Arte legis

lakástörvény lakásbérleti jogviszony lakásbérleti szerződés albérletpiac albérleti szerződés 2018 Magyarország Ingatlanműhely

…a magyar társadalom nem rendezkedett be a bérlakások használatára: sem a jogrendszer, sem a tulajdonosok, sem a bérlők. Magyarországon az ingatlantulajdon továbbra is státuszszimbólum. Ebben hosszú távú szemléletváltásra lenne szükség, a bérlakáspiac szabályainak megfelelő kialakítására.” - írja Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza a vg.hu Oda megyünk lakni… személyes véleményének hangot adó cikkében.

Ez egy olyan vitatéma egyébként, ami koránt sem biztos, hogy megfelelő tárgyi tudás nélkül konstruktív és eredményes tud lenni

Téves és hibás alapon nyugszik az a feltevés, hogy a lakásbérleti jogviszony, a lakások kiadása ne lenne megfelelően szabályozva ma Magyarországon. A szabályok jók, csak nem tudjuk alkalmazni őket, mert egyrészt nem ismerjük őket, másrészt a jogalkalmazók, a hatóságok sincsenek vele teljes mértékben tisztában. Rossz jogértelmezési hibák miatt ne a szabályokat, a törvényt hibáztassuk, hanem inkább saját magunkat.

Azt követelni újra és újra, hogy új szabályozásra van szükség, az a jelenlegi rossz jogértelmezési gyakorlatot nem orvosolná. Ugyan olyan rosszul lehetne értelmezni egy új szabályozást is – mindezt szem előtt tartva – ne új törvényekért lobbizzunk, hanem ki kell küszöbölni a hibás jogértelmezésből fakadó társadalmunkra kártékony jogalkalmazási anomáliákat.

Mindenki tudja, hogy minden törvény annyit ér, amennyire betartják

Nálunk a lakásbérbeadási törvényeket nem tartják be – nem csak a bérbeadók és a bérlők - sokszor még maguk a hatóságok sem, köztük a bíróságokkal együtt. Mivel szűk rétegprobléma a lakásbérlés, kevés embert érint, nincs nyomás a jogalkalmazókon, hogy megfelelő jogértelmezés mellett legyenek rendezve a lakásbérlés körüli jogviták.

Amire igazán szükség lenne, azok a gyorsan ítélő bíróságok ilyen jellegű kérdésekben.

Létezik ilyen intézmény nálunk bűncselekmények esetén, amikor látványosan, pár nap alatt a bíróság eredményre jut. Addig a lakások körüli jogviták lassú, körülményes és időhúzó eljárást eredményezhetnek, ami nem a lakásbérlési szabályok hibája. Tényleg nem, azok maguk is gyorsan ítélő bíróságokért kiáltanak.

Nem új szabályokra van szükség, hanem a szabályok betartását és betartatását kellene komolyabban venni Magyarországon

Minden benne van a jelenlegi szabályozásban, amit egyébként ma sokan hiányolnak. Azt mondják ugyanis, hogy védi a bérlőt az ingatlan tulajdonosával szemben. Védeni nem védi, sőt, jóval szigorúbb, mint azt sokan gondolják csak azért, mert nem is ismerik a jelenlegi lakásbérlési jogviszony szabályozását.

A hatóságok és a bíróságok védik a bérlőt azzal, hogy lassúak, borzasztóan lassúak egy olyan kérdésben, ahol minden nap számít. A hatóságok és a bíróságok vitatható jogértelmezési gyakorlata védi a bérlőt, nem a törvény. Ez is egy nagyon-nagyon fontos különbség.

Ha lenne új szabályozás, a hatóságok és a bíróságok továbbra is rosszul értelmezhetnék azt, hibás és téves, nem is olyan ritkán káros előítéletektől sem mentesen. Látható, hogy még a véleményét széles nyilvánosság előtt felvállaló közgazdásznak sem biztos, hogy van jogilag fogalma a jelenlegi lakásbérleti jogviszony kereteiről, de véleménye az van róla. Ez is káros jelenség nálunk, hogy úgy beszélünk és úgy kritizálunk számunkra teljesen ismeretlen témákat, és úgy keresünk rájuk megoldásokat, hogy közben nem is a valódi problémákat feszegetjük. Ha rosszak a kérdéseink, akkor arra csak rossz válaszokat adhatunk.

Jó kérdésekre van szükség, különben több kárt okozhatunk, jó szándék ide vagy oda

Ha nem vagyunk azzal tisztában, hogy nálunk a rossz jogértelmezés és a körülményes(kedő) jogérvényesítés az alapvető hiba – ami egyébként nem csak a lakásbérlési jogviszony körüli jogvitákra igaz – akkor addig nem is beszélhetünk valódi megoldáskeresésről.

Egy új szabályozás semmit sem ér anélkül, ha nem tanulunk meg már végre jól és helyesen jogot értelmezni, ha továbbra is nehéz és időigényes marad a hatósági és bírósági út, ahol a jogérvényesítés nem a szabályozástól függ, hanem a "bonyolító" vagy a  bíró jó- vagy rosszindulatától.

Ez pedig már a bíróságok körüli széleskörű társadalmi vita igen csak háborgó tengerére visz minket:

A magyar jogállam legnagyobb kritikája lehet ma az, hogy a bíróságok nem képesek a törvények helyes értelmezésére, az ügyek gyors és hatékony lezárására, mert egymásnak is ellentmondó jogértelmezések alapján hoznak veszélyesen szubjektív döntéseket úgy törvények nevében, hogy abban a törvényalkotó akarata (= a társadalmi érdek védelme) érvényesülhet a legkevésbé.

A jelenlegi lakásbérlési jogviszony szabályai nem gumitörvények!

Szigorú és egyértelmű, teljesen félreérthetetlen szabályozásról beszélünk. Szigorú és egyértelmű, teljesen félreérthetetlen, gyorsan intézkedő hatóságokra és villám gyorsan ítélő bíróságra van szükség nem csak a lakásbérlés körüli jogvitákban, hanem minden másban is ma már Magyarországon. A világ felgyorsult, ezért jogos társadalmi érdek, hogy sokkal, de sokkal „okosabb” jogalkalmazókra van szükség, mert a szabályozás mit sem ér, ha nem tudják azt megfelelően a jogalkotók akarata szerint betartani és betartatni.

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Para...normális jelenségek az albérletpiacon

albérletpiac lakásbérleti jogviszony lakásbérleti szerződés bérlő szűrés bérlő kiválasztás Magyarország Ingatlanműhely

Az albérletpiacról nem könnyű újat mondani, mi mégis mindig megtesszük. Az év utolsó heteinek nem ez a slágertémája az biztos. Nem mondhatja senki, hogy kattintásvadász munkával készültünk.

Viszont kiadó lakások mindig vannak és bérlők is nézelődnek még ilyenkor is. Vannak olyan bérlők, akik a karácsonyfát már egy új lakásban szeretnék felállítani. Nem kígyózó sorokban állnak az utcán, de léteznek az albérletpiacon. A bérbeadók, akiknek a lakása nem talált bérlőre, már kezdenek aggódni, hogy jaj, ha nem költözik bérlő karácsony előtt a kiadó lakásukba, akkor még hosszú hetekig, akár hónapokig állhat majd üresen. Ők is tudják, hogy vannak ilyen bérlők és alig várják, hogy végre megcsörrenjen a telefon, megjöjjön egy sms vagy email üzenet, hogy meg akarja nézni a lakást a bérlő.

Ezt a messiásvárást tudják ám az ilyenkor kereső és nézelődő bérlők is. Tudják azt, hogy a bérbeadók ilyenkor még az átlagosnál is rugalmasabbak lehetnek, elnézőbbek és szinte bármit tolerálnak, ha az a lakás kiadásához vezet. Pontosabban, több kockázatot vállalnak ilyenkor a bérbeadók, ami már a rosszhiszemű bérlőknek kedvez. Nem figyelnek annyira a megérzéseikre ilyenkor a bérbeadók, könnyelműek lehetnek, olyan bérlőket engedhetnek be a lakásukba, akiket nem kellene.

Most egy olyan jelenséget járunk körbe, ami azzal kezdődik, hogy a bérlővel előbb írunk alá szerződést, mint ahogy a lakást átadnánk neki

Szeretik ezt a bérbeadók és a bérlők is, mert mindenkinek tervezhetővé válik a költözés. Általában néhány héttel és átlagosan 1 hónapnál nem sokkal hamarabb írnak alá a felek ilyenkor szerződést. Mindenki boldog tud lenni. A bérbeadó azért, mert a lakást legalább már nem kell hirdetni és mutatni, a bérlő meg azért, hogy nem kell tovább a szabadidejében lakásokat nézegetnie. Ez főleg ilyen időszakokban, tehát valamikor november-december hónapjaiban az átlagosnál gyakoribb lehet. Aki decemberben akar költözni, az akár már novemberben aláírt bérleti szerződést. Aki januárban akar költözni, ő pedig még karácsony előtt simán bevállal egy új bérleti szerződést.

A bérbeadók ilyenkor általában a  pénzügyi biztosítékot kérik. A lakbér és a rezsi díjak csak a beköltözés napjától lesznek majd fizetendők.

FONTOS:

Költözzön bármikor a bérlő adott hónapban, mindig egész havi lakbér legyen az első és csak a második legyen törthónap, amit egyértelműen rögzítsünk a szerződésben. Taktikázó bérlők jönni fognak akár többször is a "félhavi", de akár hónap végi költözésnél  "pár napi" lakbérrel is. Ne dőljunk be a hízelgésüknek!

Igazából az egész lakásbérleti jogviszony a lakásátadás napjával kezdődik. Csakhogy lehetnek, akadnak olyan bérlők, akik egészen máshogyan viselkednek a lakásbérleti szerződés aláírása előtt, mint utána. Főleg ilyenkor, amikor a bérlők tisztában vannak vele, hogy a bérbeadónak nagyon erős érdeke fűződik ahhoz, hogy a bérlő ne csak aláírja a szerződést vele, hanem be is költözzön a lakásba. Nagy hiba bérbeadóként azt hinni, hogy a lakásbérleti szerződés aláírásával véget ér a bérlők megszűrése és kiválasztása.

Előre aláírni szerződést bizonyos szempontból előnyös és bizonyos szempontból hátrányos is

- Hátrányos, mert nem hirdeti a bérbeadó a lakást, így bérlőt veszíthet, aki akár sokkal megbízhatóbb emberileg és anyagilag egyaránt, és még hamarabb is költözne, mint a már kiválasztott bérlő.

- Előnye, hogy van idő kiismerni a leendő bérlőt. Nem árt, ha fel vagyunk készülve nem várt helyzetekre, ahol a leendő bérlő egyre inkább kimutatja a foga fehérjét.

Nézzük az intő jeleket, amiből elkezdhetünk gyanakodni, hogy akivel bérleti szerződést írtunk alá, az még sem az, akinek kulcsot adnánk a lakásunkhoz

- A szerződés aláírásakor az előzetesen egyeztetett pénzügyi biztosítékot még sem hozta magával készpénben. Mea culpa, mesedélután és az „Azt hittem utalhatom” is. Utalhatja, ha az van benne a szerződésben. Ha nem és olyan bérleti szerződést ír alá, hogy a pénzügyi biztosítékot a szerződés aláírás napján készpénzben megfizette, akkor ez egyáltalán nem túl jó kezdet. Ilyenkor kényszerből ráírthatjuk tollal és már nem úgy néz ki a szerződés, ahogy előre megterveztük. Természetesen ez mind olyan időpontban történik, amikor már nincs utalási idő. Jön az ígéret, hogy holnap azonnal átutalja. Aztán másnap mégsem jön meg az utalás. Egy kis unszolásra utal a bérlő, de nem annyit, amennyi a bérleti szerződésben van. Már megint jön az „Azt hittem mondat”. Aztán ha figyelmesek vagyunk, kiderül, hogy a fennmaradó részt egy másik bankszámláról utalja. Ha figyelünk, márpedig figyeljünk oda minden részletre. A különböző számláról utalás nem véletlen, inkább kicentizett, szűkös, erősen korlátozott anyagi hátteret sejtet. Ez már mások problémáiban és szennyesében turkálást jelent. Sokszor kapunk ilyen kritikát, hogy milyen gusztustalan és visszataszító, amikor egész mélyen gázolunk a magyar mocsárban.

A bérlő problémája a bérbeadó problémája is. A jóindulat, a jóhiszeműség, a mindent és mindenkivel meg lehet beszélni naiv gondolat sok bérbeadó gyengesége. Ezt használják ki az albérletpiac hírhedt bérlői. Ravaszak, rafináltak, ügyeskedők. Minél inkább nyeregben érzik magukat, vagy biztonságban, annál inkább megmutatják valódi énjüket.

- Ha már nagy nehezen túlvan a bérbeadó a szerződés aláírásának és a pénzügyi biztosíték megfizetésének izgalmain, jöhetnek a további meglepetések. Egyszer csak jön az email a lakásban készült fotókkal, hogy ezt és azt kéri megjavítani. A lakásban még arról volt szó, hogy azért fotóz, hogy neki is meglegyenek a képek, például berendezés/bútorozás miatt. Aztán kiderül, hogy a bérlő időközben mindenféle hibákat fotózott. És az még hagyján, hogy önállósítja magát, úgy fogja bevezetni, hogy „Ahogy azt közösen megbeszéltük, akkor legyen kijavítva ez és az”.

Elkezd a bérlő olyan szavakat adni a bérbeadó szájába, amit nem is mondott a bérbeadó.

A legtöbb bérbeadó nem fog belemenni azonnal konfliktusba és azt mondani, hogy erről nem volt szó. Finoman visszautasítja a bérlő javítási kérését és annyit mond, hogy azoknak a javítása (általában falakon és nyílászárók körüli repedések) nincs tervben.

- A bérlő úgy csinál, mint ha mi sem történt volna. Megint eltelik pár nap vagy hét és megint olyat állít, amit a bérbeadó nem mondott. De ha azt gondoljuk, hogy nem lehet még ilyenkor is szintet lépni?

Akkor válik csak igazán félelmetessé a helyzet, amikor a bérlő féligazságokra építő valótlanságokat állít.

Magyarul elkezdi keverni a lapokat. Az ilyen bérlők ügyesen előkészítik a terepet már előre. Megbeszélhetik a bérbeadóval, hogy van-e lehetőség a lakásba akár bútort szállítani, még a lakásátadás előtt. A legtöbb bérbeadó kedves és udvarias. Azt mondja a jóindulatú bérbeadó, hogy persze, előre egyeztetve beengedi a szállítókat. A bérlő örül és mosolyog. Majd hetekkel később ezt már úgy adja elő a bérbeadónak, hogy a "Megbeszélteknek megfelelően a költözés előtt x nappal kulcsot kaphat a lakáshoz". A költözés az ilyen bérlők nyelvén azt jelenti, hogy attól a naptól számolódik a lakbér és a rezsi. Ingyen szeretnék használni lakást, ezért kérnek előbb klucsot, mielőtt lakbér és a rezsi fizetése indul. Ártatlan kérésnek tűnik. Most néhány napon miért rugózna már a bérbeadó? Erre épít az ilyen bérlő is. Csak itt az a veszélyes, hogy olyan szavakat ad a bérbeadó szájába, amit az sohasem mondott. Mert ha megkéri a bérbeadót, hogy nem lehetne esetleg hamarabb megkapni a kulcsokat, az egész más, mint az, hogy ő jogot formál rá, meg nemlétező bérbeadói ígéretekre hivatkozik. Mondjuk ki kerek perc, hazudik és hazudozik.

A szerződés aláírása után a bérlők viselkedése lehet teljesen paranormális 

Ez egy folyamat, nem egyedi vagy egyszeri esetekről van szó, hanem egy teljes eseménysorozatról. A bérleti szerződés aláírásakor még türelmes és megértő a bérlő, a lakás átadása előtt egyre türelmetlenebb és követelőző lesz. Főleg olyankor, ha nem jár sikerrel, hiába minden próbálkozása. A taktikus bérlő például szó nélkül átutalja a lakbért, hogy ezzel próbáljon meg még inkább hatást gyakorolni a bérbeadóra, hogy átadhatja a lakást a szerződésben rögzített napnál korábban is. Nem előre szól, hogy utal, hanem utólag, hogy már utalt és átvenné a kulcsokat, mert „Megbeszélték és vagy a bérbeadó megígérte”.

A bérlő taktikusságát most már egész más aspektusba kell elhelyezni. Arra épül a taktika, hogy a bérbeadók is általában az aktuális bevételeikhez igazítják a kiadásaikat. Könnyen előfordulhat, hogy a bérbeadónak nem áll különösebb anyagi érdekében, hogy például mindent visszautaljon a bérlőnek és ne adja át neki a lakást.

Bérbeadóként alapvető szabály, hogy a pénzügyi biztosíték mindig álljon a rendelkezésünkre.

A megélhetési bérbeadók, akiknek kenyérre kell, azok gyakran azonnal elköltik és nehezükre esik újra előteremteni. Így eszükbe sem jut, hogy ha a bérlő taktikázik az több mint intő jel lehet.

Az ilyen anyagias bérbeadókat könnyen lehet motiválni pénzzel és eszük ágába sincs olyan pénzt visszafizetni hamarabb, amit ők csak egy év múlva terveztek a bérlőnek visszaadni. Ha ilyen bérbeadó előbb kapja meg a lakbért is, ő azonnal nyitott lesz a kulcsok hamarabb átadására, még ha a bérlő amúgy nyilvánvalóan hazudozik is számára. Őt a pénz jobban érdekli, mint a bérlő megbízhatósága.

Aki nem szeretné megégetni magát, az ilyenkor már jóval óvatosabb és körültekintőbb

Felhívja a bérlő figyelmét, hogy hiába fizetett előbb lakbért, a kulcsok átadása a lakásbérleti jogviszony kezdetét jelenti, függetlenül attól, hogy mi van az aláírt szerződésben. Ezt elmagyarázza szépen a bérlőnek, felhívja a figyelmét, hogy ezt írásban rögzítik is, amikor átadja neki a kulcsokat, nem csak a leltárt és az órákat. Viszont az ilyen taktikázó bérlő is extrém mód anyagias, nagyon nagyon anyagias. Ő nem hajlandó több fizetési kötelezettséget vállalni, mint amennyit tervezett. Ravasz módon, ezért elfogadhatja a szerződés szerinti kulcsátadás napját, de azt olyan korai, általában nagyon korai időpontban javasolja, ami biztosan nem jó a bérbeadónak. Az külön történet, ha előre tájékoztatva van arról a bérlő, akár már a szerződés aláírásának a napján, hogy körülbelül mikor számíthat a lakás átvételére. Akkor megérti, később már hallani sem akar róla.

Az egyik legtipikusabb érve ilyenkor a háborgó bérlőnek, hogy szerződés szerint, ő már 0 óra 1 perctől a lakást átveheti, mert a lakbér onnantól él. Goromba és sértő szavakat is kaphatnak bérbeadók, akik idáig eljutnak egy bérlővel.

Ott állnak, hogy eltelt néhány hét és mondjuk most december közepén újra meg kell hirdetni a lakást, mert ez a bérlő minden kétséget kizáróan vállalhatatlan. Nem lakbérrel számolhatnak decemberben, hanem mindent vissza kell utalni a bérlőnek. Higgyék el, ez a legjobb döntés, még ha bérbeadóként az ilyen kudarcok fájó pillanatok.

Inkább álljon üresen egy lakás, mint hogy bevállaljunk egy bérlőt a pokolból

- Egyoldalú jognyilatkozattal megszüntethető a szerződés, mielőtt a lakásbérleti jogviszony elkezdődne. Minden pénzt, amit a bérlő fizetett, ugyanoda utaljunk vissza, pontosan ugyanolyan összegekben, mint amit a bérlő fizetett.

Sárdobálásba és szájkaratéba ne menjen bele senki. Ne próbálja meg senki se megmagyarázni az ilyen bérlőnek, hogy valótlanságokat állít.

- Az se tévesszen meg senkit, ha a bérlő szigorú és egyértelmű választ kap a „kirohanására”, attól hirtelen barátkozó és hízelgő lesz. Jön a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon süket dumájával, hogy a bérbeadóval közös az érdeke, hogy a lakást átvegye.

- Nem, itt azonnal ki kell lépni, azonnal utalni a bérlőnek, és azonnal elbúcsúzni a bérlőtől, és a lakást újra meghirdetni.

Akár közjegyző előtt írtuk alá a szerződést, akár csak tanúk előtt, kutyából nem lesz szalonna.

- Aki beengedi az ilyen bérlőt, az ne a bérlőt hibáztassa később és ne is a magyar jogrendszert, hanem csakis saját magát. Aki magának vermet ás, az a saját maga sírásója is lehet.

Az ünnepek előtti és utáni időszakban a taktikázó, paranormális bérlők általában mind megtalálják a bérbeadójukat. Bérbeadóként arra is gondoljunk, hogy lehet mi megúsztuk, de egy másik bérbeadót biztosan be tudnak majd hálózni. Nem kellene, hogy így legyen, ha a pénz nem tudná helyettesíteni a bizalmat. De egyelőre még tudja, sajnos. Vigyázzon magára minden bérbeadó, ne engedje senki, hogy pokollá tegyék az életét, amiért áldozattá válik saját jóindulatának és jóhiszeműségének, empátiájának. Jónak lenni jó, ha nem velejéig romlott emberekkel kerül szembe az ember.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ahol véget ér a bizalom, ott kezdődik a jog

albérletpiac lakásbérleti jogviszony lakásbérleti szerződés felmondás szerződés megszűnése Lakástörvény Ptk. lakáskiürítés birtokper Magyarország Ingatlanműhely

Az emberi tényező minden esetben rizikófaktor. Ezt mint ha elfelejtenék azok a híradások, ahol egy lakás hasznosítását könnyűnek, a pénzcsinálást kockázatok nélkül %-ban kifejezhetőnek tartják. Vegyél egy lakást, ad ki és majd dől a lé, néhány év és megtérül a befektetett tőke. A lakásárak emelkedése megosztó. Mögötte racionális érvként a lakások hasznosításából származó kecsegtető bevételeket látják. A kockázatok meg hiányoznak a képletből.

Az utóbbi évek lakásárnövekedése mellett, a kiadó lakások piaca kockázatos bérlőkkel találta magát szembe.

A jó bérlők vagy lakást vettek, vagy külföldre költöztek, de egyébként is jelentősen kevesebben vannak, mert a demográfiai hatások a bérlők számát és minőségét egyaránt befolyásolják. A lakások árai a hasznosításuk kockázatát biztosan nem fejezik ki. Ez egy eléggé beárazhatatlan kockázat.

Úr isten, a bérlő nem akar elköltözni!

Most egy olyan példán mutatunk be egy kockázatot, ami életszerű, bárkivel megtörténhet.

1.  A lakást határozott 12 hónapos bérleti szerződéssel lakja a bérlő. Fizet, nagyjából minden rendben.

2. A bérbeadó mégis úgy gondolja, hogy a határozott idő leteltével új szerződést nem köt a bérlővel.

3. A szerződés lejárata előtt kb. 60 nappal, tehát időben jelzi, a bérbeadó a bérlőjének, hogy ezzel a lakással ne tervezzen hosszabb távon. Ez eddig mind szép és jó, korrekt a bérbeadó, mert időben szól.

4. A bérlő eddig nem is firtatta, hogy tovább maradna.

5.  A hír hallatán viszont azonnal pánikol, ragaszkodik ahhoz, hogy tovább maradjon.

A dilemma tehát adott, a bérbeadónak joga, hogy a lejáró szerződés után búcsút intsen a bérlőnek. A bérlő viszont visszaélhet a helyzetével és provokatív lesz.

Ebben a példában ez történik. Kijelenti a bérlő, hogy neki ez a 60 nap nem elég új lakás megtalálásra, megsértődik, befeszül és gyakorlatilag az egész bérleti jogviszonyt felrúgja. Jogszerűen nem maradhat, ezért marad a jogsértés. Ez a helyzet adott és fontos megjegyezni, hogy a 12 hónapos szerződés 10. hónapjában vagyunk, közel a szerződés eredeti megszűnésének dátuma. Ez a szituációt nem teszi általánosíthatóvá. Hogy a későbbi félreértések elkerüljük, itt ez egy nagyon fontos körülmény. A vitának itt nincs igazi előzménye. A bérlő eddig mindent rendesen fizetett, betartotta a szerződést. Csak a 10. hónapban közölt hír hallatán, miszerint a 12. hónap végével mennie kell, teljes mértékben feldühíti, kiszámíthatatlanná teszi, elveszíti a józan ítélőképességét:

I. Az tipikus, hogy a provokatív bérlő a sérelmeit egy általában túl hosszú szövegkörnyezetben (jelen esetben egy e-mail) tudatja a bérbeadóval. A személyeskedést, a támadásokat, a fantáziálgatást el kell tudni engedni. A lényegre kell helyezni a hangsúlyt. Itt pedig elhangzik az első súlyos mondat, miszerint:

„A korábban jelzettek szerint nem tudunk a megadott időpontban kiköltözni az ingatlanból és élünk azon szerzett jogunkkal, hogy a szerződés lejárata után is az ingatlanban maradunk a lakhatási helyzetünk (remélhetőleg rövid) megoldásáig…”

II. Ilyen helyzetben tipikus, hogy a bérlő átveszi az irányítást, teljesen bizonytalan helyzetet teremt. Az is tipikus, hogy az irányító bérlő, egyoldalú döntéseket hoz és önkényesesen szabályokat talál ki, mint pl.:

"A bérleti szerződéskor kifizetett kauciót le fogjuk lakni, a tárgyhavi bérleti díjat és rezsit ebből kérjük levonni. Sajnos nem látunk esélyt arra, hogy a mostani állapotban bármi kauciót is visszakapnánk.”

III. Bizalmatlan környezetet teremt, amiben ő maga is kimutatja, hogy mennyire bizalmatlan. A provokáció első megnyilvánulása mindig a kaució, vagy jogilag a bérleti díj biztosítéka, körül forog.

Ez a pénzügyi biztosíték mindig áldozatul esik a felek közötti bizalom megromlásának. Kéz a kézben jár a fizetés megtagadása, vagy másképpen a pénzügyi biztosíték felélése. Erre minden provokatív bérlő azonnal önkényes jogot formál, attól függetlenül, hogy ezt a vele kötött bérleti szerződés és egyébként a törvény is tiltja.

Elsőnek megismerkedtünk a körülményekkel, most pedig a következményekkel szembesültünk, ha a bérlőnek nem tetszik a határozott idejű bérleti szerződés közelgő vége.

Stratégia lépésről lépésre

Ha közjegyző előtt kötöttünk lakásbérleti szerződést, ha nem, minden ilyen bizonytalan helyzetet biztos jogi környezetté kell átalakítani. A közhiedelemmel ellentétben a közjegyzős szerződés sem azonnal végrehajtathó.

Alfa Lépés  Az első és legfontosabb lépés minden esetben a bérleti szerződés felmondása. A felmondás a szerződés jövőbeni megszűntetésére irányul. Tehát szerződést nem a felmondás szünteti meg, hanem a felmondási határidő leteltével automatikusan megszűnik.

A felmondás mindennek az alfája és az omegája. Ugyanis bérbeadóként az a célunk, hogy a bérlőből a szerződés megszűnése után már ne legyen bérlő.

Ameddig bérlő, addig a bérlőket illető jogai vannak, pl. jogszerűen használhatja az ingatlant, még akkor is, ha egy árva fillért nem fizet érte. Onnantól kezdve, hogy a bérlő nem bérlő többé, már csak jogsértően használhatja a lakást. Amíg jogszerűen használja az ingatlant, addig a bérbeadónak tűrési kötelezettsége van. Ez vonatkozik a felmondási időre is. A felmondási idő alatt, ha nem történik semmi, a bérlő elzárkózik, körülményeskedő lesz, szinte elérhetetlen, akkor az ellen nincs semmi jogi eszköz. Ahogy vége a felmondási időnek, a szerződés megszűnik, és onnantól kezdve a bérlőből egy jogcím nélküli lakó lesz.

A szerződés megszüntetése felmondással a biztos jogi környezetet teremti meg.

Azért nem részletezzük külön a felmondás szabályait, mert az a bérleti szerződésben foglaltaktól és a helyzettől függően is változhat. Egy biztos, minden ilyen bérlői provokáció, amit írásban jól alátámasztanak általában felháborító érvelésekkel, mind fenntarthatatlanná teszik a bérleti jogviszonyt, a bérbeadótól annak további fenntartása már nem elvárható. Ez egy felmondási ok és egyben körülmény is. A minimum 15 napos felmondási idő, a hónap végével történő felmondással súlyosan kirívó esetekben (tehát ahol nem kell, hogy megelőzze a felmondást a bérlő felszólítása, hiszen kommunikációjával, cselekedetivel minden kétséget kizáróan félelemkeltő és felmondásra okot adó) jogszerű és törvényes. Ez a helyzet pedig még mindig az adott példára vonatkozik, nem általános kijelentés, például csak a szimplán nemfizető bérlőre.

Egy ilyen eklöltözés megtagadása, a lakás elfoglalásának írásba adása és azonnali fizetésmegtagadás a pénzügyi biztosíték felélésével  együtt egy speciális körülmény a 12 hónapos szerződés 10. hónapjában.

Béta lépés Ahogy a szerződés megszűnik, a felmondási határidő után, fel kell szólítani a már jogcím nélküli lakókat, hogy az ingatlant hagyják el. Bár a felmondás része ez már a felmondást közlő levélben, ne felejtsük el a szerződés megszűnésének első napján azonnal felszólítani újból az ingatlan elhagyására és átadására a lakót.

Lakáskiürítés, A LÉPÉS A megszűnt szerződés jogosítja fel a bérbeadót, hogy akár a közjegyzős szerződés erre vonatkozó részét, akár végrehajtási törvény nemperes eljárásban történő lakáskiürítését kezdeményezze.

Előbb nem kérhet ilyet, ennek jogi alapja a szerződés megszűnése és hogy a bérlőből jogcím nélküli rosszhiszemű lakáshasználó legyen, aki önhatalmával visszaélve, tartja elfoglalva a lakást a bérbeadó beleegyezése és hozzájárulása nélkül.

Ha közjegyző vagy ügyvéd segítségét veszi igénybe a bérbeadó a lakáskiürítési eljárásban a felmondás és szerződés megszüntetése mégegyszer mondjuk, hogy minden esetben alapfeltétel. Ezért erre helyezzen minden bérbeadó nagy hangsúlyt. Akár már úgy, hogy a bérleti szerződésben a szerződés felmondása és megszüntetése külön fontos rész legyen. Ne akkor kelljen kitalálni, hogy mi legyen, amikor baj van, hanem legyen a bérleti szerződés egyértelmű és világos. Így azt a bérlő aláírásával igazolni lehet, hogy a szerződéskötés pillanatában már elfogadta.

Kiskorú veszélyeztetése

Külön említésre méltó az a körülmény, ha az ilyen renitens bérlő kiskorúval él az ingatlanban. A közhidelmekkel ellentétben a családos bérlőt a törvény nem védi.

Sőt, hangsúlyozzuk ennek súlyos következményét, kiskorú veszélyeztetése miatt a szülőt vonhatják felelősségre, a kiskorú gyereket elvehetik tőle, ha nem tudja biztosítani a kiskorú lakhatását. Ez különösen igaz a gyerekét egyedül nevelő szülőkre, akik meggondolatlanul a gyerekeiket úgy védik, hogy közben pajzsként használják őket jogvitákban. Érzelmi zsarolás és lelki terror kiskorú gyerekekkel élő bérlőknél elég általános jelenség.

A Ezt már a szerződés felmondásánál, a szerződés megszűnésénél figyelembe kell venni és hangsúlyozni is kell.

B Egy lakás kiürítésénál, ha kiskorú is érintett, akkor a védelembe vételről fog intézkedni a bíróság a lakás kiürítése előtt. Ilyenkor a kiskorú jogai az elsők, a hatóság azt tartja tiszteletben és csak ezután történhet meg a lakás átadása az ingatlan tulajdonosának.

C Moratórium sem vonatkozik a jogcím nélküli önkényes lakókra, így sem a kisgyerekes sem pedig a gyerek nélküli bérlők provokációjának nem szabad felülni. A lakás kiürítése végrehajtással folyamatos, aminek pont az a lényege, hogy jogcím nélkül, tehát bérleti jogviszony nélkül, önkényesen tartózkodnak más magántulajdonában.

D Birtokvédelemmel fenyegetőző bérlők esetében is jó tudni, hogy a birtokvédelem a jóhiszemű és elsősorban jogcímmel rendelkező bérlőt illeti meg. A rosszhiszemű és jogcím nélküli lakáselfoglalót birtokvédelem nem illeti meg. Bitokvédelmet és az eredeti helyzet visszaállítását az ingatlan tulajdonosa kérheti olyan esetekben, ahol a bitokper (peres eljárás) elkerülhetetlen.  Ilyen esetben a lakást használó, azt elfoglaló a jogerős ítélet végrehajtásáig az ingatlan felett rendelkezhet, ennek költségeit polgári peres eljárásban lehet csak érvényesíteni. Ez már az igazi szélhálmos "bérlők" terepe, akik betegesen ügyelnek arra, hogy a felelősségrevonásuk lassú és körülményes legyen.

Újra és újból  hangsúlyozzuk, hogy szándékosan nem hemzsegnek itt most jogszabályok, ez nem jogi tanácsadás, hanem egy figyelemfelhívás. Minden helyzet egyedi, ezért aki bérbeadó, az vegye komolyan a bérleti szerződését és jogi segítség nélkül, önbiráskodásba ne bonyolódjon még akkor sem, ha a bérlő mindent elkövet ezért. A hideg vér és a józan ész, a jogtudatosság, a bérbeadó jogbiztonságának alapkövei.

A Lakástörvény és Ptk. értelmezése:

albérletpiac lakásbérleti jogviszony lakásbérleti szerződés felmondás szerződés megszűnése Lakástörvény Ptk. lakáskiürítés birtokper Magyarország Ingatlanműhely
Lakásbérleti jogviszony

FONTOS: A bejegyzés szereplői nem valós személyek és bármilyen hasonlóság a valósággal csak a véletlen műve!

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Albérlet eladása

albérlet albérletpiac lakáspiac lakástörvény lakásbérleti jogviszony határozott idejű bérleti szerződés Magyarország Ingatlanműhely

Jön a tavasz, több bérbeadóban motoszkál a hang, hogy a lakást el kellene adni. Ha bérlő van a lakásban, határozott idejű bérleti szerződéssel, akkor azért érhetik meglepetések a bérbeadókat. Egyrészt a bérlő nem egy dísztárgy, amit megununk és kidobunk lomtalanításkor. Másrészt minden indok nélkül, csak úgy felmondani egy érvényes szerződést, az bizony egyszerű szerződésszegést jelent. Azt szinte mindenki tudja, hogy 1 éves szerződéseket kötnek a bérlőkkel és elvárják, hogy még véletlenül se legyen rövidebb ez az idő. Ez vált teljesen általánossá az albérletpiacon. Ha a bérlő el akar menni előbb – tehát szerződést szeg- akkor a kauciója (óvadék = a bérlet díj biztosítéka) elveszik. De az ingatlan tulajdonosa, bérbeadója is tud szerződést szegni, ha csak úgy rendre utasítja a bérlőt és megkéri, hogy költözzön el a szerződéses határidő előtt.

Gondolkodjuk előre

Amikor kiadjuk a lakásunkat, azért gondoljunk bele abba, hogy mi magunk képesek vagyunk-e betartani legalább azt a minimális elvárást, hogy ha egy éves szerződést íratunk alá a bérlővel, akkor az egy évet is jelentsen, ne pedig kevesebbet.

Nagyon sokan nem gondolnak bele. Úgy vannak vele, majd lesz, ami lesz, a lakás úgy is az enyém, azt csinálok vele, amit akarok. Nehogy már egy bérlő mondja meg nekem, hogy mihez van jogom és mihez nem a saját tulajdonomnál?!? Ez egy buta és meglehetősen felelőtlen hozzáállás.

A lakhatás lehet, hogy nem alapjog, de a jogrendszerünk védelmet nyújt azoknak, akik lakóingatlanokban élnek, legyenek ők bérlők vagy legyen az a saját tulajdonuk. A jogi védelem, mind a két félnek jár. Egy adott ingatlannál – tehát egy albérletnél – azt védelmezi a jog, aki a lakásban él, azt használja életvitelszerűen. Ez pedig nagyon is logikus és nagyon is érthető. Máskülönben egy nagyon jobizonytalan helyzetről beszélhetnénk, ahol a kiszolgáltatottság csak egy enyhe kifejezés lenne a valódi helyzetre. Lehet rajta vitatkozni, hogy ezzel a bérlő vissza is élhet. Az egy másik történet, azokra a vizekre most nem evezünk.

Határozott idejű szerződés = tervezhető

Itt és most az a fontos, hogy van egy rendes, jólfizető bérlő, aki aláírta az egy éves szerződést, megfizette az óvadékot, minden rendben van. Csak egy napon a lakás tulajdonosa, a bérbeadó azzal kopogtat az ajtón, hogy ő eladja a lakást és jobb lenne innen elköltöznie. A valóságban ez lehet több körös esemény is. Beindul a bizonytalankodás, hogy „Lehet eladom a lakást, még nem biztos, csak lehet”. Aztán folytatódik azzal, hogy „Megmutatnám csak egy ismerősnek, mert lehet érdekli.”. Végül kicsúcsosodhat abban, hogy „Sürgőssé vált, minél előbb el akarom adni, de nem kell elmenni, csak majd jönnek nézni a lakást hetente egyszer.” Aztán ez nem így lesz és elindul a bérlő „zaklatása”, hogy „Most azonnal mutatni kell, mert ilyen és olyan érdeklődők jönnének”, amivel elindul a bérlő ellehetetlenítése. Nem történik más, mint egy lassú elűzése a jó bérlőnek, aki hirtelen azt sem tudja mit csináljon. Lehet balhézni, befeszülni, mert erre a jog egyébként teljes mértékben lehetőséget is ad a bérlőnek. De a legtöbb esetben jobb a békés elválás, meg a kellemetlenségek tűrése, amíg muszáj. A "rendsebb" bérbeadók valamilyen kedvezményt, kompenzációt ajánlanak fel ilyenkor a bérlőknek, de legalábbis nem mutatják addig a lakást "ingatlanosokkal", amíg benne lakik, csak az elköltözése után.

Ha a bérlő fizet rendesen, minden együttélési szabály betart a házban, akkor a határozott idejű bérleti szerződés végéig ottmaradhat. Akkor is, hangsúlyozzuk, akkor is, ha a lakást időközben eladják. A tulajdonjog változás sem írja felül a bérlő ezen jogát.

Még a lakás új tulajdonosa sem jöhet azzal, hogy nem vele kötötte a bérleti szerződést, mert a jog itt igen ésszerű és folytonos, védi a jóhiszemű felet, aki betartja a szerződést és fizet a lakás mindenkori tulajdonosának. Aki határozott idejű lakásbérleti szerződést kötött a bérlőjével, az egy olyan fix szerződést kötött, amiben a mindenkori tulajdonos felelősséget vállal a szerződés betartásáért a határozott idő lejártáig.

Határozott idejű szerződés = biztonságos

Erről teljesen megfeledkeznek sokan, de több mint valószínű, hogy nem is tudják és a bérleti szerződésben sem pontosítják. A bérlők is sokat beszélnek arról, hogy milyen rossz a határozott idejű bérleti szerződés, mert „röghöz köti őket, nem is tudhatják, hogy mi lesz velük 1 éven belül”. A határozott idejű lakásbérleti szerződés első ránézésre olyan, mint a szolgáltatóknál a hűségidővel kötött szerződés. Közben minden hátrány – ami csak egy egyszerű félelem a bizonytalanságtól – lehet egyben előny is.

Csak az a bérlő lehet biztos abban, hogy a bérbeadója egyik napról a másikra nem teheti ki az utcára, akinek határozott idejű bérleti szerződése van.

A határozatlan idejű ettől kockázatosabb, még ha sok bérlő ennek örülne inkább a legjobban. Ott felmondhatja mind a két fél bármikor és menni kell, ha menni kell, mert nincs időbeli korlát. Ezért határozatlan és ezért jelent bizonytalanságot is. A lakhatásban – ha jóhiszemű és rendes bérlőről beszélünk – a legritkább esetben szereti az ilyen bizonytalan helyzetet.

A hosszú távú albérlet nem 1 évet jelent

Az albérlet nem feltétlenül átmeneti megoldás és a szónak nem is abban az értelemben, ahogy ma gondoljuk. Évekig, de ma már vannak bérlők, akik akár két évtizede albérletben élnek. Nem költöznek évente, akár 5-10 évig is egy lakásban laknak. Leginkább csak akkor költöznek, ha elküldik őket, pl. a lakás eladása miatt. Otthonuknak érzik és legkevésbé sem örülnek a váratlan helyzeteknek, a kiszolgáltatottságnak. A saját lakás melletti egyik érv pont az, hogy „Élj saját lakásban, mert az albérletből bármikor kidobhatnak, nem lehet vele hosszú távon tervezni”. Lehet, már hogyne lehetne. Egyelőre még hiány van az olyan bérbeadókból, akik így gondolkodnak és valóban hosszú távú bérbeadók, mert a bérlő is ember és az albérlet is otthon.

Budapesti albérletpiacról itt olvashat még:

albérlet albérletpiac lakáspiac lakástörvény lakásbérleti jogviszony határozott idejű bérleti szerződés Magyarország Ingatlanműhely
Hol éri meg lakást kiadni Budapesten?

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ingatlanműhely

blogavatar

Ingatlanpiac meztelenül - így kell dobozon kívül gondolkodni. Önképzőkör, ahol a hírekben az igazságot mutatják, nem a biztonságról beszélnek. A blogot az élet írja.

Vélemények

Twitter