Pénznyelő szörnyeteg

bulinegyed belváros ingatlanhasznosítás ingatlangazdálkodás turizmus lakásárak lakáspiac airbnb hostel albérletpiac 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

A vita művészete nem egyenlő a meggyőzés művészetével. A vitában elsősorban a másik tudatlanságára és tájékozatlanságára építhetünk, ezzel szemben a meggyőzés első számú eszköze a másik fél pszichológiai gyengeségének, és így befolyásolhatóságának magasszintű kihasználása. A pesti belváros témájában mind a vita és mind a meggyőzés eszközeit egyformán használják. Fontos is, hogy ezzel tisztában legyünk, amikor olyan megosztó témáról beszélünk nyilvánosan, ami könnyen indulatokat válthat ki. Legyen megalapozott a témában az ismeretünk, legyünk megfelelően tájékozottak, mindenképpen tűnjünk erős és határozott vitapartnernek. Ez még kevés lesz a tisztelethez vagy egyáltalán ahhoz, hogy egyenrangú félként komolyan vegyenek, de ahhoz már mindenképpen elég, hogy a támadási felületet minimalizáljuk. Támadásnak teszi ki magát ugyanis mindenki, aki a pesti belvárosról nem úgy beszél, ahogy azt a vitapartnerek elvárják tőle. Józanul nehéz és néha céltalan is lehet az érdekeiktől megrészegültekkel vitázni.  

A pesti belváros kerületei sorrendben, az V., VI., VII., VIII. és IX. kerületek, melyeknek nem a teljes területe tekinthető a pesti belváros vitájában érintettnek

Sorsukat egy folyamat még is összeköti, ez pedig a népességfogyás/lakosságcsökkenés és ennek a sorsfordító következményei. Szerencsésebb, ha a vitában résztvevő emberek ezzel tisztában vannak, hogy az állandó lakosok száma a pesti belvárosban megállíthatatlanul fogy, miközben az ingatlanok láthatóan nem fogynak, sőt inkább egyre több lakóingatlan van mind az öt belvárosi kerületben. Az is közös ezekben a kerületekben, hogy az ingatlanárak úgy nőnek mindeközben, hogy az ingatlanok tulajdonosai nem válnak kerületi lakossá. Ez arra enged következtetni, hogy olyan ingatlantulajdonosok vannak egyre inkább jelen a belvárosi kerületekben, akiknek akár merőben más érdekeik fűződhetnek az ingatlanukhoz, mint a kerületi  állandó lakosoknak.

bulinegyed belváros ingatlanhasznosítás ingatlangazdálkodás turizmus lakásárak lakáspiac airbnb hostel albérletpiac 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
V., VI, VII., VIII. és IX. kerületekből az állandó lakosok fogynak, de az épületek maradnak! (Kattintson a további grafikonokért), Forrás: wikipedia

Ez már önmagában vitára okot adhat, hiszen ellentétes érdekek lehetnek a kerület állandó lakosai vs. ingatlantulajdonosok között

A vita kedvéért most olyan állandó lakosokra helyezzük a hangsúlyt, akik ingatlantulajdonosok. Hiszen ezekben a kerületekben azért jelentős bérlőközösség is él. A bérlők, a hosszú távon bérlők érdeke, hogy most az állandó lakókéhoz vagy csak az ingtlantulajdonosokéhoz áll közelebb, ez egy külön vita is lehetne. Így egy nyilvános vitában, az ilyen kényes pontokra csak felhívjuk a figyelmet, de nem foglalunk állást. Csak azért emeljük ki őket, mert ha fogynak az állandó lakosok, de közben az ingatlanok száma meg nő, akkor láthatóan az ingatlangazdálkodás és ingatlanhasznosítás ezekben a kerületekben egyre inkább mellékszereplőből főszereplővé válik. Ez pedig már a pesti belváros körüli vita része. Sok ezer ingatlanban állandó lakók és tulajdonosok élnek, megint sok más ezer lakásban nem él a tulajdonosa, azt valamilyen formában hasznosítja, pénzt csinál belőle. Pénz vs. otthon vitája is ez – foglalhatjuk most már össze mindezek ismeretében.

A kerületek ingatlanárai profitálnak az erősödő magán és már üzleti célú ingatlangazdálkodási és ingatlanüzemeltetési piac fokozódó és egyre inkább érdekérvényesítő erejéből

Az is következik ebből, hogy ahol nem állandó lakosok és tulajdonosok laknak, hanem pénztcsinálók hoznak döntéseket, ott megjelennek olyan folyamatok is, mint a munkahelyteremtés és az adófizetés. A pesti belváros egyre inkább munkahelyet és egyre több adóbevételt jelent, azzal összefüggésben, hogy egyre kevesebb nem állandó lakos és tulajdonos él ott. Ez szintén a pénz vs. otthon vitája – összegezhetjük ismét teljesen magabiztosan. Érdekes mód, az ingatlanok, legyenek azok lakás és nem lakás célú ingatlanok az értékét ezekben a kerületekben már nem biztos – nem jelenthetjük ki biztosan és nem is zárhatjuk ki teljes egészében – hogy a lakhatás/lakáscél adja, hanem sokkal inkább a hasznosításuk és az ebben rejlő üzleti lehetőségek. Még egyszer hangsúlyozzuk és emlékeztetünk mindenkit, hogy az állandó lakosok száma a pesti belvárosi kerületben az elvándorlás irányába mutat, csak az V. és VI. kerületben stagnál. Ezt a folyamatot a belváros körüli vitáknak  egyelőre nem célja megfordítani, inkább minhta erősíteni kívánná azt, ezért a lakhatási viszonyok egyre súlytalanabbak is lehetnek a jövőben - hívnánk fel a figyelmet az elvándorlás egyenes következményére.

Az ingatlantulajdonosok nem elsőszámú otthonnak vásárolnak ott ingatlanokat, hanem inkább azért, mert pénzt akarnak keresni ezekkel a pesti belvárosi lakásokkal

Az már nem annyira egyértelmű a vitában, hogy a pesti belvárosi kerületek funkcióváltása egyformán, azonos mértékben segítik-e az ingatlangazdálkodást és ingatlanhasznosítást. Itt már törésvonalak alakulhatnak ki, mert hiába jelent a több pesti belvárosi munkahely potenciális hosszú távú bérlőt a környéken – a kerületek nem belvárosi részein is – a tapasztalatok vegyesek lehetnek. Már csak azért is, mert az ingatlanhasznosítás és ingatlangazdálkodás sem egységes, inkább megosztottnak nevezhetnénk.

Az AirBnB (=egyéb szálláshely-szolgáltatás), a hostel (=magyarországi ifjúsági szálláshelyek) és az albérletpiac nem feltétlenül tud egymás mellett megélni

Nem zárják ki egymást egyből, de azért más igényeket és teljesen más közönséget szolgálhatnak ki, akik nem biztos, hogy örülnek egymás közvetlen vagy közvetett társaságának. Ez szintén megérne egy külön vitát. Azért említjük meg, mert jó tudni arról, hogy bár az ingatlanárak (kínálati árak) nem fejezik ki az ingatlangazdálkodási és ingatlanhasznosítási formák közötti érdekellentéteteket, ingatlantulajdonosként már könnyen szembesülhetünk ezzel a kockázattal a vásárlás után.

Például gyorsan tegyük hozzá, hogy az előítéletekkel szemben

- az AirBnB-t preferáló ingatlantulajdonosok nem biztos, hogy alkoholturizmusra és alkoholturistákra építenek

- az albérletpiacon sem különösebben örülhet egy tulajdonos, ha a lakását olyan bérlők akarnák kivenni, akik szürke vagy teljesen fekete, illegális zónában dolgoznak éjszakai pillangóként vagy ceremóniamesterként, miközben meg diáknak adják ki magukat

- a hostelek viszont már nem annyira válogatósak, sokkal inkább mindenevő és mindenkit kiszolgáló szállásadók, ahol a legalacsonyabb ár mindig könnyebben vonzhatja a bajt is a pesti belvárosban az AirBnB-s lakásoknál és természetesen az albérletnél is – hogy egy tipikus szeterotíp megjegyzést is tegyünk ebben a vitában

A pesti belvárosról tudjuk és ki is jelenthetjük, hogy úgy néptelenedik el, hogy közben egyre több embert látni az utcákon

Ezek nem csak dolgozni, hanem szórakozni is járnak a pesti belvárosba, aminek azért mindig köze volt a város szórakoztatásához. Ezt meg kár lenne letagadni vagy kitalálni, hogy új jelenség lenne. A pesti belváros mindig egyfajta szórakoztató játszótere volt a városnak. Sorolhatnánk az okokat, de maradjunk egy nyilvánvalónál.

Egy fővárosban ott vannak a pénzcsináló helyek, ahol a turisták:

- Budapest egyik hibája – hívjuk így, mert még turisztikai szakemberek szerint is ez a Főváros egyik, ha nem a legfájóbb gyenge pontja – hogy a turisták a pesti belvárosban koncentrálódnak, ott szórakoznak, ott költik el a pénzüket.

- Ez sok évtizedes probléma, amit az elmúlt évek jelenségei csak tovább konzerváltak, szintén turisztikai szakemberek és nem feltétlenül a (rom)kocsma, ivóhelyek vagy disco tulajdonosok véleménye szerint.

Ezzel meg arra világítunk rá a vitában, hogy a turizmus, a sokat emlegetett országos és budapesti érdek, sem mentes az érdekellentétektől és a törésvonalaktól, vagy külső és belső vitáktól.

Van egy erős érdek, hogy a pesti belváros, ha már évtizedek óta a turisták „kedvenc” pénzköltő helye, akkor az maradjon is így

Mások meg azért és azon dolgoznak, hogy valahogy a turistákat ki lehessen csalogatni a belvárosból és többet megmutatni Budapestből, Budapest környékéből. A szórakozás szélesebb palettája állhatna az idelátogatók rendelkezésére, ezzel akár más érdkeklődésű és pénztárcájú turistákat megcélozva, mint a jelenlegiek. A pénzük egy jelentős részét a visszatérő és új turisták a pesti belvároson kívül is elkölthetnék – ami szintén a vita része, még ha nincs is olyan erősen képviselve, mint a kulturálatlan alkoholfogyasztás legalizálása olyan stand-up humoristával, akinek a " Kedvenc üdítője a sör, de az alkoholt sem veti meg." Mivel pénzről van szó, még hozzá elsősorban a turisták pénzéről, ezért érthető, hogy igen határozottan és félreérthetetlenül képviseli ki-ki a maga érdekét, attól függően, hogy hol és miből tud vagy akar pénzt csinálni a turistákból. Persze az is teljesen elfogadható, ha valaki csak azért száll be a vitába, mert tényleg csak állandó lakosként és ingatlantulajdonosként élni akar a pesti belvárosban.

Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a pesti belváros mindig is a pesti alvilág és éjszakai élet központja volt, átláthatatlanul egybefonódva a környék „szórakoztatóiparával és vendéglátásával”

Ők is a turistákra építenek, vagyis inkább az ő pénzükre:

Hungarikumnak vagy budapestikumnak is nevezhető az az iparág, ami a turistákra és az ő „jóindulatukra és befolyásolhatóságukra” épült fel a Fővárosban, azon belül is a Replőtér és a pesti belváros tengelyén, és nem hinnénk, hogy erre bárki büszke lenne.

Ettől függetlenül ez az érdek lehet, hogy csak a háttérből irányít, de akkor is befolyásolja a döntéshozókat, véleményformálókat, akik a pesti belvárosban évtizedek óta az alvilág árnyékában élnek és dolgoznak. Ilyen háttérrel, ilyen érdekeltségű területen éjszakai őröket, "kiskirályokat" választva, biztonsági cégekkel, "kidobókkal" közterületen rendet fenntartva,  erősen megkérdőjelezhető, hogy biztosan az a célja-e a budapesti éjszakai életnek, hogy könnyebben egyasztalhoz ültesse a vitapartnereket? Még akkor is, ha ezt a jelenséget megpróbáta megszelidíteni a média még csírájában, és elnevezte – egyelőre még nem tudni pontosan ki és mikor talán valamikor 2011 után, de  még 2013 előtt - egyik napról a másikra bulinak. Nem, nem egy kerület, nem is egy önkormányzat, de sem az állandó lakók vagy ingatlangazdálkodó és ingatlanhasznosító ingatlantulajdonosok, de még nem is a hosszú távú bérlők, az AirBnB-s lakások és a belvárosi hostelek vendégei, de még nem is az idelátogató turisták nevezték el bulinak.  Abban is sok a bizonytalanság, hogy maguk a vendéglátósok mennyire örülnek ennek a becenévnek és mennyire tudnak vele azonosulni? Azt is sötét homály fedi, hogy mennyire és kiknek lehet érdeke az, hogy egybe lehessen mosni a kulturált és a már erkölcstelen, vagy akár teljesen jogsértő vendéglátást és szórakoztatást buli álnév alatt? Ez a név a magyar média „szörnye”. Nálunk egyébként is történelmi hagyományai vannak az utcák, terek, városrészek, de még egész várások átnevezésének is....ha valakinek vagy valaminek az érdeke úgy kívánja.

Pont azt ne neveznék át bulinak?

Abból a szempontból ironikus, hogy a „buli” nem csak szórakozást és szórakoztatást jelent, hanem jó üzletet, könnyű pénzszerzési lehetőséget is a magyar szlengben.

Ha tudat alatt így érti a média a bulit, akkor lehet sokkal közelebb áll a valósághoz, mint gondolná, és a vitában a szó ilyen értelmét nem hagyhatná senki sem figyelmen kívül. Közben pedig a vitapartnerek azt hangsúlyozzák, hogy ők csak jót akarnak, az érdekeik tulajdonképpenen közösek. A fiatalok, a turisták „szórakoztatása”, a turizmus támogatása, Budapest imázsképének a javítása, a gazdaságélénkítés, a költségvetési bevételek növelése ehhez képest még is inkább tűnnek „szentesített”  eszközöknek, mint sem valódi és vitát eldöntő céloknak. Pénznyelő pesti belváros – „Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk” - ahol a vita leginkább arról szól, hogy kinek a középső ujjába harapjanak bele, amit dühösen és ingerülten éppen Budapest és Magyarország felé mutat.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Értékbecslés magyarul

értékbecslés lakásárak lakáspiac ingatlanpiac lakáshitelezés 2018 Magyarország Ingatlanműhely

Vettünk már részt értékbecslésen akár vevőként, eladóként, bérlőként? Mint egy ingatlanértékesítő, megjön, körbefotóz mindent először. Kezdi a házzal, a környezetével, utcaképpel, majd az egész házról külső és belső képeket készít, minden szögből. Ezután körbefotózza a lakást is, mint ha hirdetni szeretné. Az első meglepetés akkor érheti a szemlélődőt, amikor a mérőórákat is fotózni kezdi. Ebből tudja majd az értékbecslő, hogy milyen szolgáltatások vannak a házban, a lakásban. Meg azt is tudni fogja, hogy hol vannak az órák. Ezek rizikófaktort is jelentenek, akár későbbi tartozásfelhalmozás/szolgáltatás kikapcsolás miatt is jobb tudni, hogy egy lakásnál milyen rezsitartozásokkal lehet számolni. Ha mindent lefotózott, akkor alaprajzot készít, ha nem kap készen egyet. Ebben is nagyon hasonlít egy ingatlanértékesítőre. Mér, méricskél, skiccet készít. Ezen kívül kér másolatot az energetikai tanúsítványból is.

Majd jönnek a szokásos kérdések, hogy a ház mikor épült, mikor lett felújítva – ha ez kérdés lehet – illetve a lakásról is szintén megkérdezi, hogy mikor volt utoljára felújítva. A felújítás itt most egy nagyon általános fogalom, mert az a fontos számára, hogy aktuális életszínvonala a lakásnak körülbelül mikorra vezethető vissza. Több lakást ugyanis csak szinten tartanak, festegetik, kipfozzák, de valódi, minden értelemben nem tekinhetőek felújítottnak. Vannak olyan 10 éve felújított lakások, amik még ma is elmennének „frissen felújítottnak”, mások meg már akkor elavultak voltak, amikor felújították őket.

A magyar otthonok többsége meg nem korszerű és ezt tudják az értékbecslők is, pont ezért kíváncsiskodnak

Még a hozzáállásból is tud információkhoz jutni az értékbecslő. Ártatlan kérdések ezek, ahol kiderülhet, hogy az ingatlan tulajdonosa (eladó) vagy a leendő tulajdonosa (vevő) mennyire tervezi az ingatlana korszerűsítését, mennyire van tisztában annak esetleges műszaki hiányosságaival. Érdekes azt látni és hallani, amikor akár a vevő akár az eladó mindent úgy ad elő az értékbecslőnek, mint ha a lakás 100%-os állapotban lenne, pedig nincs abban. Ezt az értékbecslő levágja, nem mondja ki, csendben tudomásul veszi. De nem burkolódzik a csendbe, mert egy kérdést szintén mindig feltesz a végén. Fotózott, mért, rajzolt, energetikai tanúsítványt kapott, de kérni fogja társasházi lakásnál a társasházi alapító okirat másolatát is. Ebből lehet további kockázati tényezőket megtudni, például azt, hogy van-e a társasházi tulajdonosoknak elővásárlási joguk, esetleg azt, hogy milyen jogszerű lakáshasznosítási tiltások/korlátozások vannak a társasházban.

Ne felejtsük el sosem, hogy az ingatlan értékét befolyásolja az, hogy mire és hogyan hasznosítható, még akkor is, ha azt nem hasznosításra vásárolják, hanem saját otthonnak

Egyik manapság divatos ilyen tiltás az egyéb szálláshely-szolgáltatás (AirBnB) tiltása. De van olyan is, amikor irodáknak kiadott lakások közös költsége a duplája a többi lakáshoz képest. De olyan ház is van, ahol minden albérlet után a tulajdonosoknak plusz közös költséget kell fizetni, mert úgy döntött a társasház. Ezek után az értékbecslő udvariasan megköszöni a türelmet és az időt, elköszön és elmegy.

Hogy mikor találkozhatunk vevőként, eladóként, bérlőként értékbecslővel?

Olyan adásvételeknél, ahol a vevő hitelre vásáról. Ha az eladó vevője hiteles, akkor a bank értékbecslést fog kérni. Ha a lakás közben ki van adva, akkor bérlőként nem csak a leendő új tulajdonossal találkozunk akár többször is, hanem minimum egy értékbecslővel is. Így eljutottunk a mai témánkhoz, mert aki eddig elolvasta, az mindent tudhat hogyan történik az értékbecslés külső szemmel nézve. Viszont milyen érdekes, hogy mindig csak a bank kér értékbecslést. Vannak kivételek, de sem a vevők sem az eladók nem értékbecslések alapján áraznak és hoznak döntéseket, nem is ilyen hivatalos és akár szakmainak is tekinthető iratok alapján alkudoznának.

Nem furcsa ez?

Főleg azért, mert a bank értékbecslése rendre alacsonyabb árat fog mutatni, mint az adásvételi szerződésben szereplő ár.

A bank számító és direkt értékelteti alul az ingatlant, vagy a vevők és az eladók közös megegyezésével, a piaci árral valami nincs rendben?

A magyar lakáspiac a kényszerdöntések piaca. Nem kedveli a versenyt, nem is igazán tolerálja az (ár)versenyt. Ezt úgy éri el, hogy alapvetőleg a lakásárakat a kínálat, az eladók határozzák meg. Legyen új vagy használt az ingatlan, a lakáspiacon a kereslet elfogadni tudja az árakat kényszerből, valós hatást nem tudnak gyakorolni a vevők az eladókra. Az árak és főleg a növekvő vagy már magas árak motiválják az eladókat és az ő döntéseiket. Azért lépnek piacra, azért döntenek az eladás mellett, mert úgy érzik azon az áron tudnak eladni, amin akarnak. Az eladó ingatlan értéke és ára itt másodlagos, nem is biztos, hogy érdekli őket egyáltalán. Egy új társasházat építő sem fixálja a bevételeit előre, hanem folyamatosan újratervezi és inkább kivár, hogy minél magasabb áron értékesítsen minden egyes épülő lakását. A használt lakások piacán is milyen tipikus jelenség az, hogy az eladó valamilyen indokkal meghatároz egy árat, hogy ő „ennyiért hajlandó eladni”. Az nem baj, hogy sem az új lakásoknak sem a használt lakásoknak értékbecslése az eladók részéről nem tekinthető szakmainak.

A használt lakások piacán az is gyakori, hogy az elvárt árat az alapján határozzák meg, hogy az eladónak mennyi pénzre van szüksége, hogy az eladás után másik ingatlant vásárolhasson

Megnézi mennyi pénze van. Megnézi mennyi kell még a következő „projekthez” és akkor belövi az ingatlana árát. A lakáspiac keresletét igazából nyomás alatt tartja a kínálat, már azzal, hogy állandóan túlkínálatos és azzal is, hogy a magyar lakóingatlanok nem igazán homogének, nagyon-nagyon különbözőek tudnak lenni, így nehezen összehasonlíthatóak is. Ez a „majdnem” olyan mint az enyém, olyan mint a német törpespicc és a magyar agár is kutya, de még „majdnem” sem ugyan olyanok.

A vevők igen szorult helyzetben vannak, amikor alaposan meg akarják tervezni a döntéseiket

Adatokból szeretnének információkhoz jutni, de legtöbbször dezinformáltak, beszéltünk erről a Lakásárak ellentmondásai című írásunkban, még 2017 júniusában. Kényszerhelyzetben a többség rossz döntéseket tud csak hozni. A vevők nem kérnek és nem is igazán kérhetnek értékbecslést, mert az eladók elzavarnák őket, inkább keresnének olyan vevőt, aki elfogadja azt az árat, amit nagyjából elvárnak. Ezért van az is, hogy sokszor hiú ábránd azt gondolni, hogy ha nincsenek vevők, akkor az eladó mindenképpen komolyan árat csökkent. Csak akkor, ha kényszerből, muszájból el kell adnia. Máskülönben ezért olyan magas árról indul a hirdetés, amilyen magasról csak tud. Ha nincs nyomás alatt az eladó, akkor lehet kilép, nem adja el. Használt lakásoknál gyakori az is, hogy ha adott állapotban nem kelendő, úgy gondolják, hogy kipofozva még többért eladható lesz. Vagy bejön vagy nem.

Értékbecslőt nem vesznek igénybe az eladók az értékesítés ideje alatt

Az eladók egyébként sem tűrik az olyan kritikát, ami az ingatlanuk értékét vagy árát érintik.

Vevőként még mindenki igen kritikus, eladóként meg még önkritikát sem tud gyakorolni, nemhogy értékbecslést kérni az eladó ingatlanára. Ez az az a kockázat – a döntés szabadsága – amiért a bankok és a velük dolgozó értékbecslők teljesen másképpen árazhatnak be egy új vagy használt ingatlant, mint maguk az eladók és a vevők.

Minden kockázatot a vevő visel

Ha túlfizet egy ingatlant – márpedig a magyar lakáspiacon az ingatlanok többségét mindig túlfizetik – csak abban reménykedhet vevőként, hogy amikor ő lesz eladó, mindenképpen magasabb áron tud eladni, mint amennyiért vásárolta. De ez csak remény. Egyáltalán nincs kőbe vésve, hogy egy ingatlant mindig magasabb áron tudunk eladni. Ezért lenne jó, ha például kötelező értékbecslés lenne minden ingatlan esetében legalább 5 évente. Hogy legyen időközönként egy szakmai visszajelzése az ingatlan tulajdonosának (és a banknak) is, hogy mennyit is ér az az ingatlan valójában. (Megjegyzés: Ehhez szükség lenne a magyar ingatlan értékbecslés teljesen új alapokra helyezésére képzés és szabályozás tekintetében egyaránt)

Tudja ezt jól a bank is. Tudják ezt jól az értékbecslők is. Lehet azzal magyarázkodni, hogy a vevők és az eladók közös megegyezésén alapul az adásvételi ár. Lehet, de minél inkább rossz és hibás döntés ez, annál inkább kiszolgáltatják magukat a vevők ennek.

A bank nem fog meghiúsítani adásvételt, mert a vevő, az aki a hitelt felveszi, túlfizet, akár évekre vagy még egy évtizedre is egy ingatlant. Nem az ő felelőssége, az a vevőé. Az eladót (beruházót sem egy új építésű lakás esetében) sem érdekli, hogy a vevő bajba kerülhet, hiszen nem csak felélheti a tartalékait (plusz kockázat), de még olyan adósságba is verheti magát, amire az ingatlanfedezet nem nyújt neki majd később megoldást.

Ez a magyar lakáspiac

Mindenki ott használja ki a vevőket, ahol és ahogy csak tudja. Pedig ez elkerülhető lehetne, ha csak és kizárólag szakmai és független értékbecslés alapján lehetne adásvételi szerződéseket kötni, vagy ha legalább figyelembe kellene azt venni, mert az etikátlan árazás etikátlan lakáspiacot szül csak. Energetikai tanúsítvány nélkül nincs adásvételi szerződés ma Magyarországon, de értékbecslés nélküli igen.

A szabad lakáspiac viszont nem működik. A hagyományos önszabályozó (kereslet-kínálat) rendszer a lakáspiacon szintén nem működik. Az eladók nem piacpártiak. A lakáspiac kudarcot vall, ami megnehezíti a lakáshitelezést, a bankok, és a lakáshitelesek, a vevők helyzetét, de még az eladók is veszítenek, mert jóval kevesebben tudnak eladni Magyarországon egy évben, mint ahányan szeretnének.

Jó, hangsúlyozzuk mindenkinek jó döntéseket megalapozó információkból pedig lényegesen kevesebb jut el hozzánk. A bank értékbecslése eljut, de nem foglalkozunk vele, mert a bank csak addig fontos számunkra, ameddig kölcsönkérünk tőle. A döntéshozók (vevők és eladók) szabad akarata eldönteni, hogy a döntéselőkészítés (adásvétel) előtt mit mérlegelnek. A szabad akarat, ahogy a szabad piac is, kudarcot vall a magyar lakáspiacon. Kezelhetetlen és beárazhatatlan kockázatokat hordoz, kódolja magában az újra ismétlődő lakáspiaci és hitelválságokat. Lehetne anticiklikus a magyar lakáspiac, lehetne, mert akkor az eladók is kiszámíthatóbb kereslettel találkozhatnának és nem kellene azon aggódniuk, hogy ha „ma nem tudnak eladni, akkor már holnap nem is fognak”.

értékbecslés lakásárak lakáspiac ingatlanpiac lakáshitelezés 2018 Magyarország Ingatlanműhely

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A négyzetméter árak fogságában

lakásárak négyzetméter ár panellakás téglalakás családi ház kertes ház lakáspiac ingatlanpiac újlakáspiac 2018 Magyarország Ingatlanműhely

Az ingatlanpiacon van egy mérőszám, ami legalább olyan ellentmondásos, mint a gazdaságban a GDP. Közismert róla, hogy nem tökéletes, de nincs nála egyelőre jobb kifejező és összehasonlító szám. Az ingatlanpiacon a négyzetméter árakról szintén tudható, hogy nem igazán fejezi ki azt, amire használják. Legyen valaki eladó vagy vevő, négyzetméter árban fog gondolkodni. Így hasonlítja össze az eladó ingatlanokat, ha hirdetni akarja a sajátját, vagy éppen vásárolni.

A négyzetméter árak problémája sok félreértésre adhat okot

Vannak jelenségek, amiket elfogadunk ugyan az eladó otthonok piacán, anélkül, hogy értenénk, vagy ésszerű magyarázatot tudnánk rá adni.

Ilyen az az összefüggés, hogy minél kisebb egy lakóingatlan, annál drágább a négyzetméter ára.

Semmi racionális érv nem szól amellett, hogy a kislakások négyzetméter ára miért kell, hogy magasabb legyen ugyan abban a házban, ugyan olyan (élet)minőségi és (élet)színvonalbeli adottságok mellett. Ha csak és kizárólag négyzetméter ár alapján próbálunk meg következtetéseket levonni egy eladó otthonról, kiderül hogy semmi értelme nincs.

A kislakások nem jobbak semmiben, csak egyszerűen drágább a négyzetméter áruk.

- Ez okozhat olyan paradoxon helyzeteket, hogy általában az tud olcsóbban lakást vásárolni, aki minél nagyobb ingatlant vesz, mert valójában egyre több teret kap a pénzéért négyzetméterben és árban egyaránt.

- A kisméretű otthonok a legolcsóbbak abszolút értékben (teljes vételár), de közben ők tudnak a legdrágábbak lenni relatíve (négyzetméter ár). Minél kevesebb pénzünk van, annál magasabb négyzetméter árat kell megfizetnünk vevőként.

Ezt lehet nevezni egy íratlan szabálynak, amit elfogadunk vevőként és eladóként is.

Ez az oka annak is, hogy a társasházi lakások piacán jellemzőek a kisméretű otthonok

Ha új a ház, akkor a fejlesztőnek/beruházónak egy négyeztméterre vetített bevétele jelentősen több tud lenni, ha felaprózza kisebb lakásokra a társasházat. Nehéz eldönteni, hogy az új építésű kislakások magas aránya piaci igény vagy üzleti érdek. Az egész magyar társasházi lakások piaca a kisméretű ingatlanok felé van eltolódva.

A nagyobb otthonok tulajdonosai a négyzetméter árak vesztesei ilyen értelemben. Nekik le kell nyelni azt a békát, hogy hiába kétszer vagy háromszor nagyobb az ő ingatlanuk, nem fog kétszer vagy háromszor annyit érni a vevőknek, mint egy fele vagy harmad akkora eladó lakás.

Ez a helyzet, ahogy már említettük, komoly félreértésekre adhat okot:

- Eladóként is egyre könnyebb fölé áraznunk (fejben) az eladó ingatlanunkat minél inkább eltér az átlagos mérettől.

- Magyarországon a statisztikákban általában 50-60 nm közötti eladott ingatlanok négyzetmétára a „piaci” négyzetméter ár.

Leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy ha 50-60 nm-nél kisebb eladó otthont akarunk venni vagy eladni, akkor valószínűleg ott ettől magasabb négyzetméter árral kell számolnunk, ha pedig ennél nagyobb otthon tulajdonosai vagyunk vagy vevői szeretnénk lenni, akkor pedig alacsonyabbal.

Ez most egy durva és nyers általánosítás, de jól kifejezi azt azt összeférhetetlenséget akár az új és akár a használt ingatlanok piacán, ahol vannak társasházi lakások és vannak önálló telekkel rendelkező családi/kertes házak. Az átlag négyzetméter árak, amikkel leggyakrabban találkozni lehet vevőkénét és eladóként, leginkább 50-60 nm közötti használt társasházi lakásokra vonatkoznak. De még az új építésű társasházi lakások átlagos négyzetméter ára is 50 nm körüli lakások négyzetméter áraira értelmezhető.

A családi házak eladói és vevői ezekkel nem nagyon tudnak mit kezdeni

Azt tudják csak, hogy a magyar lakáspiacon a családi házak sosem tartoztak a legdrágább négyzetméter árú lakóingatlanok közé. Ennek az ingatlannak van a lenagyobb presztízse Magyarországon, státuszszimbólumnak is tekinthető, az önállóság, a szabadság és a független élet igazi jelképei. Az áruk mégis inkább a legalacsonyabb négyzetméter árban, mert egy jóval nagyobb életteret kell megvenni és kifizetni, amiért már abszolút értékben adott környéken/városban/településen viszont már vastagabb pénztárcát kíván meg.

Ezt is elfogadtuk, ebben is van egyfajta íratlan egyetértés az eladó ingatlanok piacán. Amiről eddig beszéltünk, az teljesen közismert, évtizedek óta változatlan.

Egy dolog az utóbbi néhány évben viszont borzolja a kedélyeket

A társasházi lakások piacán szintén íratlan szabály, hogy a téglaépítésű lakások négyzetméter ára mindig és szinte minden körülmények között magasabb volt adott városban/környéken, mint az ott eladó panellakások négyzetméter ára.

A panellakások alacsonyabb négyzetméter árára nincsenek objektív csak és kizárólag szubjektív magyarázatok. Ez az az a szubjektív értékítélet, ami kezdi elveszíteni a jelentőségét és a szemléletváltás elkezdte elmosni a határokat árban egy tégla- és egy panellakás között.

Egyre inkább afelé halad az eladó ingatlanok piaca, hogy vannak a társasházi lakások és a nem társasházi lakások. Egy társasházban már nem feltétlenül keressük a téglát és értékeljük azt többre. Ez bántja a téglalakások tulajdonosait, de még a vevőit is. A panellakások tulajdonosait nem zavarja, mert eddig sem értették igazán, hogy egy panellakás miért lenne alacsonyabb életszínvonalú és minőségű, mint egy téglalakás.

A panellakások potenciális vásárlói viszont határozottan érthetetlennek tartják a tégla- és panellakások árának kiegyenlítődését

Itt viszont már van egy racionális magyarázat:

Abszolút értékben a panellakások jelentették Magyarországon hosszú évtizedekig a legolcsóbb, a leginkább elérhető saját otthont. Elérhető volt árban és az árához képest még nagyobb is volt, mint egy ugyan olyan árú téglalakás. Gyerekkel és gyerek nélkül is olyan első lakás tudott lenni, ami elérhető cél volt.

Ez az utóbbi pár évben elég gyorsan megváltozott. Ma már a panellakások nem feltétlenül olcsóbbak négyzetméter árban és nem feltétlenül nagyobbak adott árkategóriában sem. Reménykednek még a használt lakások piacán, hogy talán majd pont  a panellakások érzik meg először a változást a lakásárakban, talán majd pont ők fognak először leértékelődni később, hogy újra annyival olcsóbbak legyenek és annyival nagyobbak is adott áron, mint régen. Az elmúlt években a panellakások árai jóval gyorsabban nőttek, mint a téglalakások árai, mind négyzetméter árban, mind pedig abszolút értékben, adásvételi árakat nézve is. Valahol már alig van különbség, máshol már nincs is, néha még az is megesik, hogy a panellakások négyzetméter árai már a téglalakások árai felett vannak.

Könnyedén az is előfordulhat, hogy társasházi lakások kategóriáját idővel már nem lesz értelme külön téglára és külön panelre bontani

Társadalmi igény van az átlagáraknál (jelentősen) olcsóbb otthonokra. Ez kétségkívül tetten érhető a panellakások árai körüli nyilvános vitában. De lehet, hogy erre már nem a panellakások jelentik a megoldást a jövőben. Évtizedekig ők voltak a legolcsóbb otthonok minden értelemben, előfordulhat, hogy ennek a korszaknak hamarosan vége. Nem biztos, hogy van visszaút és az sem biztos, hogy az volt a normális, amikor a panellakások négyzetméter ára a téglalakások alatt volt. 

Űrt hagynak  viszont maguk után a dráguló és egyre drágább panellakások. Egy olyan űrt, amit még egyelőre nem tud betölteni semmilyen más otthon típus.

Az világos, hogy az újlakáspiac sem a négyzetméter áraival sem pedig üzleti érdekeivel ezt azt űrt nem tudja és nem is akarja betölteni. Ettől függetlenül a kérdést nem lehet lezártnak tekinteni és annyit mondani, hogy akinek drága egy panellakás is, az éljen albérletben vagy önkormányzati bérlakásban. Ez nem válasz, ez inkább csak olaj a tűzre.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A családok lakáspiaca

csok állami otthonteremtési támogatás lakáspiac újlakáspiac lakásárak 2018 Magyarország Ingatlanműhely

Nem kell mindent elhinni, mondják nekünk olyanok, akik közben meg mindent el akarnak velünk hitetni. Emlékszünk még a CSOK körüli felhajtásra? Kicsit olyan érzés volt hallani és látni a híreket róla, mint ha megszületett volna maga a lakáspiaci messiás. Arra emlékeznek még, hogy 40 ezer CSOK-igényléssel számoltak a „szakértők”, köztük a legnagyobb és legbefolyásosabb magyar bank is, mint az OTP? És erre emlékeznek?

2016-ban 40 ezer helyett csak több mint 25 ezren igényeltek ilyen családi otthonteremtési támogatást

Azért az nem kicsi különbség! Sebaj mondták, 2017-ben úgy is úgy nő a lakáspiac – az OTP szerint például 20%-os forgalom-növekedéssel – hogy 40-50 ezer CSOK-igényléssel számoltak 2017-ben. Ma megjelent az első hír erről.

Kerekítve, természetesen felfelé, már elérte a 30 ezret az igénylő családok száma 2017-ben

Rendre és most már egymás után kétszer is durván túlbecsülték a CSOK-igénylések számát a „szakértők”. Lehet azzal takarózni, hogy 2016-hoz képest nőtt 2017-ben az igénylések száma. Lehet, de az már politika és nem lakáspiaci kérdés. Nekünk a lakáspiacon azt kell látnunk, hogy a CSOK túl van értékelve, túl nagyok vele szemben az elvárások. Egyrészt azért, mert az újlakáspiac, vagyis az új építésű társasházi lakások felpörgetésére találták ki. Gondolták 2015 végén csinálnak vele egy kis keresletet, ha már 5%-ra levitték az új társasházi lakások ÁFA-ját. Gondolta  néhány naiv politikus egy asztalnál ülve.

Közben meg mi történt a lakáspiacon 2016-ban és 2017-ben?

„A CSOK eddig egyértelműen a használt lakások piacára volt hatással és persze az új családi házak építésére.” – írtuk 2016. április 16-án.

Ez annyira igaz lett 2017-ben, hogy alig 2 hónapja, múlt decemberben ezt írtuk a CSOK-ról:

I. Még július elején arról szóltak a hírek, hogy a használt családi házak piacára akar hatást gyakorolni az állam a CSOK 4.0-val. Akkor több olyan állami hír volt arról, hogy tervezik a CSOK felülvizsgálatát. De július végén és október végén is jöttek a KSH hírei, majd az MNB hírei arról, hogy a használt családi házak piaca gyakorlatilag az új reneszánszukat élik. Ezeknek az állami ösztönzése jelenleg teljesen felesleges lenne.

II. Az újlakáspiac viszont még mindig parányi és a vevők döntő többsége használt lakást és családi házat vásárol vagy saját házat épít. Az új építésű lakások piaca viszont tele van ellentmondásokkal. Az egyik ilyen az 5% ÁFA körüli bizonytalanság. A 15 milliós illtékmentesség szabályának kiterjesztése minden új építésű eladó lakásra rövidtávon tudja kezelni a problémát, hirtelen tudja növelni az érdeklődést.

III. 2018-ban várható a legtöbb új építésű lakás jelenleg. Ezt el is kell tudni adni és közben fizetőképes keresletet kellene teremteni a 2019-ben elkészülő vagy akár csak tervben lévő új lakásokra is. Az biztos, hogy valami történni fog a CSOK-kal, mert nem akkora nagy siker, mint amekkorára számítottak 2015 decemberében történt 10+10 milliós CSOK meghirdetése óta. A használt lakások piaca pörög, főleg a használt családi házak tulajdonosai lélegezhettek fel az elmúlt 1 évben. Az újlakáspiacon meg megy a prüszkölés, a köhögés, krahácsolás.”

Ezt a KSH a 2018 január végén megjelent utolsó lakáspiaci jelentésében gyakorlatilag alá is írta. Úgy is mondhatnánk, hogy sokkal látványosabb lakáspiacra készültek a „szakértők” 2016-ban és 2017-ben, mint amivel valójában szembesültek később.

A nagy boom és a nagy csoda elmaradt

Az egész lakáspiaci forgalom, ezen belül az új építésű társasházi lakások forgalma minden várakozást alul múlt. Mi ezt így foglamaztuk meg 2017 áprilisában Az ingatlanpiac sem nő az égig? című írásunkban:

„A) A lakásárak dinamikus növekedése lassítja az országos értékesítés éves növekedését. Ez pedig elsősorban a domináns használt lakások értékesítésének lassulását jelenti.

A látványos növekedésért mindig a használt lakások forgalma a felelős. Ha az nem látványos, akkor az országos értékesítés sem lehet látványos.

Az OTP Bank szerint 2017-ben 6 (igen hat) ezer darab új társasházi lakást fognak építeni, amíg 2018-ban, pedig 8 (igen nyolc) ezer darabot. Nem mindegy milyen jók vagy rosszak a körülmények és ezek a számok reálisak a beruházok, a bankok és az építőipar szempontjából is.

B) Magyarul az új építésű társasházi lakások kínálata sem tud olyan gyorsan bővülni, mint azt sokszor meg kell még hallgatnunk, csak szerencsére már nem az OTP Banktól.

2019 decemberéig látják előre a jövőt a lakásépítők, utána már nem. Ez pedig egyfajta méreg is, ami megbénítja a döntéshozókat és az újlakáspiacot szorongatja. Lassan és módszeresen elszívja az újlakáspiac nagy energiáit ez a bizonytalanság. Ez pedig negatívan hat az egész lakáspiacra is, mert az újlakáspiac bizonytalansága a használt lakások forgalmának lassulásában is mérhető.”

2016-ban a lakáspiaci forgalom elmaradt a várttól, mert a használt lakások adásvétele belassult. Belassult, mert pont azokon a nagyvárosi és budapesti lakáspiacokon fékezett a piac, ahol a csodát várták. 2017-ben ez tovább folytatódott. Ezek a lakáspiaci folyamatok – a lassuló használt ingatlanok piaca és a bizonytalan újlakáspiac – miatt a CSOK-igénylések sem 2016-ban sem 2017-ben meg sem közelítették a várakázoskát. Nem tudták, mert maga a lakáspiac is elmaradt a várakozásoktól. Nőtt-e a forgalom 2017-ben 2016-hoz képest? Persze, hogy nőtt, egy kicsit, pár százalékkal több lesz. Semmi komoly. Ehhez képest örüljünk, hogy CSOK-igénylések jobban nőttek %-ban, mint maga a lakáspiac. Mondhatnánk, hogy mi lenne nélküle.

De van itt még egy fontos dolog, amit a CSOK-kal kapcsolatban érdemes elmondani. Észrevették, hogy az új lakás építésre és vásárlásra igényelt CSOK-kérelmek számáról összevontan beszélnek általában? Tudják miért? Igen, jól sejtik. Az új lakás vásárlására – ami általában új építésű társasházi lakást jelent – kevesebben igényelnek CSOK-ot, mint ahányat új lakás építésére – ami meg új családi házak építését jelenti. Az újlakáspiacnak nem részei ezek az új építésű családi házak, mert azt általában maguknak építik az emberek, nem értékesítési céllal készülnek. De ha külön beszélnének csak új építésű lakásvárárlásra igényelt CSOK-ról, akkor az lenne a legkisebb szám a relációban.

Így néz ki a CSOK igénylések sorrendje:

használt lakóingatlan vásárlás (használt társasházi lakás és családi ház) > új lakóingatlan építése (családi- és ikerház) > új építésű lakóingatlan vásárlás (új építésű társasházi lakás)

Tudják mi az érdekes? Hogy ez mindig így nézett ki:

A magyar lakáspiac alapvető törvénye, hogy az A-terv a használt ingatlan vásárlás. B-terv új családi ház építése és csak C-terv az új építésű társasházi lakás megvásárlása.

Ez így volt 25 éve, 15 éve, 5 éve és ma is így van. Ebben nincs változás és egyelőre úgy néz ki, hogy nagyon komoly erőfeszítéseket kell majd megtenni, hogy ez megváltozzon. Családi házak építésére és a használt ingatlanok adásvételére vesznek fel a családok CSOK-ot és nem új társasházi lakások vásárlására. De a lakáspiaci forgalomban sem számottevő az új társasházi lakások értékesítésének az aránya.

Továbbra is kérdés az, hogy milyen módon próbálják ezt majd befolyásolni és nagyobb kedvet teremteni a családoknak akár már most februárban, hogy a méregdrága új építésű társasházi lakásokat vegyenek maguknak (=a vevők) 2018-ban és 2019-ben is. Ha nem kell a gyerekes családoknak, majd jöhetnek a gyerek nélküli családok. Ha nem kell nekik sem, akkor jöhetnek a szinglik. Ha nekik sem kell, jöhetnek a befektetők. Ha nekik sem kell,  jöhetnek a külföldiek. Ha nekik sem kell, akkor úgy járhatnak az újlakások építői, mint azok, akik 2008-tól próbáltak meg új építésű társasházi lakásokat eladni: imádkozhatnak.

Kép: Wienerberger Magyarország

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

2018 az infláció éve lehet Magyarországon és nem a lakásárnövekedésé

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Ritkán foglalkozunk egy témával egymás után kétszer, de ma meglepő számok érkeztek a GKI-tól. Már a címében mindenki tudja, hogy mire gondolunk: A vidék menti meg a lakáspiaci fellendülést. A statisztika érdekessége, hogy a lakáspiaci szereplők véleményét és hangulatát tükrözi elsősorban. Nem akarjuk megismételni azt, ami benne van, mindenki olvassa el a részleteket. Mi olvasható ki a számokból?

- A lényeg az, hogy a budapesti ingatlanpiac hangulata kritikus szintre romlott.

- Olyannyira elromlott, hogy a budapesti lakásáremelkedésre 2018-ban úgy tekintenek a szereplők, hogy még az inflációra sem biztos, hogy elég lesz.

- Kb. 3% inflációval érdemes 2018-ban számolni. (2017-ben 2,8% volt). Még az sem kizárt, hogy több lesz. Ehhez képest a budapesti lakásárak növekedése átlagosan 3% alatt maradhat.

- A piaci szereplők főleg a panellakások esetében igen pesszimisták idén, ahol szinte változatlan árakkal számolnak.

- Ha a következő 12 hónapban a budapesti lakáspiac tényleg úgy alakul, hogy várják a szereplők, akkor elkezdődhet a reálérték stagnálás és egyes esetekben már a reálérték romlás sem kizárt (pl. panellakások).

Ezek nagyon súlyos szavak 2018. február 2-án. Senki ne értse félre:

Nem arról beszélünk mi sem, hogy a lakásárak csökkenni fognak Budapesten 2018-ban. Azt mondjuk, hogy az infláció és a Budapesti lakásárak változása versenyezni fognak egymással 2018-ban, amire 2013-ban volt utoljára példa.

2018 az infláció éve lehet Magyarországon és nem a lakásárnövekedésé. Beszéljenek a számok, amik úgy néz ki, hogy talán most sem hazudnak. A budapesti lakáspiaci hangulat már megváltozott, a kérdés az, hogy az országos lakáspiac jobb hangulata meddig tart ki?

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Előre látható a jövő?

Forrás: GKI - A vidék menti meg a lakáspiaci növekedést

                  Ingatlnműhely - Hitelre megvásárolható?

Kép:        Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Hitelre megvásárolható?

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac agglomeráció 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

”Nem tehetünk róla, sajnos a lakáspiaci ciklus 5. évében már egyre diszkomfortosabb a lakáspiacról igazat mondani.” – gondolattal kezdtük 2018-at. Mindenki érzi a változást a levegőben. Minden valahogy más. Nem tudja úgy igazából megfogalmazni pontosan micsoda, csak úgy beszél róla. A szavak unalmasak, üresek, nincs mögöttes tartalom. Kellenek a számok, a táblázatok, a grafikonok, hogy összeálljon a kép.

- A lakásárak nőnek, minek aggódni?

- Nem vagyunk eladósodva, minek aggódni?

- Nőnek a bérek, minek aggódni?

- Egyre több új családi ház és társasház épül, minek aggódni?

Akkor gyerünk, vágjunk bele és nézzük meg közelebbről Magyarország legnagyobb lakáspiacával rendelkező városát, Budapestet.  

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac agglomeráció 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Kattintson a képre!

Itt egy táblázat. Minden benne van egyben 2012-től napjainkig, amit a budapesti átlagárakról tudni érdemes. Minden ezzel kezdődött:

„2013-ban a negyedik negyedév visszaesésétől eltekintve megállt a használt lakások árának csökkenése, majd 2014-ben folyamatossá vált az áremelkedés: az első negyedévben 2,0, a másodikban 1,6 a harmadik negyedévben pedig 1,3%-kal drágultak a lakások a megelőző negyedévhez képest.” – írta a KSH a 2014 III. negyedéves lakáspiaci jelentésében.

A lakáspiaci ciklus kezdete minden kétséget kizáróan 2014 volt. Az egész év arról szólt, hogy a végére annyi legyen az átlagár Budapesten, mint 2012-ben volt. Igen. A lakáspiaci ciklus első éve masszívan a felkapaszkodásról szólt. 2015-ben már semmi kétség nem fért hozzá, hogy a budapesti lakásárak nőnek. Volt honnan. Meghaladta a 40 ezret az adásvételek száma Budapesten 2015-ben, az átlagár meg 290 ezer Ft/m2-ig nőtt. 

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac agglomeráció 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Kattintson a képre!

Mindenki azt gondolta, azt várta, hogy 2016-ban minden eddiginél erősebb évet zár Budapest. Duzzadó önbizalom, hiszen 2015 végén és 2016 elején robban a CSOK-bomba. Kiderült, hogy Budapesten a bomba pusztító hatású volt, amíg a lakáspiac teljesen halottnak hitt részén pedig csodaszer.

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac agglomeráció 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Kattintson a képre!

Mi történt 2016-ban?

Az árak elképesztőt nőttek, de az adásvételek száma 37 ezerre csökkent. Az országos lakáspiaci forgalmat a piac 150-160 ezer közé várta egész évben, de 146 ezer ingatlant adtak csak el. Ebben szerepe volt annak is, hogy Budapesten az adásvételek száma 2016-ban csökkent. 

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac agglomeráció 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Kattintson a képre!

Az országos lakáspiaci forgalomban Budapest szerepe 2015-től kezdve 2016-ban látványosan csökkent. Ezt senki nem akarata elhinni.

„2016 első két negyedévében Budapesten tovább gyorsult a használt lakások árának emelkedése: a 2015. évi 17,4 millióról 19,5 millió forintra nőtt a lakások ára, és így 25%-kal lépi túl a 2008-ban mért nominális szintet. Ezzel Budapesten már a lakások reálértéke is a válság előtti szint fölé emelkedett és azt mintegy 2,6%-kal meghaladja.” – írta a KSH  2016. II. negyedéves lakáspiaci jelentésében.

- Az árak nőnek és az adásvételek száma csökken!

- Ez normális?

- Nem ellentmondás ez?

- Egyre kevesebb vevő egyre drágábban vesz lakást?

- Ez nonszensz!

Pedig így van, mert a budapesti lakásárakat nem a budapesti adásvételek száma befolyásolja, hanem az országos adásvételek száma. Úgy is lehet mondani, hogy Budapest ára Magyarország lakáspiaci hangulatától függ és nem pedig fordítva.

- De ha egyre kevesebb lakást adnak el, és közben meg egyre többet hirdetnek meg, akkor abból előbb utóbb baj lesz, nem?

- Igen, baj lesz.

- De akkor még 2016 volt, senkit nem érdekelt az, hogy a vevők elbizonytalanodtak.

-2014-ben és 2015-ben megrohamozták a vevők Budapestet, 2016-ban meg már megijedtek tőle, pedig reálértékben éppen csak akkor lépte át a 2008-as reálár-szintet.

2017. I. negyedéves lakáspiaci jelentésében a KSH először mondta ki azt, amit Budapesten senki sem akart hallani:

"2016-ban gyorsuló ütemben tovább nőtt a kistelepülések lakáspiaci forgalma, és ez módosította a lakáspiac területi arányait. 78 ezer lakás cserélt gazdát a kisebb városokban és a községekben, 20%-kal több, mint egy évvel korábban. Mivel eközben a nagyvárosok forgalma alig változott, 2016-ban többségbe kerültek a kistelepülésen eladott lakások: lakáspiaci részesedésük 48-ről 54%-ra emelkedett.

A települések közötti átrendeződéssel együtt a kistelepülésekre jellemző családi házak aránya is növekedett a forgalomban (42-ről 46%-ra). A lakótelepi panellakások továbbra is a használtlakás-eladások 19%-át adják, míg az egyéb többlakásos épületek piaci részesedése visszaesett (39-ről 36%-ra)."

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac agglomeráció 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
2016 óta a budapesti adásvételek száma "nem nő"

Budapest elbukott a lakáspiaci forgalomban. A kistelepülések átvették az irányítást. 2016-ban a lakáspiaci forgalom növekedésének a motorja a kistelepülések lakáspiaca volt és nem Budapest, illetve nem is megyeszékhelyek.

- Hihetetlen és elképesztő fordulat, de kinek nem jó ez?

- Egyrészt a hirdetési oldalaknak és az ingatlanközvetítőknek, akik általában Budapestből és megyeszékhelyekből élnek meg.

- A kistelepülések nem igazán az ingatlanközvetítők terepe.

- Na meg a lakásfejlesztőké sem.

- Mi lesz a sok új építésű lakással, amit Budapesten és a megyeszékhelyeken építenek?

- Ki veszi meg őket?

- Jó kérdés.

- Komoly kérdés, amivel senki sem foglalkozott 2017-ben.

- 2018-ban már muszáj lesz szembenézni a lakáspiaci folyamatokkal.

A KSH 2017. III. negyedéves lakáspiaci jelentése pár napja jelent meg. Mit olvashatunk benne az újlakáspiacról?

„A 2016-ban tömegesen megkezdett építkezések közül egyelőre kevés jutott el az értékesítésig.”

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac agglomeráció 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

- God f*ucking damp it!-mondaná az angol.

- Már csak ez hiányzott.

- Na meg ez:

„A kistelepülések növekvő lakáspiaci forgalma módosította a lakáspiac területi arányait. 2017 I–III. negyedévének eddig ismert adatai szerint a használt lakások kevesebb mint fele (45%) kelt el Budapesten és a megyeszékhelyeken. Az elmúlt években általában az adásvételek többsége a nagyvárosokban jött létre (2014-ben 52, 2015-ben 51%-uk), és csak 2016-ban fordult meg ez az arány a kisebb települések javára, amikor a főváros és a megyeszékhelyek együtt már csak 46%-ban részesedtek a használtlakás-tranzakciókból.” – amit szintén pár napja írt a KSH.

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac agglomeráció 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A községekről szól a lakáspiac 2016 óta, köszönhetően a CSOK-nak

- Olyan lakáspiaci hangulatban új építésű társasházi lakásokat építeni és értékesíteni, amikor a lakáspiacon a családi ház a menő és az sem Budapesten és a megyeszékhelyeken, hanem „vidéken”!

- Eszelős, ez rendesen eszelős!

 - Ezek után jöhet a kérdés, hogy akkor  miért nőnek a budapesti lakásárak?

- Azért, mert megjelentek a budapesti lakáspiacon a "happy" hitelből vásárlók.

Ha valaki azt kérdezi telefonban, emailben vagy személyesen, hogy „Hitelre megvásárolható?” – akkor az azt is jelenti, hogy egy forintot nem akar alkudni az árból. Aki viszont azzal henceg, hogy ő készpénzre vásárol, az meg azt jelenti, hogy alkudni akar, nagyon alkudni.

Budapesten 2017-ben nem adtak el több lakást, mint 2016-ban. Ez több mint valószínű. Egyre több eladó marad hoppon. 2018-ban még több eladó fogja várni a csodát. Hiszen csoda kellene ahhoz, hogy a budapesti lakáspiacon az árak  után, a forgalom is nőni kezdjen és minden pont úgy legyen, ahogy arról 2016-ban álmodoztak a lakáspiac érdekemberi. Már csak azért is, mert 2017 I. negyedéve óta a budapesti lakásárak 400-410 ezer forint között "stagnálnak". Úgy néz ki, a budapesti lakásárak is megállnak pihenni egy kicsit, kifújják magukat. 

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac agglomeráció 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
2008 II. negyedéve után 2017. II. negyedévében újra a Községeké a főszerep

Addig viszont marad a valóság. Jobban megéri Budapestről elköltözni, mint Budapestre beköltözni. Láthatóak az agglomerárciós árak is. Jobban nőttek Budapesten a lakásárak, mint az agglomerációban. Magyarul, aki el tudja adni a lakását Budapesten, az jobban jár egy Budapest környéki családi házzal, akár legyen az teljesen új, amit ő épít magának, vagy valami nem olyan régen épült, fiatalos, modern családi házzal.

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac agglomeráció 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Agglomeráció = A nagyvárosok körül egyszerűen olcsóbb az ingatlan

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzéés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Drága és egyszerű öröm a lakásvásárlás

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac 2018 Budapest Magyarország Ingatlnaműhely

Amikor nőnek a lakásárak, mindig előkerül a régi dilemma, hogy vásároljunk-e lakást számunkra teljesen ismeretlen, akár egyáltalán nem kedves környékeken. A lakásvásárlás nem csak álmaink otthonának megvásárlását jelentheti. Gyereknek első lakás, egy "szerényebb" befektetés, mert összejött több évtized alatt annyi megtakarítás, hogy lakásba tegyük, majd kiadjuk. Nagyon egyszerű dolgok ezek a hétköznapokban, miközben nem szól másról, mint a kompromisszumkeresésről. A lakáspiacon valahogyan kezelni kell tudni a lakásárak teremtette konfliktust. Kiárazódunk, nem engedhetjük meg magunknak, hogy ott vásároljunk, ahol valójában szeretnénk. Idegen terepre tévedve szembesülünk saját magunk és a lakáspiac bizonytalanságaival is.

Az ismert és kedvelt elhelyezkedések, amik minden időben vonzzák a vevőket, akkor is, amikor csendesebb és akkor is, amikor őrültek háza van, emiatt biztonságosérzetet jelentenek.

Ki ne hallotta vagy éppen mondta volna már, ha itt vagy ott van lakásom, az bármikor eladható, ott nem kell tartani a lakáspiaci ciklusoktól

Ezek hajdanán, még azt is jelentették, hogy egész biztonságos (befektetési értelemben) környékeken is elérhetőek voltak belépőszinten lakások. Ma már nem egészen így van. A legolcsóbb lakások is drágák. A drága persze relatív fogalom. De ez a szó fejezi ki leginkább azt, hogy milyen komoly összegeket kell lerakni már nagyon egyszerű lakásokért is.

Év eleje van, ilyenkor van a lakáspiac újraárazási időszaka

Szinte mindig ilyenkor drágulnak leginkább a lakások. Akik tavaly késő ősszel 2-3 hónapja néztek lakásokat és most, ők is érzik, hogy a kínálati árakban nincs megállás. Hogy ki veszi meg majd ezt a sok eladó lakást? -  nem tudni. Hirdetni hirdetik őket, önbizalommal teli eladók, ingatlanközvetítők. A hirdetési stílusokban és árakban sincs ma már különbség. Nyoma sincs a jutalékoknak, amit vevőként szeretnénk megspórolni. A magánhirdetők olyan, mint ha eleve beszámolnák az ingatlanosok pénzét, akkoris, amikor egyedül értékesítenek. A hirdetési oldalak felelősségét feszegettük pár napja, akik gyakran hirdetnek/promótálnak közösségi oldalaikon a többségnek teljesen elérhetetlen ingatlanokat. Az a szép, az a mutatós, arra jönnek a lájkok.

A valóság unalmas, tudjuk

Egyszerű lakások, az átlag „magyar életszínvonal”, amire 10 éve még 5-6 millió is elég volt, ma már a kétszeresét és háromszorosát kell, hogy előteremtsék. Az egyszerű, mint a drága, szintén nem jó szó, de ez fejezi ki azt, hogy ennyi pénzt mi minden másra el lehet költeni, amitől jobban élhetnénk vagy akár több élménnyel gazdagodhatnák, vagy ami tényleg látszódhatna rajtunk.

Attól, hogy veszünk egy egyszerű lakást, elköltjük egy élet megtakarítását, de közben semmi sem változik körülöttünk.

Igen, tudjuk, valamit hagyni kell a gyerekekre. Milyen szülő az olyan szülő, aki nem segíti a gyerekét egy lakással, inkább mondjuk magára költené, az egészségére, hogy megismerje a világot, hogy úgy halljon meg, hogy közben legyen mire visszaemlékezni?

Egy egyszerű lakás, ami olyan helyen van, ahol nem is akarunk venni, de csak ott tudunk, az nem az a pillanat lesz, amire  szívesen visszaemlékszünk

Egyeseknek a vagyon számít, a felhalmozott vagyon, a bankszámla sok számjegye, mások meg szeretnének jól élni, sokáig egészségben megélni a világot a családjuk körében, gazdag emlékeket szeretnének, nem pedig számolgatni a pénzt. Ennek ellenére ebben is sokan kompromisszumot tesznek. Inkább lemondanak mindenről, de tényleg mindenről a gyerekeik javára, hogy „legalább” nekik jobb és könnyebb legyen. Ott van a tekintetükben a sok lemondás, amikor vesznek egy lakást. Nem, nem azt mondjuk, hogy azért halnak meg majd hamarabb, lesznek súlyos betegségeik, mert vesznek egy lakást. Nem,  egyáltalán nem. A lemondás, a sok megalkuvás, az önzetlenség, a feladás, a beletörődés, az egyszerű élet, amit élnek, ami értelmet is adhatna, de sokszor értelmetlenné is teszi az emberi életet.

Láttunk már ilyet és még látni is fogunk, de hányat! Nehezen felsétálni a harmadik emeletre egy lift nélküli házban, közben siettetik, mert vannak, akik ezt jobban bírják. Apa már az élete vége felé jár, az anyuka még a kicsi csemetéjével próbál együtt örülni, mert hát lakást vesznek neki. Ez egy öröm, ennek örülni kellene, de az öröm sem a jó szó, mint a drága vagy az egyszerű. Csak ez fejezi ki azt az ellentmondást, amit ilyenkor látni és érezni lehet. Apa szótlan, a „lányok” csacsognak, örömködnek. Ők legalább még megpróbálnak örömet találni az ilyen lakásvásárlásban, amire később talán egész máshogyan fognak visszaemlékezni, ha egyáltalán megmarad bennük. Drága és egyszerű öröm a lakásvásárlás, egy múló pillant csupán. A vevők jönnek és mennek, az ingatlanok gazdát cserélnek. Végül is minden lakásnak mindig van egy tulajdonosa, akárhogyan is éli meg azt. A lakásárak meg változnak, mindig változnak, hol gyorsan hol lassan, de változnak. Mi emberek, mi nem változunk csak.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Senki lakására

lakásárak infláció 2018 Magyaroszág Ingatlanműhely

2017-től újra van infláció. Igaz, senki inflációja ez, ahogy csúfolják, mert ennél gyakorlatilag mindenki magasabb áremelkedést érez, de az egy másik történet. 2014-2016 között még ennyi mérhető infláció sem volt. Amikor a (bank)betéti kamatok nem értelmezhetőek egy átlagember számára és hitelkamatok is olyan alacsonyan vannak, hogy egyesek még kimondani is furcsának érzik, na akkor minden mért infláció számíthat, hatással lehet ránk, a gondolkodásunkra. Csak egy picit másképp.

Azt már nagyjából mindenki elfogadja, hogy a lakáspiac 2016-ban veszített a lendületéből és ez 2017-ben sem változott. Ettől függetlenül azt gondolnánk, hogy sokminden miatt lehet ingatlant venni. Mondjuk azért is, hogy a pénzromlást így kerüljük el. A lakásárak növekedéséről „minden étkezőasztalnál” tudnak. Pont ezért racionális döntésnek tűnik, hogy az infláció elől menekülhetnénk ingatlanba is. Vannak ennek hagyományai is nálunk. 20 éve, az első modern értelembe vett lakáspiaci boom kezdetén divat volt a felesleges kp-t lakásokba tenni. Ma viszont már nem divat. Feltehetnénk a gyors kérdést, hogy miért? A pénz az pénz. Mi értelme van a bankban tartani, ha a pénzromlás miatt a forint nem egyre többet, hanem inkább egyre kevesebbet ér?

Az egyik nyilvánvaló ok, hogy van az az infláció, amit tolerálunk. Pár százalék infláció miatt még nem rágjuk le a körmünket. A bérek is dinamikusan nőnek, a megtakarításaink is tudnak ilyenkor hízni, amiért főleg jobban toleráljuk az inflációt. 20 éve ez sem így volt. Azt is leszögeznénk már most, hogy a bérek sosem tudnak elég gyorsan nőni, mi emberek, tömeges azt mondjuk, hogy most már a bérünkkel ki vagyunk békülve. Az életünk gyorsabban drágul, mint ahogy a bérünk növekszik. A vágyaink, a fogyasztásunk nem feltétlenül egyenesen arányosan nő a bérünkkel. Általában a fogyasztásra, akár ezen belül lakásvásárlásra mindig úgy érezzük, hogy egyre több és több pénzre van szükségünk.

A lakásvásárlás a legtöbbünknek inkább fogyasztás, mint befektetés. Érzelmi döntés, mint egy szép autót venni. A függetlenség, a szabadság, az önállóság jelképe mind a saját lakás és a saját autó is Magyarországon.

A lakással az a szerencsénk, hogy nehéz nullára csökkenteni az értékét. A pénzünk a lakásunkban nem veszik el, ezért is jó saját lakásban élni és nem bérleti díjat fizetni – érvelünk sokszor. Viszont van itt valami, amiről képesek vagyunk elfeledkezni.

lakásárak infláció 2018 Magyaroszág Ingatlanműhely
Senki inflációja

Ha az infláció senki inflációja, akkor a lakásárak miért lennének mindenki lakásárai?

Pont a mi lakásunkra a lakáspiaci folyamatok nem biztos igazak. Így jön a képbe az infláció. 1 éve már inflációval élünk, de nem aggódunk, mert a lakásárak növekedése ebben az elmúlt 1 évben az infláció többszöröse volt, legalábbis ezt mondják. Na igen, de mi van akkor, ha nem?

Mi van akkor, ha a mi lakásunk ára nem változott az elmúlt egy évben egy forintot sem?

Azt mondják ez lehetetlen? Ilyen nincsen, mert minden lakás ára egyszerre nő vagy csökken. Mi meg azt mondanánk, hogy ilyen nincs. Vannak szerencsésebb lakások, akik a sor elején vannak és vannak, akik a sor végén és vannak olyanok, amit nem is akarnak annyira megvenni. Hosszú az a sor, és hogy a mi lakásunk hol van a sorban, azt nem nem feltétlenül tudjuk az „étkezőasztalnál ülve” megmondani.

Azt már látja nagyjából mindenki, hogy az elmúlt 2 évben a vevők azért nem taposták egymás lábát, hogy vásárolhassanak. Általános igazság a lakáspiacon, hogy általában azt árulják, amit nem keresnek a vevők és azt keresik a vevők, amit éppen nem árulnak. 2016-tól kezdve a vevők válogatósabbak vagy óvatosabbak lettek?

A lakásárnövekedésről szóló híreket ugyan úgy élik meg az eladók, mint a vevők?

Egyértelmű, hogy nem. A vevőkben sokkal hamarabb merül fel a kérdés, hogy az „Én potenciális lakásom ára tényleg tovább nőne?”. Az eladók viszont szentül meg vannak győződve, hogy az ingatlanuk évről évre többet ér. Ha sikerül azért az árért eladni, mint gondolták, akkor igazuk van. Ha nincsen igazuk, mert úgy érzik, hogy ennyiért 2 éve is eladhatták volna, akkor már mindjárt kiderül, hogy most éppen miről is beszélünk.

A lakásárak növekedése ugyan úgy infláció, senki inflációja

Egyre többet kell fizetni „ugyanazért a lakásért”, és ha mi lakásunk nem ugyanaz, hanem egy másik? A vevők és az eladók inflációja lenne a lakásárak növekedése? Kötve hisszük. Az biztos nem a közös nevező. A lakáspiacon az is általános jelenség, hogy több eladó és több vevő van jelen, mint ahányan egy évben üzletet tudnak kötni. Attól, hogy valaki fizetőképes, még nem biztos, hogy tud vásárolni, mert az érzelmei is irányítják. A vevők valószínűleg jobban aggódhatnak a jelenlegi lakáspiacon az „étkezőasztalnál” ülve is, mint az eladók. Attól, hogy valakinek eladható lenne a lakása, még nembiztos, hogy meg is veszik. De emiatt még nincs aggodalom a lakáspiacon, mert az eladók önbizalomtól duzzadnak, szinte simogatják őket a lakáspiaci hírek, pedig  2017-ben is kevesebb, mint az ingatlanok 4%-a cserélt gazdát.  Közben annak a kevesebb, mint 4%-i  lakásnak is az árnövekedése lassul, a vevők pénzének az értéke meg romlik 2017 óta. Ez sem egyformán és ez sem ugyanúgy és ugyanazt jelenti, de 2018-ben tovább folytatódnak ezek a folyamatok. Egy „étkezőasztal” mellett meg egyre nehezebb megítélni, hogy melyik kinek a barátja és kinek az ellensége.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Miért ilyen drágák a lakások az átlagbérhez képest?

lakásárak lakáspiac lakáspiaci forgalom 2018 Magyarország Ingatlanműhely

2018 a hazugságok éve a lakáspiacon. Kíméletlenül önteni fogják ránk a szereplők az érdekeiktől vezérelt féligazságaikat. A lakáspiaci ciklus 5. éve ez. 2014-ben, az első évben, elkezdődött a lakáspiac feltámadása. 2018-ban már nem beszélhetnénk úgy a lakáspiacról mint 4 évvel ezelőtt. Az 5. évre nyilvánvalóvá vált, hogy a nagy kereslet elmarad a lakáspiacról.

Ha visszanézünk, a nagy törés 2016-ban történt. Sokkal jobb évet vártak a lakáspiacon, szinte minden szereplő túlértékelte az akkori piacot. Miért? A lakásárak miatt. A lakásárak robbanásszerű növekedése miatt mindenki azt gondolta, hogy a kereslet is robbanásszerűen nő. De nem nőtt.

Így nem maradt más téma, mint a lakásárakról és azok növekedéséről beszélni. Évek óta ez megy már, hogy nőnek a lakásárak, akkor minden rendben van. A lakáspiacon a lakásárak növekedési üteme is csökken. Pont 2016 első negyedéve óta. Micsoda véletlen!

Nem, nem véletlen. A lakáspiaci keresletről beszélgessünk egy kicsit:

Elméletben minden magyar lakásvásárló, de a lakáspiac mégsem tízmillió magyar lakáspiaca.

Ez nem csak azért van, mert nem csak magyarok vásárolnak lakásokat. Induljunk ki abból, hogy lakóingatlant hányszor vásárolunk az életünk során. Az 1-2 vásárlás/építés lenne a legnépesebb csoport. Hány magyar vásárol életében háromszor vagy többször lakóingatlant? Amikor nagy gáz volt a magyar lakáspiacon, akkor éveken keresztül kb. 90 ezren vásároltak lakásokat. Ma, amikor elvileg Kánaán van a lakáspiacon, akkor meg kb. 150 ezren. Nem vagyunk már tízmillióan, tudjuk jól, de viszonytani még lehet hozzá:

- A sötét években kevesebb mint 1%-a a magyaroknak vásárolt lakóingatlant.

- Az „új aranykorban”, meg 1,5%.

- Vagyis 2014 előtt 99% nem vásárolt lakást, ma meg 98,5% nem vásárol.

Ezek elég beszédes számok, mindenféle hókuszpókusz nélkül. Láthatóan nagyon kevés magyart érint a lakáspiac egy évben. Azonnal hozzá is tesszük, hogy sokkal több embert érdekel. Attól, hogy nem vásárolunk, még szeretnénk mindig jobb és szebb ingatlanban élni. A lakáspiacon vevőként megjelenők száma és csak a bámészkodók  között óriási a különbség. Beszéltünk róla már néhányszor, főleg, amikor a hirdetési oldalak ámítják magukat meg minket, hogy milyen sokan nézegetik a hirdetéseiket.

A lényeg meg az, hogy hányan vásárolnak, nem az, hogy hányan nézelődnek a lakáspiacon. Az elmúlt 4 év tanulsága ez lehetne. De nem ez lesz 2018-ban, hanem az, hogy tovább nőnek a lakásárak.

A hirdetési oldalak is erről fognak beszélni, nem arról, hogy úgy leszállt a köd a lakáspiacra, mint ma reggel Budapestre. Az orrunkig alig látunk, nem hogy tovább.

Ettől még megérthetnénk azt, hogy ha ma Magyarországon 98,5%-unkat nem érint a lakáspiac 2018-ban, akkor mi köze lenne a lakásáraknak az átlagfizetéshez?

- Ha így tesszük fel a kérdést, mindjárt egyértelmű, hogy nem az átlagemberekről szól a lakáspiac.

- Ha valójában róluk szólna, akkor sokkal nagyobb lenne a lakáspiac és sokkal több embert érintene.

Fel is tehetnénk a kérdést, hogy volt-e már nagyobb a magyar lakáspiac?

- Persze, hogy volt. Azokban a régi szépidőkben már képzeljék csak 97,5%-unk nem vásárolt lakást egy évben.

- Azt lehetne mondani, hogy a magyar lakáspiac a magyarok 1%-2,5%-át érintheti évente.

Ebben bizonyára közrejátszanak a lakásárak, meg az a magyar szokás, hogy nem veszünk gyakran lakást, nem költözünk, a lakásbefektetők meg minden évben bőven beleférnek a lakásvásárlók 1%-2,5%-os táborába. Nem osztanak nem szoroznak.

Ezek után könnyen belátható, hogy az átlagfizetéseknek semmi köze sincs a magyar lakáspiachoz

Aki akar és képes vevőként belépni a piacra, az élete során egyszer biztosan belép. A további belépések közül a második, még a valószínűbb. A többire már nagyon-nagyon kevés az esély a mai Magyarországon. Akik vásároltak 2014-2017 között, az elmúlt 4 évben, rájuk már nem nagyon lehet számítani vevőként. Természetesen mély tisztelet a kivételeknek, akik csak erősíthetik ezt a szabályt. Az új vevők "tömegeit" sem az átlagmagyarok és az átlagfizetésből élők között kell keresni. Már így utólag a kérdést is arrogánsnak érezzük, sértőnek, elnézést is kell kérnünk, hogy feltettük. Nem tehetünk róla, sajnos a lakáspiaci ciklus 5. évében már egyre diszkomfortosabb a lakáspiacról igazat mondani.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Pénzügyi stabilitás a lakáspiacon

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac mnb Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Az év utolsó hónapjába léptünk, nem számít senki sem már új csodákra. Egyesek az évet foglalják össze, mások előre tekintenek. Mi most egyszerre tennénk mind a kettőt, mert azért még általánosságban a média és az ingatlanpiac inkább az eladók érdekeit szolgálják ki. A vevők meg dezinformáltak, aggódnak. Nem tudják mit és hol keressenek. A barátok és ismerősök az elsőszámú hírforrások. Jönnek a kérdések, mennek rá a válaszok. Ki mit gondol, ki mit érez, ki mit tapasztal. A lakásárak és a lakáspiaci forgalom dilemmájáról még októberben beszéltünk.

Nagyon fontos téma, mert 2016 után 2017-ben is azt látni, hogy a lakásárak Magyarországon jobban nőnek, mint a lakáspiaci forgalom. 2 éve már, hogy a lakáspiaci forgalom lassul. Ez ott tart, hogy a jelenlegi információk szerint 5% körüli adásvétel növekedéssel lehet számolni 2017-ben.

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac mnb Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A lakáspiaci forgalomról ne feledkezzünk el. Ne csak jobbra, hanem balra is nézzünk.

Az MNB a novemberi Pénzügyi Stablitiási Jelentésében nem aggódik a lakáspiaci forgalom lassulása miatt, de megjegyzi:

„A nagymértékű áremelkedés következtében a piaci forgalom bővülése 2016-tól már kissé lassult, és 2017. első félév végén 5 százalékot tett ki. Az éves szinten létrejött mintegy 150 ezer tranzakció még a hosszú távú átlagos 157 ezres éves forgalom alatt tartózkodik.”

Emiatt például még senkit nem látni aggódni. Még maguk a vevők is jobban aggódnak a lakásárak miatt, mint a forgalom miatt. Vevőként szokás aggódni, ha nőnek a lakásárak, de melyik vevő szeretne olyan lakást venni, aminek csökken az ára? Na, ugye? A lakáspiaci forgalom lassulása azt jelenti, hogy nem nő az eladók esélye évről évre, hogy eladnak, hanem szépen lassan elbizonytalanodik. Ez vevőként is nagyon fontos információ, mert megvenni egy lakást mindig sokkal könnyebb, mint utána eladni.

Az még izgalmasabb kérdés, hogy 2016 után 2017-ben Budapesten egyenesen csökkent az eladók esélye, hogy eladjanak. Hiába nőnek az árak Budapesten, a vevők egyre kevesebb lakást vásárolnak meg. A budapesti lakásárak nőnek, ezért kijelenthetjük, hogy elsősorban olyan lakásokat vásárolnak meg a vevők, amiben érzik és látják az árnövekedési potenciált. Na, ugye? A végén kiderül, hogy a lakásárak növekedése nem is az ellensége a vevőknek, hanem a barátjuk.

Ezt nem először állítjuk. A miért vásárolunk, ha nőnek a lakásárak kérdést már egy éve részletesen körberjártuk. Vevőként sem veszünk meg mindent, mert eladó. Ezt meg jobb, ha az eladók is tudják, amikor piacra lépnek. 2017-ben ezért visszatekintve jóval többen csalódhatnak, mint akiket pozitívan meglephetett. Nagy volt az eladók mellénye, hogy micsoda dinamizmus van a magyar lakáspiacban és az árakon kívül semmi sem mutat dinamikát. Egy piacon meg mégsem mindegy hányan tudnak sikeres üzletet kötni.

2018-ra kitekintve úgy is tűnhet, hogy gyakorlatilag egy stagnáló lakáspiaci forgalommal is szembesülhetünk. Konkrétan ez azt jelenti, hogy hiába lép majd még több eladó a lakáspiacra, a vevők csak azt veszik, amit ők akarnak.

Az pedig holt biztos, hogy az eladók száma nem egyre kevesebb, hanem egyre több. Budapesten már két éve kaparhatja sok eladó a fejét, aki nem tud eladni. Főleg 2017-ben ütközhettek falba, amikor hiába reménykedtek hónapról hónapra, hogy bejönnek a számításaik, csak nem akart az összejönni. Nem lepődnénk meg, ha simán lennének már 1 éve lakások a piacon, akik keresik a vevőjüket, csak nem találják. Hogy az árral van-e a gond a Budapesten? Lehet. Talán.

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac mnb Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A lakásárak hatnak a vevőkre és a döntéseikre.

Az MNB ezt a gondolatot fűzi hozzá ehhez az ábrához:

„A dinamikus növekedés ellenére még a fundamentumok által indokolt szint alatt tartózkodnak a lakásárak."

„Számításaink szerint országos átlagban a hazai lakásárak szintje egyelőre nem éri el a makrogazdasági fundamentumok által indokolt egyensúlyi szintet, vagyis országos átlagban még nem beszélhetünk a megemelkedett lakásárszint kapcsán túlfűtöttségről. A fővárosi lakásárak mindezek mellett azonban már – kismértékben ugyan, de – meghaladták a lakáspiac kereslet oldali fundamentumai által indokolt szintet.”

Ahogy Budapest elveszítette a vonzerezjét 2016-tól kezdve (talán pont az árak miatt), úgy erősödött a rajta kívüli piac. Tavaly még senki nem hitt abban, hogy a nem nagyvárosi ingatlanoknak lenne piaca. Aztán már 2016-ban is azért nőtt a lakáspiaci forgalom, mert a kisebb települések megmentették az ingatlanpiac becsületét. 2017-ben ez a jelenség tovább erősödött. 2018-ban továbbra is a kisebb városok és települések lesznek a nyerőbb helyzetben lévők, ahol az eladóknak érdemes piacra lépni és könnyebb lesz eladni, szemben a magyar nagyvárosokkal és Budapesttel. 2 éve ez megy már és semmi esélyt nem látni, hogy ez valóban megváltozzon 2018-ban. Tudjuk, majd az "olcsó" lakáshitelek mindent megoldanak. A magyar lakáspiacon a hitel nem mindenre gyógyír, amit még maga az MNB is beismer, önkritikát gyakorolva, hogy a magyar lakáspiacon az áremelkedés "egy válság utáni korrekciónak tekinthető" :

„Az európai országok többségében a lakásárak emelkedése a háztartások magas szintű eladósodottságával párosul.”

„Magyarországon a lakásárak az elmúlt években jelentős mértékben emelkedtek. Hozzá kell tenni azonban, hogy ez inkább egy válság utáni korrekciónak tekinthető, míg a háztartások eladósodottsága jelenleg is az egyik legalacsonyabb az Európai Unión belül.” 

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac mnb Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A magyar lakáspiacot nagyon más és más mechanizmusok működtetik.

Forrás: MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentés (2017. november)

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

PH érték

penthouse PH lakáspiac lakásárak Manhattan NYC New York USA Ingatlanműhely

Az elhelyezkedés a lakóingatlanok árának alfája és omegája. Az elhelyezkedés, amiben benne van egy ország és ezen belül egy város életszínvonala is. Minél jobban élnek egy adott városban annál drágábbak ott az ingatlanok. A jólét nem egyszerűen árfelhajtó hatású, ahogy a jólét sem zárja ki a nyomort, a szegénységet és a nélkülözést egy gazdag városban. A jólét egy lehetőség, ami egyeseknek megadatik, másoknak nem. Szerencse vagy kemény munka, esetleg mindkettő kell hozzá? Talán. Egy gazdag város mágnesként gyűjti magához a gazdagokat is. A gazdagok relatív száma néhol kritikusan magas szinteket érhet el, ahol ez idővel kifejeződik az ingatlanok árában is. Születhetnek gazdag negyedek, utcák, házak, ahol státuszszimbólum lehet egy ingatlant birtokolni. Az ingatlan örök státuszszimbólum, mint a gazdagság is. Bár azt mondják, az a gazdag ember, akinek sok ideje van, amit általában anyagi értelemben is nagyon gazdag emberek szeretnek ismételni. Ha az idő pénz, a pénz is jelenthet időt, időt arra, hogy jólétben éljen az ember.

penthouse PH lakáspiac lakásárak Manhattan NYC New York USA Ingatlanműhely
Napfény, ami egy városban felbecsülhetetlen érték

Aki egy ilyen lakás vásárlásán törheti a fejét, annak az ideje mellett megfelelő anyagi biztonsága is lehet:

- 314 nm-es, belső háromszintes, legfelelső emeleti, 3 hálószobás és 3 fürdőszobás  lakás 74 nm terasszal (Megjegyzés a teraszhoz: több részből áll, nem egyben van, lásd az alaprajzon)

penthouse PH lakáspiac lakásárak Manhattan NYC New York USA Ingatlanműhely
A Séf konyhája

Újabb célokat és nagyon sok új lehetőséget is jelenthet egy Penthouse (PH) lakást megvásárolni annak, aki megteheti. Első ránézsére nincs benne semmi pláne, nemes egyszerűséggel korrekt lakás ez. Laknánk, ha arról lenne szó. Semmi giccs, túlzások vagy polgárpukkasztó hivalkodás. 

penthouse PH lakáspiac lakásárak Manhattan NYC New York USA Ingatlanműhely
Függöny nélkül is van ablak

Szeptember eleje óta árulják. Szépen számolják a napokat a hirdetésben, mert ebben a városban nem titok az, hogy hány napja van piacon a lakás. Az értékesígtési időt napokban számolják, ami milyen logikus és stíllusos, mint maga az egész lakás. Az is biztos, hogy nem is fog ott porosodni sokáig. Ahogy arra felé mondják nem eladó egy lakás, hanem megvásárolható, mert újra piacon van és újra beárazták. 

penthouse PH lakáspiac lakásárak Manhattan NYC New York USA Ingatlanműhely
Egyszerű és praktikus

A legfelső emeleten lakni azt is jelenti, hogy mindenki más alattunk él a házban. A PH érték egy társasházban, mert a teljes szint a miénk, nincs emeletszomszéd, a lift a lakásunkban áll meg, csak az jöhet fel, akit engedünk. Ez azt is jelenti, hogy ha a liftet mi hívjuk fel, abba nem szállhat be senki. A PH-nak nem csak piaci értéke van, hanem ára is.

penthouse PH lakáspiac lakásárak Manhattan NYC New York USA Ingatlanműhely
$6.000.000

Forrás & Képek: The New York Times

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Lak- vagy lakásárberendezés?

home staging ingatlanmarketing ingatlanértékesítés lakáspiac lakásárak Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Kihívás úgy megfogalmazni és részletesen kifejteni határozott és érthető véleményt, hogy azzal másokat ne sértsünk meg. Már a konstruktív, tehát segítőkész kritikát is könnyen zokon vehetik. Ha nem azonnal támadásnak élik meg, akkor azzal jönnek, hogy biztosan irigykedünk rájuk. Az ingatlanok értékesítése körül mondhatni áll a bál, ellentmondásos hírek érkeznek és ellentmondásos tapasztalatokat osztanak meg, hogy akkor most könnyű vagy nehéz lakásokat eladni. Arról már nem is beszélve, hogy mennyire ellentmondásos az mi nehezíti vagy éppenséggel mi hátráltathatja egy ingatlan eladását. Hol kisebb és nagyobb ingatlanközvetítők osztják az észt a médiában mi az ingatlanértékesítés tuti receptje. Hol különböző konferenciákra mehetünk el, ahol mindezt belépődíjak fejében hallgathatjuk meg. Az ingatlanos konferenciák amúgy is igen megszaporodtak az elmúlt időszakban.

Az ingatlanhoz mindenki ért, mindenki szeret róla beszélni és valahogy pénzt lehet csinálni az ingatlanból úgy is, hogy csak beszélnek vagy beszélgetnek róla.

Az ingatlanhasznosítás mellett, még mindig jóval nagyobb hangsúlyt kap az ingatlanok gyors és még gyorsabb értékesítése. Titkon sokan álmodoznak arról, hogy mindig mindenről jó döntést hoznak, hogy a körülményekhez képest mindig a legjobb áron vásárolnak és már „holnaptól” többet ér a lakásuk, amiről eleve úgy érzik, hogy pikk-pakk el is tudnák adni haszonnal, ha arról lenne szó.

Ezt a hullámot lovagolja meg az úgynevezett home staging, amivel Magyarországon a válság első éveiben lehetett találkozni. Nálunk úgy jelent meg, hogy az akkor igen fagyos lakáspiaci hangulatot úgy próbálták feldobni, hogy az értékesítésre szánt lakásokat is feldobták. Az elmúlt 8-9 évben nagy sikert nálunk nem aratott, mert különösebben különbözik a lakberendezéstől. Kell hozzá egy rendezett, szép lakás, amit fel lehet dobni., mert lepukkant, lepusztúlt, gázos lakásoknál nem működik. Ebben szinte semmit sem változott.

Manapság is olyan lakásoknál lehet vele találkozni, ahol az eladó lakást direkt berendezik teljesen új bútorokkal és dísztárgyakkal. Egy szépen berendezett lakás, amik sokszor emlékeztethetnek minket szállodai és éttermi hangulatokra, magazin lakásokra általában lakberendezési trükkök csupán. Egyfajta ingatlanmarketing ez, ahol pénzt költenek arra, hogy a lakás kapósabb legyen, de elsősorban arról van, hogy fotogénebb legyen a lakás. Ha megnézzük ezt a tegnapi videót egy ilyen lakberendezővel, akkor ő külön ki is emeli, hogy nézzük meg a lakást lefotózva és az alapján döntsük el, hogy mi és hol legyen, mit változtassunk meg stb.

Igen, ez a fajta lakberendezés a modern lakásértékesítést segíti, ahol a legelső és egyben legfontosabb benyomást a hirdetéstől kapjuk. Egy  elhibázott hirdetés és előnytelen fotók gyakran lassabb és nehézkeés értékesítést jelentenek.

Egy jó ingatlanhirdetés ma leginkább arról szól, hogy a képek elmesélik a lakás aktuális történetét a háztól egészen a lakás minden szobájáig. Ez azért nem mindig sikerül, főleg azért sem, mert például a lakberendezés és a fotógén lakásrészek, dísztárgyak, minták és formák néha jóval nagyobb hangsúlyt kapnak, mint maga a lakás. Az sem annyira ritka, hogy bár a lakást egész jól lefotózzák, nem kis köszönöttel tartozva az ügyes lakberendezési trükköknek sem, viszont a házról már egy képet sem kapunk, mert azok egyszerűen nem illenek bele a sorozatba. Azt mondják ilyenkor, hogy azok feleslegesek, ne zavarjuk össze a vevőket, jobb ha csak a szépet, sőt a legszebb részeit és pillanatait látják csak egy lakásnak.

És itt jutunk el a kritikához, ami tudjuk, hogy nem fog jól esni mindazoknak, akik lelkes hívei a lakberendezés nem túl őszinte világának. A kiindulópont az volt, hogy a keresletét vadul kereső lakáspiacon az eladók, főleg azok, akik lakásokat újítanak fel és adnak el azonnal, vagy azoknak az új társasházépítőknek, akik különböző berendezett lakásokkal „mintalakásokkal” hozták meg a vevők kedvét a vásárláshoz, addig ma már ennél öncélúbb is lehet egy-egy túlzásba vitt, teljesen felesleges lakberendezés.

Mint mindannyiszor elmondják árnövelő hatású. Ez az eladóknak előny csak, a vevőknek biztosan nem.

Ez annyiban nyilvánul meg, hogy a lakás kínálati árát magasabbra teszik, mert jól áll neki a kamera. Arról sem elfeledkezve, hogy a teljes berendezés nem is feltétlenül része az eladó lakás árának, hanem az egy plusz költséget jelent, itt is plusz felárral számolva, kifizetve a teljes lakberendező és lakberendezés költségét, beleérve a szép mosolyokat is.

Ezért eshet át jó néhány ilyen módon értékesíteni kívánt lakás eladója a ló másik oldalára. A lakások túlértékelése és túlárazása a Magyarországon meghonosodott home staging egyik nagyon szembetűnő tulajdonsága.

Eleve olyan lakásoknál használják – frissen felújított vagy teljesen új építésű – amely lakások ára eleve átlagon felüli és borzasztóan relatív. Ehhez a lakberendezés olyan felárat adhat hozzá, amitől az embernek a haja az égnek áll.

Hiába nem kérjük a berendezést, ami néha nyomokat is hagyhat a lakáson, a lakás berendezés nélküli árát is mesterségesen emeli a home staging. A jelenlegi lakáspiacon ezért nagyon vitatható a gyakorlati haszna, amikor a lakásárak, a lakások értékelése eladói és vevői oldalról nézve is, sokkal inkább tűnik emocionálisnak, mint a racionálisnak.

Elmondtuk már néhányszor, hogy Magyarországon minden egy picit más értelmet nyer, így van ezzel még a lakberendezés is, amikor az a lakásárakat próbálja meg "berendezni". A lakberendezési tárgyak és annak (hozzáadott) értéke néha még gyorsabban elavul és amortizálódik, mint maga a lakás és annak műszaki állapota.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Manipulált adásvételi árak

lakásárak lakáspiac adásvétel adásvételi szerződés albérlet adózása lakástulajdon-szerzési illeték Magyarország Ingatlanműhely

Nem szeretünk adót fizetni. Annyira nem szeretünk adót fizetni, hogy a rövidtávú adóelkerülés örömei miatt a hosszabb távú hátrányait egyáltalán nem vesszük figyelembe. Nem árulunk zsákbamacskát ma. Arról beszélünk, hogy még mindig virágzik az adásvételi szerződésen kívüli vételár kifizetés.

Mit is jelent ez?

"12 050 000 forint volt, de 9 500 000 forintot írtunk a papírra." Csak annyit, hogy más árat írunk az adásvételi szerződésbe, mint amennyit valójában a lakásért fizetünk vagy amennyiért a lakást végül tényleg eladtuk. Mi az elsőszámú (ind)oka, hogy hamis vételárat rögzítsünk?

1. Kevesebb illetéket fizessen a vevő

Ez elsőnek nagyon jól hangzik, hiszen  4% illetékkel számolva  40 ezer forint „megtakarítást” jelent ez milliónként lakásvásárláskor, aminél semmilyen állami támogatást (CSOK) nem veszünk igénybe. Csak az örülhet, aki lakni vette a lakást, otthonnak.

Ha lakásbefektetésnek vásároljuk, tehát hasznosítani fogjuk a lakást, akkor az alacsonyabb vételár már hátrány.

Az adásvételi szerződésben szereplő ár után lehet értékcsökkenést számolni egy lakóingatlan után, amikor ki van adva.

Az éves értékcsökkenési leírás egy évre a lakás vételárának 2%-a. A lakás vételárából milliónként 20 ezer forint számolható el, ha a lakás egész évben ki volt adva. Ha nem, akkor csak időarányosan tudjuk az értékcsökkenést költségként elszámolni. Nyerünk egyszer 40 ezer forintot és bukhatunk évente 20 ezret mindezért.

Rövidlátó tehát minden lakásbefektető, aki egyébként hivatalosan adja ki a lakását vagy hasznosítja (egyéb szálláshely-szoltátatás), de ügyeskedik a vételárral egy kis illetékkedvezményért.

Lakáskasszákat nyitunk, hogy az állami kedvezményt érvényesítsük, de a lakás vétlárát simán elcsaljuk. Vállat vonhatnak most sokan, hogy úgy is kevesen fizetnek adót bérbeadás után. Ez leginkább pont azért van, mert fogalmuk sincs hogyan és mennyit kell fizetni.

Köztudott, hogy az adózási morál az adórendszer ismertsége között van összefüggés:

Nálunk még a NAV sem tudja rendesen elmagyarázni hogyan éri meg adózni. Felolvassák nekünk a törvényt, de az alkalmazásához már nem adnak igazi és használható információkat. Magyarországon nem feltétlenül csak adócsökkentésre van szüksége, hanem megfelelő adózási ismeretekre. Mert hiába éri meg adózni lakáskiadás után, ha ezt csak kevesen tudják hogyan kell és még kevesebben élnek vele.

Ennek ellenére növekszik a fehéren kiadó bérbeadók száma. A NAV nem segít nekik minimalizálni az adóterheket. Jó példa erre az adóbevallás elkészítése, aminek több tulajdonos bedőlt ebben az évben. A bérbeadóknak általában a NAV nem tudja elkészíteni az adóbevallást, amiért sok bérbeadó könnyen előfordulhat, hogy sokkal több adót fizet ma Magyarországon a kiadott lakása után, mint amennyit valójában kellene. Más tulajdonosok meg azért tartanak az adózástól, mert sokkal több adóval számolnak, mint amennyivel reálisan számolniuk kellene.

De nem csak a vevők ambivalens adózási morálja tudja a vételárat papíron csökkenti. 

2. Valamikor az eladó érdeke az alacsonyabb vételár

  • Ha osztozkodni kell több eladónak a vételáron, előfordulhat, hogy az egyik ügyesen elintézni a lakás árát a tulajdonostársával. Egyfajta áralku ez. A vevő olcsóbban veheti meg a lakást, de csak akkor, ha elfogadja, hogy ezért a lakás vételárát két részletben fizeti meg. Az egyiket az ügyeskedő fél zsebébe. A másik ár az adásvételi ár, amin meg osztozkodik a tulajdonostársával. Ehhez az kell, hogy meg tudja győzni az ügyeskedő eladó a másik eladót, hogy a papíron szereplő árat elfogadja. 
  • Ingatlanközvetítő jutaléka és az ügyvéd (adásvételi szerződés és ellenjegyzés) költsége is csökkenthető így. Az ingatlanközvetítők és az ügyvédek is általában az adásvételi ár alapján számolnak munkadíjat. Ha a vevő és az eladó „okosban” megegyezik, hogy spóroljanak, akkor csökkentik az árat, amiről sem az ügyvéd sem az ingatlanközvetítő nem tud.

A leírtak alapján jól látható, hogy adott esetben az eladó és vevő közös érdeke lehet az adásvételi ár manipulálása, annak csökkentése az adásvételi szerződésben. Win-win szituáció lehet ez, együtt nyerhetnek rajta, ha kijátsszák vele az ügyvédet, a földhivatalt, az adóhatóságot és még az ingatlanközvetítőt is. Ezért az egyik fél akár könnyebben meg is győzheti a másikat, ami mindig úgy kezdődik, hogy „Van egy ajánlatom, remélem meghallgatja”.

Kép: Instagram.com

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Törésvonal: lakásárak vs. lakáspiaci forgalom

lakásárak lakáspiac lakáspiaci forgalom ingatlan franchise ingatlanhirdetés lakáshirdetés Budapest Magyarország Ingatlanműhely

A lakáspiac alapszabálya, hogy nem általánosítunk. Ami igaz egy lakásra, egyáltalán nem biztos, hogy igaz egy másikra. Mégis imádunk általánosítani, azonnali és megkérdőjelezhetetlen egyetemes igazságokat állítani olyan lakásokról, amihez minden értelemben egyáltalán nincs közünk. Ez magánemberként, négy fal között, a barátokkal és ismerősökkel megosztva még megbocsátható. Fórumokon és kisebb blogokon is lehet érvelni a saját élettapasztalatok alapján. Végülis akár még kisülhet valami jó is belőle.

lakásárak lakáspiac lakáspiaci forgalom ingatlan franchise ingatlanhirdetés lakáshirdetés Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Nem mindent lehet megmagyarázni a lakásárakkal

Ha már a nagy nyilvánosság elé mennek vele, ingatlangurunak nevezik magukat, írnak és beszélnek róla, az már egészen más történet. Az általánosítás ezen formája nagyon káros és egyben nagyon veszélyes is. A véleményformálók leggyakrabban olyan emberek, akik maguk sohasem dolgoztak valójában az ingatlanpiacon. Nincsenek valódi tapasztalataik, nem több mint az utca emberének. Nem ritkán még annál is kevesebb. Üzletszerűen nem adtak bérbe, nem értékesítettek, hasznosítottak, nem újítottak fel, nem adtak el, nem építkeztek és így tovább. Lehet életükben egyszer kétszer már vásároltak, vagy építkeztek, korszerűsítettek, de ezt szinte bárki elmondhatja magáról és még sem lesz belőle ingatlanguru.

Az egy egészen másik történet, és megérne egy misét, ha a pénzügyi befektetések világában dolgozók, ott jól mozgók, beszélnek a lakáspiacról, általában valamilyen befeketetői megközelítésben. Mentségükre legyen mondva, ők hamarabb lesznek jóval érzékenyebbek a kockázatok növekedésére, mint az ingatlan franchisok vagy a hirdetési oldalak, bár a lakáspiaci folyamatokat és a sajátosságokat általában ők sem értik, általában a lakásárak bűvköréből ők sem tudnak igazán kiszabadulni.

Különböző véleményformálók dolgozhatnak ingatlanhirdetési oldalaknál, ahol divatba jött az elmúlt években, hogy szakértőket neveznek ki, akik aztán rendszeresen nyilatkoznak. Egy ingatlanhirdetési oldalnál nem feltétlenül dolgoznak ingatlanszakemberek, ingatlanos múlttal meg pláne nem kell, hogy rendelkezzenek. A vélemény szabad, ez egy szabad ország, mindenkinek joga van beszélni. Az ilyen embereknek is a lakáspiacról. Nincs felelősségük, bármikor tévedhetnek, nem vonják őket felelősségre. Főleg egy hirdetési oldalnál, ahol nem a sikeres tranzakciók számától függ a bevételük, hanem egyszerűen a hirdetők számától, beleértve a különböző reklámbevételeket is.

Ezért ha valaki ilyen ingatlanguruk véleményére bízza magát, könnyedén csalódhat. Az ingatlan franchiseok kinevezett szakértői sem különösebben tapasztaltabbak. Attól, hogy elvileg a franchise irodák értékesítenek, a központban dolgozók, főleg a külön erre a célra kinevezett pr és marketing embereknél előfordulhat, hogy szintén valódi piaci tapasztalatok és tudás nélküli állnak a nagy nyilvánosság elé.

A közvélemény és különösen a média azért fogadja őket olyan nagy szeretettel, mert az is egy lakáspiaci sztereotípia, hogy az ingatlanhoz bárki ért, ez nem egy szakma. A terepen, a valódi munkát végző emberekkel szemben jóval nagyobb az előítélet mind a médiában mind a közvélemény szemében, mint a médiában állandó szereplőként nyilatkozó és a lakáspiacról határozottan megnyilvánuló ingatlangurukról.

Állhat-e szembe, kerülhet-e egymással szembe az ingatlanszakma ezekkel a felelősség és következmény nélkül nyilatkozó ingatlangurukkal?

A válasz határozottan igen. Egy franchise kommunikációjában ő a franchise adó, aki mindenhol és mindenkor a franchiseot, a brandjét értékesíti, reklámozza. Sikerorintelt és kudarckerülő, ami egyben azt is jelenti, hogy a lakáspiacon a minden rosszban van valami jó elvét követi. Nem az a célja, hogy a nála irodákat nyitók értsenek a lakáspiachoz vagy megértsék annak a folyamatait, összefüggéseit. Egyetlen cél, hogy a vevők és az eladók rajtuk keresztül minél több ingatlant adjanak el és vásároljanak. Ez a cél szentesíti az eszközöket, magyarul a magyar lakáspiac állapotáról, ebben a franchise helyzetéről, csak pozitívan nyilatkozhat ösztönözve a vásárlást és eladást, a vásárlókat és az eladókat.

A hirdetési oldalaknak sem az a céljuk, hogy a közvélemény többet tudjon a lakáspiacról, mint 10-20 éve. Sőt, nekik az a legjobb, ha nem túlságosan gondolkoznak a piaci szereplők, majd ők megmondják mit gondoljanak a lakáspiacról.

lakásárak lakáspiac lakáspiaci forgalom ingatlan franchise ingatlanhirdetés lakáshirdetés Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A lakáspiaci  forgalom mindennek az alapja

Ő nekik talán még fontosabb a látszat, a rózsaszín és virágillatú lakáspiaci kép, mert nekik csak az számít, hogy hány embert tudnak bevonzani az oldalukra. A hirdetők, tehát az eladók is (magánszemély és céges) könnyebben manipulálhatók, elhitethető velük, hogy minden szép és jó, nincs miért aggódni, csak konkrétumok nélküli riogatás, ha valaki nem ért velük egyet.

lakásárak lakáspiac lakáspiaci forgalom ingatlan franchise ingatlanhirdetés lakáshirdetés Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A lakáshitelpiac két arca

Sem a hirdetési oldalaknak sem a franchiseoknak nem jött jól a 2016-os lakáspiaci változás

Két nagyon fontos piaci változásnak lehettünk szemtanúi. Egyik sem építette be a kommunikációjába, mert nem illik bele.

1. Az egyik, hogy Budapesten az adásvételek száma csökkenni kezdett.

2. A másik, hogy nem egyszerűen a fővárosi adásvételek számának csökkenése indult meg 2016-ban, hanem a megyeszékhelyek helyett, a kisebb városok és kistelepülések forgalma nőtt meg 2016-ban.

3. Összefoglalva, tavaly nem Budapest és nem is a megyeszékhelyek és a nagyvárosok húzták a magyar lakáspiacot, hanem „a vidék”.

Ez azért nem jó sem a franchiseoknak sem az ingatlanhirdetési oldalaknak, mert „a vidék” egyiknek sem terepe vagy a célközönsége. Kisebb városokban és településeken a franchiseok nem biztos, hogy labdába rúgnak, online hirdetések helyett meg inkább a helyi, kis ingatlanirodákkal működnek együtt az eladók és a vevők.

Ehelyett mivel érvelnek az ingatlanguruk, mivel takaróznak?

A budapesti és megyeszékhelyeken lévő ingatlanok árai nőnek igazán, „a vidék” elértéktelenedik, azzal nem kell foglalkozni.

Jöhet  egy igazán aktuális  kérdés:

A lakáspiacon az adásvételek száma, azok településtípusok szerinti megoszlása sohasem lehet olyan fontos, mint a lakásárak?

A jelenlegi közvélemény és média erre mindenképpen azt a választ adja, hogy egyelőre nem. A lakásárakra keres rá a többség, azzal nyugtatja vagy éppen bosszantja fel magát. A lakárak így, a lakásárak úgy. Az nem érdekli az embereket, hogy hol és mennyi lakást vásárolnak a vevők és adnak el az eladók, csak az érdekli őket, hogy mennyiért. Játék ez a tűzzel. Nem észre venni a 2016-os piaci átrendeződést - amit ne a lakásárakban keressünk, mert ott nem fogjuk megtalálni – hogy Budapest és a nagyvárosok vonzerejének a csökkenése változást jelent.

Vannak olyan hangok, akik szerint a hirdetési oldalak szándékosan manipulálják az eladói oldalt, hogy az árak növekedése minél később álljon meg. Az árnövekedés alapja ugyanis a hit a magasabb, az egyre magasabb történő értékesítésben. Egy ingatlanhirdetési oldal szakértője ennek a szerepnek és szerepvállalásnak meg kell tudni felelnie.

De nem csak a lakásárak túlértékelésében van jelenleg nagyobb szerepük a hirdetési oldalaknak

lakásárak lakáspiac lakáspiaci forgalom ingatlan franchise ingatlanhirdetés lakáshirdetés Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Nem Budapest az újlakáspiac nyertes

Ők a legnagyobb szószólói az újépítésű lakásoknak is. Ott is csak azt hallani, hogy Budapest így és Budapest úgy. Közben Budapestnek nincs vezető szerepe az újlakáspiacon. Budapesten lehet sokkal többet beszélnek az újlakáspiacról mint máshol, viszont ott az üres fecsegés helyett folynak az építkezések és sorra adják át új társasházakat és családi házakat. Persze, hogy Budapestről beszél egy hirdetési oldal, mert a budapesti fejlesztőknek nagyobbak a marketing és pr költségeik, amire minden hirdetési oldalnak fáj a foga. A hirdetési oldalt nem az érdekli, hogy megépítik-e a hirdetett házat, az sem érdekli milyen határidővel vagy minőségben. A hirdetők háttere sem érdekli őket, nincsenek átvilágítva, bárki hirdethet, akinek pénze van, olyan cégek is, akiknek nyilvánvalóan nem átlátható és nem bizalomgerjesztő a hátterük.

A franchiseok is Budapestet preferálják, itt szeretnek új társasházakat építeni és értékesíteni, esetleg nagyon-nagyon közel Budapesthez, így őket sem zavarja, ha Budapestről több szó esik annak ellenére, hogy egy éve már Budapest iránt a vásárlók érdeklődése csökken.

Végezetül nem mehetünk el szó nélkül, hogy 2017 első negyedéve évek óta az első olyan negyedév volt, amikor az országos lakáspiaci forgalom csökkenést mutatott éves alapon. Nem, sem a hirdetési oldalak sem a franchiseok nem rohantak ezt megmagyarázni, amikor 2017 július végén ezzel az adattal a KSH előjött. Nyár volt, az ingatlanguruk nyaraltak. Miután visszajöttek, ők mindent megmagyaráztak a lakásárakkal, igaz a maguk módján.

Hamarosan kijön a második negyedéves szám is, a KSH-n múlik csak, hogy mikor. Ott is negatív szám lesz, mivel 2016 első féléve határozottan erősebb volt mint a második féléve. 2016 és 2017 adásvételi számai nagyon hasonlóak lesznek, mivel 2017 egészében nézve úgy néz ki, hogy jóval közelebb áll majd 2016 második félévéhez. Mindeközben a lakásárak még mindig csak nőnek, amit az ingatlanguruk bőszen csak ismételgetnek, mint egy papagáj. A lakáspiaci forgalom (át)alakulása egyelőre nem téma annyira, mint volt például tavaly. Szándékosan nem beszélnek róla, mert igen kényes téma, ami miatt az emberek elkezdenének gondolkodni. A gondolkodó ember veszélyt jelent a hirdetési oldalaknak, de még a franchiseoknak is és a médiának sem ők jelentik az elsődleges célcsoportot. A lakáspiaci forgalom fékez, az árak magasak, az utóbbinak viszont még egyelőre nagyobb hírértéke van.

lakásárak lakáspiac lakáspiaci forgalom ingatlan franchise ingatlanhirdetés lakáshirdetés Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A magyar lakáspiac, Forrás: FHB Lakásárindex

Frissítve: 2017. október 28. 9:35

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, e.zért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Lakásárak 2018 előtt

lakásárak ingatlanárak lakáspiac ingatlanpiac lakáspiaci árindex ksh Magyarország Ingatlanműhely

A lakáspiac két táborra szakadt. Az egyik oldal szerint a lakásárak megállíthatatlanok, ha még lassabban is nőnek. A másik szerint már a szakadék szélén áll a lakáspiac és közel az összeomlás. Nincs átmenet vagy kompromisszum a kép tábor között. Legtöbbször egyik sem szereti számokkal alátámasztani az igazát, csak egyszerűen érvelnek.

Az optimisták szerint a csillagok ilyen szerencsés együttállása csak az árakat emelheti. A bérek nőnek, a munkanélküliség alacsony, a gazdasági mutatók jók, a hitelpiac kedvező. Ez már szerintük mindent megmagyaráz. A lakáspiac persze lehet makacs és értetlen, ha mindezeket mégis másképpen reagálja le. A vészmadarak szerint ez mind csak egy lufi, ami arra jó, hogy tömegek adósodjanak el vagy vállaljanak erejükön felül hiteleket. Szerintük a lakásárak már indokolatlanul nőttek eddig is, túl sok alapja nem volt az árnövekedésnek. Két tipikus példát lehet minduntalan meghallgatni tőlük. Az egyik a panellakások irreális piaci árai, amit egyszerűen nonszensznek és a magyar lakáspiac szégyenének tartanak. A másik példa, hogy a használt lakások néha drágábbak az új építésű lakásoknál, ami szintén elfogadhatatlan szerintük.

A lakáspiacban persze az az izgalmas, hogy nem nagyon foglalkozik a hangadókkal és a hangemberekkel. Csak úgy éli a világát.

3 hónapja rávilágítottunk a lakásárak mögötti változó folyamatokra, amit egyszerű grafikonokról olvastunk le. A KSH frissítette a Lakáspiaci árindex adatait. De most nem nem csak egyszerűen frissítette, hanem változások is történtek a számokban, akár visszamenőleg is. Az eddigi 2010-es bázis évet 2015-re cserélte, ami némiképp átrajzolta a görbéket. Egy picit más megvilágításba kerültek a számok.

lakásárak ingatlanárak lakáspiac ingatlanpiac lakáspiaci árindex ksh Magyarország Ingatlanműhely
A változó folyamtok tovább folyatatódtak 2017 második negyedévében is

Ez a grafikon nem lesz az optimisták kedvence, mert nem egészen azt mutatja, amiről beszélnek. A használt lakások árai minden értelemben úgy néz ki, hogy egyelőre elérték a csúcsot. 2016-hoz képest lehet még azzal villogni, hogy "hát nőttek", de 2017-ben már stagnálnak. Az új lakások árai még éppen tartják magukat, még bele lehet magyarázni, hogy minden rendben. A tavalyi évhez képest ott is jobban néz ki a görbe, mint ha 2017-et nézzük csak.

lakásárak ingatlanárak lakáspiac ingatlanpiac lakáspiaci árindex ksh Magyarország Ingatlanműhely
Negyedévről negyedévre 1 éve már csak egy helyben toporognak a lakásárak

Ha már a negyedéves változásokat nézzük a stagnálás még inkább szembetűnő.  2016 közepe óta, mint ha minden megváltozott volna a lakáspiacon, már ami az árindexeket illeti.  Bár látható, hogy a lakáspiaci szereplők akkora csodát már nem várnak 2017-től, mint amit még 2016-tól elvártak. Ma már mindenki szerény adásvétleli nökevedést és ehhez mérten szerény lakásárnövekedést  vár. 

lakásárak ingatlanárak lakáspiac ingatlanpiac lakáspiaci árindex ksh Magyarország Ingatlanműhely
Éves alapon nőnek a lakásárak, csak egészen másképpen

Ezt a grafikont imádják az optimisták. Azonnál rávágják, hogy igazuk van, nőnek a lakásárak.

- A friss számok szerint a tiszta árváltozás több mint 12% volt az első negyedévben és majdnem 8% a második negyedévben a használt lakásoknál. Az már most látszik, hogy a harmadik és a negyedik negyedévben ezek a számok tovább csökkennek.

- A trend tehát adott, ami pontosan ugyan úgy igaz az új építésű lakások áraira is. 2017. első negyedévében pontosan 7%-kal voltak magasabb az áraik mint egy évvel korábban. A második negyedévben már csak 4,5%-kal. A következő negyedévekben pedig akár még le is nullázódhat az árváltozás.

Az optimisták legnagyobb pofont akkor kapják, amikor azzal szembesülnek, hogy az új lakások árai egyáltalán nem nőnek 2017-ben, bár imádnak róla beszélni. Na most vagy a KSH hazudik, vagy az optimisták érvelésével  van valami gond. Egy biztos egy hónap múlva a számok újra frissülnek, mert a KSH jön a lakáspiac második negyedéves jelentésével. Már az első negyedévben 9%-kal  alacsonyabb forgalomról számolt be. A második negyedéves jelentésében sem fogja meghaladni az adásvételek száma az egy évvel korábbi adatot. 2017-ben nem csak a lakásárak stagnálnak majd, hanem az adásvételek száma is trendfordulót jelez majd előre. 2018 már nincs olyan messze és úgy fordulunk majd rá, hogy mindenről szólhat majd, csak a dinamikus és magabiztos növekedésről nem.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Nemzetközi iskolák és a lakáspiac kapcsolata

nemzetközi iskola budapest debrecen lakásárak lakáspiac Magyarország Ingatlanműhely

Azt sokszor halljuk, hogy a munkahelyteremtés, új vállalkozások megjelenése egy városban vagy körülötte milyen hatással tud lenni a környék lakáspiacára. A használt és új lakások piaca is élénkebb lesz, de még a kiadó lakások körül is megfordul a világ.

nemzetközi iskola budapest debrecen lakásárak lakáspiac Magyarország Ingatlanműhely
10 budapesti kerületben 300 ezer forint alatt volt 2016-ban az átlagár

Debrecen, Győr, Kecskemét megváltozott lakáspiacai budapesti lakásárakat jelentenek. A lakásárak mögött vásárlóerőt kell keresni, olyan egzisztenciát, ami lehetővé teszi az egyre jobb életminőségű és egyben egyre drágább ingatlanok megjelenését. Ezt a munkahelyek mellett nem is olyan ritkán összekötik a felsőoktatással. Ki ne hallotta volna már az egyetemváros kifejezést és a vele együttjáró albérletigényt. De átlalában az oktatás hatását a lakáspiacra ennél mélyebben nem szokás értelmezni. Miközben láthatóan van. A téma aktualitását a Debreceni Nemzetközi Iskola  körüli szerveződés adja.

A nemzetközi iskolák eddig inkább Budapesten koncentrálódtak. Ha úgy nézzük, akkor nem is akár hol.

A nemzetközi iskolákban egy mind közös. A város olyan részén helyezkednek el, ahol jó élni.

Itt már szerintünk mindenki érzi, hogy ahol jó élni, ott jó ingatlant is vásárolni vagy bérelni, de ennek általában ára is van. Egyáltalán nem véletlen, hogy a nemzetközi iskolák a város ilyen részein építik fel az épületüket és végzik a munkájukat. Közel akarnak lenni a potenciális családokhoz, akik megengedhetik maguknak, hogy nemzetközi iskolába járassák a gyereküket. Legyen egy város nagy vagy kisebb, az biztos, hogy nem mindenhol élhető. Könnyen rásózzák Budapestre, hogy élhetetlen, amíg mondjuk Debrecenre azt, hogy élhető. Mind a két városnak vannak jobb, élhető és egyben magasan árazott részei és persze olcsóbb, kompromisszumokkal teli környékei. Az bizonyos, hogy a Budapestet élhetetlennek nevezők nem a budapesti nemzetközi iskolák könyékéből indulnak ki. Nem soroljuk fel az egészet, mert nagyon sok különböző nemzetközi iskola van Budapesten, csak nézzük a legfontosabbakat:

- American International School of Budapest – Nagykovácsi, Nagykovácsi út

- The British International School Budapest – 3. kerület, Kiscelli utca

- Francia Iskola – 2. kerület, Máriaremetei út

Német Iskola -12. kerület, Cinege út

- Osztrák Iskola – 12. kerület, Orbánhegyi út

Még a Budapestet egyáltalán nem ismerő is láthatja, hogy nem belvárosi iskolákról van szó. Hegyvidéki mind, zöldövezetben, erdőkkel körülölet természetvédelmi tájakon.

Ez Budapestnek egy másik arca, amit a repülőtérről bevezető gyorsforgalmi útról nem látunk, de az autópályán érkezők sem, ahogy azok sem, akik a forgalmas budapesti utakon hajtanak végig a városon. Nem, ez nem az a nyáron csatornaszagú, és kukaszagú városkép, de még nem is turistaövezet vagy bulinegyed. Nincsenek színházak, de még éttermet is alig találni. Ezekben a városrészekben csak laknak.

nemzetközi iskola budapest debrecen lakásárak lakáspiac Magyarország Ingatlanműhely
International School of Debrecen

A Debreceni Nemzetközi Iskola hasonlóan választott elhelyezkedést, a debreceni Nagyerődben, ahol szintén a város elitje él, drágák az építési telkek és ahogy mondani szokás, nem szarral gurigáznak arra felé. Természetvédelmi terület az is, ami ideális egy nemzetközi iskola számára. A fizetőképes kereslet a szomszédban van. Ott élnek, hiszen ott építettek házat maguknak vagy ott fognak. Esetleg ott bérelnek, olyan jól fizetett felsővezetők, akik az egész családjukkal költöznek egy városba a munkahely miatt. Apa dolgozik, anya gyerekekkel el van, egy nagyon klasszikus családmodell, ami a gyerekeiket nemzetközi iskolákba járató családokra még a mai naping jellemző. Az anyagi biztonságot a férfi teremti meg, az otthonra és a családra pedig a nő vigyáz. A nemzetközi iskolák körül magasabb az életszínvonal és természetesen magasabbak az ingatlanárak is. A Debreceni Nemzetközi Iskola megjelenése nem egyszerűen új színfolt a városban, hanem a városi evolúció következő szintje.

Forrás: hvg.hu

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Realista szempontok

lakásárak lakáspiac reálérték infláció bérek Ingatlanműhely

” Már jó ideje követem az írásaikat, amik mindig gondolkodásra késztetnek. Még lakásvásárlás előtt állok és a mai újra kiposztolt "Ingatlan reality" kapcsán megfogalmazódott bennem, hogy akármennyi ingatlant nézek meg, magához az ingatlanhoz mint befektetési formához nem fogok jobban érteni. Ha nem csak úgy tekintek a lakásra mint otthon, hanem mint befektetés is, akkor jó lenne konyítani hozzá.

A kérdésem, hogy megfelelő tudás megszerzéséhez milyen könyveket vagy tanfolyamokat tudna ajánlani? (gondolok itt akár egy értékbecslő tanfolyamra). Hogyan lehet erről megfelelő ismeretket szerezni? Szeretnék nem vakon belevágni ebbe.” – írta nekünk egy olvasónk. 

Akkor gyorsan és röviden válaszoltunk is rá: „Ez is egy szakma, ami részben tanulható. Viszont hasznos tud lenni egy analitikus és összefüggésekben gondolkodni tudó személyiség is. Az ingatlan esetében rengeteg dologra kell odafigyelni, értelmezni és megérteni. Ebben próbálunk segíteni a műhelymunkákkal.”

Majd inspirált minket ez az őszinte és nyílt segítségkérés. Mások is hasonló cipőben járhatnak mint az olvasónk, csak nem merik még bevallani maguknak sem, nem hogy másnak. Izgalmas időket élünk. Jobbkor nem is érkezhetett volna ez a kérés, mert éppen az elmúlt hetekben járt körbe a Duna House jóvoltából a magyar lakáspiac és az európai lakáspiac közötti összefüggéskeresés. Engedjék meg, hogy összefüggéskeresésnek nevezzük.

Az nem összefüggés ugyanis, hogy ha a magyar ingatlanárak más országok áraihoz képest olcsóbbnak látszanak, akkor az minden esetben alulértékeltséget jelent. Meghallgattuk mi már 10+ éve is, hogy azért éri meg Magyarországon lakást vásárolni, mert itt olcsóbb a lakás, mint  a jobb módú szomszédoknál. Főleg a cseh, lengyel és a szlovák lakásárak merültek fel már akkor is. Halkan, tényleg csak nagyon halkan szeretnénk megjegyezni, hogy sosem jelent semmi jót, ha a magyar lakásárakat úgy akarják önigazolni, hogy csak egyszerűen más országok áraival vetik össze. A fővárosok árainak összehasonlítása pláne nagyon kockázatos, mert teljesen téves következetésre adhatnak okot. A Duna House után néhány héttel, most az   ingatlan.com  jóvoltából olvashattunk valami nagyon hasonló összehasonlítást. Ha összefüggést keresünk, akkor először fontos törvényszerűségeket is ismernünk.

Egy ország fővárosának lakáspiacát az adott ország lakáspiaci folyamatai határozzák meg. Önmagában különböző országok különböző városai nehezen összehasonlíthatóak, hogy melyik értékesebb, túlértékelt vagy alulértékelt éppen. Összefüggéseket nem fogunk úgy találni, ha hűbelebalázsként számokat teszünk egymás mellé és azzal jövünk, hogy Budapest például milyen olcsó a többi fővároshoz képest.

A budapesti lakásárak változásával és a bérek kapcsolatával februárban foglalkoztunk . Újra elővettük az ábrát, leporoltuk és frissítettük a számokat.

lakásárak lakáspiac reálérték infláció bérek Ingatlanműhely
Hosszú távon a javuló életszínvonal az egyre "elérhetetlenebb" ingatlanárakat is jelenti

A KSH 2017. első negyedévét is vizsgáló lakáspiaci jelentésében  olvasható, hogy Budapesten már az első három hónap feldolgozott adatai alapján 400 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. A béreknél, a legfrisebb, első féléves budapesti nettó béreket vettük alapul. Látható, hogy Budapest egyre drágább a budapestieknek (is). Annyira drága, hogy 2016-ról tudja már mindenki, hogy kevesebb lakást is adtak el Budapesten, mint 2015-ben. Ez a trend nagyon valószínű, hogy 2017-ben is folytatódik.

A budapesti lakásárakat az országos lakáspiaci folyamatok teljes mértékben meghatározzák. Az ábrából jól kiolvasható ez. Ezért fordulhat elő az, hogy a budapesti lakásárak annak ellenére nőnek, hogy a kereslet a budapesti lakások iránt viszont már nem nő.

lakásárak lakáspiac reálérték infláció bérek Ingatlanműhely
Egy ország fővárosának lakáspiacát az adott ország lakáspiaci folyamatai határozzák meg

Akkor most Budapest drága vagy olcsó? Ha azt nézzük, hogy egyre drágább és a kereslet meg korlátos, akkor olcsónak semmiképpen sem nevezhető. De mivel már többször beszéltünk arról, mennyire fontosak egy adott ország lakáspiaci folyamatai, ezzel is foglalkoztunk már idén többször is. Az FHB ábráiról beszélgettünk májusban. A félig üres és a félig teli pohár esetére világítottunk rá a magyar lakáspiaccal kapcsolatban, miközben ráhelyeztük az országot Európa térképére.

A magyar lakáspiacot is súlytotta az infláció. Pontosabban nem csak a magyart. Erről emlékeztünk meg júliusban (Lásd később: reálérték). Augusztusban a Deloitte európai lakáspiaci összefoglalójában kerestünk összefüggéseket. Magyar városok dobogós helyen voltak benne például a hozamtáblázatban. Miközben Magyarországon az egyik legkisebb a piaci alapú albérletpiac. A kettő között azonban van összefüggés.

Ugyanis minél kisebb egy albérletpiac egy országban, annál nagyobbak a bérbeadók kockázatai. Ez megint azt jelenti, hogy a számok egyszerű összehasonlítása még nagyon kevés. Ha a lakás befektetés, akkor minden esetben beszélni kell a kockázatokról is. Bérbeadni kockázatos, így az elérhető hozamok nagyon relatívok Magyarországon. A kockázatokat a magyar lakáspiacon pont a csábító hozamok fejezik ki.

lakásárak lakáspiac reálérték infláció bérek Ingatlanműhely
Az albérletpiac mérete és persze a fejlettsége(minősége) minden esetben kockázatot jelent, ha befektetőként gondolkodunk

Minél biztonságosabb és kiszámíthatóbb egy ország/város albérletpiaca annál alacsonyabbak ott a hozamok általában. Így az is egy elég veszélyes gondolat, ha valaki azt állítja, hogy pont a magas hozamok mutatják azt, hogy a lakásáraknak mindenképpen tovább kell robognia. A lakásárnövekedést pont a lakáshasznosítás kockázatai fékezhetik és lassíthatják. Aki kiadásra vásáról annak egyáltalán nem mindegy, hogy mennyire könnyű vagy sem kiadni az adott ingatlant. A könnyű alatt, most mindent értünk: költségeket, bürokráciát, adót, problémákat a bevételek tükrében.

Az albérletpiac mérete és persze a fejlettsége (minősége) minden esetben kockázatot jelent, ha befektetőként gondolkodunk.

De nem feledkezhetünk el a lakásárakról sem. A lakásárak kockázatait befektetőként mindig a reálárak változásában kereshetjük. Csehország az egyetlen ország, ahol az elmúlt évtized nem tépázta meg a lakásárakat. Nem véletlenül Prága a legdrágább főváros a környéken (Bécset leszámítva). A cseh albérletpiac is  figyelemreméltó, ami növeli a befektetések biztonságát. Egy ország lakáspiaca hatással van a fővárosának áraira emlékeztetünk mindenkit újra. A magyar lakáspiac reálárai még mindig negatívban vannak.

lakásárak lakáspiac reálérték infláció bérek Ingatlanműhely
Lehetünk örök optimisták?

2016-ban reálértékben még mindig 15%-kal értek kevesebbet Magyarországon az ingatlanok, mint 2007-ben. Egy befektetőnek, legyen az hazai vagy külföldi, ez jelenti a kockázatot. Ez nem azt jelenti, hogy nálunk olcsók a lakások – lásd például budapesti lakásárak elszakadása a nettó bérektől – és mindenképpen csak nőhetnek az árak. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a lakásárak korlátosak. A korlátok pedig kockázatokat jelentenek. Az elmúlt évtized reálérték változása és az albérletpiac mérete és fejletlensége együtt mind a ketten mutatják, hogy Budapest és Magyarország lakáspiacai kockázatosak befektetői szemmel.

Lehetünk örök optimisták, mint a legnagyobb hirdetési oldal vagy érdekemberek, mint a legnagyobb ingatlanos franchise hálózat. Mind a két ingatlanpiaci szereplő azt az üzenetet hordozza, hogy ne féljünk a magyar lakáspiactól és főleg ne a budapestitől. A realista szempontok alapján keresett lakáspiaci összefüggések viszont fokozott óvatosságra intenek. Azt mondhatják erre, hogy milyen rossz lenne már a világ, hogy ha mindenki egyetértene mindenben és nem léteznének véleménykülönbségek. A kérdés ebben az esetben is inkább az, hogy különbséget tudunk-e tenni a (szubjektív) vélemény és egy (objektív) tény között. A magyar lakáspiacot a szubjektivitás mozgatja, nem vitás, nincsenek könnyű helyzetben az objektíven gondolkodók. Aki így érzi magát, fontos, hogy tudja nincs egyedül.

Kép: Candy

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Legyünk megértőek...

lakáspiac ingatlanpiac lakásárak albérlet Budapest Ingatlanműhely

A blogot az élet írja, mert nincs izgalmasabb történetmesélő, mint a hétköznapok. Szeptember van. Vannak akik most vettek lakást, mások most költöztek be az új albérletbe. Nagy az öröm, felhőtlen még a boldogság. Mindegy is ki milyen célból kerül kapcsolatba új társasházakkal, idő kérdése csupán, hogy kiderüljenek a turpisságok. Minden háznak van története, mindegy az hol van. A mostani ház, amiről beszélünk, Budapest egyik legdrágább kerületében van. Ez a biztonságkeresők kerülete, azért olyan drága. Ez az utca, ahol ez van, meg pláne drága, mert még a ház bejáratából is 180 fokban panoráma van. Vár, hidak, Duna, hegyek és a Parlament. Nem mérik itt olcsón a lakásokat. Ez még a kerület átlagárainál is átlagon felüli módon drága. Az utca kilátása már benne van minden lakás árában, ha megvesszük, ha kibéreljük.

Ha itt hirdetnek valamit, akkor az embernek az az érzése, hogy meseországba érkezik. Kolbászból nincs a kerítés, mivel itt nincs is kerítés, de azon kívül minden van. Magasztalt és a fellegekbe emelt elhelyezkedés jól beárazható. Bárkit, akit érdekelnek a budapesti lakásárak, fél szemmel is, de azért biztosan megnézi mit és mennyiért adnak itt, még ha nem is tudja vagy nem akarja kifizetni. Ez a hely beárazza önmagát igazi esete.

Hibákról, problémákról, gondokról nem olvasható itt semmi. A béke és nyugalom szigete ez, na és persze az urizálást sem megvető városi polgároké. Optimizmus a köbön, amiért mondjuk be is költöztünk az utca egyik házába. Amúgy nem nagyon van lakóház az utcában, amiért még inkább ára van a környéknek. Irodák és állami intézmények foglalják a helyet. Büszke is minden környékbeli lakó, hogy a kiváltságosok között élhet. Ha tulajdonos, akkor meg még azért is, mert tudja, ebben az utcában és házban nem gond eladni egy lakást. Hiába drága, mindig drága, akkor is megveszik. Ha csak kiadónak hirdeti, már jönnek a potenciális vevők hívásai is, hogy esetleg nem eladó-e.

Sokan álmodoznak arról, hogy nekik is ilyen ingatlanjuk legyen, amire akkor is jönnek a vevők, amikor nem eladó. Ez az igazi nyugalom lakástulajdonosként. A biztonság mindennél többet ér. Bérlőként sem rossz érzés úgy hazaérni vagy éppen elindulni otthonról, hogy Budapest nevezetességeit a ház kapujából néhány másodperc alatt csodálhatjuk meg. Minden csak egy karnyújtásnyira van, amiért a turisták ide utaznak akár külföldről akár beföldről. A kiváltságos bérlő, vagy új tulajdonos meg minden nap átélheti a csodát. Igazából Budapesten érezheti magát. A lefotózott, lefilmezett, mind a nyolc betűt jelentő magyar főváros a lábai előtt hever. Ide aztán lehet vendéget hívni és szerényen mosolyogni, hogy ja, igen, nem rossz helyen él, meg lehet szokni.

lakáspiac ingatlanpiac lakásárak albérlet Budapest Ingatlanműhely
Legyünk megértőek, ha magasak a lakasárak. Legyünk megértőek, ha drágák az albérletek. Legyünk megértőek, ha mindezek mellett rejtett problémák is vannak.

Egy az elhelyezkedés például kívülről nézve és teljesen más ott élni. A ház liftjében hívja fel a figyelmet arra a közös képviselő, hogy a víz az úr, de nem azért mert a Duna partján vagyunk. A presztízs mellett kompromisszumot is kell kötnie itt minden lakónak, ha úgy istenigazából esik az eső. Muris vagy sem, a lakók komoly intelmet kapnak, hogy ne úszanak más vagy éppen a saját szennyvízükben. A különleges lakásárak különleges problémákat is rejthetnek. Nem kell mindig a legszörnyűbbekre gondolni. Elég, ha csak van néhány idegesítő házspecifikus gond, amit meg kell szokni. Lakáshirdetésekben ilyet nem fogunk olvasni, ne is keressük. Ha éppen eladó vagy kiadó egy lakás ilyenkor, akkor gondosan leveszik a közös képviselői tájékoztatót és visszateszik, miután a vevő vagy a bérlő távozott a házból. Nehogy már szégyenfolt essen a különleges kerület különleges utcájának nevén.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Emlékár = Lakásár

lakásárak lakáspiac otthon otthonpszichológia boredpanda.com Ingatlanműhely

”Egy ingatlanhoz, legyen az lakás, családi ház, nyaraló, szálloda, étterem, stb. mindig valamilyen szép emlékünk (is) fűződik. Az ételeink és az ingatlanaink sokszor kötődnek egymáshoz, és elválaszthatatlanul egymás részeivé válnak. Nézhetjük csukott vagy nyitott szemmel, de egy ingatlan az életünk titkos naplója.” – olvasható az Édes emlék  szösszenetben.

Az érzelmek, mint téma újra és újra visszatér, havonta beszélünk róla különböző megközelítésben. Néhány hónappal később például az Otthon = ösztönös biztonságkeresés  című írásban így folytattuk: „Ez azt jelenti, hogy a saját lakás megvásárlása veszteségekkel is járhat, amit elviselünk azért, mert a saját lakás a legtöbbünk számára nem üzlet, hanem a biztonságérzetünk egyik fontos alapja. Ezért pedig szinte bármit képesek vagyunk megadni, csak azért, hogy biztonságban érezzük magunkat. Viszont akkor a saját lakástulajdont már nem pénzügyi döntésnek kell tekinteni, hanem egy emberi ösztönnek. Így oldanánk fel mi is azt a feszültséget, hogy lakásbefektetés és a saját lakásban élés között vannak fontos különbségek, amit számokkal hiába is magyarázunk, ha az érzelmeink irányítják a döntéseinket, az ösztöneink hajtanak minket a saját lakásban élés felé.”

lakásárak lakáspiac otthon otthonpszichológia boredpanda.com Ingatlanműhely
Kép: thedrummist - házimozi a gyerekszobában

Szinte ez a gondolatsor folytatódik az Otthonkeresők országa vagyunk  hosszabb elmélkedésben: „A lakásárak növekedése mögött az érzelmek, az ember és az ingatlan elválaszthatatlan kapcsolata, dominálnak, nem a racionális érvek. A javuló anyagi helyzet, a növekvő jövedelem, minden emberben természetszerűleg ébreszti fel a jobb ingatlanba való költözés vágyát. A magyar lakáspiacon ezek az érzelmek és vágyak motiválják a fizetőképes és egyben piacképes keresletet. A lakáspiac sem az álmodozókból él, hanem azokból, akik az álmukat meg tudják valósítani.”

lakásárak lakáspiac otthon otthonpszichológia boredpanda.com Ingatlanműhely
Kép: crash-from-space - ha a gyerek szeret olvasni

A lakáspiacunkat teljes mértékben áthatják az érzelmeink, ástunk mélyebbre egy régi anekdotával, az Ingatlangazdaságtan, az ingatlanos szappanopera elbeszélésben: „Szentimentális a lakáspiac és melodrámára igencsak hajlamos Magyarországon. A lakáspiaci fordulat sosem a lakásárakban keresendő. Ha megváltozik a hangulat, megváltozik a lakáspiac is. A lakáspiac ciklikussága javarészt attól függ, hogy a szereplők hol jobb és hol bal lábbal kelnek és fekszenek, jót vagy rosszat álmodnak, szerelmesek, féltékenyek, megcsalták őket, vagy ők csaltak meg valakit, esetleg csak úgy behisztiznek. A magyar lakáspiac Magyarország lelkivilágától függ.”

lakásárak lakáspiac otthon otthonpszichológia boredpanda.com Ingatlanműhely
Kép: BrianCTaylor55 - amikor egy 9 éves gyerek feladata a fűnyírás

Az érzelmek ilyen fokú hangsúlyozása szokatlan hangvételet jelent egy sokak szerint pénzvezérelte világban, mint az ingatlan. Aztán kiderül, hogy létezik otthonpszichológia, ahol az ember és az otthona kapcsolatát kutatják, mert az emberi élet elválaszthatatlan része az ingatlan. Otthonterápia, otthonkeresés, otthonteremtés: „Otthonokat nem lehet pénzből teremteni, jogi és mérnöki szempontból is értelmezhetetlen az otthon fogalma. A statisztika minőségileg sem tud különbséget tenni az ingatlanok között, nemhogy vizsgálhatná az otthon fontosságát az ingatlannal szemben. Az otthon egy irracionális fogalom, mint egy irracionális szám. Nem írható le két szám hányadosaként. Pl. a pí ilyen érdekes szám. Minden otthon ingatlan, de nem minden ingatlan otthon.”

lakásárak lakáspiac otthon otthonpszichológia boredpanda.com Ingatlanműhely
Kép: imawesome667 - fontos, hogy sokat igyunk egész nap, legalábbis a gyereknek elmondjuk

Időközben eltelt másfél év és már a mában vagyunk. Annyira a mában, hogy a sok vitát kiváltó, egyben megosztó téma, a lakásárak mellett sem mehetünk el szó nélkül. Olyan szavak nélkül, ami az otthon irracionalitás fogalma után, talán már teljesen magától értetődő. Ez pedig az abszolút értelemben vett szubjektivitás, ami a lakásárakra legalább annyira jellemző, mint az egész lakáspiacra:”Eladóként és vevőként is teljesen szubjektívvá válnak a lakásárak, ezért ingatlanos értékesítőként sem szabad elhinni azt, hogy minden pillanatban objektív lehet egy ingatlan ára.”

lakásárak lakáspiac otthon otthonpszichológia boredpanda.com Ingatlanműhely
Kép: CharlieDarwin2 - a gyerek kihasználja az adottságait

Tombolnak az érzelmek a jelenlegi lakáspiacon is. Érzelmeink a lakásárakban is ott vannak. Olyan pillanatokat, élményeket árazunk be például eladóként, amik ezeken a fotókon is vannak. Életképek, amik legtöbbször családunkhoz, gyerekeinkhez, barátainkhoz kötődnek. Igazi pillanatok, vidámságok, színtiszta öröm. Egy ingatlanban benne lehet a fél életünk vagy a családunk egész története. Ezek most még csak képek, emlékek. Később már a lakások árát teljes mértékben meghatározó tényezők. Egy ingatlant annál többre értékelünk minél inkább kötődünk hozzá érzelmileg.

lakásárak lakáspiac otthon otthonpszichológia boredpanda.com Ingatlanműhely
Kép: kerri_walters - mobilhangszóró egyszerűen és vidáman

Forrás: borredpanda.com

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Egyszer mindennek eljön az ideje!

lakásárak lakáspiac lakáspiaci ciklus ingatlanpiac Magyarország Inagtlanműhely

Ha le szeretnénk programozni a lakáspiacot és azon belül a vásárlókat és a házakat építőket, akkor ott nem azt látnánk, hogy valaki várna akkor, ha megteheti, hogy vásárolhat és építhet. Szóval az elhalasztott vásárlás és építés gondolata nagyon sántít. Tudjuk, hogy ez is egy közismert lakáspiaci gondolat. Fű és fa tudja ismételni.

"Az igazság attól még igazság, hogy senki nem tudja, a hazugságok pedig mindig azok maradnak, még ha mindenki úgy tudja is."

Úgy közelíthető meg a kérdés, ha azt vesszük alapul, hogy vannak vevők és házat építők, akiknek előbb el kell adniuk egy vagy több ingatlant ahhoz, hogy másikat vásároljanak és építsenek. A vásárlást és építést ezért megelőzi az eladás. A kínálat szerepét teljes mértékben alulbecslik a lakáspiacon. Pedig sokan pont azért nem tudnak vásárolni/építeni, mert vagy nem tudnak eladni előtte vagy nem találják azt, amit meg tudnának venni, vagy azt a telket, ahol tudnának építkezni.

Érdekes módon, a befagyott lakáspiacon, amikor zord idők járnak, az árak is befagynak, ezzel együtt mindig az eladóknak lesz először nehéz, így csökkentve a lakáspiac kínálatát és ezzel együtt a választékot is. A választékot, ami esély, hogy a nézelődőből valódi lakásvásárló legyen.

Minél jobb a lakáspiac likviditása - minél gyorsabban lehet adni és venni - annál könnyebben lehet vevőként és eladóként is megvalósítani a lakáspiaci terveinket.

A jelenlegi lakáspiacon mindenki elad és vásárol, aki csak tud és képes rá, ahogy mindenki építkezik is, akinek erre megvannak a lehetőségei. Ha most nincsen, akkor a következő lakáspiaci ciklusban sem lesz könnyebb, hanem csak nehezebb lesz nekik megvalósítani a terveiket. Az otthonteremtés egy ösztön. Tudatosan senki sem akadályozza a saját otthonának megteremtését. Akiknek meg van rá az anyagi fedezete, hitelképesek is, azok mindig akkor fognak vásárolni és építeni, amikor erre igényük van. Ez a lakáspiaci ciklusoktól teljesen független.

Elhalasztott otthonteremtőkről csak akkor beszélhetünk, ha általában nincs meg hozzá az az anyagi biztonság, ami ehhez szükséges. De akkor ezeket az embereket nem is tekinthetjük vevőknek vagy házépítőknek.

Attól, hogy akarnak vásárolni és építeni, de nem tudnak, akkor ők, az adott lakáspiacon nem számítanak szereplőnek. Aki 10 évig spórol, takarékoskodik, akár egy saját ház építésére vagy egy ingatlan vásárlására, azt nem lehet 10 évig a vásárlást vagy építést elhalasztó embernek nevezni.

A pezsgő ingatlanpiac több embert tesz vásárlóvá és házépítővé? Igen, elsősorban azért, mert a jelenlegi ingatlanát könnyebben el tudja adni, hogy másikat vásároljon vagy építsen. Érdekes kérdés lehet az, hogy hány ember nem tud vásárolni azért, mert nem találja egy pangó lakáspiacon, amit keres és könnyebben találja meg az igényeinek megfelelő ingatlant egy aktív lakáspiacon.

Megint egy másik kérdés a lakáshitelpiac hatása. A likvidebb lakáspiacon nem csak a hitelkonstrukciók lehetnek figyelemkeltők a vásárlók számára, hanem maguk a bankok is szívesebben finanszírozzák meg az otthonteremtést. Ismét eljutunk oda, hogy a fizetőképes keresletet befolyásolhatja a lakáshitelezés. Aki lakáshitel nélkül nem tud vásárolni, az teljes mértékben függ a hitelpiaci folyamatoktól.

Nevezhetjük-e azt a keresletet elhalasztott keresletnek, aki a bank segítsége nélkül nem tudna vásárolni? Ha szigorúak vagyunk, akkor azt mondjuk, hogy nem. Mert ezek a vásárlók nem elhalasztották a vásárlást vagy építést, hanem akkor valósítják meg, amikor erre anyagilag készen állnak.

Az anyagi háttér a hitelképességtől is függhet. Aki, adott pillanatban nem hitelképes, az akkor nem tekinthető lakáspiaci szereplőnek. Ha nem lennénk ilyen szigorúak, akkor azt mondhatnánk, hogy minden kisbaba és fiatal vagy aki még nem vett magának saját otthont, az mind elhalasztott kereslet lenne. Ez viszont ostobaság lenne.

Az új otthonunk megépítését és megvásárlását nem halasztjuk el, csak nem tehetjük meg, akadályoz minket elsősorban valamilyen anyagi ok. Az anyagi ok lehet az, hogy nem vagyunk hitelképesek és vagy nincs még meg a megfelelő önerőnk, de még az is benne van a pakliban, hogy a jövedelmi viszonyaink is hátráltatnak minket. A javuló jövedelmek, a növekvő megtakarítások, az aktívabb lakáshitelezés a lakáspiacon a keresleti oldalt nem állandóan meghatározó jelenségek, inkább idő függvénye.

Nem véletlen az, hogy a lakáspiac ciklikus.

Ha belegondolunk, az előrehozott vásárlások és építések létező lakáspiaci hatással bíró jelenségek. Előre az tudja hozni a vásárlást és építést, aki szintén anyagilag teljes értékű lakáspiaci szereplő tud lenni.

Nem tervezte, hogy költözik vagy építkezik, de a lakáspiaci hangulat miatt, esetleg egy vissza nem térő állami támogatás miatt, valamilyen különleges lakáshitelkonstrukció miatt előbb lép piacra. Ilyenkor a vásárlások és építések egy adott időszakban nagyon látványosan felhalmozódnak. Ez később a lakáspiacon kereslethiányhoz vezet, mert a lakáspiacon a kereslet nem állandó. Nem költözünk és építünk otthonokat állandóan növekvő számban. 

lakásárak lakáspiac lakáspiaci ciklus ingatlanpiac Magyarország Inagtlanműhely
2003-ban adták el Magyarországon a legtöbb lakóingatlant

Látványos volt az államilag támogatott hitelezés hatása 2001-2004 között. Speciális illetékkedvezmény is volt akkor az új építésű lakásokra, ami 2004. december 31-ig azt jelentette, hogy minden új építésű ingatlan illetékmentes volt. Annál több ingatlan adásvétel még sohasem volt Magyarországon, mint 2003-ban. De még új lakóingatlant sem építettek többet, mint  2004-ben. Azt lehet mondani, hogy volt egy vissza nem térő alkalom a lakáspiacon, amiért a kereslet kiélte magát. A magyar lakáspiac 2004-től kezdve lejtőre is került.

lakásárak lakáspiac lakáspiaci ciklus ingatlanpiac Magyarország Inagtlanműhely
2004-ben építették Magyarországon a legtöbb lakóingalant

"2000 után, 2004-ben épült a legtöbb lakóingatlan Magyarországon. Nem véletlen a rekord. Minden fejlesztő, építési vállalkozó, aki élt és mozgott, azon dolgozott, hogy mindent meg lehessen építeni 2004. december 31-ig. Előre hozott építkezés és előre hozott vásárlás is történt ebben az időben, ami a mai újlakáspiacról teljesen hiányzik."

Ingatlanműhely, 2017. április 2. CSOK-kal a lakás illetéke is kevesebb

2004 után a lakáspiacot életben az a fura hitelpiac tartotta, amit az alacsony önerő korának is nevezhetnénk. Tudjuk, hogy mindenki devizahitelezésnek nevezi. Viszont az a relatív hitelképesség miatt tudott keresletet teremteni a lakáspiacon. Ha a hitelképességnél az önerőt sokkal magasabb százalékban vették volna figyelembe, ahogy a havi fizetéseket is, akkor a töredéke lett volna a lakáspiac valódi fizetőképes kereslete.

A jelenlegi és az akkori lakáshitelpiac között pont a hitelképességet vizsgáló tényezők különbsége világít rá a kockázatokra.

A mostani lakáspiacon a keresletet a szigorú hitelképességi feltételek korlátozzák. Ebből arra lehet következtetni, hogy ha most is többen előrehozzák a lakásvásárlást és építést, akkor a kereslet a lakáspiacról hamarabb csökkenhet drámaian, mint azt jelenleg sokan gondolják.

Akinek például ingatlant kell eladnia, hogy tovább lépjen, annak az idő ilyenkor nem barátja. Minél előbb eladóként piacra kell lépnie, hogy el tudjon adni. A jelenlegi lakáspiaci árak sok eladót csábítanak a lakáspiacra a vevők nagy örömére. Ha több az eladó lakás, akkor nagyobb a választék is. A választák meg bevonzza a vevőket. Olyan vevőket, akik előrehozzák a vásárlásukat, mert meglátják azt, amire vágynak. Ha van rávaló, akkor azt mondják, hogy most jött el az ideje a vásárlásnak.

Az otthonteremtőket azért hangsúlyozzuk ennyire, mert a lakáspiacon a pénzüket egyfajta befektetésként elhelyező vásárlókat általában hidegen hagyják a lakáspiaci ciklusok.

Sőt, ők inkább akkor aktívabbak, amikor a lakáspiacon zavarosban lehet halászni, amikor nagy a bizonytalanság. Ahogy elvonulnak a viharfelhők, a lakáspiac számukra túlfűtöttnek tűnik, az árak nem csábítják újabb vásárlásra a befektetőket, inkább kivárnak. Nézelődnek, keresik a lehetőségeket, de jóval ritkábban vásárolnak mondjuk manapság befektetők, mint vásároltak akár 2014-2015 körül. Rájuk sem a hitelpiac sem a kereslet ingadozása nincs igazi befolyással. Vagy nagyon hosszú távon gondolkodnak lakáspiaci ciklusoktól függetlenül vagy pedig az ingatlanbefektetés akár jövedelmezősége akár hozama sem befolyásolják a mindennapi megélhetésüket. Egyszóval tudnak kockázatokat vállalni, tudnak várni és képesek nem pánikolni, amikor pánik van.

Rájuk viszont jóval igazabb az elhalasztott kereslet fogalma, mint az otthonkeresőkre. A befektetők ugyanis mindig és mindenkor tudnak vásárolni, de tényleg nem vásárolnak. Megtehetnék, hogy bármikor ingatlant vegyenek, de nem vesznek. Ez egy nagyon szűk réteg. Sokkal szűkebb, mint azt a média el akarja hitetni velünk.

A lakásbefektetőknek nevezett otthonkeresők inkább gyerekeiknek vásárlók, akik akkor lépnek piacra, amikor anyagilag erre készen állnak. Ők nem halasztják el a vásárlást, amikor meg van a rávaló. Ha összejött a pénz, akkor megveszik a gyereknek a lakást, legyen 10 vagy 20 éves a csemete.

A magyar lakáspiacon nem értelmezhető az elhalasztott kereslet, de látszik az előrehozott kereslet hatása. 2009-től a lakáspiac megtanulhatta volna azt, hogy mit jelent a magyar lakáspiaci kereslet. Ez 85-90 ezer vásárlót jelent. Ezt nevezhetjük egy fix keresletnek és van egy változó része is. Hullámzik a számuk, befolyásolhatja őket a hitelpiac, de még az állam otthonteremtő támogatásai is, a havi rendszeres jövedelmükről és megtakarításaik folyamatos változásáról már nem is beszélve. Jelenlegi forgalmi várakozások szerint azt látni, hogy a fix kereslet egy minősített többséget jelent. 60% fix kereslet mellett van most 40% változó kereslet a lakáspiacon. Egyelőre még az 50-50 százalékos arány is elképzelhetetlen, amilyen mértékben lassul a lakáspiaci forgalom már 2017-ben.

Úgy is fogalmazhatnánk, hogy 2017-ben a lakáspiac jövője kisebb részben függ a fix kereslettől és nagyobb részben a változótól. A változó keresletre az előrehozott vásárlások nagy hatással vannak. Minél nagyobb mértékű, intenzitású az előrehozott vásárlások aránya a változó keresletben, a lakáspiac annál közelebb van a lakásárnövekedési ciklus végéhez. Eljött a pillanat, hogy a lakásárak ne megszédítsenek minket, hanem kijózanítsanak.

Kép: OTP Bank

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

S.O.S albérlet

albérletpiac albérletárak lakásárak lakáspiac airbnb Budapest Magyarország

biztonságkeresés fontosságáról már beszéltünk. Arra az érdekes jelenségre hívtuk fel a figyelmet, hogy

mind bérlőként mind bérbeadóként felbecsülhetetlen érték tud lenni a biztonság.

Ha nem a médiából, hanem barátainktól és ismerőseinktől érdeklődünk a lakáskiadásról vagy lakásbérlésről, a biztonság elsőszámú szempont tud lenni.

A jó bérbeadó például azt mondja, hogy őt nem a bérleti díj maximalizálása érdekli, hanem, hogy normális legyen a bérlő.

A jó bérlők is elmondják, hogy mennyivel jobb érzés úgy bérelni, hogy nincs mitől tartani, nem kell semmiért sem aggódni. Ha gond lenne a lakásban, akkor a bérbeadóval közösen megoldják. Esetleges költözéskor is a pénzügyi biztosíték minden feszültség nélkül egyösszegben kerül kifizetésre, nincs elszámolási vita.

A biztonságot kereső bérlők és bérbeadók tábora igen népes. Ezért is beszéltünk róla májusban, hogy ne csak azt lássuk és halljuk, amit általában tévesen az albérletpiacról lefestenek olyan emberek, akik se nem adnak ki se nem bérelnek.

Alig pár napja beszéltünk az érdekemberektől és a barátaiktól hangos lakáspiacról.   Az albérletpiac talán még hangosabb is az eladó lakások piacánál is. Annyi ostobaságot és konteót, mint az albérletpiacról nem könnyű olvasni.

Ma reggel jelent meg a 24.hu oldalán a szokásos augusztus van és drágák az albérletek  című teleregény 2222. része. A színvonala, mint a nyáron meleg  és télen hideg van időjárásjelentéseknek. Mielőtt végig mennénk a mai albérletes konteó átbeszélésén, először újra elővennénk a bérelni nem is olyan könnyű  rövid áttekintést.  Pontosan az ilyen helyzetekre született, mert bosszantottak minket a csúsztatások és úgy általában a környezetünket, akikkel az albérletekről beszélgettünk. A munka üzenete az volt, hogy aki csak tud, az a személyes kapcsolatrendszerén keresztül próbál bérelni és próbál kiadni. Az albérelthirdetések száma ugyanis messze elmarad még az eladó lakások számától is, ha a lakásállomány arányát nézzük Magyarországon, hívtuk fel mindenki figyelmét.

Magyarul bérelni azért is nehéz, mert a kiadó lakások nem jelennek meg az online hirdetési oldalakon.

Felesleges így a dráma és a hangulatkeltés, ami az albérletpiac körül kialakult. Az albérletpiacot igen nagy mértékben befolyásolja a bérlők és bérbeadók aktív kapcsolatkeresése. Az online hirdetésekből ki lehet indulni, de mindenre választ nem adnak. Az egyik ilyen érdekes kérdés az albérletek ára. Ezen belül, ha a budapesti albérletek árairól beszélünk, akkor ott könnyen belátható, hogy eleve drága területeken van online kínálat.

A budapesti albérletpiac hirdetései tradicionálisan a város magasan árazott területein jelentős. Ott, ahol vásárolni sem a legolcsóbb. Így a kiadó lakások hirdetési ára és az ott eladó lakások ára között igen szoros az összefüggés.

albérletpiac albérletárak lakásárak lakáspiac airbnb Budapest Magyarország
Ahol drága vásárolni, ott drága bérelni is!

Azt mindenki tudja manapság, hogy  lakást vásárolni egy zsebbe nyúlós mulatság lett. Bérelni sem lehet ezért olcsóbban, mint korábban. Ha egyre többért hajlandóak a vevők vásárolni, akkor egyértelmű, hogy a bérlők sem úszhatják meg a növekvő lakhatási költségeket.

Ennek ellenére a mai cikkben is meghallgatjuk azokat a közismert konteókat, aminek semmi köze az albérletárakhoz.

Téves állítás: Az egyik ilyen az úgynevezett AirBnB-hatás, amely elmélet szerint csökkentette a kiadó lakások számát és ezzel növelte a kiadó lakások elvárt bérleti díját.

Az első kérdésünk az lenne, hogy erről látott már valaki számokat? Például arról, hogy a kiadó lakások száma tényleg csökkent volna az elmúlt években? Mi csak arról láttunk számokat, hogy az elmúlt években nőtt a kiadó ingatlanok hirdetési száma, nem csökkent. Erről maga az ingatlan.com beszélt még év elején.

Szóval a kiadó albérletek száma nem csökkent az AirBnB miatt Budapesten. Az AirBnB-s lakások és az albérletek száma egymás mellett növekedett.

A két lakáshasznosításnak semmi köze egymáshoz, nem lehet elégszer hangsúlyozni. Más munkát, más költségeket és teljesen más elkötelezettséget igényelnek. Alma és a körte, nem összehasonlítható, el kellene már felejteni. De ez még egyelőre továbbra is félremagyarázásra adhat okot.

Téves állítás: Ahogy az is, hogy óriási a kereslet az albérletekre.

Az AirBnB nem létező hatása mellett ez a másik olyan konteó, ami egyszerűen nem igaz. Mitől lenne már igaz?

Ha egyre többen vásárolnak, akkor az általában a bérlők számát is csökkenti.

albérletpiac albérletárak lakásárak lakáspiac airbnb Budapest Magyarország
A magyar albérletpiac korlátos kereslete - Nem bérlünk, hanem vásárlunk!

Logikusan gondoljuk végig honnan van a bérlők kereslete. A piaci alapú albérletpiac Magyarországon az egyik legkisebb Európában. Nálunk mindenki vásárol, aki csak tud, egyébként meg elvándorol innen. Az albérletben élők számáról is beszéltünk már külön, amikor általános tévhiteket cáfoltunk számokkal. A demográfiai hatások egyre erősebbek, hiszen, fogynak a fiatalok is, az albérletpiac utánpótlása.

albérletpiac albérletárak lakásárak lakáspiac airbnb Budapest Magyarország
Budapesten sem nő, hanem inkább csak stagnál a lakásállományhoz képest a bérelt ingatlanok száma!

Rajtunk kívül senki sem beszélt még arról, hogy a bérlők száma 2001-2011 között csökkent Budapesten és nem nőtt.  Tudták? Aligha, mert nálunk a bérlők keresletét növekedőnek hiszi a közvélemény, amire a média hecckampányt épített fel. A mostani kereslet,  kb. lépést tart az egyre növekedő lakásállománnyal, mert a lakások számában a demográfiai folyamatokat nem látjuk:

Azért sem, mert az újabb ingatlanok  a jobb és növekvő életszínvonalat jelentik, nem azt, hogy egyre több embernek, egyre több lakásra lenne szüksége. 

Arról nem is beszélve, hogy Budapest és az ország lakossága sem nő, hanem csökken, ahogy Budapest sokkal gyorsabban fogyott az elmúlt 25 évben mint Magyarország.

Budapest is szenved, amiért az albérletpiaca is szenved. A társadalmi folyamatok és a számok sem igazolják, hogy óriási lenne a kereslet az albérletpiacon. Nincs is. Az albérletpiac is túlkínálatos mindig.

Ma is az és nem keresleti albérletpiac van, mint ahogy azt el szeretnék hitetni mind a bérlőkkel mind pedig a bérbeadókkal. Ezekből van a nagy pofára esés, amikor valaki meghirdeti a lakását és nem azt tapasztalja, amit a médiában lát és hall. Főleg akkor nem, ha biztonságot kereső. Felkészül, hogy majd válogat a sok jelentkezőből és megtalálja a legjobb bérlőt. Aztán kiderül, hogy olyan rossz minőségű bérlők jönnek, amiért gyorsan ráfagy az arcára a mosoly.

Ezért ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket olvasva

„A Balla Ingatlan megállapítja: mivel keresleti piac van, a bérbeadók diktálnak, sokszor irreális árat kérnek a lakásaikért. Licitet hirdetnek, és várnak, amíg valaki drágán kiveszi a lakást (általában kiveszik).”

, a valódi piaci szereplők csak csóválják a fejüket. Egyrészt nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a bérlőket nem kilóra mérik a bérbeadók. Akik mégis igen, azoktól nem szabad bérelni bérlőként, mert pont ők azok, akikről „a rossz és a bérlőket kihasználó” igaz városi legendák születnek. Bérlőként nem csak lakást, hanem bérbeadót is választunk. Olyan nincs, hogy tökminegy ki a bérbeadó. Elővigyázatosnak kell lenni bérlőként, mert magára vethet az olyan bérlő, aki nem figyel oda a rossz bérbeadó minden előjelére.

Ha a bérbeadó pénzéhes, az a másik oldalon azt jelenti, hogy ő az aki lenyúlja a pénzügyi biztosítékot, ő az aki nem segít, ha gond van a lakásban és ő az, akinek olyan vastag bőr van a pofáján, hogy az őrületbe is kergethet minden bérlőt a pofátlanságaival.

Ez az egész albérletpiac körüli dráma is egy nagy pofátlanság. Újra visszautalnánk a bevezető gondolatokra, és javasoljuk, hogy mindenki olvassa el az Albérletkeresés biztonságosan című albérletpiaci áttekintést.

Azon már nem lepődünk meg, hogy télen minden arról szól, hogy csökkennek az albérletárak, amíg nyáron meg nőnek. A valóságban meg nem történik más, mint hogy az albérletárak nyárra érik el a csúcsot és télen stagnálnak inkább. Az év eleje úgy kezdődött, hogy most már vége az albérletárak növekedésének. Most meg arról cikkeznek, hogy az árak egy év alatt tovább nőttek. Felhívtuk az ellentmondásra a figyelmet, hogy semmi sem állt meg. Augusztus van és megint minden más, de most már azt tanácsolják, hogy aki tud, az ne most béreljen, mert majd később minden olcsóbb lesz. Szólunk, hogy nem lesz olcsóbb. Az albérletpiac nem így működik, mert a kínálat minősége és árai között van összefüggés.

A hirdetési piacon változik a kínálat és nyáron sokkal több olyan lakás jelenik meg, amiben érdemes bérlőként gondolkodni. Ez az a kínálat, amiből könnyebb választani. A kiadó lakásokat sem kilóra sem darabra nem mérik az albérletpiacon. 

Télire azok maradnak, ami nem kellett senkinek többségében és a kínálatban sokkal nehezebb lesz választani, hiszen eleve kevesebb lakás üresedik meg ebben az időszakban. Általában azok a lakások az igazán kapósak, ahol már előtte is bérlő volt.

A friss, a teljesen friss kínálat nem mindig találja meg a keresletét. Egyrészt azért, mert a lakásárak változása és a felújítási költségek növekedése miatt, azok a tulajdonsok kényszerpályán mozognak, akiknek egy lakás felkészítése kiadásra egyre többe kerül. A hozamcsökkenést elfogadva ők is tudnak jól árazni, ha odafigyelnek a megfelelő ár/érték arányra.

Azok, akik régebb óta bérbeadók, nem is most kell felújítani a lakásukat, ők viszont jobban tudnak játszani a bérleti díjakkal és versenyképes ajánlatokkal csábítani a bérlőket. Az egy másik kérdés, ha kapzsik. A biztonságot kereső bérbeadók nem kapzsik, ők a legjobb bérlőket keresik, nem azt, akik a legtöbbet tudják fizetni a lakásukért.

Ki szeretné adni lakását? Árazza be jól! - világítottunk rá, hogy a bevétel mindig az érem csak egyik oldala. Bérbeadóként meg lehet nézni 5-10 év után az egyik és a másik lakását. El lehet dönteni, hogy a biztonságot kereső vagy a kapzsi bérbeadó járt jobban. Azt is meg lehet nézni, hogy melyiknek hány ősz hajszála lett a lakáskiadás miatt.

Nyugodtan ki lehet mondani, hogy az albérletpiacról van a fejekben egy kép és van a valóságban egy teljesen másik.

Az érdekembereknek az az érdeke, hogy például ez legyen:

„Ingatlanfejlesztők szerint az ingatlanpiac 7-9 éves ciklusokat produkál, most a felfelé menő szakaszban vagyunk, és még 4-5 évig biztosan megéri ingatlanba fektetni. A bérleti díjak magas szintje addig tarthat, ameddig jól megy a gazdaságnak, alacsony az infláció, és van fizetőképes kereslet a lakáshitelekre.”

albérletpiac albérletárak lakásárak lakáspiac airbnb Budapest Magyarország
A lakáshitelezés és a lakáspiac kapcsolata is tele van ellentmondásokkal

A lakáspiaci ciklusokról  pár napja beszéltünk utoljára, hogy mennyire más síkban helyezik el az érdekemberek. Erre tessék itt az újabb példa erre. Azt mondják, hogy megéri még mindig ingatlanba fektetni – igaz nem teszik hozzá, milyenbe. Egyébként mindig megéri ingatlant vásárolni, ha pont azt vesszük meg, amit tényleg érdemes megvenni.

Akármit nem lehet befektetésnek venni. Attól, hogy eladó egy lakás, az attól még nem biztos, hogy jó befeketés, mert hasznosításra vásároljuk.

A lakáspiac sem ostoba, írtuk le pár napja. Budapesten egyre kevesebb lakást vesznek. Pontosan azért, mert egyre kockázatosabb hasznosításra is vásárolni, hiába ez a város az ország fővárosa. 2016-ban és 2017-ben is így gondolják ezt a budapesti vásárlók. Csak azt veszik meg, amit érdemes megvenni. A kínálat bőséges, van még miből választani, az árak ezért nőnek is, ami a rövidlátású emberek szeme elől elrejti a piaci folyamatok változását (a lakáspici ciklusok inkább 5 évente változnak).

A bérleti díjakra a lakásárak vannak nagy hatással, a bérek növekedéséről már nem is beszélve. Hiába nőnek a bérek lassabban, hiába nem minden rózsaszínű a magyar gazdaságban, a bérelt lakások költségei a bérlőknek terhet jelentenek.

A kereslet az albérletekre nem csak ezért korlátos ár/érték arányban kifejezve is.

A fent felsoroltak közül például a hitelképesseg javulása inkább csökkenti a bérlők számát. Minél több a hitelképes vásárlóerő a lakáspiacon, a bérlők száma annál inkább csökken.

A bérlők alatt nem a szociálisan hátrányos helyzetű, egyik napról a másikra élő, kiszolgáltatott embereket értjük. Ők kiszorulnak a piaci alapú albérletpiacról. Civil szervezetek próbálják megerőszakolni a lakáspiacot, ami önvédelemből kirekesztő a kockázatos bérlőkkel szemben.

A biztonságot kereső bérbeadók tudják, hogy három szó nem hagyhatja el egy jó bérlő száját sosem: sürgős, azonnal, sos.

Ha egy kiadó lakás hirdetésére így jelentkezik egy bérlő, annak a lakást meg sem kell mutatni. Toxikus bérlők ők, akik a problémáikat rá is akarják erőszakolni a bérbeadóra. Nyomulnak, hízelegnek, meg akarják győzni minden áron a bérbeadót, hogy milyen jó ötlet pont nekik kiadni a lakást. Ők is szeretnek nyáron váltani, mert több a jobb adottságú kiadó lakás nyáron. Főleg, ha megtalálnak véletlenül egy jó ár/érték arányú hirdetést.

A biztonságot kereső bérbeadók hirdetéseire, akik nem árazzák túl a lakásaikat, náluk előszeretettel jelentkeznek be egy váratlan pillanatban.

Albérletroham, olvashatjuk az említett mai cikk kezdő gondolatát. Az albérletroham sok, nagyon sok, 10-ből legalább 9 vállalhatatlan bérlőt jelent az albérletpiacon. Mi úgy folytatnánk, hogy tovább tart a kockázatos bérlők arányának a növekedése és még nincs vége, egyre nehezebb és több idő normális bérlőt találni.

Egyre több veszély leselkedik mindenhol minden bérbeadóra. Egyre embert próbálóbb feladat lakást kiadni. A bérbeadás alapelve még mindig az, hogy normális bérlőnek adunk ki. Ha nincs normális és fizetőképes bérlő, nem tudunk kiadni, hiába a roham, hiába minden telefonos megkeresés.

Bérlőként, hiába vagyunk normálisak, türelmesen kell keresni a kiadó lakások piacán, megmozgatva minden követ, hogy megtaláljuk a megfelelő lakás mellett a megfelelő bérbeadót is. Nyáron ez valamennyivel könnyebb, de nem könnyű, évről évre talán mindig egy picit több idő.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Az érdekemberektől és barátaiktól hangos lakáspiac

lakáspiac lakásárak újlakáspiac ingatlanpiac ingatlanmédia Magyarország Ingatlanműhely

A kutya az ember legjobb barátja. Azt mondják azért, mert jobban szereti az embert, mint saját magát. A lakáspiacon is vannak kutyusok, akik tartoznak valakihez és mindig arról vau-vau, akit szeretnek. A lakáspiac érdekellentétei érdekközösségekbe csoportosulva kezelhetők. Néhányszor beszéltünk róla, hogy a lakáspiacról sosem volt túl sok hangadó, véleményformáló. Ma sincs túl sok ember, akinek a szavai a lakáspiaccal egyenlők. Amit mond az úgy van. Őket látjuk és halljuk újra és újra. Elmondják, amit el akarnak és nem mondják el, amit nem akarnak. Csak azt mondják, ami érdekükben áll. A kijelentések bizonyítás és megkérdőjelezés nélkül futnak körbe a médiában, lesznek belőle hírek, amivel befolyásolható a piac. Legalábbis ezért beszélnek az érdekeik mentén.

lakáspiac lakásárak újlakáspiac ingatlanpiac ingatlanmédia Magyarország Ingatlanműhely
Vannak tabúk a lakáspiacon, amiről nem illik beszélni

Ha újlakások építésében és értékesítésében érdekeltek, akkor szinte csak azt tudják ismételni újra és újra, hogy micsoda kereslet van rájuk, hogy alig van néhány darab kész újlakás, csak azt lehet megvenni, amit építenek, vagy építeni fognak. Aztán beszéltünk már róla néhányszor, hogy Magyarországon eddig is több új lakás épült, mint amennyit el tudtak adni. A felhalmozott és el nem adott új építésű lakásokról meg egyszerűen nem beszélünk. Nem áll érdekében senkinek sem azt mondani, még megijednek a fejlesztők, esetleg a vevők elkezdenek keresni és kutatni, hogy hol vannak a készletek és miért nincsen rájuk akció. Arra várhatnak, mert átcsomagolják őket és újlakásnak értékesítik, a 10 éve el nem adott lakást is. Van rá példa, mert egy újlakás szavatossági ideje úgy néz ki végtelen. Ha még sosem adták el, akkor az új. Az újlakáspiac körül felsorakoztak az érdekemberek. Jó pénz van benne, mint elmondtuk. Ott sok ingatlanos vállalkozás pénzt tud keresni, beleértve a hirdetési oldalakat is. Nem kell nagyítóval keresni, hogy lássuk milyen felhajtást tudnak csinálni az érdekeltek az újlakáspiac körül. Egymás malmára hajtják a vizet. Az a lényeg, hogy a vevők keressék az újlakásokat, lássák, hogy micsoda kínálat van, még ha az még mindig messze elmarad a kétezres évek elején tapasztalt nagy újlakáspiaci boomtól. Válság előtti szintekről beszélnek, miközben a lakáspiac válsága nem 2008-cal kezdődött.

lakáspiac lakásárak újlakáspiac ingatlanpiac ingatlanmédia Magyarország Ingatlanműhely
2004-2008 a magyar lakáspiac beteggé vált!

A lakáspiac ciklikusságát mindenki érti, de a lakáspiaci ciklusokat már nem. Ha azt mutatja be az ember, hogy a magyar lakáspiac 2003-2004-ben érte el a csúcsát és 2004-2008 között már bajban volt, az megint nem fér bele az érdekemberek szép és új világába. A lakáspiaci válságot megelőzi egy nagyon furcsa lakáspiaci ciklus. Tényleg válság előtti korszaknak lehet hívni, amikor már látszódnak a bajok, amikor minden elindul a lejtőn. Az egy másik kérdés, hogy jelenleg még nem ott tartunk az országos lakáspiac szempontjából. A jelenlegi lakáspiac az 1999-2003 közötti időszakhoz hasonlítható, hiszen akkor volt növekedési szakaszban a magyar lakáspiac. 2004-2008 között stagnáló lakáspiaci ciklus volt.

Mégis miért nem beszélnek így a véleményformálók? Egyszerűen csak azért, mert nem áll érdekükben. A magyar médiában, a közvéleményben elfogadott tényként kezelik, hogy a lakáspiacon és úgy egyébként az egész országban is minden szép és jó volt 2008 végéig. Az, hogy ez nem igaz, hiába a számok és grafikonok, a száraz és makacs tények, az itt és most senkit sem érdekel. A lakáspiac is a közélet része és áldozatul is esik a közbeszédnek.

Nálunk meg jó szokás szerint azzal jövünk, hogy jött a nagy világválság, ami betett a magyar gazdaságnak és persze a magyar lakáspiacnak is. A szemfülesek tudhatják azért, hogy sem a magyar gazdaság sem pedig a magyar lakáspiac problémáit nem a világválságban kellene keresni. A baj pedig éppen az, hogy 10 évvel később, még mindig ott tartunk, hogy kutyusok vau-vau, mert minden szép és jó, pont úgy, mint amilyen szép és jó volt 2008-ig.

Ezzel azt lehet elérni, hogy a lakáspiaci folyamatok változását egyszerűen szőnyeg alá lehet söpörni, ahogy ez történt 2004-2008 között. Így kitalálták, hogy volt egy 10 éves aranykor a magyar lakáspiacon. Most is valami hasonló miatt hangosan vau-vau az érdekemberek kutyusai. A mai helyzet annyiban nehezebb, hogy néha kijön egy KSH lakáspiaci jelentés és valamit reagálni kell tudni rá. Na jó, csak azt veszik észre belőle, amit kell. Úgy vannak vele, hogy a magyarok többsége úgy sem olvassa, hiába nyilvános. Annyira fog belőle emlékezni, amennyit az érdekemberek kutyusai el vau-vau.

lakáspiac lakásárak újlakáspiac ingatlanpiac ingatlanmédia Magyarország Ingatlanműhely
A lakáspiac változik, de azt nem a lakásárakon látjuk, mert a KSH első negyedéves adatai alapján az országos értékesítés 9%-kal alacsonyabb volt idén, mint 2016-ban

Mondjuk arra, hogy a lakásárak emelkednek és nem arra, hogy a lakáspiaci forgalom elkezdett stabilizálódni. 2016 első féléve nagyon erős forgalomnövekedést mutatott, majd a második félév a stagnálásról szólt. Így nem nagy meglepetés történt, amikor kiderült, hogy a 2017-es első negyedéves forgalom elamaradt 9%-kal a tavalyi első negyedéves látványosabb forgalomtól. 2017-ben alig fognak több lakást eladni, mint 2016-ban, jelzi nekünk a lakáspiac. Ez már a változás szele, amikor lassul. A legtöbb embert ennek ellenére a lakásárakról megfogalmazott hírek teljes egészében ki is elégítenek.

Néha kell egy kis pálfordulás is azért a lakáspiacon. Amit hónapokkal ezelőtt tagadtak – hogy a nagyvárosokon kívüli lakáspiac felélénkült 2016-ban és azóta is meghatározza a jelenlegi lakáspiaci számokat - azt most úgy állítanak be, mint ha ők fedezték volna fel. Mindjárt meg is magyarázzák, hogy hát persze a CSOK miatt, mert ott sokkal többet ér. 8-10-12 hónapja, meg körberöhögték azt, aki ilyet mondott. Pedig az MNB lakáspiaci jelentésében már tavaly leközölte ezt, csak akkor az érdekemberek ezt teljesen figyelmen kívül hagyták. Akkor még minden a nagyvárosokról szólt számukra. De a KSH leközölte a kisvárosok és községek dominanciáját és ja, a legfontosabb, hogy kiderült a budapesti új és használt lakáspiac az országos lakáspiaci folyamatokkal ellentétesen mozog.

Kevesebb használt lakást adtak el tavaly Budapesten, de hozzáteszik a kutyusok, hogy vau-vau ez nem baj. A lakáspiacon, ahol kevesebb lakást adnak el, az bajt jelent. Idén még kevesebb lakást fognak eladni és jövőre megint, figyelmeztet minket és Budapestet a lakáspiac. A vau-vau szerint azért, mert az árak nőnek. Ha nőnek a lakásárak, akkor minden rendben.

lakáspiac lakásárak újlakáspiac ingatlanpiac ingatlanmédia Magyarország Ingatlanműhely
A lakáspiac nem hazudós, hanem mi emberek vagyunk azok

Ha ez igaz lenne, akkor a lakáspiac hazudós lenne. De a lakáspiac nem hazudik, jelzi előre minden búját és baját. Az is kimaradt a hírekből, hogy az első negyedévben Budapesten egy darab új lakással nem adtak át többet, mint tavaly ilyenkor. Az egész országban mindenhol nő a megépített új építésű lakóingatlanok (társasházak, ikerházak, családi házak) száma, kivéve Budapesten. Mindenhol van rá kapacitás és munkaerő, csak éppen Budapesten nincs. Milyen ironikus már ez, vagy inkább vészjósló.

Az érdekemberek kutyusai csak vau-vau, hogy minden szép és jó. Jó sok építési engedélyt adtak ki, minden rendben, tele a város darukkal, épülnek a lakások, a választék csak nő. A megépült lakások száma nem annyira fontos, az részletkérdés, csak a pr és marketing, a papírmolyok és aktakukacok megírják a híreket, a hűséges kutyusok meg csak vau-vau. Ha tudnának tapsolni a kutyusok, tapsolnának, de így csak csaholnak. Így állnak most 2017 augusztusának második felében a lakáspiac dolgai. A lakáspiac érdekembereitől és a kutyusaiktól hangos a lakáspiac.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A lakóingatlanok megfizethetőségének problémája

lakáspiac lakásárak urbanizáció külföldi működőtőke lakásviszonyok Magyarország Ingatlannműhely

A kiszolgáltatottság önzővé tesz. Mi pedig kiszolgáltatott helyzetben vagyunk. Leginkább még mindig attól függünk, hogy milyen külföldi működőtőke érkezik az országba. Ha letelepedik egy multi – hívjuk magyarosan így a külföldi tőkét - ahol megjelenik, akkor ott lesz élet, feltéve, ha felismeri a kiszolgáltatott emberek igényeit. Átlagon felüli bérek és juttatások, az oktatás, a sport, a környék infrastruktúrájának támogatása. Nézzük csak meg az autóipari függőséget és annak hatását a közvetlen környezetére. Ahol vannak ezek a cégek, ott van munka is.

Nem kell ragozni a szót. Mindenki tudja, hogy magyar virtus ide vagy oda, az országunk, a mi sorsunk nem tőlünk függ, hanem mondjuk itthon működő német cégektől, hogy kiragadjunk egy igen jelentős gazdasági befolyással rendelkező országot itthon, mint Németország. Minden városunk, a magyar urbanizáció alapja az, hogy hová megy külföldi működőtőke és hová nem. Ez a tőke csak eggyel nem számolt mint probléma, az a lakhatás. Már témánál is vagyunk. A városaink nem túl nagyok. Még Budapest sem az. Ha valaki munka miatt költözni akar és új házat vagy lakást tervez vásárolni, az Magyarországon egy komoly kihívást tud jelenteni. Tételezzük fel, hogy egészséges országban is vannak üresen álló ingatlanok. Nem adják el őket és nem adják ki őket. Csak úgy vannak. Rájuk ne is számítsunk és nem is érdemes erre hivatkozni. Mivel magántulajdon, senkinek semmi köze hozzá. Pont.

A működőtőke le tud telepedni, ipari parkokat tud megtölteni élettel, még akár munkaerőt is találna, csak a munkaerő az ember. Az embernek meg van egy tulajdonsága, hogy ingatlanra van szüksége ahhoz, hogy jó munkaerő legyen. Felejtsük el a munkásszálókat akkor, ha a 21. században gondolkodunk, ahol a termelékenység és nyereségesség kapcsolatát még mindig keressük és kutatjuk. Nincs olcsó munkaerő, nincsenek mostoha körülmények, mert azok mind rontják a versenyképességet és egyben a nyereségességet is.

Most ne a csóró magyar cégekből induljunk ki. Ha megnézzük a jólmenő magyar tulajdonú vállalkozásokat, akkor ott nagyítóval kell keresni az olcsójános megoldásokat. Most ne a képmutató és felszínes semmirekellőkre gondoljunk, a kisbetűs vállalkozókra, az ügyeskedő szarháziakra. Mi olyan cégekről beszélünk, ahol van pénz és az látszik a munkakörülményeken, az irodában, az alkalmazottak fizetésén, de még a szabadidejükben is.

A tehetség önmagában semmire sem elég, egyáltalán nem garancia a sikerre, ha nem párosul pozitív légkörrel. A magyar levegő meg a legtöbb magyar munkaerő számára itthon mérgező. Ezt a jobb cégek mind felismerik és kezelni próbálják. A tehetséges munkaerőnek jó levegőre van szüksége, aminek még mindig szerves része a jó lakhatási körülmények. Egyáltalán nem mindegy egy jó cég számára, hogy hová megy haza a munkavállaló. Ha nem piheni ki magát, ha nem tud feltöltődni, akkor az a munkája minőségén is látszódni fog, az meg a cég eredményeit befolyásolhatja.

Nevezzük tehetséggondozásnak azt, amikor szembesül azzal akár egy multi akár egy menő magyar vállalkozás, hogy a cég fejlődését veszélyeztetik a lakáspiaci folyamatok. Ezzel a hosszabb és részletesebb gondolatmenettel helyeztük el magyar környezetbe a Világgazdáságban néhány órája megjelent amerikai építőipari kilátásokat elemző cikket. Unalmasnak tűnik, körülményeskedőnek és túlságosan íróasztalszagú ez, ha véletlenül is a magyar építőipart képzeljük az amerikai építőipar helyére. Mi sem ezért tartjuk érdekesnek, hanem azért, mert van benne egy régmúltat idéző építőipari elgondolás.

Magyarországon is szükség lenne tömegeknek épített új lakóingatlanokra. Ezzel párhuzamosan ezeknek elérhetőeknek is kellene lenni. A jelenlegi újlakáspiac nem elérhető a tömegeknek, nem oldja meg azt a lakhatási kérdéskört, amivel egy fejlődés előtt álló vállalkozás szembesül, amikor munkaerőt keres és találna, ha lenne hol lakniuk. Nem luxusról beszélünk, hanem normális 21. századi körülményekről.

A panelházakat is egészen hasonló igény szülte. Az állam felismerte azt, hogy az erőszakos urbanizációhoz és iparosodáshoz új és komfortos ingatlanokra volt szükség például a 60-as évektől kezdve. A panelházak és azok kényelmes életminősége jóval átlagon felüli volt az akkori Magyarországon. Állandó hideg és meleg víz, csatorna, szemétszállítás, télen jó fűtés. Megjelent a tömegközlekedés. Sokan nem is tudják, hogy például a budapesti tömegközlekedés fejlődése komoly összefüggésben áll a panelházak építésével. Az államnak nem csak a tömegek lakhatását, hanem a tömegek mozgását is meg kellett tudnia oldania. Meg is oldották. A budapesti tömegközlekedés sok szempontból egyedülálló is lett, amiért ma is sok költséggel jár és nem is tud önállóan életképes maradni. Fenntarthatatlan üzletileg. Ilyen szintű szolgáltatás üzletileg nem lehet még non-profit sem. De szeretjük szidni, csípőből kritizáljuk, pont úgy, mint a panelházakat.

Az új tárasházak, de még a családi ház építések sem oldják meg a jelenlegi munkaerő mobilitási kihívásokat Magyarországon. A sok rossz minőségű ingatlan korszerűsítése vagy új ingatlanok építése a 21. század igényei szerint, az ezzel járó költségek gátat szabnak a munkaerőnek, ezzel együtt fékezi a magyar gazdaságot, de még a külföldi működőtőkét is elijeszti. A Világgazdaságon megjelent cikkben a következőt olvashatjuk:

Ugyanakkor az iparág egy adott séma szerint legyártható épületekkel foglalkozó szegmensei – különösen a nagy lakóházak építése – az alacsony termelékenység alapvető okát szüntethetik meg, ha a tömegtermelés irányába történne elmozdulás. Ez több standardizálással, modularizációval és előregyártással jár együtt. Egy ilyen rendszerben a legtöbb épületet valójában gyárakban építenék fel. Az építkezés nagy része nem az épületnek otthont adó helyszínen történne, hanem egy ellenőrzött környezetben.

Kvázi új panelházak építéséről beszél, mint az építőipar jövője, mint az urbanizáció kihívásaira adható építőipari válasz. Persze, valószínűleg nem azokra a panelházakra gondolnak, amit mi ismerünk. Viszont a logikája egy és ugyanaz. A magyar újlakáspiac a jelenlegi formájában, technológiájával és hozzáállásával nem nevezhető 21. századinak. Kíváncsian várjuk, hogy mikor jelenik meg olyan multi Magyarországon, amely lakásépítő vállalat lesz. Az sem tűnik elvetendő gondolatnak, hogy állami vállalat legyen lakásépítő, ahol a házak elemeit gyárakban építik, mint anno a panelházak fénykorában. A külföldi működőtőke idevándorlása és ittmaradása múlhat azon hosszabb távon, hogy milyen válaszokat tudunk adni arra a lakhatási válságra, amiről egyre többen csak suttogunk. Ám most már az is kiderült, hogy nem csak magyar sajátosságról van szó. Máshol viszont már legalább válaszokat keresnek a kérdéseikre. Mi még csak ott tartunk, hogy drágák a lakások és nehéz vagy lehetetlen olcsóbb környékekről drágább, jobb munkalehetőséget kínáló városokba, régiókba költözni. Ez nem csak a munkavállalók problémája, hanem a munkaadóké is. Legalabbis azoké a munkaadoké, amelyeknek van jövőképe Magyarországon.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ingatlangazdaságtan, az ingatlanos szappanopera

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac ingatlangazdaságtan gki Magyarország Ingatlanműhely

Ha felmerül bennünk egy kérdés, akkor válaszokat keresünk rá. Már ha vannak kérdéseink és nem öli ki belőlünk a kíváncsiságot a környezetünk. Aki kíváncsi hamar megöregszik és ne szólj szám nem fáj fejem országa vagyunk. Népi bölcsességek vagy szánalmasan egyszerű agymosás? Bátrak vagyunk, mert feltettünk egy kérdést és mindazok bátrak, akiknek van egy jó kérdésük. Jó kérdések nélkül nincsenek jó válaszok sem, ismételjük az Ingatlanműhelyben 2010 ősze óta, amikor először kezdtünk el hangosan gondolkodni, kérdezni, válaszokat keresni.Az ötlet onnan jött, hogy mindig kész válaszokat kaptunk. Először a családtól, majd az óvodában, iskolában, a barátoktól majd a munkahelyen is. Kérdések nélküli megkérdőjelezhetetlen válaszokat kínáltak fel nekünk tálcán.

A szófogadó gyerek a jó gyerek tanuljuk meg legelőször. Az iskolában is az volt az okos és ügyes gyerek, aki nem gondolkodott, csak magolt és úgy beszélt, mint egy gép. A gondolkodó gyereket büntették, a kérdező gyereket fegyelmezték, az újító fiatalt betörték, a fiatal felnőttet megalázták. Nehogy már a hülyéje még valami bajt okozzon, tanulja meg a gyorsan hol a helye a rendszerben. Amúgyis az öregek, az idősebbek a bölcsek, a fiatalok nem tudhatnak semmit, fogalmuk sincs az életről.

A gondolkodással, a kérdésekkel, a válaszkereséssel az a gond, hogy rombolják az illúziókat, fenyegetik az illuzionistákat. Higgyünk el mindent és fogadjuk el feltétel nélkül mindazt, amit mondanak, tesznek. Ha átlátunk a szitán, ha felfedjük a trükkjeiket, ha megmagyarázzuk egyoldalú céljaikat, veszélybe sodorjuk őket. Hol van az már, amikor egy fiatal diák diplomamunkájában azt a kérdést feszegette, hogy milyen összefüggés van a magyar lakáspiac és a gazdasági mutatók között. Azt mesélte, hogy a kutatásai a korlátozott információk ellenére is arra vezettek, hogy nincs összefüggés Magyarországon a lakáspiac és a gazdaság között.

Azt állította a diplomamunkájában, hogy az elvárások, az emberek bizalma, hite, a piaci várakozások, magyarul az emberi érzelmek mozgatják a magyar lakáspiacot, semmi köze a lakáspiacnak a gazdaság állapotához. A lakáspiac manipulálható, nem racionális.

A tanára lehülyézte. Ekkora ostobaságot nem lehet megvédeni államvizsgán mondta. Egy közgazdász nem mondhat olyat, hogy egy ország lakáspiaca függetlenül működhet annak gazdaságától, azt meg pláne nem, hogy a lakáspiac irracionális. Érdekes volt újra meghallgatni a visszaemlékezést, amikor a diák meg feltette a kérdést a tanárának, hogy ez is csak egy hipotézis. Bizonyította már valaki számokkal, ábrákkal, példákkal? A tanára meg elhallgatott, nem válaszolt a kérdésre. Nem válaszolt, mert nem tudott rá válaszolni.

A lakáspiacot közgazdságilag Magyarországon addig előtte senki és semmilyen értelemben nem helyezte kontextusba.

Képzeljük csak el, amikor a közgazdászok többsége valami egyszerű és nyilvánvaló kérdést vizsgáltak diplomamunkájukban és kaptak diplomát általában hipotéziseik igazolása után. A lakáspiac meg kimaradt véletlenül mindenki érdeklődési köréből. Csak velünk az a probléma, hogy mi nem hiszünk a véletlenekben. Hiszen vagy albérletben éltek, vagy egy saját lakásban, amit a szülők vettek nekik, vagy otthon lakott még huszonévesen is minden közgazdász főiskolás és egyetemista. Ennek ellenére vagy pont ezért, nem érdekelte sem a főiskolákat sem az egyetemeket Magyarországon a lakáspiac. Erre jött egy diák a semmiből, aki feltett egy egyszerű és nyilvánvaló kérdést, amire a tanára azt a választ várta, hogy igen, a lakáspiac racionális és a gazdasággal harmóniában él. A diák a munkája során pedig nemleges válaszra jutott és irracionálisnak nevezte a magyar lakáspiacot. Hát ez baj.

Bár látta a tanár a diákban az élet ízét, az élet szeretetét, a hajthatatlan vágyat a megismerésre, pontosan az élettől féltette, ahol vannak kérdések, amit nem teszünk fel, mert vannak válaszok, amiket nem keresünk. Ezek azok a válaszok, amik érdekeket sértenek, amik egyben lehetnek mind üzleti, gazdasági és politikai célok elsődleges és másodlagos vetületei is. Tudhatta a tanár, hogy az ingatlanpiac nem egy tiszta világ. Mondjuk mi az! De nálunk különösen nem az. Az ingatlan körül forog az életünk. Ha pedig a magyarok élete az ingatlan körül forog, ahhoz nem egyszerű érdekek fűződhetnek. A diák bele sem gondolt, hogy darázsfészekbe nyúlt. Megtalált egy kényes kérdést egy kellemetlen pontot a magyar társadalom testén, ami minden magyar életére kihatással lehet.

A lakásszerzés, a lakástulajdon, a lakhatás mind a pénzről szólnak. A pénz meg a hatalomról. Életveszélyes dolog a hatalom árnyékában sétálgatni, kérdezni és főleg olyan kijelentéseket tenni, amit senki sem akar hallani.

Azt állítani, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége, magyarul az aktuális vezető politikai erő és államgépezet bizonyos bizonyítványa a lakáspiaci folyamatokra vajmi kevés hatással legyen, az kimondhatatlan. A lakáskérdés, a lakhatás a magyar politika állandó aktuálpolitikai kérdése. Ne vicceljünk már, mert egyáltalán nem vicces! Az elmúlt 100 évben a magyar politika mindenkor azt bizonyította, hogy a helyzet magaslatán áll, megoldja és kezeli a kérdést. Államosítás, akár emberéletek árán, lakások feldarabolása családok tönkretételével, állami bérlakásrendszer kiépítése a magántulajdon felszámolásával, lakásépítések, olcsó építkezési hitelek, szocpol, majd lakásprivatizáció, utána államilag támogatott lakáshitelezés, új építésű lakások pozitív diszkriminációja, piaci alapú devizahitelezés és lakáshitelezés, majd újra lakáshitelezés csak forint alapon, szocpol átnevezése és az új építésű ingatlanok vásárlásának és építésének erős állami támogatása.

Elmaradhatatlan önelégültség, vállveregetés, büszke és széles mosoly, hogy az állam mindig és minden körülmények között a magyar családok érdekeit tartja szemelőtt, vagy a sajátját, de az egy másik kérdés.

Így volt ez 1945 előtt és után is. Ma is így van ez. Minden változik csak a lényeg nem duruzsolják egy refrénben. Aztán nagy bőszen megfelelően nárcisztikus szelek terjesztik a híreket, hogy a magyar államunk és a magyar gazdaság teljesítőképességének a szimbóluma a lakáspiacunk. A lakáspiacon mégis a jövőbe vetett bizalom vagy bizalmatlanság mozgatja a szereplőket.

Ma reggel éppen a GKI hívja fel a figyelmet a szereplők érzelmeinek változására, miközben az állam két kézzel öntené a pénzt a lakáspiacba, nyomja a lakásépítéseket, lakáshitelezéspárti és befolyásolni akarja a lakáspiaci folyamatokat.

Majd az derül ki a GKI mai anyagából, hogy az állam befolyása az irracionális lakáspiacon megkérdőjelezhető. Az a GKI, amelyik éppen felfelé módosítja a gazdasági mutatókkal kapcsolatos várakozásait, tehát optimistább a magyar gazdasági környezetet illetően, addig a lakáspiaci folyamatokat a gazdasági pályától eltérően ítéli meg. Eltelt jó néhány év, amióta az a diák lediplomázott, megvédte a diplomamunkáját és cáfolta a hipotézist a magyar gazdaság és a lakáspiac kapcsolatáról. Nem is ő volt a vizsgabizottság kedvence meséli. Inkább az igyekezetét, az alaposságát és a szorgalmát értékelték, mint sem a munkájának a gyümölcsét. Ostoba kölyök, majd benő a fejelágya. Ma már ott tartunk, hogy egy gazdaságkutató intézet mondja ki azt, amit a diák a diplomamunkájában kimondott. Azért nem olyan nyilvánvalóan, mert ezt többen inkább csak a divatos „mikoresnekmáralakásárak” mozgalom népszerűséget hajhászó újabb mintapéldájaként értékelhetik.

Ha a lakásárak bűvköréből ki tudunk szakadni, eljutunk oda, hogy az érzelmeink, a gondolkodásunk, a hozzáállásunk, a piaci várakozások jóval nagyobb hatást gyakorolnak a lakáspiacunk jövőjére, mint a gazdasági környezetünk. Meglehetősen mostoha gazdasági körülmények között is megmagyarázhatatlanul optimista lakáspiacot láthatunk, ahogy megjelennek a félelmek, az aggodalmak, a csalódottság és reménytelenség, magyarul a fékek egy alapvetőleg prosperáló gazdaságban. Szentimentális a lakáspiac és melodrámára igencsak hajlamos Magyarországon. A lakáspiaci fordulat sosem a lakásárakban keresendő. Ha megváltozik a hangulat, megváltozik a lakáspiac is. A lakáspiac ciklikussága javarészt attól függ, hogy a szereplők hol jobb és hol bal lábbal kelnek és fekszenek, jót vagy rosszat álmodnak, szerelmesek, féltékenyek, megcsalták őket, vagy ők csaltak meg valakit, esetleg csak úgy behisztiznek. A magyar lakáspiac Magyarország lelkivilágától függ.

Kép: Instagram.com

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A magyar lakáspiac Európában

lakásárak lakáspiac albérletpiac újlakáspiac EU deloitte property index European residential markets Ingatlanműhely

Beszélgessünk és gondolkodjunk. Legyünk türelmesek és megértőek. Figyeljünk oda másokra, ne csak magunkkal legyünk elfoglalva. Foglalhatnánk össze a legfrissebb európai lakáspiaci körképet, amit a Deloitte hatodik alkalommal jelentetett meg. Mi harmadik alkalommal beszélgetünk és gondolkodunk róla. Higgadtan, nem elveszítve a józan eszünket. Nincsenek izmusok, érdekek, cenzúra, csak a tiszta gondolatok.

Hej, de szeretjük a szabadságot, amikor úgy élünk, mint levegőt veszünk, elhatározásoktól és befolyásoktól mentesen, csak ösztönösen, ahogy csak egy ártatlan újszülött képes. Nem vagyunk megrontva, nem molesztáltak minket, nem bántalmaztak, nem lettünk semmilyen családon belüli erőszak áldozatai.

Hej, de nem szeretjük, ha sajnáltatja valaki magát, történeteket talál ki, lódít, ferdít, kiszínez, félremagyaráz. Ezért is hasznos ez a kiadvány, mert arra figyelhetünk oda mások hogyan gondolkodnak rólunk. Na nem rólunk magyarokról, hanem a lakáspiacunkról és annak közvetlen környezetéről.

lakásárak lakáspiac albérletpiac újlakáspiac EU deloitte property index European residential markets Ingatlanműhely
 Európában az albérlepiac nálunk az egyik legkisebb

Kezdjük azzal, hogy az albérletpiacunkat sokkal nagyobbnak érezzük mi itthon, mint amekkora az valójában. Az albérletszezon kellős közepén, nem is jöhetne jobbkor ilyenkor egy hidegzuhany. Európában gyakorlatilag az egyik legkisebb albérletpiaccal rendelkezünk. Nálunk kevesebben csak Szlovéniában élnek piaci alapú albérletben. Fontos, hogy piaci alapú albérletről beszélünk, a fehérről és a feketéről is. Igen, a NAV és a KSH is tudja, hogy ki van adva a lakásunk, akkor is ha eltitkolni próbáljuk. Ne legyenek illúzióink, ne ringassuk magunkat tévhitekbe, hogy jól átverjük az államot és mi milyen ügyesek vagyunk. Ha akarnák behajtanák. Ezért halkan jegyezzük meg, hogy csak megtűrik, csak nem tudni meddig. Csak hát ez egy másik történet, ne kalandozzunk el, mert jön a következő ábra, ami egy általános kérdést feszeget.

lakásárak lakáspiac albérletpiac újlakáspiac EU deloitte property index European residential markets Ingatlanműhely
Debrecen,  Győr és Budapest Európa lakáspiaci hozamának élmezőnyében

Az albérlet jó üzlet vagy sem? 7% feletti bruttó hozammal csak dán, lengyel és magyar városok szerepelnek a listában. Budapest a 2. legjobb hozamot produkálja, alig mögötte picivel lemaradva Győr és Debrecen. A 7,8-7,9 %-os magyar hozamok az európai élmezőnybe repítik Magyarországot. Nem csak rajta vagyunk a térképen, de igen figyelemre méltó helyen is. Aztán nem felejtjük el, hogy a számok ígéretesek, de közben a piaci alapú albérletpiac meg kicsi. Ez azt jelenti, hogy a kereslet korlátos. Aki új belépő, az egy ilyen pici piacon könnyen megütheti a bokáját. Az albérletpiacunk meg tradicionálisan önző, nem foglalkozik sem a bérlők számával, sem az igényeikkel. A bérbeadók többsége csak úgy piacra lép, valamilyen elvárásokkal és legtöbb esetben piaci ismeretek hiányában. Meghirdetem és kiadom, gondolják még ma is sokan Magyarországon. Aztán ez a valóságban még sem ilyen egyszerű történet. Mindenki saját lakásban akar élni Magyarországon, még a bérlők is, ahogy ezt már számtalanszor elmondtuk. A tipikus bérlő fiatal. Ha fogynak a fiatalok, mert egyre kevesebb gyerek születik, akkor fogynak a bérlők is. Ha elvándorolnak a fiatalok, akkor meg pláne szembe kell néznünk a valósággal. A bérlők keresleti oldalát ezek mind befolyásolják. A hozamok önmagukban azoknak jelentenek örömöt, akik ki tudnak adni kevés költséggel, normális bérlőknek. Mindenki másnak csak egy álom. Olyan ez, mint a lakásárak növekedésénél azt érezni, hogy a pénz már a zsebünkben van, miközben a lakást még meg sem hirdettük eladásra. Az álmodozás az élet megrontója, higgyék el, ez a lakáspiacon is igaz. Hozamot nem előre, hanem utólag számolunk Magyarországon. Ezt a Deloitte nem írta oda, mi hozzá tennénk, mert nagyon fontos. A magyar albérletpiac kiszámíthatatlan és nagyon kockázatos pontosan a mérete miatt és főleg a bérlők miatt. Sokat lehetne még erről beszélni és gondolkodni is. De most tovább megyünk az európai lakáspiacot vizsgáló áttekintésben.

lakásárak lakáspiac albérletpiac újlakáspiac EU deloitte property index European residential markets Ingatlanműhely
A budapesti újlakások árnövekedése az egyik legnagyobb volt Európában

Azt látjuk, hogy nem csak az albérletpiaci hozamok miatt érdekes Magyarország. Úgy látszik, hogy az új építésű lakások árai Párizs után, Budapesten változtak a legtöbbet 2015 és 2016 között. A több mint 15%-os árváltozás nem csak a saját lakásra spóroló bérlőknek rossz hír. Ők úgy érzik egyre távolabb kerülnek a saját lakástól, vagy valami patkánylukra futja majd. A vásárlók azt látják, hogy a lakáspiac rohamosan drágult Magyarországon az elmúlt években. Ha nő az új lakások ára, akkor nő a használt lakások ára is Ezt a lakáspiaci összefüggést talán egyszer majd mindenki elfogadja. Ma még inkább a kételkedők vannak többségben, akik nem csak az albérletipiacot érezhetik feketedoboznak, de magát a teljes lakáspiacot is. Nem értik mi miért történik, mi mivel van összefüggésben. Ezért várják és magyarázzák egyesek hangosbemondón akár már 2 éve, hogy most már a lakásáraknak csökkenni kell. Csúsznak el banán héjon, hogy hol éppen árnövekedést hol éppen árcsökkenést mérnek. Tényleg úgy beszélnek a lakáspiacról, mint a lottószámsorsorlásról. Beszélnek forgalomcsökkenésről, miközben Magyarországon növekvő lakásárak mellett nem csökken, hanem nő a lakáspiac mérete. De hidegen hagyja ez a kuruzslókat és az apostolaikat.

lakásárak lakáspiac albérletpiac újlakáspiac EU deloitte property index European residential markets Ingatlanműhely
A bérek hiába növekednek, az új építésű lakások gyorsabban drágulnak egész Európában

A lakáspiacon a bérek növekedését is sokan úgy értékelik, hogy az egyértelműen jót jelent a vevőknek, kedvező helyzetbe hozza őket. Ez részben igaz is, de biztosan nem az újlakáspiacon. Ott évről évre egyre távolabb kerül egy átlag magyar egy átlagos új építésű lakástól. Érzik ezt a lakásépítők is, hogy az új építésű lakások piaca korántsem olyan tömegpiac, mint volt 10-15 éve. Az építőiparra fogják a problémáikat, hogy ők építenének, de nincs kivel, mert közben sorban állnak az újlakásokért. Aztán tudjuk, hogy nem minden új lakást lehet itthon sem eladni. Meg azt is tudjuk, hogy nem egyre több, hanem egyre kevesebb vevő gondolkodik új lakásban. Azt is tudjuk, hogy az új lakások kínálata is igen egyenlőtlen. A beruházók ott építenek ahol tudnak. Aztán vagy lesz rá vevő vagy nem. Közben meg azt látjuk, hogy az új családi házak építése reneszánszát éli. Az új építésű lakások statisztikáját, a kiadott építési engedélyek számát jótékonyan befolyásolja a sok új tervezésű családi otthon. Ezzel el lehet fedni azt a problémát, hogy a társasházi lakások piaca gyengélkedőn van, mert látjuk, hogy magyar új építésű lakás egyre elérhetetlenebb. A bérnövekedés ellenére egyre távolabb kerül egy magyar egy új építésű lakástól. Ez nem magyar jelenség, hanem európai trend. Csakhogy, van itt egy kis különbség. Az új építésű otthonokra nem csak nálunk, hanem szerte a világban jellemző a hitelből vásárlás. Arányaiban véve, sokkal több vásárló hitellel vesz új lakást, mint használtat. Ezért a hitelpiac nagyban befolyásolja az új lakások értékesítését.

lakásárak lakáspiac albérletpiac újlakáspiac EU deloitte property index European residential markets Ingatlanműhely
No komment!

Európában nálunk kedvezőtlenebb feltételekkel sehol nem lehet jelzáloghitelt felvenni mutatja a Deloitte ábrája. Az újlakáspiacon a keresletet az árak dinamikus növekedése mellett éppenséggel a hitelpiac sem enyhíti. Bár mi itthon két kézzel verjük a mellünket, mint King Kong, hogy eljött a hitelpiaci kánaán, közben meg ordas nagy felára van a magyarországi jelzáloghiteleknek. Több hitelt veszünk fel ennek ellenére, mert muszáj. Hitel nélkül nem nagyon tudnának így növekedni a lakásárak, mint amennyire képesek. Azért még mindig az jár a legjobban, aki készpénzre vásárol és nem bonyolódik hitelfelvételbe. Vagy legalábbis túl nagy hitelben, adósságban nem érdemes itthon gondolkodni. A grafikonon nincs ott, de nálunk azért az átlagos lakáshitel nem túl magas. Éppenhogy, csak módjával, nagyon óvatos a többség. Félünk a hiteltől, ódzkodunk tőle és ha megnézzük ezt az ábrát, akkor azt mondanánk, hogy tudatalatt jól működnek az ösztöneink. Valami nem okés a magyar lakáshitelezés körül. Így kilógni az európai sorból több mint ijesztő.

Közben meg a lakásárak megállás nélkül csak nőnek és nőnek. Megállíthatatlan folyamatnak tűnik annak ellenére, hogy az albérletpiacunk mérete a lakásbefektetéseknek nem kedvez. Az sem számít, hogy fogynak a bérlők, mert kevés a fiatal, az elvándorlás is nagy divat, illetve erőn felül, belerokkanva is, de akkor is saját lakást veszünk, ha ez az egészségünk kárára megy, az életünket rövidítjük meg vele. Abban reménykedünk, hogy majd a gyerekünknek jobb lesz, nekünk már úgy is mindegy. Az sincs hatással a lakásárakra, hogy a bérek növekedése messze elmarad a lakásárak növekedésétől. A lakáspiacra a megtakarítások vannak hatással, nem a bérek. Abból  lesz lakásvásárló, akinek van ehhez megfelelő megtakarítása. A jó fizetés nem egyenlő azzal, hogy valakiből potenciális vevő legyen. Tele is van a lakáspiac lakásturistákkal, akik azt hiszik, hogy kicsi önerővel vagy szinte anélkül, a fizujukból mindjárt saját lakást is tudnak venni. Mondjuk van ehhez egy média háttértámogatás is. Előszeretettel beszélünk úgy a lakásvásárlásról, hogy az önerő, a megtakarítás kérdését nem zárójelbe nem tesszük, hanem úgy teljes egészében kihagyjuk a gondolatmenetből. Marad a lakáshitel és a törletszőrészlet. Szakmai portálók magyarázzák bőszen a lakásvásárlást, mint a habos tortát, úgy hogy elhallgatva azt feltételezik, hogy nálunk mindenki tízmilliókat tart otthon párnákban vagy a bankban. Vannak ilyenek, akik közül vásárolnak is lakást akár maguknak, a gyereküknek, nyugdíjelőtakarékosság miatt, vagy csak úgy, mert hatottak rájuk a média hírek. Vegyünk lakást, éljünk benne vagy adjuk ki, mert a lakás az olyan kézzelfogható valami. Nem lehet elbukni, már ha meg van építve. Új lakásoknál azért előfordulhat, hogy nem lesz belőle semmi és futhatunk a pénzünk után. Használt lakásoknál is belefuthatunk műszakilag lakhatatlan lakásokba. A saját ház építése is jár némi kockázattal, aminek csúnya vége lehet. Szóval vannak sztorik, lehet beszélgetni és hangosan gondolkodni, megosztani a véleményeket. Legyünk türelmesek és megértőek egymással és a lakáspiaccal egyaránt. Sok érdekességet tanulhatunk egymástól és a lakáspiactól is, ha van hozzá nyitott fülünk és szemünk.

Forrás: Overview of European Residential Markets 6th Edition by Deloitte

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább
«
123

Ingatlanműhely

blogavatar

Ingatlanpiac meztelenül - így kell dobozon kívül gondolkodni. Önképzőkör, ahol a hírekben az igazságot mutatják, nem a biztonságról beszélnek. A blogot az élet írja.

Legfrissebb műhelymunkák

Vélemények

Twitter