hogy még az építőipar is szívesebben épít bármi mást, csak társasházat ne kelljen. A KPMG elemzése ezt csak újra megerősítette, csak most a bankok szemszögéből. Így kijelenthetjük, hogy 2017 után  2018-ban sem lesz az újlakáspiac az építőipar és a bankok kedvence Magyarországon.

Forrás: KPMG  & Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Darulesen

újlakáspiac lakáspiac ksh ingatlanpiac Magyarország Ingatlanműhely

Egy éve hívtuk fel a figyelmet, hogy „Új lakáspiac született”. Ennek egyik legfontosabb ismérve az volt, hogy hosszú idő után 2016-ban lépte át először az értékesítési céllal épült lakások aránya az 50%-ot. Ennek fontossága az, hogy nem egyszerűen a megépült új lakások száma a mérveadó, mert azok egy része nem jelenik az újlakáspiacon. Az újlakáspiac kínálatát, az újlakáspiacot magát csak az értékesítési céllal épült lakóingatlanok száma és aránya határozza meg. Ezt hangsúlyoztuk akkor is, amikor néhány hete egy röpke pillantást vetettünk az újlakáspiac aktuális helyzetére . Ma frissültek a számok és láthatjuk, hogy a mai magyar újlakáspiac számokban mit is jelent valójában. 2016-ban kiderült, hogy a magyar lakáspiac nem Budapest-központú már. Ezt végre valahára a KSH is nyomatékosan kijelentette.

Pár hete is láthattuk, hogy az újlakáspiacon sincs ez másként. 2014-ben az értékesítési céllal épült lakások fele Budapesten volt, addig 2017-re ez az arány már csak a harmadára csökkent. A friss számok is ezt igazolják. Budapest aránya a feléleledő újlakáspiacon egyre csökken.

újlakáspiac lakáspiac ksh ingatlanpiac Magyarország Ingatlanműhely
Egyre nagyobb az újlakáspiac, ahol Budapest (fő)szerepe csökken

Azt tudjuk, hogy sok lakáspiaci szakértőnek "daru volt a jele az óvodában", azért vannak annyira ráizgulva a daruk látványára és abból vonnak le olyan következtetéseket, mint ha Budapest körül forogna a lakáspiac. Sem az új sem a használt lakások piaca nem nevezhető Budapest-központúnak. 

újlakáspiac lakáspiac ksh ingatlanpiac Magyarország Ingatlanműhely
Az értékesítési céllal épült lakóingatlanok aránya 2016 óta 50% feletti

A magyar újlakáspiac egyre jobban teljesít, de láthatóan igen picike még. Ebben 2018 mindenképpen  változást fog hozni. Olyan picike számokról beszélünk jelenleg a használt lakások piacának méretéhez képest, hogy ezért szinte a kettő még össze sem hasonlítható.

újlakáspiac lakáspiac ksh ingatlanpiac Magyarország Ingatlanműhely
Biztató, hogy Budapesten nő az újlakáspiac, mert nő az értékesítési céllal épült lakások száma és aránya is

Budapesten is látható, hogy milyen törpe ez a piac. Az is látható viszont, hogy pár éve 2/3 aránnyal bírt az értékesítési céllal épült új lakások aránya, ami mára már átlépte a 3/4-et is. A számok, a bázis, mind nagyon alacsonyak. Egy ekkora városban nem ekkorának kellene lennie elvileg egy újlakáspiacnak. Ha azt nézzük, hogy 38 ezer használt lakást adtak el tavaly Budapesten, akkor ahhoz képest az újlakáspiac mérete parányi és elenyésző. A daruk látványa sem tudja ezt megváltoztatni egyelőre. 2017 sem hoz óriási áttörést az újlakáspiacon Magyarországon és köztük Budapesten sem. Növekszik, éledezik, de a piac méretei inkább csak a kockázatokat és a félelmeket tudják felnagyítani, nem az optimista jövőképet erősíteni.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Magánügyek a lakáspiacon

dohányzás szenvedélybetegség függőség lakáspiac ingatlanpiac ingatlanos Magyarország Ingatlanműhely

Az önpusztítás magánügy. Magánügy addig, amíg kapcsolatba nem kerülünk egy önpusztító emberrel. A lakáspiac gyakorlatilag az emberek együttműködéséről szól. Emberekéről, ahol vannak önpusztítók. Súlyos alkoholproblémákkal küzdők, drogfogyasztók, köztük gyógyszerfüggők. A súlyosan elhízottak, az étkezési zavarosak, na és persze a dohányzók. A dohányzás talán sohasem fog kimenni a divatból. A dohányzást, mint minden más függőséget, meg lehet magyarázni. Okot és értelmet lehet neki adni, amin egy nemdohányos csak felhúzza a szemöldökét, rosszabb esetben lesajnáló tekintettel hangot is ad határozott véleményének.

Minden függőség szánalmas a maga nemében, az emberi gyengeség és egyszerűség jele. Rabja lenni valaminek mindig könnyebb, mint uralkodni magunkon, és önuralmat gyakorolni. A dohányzásnál mégis talán a passzív hatásai a legzavaróbbak. Most teljesen mindegy, hogy egy lakás eladója, vevője, bérlője, bérbeadója, az ingatlanos, az ügyvéd, az értékbecslő, a végrehajtó, a kéményseprő, vagy bármilyen szakmunkát végző a dohányos. Csak dohányost nem zavar egy másik dohányos. Egy nemdohányzót zavarni fog a dohányzó. Lehet nem mutatja ki, valamilyen udvariasságból, de gusztustalannak és visszataszítónak tartja. Nem szívesen fog vele kezet, nem szívesen megy hozzá közel, de beszélni sem akar vele, mert még véletlenül sem akarja érezni a dohányfüstöt a leheletében vagy a ruhájából. A lakásokon belül már egyre ritkább a dohányzás. Ha dohányos él egy lakásban – tisztelet a kivételnek – megérzi egy nemdohányzó.

Eladó  és kiadó lakásnál, az hogy nemdohányosok élnek benne, egyelőre még nem érték.

Hirdetésekben ritkán látni. Miközben például eladó szórakoztató audió és vizuális eszközök hirdetéseinél (lejátszók, hangsugárzók, képmegjelenítők, erősítők) szinte alap megjegyzés, hogy „nemdohányzó” árulja a készülékeket, mert bizony érződik rajtuk. Autóhirdetéseknél is fontos információ, hogy dohányos-e az eladó. Bűzlenek, mint egy kocsmatöltelék, amit egy nemdohányos méterekről kiszagol egy zárt térben. Ha dohányosok éltek egy eladó vagy kiadó lakásban, lehet érzeni mindenhol. Beszívódik a bőrkanapétól kezdve, a drapériákon át, a falakig mindenhová. Még egyszer hangsúlyozzuk tisztelet a kivételnek.

A várakozó, valamilyen találkozóra érkező dohányzó sem túl bizalomgerjesztő. Nagy élmény, amikor meglátja a nemdohányzó, hogy az érkező személy a ház előtt füstöl. Tipikus a hirtelen a cigijét eldobó az utolsó nagy füstfelhőt kifújó színpadias jelent. Egy perccel ezelőtt még a jobb kezében égett egy szál „boldogság”, a másik percben meg felénk nyújtja. A nemdohányzónak meg is lesz az első benyomása a dohányosról, ami minden lesz csak nem pozitív. Az önpusztítás minden formája – enyhébb vagy súlyosabb, elnézett vagy büntethető - a mindennapokban sokkal jobban megtűrt és tolerált, mint például a lakáspiacon. Bérlőt gyakran nem választanak azért, ha látják és érzik rajta, hogy dohányos. Nem szívesen működnek együtt ingatlanossal ügyfelei, mert dohányos. Vevő nem szívesen vásárol dohányosoktól lakást. Nem szívesen megyünk be sem vevőként, sem eladóként, sem bérbeadóként sem bérlőként olyan közjegyzői, ügyvédi vagy ingatlaniordába, ahol előtte vágni kell a füstöt, amiben bent érezhető, hogy dohányosok dolgoznak. A dohányosok az iroda előtt lazán füstölnek, mert hol dohányoznának máshol. Arra nem is gondolnak, hogy ez nettó ügyfélriasztó is tud lenni. A nemdohányzó ügyfelek szemében mindenképp.

A dohányzás bizalomromboló a nemdohányzó emberek körében.

Sok mindent lehet tolerálni, de ugyanúgy gáz ittasan, valamilyen (gyógy)szer befolyása alatt másokkal kapcsolatba kerülni, mint dohányosan. A dohányosok ezt minden esetben sértőnek tartják és túlzásnak. Szerintük ez az ő magánügyük, senkinek semmi köze hozzá. Máskülönben meg milyen jó hazafik, hiszen igen magas adóbevétellel gazdagítják a közös kasszát (költségvetés), traffikosoknak, dohánytermelőknek, az egész dohányiparnak biztosítanak munkát. Barokkos túlzással hasznosabb állampolgárnak érezhetik magukat, mint a nemdohányosok. Az állam szemében lehet, hogy így van, mert az állami terhek növelésén kívül a dohányzás felszámolása nem érdeke egy államnak sem. Jó bevételi forrás, a dohánylobbiról meg ne is beszéljünk. Barokkos túlzással a dohánylobbi szerint a dohányzásnak nincs is semmilyen káros mellékhatása sem közvetve sem pedig közvetlenül. Az egészségügyi aspektusa szerint is egy dohányos több adót fizet élete során, így senki szája ne sírjon, hogy ő önpusztító. Megfizeti az államnak az esetlegesen ezzel járó plusz költségeket. Ez most vagy igaz vagy nem. A lakáspiac nemdohányzó szereplőit ez biztosan nem vigasztalja. Ők még mindig úgy gondolják, hogy egy kicsit jobb hely lehetne a világ szenvedélybetegek és önpusztítók nélkül, köztük dohányosok nélkül is. Egyszerű döntésnek tűnik, még sem Magyarország lesz az első nemdohányzó ország a világon.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, e.zért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Vevő vagyok

lakáshirdetés ingatlanhirdetés ingatlanközvetítés ingatlanos hirdetésszűrés digitális lakáspiac ingatlanmarketing ingatlanpiac lakáspiac Magyarország

Kellemes reggeli futás például a közeli erdőben. Nem maratoni távra kell gondolni, csak egy laza 8 km-es frissítő mozgásra. Vannak futók, akik köszönnek egymásnak, mások csak intenek vagy mindenféle metakommunikációs eszközt vetnek be. Ja, és vannak futók, akiknek hiába köszön a másik futó, válaszra sem méltatják. Jóval kevesebben vannak, de ott vannak ők is az erdőben. Hogy ki és mennyire figyel a másikra, az elég szubjektív. Manapság inkább objektíven mindenki saját magával van elfoglalva és csak magára figyel. Ez a hétköznapokban még talán nem is annyira meglepő. Amikor viszont már elvárnánk egy picinél több figyelmet, de nem kapjuk meg a másiktól, akkor azért már jogosnak érezzük a halkabb vagy netán hangosabb kritikát.

Ma legyünk vevők - a tudatlan hülyék - akik lakást akarnak vásárolni. Tudjuk már egy jó ideje, hogy egy szűk csoport tagjai vagyunk mi. 2017. január 1-én pontosan 9 797 561-en éltünk itt, amiből 2016. december 31-ig 146 300 fő volt a lakáspiacon vevő. Most az egyszerűség kedvéért nem foglalkozunk azokkal, aki több lakást is vásároltak tavaly. Ez alig 7%-ot jelent arányaiban. Egész pontosan 1000 magyarból 67 volt lakásvásárló 2016-ban. Bődületes nagy változásra idén nem számít senki. A lakáspiac hangadói  fülüket és farkukat behúzva sünnyögnek a témát illetően. Óvatosan valahol 150-160 ezer vásárlót várnak a lakáspiacra 2017-ben. Közben tovább fogyunk idén is. 30 ezerrel idén is biztosan kevesebben leszünk év végére. Na most az a kérdés, hogy benne vagyunk-e már a vevők csoportjában, vettünk-e már lakást, vagy még csak most fogunk. Az év utolsó negyedévében vagyunk, nem sok idő maradt, hogy benne legyünk abban a 150-160 ezer emberben, akikre annyira de annyira nem figyel egyébként senki. Lakáshitelpiac és újlakáspiac a slágertéma.

Vevőként az első, amivel szembesülünk, hogy egyrészt nem tudják, hogy mi azok vagyunk. Egy hirdetési oldal honnan tudhatná? Van külön lehetőség regisztrálni és előnyöket élvezni, hogy mi tényleg valódi vevők vagyunk? Dehogyis. Nem ez az érdekük. A hirdetési oldalakat a látogatottság tüzeli, mint általában az online világot úgy általában. Napi, heti és a havi látogatottság megvan, akkor minden rendben.

A hirdetési oldalak a hirdetésekből élnek, nem a vevőkből, ez az amit másodszor megtanulhatunk vevőként. Nem mi számítunk, hogy mi mit akarunk, a hirdetők igényei legyenek kiszolgálva, a vevők meg megszokják. Túl nagy beleszólásunk úgy sincsen.

Bár a hirdetési oldalak száma bővül, a rajtuk lévő hirdetések meg csak ismétlődnek. Vevőként ez a harmadik, amit megtanulhatunk. Tök fölösleges x-edik oldalra is elmenni és megnézni ugyanazt. Főleg, ha jön egy új oldal, ami megint csak a hirdetőkkel lesz elfoglalva. Ingyenes hirdetést biztosít és meg is lepik az ingatlanközvetítők, akik még mindig nem tanulták meg, hogy az online térben teljesen felesleges ugyanazt a lakást hatvanegyedikszer is meghirdetni egy nevenincs oldalon.

De ingyen van és az ingatlanhirdetések világában minden szent tehén, kivéve az idő. Főleg a vevők idejét lehet rabolni. Na ez a következő, amit megtanulunk vevőként. Az ingatlanpiac úgy csinál, mint ha időmilliomos lenne. A hirdetési oldalak szerint náluk, vagyis az összesnél nagyon könnyű keresni és találni is. Vevőként gyorsan megtanuljuk, hogy ez csak üres marketing. Már mitől lenne egyszerű keresni és találni, amikor a hirdetési oldalak mind rangsorolják a hirdetéseket, ismételten nem minket, vevőket segítve ezzel. Nem azokat a lakásokat könnyebb megtalálni egy oldalon, ami tényleg jó, hanem amit valamiért kiemelnek. Természetesen ez több hirdetési költséget jelent a hirdetőknek, ami a hirdetési oldalnak jó bevétel, nekünk vevőknek meg egy kihívás, hogy a hirdetési oldalak nem az ingatlanok ár/érték arányát, minőségét, esetleg keresletét veszik figyelembe, amikor rangsorolnak, hanem csak a bevételeiket akarják maximalizálni.

Ne legyenek illúzióink vevőként, amit szintén meg kell tanulnunk nagyon gyorsan. Sem az igényeink sem az elvárásaink sem az nem számít, hogy emberek vagyunk. Mi a lakáspiacon csak a pénz vagyunk. Mindenki a pénzünket akarja, az eladók és az ingatlanközvetítők is. Rajtuk keresztül meg a hirdetési oldalak is a pénzünkre pályáznak. Vevőként, mi tartjuk el ezt az egész lakáspiacot, a mi pénzünk élteti az összes szereplőt, mert ha még hitelt veszünk fel, abból is az ingatlanközvetítők vagy közvetve és közvetlenül a barátaik profitálnak még a hitelközvetítésen keresztül. A hitelközvetítés minden egyes forintját mi fizetjük meg, igen mi vevők. Egy picit több tiszteletet érdemelnénk, mondjuk köszönhetnének nekünk, néhány kedves szó sem ártana, de talán az lenne a legjobb, ha képes lenne a lakáspiac felismerni a vevőt, megkülönböztetni a nem vevőktől. De mi is csak egy kattintás vagyunk, egy a sok millió látogatóból. A vevő biztosan nem az első a lakáspiacon. A vevő a senki, a nulla, az akivel csak a baj van és sosem tudja mit akar.

Idén még vannak néhány tízezren, akit lakásnak fognak vásárolni. A végére egy picit mindenki csalódott lesz valamiért. Az pedig nem más, mint a magyar lakáspiac jelenlegi hirdetőközpontú világa. A vevőknek nem segíteni akar a magyar lakáspiac, hanem hízelegve manipulálni, képmutatóan kihasználni, nemritkán jogsértő módon kontroll alatt tartani és csak uralkodni felette. Majd ha elmegy az egész lakásvásárlástól a kedvünk - mert egyébként is ritkán vesz a magyar lakást – akkor majd fogunk hiányozni. A jót nagyon könnyű megszokni, de mi még emlékszünk, hogy az időszámítás a magyar lakáspiacon nem 2014-gyel kezdődött. A magyar lakáspiac nem intelligens, mint ha semmit sem tanult volna a korábbi hibáiból: a vevő nem hülye és hosszú távon nem éri meg hülyének nézni.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, e.zért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Újlakáspiac képekben

újlakáspiac lakáspiac ingatlanpiac Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Ha valaki azért aggódik, mert felmászott a fára a macskája, ki mit mondana az aggódó gazdinak? Mi azt kérdeznénk tőle, hogy látott már fán döglött macskát? Az újlakáspiac "felmászott a fára", de továbbra is sok az aggodalom körülötte. Az újlakáspiac amúgy nagyon kevés embert érdekel. Érzékeljük mi is, mert a legkevésbé olvasott bejegyzéseink mind ezzel kapcsolatosak. Ennek ellenére időről időre, újra és újra elővesszük a témát. Nem azért, mert új lakásokat akarunk eladni. Még csak lakáshiteleket sem közvetítünk. Az újlakáspiac egy indikátor, aminek a folyamatai kihatással vannak az egész lakáspiacra.

Az újlakáspiac jó és egyben rossz hatással is tud lenni. Ezért ne csak akkor figyeljünk oda az újlakáspiac híreire, amikor új lakást akarunk venni vagy építeni.

újlakáspiac lakáspiac ingatlanpiac Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Az újlakáspiac nem Budapest-központú Magyarországon

Egyelőre annyit tudunk, hogy 5004 db új lakóingatlant építettek Magyarországon az év első hat hónapjában. Ez nem mind értékesítési szándékkal készült el. A KSH térkép mutatja, hogy megyénként pontosan hol és mennyi épült. Azt látni, hogy nem Budapesten épült a legtöbb új ingatlan. Nem meglepő. Budapest nem, hogy nem piacvezető az újlakáspiacon, hanem pontosan ugyan annyi új ingatlant építettek 2016 első hat hónapjában, mint 2017 ezen időszakában. Bizonytalanság, mérhető és érezhető piaci bizonytalanság  ez. Főleg, ha az értékesítési céllal épített lakóingatlanok számát és arányát figyeljük meg. Tőlünk szokatlanul most jöjjenek komment nélkül a következő grafikonok, amik úgy ábrázolják a budapesti újlakáspiacot, ahogy a mindennapokban biztosan nem gondolunk rá. Csak annyit mondunk megint: bizonytalanság.

újlakáspiac lakáspiac ingatlanpiac Budapest Magyarország Ingatlanműhely

újlakáspiac lakáspiac ingatlanpiac Budapest Magyarország Ingatlanműhely

újlakáspiac lakáspiac ingatlanpiac Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Kép: Instagram

Az építtő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Aktuális még!

ingatlanpiac lakáspiac ingatlanközvetítés ingatlanhirdetés lakáshirdetés ingatlanos Magyarország Ingatlanműhely

Bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá./Eszterházy Péter/ Bárcsak így gondolkodnánk az ingatlanpiacon is! Szövetségesek és cinkostársak, süket duma és üres frázisok, miközben egymást vállveregetve helyeselően is bólogatnak mindehhez. A magyar ingatlanpiac fejlődik, de nem nagyon változik. Egy kérdés talán sokkal jobban kifejezi a magyar állapotokat minden másnál, amiből már látszik, hogy az alapokkal vannak a problémák.

Aktuális még a hirdetés?

Ezt kérdezzük ha eladó ha kiadó lakásra jelentkezünk  vevőként vagy bérlőként. De még ha egy ingatlanos jelentkezik a hirdetésre, neki is ez az első kérdése. Miért nem evidens, hogy egy hirdetés mögött valódi szándék legyen? Mielőtt megválaszolnánk a kérdést, mindenképpen leszögeznénk, hogy az „Aktuális-e még a hirdetés?” kérdés annyira beivódott a lakáspiaci kultúrába, mint a „How are you?” az angol „small talk”-ba, amikor két ember beszél. Akarva és akaratlanul is ezt kérdezi a hirdetőtől a hirdetésre jelentkező először.

Nagyon hangosan jegyeznénk meg, hogy fejlettebb és kifinomultabb lakáspiaci kultúrákban ilyen kérdés nem létezik.

Ha egy lakás nem kiadó vagy eladó, akkor nincs hirdetve. Ilyen egyszerű. Ahol az ügyfél az első, ott nem rabolják egymás idejét ilyen felesleges körökkel.

Nálunk miért nem ilyen egyszerű?

A hirdetések piacán az ingtlanközvetítőknek elsősorban hirdetésekre van szükségük, mert az vonzza majd be a vevőket és a bérlőket. A kínálat, ha úgy tetszik, akkor eladó és kiadó lakásokat jelent. Ha nincsen, akkor csinálnak, kitalálnak maguknak. Ez ugyan úgy menő volt a 90-es években, amikor nemlétező lakásokat újsághirdetésekben kínáltak, mint manapság az internet korában.

Talán mindenki látott már utcán olyan papírokat kiragasztva, hogy „Eladó/kiadó lakást keresek a környéken!”. Ha nem az utcán látjuk őket, akkor a postaládánkban biztosan kapunk néhányat. A nemlétező lakások hirdetései is ezt a célt szolgálják már a kezdetektől fogva. Az ingatlanosok elsősorban a lakástulajdonosok figyelmét akarják felhívni és nekik imponálni.

Szóval az ilyen „Éppen eladás/kiadás alatt van a lakás” csak egyfajta lerázó szöveg a vevőknek és bérlőknek. De ma már lazán megbeszélnek egyébként találkozót is nemlétező lakások hirdetésére, majd később azt mondják, hogy „már nem aktuális” és lemondják a találkozót. A hirdetés meg fennmarad, mert az a célja, hogy a környékbeli eladók vagy bérbadók keressék meg inkább az ingatlanost. Az eladókat és bérbeadókat a hideghívásokkal bosszantják az ingatlanosok, a vevőket és a bérlőket meg a kamu lakáshirdetésekkel. Ezek a csali lakások igen jó ajánlatok szoktak lenni a maguk árkategóriájában. Pontosan azért, hogy mindenkihez eljussanak. Ha eközben éppen jelentkeznek is rá, azt előre betanult és begyakorolt szövegekkel fogják kezelni. Ha éppen bejelenti az ember a hirdetési oldalnál, hogy valami nem okés a hirdetéssel – nagyon ritkán fordul ez elő – akkor leveszik az adott hirdetést egy kis időre és utána minden megy tovább. Mint az utcán kiragasztott és a postaládába bedobott szórólapok szűnni nem akaró hada, úgy van tele a net nem is kiadó és nem is eladó lakásokkal Magyarországon. Zárójeles megjegyzés, hogy a franchise irodáknál például egy nagy előny tud lenni - ha valaki kezdőként olyat nyit - hogy azonnal van az ingatlanirodának hirdetése. Ha valaki ingatlanirodát akar nyitni, csak úgy, egyedül, hirdetések nélkül nagyon nehéz lesz.

ingatlanpiac lakáspiac ingatlanközvetítés ingatlanhirdetés lakáshirdetés ingatlanos Magyarország Ingatlanműhely
Tanuljunk meg a sorok között olvasni, Kép: alfahir.hu

Nem véletlen, hogy pont a kisebb irodák és a magánzók szeretik a kamu hirdetési kampányokat, mert rá vannak kényszerülve.

De beszéltünk már a hirdetésmegosztásról is, amikor nem egyszerűen együttműködnek az ingatlanirodák vagy értékesítők, hanem ugyanazt a lakást is hirdetik egy közös lakáshirdetési adatbázisból.

Akiknek nincs hirdetése, azoknak minden lehetőség jól jön és boldogan fizetnek is érte, hogy olyan lakásokat hirdessenek, amiben soha sem jártak és olyan lakásoktulajdonosok lakásait hirdessék, akikkel soha sem beszéltek.

Az ingatlanaközvetítők egy idő után nagyon büszkék arra, hogy hány hirdetésük van. Nagy mellszélességgel hirdetik az oldalaikon. A kisebb cégek meg kitalálnak minden féle hirdetést, hogy úgy tűnjön ők is „sikeresek”.

A látszat a magyar ingatlanpiacon sokkal fontosabb, mint az elsőre gondolnánk

A sikeresnek tűnni és annak lenni két teljesen különböző dolog, amit nagyon ügyesen tudnak meglovagolni kisebb és nagyobb cégek egyaránt. De nem kell félteni a magányos farkasokat sem, akik ingatlanos celebként, már-már sztárként hirdetik magukról, hogy micsoda titkok és tudás birtokában vannak ők. Olyan sikeresnek állítják be magukat, amilyenek szeretnének lenni és nem olyannak, amilyen sikeresek valójában. Kiszínezett történetek, nagyotmondás, fantázia minden mennyiségben.

Miért mondanának igazat, ha a hazugság hihetőbb?

Az igazán nagymenők még oktatják is a jóval szerényebb és a két lábon a földön járó kollégákat. A magyar meg nem véletlenül mondja azt találóan, hogy aki ért hozzá az csinálja, aki nem ért hozzá az oktatja. Ez az oktatás az értékesítés világában amúgy is nagyon népszerű. Kell hozzá valami jópofa fazon, aki elszórakoztatja a közönséget. Az árát is megkéri természetesen és olyan jól tud manipulálni, hogy a közönség el is hiszi, hogy minden kifizetett  (több tízezer) forintot megérte az "oktatás". Kitalált szakmai múlt, nemlétező iskolai végzettségek, na és persze nemzetközi tapasztalat és végtelen sztorik. Néhány jól csengő idegen szó és kifejezés, ripacs amerikai akcentus,  mindjárt ámul és bámul az egyszeri ember, aki továbbra sem tudja, hogy a sikernek nem titka van, hanem ára. Mindezek ellenére a hazai lakáshirdetési és ingatlankultúrába úgy néz ki, hogy örökre beírták magukat az ingatlanirodák. Nélkülük soha sem született volna meg az „Akuális-e még a hidetés?” kérdés. Ettől függetlenül, ha nem muszáj nem kell így kezdeni minden egyes telefonbeszélgetést, amikor egy eladó és kiadó lakás hirdetésére jelentkezünk. Ha nem aktuális vagy elmondják vagy pedig egy találkozót szerveznek meg, amit később úgy is lemondanak. Vagyis ha megkérdezzük ha nem, így is úgy is kiderül, mert nem fogunk eljutni a lakáshoz. Hiú ábránd azt gondolni, hogy minden jó lakás már nem is aktuális. Ugye milyen érdekes? Még a vevőkben és a bérlőkben támad bűntudat, hogy mindenről lemaradnak és lekésnek. Ha tudnák, hogy ezek a lakások nem is eladók és nem is kiadók, még talán egész más irányt is vehetne a magyar lakáspiaci kultúra fejlődése. Csak rajtunk múlik, hogy továbbra is vakon eszünk meg mindent, amit elénk raknak, vagy inkább odafigyelünk, hogy "egészségesebb életet" éljünk.

ingatlanpiac lakáspiac ingatlanközvetítés ingatlanhirdetés lakáshirdetés ingatlanos Magyarország Ingatlanműhely

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Lakásárak 2018 előtt

lakásárak ingatlanárak lakáspiac ingatlanpiac lakáspiaci árindex ksh Magyarország Ingatlanműhely

A lakáspiac két táborra szakadt. Az egyik oldal szerint a lakásárak megállíthatatlanok, ha még lassabban is nőnek. A másik szerint már a szakadék szélén áll a lakáspiac és közel az összeomlás. Nincs átmenet vagy kompromisszum a kép tábor között. Legtöbbször egyik sem szereti számokkal alátámásztani az igazát, csak egyszerűen érvelnek.

Az optimisták szerint a csillagok ilyen szerencsés együttállása csak az árakat emelheti. A bérek nőnek, a munkanélküliség alacsony, a gazdasági mutatók jók, a hitelpiac kedvező. Ez már szerintük mindent megmagyaráz. A lakáspiac persze lehet makacs és értetlen, ha mindezeket mégis másképpen reagálja le. A vészmadarak szerint ez mind csak egy lufi, ami arra jó, hogy tömegek adósodjanak el vagy vállaljanak erejükön felül hiteleket. Szerintük a lakásárak már indokolatlanul nőttek eddig is, túl sok alapja nem volt az árnövekedésnek. Két tipikus példát lehet minduntalan meghallgatni tőlük. Az egyik a panellakások irreális piaci árai, amit egyszerűen nonszensznek és a magyar lakáspiac szégyenének tartanak. A másik példa, hogy a használt lakások néha drágábbak az új építésű lakásoknál, ami szintén eldfogadhatatlan szerintük.

A lakáspiacban persze az az izgalmas, hogy nem nagyon foglalkozik a hangadókkal és a hangemberekkel. Csak úgy éli a világát.

3 hónapja rávilágítottunk a lakásárak mögötti változó folyamatokra, amit egyszerű grafikonokról olvastunk le. A KSH frissítette a Lakáspiaci árindex adatait. De most nem nem csak egyszerűen frissítette, hanem változások is történtek a számokban, akár visszamenőleg is. Az eddigi 2010-es bázis évet 2015-re cserélte, ami némiképp átrajzolta a görbéket. Egy picit más megvilágításba kerültek a számok.

lakásárak ingatlanárak lakáspiac ingatlanpiac lakáspiaci árindex ksh Magyarország Ingatlanműhely
A változó folyamtok tovább folyatatódtak 2017 második negyedévében is

Ez a grafikon nem lesz az optimisták kedvence, mert nem egészen azt mutatja, amiről beszélnek. A használt lakások árai minden értelemben úgy néz ki, hogy egyelőre elérték a csúcsot. 2016-hoz képest lehet még azzal villogni, hogy "hát nőttek", de 2017-ben már stagnálnak. Az új lakások árai még éppen tartják magukat, még bele lehet magyarázni, hogy minden rendben. A tavalyi évhez képest ott is jobban néz ki a görbe, mint ha 2017-et nézzük csak.

lakásárak ingatlanárak lakáspiac ingatlanpiac lakáspiaci árindex ksh Magyarország Ingatlanműhely
Negyedévről negyedévre 1 éve már csak egy helyben toporognak a lakásárak

Ha már a negyedéves változásokat nézzük a stagnálás még inkább szembetűnő.  2016 közepe óta, mint ha minden megváltozott volna a lakáspiacon, már ami az árindexeket illeti.  Bár látható, hogy a lakáspiaci szereplők akkora csodát már nem várnak 2017-től, mint amit még 2016-tól elvártak. Ma már mindenki szerény adásvétleli nökevedést és ehhez mérten szerény lakásárnövekedést  vár. 

lakásárak ingatlanárak lakáspiac ingatlanpiac lakáspiaci árindex ksh Magyarország Ingatlanműhely
Éves alapon nőnek a lakásárak, csak egészen másképpen

Ezt a grafikont imádják az optimisták. Azonnál rávágják, hogy igazuk van, nőnek a lakásárak.

- A friss számok szerint a tiszta árváltozás több mint 12% volt az első negyedévben és majdnem 8% a második negyedévben a használt lakásoknál. Az már most látszik, hogy a harmadik és a negyedik negyedévben ezek a számok tovább csökkennek.

- A trend tehát adott, ami pontosan ugyan úgy igaz az új építésű lakások áraira is. 2017. első negyedévében pontosan 7%-kal voltak magasabb az áraik mint egy évvel korábban. A második negyedévben már csak 4,5%-kal. A következő negyedévekben pedig akár még le is nullázódhat az árváltozás.

Az optimisták legnagyobb pofont akkor kapják, amikor azzal szembesülnek, hogy az új lakások árai egyáltalán nem nőnek 2017-ben, bár imádnak róla beszélni. Na most vagy a KSH hazudik, vagy az optimisták érvelésével  van valami gond. Egy biztos egy hónap múlva a számok újra frissülnek, mert a KSH jön a lakáspiac második negyedéves jelentésével. Már az első negyedévben 9%-kal  alacsonyabb forgalomról számolt be. A második negyedéves jelentésében sem fogja meghaladni az adásvételek száma az egy évvel korábbi adatot. 2017-ben nem csak a lakásárak stagnálnak majd, hanem az adásvételek száma is trendfordulót jelez majd előre. 2018 már nincs olyan messze és úgy fordulunk majd rá, hogy mindenről szólhat majd, csak a dinamikus és magabiztos növekedésről nem.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ingatlanpiramis

ingatlanpiac lakáspiac ingatlanpiramis lakáshirdetés ingatlanhirdetés ingatlanos Magyarország Ingatlanműhely

Az internet korában gyakran felmerülő kérdés, hogy minek vannak még ingatlanosok. A kérdés viszont inkább az, hogy miért lettek ingatlanosok és miért váltak felesleges, vagy miért lettek szükséges harmadik szereplővé a vevők és bérlők, illetve tulajdonosok uralta ingatlanpiacon. Hajlamosak vagyunk felejteni és csak a mára emlékezünk vagy a holnapról ábrándozunk.

Az ingatlanpiac máig megoldatlan problémája ugyanis az, hogy a vevők és bérlők hogyan találkozzanak gyorsan és könnyedén az ingatlanok tulajdonosaival.

Ez ugyanúgy kulcskérdés volt 20-25 éve, mint manapság. A 90-es években is már kevés volt egy házra kiírni, hogy eladó vagy kiadó. Az fontosabb volt, hogy minél szélesebb körben tudjanak róla, hogy az adott ingatlan új vevőjét vagy új bérlőjét keresi.

Az ingatlan hirdetése eladásnál és bérbeadásnál egyaránt megkerülhetetlen feladat lett a tulajdonosok számára, ahogy a bérlőknek és a vevőknek a hirdetések olvasgatása.

Az újsághirdetések korában az ingatlanosok azért jutottak szerephez, mert őket munkaidőben lehetett hívni, amikor éppen a bérlők és vevők is ingatlanokat kerestek. Egy tulajdonos nem ülhetett otthon egész nap, mert dolgozott általában. Nem is volt ritka a hirdetésekben a megadott idő, hogy mikor hívhatják a számot az érdeklődők.Ez körülményes volt, nehézkes, nagyon lassú. Mind a bérlőknek mind a vevőknek könnyebb volt napközben egy ingatlanossal telefonon beszélni, mint egy tulajdonossal.

Az ingatlanosok elsősorban a kapcsolatteremtés állandó nehézségére alapozták a szolgáltatásukat és alapozzák még ma is.

Ezért lettek fontosak az utcafrontos irodák, ahová csak úgy be lehetett sétálni a vevőknek, bérlőknek és a tulajdonosoknak is. A tulajdonos, ha nem tudott időben reagálni vagy kapcsolatot teremteni egy potenciális vevővel vagy bérlővel, akkor hátrányba kerülhetett.

Az ingatlanosok azt a lehetőséget biztosították a tulajdonosok számára, hogy ők minden egyes potenciális érdeklődővel azonnal tudnak beszélni, időpontot egyeztetni, amíg a tulajdonos dolgozik és éli a saját életét. Az internet nagyon lassan tört utat magának az ingatlanhirdetési piacon. Idegenkedtek tőle az ingatlanpiaci szereplők (vevők és bérlők, tulajdonosok és az ingatlanosok is). Illetve az internetes hirdetés eleinte az ingyenességről szólt. De úgy általában az internet valamilyen „ingyen ebédet” kínált, mert még nem is használta egy kritikus tömeg Magyarországon.

A mobiltelefon megjelenése és széles körben történő elterjedése jóval nagyobb hatással bírt ebben az időben. Végre lehetősége volt a vevőknek és a bérlőknek a tulajdonosokkal egész nap és persze nagyon kényelmesen kapcsolatba lépni. Nagy áttörést még sem hozott. Hiába jelentek meg a mobilszámos hirdetések, amiben nem voltak már időkorlátok, bárki és bármikor hívhatta, az ingatlanosok szerepét a mobiltelefon elterjedése nem csökkentette.

Mégis mi történt?

Nagyon egyszerű jelenség vagyis igény merült fel. A kapcsolatteremtés alapja nem egyszerűen az elérhetőség egyszerűségén múlt már, hanem azon, hogy az adott hirdetés mennyire kelti fel az érdeklődő figyelmét. Igen, jól gondolják, elindul a képek korszaka a 2000-es évek legelején.

A mobiltelefon használat növekedésével a vevők és bérlők egyre többet akartak tudni az ingatlanról, megnőtt az információéhségük. A tulajdonosok bajban voltak, mert előtte ez egyáltalán nem volt olyan fontos, minden a személyes találkozón dőlt el.

Pár szavas hirdetések és az ár egy telefonszámmal, semmi több. Egy évtized alatt viszont már képeket és minél pontosabb leírást akartak az érdeklődők. Az ingatlanirodák kirakataiban megjelentek a fényképes lakáshirdetések és leírások, alaprajzokkal. Már azoknál az ingatlanirodáknál, amelyek meghallották az idő hívó szavát. Ismét tudtak valami újat nyújtani a tulajdonosoknak. Megint azt, hogy ne maradjanak le egy potenciális érdeklődőről sem.

Minél jobban ismerhette az ingatlanos a tulajdonos ingatlanát, akár fotóval és alaprajzzal tudta azt az ingatlanirodában a vevőnek és bérlőnek bemutatni, annál nagyobb volt az esély a gyors értékesítésre.

Ez a fénykép és alaprajz mánia már az internetes hirdetés világa felé terelte az ingatlanpiac szereplőit, az újsághirdetések korszakának vége lett. A fényképezés egyre olcsóbb lett, egyre egyszerűbb a digitális kompakt gépek segítségével és közben a mobiltelefonokkal is egyre jobban lehetett fotózni. Ismét volt egy lehetőség a tulajdonosok kezében, hogy maguk hirdessék az ingatlanjaikat az interneten. Igen ám, csak ez nem volt ingyen. Ingyen csak kép nélkül lehetett hirdetni, a képes hirdetésekért inkább az ingatlanosok fizettek.

A tulajdonosok egy dologban nem változtak az idők folyamán. Az pedig az, hogy az értékesítésen először minden esetben spórolni szeretnének. Az értékesítés költségei viszont általában nem megkerülhetők.

Minden olyan költség, ami ahhoz kell, hogy egy érdeklődőből vevő és bérlő legyen egy eladó vagy kiadó ingatlanra a kezdetektől fogva csak nőtt. A tulajdonosok ezt mindig lassabban és nehezebben tolerálták, mint az ingatlanosok.

Ismét hangsúlyoznánk, hogy azok az ingatlanosok, amelyek tudtak haladni a korral és felismerték a változó környezetben a piaci igényeket. Ezért történhet az, hogy az ingatlanpiac a mai napig a felek kapcsolatteremtéséről és változó igényeiről szól. Ha ezt egy háromszögben vagy piramisban ábrázoljuk, könnyedén megérthetjük, hogy az ingatlanpiac jobban működhet, ha háromszereplős, mint ha kétszereplős lenne.

ingatlanpiac lakáspiac ingatlanpiramis lakáshirdetés ingatlanhirdetés ingatlanos Magyarország Ingatlanműhely

Eddig csak arról beszéltünk, hogy az ingatlanosok, - mi ingatlanembereknek hívjuk -  mind a bérlők és vevők, illetve a tulajdonosok irányába is mozognak, keresik velük a kapcsolatot:

- Az ingatlanpiacon ez a kétirányú mozgás jellemez minden szereplőt.

- Nem lehet úgy elhelyezni a szereplőket, hogy ha azok mind csak az óramutató járásának megfelelő vagy ellentétes irányba mozognának, de az ingatlanemberek ne lennének részei a köztük kialakult kapcsolatnak.

Ennek előtörténtéről már részletesen beszéltünk. A közösségi média és egyszerűen a digitalizálódó üzleti folyamatok világában könnyen kijelenthetnénk, hogy nincs szükség harmadik félre. Mit is mondtunk néhány sorral feljebb?

- Az ingatlanemberekre épült fel a hirdetési piac.

Ez például igaz minden profitra éhes hirdetési oldalra. Ha van olyan oldal, ami nem csak ingatlanhirdetésekkel foglalkozik, az ingatlanos része már biztosan fizetős.

- A fizetős szolgáltatásokat elsősorban ingatlanemberek veszik igénybe.

- Egy ingatlanhirdetési oldal egyelőre csak és kizárólag az ingatlanemberekből tud megélni.

- Ha tovább megyünk, a közösségi oldalakat is vállalkozások fizetett hirdetései tartanak életben.

Egy tulajdonosnak, vevőnek és bérlőnek lehet, hogy a közösségi oldalak ingyen vannak, de még az internetes keresők is, miközben a cégeknek, köztük az ingatlanembereknek már koránt sem.

A hirdetések fontosságából indultunk ki. Nem lehet ingatlant eladni vagy kiadni hirdetés nélkül. A hirdetés pénzbe kerül. A hirdetéspiacot cégek tartják fenn. Ha a háromszög bal alsó sarkából kiradíroznánk az ingatlanembereket, akkor számolnunk kellene a következményekkel is.

Az internet világában is az ingatlan hirdetése költségekkel jár. Hiába tűnik csak pénzkérdésnek mondjuk egy hirdetés előkészítése, majd aktiválása, legyen az egy külön weboldal az eladó vagy kiadó ingatlannak, vagy csak egy hirdetés egy hirdetési oldalon.

Azt láthatjuk, hogy a vevők és bérlők hiába keresik a tulajdonosokat, a tulajdonosok a bérlőket és a vevőket az ingatlanpiac végtelen világában, nem találnak olyan könnyen egymásra. Valamiért nem működik, valamiért a tulajdonosok, a vevők és a bérlők is elindulnak az ingatlanemberek felé.

- Az ingatlanemberek ma éppen a végtelennek tűnő hirdetési tengerben tudnak irányt mutatni a többi szereplőnek. Mert nem is olyan könnyű eligazodni az online hirdetések világában sem, ahogy nem volt az újsághirdetések időszakában.

A vevők és bérlők, illetve a tulajdonosok „A” terve lehet mindig az, hogy egymást keresik az ingatlanpiacon.

- Az ingatlanpiac viszont valójában egy hirdetési piac, ami az internet korában talán még inkább igaz.

- A hirdetési piac az ingatlanemberek állandó és folyamatos hirdetéseiből él meg.

Jelenleg növekszik a magánhirdetők száma, ahogy csak abból az ingatlanosból lesz ingatlanember, akire szükség van az ingatlanpiacon. Az ingatlanpiac ciklikussága később fogja csak megmutatni, hogy a magánhirdetők hogyan reagálnak a lassabb értékesítésre, a megálló lakásárakra, a stagnáló vagy  szűkülő keresletre. Az ingatlanembereknek akkor is piacon kell maradni és akkor is hirdetni kell, amikor esik, fúj és hideg van, nem csak akkor, amikor süt a nap. Ha a magánhirdetők száma töretlenül nőni fog - ami egyelőre egy nagyon nagy kérdőjel – akkor lehet az ingatlanpiramist vagy ingatlanháromszöget újra kell gondolni. Viszont az elmúlt 20-25 évben a magyar ingatlanpiramis változatlan maradt, ami azt mutatja, hogy az ingatlanemberek tudnak alkalmazkodni, fejlődni és nem csak egyszerűen felesleges szereplői az ingatlanpiacnak.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Szédítőipar: szeret, nem szeret

lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac építőipar családi házak ksh Magyarország Ingatlanműhely

Akkor vágjunk bele. Ma reggel a  KSH közölte az építőipar friss számait. A KSH szerint, idézzük:

„Az épületek építésének növekedése júliusban is elsősorban az ipari és raktárépületek, kisebb mértékben a sportlétesítmények és oktatási épületek építésének az eredménye. Az egyéb építmények esetében a termelés – az alacsony bázis mellett – út-, vasút- és közműépítési munkák következtében bővült. "

Nincs minden rendben, erősítette meg Statisztikai Hivatal, idézzük:

„A megkötött új szerződések volumene az előző évihez képest 3,8%-kal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 21,9%-kal csökkent, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 39,1%-kal nőtt. Az egyéb építmények esetében bekövetkezett növekedés vasútfejlesztésre, közmű- és útépítésekre kötött szerződések eredménye.”

lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac építőipar családi házak ksh Magyarország Ingatlanműhely
Nincs minden rendben

Na most az egy dolog, hogy szó sincs a lakásépítésekről benne. Azt már lassan megszokjuk, mert ha nem tudnánk, az elmúlt években egyszer sem hozta szóba a lakásépítéseket az építőipar statisztikával kapcsolatban. Miközben már mindenkinek a könyökén jön ki, hogy a kiadott új építési engedélyek csak folyamatosan nőnek. Igen riasztó azt olvasni, hogy a megkötött új szerződések száma ilyen drasztikusan csökkent. Eddig sem volt kétséges, hogy az építőiparnak nem a lakáspiac a fétise. De a növekvő építési engedélyek számát elnézve jöhet a nyilvánvaló kérdés: Ki és mikor fogja megépíteni?

lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac építőipar családi házak ksh Magyarország Ingatlanműhely
A pokolba vezető út is jóindulattal van kikövezve

A kérdés egyelőre költői, ezért inkább az építési engedélyek mögé néztünk. Sokkal érdekesebb azt megnézni, hogy alapterületben milyen látványosan nő a megépíteni kívánt lakóingatlan-terület. 2013 és 2016 között kis túlzással meg is négyszereződött a megépíteni kívánt lakóingatlan alapterület. 2016 kirobbanóan nagy növekedést hozott, nagy volt a boldogság a lakáspiac optimistább szereplőinél. Az öröm és a bizalom továbbra is kitart, mert a friss számok szerint 2017-ben még ennél is nagyobb alapterület megépítésére fognak engedélyt kérni. Már látszódik ez a friss számokon, amik az év első hét hónapjának engedélyeit mutatják.

lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac építőipar családi házak ksh Magyarország Ingatlanműhely
Építkezni szeretnénk

Hűséges és rendszeres olvasóink már tudják, hogy itt még a történet nem érhet véget. Gyakran elfelejtik megemlíteni a családi házakat és azok arányát az építési engedély boom nagy örömmámorában. Szemléletes ábrát készítettünk, hogy ez mit is jelent a valóságban. 2013 óta napjainkig kb. 70-90 % között mozog a családi házak aránya a kiadott építési engedélyek számában. Általában valahol 80% körül mozog, amit elég jelentős aránynak nevezhetünk. A megépíteni kívánt alapterületben már jól látszik, hogy a nem egylakásos lakóingatlanok jóval nagyobb arányt képviselnek. Egy társasházban több a megépítésre váró alapterület, mint egy családi ház esetében. Ez elég nyilvánvaló tény. Ehhez képest a családi házak hektikusan, de jó részt tudhatnak maguknak az alapterületből is. Itt már jóval nagyobb a szórás 30 és 80 % között, de valahol mindig fele-fele arányhoz közelít a családi házak és a többlakásos lakóingatlanok megépítésre váró területe.

Tavaly év végén és idén év elején érte el a mélypontot, 32%-ot a családi házak aránya az alapterületben. Most júliusig folyamatosan nőtt és átlépte az 51%-ot. Érdekes kérdés, hogy vajon a családi házakból vagy a többlakásos társasházakból építenek meg kevesebbet. Abban talán senki sem kételkedik, hogy minden építési engedély megépítését túl idealista lenne vizionálni. Csak elnézve az építőipar friss számait és az elmúlt évek statisztikáit, arra lehetnek most már sokan kíváncsiak, hogy az építőipar a családi házakat vagy a társasházakat veti meg jobban. Nagyon érdekes kérdés ez és idővel erre is választ fogunk kapni. Nem hisszük el ugyanis a munkaerőhiányt, a kapacitások korlátait a lakásépítések esetében, amikor a számokból egyértelműen látszik, hogy a megkötött új szerződések volumene milyen mértékben marad el a tavalyi év számaitól. Megerősíti ezt a jelenséget a Trigránit vezérigazgatójának, Török Árpádnak, a portfolio.hu-nak adott interjúban elhangzott mejegyzése is:

”Úgy látjuk, hogy a meglévő kapacitás a biztosabb projektek felé koncentrálódik, a vállalkozók számára pedig egy komolyabb irodaberuházás nagyobb presztízsértéket és nagyobb biztonságot jelent, mint a lakóingatlan-fejlesztések.”

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ki a felelős?

lakáspiac ingatlanpiac ingatlanmédia internet ksh Magyarország Ingatlanműhely

Tudják mi az érdekes? Az internet korában még mindig nagyon nehezen tájékozódunk és informálódunk. Különös tekintettel igaz ez az ingatlanpiacra. Előbb kérdezünk meg róla bárkit, mint sem mondjuk a KSH legutolsó lakáspiaci jelentését átolvasnánk és elgondolkodnánk rajta. Arra meg már végképp nincs időnk, hogy megnézzük ki és mit mondott már az ingatlanpiacról és mennyire fedi a valóságot, már ha meg tudjuk különböztetni a körülöttünk lévő virtuális világtól.

Gyors kérdéseink vannak, amire gyors válaszokat akarunk. Kérdezni meg mindig könnyebb annál, mint sem tájékozódnánk hiteles forrásokból. Az ingatlanpiaci híreknél is hamarabb hiszünk egy hihető hazugságnak, egy nyilvánvalóan kitalált történetnek, mint mondjuk a saját tapasztalatainknak. Például akkor, amikor kiderül, hogy nem is olyan könnyű eladni a lakásunkat még ma sem. Vagy arról, hogy a kiadó lakásokért csak a hírekben állnak sorba, pont a mi lakásunk előtt nem toporzékolnak a jobbnál jobb bérlők. Ha a hírekkel ellentétes tapasztalataink vannak, akkor elindul a hibakeresés, a felelősök megnevezése. Ki a hibás, hogy a lakásomat nem veszik meg vagy nem veszik ki? Ki tehet róla, hogy nem adom ki egy hét alatt vagy nem adom el 1 hónap alatt? Mivel ezt olvasom az internetes oldalakon, hogy dübörög a lakáspiac, olyan kereslet van az albérletekre is, hogy mindent és már nagyon drágán is kivesznek, akkor miért pont az enyémre nem igaz ez?

lakáspiac ingatlanpiac ingatlanmédia internet ksh Magyarország Ingatlanműhely
Használjuk ki az internet adta lehetőségeket, ne csak az előfizetési díjat fizessük!

Otthon ülünk a számítógép előtt vagy egy kütyüvel a kezünkben, bosszankodunk, felhúzzuk magunkat, gorombák leszünk és kérdőre vonunk mindenkit. Az egyáltalán nem merül fel bennünk, hogy a hírek hazudnak. Egy szikra kétség nincs bennünk afelől, hogy a legismertebb híroldalak lakáspiaci hírei fiktív történetek lennének. Már miért lenne az, hogy ha mindenhol ugyanazt írják és mondják az ingatlanpiacról. Optimistább, mint valaha. Ha minden ilyen szép és jó, akkor pont a mi lakásunkra ez miért nem igaz? Azt hisszük teljesen egyedül vagyunk a problémánkkal. Folyik a bűnbakkeresés, gyötrődünk és tipródunk. Számoljuk a napokat és a heteket. Már megint eltelt ennyi idő és nem történt semmi. Nincs vevő és nincs bérlő sem. Aggódunk és közben egyre türelmetlenebbek leszünk. Továbbra sem kételkedünk az ingatlanpiaci hírek igazságában, viszont annál inkább kételkedünk minden másban.

lakáspiac ingatlanpiac ingatlanmédia internet ksh Magyarország Ingatlanműhely
Egyre többen használják az internetet, de az internet meg egyre inkább kihasználja őket!

Tudják, mi az érdekes? Hogy amíg lusták vagyunk élni a lehetőségeinkkel az internet korában, addig bűntudatot ébreszthetnek bennünk az ingatlanpiac szelfizői, akik műéletet, műboldogságot posztolgatnak. A felszínes internet nem a teljes internet. A sikeres emberek szépek és boldogok és van pénzük is, ömlik ránk minden másodpercben az online médiából. A sikeres ingatlanpiaci szereplők is szépek és boldogok és van pénzük is, tudhatjuk meg hetente többször. Aki nem sikeres ma az ingatlanpiacon, az csak egy lúzer pancser lehet, éreztetik velünk, vagyis azokkal, akiknek nem veszik meg vagy nem veszik ki a lakását. Lájkvadásazat és kattinásmaximalizálás zajlik az ingatlanpiacon is. Ha ezzel nem számolunk, nem vesszük figyelembe, akkor egy olyan üzleti stratégiával nem számolunk, ami egyidős az emberiséggel:

Miért mondanánk igazat, ha a hazugság hihetőbb?

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Legyünk megértőek...

lakáspiac ingatlanpiac lakásárak albérlet Budapest Ingatlanműhely

A blogot az élet írja, mert nincs izgalmasabb történetmesélő, mint a hétköznapok. Szeptember van. Vannak akik most vettek lakást, mások most költöztek be az új albérletbe. Nagy az öröm, felhőtlen még a boldogság. Mindegy is ki milyen célból kerül kapcsolatba új társasházakkal, idő kérdése csupán, hogy kiderüljenek a turpisságok. Minden háznak van törénete, mindegy az hol van. A mostani ház, amiről beszélünk, Budapest egyik legdrágább kerületében van. Ez a biztonságkeresők kerülete, azért olyan drága. Ez az utca, ahol ez van, meg pláne drága, mert még a ház bejáratából is 180 fokban panoráma van. Vár, hidak, Duna, hegyek és a Parlament. Nem mérik itt olcsón a lakásokat. Ez még a kerület átlagárainál is átlagon felüli módon drága. Az utca kilátása már benne van minden lakás árában, ha megvesszük, ha kibéreljük.

Ha itt hirdetnek valamit, akkor az embernek az az érzése, hogy meseországba érkezik. Kolbászból nincs a kerítés, mivel itt nincs is kerítés, de azon kívül minden van. Magasztalt és a fellegekbe emelt elhelyezkedés jól beárazható. Bárkit, akit érdekelnek a budapesti lakásárak, fél szemmel is, de azért biztosan megnézi mit és mennyiért adnak itt, még ha nem is tudja vagy nem akarja kifizetni. Ez a hely beárazza önmagát igazi esete.

Hibákról, problémákról, gondokról nem olvasható itt semmi. A béke és nyugalom szigete ez, na és persze az urizálást sem megvető városi polgároké. Optimizmus a köbön, amiért mondjuk be is költöztünk az utca egyik házába. Amúgy nem nagyon van lakóház az utcában, amiért még inkább ára van a környéknek. Irodák és állami intézmények foglalják a helyet. Büszke is minden környékbeli lakó, hogy a kiváltságosok között élhet. Ha tulajdonos, akkor meg még azért is, mert tudja, ebben az utcában és házban nem gond eladni egy lakást. Hiába drága, mindig drága, akkor is megveszik. Ha csak kiadónak hirdeti, már jönnek a potenciális vevők hívásai is, hogy esetleg nem eladó-e.

Sokan álmodoznak arról, hogy nekik is ilyen ingatlanjuk legyen, amire akkor is jönnek a vevők, amikor nem eladó. Ez az igazi nyugalom lakástulajdonosként. A biztonság mindennél többet ér. Bérlőként sem rossz érzés úgy hazaérni vagy éppen elindulni otthonról, hogy Budapest nevezetességeit a ház kapujából néhány másodperc alatt csodálhatjuk meg. Minden csak egy karnyújtásnyira van, amiért a turisták ide utaznak akár külföldről akár beföldről. A kiváltságos bérlő, vagy új tulajdonos meg minden nap átélheti a csodát. Igazából Budapesten érezheti magát. A lefotózott, lefilmezett, mind a nyolc betűt jelentő magyar főváros a lábai előtt hever. Ide aztán lehet vendéget hívni és szerényen mosolyogni, hogy ja, igen, nem rossz helyen él, meg lehet szokni.

lakáspiac ingatlanpiac lakásárak albérlet Budapest Ingatlanműhely
Legyünk megértőek, ha magasak a lakasárak. Legyünk megértőek, ha drágák az albérletek. Legyünk megértőek, ha mindezek mellett rejtett problémák is vannak.

Egy az elhelyezkedés például kívülről nézve és teljesen más ott élni. A ház liftjében hívja fel a figyelmet arra a közös képviselő, hogy a víz az úr, de nem azért mert a Duna partján vagyunk. A presztízs mellett kompromisszumot is kell kötnie itt minden lakónak, ha úgy istenigazából esik az eső. Muris vagy sem, a lakók komoly intelmet kapnak, hogy ne úszanak más vagy éppen a saját szennyvízükben. A különleges lakásárak különleges problémákat is rejthetnek. Nem kell mindig a legszörnyűbbekre gondolni. Elég, ha csak van néhány idegesítő házspecifikus gond, amit meg kell szokni. Lakáshirdetésekben ilyet nem fogunk olvasni, ne is keressük. Ha éppen eladó vagy kiadó egy lakás ilyenkor, akkor gondosan leveszik a közös képviselői tájékoztatót és visszateszik, miután a vevő vagy a bérlő távozott a házból. Nehogy már szégyenfolt essen a különleges kerület különleges utcájának nevén.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Egyszer mindennek eljön az ideje!

lakásárak lakáspiac lakáspiaci ciklus ingatlanpiac Magyarország Inagtlanműhely

Ha le szeretnénk programozni a lakáspiacot és azon belül a vásárlókat és a házakat építőket, akkor ott nem azt látnánk, hogy valaki várna akkor, ha megteheti, hogy vásárolhat és építhet. Szóval az elhalasztott vásárlás és építés gondolata nagyon sántít. Tudjuk, hogy ez is egy közismert lakáspiaci gondolat. Fű és fa tudja ismételni.

"Az igazság attól még igazság, hogy senki nem tudja, a hazugságok pedig mindig azok maradnak, még ha mindenki úgy tudja is."

Úgy közelíthető meg a kérdés, ha azt vesszük alapul, hogy vannak vevők és házat építők, akiknek előbb el kell adniuk egy vagy több ingatlant ahhoz, hogy másikat vásároljanak és építsenek. A vásárlást és építést ezért megelőzi az eladás. A kínálat szerepét teljes mértékben alulbecslik a lakáspiacon. Pedig sokan pont azért nem tudnak vásárolni/építeni, mert vagy nem tudnak eladni előtte vagy nem találják azt, amit meg tudnának venni, vagy azt a telket, ahol tudnának építkezni.

Érdekes módon, a befagyott lakáspiacon, amikor zord idők járnak, az árak is befagynak, ezzel együtt mindig az eladóknak lesz először nehéz, így csökkentve a lakáspiac kínálatát és ezzel együtt a választékot is. A választékot, ami esély, hogy a nézelődőből valódi lakásvásárló legyen.

Minél jobb a lakáspiac likviditása - minél gyorsabban lehet adni és venni - annál könnyebben lehet vevőként és eladóként is megvalósítani a lakáspiaci terveinket.

A jelenlegi lakáspiacon mindenki elad és vásárol, aki csak tud és képes rá, ahogy mindenki építkezik is, akinek erre megvannak a lehetőségei. Ha most nincsen, akkor a következő lakáspiaci ciklusban sem lesz könnyebb, hanem csak nehezebb lesz nekik megvalósítani a terveiket. Az otthonteremtés egy ösztön. Tudatosan senki sem akadályozza a saját otthonának megteremtését. Akiknek meg van rá az anyagi fedezete, hitelképesek is, azok mindig akkor fognak vásárolni és építeni, amikor erre igényük van. Ez a lakáspiaci ciklusoktól teljesen független.

Elhalasztott otthonteremtőkről csak akkor beszélhetünk, ha általában nincs meg hozzá az az anyagi biztonság, ami ehhez szükséges. De akkor ezeket az embereket nem is tekinthetjük vevőknek vagy házépítőknek.

Attól, hogy akarnak vásárolni és építeni, de nem tudnak, akkor ők, az adott lakáspiacon nem számítanak szereplőnek. Aki 10 évig spórol, takarékoskodik, akár egy saját ház építésére vagy egy ingatlan vásárlására, azt nem lehet 10 évig a vásárlást vagy építést elhalasztó embernek nevezni.

A pezsgő ingatlanpiac több embert tesz vásárlóvá és házépítővé? Igen, elsősorban azért, mert a jelenlegi ingatlanát könnyebben el tudja adni, hogy másikat vásároljon vagy építsen. Érdekes kérdés lehet az, hogy hány ember nem tud vásárolni azért, mert nem találja egy pangó lakáspiacon, amit keres és könnyebben találja meg az igényeinek megfelelő ingatlant egy aktív lakáspiacon.

Megint egy másik kérdés a lakáshitelpiac hatása. A likvidebb lakáspiacon nem csak a hitelkonstrukciók lehetnek figyelemkeltők a vásárlók számára, hanem maguk a bankok is szívesebben finanszírozzák meg az otthonteremtést. Ismét eljutunk oda, hogy a fizetőképes keresletet befolyásolhatja a lakáshitelezés. Aki lakáshitel nélkül nem tud vásárolni, az teljes mértékben függ a hitelpiaci folyamatoktól.

Nevezhetjük-e azt a keresletet elhalasztott keresletnek, aki a bank segítsége nélkül nem tudna vásárolni? Ha szigorúak vagyunk, akkor azt mondjuk, hogy nem. Mert ezek a vásárlók nem elhalasztották a vásárlást vagy építést, hanem akkor valósítják meg, amikor erre anyagilag készen állnak.

Az anyagi háttér a hitelképességtől is függhet. Aki, adott pillanatban nem hitelképes, az akkor nem tekinthető lakáspiaci szereplőnek. Ha nem lennénk ilyen szigorúak, akkor azt mondhatnánk, hogy minden kisbaba és fiatal vagy aki még nem vett magának saját otthont, az mind elhalasztott kereslet lenne. Ez viszont ostobaság lenne.

Az új otthonunk megépítését és megvásárlását nem halasztjuk el, csak nem tehetjük meg, akadályoz minket elsősorban valamilyen anyagi ok. Az anyagi ok lehet az, hogy nem vagyunk hitelképesek és vagy nincs még meg a megfelelő önerőnk, de még az is benne van a pakliban, hogy a jövedelmi viszonyaink is hátráltatnak minket. A javuló jövedelmek, a növekvő megtakarítások, az aktívabb lakáshitelezés a lakáspiacon a keresleti oldalt nem állandóan meghatározó jelenségek, inkább idő függvénye.

Nem véletlen az, hogy a lakáspiac ciklikus.

Ha belegondolunk, az előrehozott vásárlások és építések létező lakáspiaci hatással bíró jelenségek. Előre az tudja hozni a vásárlást és építést, aki szintén anyagilag teljes értékű lakáspiaci szereplő tud lenni.

Nem tervezte, hogy költözik vagy építkezik, de a lakáspiaci hangulat miatt, esetleg egy vissza nem térő állami támogatás miatt, valamilyen különleges lakáshitelkonstrukció miatt előbb lép piacra. Ilyenkor a vásárlások és építések egy adott időszakban nagyon látványosan felhalmozódnak. Ez később a lakáspiacon kereslethiányhoz vezet, mert a lakáspiacon a kereslet nem állandó. Nem költözünk és építünk otthonokat állandóan növekvő számban. 

lakásárak lakáspiac lakáspiaci ciklus ingatlanpiac Magyarország Inagtlanműhely
2003-ban adták el Magyarországon a legtöbb lakóingatlant

Látványos volt az államilag támogatott hitelezés hatása 2001-2004 között. Speciális illetékkedvezmény is volt akkor az új építésű lakásokra, ami 2004. december 31-ig azt jelentette, hogy minden új építésű ingatlan illetékmentes volt. Annál több ingatlan adásvétel még sohasem volt Magyarországon, mint 2003-ban. De még új lakóingatlant sem építettek többet, mint  2004-ben. Azt lehet mondani, hogy volt egy vissza nem térő alkalom a lakáspiacon, amiért a kereslet kiélte magát. A magyar lakáspiac 2004-től kezdve lejtőre is került.

lakásárak lakáspiac lakáspiaci ciklus ingatlanpiac Magyarország Inagtlanműhely
2004-ben építették Magyarországon a legtöbb lakóingalant

"2000 után, 2004-ben épült a legtöbb lakóingatlan Magyarországon. Nem véletlen a rekord. Minden fejlesztő, építési vállalkozó, aki élt és mozgott, azon dolgozott, hogy mindent meg lehessen építeni 2004. december 31-ig. Előre hozott építkezés és előre hozott vásárlás is történt ebben az időben, ami a mai újlakáspiacról teljesen hiányzik."

Ingatlanműhely, 2017. április 2. CSOK-kal a lakás illetéke is kevesebb

2004 után a lakáspiacot életben az a fura hitelpiac tartotta, amit az alacsony önerő korának is nevezhetnénk. Tudjuk, hogy mindenki devizahitelezésnek nevezi. Viszont az a relatív hitelképesség miatt tudott keresletet teremteni a lakáspiacon. Ha a hitelképességnél az önerőt sokkal magasabb százalékban vették volna figyelembe, ahogy a havi fizetéseket is, akkor a töredéke lett volna a lakáspiac valódi fizetőképes kereslete.

A jelenlegi és az akkori lakáshitelpiac között pont a hitelképességet vizsgáló tényezők különbsége világít rá a kockázatokra.

A mostani lakáspiacon a keresletet a szigorú hitelképességi feltételek korlátozzák. Ebből arra lehet következtetni, hogy ha most is többen előrehozzák a lakásvásárlást és építést, akkor a kereslet a lakáspiacról hamarabb csökkenhet drámaian, mint azt jelenleg sokan gondolják.

Akinek például ingatlant kell eladnia, hogy tovább lépjen, annak az idő ilyenkor nem barátja. Minél előbb eladóként piacra kell lépnie, hogy el tudjon adni. A jelenlegi lakáspiaci árak sok eladót csábítanak a lakáspiacra a vevők nagy örömére. Ha több az eladó lakás, akkor nagyobb a választék is. A választák meg bevonzza a vevőket. Olyan vevőket, akik előrehozzák a vásárlásukat, mert meglátják azt, amire vágynak. Ha van rávaló, akkor azt mondják, hogy most jött el az ideje a vásárlásnak.

Az otthonteremtőket azért hangsúlyozzuk ennyire, mert a lakáspiacon a pénzüket egyfajta befektetésként elhelyező vásárlókat általában hidegen hagyják a lakáspiaci ciklusok.

Sőt, ők inkább akkor aktívabbak, amikor a lakáspiacon zavarosban lehet halászni, amikor nagy a bizonytalanság. Ahogy elvonulnak a viharfelhők, a lakáspiac számukra túlfűtöttnek tűnik, az árak nem csábítják újabb vásárlásra a befektetőket, inkább kivárnak. Nézelődnek, keresik a lehetőségeket, de jóval ritkábban vásárolnak mondjuk manapság befektetők, mint vásároltak akár 2014-2015 körül. Rájuk sem a hitelpiac sem a kereslet ingadozása nincs igazi befolyással. Vagy nagyon hosszú távon gondolkodnak lakáspiaci ciklusoktól függetlenül vagy pedig az ingatlanbefektetés akár jövedelmezősége akár hozama sem befolyásolják a mindennapi megélhetésüket. Egyszóval tudnak kockázatokat vállalni, tudnak várni és képesek nem pánikolni, amikor pánik van.

Rájuk viszont jóval igazabb az elhalasztott kereslet fogalma, mint az otthonkeresőkre. A befektetők ugyanis mindig és mindenkor tudnak vásárolni, de tényleg nem vásárolnak. Megtehetnék, hogy bármikor ingatlant vegyenek, de nem vesznek. Ez egy nagyon szűk réteg. Sokkal szűkebb, mint azt a média el akarja hitetni velünk.

A lakásbefektetőknek nevezett otthonkeresők inkább gyerekeiknek vásárlók, akik akkor lépnek piacra, amikor anyagilag erre készen állnak. Ők nem halasztják el a vásárlást, amikor meg van a rávaló. Ha összejött a pénz, akkor megveszik a gyereknek a lakást, legyen 10 vagy 20 éves a csemete.

A magyar lakáspiacon nem értelmezhető az elhalasztott kereslet, de látszik az előrehozott kereslet hatása. 2009-től a lakáspiac megtanulhatta volna azt, hogy mit jelent a magyar lakáspiaci kereslet. Ez 85-90 ezer vásárlót jelent. Ezt nevezhetjük egy fix keresletnek és van egy változó része is. Hullámzik a számuk, befolyásolhatja őket a hitelpiac, de még az állam otthonteremtő támogatásai is, a havi rendszeres jövedelmükről és megtakarításaik folyamatos változásáról már nem is beszélve. Jelenlegi forgalmi várakozások szerint azt látni, hogy a fix kereslet egy minősített többséget jelent. 60% fix kereslet mellett van most 40% változó kereslet a lakáspiacon. Egyelőre még az 50-50 százalékos arány is elképzelhetetlen, amilyen mértékben lassul a lakáspiaci forgalom már 2017-ben.

Úgy is fogalmazhatnánk, hogy 2017-ben a lakáspiac jövője kisebb részben függ a fix kereslettől és nagyobb részben a változótól. A változó keresletre az előrehozott vásárlások nagy hatással vannak. Minél nagyobb mértékű, intenzitású az előrehozott vásárlások aránya a változó keresletben, a lakáspiac annál közelebb van a lakásárnövekedési ciklus végéhez. Eljött a pillanat, hogy a lakásárak ne megszédítsenek minket, hanem kijózanítsanak.

Kép: OTP Bank

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A lakáshitelezés két arca Magyarországon

lakáshitelezés lakáscélú hitelek lakáshitel lakáspiac ingatlanpiac MNB hitelezési felmérés hitelezési folyamatok Magyarország Ingatlanműhely

A csapból is az folyik, hogy milyen sok lakáshitelt vesznek fel. Vannak, akik hitelválságtól tartanak, másoknak csak a tenyerük viszket. A magyar lakáshitelezés furcsa világ. Lehet ígyis és úgyis nézni. Most nézzük meg egyszerre mind a két tényt, amit biztosan tudunk. Minden mást utána bízzunk a fantáziára. A Magyar Nemzeti Bank két friss elemzése külön-külön mutatja a magyar lakáshitelezés „kétszínűségét”.

lakáshitelezés lakáscélú hitelek lakáshitel lakáspiac ingatlanpiac MNB hitelezési felmérés hitelezési folyamatok Magyarország Ingatlanműhely
Hitelezési folyamatok  a lakáshitelezés egyik arcát mutatják csak meg

Nézzük először az elsőt, amiről mindenki hall és természetesen olvas. Azt mutatja, hogy az új lakáscélú hitelek felvétele és a lakáspiaci folyamatok között van összefüggés. Erre a lakáspiaci ciklusokat elemezve  már felhívtuk a figyelmet. Emlékeztetőül álljon itt az egyik ábra.

lakáshitelezés lakáscélú hitelek lakáshitel lakáspiac ingatlanpiac MNB hitelezési felmérés hitelezési folyamatok Magyarország Ingatlanműhely
A lakáspiaci ciklusok és a lakáshitelezés külön pályán is mozoghatnak

A magyar lakáspiac elmúlt 20 évében a jelenlegi csak a második lakáspiaci boom. Ezt azért olyan fontos hangsúlyozni, mert a hitelezési boom és a lakáspiaci boom között azért már van különbség. Erre az MNB másik friss elemzése mutat rá. Ha ezt megnézzük, akkor láthatjuk, hogy a 2004-2008 közötti lakáshitelezési boom már egy stagnáló lakáspiaci ciklusban történt.

lakáshitelezés lakáscélú hitelek lakáshitel lakáspiac ingatlanpiac MNB hitelezési felmérés hitelezési folyamatok Magyarország Ingatlanműhely
Lakáspiaci boom vs. Lakáshitelezési boom

A lakáshitelállomány  és a lakáspiaci folyamatok ellentétes irányt mutatnak. Ugyanis ha azt nézzük meg mi történt a lakáshitelállománnyal 2014-től kezdve napjainkig és mi történt a lakáspiacon, akkor azt látjuk, hogy a lakáshiteleket inkább visszafizetjük, nem pedig felvesszük. A lakáshitelállomány inkább stagnál, mint sem növekszik.

Tehát új lakáshitelezési boomról nem beszélhetünk 2014-től kezdődően, mert hiába a látványos új hitelfelvétel, a lakáshitelt visszafizetők aránya legalább olyan jelentős. Nem egyre többen adósodnak el, mint az történt 2004 és 2008 között. Ez egy óriási különbség a jelenlegi és az akkori lakáshitelezési piac között. Innentől kezdve most már mindenki azt gondol, amit akar ezekről az ábrákról. Egy tény viszont biztos. Lehet úgy beszélni a laksáhitelek felvételéről, ami aggodalomra is okot adhat. Illetve lehet úgy is beszélni róla, hogy gyakorlatilag nem történik semmi a lakáshitelek piacán 2014 óta, csak lecserélődnek az adósok, a régiek helyébe újak lépnek. A hiteligénylők és a visszafizetők aránya egészségesen viszonyul egymáshoz, ezért nem növekszik a lakáshitelek állománya Magyarországon, lakáspiaci boom ide vagy oda.

Források:

- MNB Hitelezési felmérés, 2017. augusztus 

- MNB Hitelezési folyamatok, 2017. augusztus

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább
«
1234

Ingatlanműhely

blogavatar

Ingatlanpiac meztelenül - így kell dobozon kívül gondolkodni. Önképzőkör, ahol a hírekben az igazságot mutatják, nem a biztonságról beszélnek. A blogot az élet írja.

Legfrissebb műhelymunkák

Vélemények

Twitter