Otthonterápia?

otthonpszichológia otthonterápia Nők lapja Hunya Csilla Szigeti Hajni lakáspiac ingatlanpiac Magyarország Ingatlanműhely

„A cikk olvasása közben magam is végiggondoltam, vajon hol volt jobb lakni életem eddigi négy-öt helyszíne közül, de őszintén szólva, elég egyszerű rá a válaszom: éppen ott, ahol most van az otthonom. Az ember választ valamit, egy ideig jól is érzi ott magát, aztán vagy a körülmények változnak, vagy ő maga, és akkor lépni kell.”

– írja Lazarovits Szilvia, a Nők lapja vezetőszerkesztője a magazin augusztus 16-i számában.

Hol jó lakni? – keresi a választ a női magazin az egyik vezércikkében. Sok érdekes részinformációra figyelhetünk fel. Például először arra, hogy az otthon megválasztásban a nőknek nagyon erős szerepük van. A nő teszi otthonossá a lakást, ő tölti meg élettel, ő dekorálja, ő vigyáz rá és természetesen ő is ápolja. Klasszikus, örökzöld jelenség a lakáspiacon, hogy mindig a nő választ és a férfi fizet. Legyen szó első saját lakásról, vagy a többedikről, akár csak az első bérelt kuckóról, ahová összeköltözik egy pár, a nő szava döntő. Ezt a lakáspiacon mozogva akár ingatlanszakemberként, akár eladóként azért érdemes észben tartani. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy a lakásunkról mit gondolnak, akkor a nő reakciójára, szavaira, testbeszédére érdemes odafigyelni egy lakás bemutatásán. Minél természetesebb annál őszintébb. A megjátszott, udvarias, de hangos szavak nem különböznek a hátunk mögötti súgdolózástól. Ha egy pár nézne eladó vagy kiadó lakást, de csak a férfi jön el, az sem jelent semmi jót, mondjuk ezt hosszú évek tapasztalati alapján.

Újra az emberi viselkedés és pszichológia területére tévedtünk. Amikor közvetlen környezetünkben beszélgetünk ingatlanokról és elmondjuk, hogy az 90%-ban pszichológia, csak nevetnek. A Nők lapja cikkből kiderül, hogy van otthonpszichológia. Hunya Csilla pszichológus ezen a területen dolgozik,

„doktorijában a tárgyi környezet lélektanát kutatja. Vallja, hogy a körülöttünk lévő tér sokkal több egy általunk kreált fizikai valóságnál. Valójában saját magunk térbeli kiterjesztése.”

– olvashatjuk sejtelmes szavait a cikk bevezetője után. Már beszéltünk a nő szerepéről, majd újra áteveztünk a lélekbúvárok tengerére, ahol az otthon és az ember kapcsolatát kutatják. Most megint kezdjük elöről az egészet, mert a kérdés az, hogy hol jó lakni. Maga a cikket író Szigeti Hajni sem veri nagydobra, hogy az ingatlanválasztásnál oly jellemző hol kérdés, az ingatlan elhelyezkedésére utal.

Na igen. Ki ne úgy gondolkodna el először egy ingatlanról, ha nem az jutna eszébe róla azonnal, hogy hol van. Igen ám, csak hamar kiderül, nem csak a cikkből, hanem csak úgy jobban átgondolva az egészet, hogy a kérdés sosem az, hogy hol jó lakni, hanem az, hogy miben jó lakni.

Az ember és az otthona kapcsolatát is ez a kérdés fejezi ki a legjobban, ha már otthonpszichológiai értelemben válaszokat keresünk. Azt olvashatjuk

„Az otthonunk olyan, amilyenek mi vagyunk, és ezt el kell fogadnunk, felesleges máséra vágyódni, bármit is képzelünk róla a távolból.”

A cikk arra a sok lakberendezési ötletre gondol, amivel általában a médiában és közösségi oldalakon találkozhatunk. Magazinlakások, szépen lefotózva, ahogy egy otthon általában sohasem néz ki. Amiben élnek, azon látszik is. A „mű”, mintha laknák eladó és kiadó lakások fotóit már szinte mindenki ismeri. Szándékosan helyeznek el olyan tárgyakat és kiegészítőket egy eladó és kiadó lakásban fotózás előtt, hogy otthonosabbnak tűnjön. Ez attól még nem fog úgy kinézni, mint ha laknák, de kétség kívül hatással van arra, aki megnézi a fotókat. Az is divatos ma, hogy eladó lakásokat berendeznek, hogy minél otthonosabbnak tűnjön. Lehet, hogy túl steril, lehet, hogy még úgy is olyan rideg, mint egy botoxszal feltöltött emberi arc, de ezek áltlalában akkor is működnek. Sokkal élőbb egy szépen berendezett ingatlan, mint egy üres. Ez hatással lehet az eladás idejére, na és persze az eladási árra is. Álmokat árulnak a lakáspiacon.

Álmokat is kergetnek a vevők. Álomlakás, képletes kifejezés, ahogy az álomotthon is az. Keressük, de nem találjuk. Ha megtaláljuk, megunjuk és mást akarunk. A sok divatos lakáskép, lakásbelső, lakástrendek hatása a többségen észrevehető. Kevés ember az, aki ki tudja magát vonni az alól, amit lát és amire egyébként vágyik. Sokszor pont azt látja, vagy éppen csak azt veszi észre, amire vágyik. A cikk erre akarja felhívni a figyelmet, hogy nem biztos érdemes valami olyasmire vágyni, ami csak a pillanatok hatása, lehet egyszerű délibáb. Ebből születhetnek olyan otthonok, amik később idegesíthetnek is minket. Színek és formák, megoldások, amiktől idővel ki ver minket a víz. Annyira elragadtathatjuk magunkat, hogy később akár ez még az ingatlanunk el- vagy kiadását is veszélyeztetheti. Az „egyedi ízlés”, a sok különleges lakberendezői csoda, idővel giccs lehet, mint egy extrém frizura vagy hajszín. A pillanatnyi lelki állapotunk kifejezői.

Továbbra is ott tartunk, hogy miben jó lakni. A kérdés nem is olyan egyszerű, mert változunk, így a környezetünk is változhatna.

„Ahogy az önismeretben, úgy az otthonteremtésben is lehet persze fejlődni.”

– olvashatjuk az optimista szavakat.

Otthomteremtés. Szintén nem a helyről szól, az ingatlan elhelyezkedéséről. Milyen érdekes, ugye. Az ingatlan árát döntően az határozza meg, hogy hol van. Az otthonteremtés még legkevésbé arról szól, hogy az ingatlan hol van. Ma erről a kettőségről, erről a látszólagos ellentmondásról beszélgetünk és hangosan gondolkodunk.

Otthonkeresők országa vagyunk, ez nem vitás. Otthonteremtők vagyunk, ki-ki a maga eszközeivel. Lélekbúvárkodunk, a nemek szerepét ebben nem elfelejtve, az érzelmek birodalmába tévedünk. Valójában ez a lakáspiac. Valójában ez mozgatja, ez ösztönzi a szereplőket döntésekre, ebből lesznek bérleti és adásvételi szerződések, de még emiatt vágnak bele építkezésekbe is. Pénzügyek, befektetések, statisztika, adó- és ingatlanjog, mérnöki és műszaki kérdések, mind-mind csak részletkérdések a lakáspiacon. Otthonokat nem lehet pénzből teremteni, jogi és mérnöki szempontból is értelmezhetetlen az otthon fogalma. A statisztika minőségileg sem tud különbséget tenni az ingatlanok között, nemhogy vizsgálhatná az otthon fontosságát az ingatlannal szemben. Az otthon egy irracionális fogalom, mint egy irracionális szám. Nem írható le két szám hányadosaként. Pl. a pí ilyen érdekes szám. Minden otthon ingatlan, de nem minden ingatlan otthon.

Miben jó élni? Otthonokban és nem ingatlanokban. Ahol otthon érezzük magunkat.

„Az otthonunkkal kapcsolatos elképzeléseinket ugyanis önmagunk megismerésére, kapcsolataink feltérképezésére és a változás elősegítésére is használhatjuk."

– csengenek fel újra a pszichológus szavai a cikkben. Tovább is megy és az álmaikat kergető vevők, az álmokat áruló lakáspiac finom kritikáját tudományos köntösbe öltözteti fel.

„Egy francia pszichoanalitikus, Alberto Eiguer megfogalmazása szerint az otthon olyan, mint egy külső bőrréteg, és ha költözünk, az a vedlés megfelelője. Ez a bőr egyben tart, identitást ad, beburkol, de meg is mutat minket a külvilágnak. Amikor már szűkösnek érezzük, úgy gondoljuk, le kell vedlenünk, költöznünk kell, mert ott az új bőr ígérete, amely lehet szebb, kényelmesebb. Munkál bennünk egy tudattalan otthonkép a földi paradicsomról, ahol védelmező lények élnek, ahol mindig megfelelő a hőmérséklet, ahol nincs veszekedés, gyönyörű a terített asztal. Az otthon valóban védelmező feladattal is bír, de idealisztikusan semmi nem elérhető. Ha nekünk ebből a képből annyi megvan, hogy a család együtt le tud ülni az asztalhoz vacsorázni, örüljünk ennyinek, mert ez is rengeteg – és a szituáció további, nem annyira idilli hozadékát próbáljuk meg humorral kezelni.”

Jaj, tudjuk, hogy vannak a magukat nagyon racionális embereknek beállítók, akik szerint ők mindig és mindenkor ki tudják zárni az érzelmeiket, amikor döntéseket hoznak. Az ilyen embereken sosem tudjuk, hogy először nevessünk és utána sírjunk, vagy fordítva. Az ember nem tudja kizárni az érzelmeit, képtelen rá, mert ettől ember és nem egy gép.

Az álmaikat kergetők mind valamilyen mintát követnek, kergetnek. Valamit otthonról hoznak, vagy amire vágytak előtte. Az első saját otthon, legyen az saját tulajdon vagy bérelt lakás. Az első építkezés. Sémák, ideálok, amikről kiderülhet idővel, hogy nem is mi vagyunk.

Számtalan példa mutatja azt, hogy fiatalon kevésbé keresik az otthont egy ingatlanban. Idő kell hozzá, hogy észrevegyük egy eladó vagy kiadó lakásban, hogy az mitől lehet és mitől nem az otthonunk.

A bérbeaódk és eladók ezzel jobb, ha tisztában is vannak. Már sokszor a korból lehet tudni, hogy az adott lakásnéző mennyire tekinthető komolynak vagy teljesen komolytalannak. Arról nem is beszélve, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a lakásunk úgy abban a formában nem is tekinthető otthonnak.

Hirdetés alapján mindenki azt gondolja, hogy az ingatlant a hely ad el vagy ad ki. Ez minden típusú lakáshirdetés alapja, az elhelyezkedés túlértékelése. Ez alapján elég lenne annyi is, hogy megadjuk a címet és mindenki eldöntheti, hogy kell vagy sem a lakás.

A valóságban jön a vevő és a bérlő, majd az a bizonyos első benyomás. Otthon érzi benne magát vagy sem. Eladóként és bérbeadóként is arra a pillanatra érdemes leginkább figyelni, amikor a lakástnéző belép az ingatlanba. Másodpercek alatt derül ki. Beindul a kémia, megváltozik a nézelődő lelkiállapota vagy sem. Ha nem történik semmi, akkor ezt is vegyük észre. Ne erőlködjünk és ne hitessük el magunkkal azt, amiről eleve tudjuk, hogy nem igaz. Sok bérbeadó és eladó nem érti a lakásnézőket. Ők azok, akik általában saját magukat sem értik. Ma hozzájuk is szólunk. Főleg azokhoz, akik emellett még kiszolgáltatottak is, hiszen el kell vagy ki kell adni a lakásukat mindenáron. A kiszolgáltatottság önzővé tesz, írtuk.

Ebből lesznek trükkös hirdetések és hirdetési szövegek, csalóka fotók és sok mellébeszélés egy lakásbemutatón. De ilyen cipőben járnak az ingatlanosok is, akiknek minden ingatlan eladó, akkoris, ha az nem otthon. Ami másnak rossz döntés, az nekik lehet jó.

A lakáspiac tele van érdekellentétekkel, ellentmondásokkal, de még önmagunkkal is harcolunk, nem csak másokkal. Ezért nem biztos, hogy ingatlanos segítségre, építészre és lakberendezőre van szükségünk, ha valahogy nem érezzük otthon magunkat. Otthonterápia? A pszichológia nem is lélekbúvárkodhatna emberközelibb területen, mint az otthonokban.

„Bár könnyebbnek tűnik ilyenkor lakást váltani, gyakran a lakókban van a probléma és nem a lakásokban. Van, aki nem a maga számára teremt otthont, hanem létrehoz egy kirakatlakást, amelyben ő sehol sincs. Az is előfordulhat, hogy a pár egyik tagja nem is akar közös otthont a másikkal, de ezt még magának sem fogalmazta meg, a probléma helyben robban ki.”

– fejti ki röviden tömören a pszichológus az otthonkeresők lakáspiactól sem független lelki vívódásait. Ilyenekből lesznek a lalkásturisták, akik csak azért néznek eladó és kiadó lakásokat, mint például moziba járnak: álmodoznak. A lakáspiac az álmodozók és álmok világa, ami lelkibeteggé is tehet minket.

Forrás: Nők lapja, 2017. augusztus 16., Hol jó lakni?, Szigeti Hajni

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

S.O.S albérlet

albérletpiac albérletárak lakásárak lakáspiac Budapest Magyarország

biztonságkeresés fontosságáról már beszéltünk. Arra az érdekes jelenségre hívtuk fel a figyelmet, hogy

mind bérlőként mind bérbeadóként felbecsülhetetlen érték tud lenni a biztonság.

Ha nem a médiából, hanem barátainktól és ismerőseinktől érdeklődünk a lakáskiadásról vagy lakásbérlésről, a biztonság elsőszámú szempont tud lenni.

A jó bérbeadó például azt mondja, hogy őt nem a bérleti díj maximalizálása érdekli, hanem, hogy normális legyen a bérlő.

A jó bérlők is elmondják, hogy mennyivel jobb érzés úgy bérelni, hogy nincs mitől tartani, nem kell semmiért sem aggódni. Ha gond lenne a lakásban, akkor a bérbeadóval közösen megoldják. Esetleges költözéskor is a pénzügyi biztosíték minden feszültség nélkül egyösszegben kerül kifizetésre, nincs elszámolási vita.

A biztonságot kereső bérlők és bérbeadók tábora igen népes. Ezért is beszéltünk róla májusban, hogy ne csak azt lássuk és halljuk, amit általában tévesen az albérletpiacról lefestenek olyan emberek, akik se nem adnak ki se nem bérelnek.

Alig pár napja beszéltünk az érdekemberektől és a barátaiktól hangos lakáspiacról.   Az albérletpiac talán még hangosabb is az eladó lakások piacánál is. Annyi ostobaságot és konteót, mint az albérletpiacról nem könnyű olvasni.

Ma reggel jelent meg a 24.hu oldalán a szokásos augusztus van és drágák az albérletek  című teleregény 2222. része. A színvonala, mint a nyáron meleg  és télen hideg van időjárásjelentéseknek. Mielőtt végig mennénk a mai albérletes konteó átbeszélésén, először újra elővennénk a bérelni nem is olyan könnyű  rövid áttekintést.  Pontosan az ilyen helyzetekre született, mert bosszantottak minket a csúsztatások és úgy általában a környezetünket, akikkel az albérletekről beszélgettünk. A munka üzenete az volt, hogy aki csak tud, az a személyes kapcsolatrendszerén keresztül próbál bérelni és próbál kiadni. Az albérelthirdetések száma ugyanis messze elmarad még az eladó lakások számától is, ha a lakásállomány arányát nézzük Magyarországon, hívtuk fel mindenki figyelmét.

Magyarul bérelni azért is nehéz, mert a kiadó lakások nem jelennek meg az online hirdetési oldalakon.

Felesleges így a dráma és a hangulatkeltés, ami az albérletpiac körül kialakult. Az albérletpiacot igen nagy mértékben befolyásolja a bérlők és bérbeadók aktív kapcsolatkeresése. Az online hirdetésekből ki lehet indulni, de mindenre választ nem adnak. Az egyik ilyen érdekes kérdés az albérletek ára. Ezen belül, ha a budapesti albérletek árairól beszélünk, akkor ott könnyen belátható, hogy eleve drága területeken van online kínálat.

A budapesti albérletpiac hirdetései tradicionálisan a város magasan árazott területein jelentős. Ott, ahol vásárolni sem a legolcsóbb. Így a kiadó lakások hirdetési ára és az ott eladó lakások ára között igen szoros az összefüggés.

albérletpiac albérletárak lakásárak lakáspiac Budapest Magyarország
Ahol drága vásárolni, ott drága bérelni is!

Azt mindenki tudja manapság, hogy  lakást vásárolni egy zsebbe nyúlós mulatság lett. Bérelni sem lehet ezért olcsóbban, mint korábban. Ha egyre többért hajlandóak a vevők vásárolni, akkor egyértelmű, hogy a bérlők sem úszhatják meg a növekvő lakhatási költségeket.

Ennek ellenére a mai cikkben is meghallgatjuk azokat a közismert konteókat, aminek semmi köze az albérletárakhoz.

Téves állítás: Az egyik ilyen az úgynevezett AirBnB-hatás, amely elmélet szerint csökkentette a kiadó lakások számát és ezzel növelte a kiadó lakások elvárt bérleti díját.

Az első kérdésünk az lenne, hogy erről látott már valaki számokat? Például arról, hogy a kiadó lakások száma tényleg csökkent volna az elmúlt években? Mi csak arról láttunk számokat, hogy az elmúlt években nőtt a kiadó ingatlanok hirdetési száma, nem csökkent. Erről maga az ingatlan.com beszélt még év elején.

Szóval a kiadó albérletek száma nem csökkent az AirBnB miatt Budapesten. Az AirBnB-s lakások és az albérletek száma egymás mellett növekedett.

A két lakáshasznosításnak semmi köze egymáshoz, nem lehet elégszer hangsúlyozni. Más munkát, más költségeket és teljesen más elkötelezettséget igényelnek. Alma és a körte, nem összehasonlítható, el kellene már felejteni. De ez még egyelőre továbbra is félremagyarázásra adhat okot.

Téves állítás: Ahogy az is, hogy óriási a kereslet az albérletekre.

Az AirBnB nem létező hatása mellett ez a másik olyan konteó, ami egyszerűen nem igaz. Mitől lenne már igaz?

Ha egyre többen vásárolnak, akkor az általában a bérlők számát az csökkenti.

albérletpiac albérletárak lakásárak lakáspiac Budapest Magyarország
A magyar albérletpiac korlátos kereslete - Nem bérlünk, hanem vásárlunk!

Logikusan gondoljuk végig honnan van a bérlők kereslete. A piaci alapú albérletpiac Magyarországon az egyik legkisebb Európában. Nálunk mindenki vásárol, aki csak tud, egyébként meg elvándorol innen. Az albérletben élők számáról is beszéltünk már külön, amikor általános tévhiteket cáfoltunk számokkal. A demográfiai hatások egyre erősebbek, hiszen, fogynak a fiatalok is, az albérletpiac utánpótlása.

albérletpiac albérletárak lakásárak lakáspiac Budapest Magyarország
Budapesten sem nő, hanem inkább csak stagnál a lakásállományhoz képest a bérelt ingatlanok száma!

Rajtunk kívül senki sem beszélt még arról, hogy a bérlők száma 2001-2011 között csökkent Budapesten és nem nőtt.  Tudták? Aligha, mert nálunk a bérlők keresletét növekedőnek hiszi a közvélemény, amire a média hecckampányt épített fel. A mostani kereslet,  kb. lépést tart az egyre növekedő lakásállománnyal, mert a lakások számában a demográfiai folyamatokat nem látjuk:

Azért sem, mert az újabb ingatlanok  a jobb és növekvő életszínvonalat jelentik, nem azt, hogy egyre több embernek, egyre több lakásra lenne szüksége. 

Arról nem is beszélve, hogy Budapest és az ország lakossága sem nő, hanem csökken, ahogy Budapest sokkal gyorsabban fogyott az elmúlt 25 évben mint Magyarország.

Budapest is szenved, amiért az albérletpiaca is szenved. A társadalmi folyamatok és a számok sem igazolják, hogy óriási lenne a kereslet az albérletpiacon. Nincs is. Az albérletpiac is túlkínálatos mindig.

Ma is az és nem keresleti albérletpiac van, mint ahogy azt el szeretnék hitetni mind a bérlőkkel mind pedig a bérbeadókkal. Ezekből van a nagy pofára esés, amikor valaki meghirdeti a lakását és nem azt tapasztalja, amit a médiában lát és hall. Főleg akkor nem, ha biztonságot kereső. Felkészül, hogy majd válogat a sok jelentkezőből és megtalálja a legjobb bérlőt. Aztán kiderül, hogy olyan rossz minőségű bérlők jönnek, amiért gyorsan ráfagy az arcára a mosoly.

Ezért ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket olvasva

„A Balla Ingatlan megállapítja: mivel keresleti piac van, a bérbeadók diktálnak, sokszor irreális árat kérnek a lakásaikért. Licitet hirdetnek, és várnak, amíg valaki drágán kiveszi a lakást (általában kiveszik).”

, a valódi piaci szereplők csak csóválják a fejüket. Egyrészt nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a bérlőket nem kilóra mérik a bérbeadók. Akik mégis igen, azoktól nem szabad bérelni bérlőként, mert pont ők azok, akikről „a rossz és a bérlőket kihasználó” igaz városi legendák születnek. Bérlőként nem csak lakást, hanem bérbeadót is választunk. Olyan nincs, hogy tökminegy ki a bérbeadó. Elővigyázatosnak kell lenni bérlőként, mert magára vethet az olyan bérlő, aki nem figyel oda a rossz bérbeadó minden előjelére.

Ha a bérbeadó pénzéhes, az a másik oldalon azt jelenti, hogy ő az aki lenyúlja a pénzügyi biztosítékot, ő az aki nem segít, ha gond van a lakásban és ő az, akinek olyan vastag bőr van a pofáján, hogy az őrületbe is kergethet minden bérlőt a pofátlanságaival.

Ez az egész albérletpiac körüli dráma is egy nagy pofátlanság. Újra visszautalnánk a bevezető gondolatokra, és javasoljuk, hogy mindenki olvassa el az Albérletkeresés biztonságosan című albérletpiaci áttekintést.

Azon már nem lepődünk meg, hogy télen minden arról szól, hogy csökkennek az albérletárak, amíg nyáron meg nőnek. A valóságban meg nem történik más, mint hogy az albérletárak nyárra érik el a csúcsot és télen stagnálnak inkább. Az év eleje úgy kezdődött, hogy most már vége az albérletárak növekedésének. Most meg arról cikkeznek, hogy az árak egy év alatt tovább nőttek. Felhívtuk az ellentmondásra a figyelmet, hogy semmi sem állt meg. Augusztus van és megint minden más, de most már azt tanácsolják, hogy aki tud, az ne most béreljen, mert majd később minden olcsóbb lesz. Szólunk, hogy nem lesz olcsóbb. Az albérletpiac nem így működik, mert a kínálat minősége és árai között van összefüggés.

A hirdetési piacon változik a kínálat és nyáron sokkal több olyan lakás jelenik meg, amiben érdemes bérlőként gondolkodni. Ez az a kínálat, amiből könnyebb választani. A kiadó lakásokat sem kilóra sem darabra nem mérik az albérletpiacon. 

Télire azok maradnak, ami nem kellett senkinek többségében és a kínálatban sokkal nehezebb lesz választani, hiszen eleve kevesebb lakás üresedik meg ebben az időszakban. Általában azok a lakások az igazán kapósak, ahol már előtte is bérlő volt.

A friss, a teljesen friss kínálat nem mindig találja meg a keresletét. Egyrészt azért, mert a lakásárak változása és a felújítási költségek növekedése miatt, azok a tulajdonsok kényszerpályán mozognak, akiknek egy lakás felkészítése kiadásra egyre többe kerül. A hozamcsökkenést elfogadva ők is tudnak jól árazni, ha odafigyelnek a megfelelő ár/érték arányra.

Azok, akik régebb óta bérbeadók, nem is most kell felújítani a lakásukat, ők viszont jobban tudnak játszani a bérleti díjakkal és versenyképes ajánlatokkal csábítani a bérlőket. Az egy másik kérdés, ha kapzsik. A biztonságot kereső bérbeadók nem kapzsik, ők a legjobb bérlőket keresik, nem azt, akik a legtöbbet tudják fizetni a lakásukért.

Ki szeretné adni lakását? Árazza be jól! - világítottunk rá, hogy a bevétel mindig az érem csak egyik oldala. Bérbeadóként meg lehet nézni 5-10 év után az egyik és a másik lakását. El lehet dönteni, hogy a biztonságot kereső vagy a kapzsi bérbeadó járt jobban. Azt is meg lehet nézni, hogy melyiknek hány ősz hajszála lett a lakáskiadás miatt.

Nyugodtan ki lehet mondani, hogy az albérletpiacról van a fejekben egy kép és van a valóságban egy teljesen másik.

Az érdekembereknek az az érdeke, hogy például ez legyen:

„Ingatlanfejlesztők szerint az ingatlanpiac 7-9 éves ciklusokat produkál, most a felfelé menő szakaszban vagyunk, és még 4-5 évig biztosan megéri ingatlanba fektetni. A bérleti díjak magas szintje addig tarthat, ameddig jól megy a gazdaságnak, alacsony az infláció, és van fizetőképes kereslet a lakáshitelekre.”

albérletpiac albérletárak lakásárak lakáspiac Budapest Magyarország
A lakáshitelezés és a lakáspiac kapcsolata is tele van ellentmondásokkal

A lakáspiaci ciklusokról  pár napja beszéltünk utoljára, hogy mennyire más síkban helyezik el az érdekemberek. Erre tessék itt az újabb példa erre. Azt mondják, hogy megéri még mindig ingatlanba fektetni – igaz nem teszik hozzá, milyenbe. Egyébként mindig megéri ingatlant vásárolni, ha pont azt vesszük meg, amit tényleg érdemes megvenni.

Akármit nem lehet befektetésnek venni. Attól, hogy eladó egy lakás, az attól még nem biztos, hogy jó befeketés, mert hasznosításra vásároljuk.

A lakáspiac sem ostoba, írtuk le pár napja. Budapesten egyre kevesebb lakást vesznek. Pontosan azért, mert egyre kockázatosabb hasznosításra is vásárolni, hiába ez a város az ország fővárosa. 2016-ban és 2017-ben is így gondolják ezt a budapesti vásárlók. Csak azt veszik meg, amit érdemes megvenni. A kínálat bőséges, van még miből választani, az árak ezért nőnek is, ami a rövidlátású emberek szeme elől elrejti a piaci folyamatok változását (a lakáspici ciklusok inkább 5 évente változnak).

A bérleti díjakra a lakásárak vannak nagy hatással, a bérek növekedéséről már nem is beszélve. Hiába nőnek a bérek lassabban, hiába nem minden rózsaszínű a magyar gazdaságban, a bérelt lakások költségei a bérlőknek terhet jelentenek.

A kereslet az albérletekre nem csak ezért korlátos ár/érték arányban kifejezve is.

A fent felsoroltak közül például a hitelképesseg javulása inkább csökkenti a bérlők számát. Minél több a hitelképes vásárlóerő a lakáspiacon, a bérlők száma annál inkább csökken.

A bérlők alatt nem a szociálisan hátrányos helyzetű, egyik napról a másikra élő, kiszolgáltatott embereket értjük. Ők kiszorulnak a piaci alapú albérletpiacról. Civil szervezetek próbálják megerőszakolni a lakáspiacot, ami önvédelemből kirekesztő a kockázatos bérlőkkel szemben.

A biztonságot kereső bérbeadók tudják, hogy három szó nem hagyhatja el egy jó bérlő száját sosem: sürgős, azonnal, sos.

Ha egy kiadó lakás hirdetésére így jelentkezik egy bérlő, annak a lakást meg sem kell mutatni. Toxikus bérlők ők, akik a problémáikat rá is akarják erőszakolni a bérbeadóra. Nyomulnak, hízelegnek, meg akarják győzni minden áron a bérbeadót, hogy milyen jó ötlet pont nekik kiadni a lakást. Ők is szeretnek nyáron váltani, mert több a jobb adottságú kiadó lakás nyáron. Főleg, ha megtalálnak véletlenül egy jó ár/érték arányú hirdetést.

A biztonságot kereső bérbeadók hirdetéseire, akik nem árazzák túl a lakásaikat, náluk előszeretettel jelentkeznek be egy váratlan pillanatban.

Albérletroham, olvashatjuk az említett mai cikk kezdő gondolatát. Az albérletroham sok, nagyon sok, 10-ből legalább 9 vállalhatatlan bérlőt jelent az albérletpiacon. Mi úgy folytatnánk, hogy tovább tart a kockázatos bérlők arányának a növekedése és még nincs vége, egyre nehezebb és több idő normális bérlőt találni.

Egyre több veszély leselkedik mindenhol minden bérbeadóra. Egyre embert próbálóbb feladat lakást kiadni. A bérbeadás alapelve még mindig az, hogy normális bérlőnek adunk ki. Ha nincs normális és fizetőképes bérlő, nem tudunk kiadni, hiába a roham, hiába minden telefonos megkeresés.

Bérlőként, hiába vagyunk normálisak, türelmesen kell keresni a kiadó lakások piacán, megmozgatva minden követ, hogy megtaláljuk a megfelelő lakás mellett a megfelelő bérbeadót is. Nyáron ez valamennyivel könnyebb, de nem könnyű, évről évre talán mindig egy picit több idő.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Az érdekemberektől és barátaiktól hangos lakáspiac

lakáspiac lakásárak újlakáspiac ingatlanpiac ingatlanmédia Magyarország Ingatlanműhely

A kutya az ember legjobb barátja. Azt mondják azért, mert jobban szereti az embert, mint saját magát. A lakáspiacon is vannak kutyusok, akik tartoznak valakihez és mindig arról vau-vau, akit szeretnek. A lakáspiac érdekellentétei érdekközösségekbe csoportosulva kezelhetők. Néhányszor beszéltünk róla, hogy a lakáspiacról sosem volt túl sok hangadó, véleményformáló. Ma sincs túl sok ember, akinek a szavai a lakáspiaccal egyenlők. Amit mond az úgy van. Őket látjuk és halljuk újra és újra. Elmondják, amit el akarnak és nem mondják el, amit nem akarnak. Csak azt mondják, ami érdekükben áll. A kijelentések bizonyítás és megkérdőjelezés nélkül futnak körbe a médiában, lesznek belőle hírek, amivel befolyásolható a piac. Legalábbis ezért beszélnek az érdekeik mentén.

lakáspiac lakásárak újlakáspiac ingatlanpiac ingatlanmédia Magyarország Ingatlanműhely
Vannak tabúk a lakáspiacon, amiről nem illik beszélni

Ha újlakások építésében és értékesítésében érdekeltek, akkor szinte csak azt tudják ismételni újra és újra, hogy micsoda kereslet van rájuk, hogy alig van néhány darab kész újlakás, csak azt lehet megvenni, amit építenek, vagy építeni fognak. Aztán beszéltünk már róla néhányszor, hogy Magyarországon eddig is több új lakás épült, mint amennyit el tudtak adni. A felhalmozott és el nem adott új építésű lakásokról meg egyszerűen nem beszélünk. Nem áll érdekében senkinek sem azt mondani, még megijednek a fejlesztők, esetleg a vevők elkezdenek keresni és kutatni, hogy hol vannak a készletek és miért nincsen rájuk akció. Arra várhatnak, mert átcsomagolják őket és újlakásnak értékesítik, a 10 éve el nem adott lakást is. Van rá példa, mert egy újlakás szavatossági ideje úgy néz ki végtelen. Ha még sosem adták el, akkor az új. Az újlakáspiac körül felsorakoztak az érdekemberek. Jó pénz van benne, mint elmondtuk. Ott sok ingatlanos vállalkozás pénzt tud keresni, beleértve a hirdetési oldalakat is. Nem kell nagyítóval keresni, hogy lássuk milyen felhajtást tudnak csinálni az érdekeltek az újlakáspiac körül. Egymás malmára hajtják a vizet. Az a lényeg, hogy a vevők keressék az újlakásokat, lássák, hogy micsoda kínálat van, még ha az még mindig messze elmarad a kétezres évek elején tapasztalt nagy újlakáspiaci boomtól. Válság előtti szintekről beszélnek, miközben a lakáspiac válsága nem 2008-cal kezdődött.

lakáspiac lakásárak újlakáspiac ingatlanpiac ingatlanmédia Magyarország Ingatlanműhely
2004-2008 a magyar lakáspiac beteggé vált!

A lakáspiac ciklikusságát mindenki érti, de a lakáspiaci ciklusokat már nem. Ha azt mutatja be az ember, hogy a magyar lakáspiac 2003-2004-ben érte el a csúcsát és 2004-2008 között már bajban volt, az megint nem fér bele az érdekemberek szép és új világába. A lakáspiaci válságot megelőzi egy nagyon furcsa lakáspiaci ciklus. Tényleg válság előtti korszaknak lehet hívni, amikor már látszódnak a bajok, amikor minden elindul a lejtőn. Az egy másik kérdés, hogy jelenleg még nem ott tartunk az országos lakáspiac szempontjából. A jelenlegi lakáspiac az 1999-2003 közötti időszakhoz hasonlítható, hiszen akkor volt növekedési szakaszban a magyar lakáspiac. 2004-2008 között stagnáló lakáspiaci ciklus volt.

Mégis miért nem beszélnek így a véleményformálók? Egyszerűen csak azért, mert nem áll érdekükben. A magyar médiában, a közvéleményben elfogadott tényként kezelik, hogy a lakáspiacon és úgy egyébként az egész országban is minden szép és jó volt 2008 végéig. Az, hogy ez nem igaz, hiába a számok és grafikonok, a száraz és makacs tények, az itt és most senkit sem érdekel. A lakáspiac is a közélet része és áldozatul is esik a közbeszédnek.

Nálunk meg jó szokás szerint azzal jövünk, hogy jött a nagy világválság, ami betett a magyar gazdaságnak és persze a magyar lakáspiacnak is. A szemfülesek tudhatják azért, hogy sem a magyar gazdaság sem pedig a magyar lakáspiac problémáit nem a világválságban kellene keresni. A baj pedig éppen az, hogy 10 évvel később, még mindig ott tartunk, hogy kutyusok vau-vau, mert minden szép és jó, pont úgy, mint amilyen szép és jó volt 2008-ig.

Ezzel azt lehet elérni, hogy a lakáspiaci folyamatok változását egyszerűen szőnyeg alá lehet söpörni, ahogy ez történt 2004-2008 között. Így kitalálták, hogy volt egy 10 éves aranykor a magyar lakáspiacon. Most is valami hasonló miatt hangosan vau-vau az érdekemberek kutyusai. A mai helyzet annyiban nehezebb, hogy néha kijön egy KSH lakáspiaci jelentés és valamit reagálni kell tudni rá. Na jó, csak azt veszik észre belőle, amit kell. Úgy vannak vele, hogy a magyarok többsége úgy sem olvassa, hiába nyilvános. Annyira fog belőle emlékezni, amennyit az érdekemberek kutyusai el vau-vau.

lakáspiac lakásárak újlakáspiac ingatlanpiac ingatlanmédia Magyarország Ingatlanműhely
A lakáspiac változik, de azt nem a lakásárakon látjuk, mert a KSH első negyedéves adatai alapján az országos értékesítés 9%-kal alacsonyabb volt idén, mint 2016-ban

Mondjuk arra, hogy a lakásárak emelkednek és nem arra, hogy a lakáspiaci forgalom elkezdett stabilizálódni. 2016 első féléve nagyon erős forgalomnövekedést mutatott, majd a második félév a stagnálásról szólt. Így nem nagy meglepetés történt, amikor kiderült, hogy a 2017-es első negyedéves forgalom elamaradt 9%-kal a tavalyi első negyedéves látványosabb forgalomtól. 2017-ben alig fognak több lakást eladni, mint 2016-ban, jelzi nekünk a lakáspiac. Ez már a változás szele, amikor lassul. A legtöbb embert ennek ellenére a lakásárakról megfogalmazott hírek teljes egészében ki is elégítenek.

Néha kell egy kis pálfordulás is azért a lakáspiacon. Amit hónapokkal ezelőtt tagadtak – hogy a nagyvárosokon kívüli lakáspiac felélénkült 2016-ban és azóta is meghatározza a jelenlegi lakáspiaci számokat - azt most úgy állítanak be, mint ha ők fedezték volna fel. Mindjárt meg is magyarázzák, hogy hát persze a CSOK miatt, mert ott sokkal többet ér. 8-10-12 hónapja, meg körberöhögték azt, aki ilyet mondott. Pedig az MNB lakáspiaci jelentésében már tavaly leközölte ezt, csak akkor az érdekemberek ezt teljesen figyelmen kívül hagyták. Akkor még minden a nagyvárosokról szólt számukra. De a KSH leközölte a kisvárosok és községek dominanciáját és ja, a legfontosabb, hogy kiderült a budapesti új és használt lakáspiac az országos lakáspiaci folyamatokkal ellentétesen mozog.

Kevesebb használt lakást adtak el tavaly Budapesten, de hozzáteszik a kutyusok, hogy vau-vau ez nem baj. A lakáspiacon, ahol kevesebb lakást adnak el, az bajt jelent. Idén még kevesebb lakást fognak eladni és jövőre megint, figyelmeztet minket és Budapestet a lakáspiac. A vau-vau szerint azért, mert az árak nőnek. Ha nőnek a lakásárak, akkor minden rendben.

lakáspiac lakásárak újlakáspiac ingatlanpiac ingatlanmédia Magyarország Ingatlanműhely
A lakáspiac nem hazudós, hanem mi emberek vagyunk azok

Ha ez igaz lenne, akkor a lakáspiac hazudós lenne. De a lakáspiac nem hazudik, jelzi előre minden búját és baját. Az is kimaradt a hírekből, hogy az első negyedévben Budapesten egy darab új lakással nem adtak át többet, mint tavaly ilyenkor. Az egész országban mindenhol nő a megépített új építésű lakóingatlanok (társasházak, ikerházak, családi házak) száma, kivéve Budapesten. Mindenhol van rá kapacitás és munkaerő, csak éppen Budapesten nincs. Milyen ironikus már ez, vagy inkább vészjósló.

Az érdekemberek kutyusai csak vau-vau, hogy minden szép és jó. Jó sok építési engedélyt adtak ki, minden rendben, tele a város darukkal, épülnek a lakások, a választék csak nő. A megépült lakások száma nem annyira fontos, az részletkérdés, csak a pr és marketing, a papírmolyok és aktakukacok megírják a híreket, a hűséges kutyusok meg csak vau-vau. Ha tudnának tapsolni a kutyusok, tapsolnának, de így csak csaholnak. Így állnak most 2017 augusztusának második felében a lakáspiac dolgai. A lakáspiac érdekembereitől és a kutyusaiktól hangos a lakáspiac.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A lakóingatlanok megfizethetőségének problémája

lakáspiac lakásárak urbanizáció külföldi működőtőke lakásviszonyok Magyarország Ingatlannműhely

A kiszolgáltatottság önzővé tesz. Mi pedig kiszolgáltatott helyzetben vagyunk. Leginkább még mindig attól függünk, hogy milyen külföldi működőtőke érkezik az országba. Ha letelepedik egy multi – hívjuk magyarosan így a külföldi tőkét - ahol megjelenik, akkor ott lesz élet, feltéve, ha felismeri a kiszolgáltatott emberek igényeit. Átlagon felüli bérek és juttatások, az oktatás, a sport, a környék infrastruktúrájának támogatása. Nézzük csak meg az autóipari függőséget és annak hatását a közvetlen környezetére. Ahol vannak ezek a cégek, ott van munka is.

Nem kell ragozni a szót. Mindenki tudja, hogy magyar virtus ide vagy oda, az országunk, a mi sorsunk nem tőlünk függ, hanem mondjuk itthon működő német cégektől, hogy kiragadjunk egy igen jelentős gazdasági befolyással rendelkező országot itthon, mint Németország. Minden városunk, a magyar urbanizáció alapja az, hogy hová megy külföldi működőtőke és hová nem. Ez a tőke csak eggyel nem számolt mint probléma, az a lakhatás. Már témánál is vagyunk. A városaink nem túl nagyok. Még Budapest sem az. Ha valaki munka miatt költözni akar és új házat vagy lakást tervez vásárolni, az Magyarországon egy komoly kihívást tud jelenteni. Tételezzük fel, hogy egészséges országban is vannak üresen álló ingatlanok. Nem adják el őket és nem adják ki őket. Csak úgy vannak. Rájuk ne is számítsunk és nem is érdemes erre hivatkozni. Mivel magántulajdon, senkinek semmi köze hozzá. Pont.

A működőtőke le tud telepedni, ipari parkokat tud megtölteni élettel, még akár munkaerőt is találna, csak a munkaerő az ember. Az embernek meg van egy tulajdonsága, hogy ingatlanra van szüksége ahhoz, hogy jó munkaerő legyen. Felejtsük el a munkásszálókat akkor, ha a 21. században gondolkodunk, ahol a termelékenység és nyereségesség kapcsolatát még mindig keressük és kutatjuk. Nincs olcsó munkaerő, nincsenek mostoha körülmények, mert azok mind rontják a versenyképességet és egyben a nyereségességet is.

Most ne a csóró magyar cégekből induljunk ki. Ha megnézzük a jólmenő magyar tulajdonú vállalkozásokat, akkor ott nagyítóval kell keresni az olcsójános megoldásokat. Most ne a képmutató és felszínes semmirekellőkre gondoljunk, a kisbetűs vállalkozókra, az ügyeskedő szarháziakra. Mi olyan cégekről beszélünk, ahol van pénz és az látszik a munkakörülményeken, az irodában, az alkalmazottak fizetésén, de még a szabadidejükben is.

A tehetség önmagában semmire sem elég, egyáltalán nem garancia a sikerre, ha nem párosul pozitív légkörrel. A magyar levegő meg a legtöbb magyar munkaerő számára itthon mérgező. Ezt a jobb cégek mind felismerik és kezelni próbálják. A tehetséges munkaerőnek jó levegőre van szüksége, aminek még mindig szerves része a jó lakhatási körülmények. Egyáltalán nem mindegy egy jó cég számára, hogy hová megy haza a munkavállaló. Ha nem piheni ki magát, ha nem tud feltöltődni, akkor az a munkája minőségén is látszódni fog, az meg a cég eredményeit befolyásolhatja.

Nevezzük tehetséggondozásnak azt, amikor szembesül azzal akár egy multi akár egy menő magyar vállalkozás, hogy a cég fejlődését veszélyeztetik a lakáspiaci folyamatok. Ezzel a hosszabb és részletesebb gondolatmenettel helyeztük el magyar környezetbe a Világgazdáságban néhány órája megjelent amerikai építőipari kilátásokat elemző cikket. Unalmasnak tűnik, körülményeskedőnek és túlságosa íróasztalszagú ez, ha véletlenül is a magyar építőipart képzeljük az amerikai építőipar helyére. Mi sem ezért tartjuk érdekesnek, hanem azért, mert van benne egy régmúltat idéző építőipari elgondolás.

Magyarországon is szükség lenne tömegeknek épített új lakóingatlanokra. Ezzel párhuzamosan ezeknek elérhetőeknek is kellene lenni. A jelenlegi újlakáspiac nem elérhető a tömegeknek, nem oldja meg azt a lakhatási kérdéskört, amivel egy fejlődés előtt álló vállalkozás szembesül, amikor munkaerőt keres és találna, ha lenne hol lakniuk. Nem luxusról beszélünk, hanem normális 21. századi körülményekről.

A panelházakat is egészen hasonló igény szülte. Az állam felismerte azt, hogy az erőszakos urbanizációhoz és iparosodáshoz új és komfortos ingatlanokra volt szükség például a 60-as évektől kezdve. A panelházak és azok kényelmes életminősége jóval átlagon felüli volt az akkori Magyarországon. Állandó hideg és meleg víz, csatorna, szemétszállítás, télen jó fűtés. Megjelent a tömegközlekedés. Sokan nem is tudják, hogy például a budapesti tömegközlekedés fejlődése komoly összefüggésben áll a panelházak építésével. Az államnak nem csak a tömegek lakhatását, hanem a tömegek mozgását is meg kellett tudnia oldania. Meg is oldották. A budapesti tömegközlekedés sok szempontból egyedülálló is lett, amiért ma is sok költséggel jár és nem is tud önállóan életképes maradni. Fenntarthatatlan üzletileg. Ilyen szintű szolgáltatás üzletileg nem lehet még non-profit sem. De szeretjük szidni, csípőből kritizáljuk, pont úgy, mint a panelházakat.

Az új tárasházak, de még a családi ház építések sem oldják meg a jelenlegi munkaerő mobilitási kihívásokat Magyarországon. A sok rossz minőségű ingatlan korszerűsítése vagy új ingatlanok építése a 21. század igényei szerint, az ezzel járó költségek gátat szabnak a munkaerőnek, ezzel együtt fékezi a magyar gazdaságot, de még a külföldi működőtőkét is elijeszti. A Világgazdaságon megjelent cikkben a következőt olvashatjuk:

Ugyanakkor az iparág egy adott séma szerint legyártható épületekkel foglalkozó szegmensei – különösen a nagy lakóházak építése – az alacsony termelékenység alapvető okát szüntethetik meg, ha a tömegtermelés irányába történne elmozdulás. Ez több standardizálással, modularizációval és előregyártással jár együtt. Egy ilyen rendszerben a legtöbb épületet valójában gyárakban építenék fel. Az építkezés nagy része nem az épületnek otthont adó helyszínen történne, hanem egy ellenőrzött környezetben.

Kvázi új panelházak építéséről beszél, mint az építőipar jövője, mint az urbanizáció kihívásaira adható építőipari válasz. Persze, valószínűleg nem azokra a panelházakra gondolnak, amit mi ismerünk. Viszont a logikája egy és ugyanaz. A magyar újlakáspiac a jelenlegi formájában, technológiájával és hozzáállásával nem nevezhető 21. századinak. Kíváncsian várjuk, hogy mikor jelenik meg olyan multi Magyarországon, amely lakásépítő vállalat lesz. Az sem tűnik elvetendő gondolatnak, hogy állami vállalat legyen lakásépítő, ahol a házak elemeit gyárakban építik, mint anno a panelházak fénykorában. A külföldi működőtőke idevándorlása és ittmaradása múlhat azon hosszabb távon, hogy milyen válaszokat tudunk adni arra a lakhatási válságra, amiről egyre többen csak suttogunk. Ám most már az is kiderült, hogy nem csak magyar sajátosságról van szó. Máshol viszont már legalább válaszokat keresnek a kérdéseikre. Mi még csak ott tartunk, hogy drágák a lakások és nehéz vagy lehetetlen olcsóbb környékekről drágább, jobb munkalehetőséget kínáló városokba, régiókba költözni. Ez nem csak a munkavállalók problémája, hanem a munkaadóké is. Legalabbis azoké a munkaadoké, amelyeknek van jövőképe Magyarországon.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Egy álom, amit ébren látok

lakáspiac ingatlanpiac albérletpiac lakáshirdetés hirdetési oldalak jofogas.hu Magyarország Ingatlanműhely

”Alapelv, hogy legyünk bármilyen sikeresek is a mában, csak addig tudunk működni, amíg fenn tudjuk tartani azt a kínálatot, amely bevonzza a megfelelő keresletet.„ – mondta Palocsay Géza, a Jófogás és a Használt-autó.hu portált működtető Schibsted Classified Media Hungary Kft. ügyvezetője a Világgazdaságnak.

Egy hirdetési oldal esetében nyilvánvalónak tekintjük azt, hogy a hirdetések száma összefüggésben van a látogatók számával. Azt mondanánk, hogy a fenébe ne lenne fontos a hirdetések száma és minősége! Minél több és jobb hirdetések vannak az adott oldalon annál inkább érdekelhet az tömegeket. A hirdetési oldalaknak két mérőszáma van. Az egyik a hirdetések száma, a másik a látogatók száma. Ebben mérik a sikerüket, ezt kommunikálják a hirdetők felé. Most egyszerűsítsük le a kérdést csak kizárólag ingatlanhirdetésekre.

Még mindig nem érezzük kritikusnak, hogy az eladó és kiadó lakáshirdetések minél magasabb száma és minél jobb minősége bevonzza a vevőket és bérlőket. Az alapelv azért is ilyen örök érvényű, mert mint minden piac, a lakáspiac is valamilyen szinten a kereskedelem alapigazságaira épül. Vásárolni is széles választékkal rendelkező boltokban szeretünk. Plusz a nagy választék arra is jó, hogy többet fogyasszunk - dörzsölik a markukat a kereskedelmi guruk.

Már megint asszociáljunk a lakáspiacra. Ott is fontosnak érezzük még mindig a széles lakásválasztékot, legyen az eladó vagy kiadó. Teljesen mindegy, csak legyen belőle minél több, mert annál jobb döntést tudnak hozni a vevők és a bérlők. Bármelyik vevővel és bérlővel is előfordulhat az, hogy egész más mellett dönt, mint amilyen elképzeléssel beleveti magát a hirdetések világába. Rájön időközben, hogy valamiben tud kompromisszumot tenni, amiben előtte azt gondolta, hogy nem, ha valami másban többet kap. Ehhez tartani kell a lakáshirdetési oldalaknak a kínálatot vagy az a legjobb, ha növelni tudják az eladó és kiadó lakások hirdetésének a számát. Ha feltennénk ezt a kérdést bármelyik lakáshirdetési oldalnak, azonnal rávágná, hogy a fenébe ne szeretné, ha minél több hirdető lenne nála! A hirdetőkből él, nem a látogatókból. A hirdetők fizetnek a hirdetésért.

A lakáspiacról beszéljünk ezek után úgy, mint bármelyik másik piacról, ahol a kereskedelem alapelvei részben vagy egészben működnek.

Ha megértjük azt, hogy kínálaton múlik minden, a választék bőségén és változatosságán, akkor ebből adódik egy nagyon fontos lakáspiaci tény. Ha valamiért megváltozik az eladók és bérbeadók viselkedése az a lakáshirdetésekben is látszódik. Ha több és jobb lakások jelennek meg annak örülnek a hirdetési oldalak és elvileg a vevők és bérlők is. Ha a hirdetések száma stagnál, a hirdetett lakások minősége romlik, akkor elkezdhet aggódni a hirdetési oldal és persze minden vevő és bérlő is. Ezek után feltennénk a nyilvánvaló kérdést.

A lakáspiacon a kínálat hatalmát miért utasítjuk el?

A lakáspiacon minden változást elsősorban a keresleti oldalnak tulajdonítunk, miközben alapelv a kereskedelemben, hogy a kínálat vonzza a keresletet. Azt hisszük még ma is, hogy a lakáspiacon bárki, aki megjelenik vevőként az vásárol, vagy aki megjelenik eladóként az el is tud adni. De hasonló a bérlőkről és bérbeadókról alkotott képünk is. Ez annál inkább igaz, ha a kínálat nagy és a minősége széles skálán mozog. Annál kevésbé igaz, minél inkább korlátos és korlátozott a kínálat száma és minősége. Ettől függetlenül minden esetben lesznek olyan szereplők, akik időközben kilépnek, mert nem találják meg a számításaikat a lakáspiacon. Mint a boltban, amikor megkérdezik tőlünk, hogy segíthetnek-e, mi meg azt válaszoljuk, hogy köszönjük, csak nézelődünk.

Egy eladó és bérbeadó is tud csak nézelődni, nem csak egy vevő és bérlő. Azon kívül meg még rengeteg nézelődő van. Már beszéltünk róla, hogy a hangzatos nagy látogatottsági számokat kezeljük fenntartásokkal. 90%-nál is több azoknak a látogatóknak a száma minden lakáshirdetési oldalon, akik teljes mértékben csak nézelődnek. A maradék 10% között vannak a potenciális vevők és bérlők, de ők sem mind kötnek üzletet az eladókkal vagy bérbeadókkal. Ez már annyira nem jó hír a hirdetőknek. Miközben ők is érzékelhetik ezt, ha figyelik a hirdetések látogatottsági statisztikáit. Elég sok kattintást igényel egy hirdetés, amiből legalább lesz egy konkrét érdeklődő. Aztán, hogy melyikből lesz vevő vagy bérlő, az már egy másik történet. Arról fogalma sincs egy hirdetési oldalnak sem. Eladóként és bérbeadóként minél többen vannak jelen egy hirdetési oldalon annál nagyobb látogatottságra/kattintásra számíthatnak a hirdetők. A bérlők és vásárlók pedig annál biztosabbak lehetnek, hogy találnak valamit, amit meg is vesznek vagy ki is bérelnek, ha az eladók száma minél nagyobb az adott hirdetési oldalon.

Újra megkérdeznénk, hogy miért nem fogadjuk el még mindig a kínálat hatalmát a lakáspiacon?

Azért nyomatékosítottuk a kérdést, mert a jelenlegi lakáspiaci hangulat elsősorban a kínálatra hat. A használt lakások hirdetésének a száma megtorpanhat, a minősége olyan irányba mozdulhat, ami annak a szűk 10% lakáshirdetést nézőnek egyre nagyobb kihívást jelent. Ha a lakásépítők, a beruházók és fejlesztők nem látják biztosítottnak, hogy nekik érdemes 2017-ben új társasházakat építeni, akkor abból a 10%-ból, az a pár % újlakást vásárló vagy bérlő nagy gondba kerül.

Még mindig nem vesszük komolyan a kínálat hatalmát?

A lakáshirdetési oldalak elsősorban a hirdetések számának és sokszínűségének a változásából következtetnek a lakáspiaci folyamatokra. A látogatottságról csak annyit tudnak, hogy ahhoz hirdetés kell, nagyon sok hirdetés. Ha a hirdetések száma csökken, az biztosan csökkenést fog okozni a látogatottsági statisztikákban is.

Csak ha csökken a hirdetések száma, változik a minősége, az nem azt jelenti, hogy egyre kevesebben akarnak eladni és kiadni?

De azt jelenti. És még azt is jelenti, hogy egyre több vevő és bérlő jár pórul vagy költözik ritkábban, mert nem találja azt, amit keres. Az árak sosem lesznek jók. Higgyék el, az árakat mindig magasaknak érezzük. Minden aktuális lakáspiaci árat magasnak tartanak a vevők, a bérlők. Ilyen szempontból az eladó és kiadó lakások ára teljesen relatív adott pillanatban. A kínálat viszont kulcsfontosságú a használt és új lakások piacán egyaránt. Ha ezt ennyire komolyan veszik már a hirdetési oldalak, vegyük már komolyan mi is. Vagy legalább próbáljuk meg és ne csak álmodozzunk nyitott szemmel.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ingatlangazdaságtan, az ingatlanos szappanopera

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac ingatlangazdaságtan gki Magyarország Ingatlanműhely

Ha felmerül bennünk egy kérdés, akkor válaszokat keresünk rá. Már ha vannak kérdéseink és nem öli ki belőlünk a kíváncsiságot a környezetünk. Aki kíváncsi hamar megöregszik és ne szólj szám nem fáj fejem országa vagyunk. Népi bölcsességek vagy szánalmasan egyszerű agymosás? Bátrak vagyunk, mert feltettünk egy kérdést és mindazok bátrak, akiknek van egy jó kérdésük. Jó kérdések nélkül nincsenek jó válaszok sem, ismételjük az Ingatlanműhelyben 2010 ősze óta, amikor először kezdtünk el hangosan gondolkodni, kérdezni, válaszokat keresni.Az ötlet onnan jött, hogy mindig kész válaszokat kaptunk. Először a családtól, majd az óvodában, iskolában, a barátoktól majd a munkahelyen is. Kérdések nélküli megkérdőjelezhetetlen válaszokat kínáltak fel nekünk tálcán.

A szófogadó gyerek a jó gyerek tanuljuk meg legelőször. Az iskolában is az volt az okos és ügyes gyerek, aki nem gondolkodott, csak magolt és úgy beszélt, mint egy gép. A gondolkodó gyereket büntették, a kérdező gyereket fegyelmezték, az újító fiatalt betörték, a fiatal felnőttet megalázták. Nehogy már a hülyéje még valami bajt okozzon, tanulja meg a gyorsan hol a helye a rendszerben. Amúgyis az öregek, az idősebbek a bölcsek, a fiatalok nem tudhatnak semmit, fogalmuk sincs az életről.

A gondolkodással, a kérdésekkel, a válaszkereséssel az a gond, hogy rombolják az illúziókat, fenyegetik az illuzionistákat. Higgyünk el mindent és fogadjuk el feltétel nélkül mindazt, amit mondanak, tesznek. Ha átlátunk a szitán, ha felfedjük a trükkjeiket, ha megmagyarázzuk egyoldalú céljaikat, veszélybe sodorjuk őket. Hol van az már, amikor egy fiatal diák diplomamunkájában azt a kérdést feszegette, hogy milyen összefüggés van a magyar lakáspiac és a gazdasági mutatók között. Azt mesélte, hogy a kutatásai a korlátozott információk ellenére is arra vezettek, hogy nincs összefüggés Magyarországon a lakáspiac és a gazdaság között.

Azt állította a diplomamunkájában, hogy az elvárások, az emberek bizalma, hite, a piaci várakozások, magyarul az emberi érzelmek mozgatják a magyar lakáspiacot, semmi köze a lakáspiacnak a gazdaság állapotához. A lakáspiac manipulálható, nem racionális.

A tanára lehülyézte. Ekkora ostobaságot nem lehet megvédeni államvizsgán mondta. Egy közgazdász nem mondhat olyat, hogy egy ország lakáspiaca függetlenül működhet annak gazdaságától, azt meg pláne nem, hogy a lakáspiac irracionális. Érdekes volt újra meghallgatni a visszaemlékezést, amikor a diák meg feltette a kérdést a tanárának, hogy ez is csak egy hipotézis. Bizonyította már valaki számokkal, ábrákkal, példákkal? A tanára meg elhallgatott, nem válaszolt a kérdésre. Nem válaszolt, mert nem tudott rá válaszolni.

A lakáspiacot közgazdságilag Magyarországon addig előtte senki és semmilyen értelemben nem helyezte kontextusba.

Képzeljük csak el, amikor a közgazdászok többsége valami egyszerű és nyilvánvaló kérdést vizsgáltak diplomamunkájukban és kaptak diplomát általában hipotéziseik igazolása után. A lakáspiac meg kimaradt véletlenül mindenki érdeklődési köréből. Csak velünk az a probléma, hogy mi nem hiszünk a véletlenekben. Hiszen vagy albérletben éltek, vagy egy saját lakásban, amit a szülők vettek nekik, vagy otthon lakott még huszonévesen is minden közgazdász főiskolás és egyetemista. Ennek ellenére vagy pont ezért, nem érdekelte sem a főiskolákat sem az egyetemeket Magyarországon a lakáspiac. Erre jött egy diák a semmiből, aki feltett egy egyszerű és nyilvánvaló kérdést, amire a tanára azt a választ várta, hogy igen, a lakáspiac racionális és a gazdasággal harmóniában él. A diák a munkája során pedig nemleges válaszra jutott és irracionálisnak nevezte a magyar lakáspiacot. Hát ez baj.

Bár látta a tanár a diákban az élet ízét, az élet szeretetét, a hajthatatlan vágyat a megismerésre, pontosan az élettől féltette, ahol vannak kérdések, amit nem teszünk fel, mert vannak válaszok, amiket nem keresünk. Ezek azok a válaszok, amik érdekeket sértenek, amik egyben lehetnek mind üzleti, gazdasági és politikai célok elsődleges és másodlagos vetületei is. Tudhatta a tanár, hogy az ingatlanpiac nem egy tiszta világ. Mondjuk mi az! De nálunk különösen nem az. Az ingatlan körül forog az életünk. Ha pedig a magyarok élete az ingatlan körül forog, ahhoz nem egyszerű érdekek fűződhetnek. A diák bele sem gondolt, hogy darázsfészekbe nyúlt. Megtalált egy kényes kérdést egy kellemetlen pontot a magyar társadalom testén, ami minden magyar életére kihatással lehet.

A lakásszerzés, a lakástulajdon, a lakhatás mind a pénzről szólnak. A pénz meg a hatalomról. Életveszélyes dolog a hatalom árnyékában sétálgatni, kérdezni és főleg olyan kijelentéseket tenni, amit senki sem akar hallani.

Azt állítani, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége, magyarul az aktuális vezető politikai erő és államgépezet bizonyos bizonyítványa a lakáspiaci folyamatokra vajmi kevés hatással legyen, az kimondhatatlan. A lakáskérdés, a lakhatás a magyar politika állandó aktuálpolitikai kérdése. Ne vicceljünk már, mert egyáltalán nem vicces! Az elmúlt 100 évben a magyar politika mindenkor azt bizonyította, hogy a helyzet magaslatán áll, megoldja és kezeli a kérdést. Államosítás, akár emberéletek árán, lakások feldarabolása családok tönkretételével, állami bérlakásrendszer kiépítése a magántulajdon felszámolásával, lakásépítések, olcsó építkezési hitelek, szocpol, majd lakásprivatizáció, utána államilag támogatott lakáshitelezés, új építésű lakások pozitív diszkriminációja, piaci alapú devizahitelezés és lakáshitelezés, majd újra lakáshitelezés csak forint alapon, szocpol átnevezése és az új építésű ingatlanok vásárlásának és építésének erős állami támogatása.

Elmaradhatatlan önelégültség, vállveregetés, büszke és széles mosoly, hogy az állam mindig és minden körülmények között a magyar családok érdekeit tartja szemelőtt, vagy a sajátját, de az egy másik kérdés.

Így volt ez 1945 előtt és után is. Ma is így van ez. Minden változik csak a lényeg nem duruzsolják egy refrénben. Aztán nagy bőszen megfelelően nárcisztikus szelek terjesztik a híreket, hogy a magyar államunk és a magyar gazdaság teljesítőképességének a szimbóluma a lakáspiacunk. A lakáspiacon mégis a jövőbe vetett bizalom vagy bizalmatlanság mozgatja a szereplőket.

Ma reggel éppen a GKI hívja fel a figyelmet a szereplők érzelmeinek változására, miközben az állam két kézzel öntené a pénzt a lakáspiacba, nyomja a lakásépítéseket, lakáshitelezéspárti és befolyásolni akarja a lakáspiaci folyamatokat.

Majd az derül ki a GKI mai anyagából, hogy az állam befolyása az irracionális lakáspiacon megkérdőjelezhető. Az a GKI, amelyik éppen felfelé módosítja a gazdasági mutatókkal kapcsolatos várakozásait, tehát optimistább a magyar gazdasági környezetet illetően, addig a lakáspiaci folyamatokat a gazdasági pályától eltérően ítéli meg. Eltelt jó néhány év, amióta az a diák lediplomázott, megvédte a diplomamunkáját és cáfolta a hipotézist a magyar gazdaság és a lakáspiac kapcsolatáról. Nem is ő volt a vizsgabizottság kedvence meséli. Inkább az igyekezetét, az alaposságát és a szorgalmát értékelték, mint sem a munkájának a gyümölcsét. Ostoba kölyök, majd benő a fejelágya. Ma már ott tartunk, hogy egy gazdaságkutató intézet mondja ki azt, amit a diák a diplomamunkájában kimondott. Azért nem olyan nyilvánvalóan, mert ezt többen inkább csak a divatos „mikoresnekmáralakásárak” mozgalom népszerűséget hajhászó újabb mintapéldájaként értékelhetik.

Ha a lakásárak bűvköréből ki tudunk szakadni, eljutunk oda, hogy az érzelmeink, a gondolkodásunk, a hozzáállásunk, a piaci várakozások jóval nagyobb hatást gyakorolnak a lakáspiacunk jövőjére, mint a gazdasági környezetünk. Meglehetősen mostoha gazdasági körülmények között is megmagyarázhatatlanul optimista lakáspiacot láthatunk, ahogy megjelennek a félelmek, az aggodalmak, a csalódottság és reménytelenség, magyarul a fékek egy alapvetőleg prosperáló gazdaságban. Szentimentális a lakáspiac és melodrámára igencsak hajlamos Magyarországon. A lakáspiaci fordulat sosem a lakásárakban keresendő. Ha megváltozik a hangulat, megváltozik a lakáspiac is. A lakáspiac ciklikussága javarészt attól függ, hogy a szereplők hol jobb és hol bal lábbal kelnek és fekszenek, jót vagy rosszat álmodnak, szerelmesek, féltékenyek, megcsalták őket, vagy ők csaltak meg valakit, esetleg csak úgy behisztiznek. A magyar lakáspiac Magyarország lelkivilágától függ.

Kép: Instagram.com

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Hazudósak vagyunk

lakáspiac ingatlanpiac pszichológia National Geographic Magyarország Ingatlanműhely

Olvashatjuk a National Geographic júliusi számának címlapján.

"Természetünk része, hogy füllentünk, lódítunk, csúsztatunk, kamuzunk."

Foglalja össze a havi természettudományi magazin. Igen, aki az ingatlanpiacon mozog, az ilyesmit olvas. Az ingatlanpiac több mint 90%-ban pszichológia. Szóval ez egy szakma, akkor is, ha ezt nálunk nem hiszik el, csak nem úgy, ahogy azt megkérdőjelezik. Aki ingatlanokkal foglalkozik valamiért az élete során, rövidebb vagy hosszabb ideig, hamar kiderül, hogy az ingatlanok körüli ügyintézés, beleértve minden egyes apró mozzanatát, mindig az emberekről szól, a velük való kapcsolatteremtésről, az együttműködésről. Az ember megkerülhetetlen része minden ingatlannal kapcsolatos ügyintézésnek. Lehet lakást venni ember közreműködése nélkül? Nem lehet. Hasznosítani tudjuk a lakást emberekkel való találkozás nélkül? Nem tudjuk. Építeni, karbantartani, javítani tudjuk ember nélkül? Nem tudjuk. Ezért a jó emberismerők könnyebben, a rosszabb emberismerők nehezebben oldják meg ezeket a feladatokat. Ha hivatásszerűen foglalkozunk ingatlanokkal, mert legyünk bérbeadók vagy olyan befektetők, akik lakásokat adnak-vesznek felújítással vagy éppen anélkül, a legfontosabb tulajdonságunk az, hogy megtanuljuk pillanatok alatt felismerni azt, hogy ki és mikor hazudik nekünk.

„A piti szélhámosok, nagystílű csalók, csúsztató politikusok köre csupán a jéghegy csúcsa: a hazudozás mindig és része volt az emberi természetnek.”

Az ingatlanügyek intézésénél erre fokozottan figyelni kell akármilyen szerepben is vagyunk, mert mindenki hazudik mindenkinek. Hazudozó vevők és bérlők éppen úgy, mint a hazudozó tulajdonosok, értékesítők, stb. Azt írják:

„Olyasvalami, amit számos embertársunk magas szinten űz és gyakorol. Minden gond nélkül és megerőltetés nélkül hazudoznak idegennek és barátnak, sőt legközelebbi családtagjaiknak is. Hol csak füllentenek, hol durván átírják a valóságot. A megtévesztésre való hajlam épp olyan alaptulajdonságunk, mint az, hogy szeretünk hinni embertársainknak. Ebből adódik a fonák helyzet, hogy jól hazudunk, de sokszor nem látunk át a szitán. Mindenesetre vérünkben van a hazugság, olyannyira, hogy bátran kijelenthetjük – hazudni emberi dolog."

Ezt a gondolatsort soha és semmilyen körülmények között nem felejtheti el az, aki emberekkel dolgozik, emberekkel kerül kapcsolatba. Az ingatlan ilyen műfaj.

„Nincs abban semmi meglepő, hogy világszerte nagy tehetséggel verjük át, csapjuk be egymást. A szakemberek teóriája szerint nem sokkal a beszéd képességének kialakulása után a hazugság műfaja is közkeletűvé vált. Aki nyers erő alkalmazása nélkül is manipulálni tudta a többieket, alighanem könnyebben jutott élelemhez és párhoz. A hazugság olyan, mint az állatvilágban kialakult sok egyéb megtévesztő stratégia, például az álcázás. Hazudni sokkal könnyebb, mint más úton előnyhöz, vezérszerephez jutni. Hazugsággal jóval egyszerűbb pénzt szerezni, mint leütni, aztán kizsebelni valakit, pláne bankot rabolni.”

Általában azt hisszük magunkról, hogy mi el tudjuk dönteni ki és mikor akar minket becsapni. Aztán a valóságban kiderül, hogy az emberek döntő többségét akkor és ott verik át, amikor és ahol csak akarják. Itt jön a képbe újra az ingatlan, mint ilyen műfaj. Bérlő vagyok, de nem tudom, hogy kiben bízhatok meg, ki a jó bérbeadó és ki nem. Bérbeadó vagyok, nem tudom, hogy ki a jó bérlő és ki nem. Eladó vagyok, de nem akarom lakásturistákkal fárasztani magam, akik csak az időm rabolják, üres zsebbel játszák el a vásárlót. Vagy mondjuk ingatlanos vagyok és nem tudom eldönteni melyik vevő, eladó, bérlő, bérbeadó az, akivel érdemes foglalkozni és kivel nem. Na igen, itt kezdődik a szakma, a szakértelem, a hozzáértés. Az ingatlanok körüli balhék, viták, perek legtöbb esetben pont arról szólnak, hogy valaki később jön rá, hogy palira vették. Miközben olvashatjuk, hogy:

„Valótlant állítani – ez is képesség, elsajátítása pedig fejlődésünk ugyanolyan fontos lépése, mint az, hogy járni, beszélni kezdünk. A szülők nagyon megijednek, amikor először hazugságon kapják csemetéjüket (jaj, vége az ártatlanság korának!); a Torontói Egyetem pszichológusa, Kang Lee azonban állítja: éppenséggel az értelmi fejlődés biztos jele, ha a kisgyerek elkezd lódítani.”

Érdekes dolog úgy beszélni az ingatlanpiacról miközben végig az emberről beszélünk. Egy pillanatra sem kalandozunk el. Hazugságokon alapuló hirdetések, lakásárak, lakásbemutatók, együttműködések és szerződések. Ezeket szinte lehetetlen egy átlagembernek kezelnie rövidebb, hosszabb távon pedig pláne. Szóval, aki csak úgy instant kerül bele az ingatlanok világába, mert véletlenül lakást akar eladni, venni, bérelni vagy kiadni, esetleg építeni, ők vannak csak igazán kiszolgáltatva a hazudós embereknek. A National Geographic cikke persze oldani próbálja a feszültséget:

„Az életben többnyire hallomás útján szerzett információk alapján igazodunk el. Ha nem bíznánk abban, hogy embertársaink igazat mondanak, nem tudnánk másokkal együttműködni, létezni. Ahhoz képest, hogy milyen sok hasznunk származik a bizalomból, viszonylag keveset veszítünk, ha néha-néha átvernek bennünket.”

Ezen most lehetne vitatkozni, főleg olyanokkal, akiket csúnyán rászedtek. A tapasztalatlanság, a hazudós emberek felismerésének gyenge képessége csak egy dolog. Nem csak ez a baj:

„Eredendő bizalmunk szükségszerű következménye, hogy könnyen át lehet ejteni bennünket.”

Ezt nevezik a cikkben a hazugok helyzeti előnyének:

„Nem kételkedhetünk örökké, nem számítunk úton-útfélen hazugságokra. Ráadásul, a hazugok sokszor éppen azt hazudják, amit hallani szeretnénk. Főleg akkor vagyunk védtelenek, ha jólesik hallani, ami amúgy hazugság. – legyen bár álszent bók vagy a befektetésünkre ígért mesés hozam.„

Bármennyire elképzelhetetlen, aki ingatlanok körül forog, kiadja, bérli, eladja, vásárol, építi vagy építteti, értékesít, ott minden másodpercben arra kell készülniük, hogy át akarják verni őket. Ez az ingatlanpiac első leckéje. Aki ezt nem képes megtanulni, nem tud így élni, nem tudja az agyát olyan szinten kiképezni, hogy lazán és könnyedén tudja ezt kezelni, annak ez mission impossible. Így emlékeztetnénk mindenkit, hogy ha az ingatlanpiacon mozgunk, minden apró részletre figyeljünk, elemezzük, értelmezzük a pillanat tört része alatt úgy, hogy közben arról senkinek fogalma se legyen, hogy mire gondolunk és mit csinálunk. Tipikus kérdés, hogyan lehet eldönteni valakiről, hogy potenciális bérlő vagy vevő. Onnan, hogy ha el tudom dönteni, hogy hazudós vagy sem. Az a célunk, hogy azt derítsük ki róla, hogy olyan vagy sem attól a pillanattól kezdve, hogy megkeres minket, miközben fenntartjuk a bizalom kompetens látszatát. Sokszor már abból ki lehet indulni, hogy ki, mikor és hogyan jelentkezik egy hirdetésre. A körülmények legalább annyira kifejezik a bérlő vagy a vevő lelkiállapotát és érzelmeit, mint a stílus ,ahogy ír vagy beszél, amilyen hibákat vét véletlenül vagy teljesen tudatosan. Folyamatosan rakjuk ki a puzzle apró kicsi elemeit, mire a kép összeáll és kiderül az adott emberrel érdemes foglalkoznunk vagy sem. Így is válunk meg bérlőktől hosszabb távon például azért, mert felismerjük, hogy megváltozik a bérlő élete, lelkivilága, így a hozzáállása is. Hamarabb kell tudnunk, hogy elkezdett egy nemkívánatos szerepet játszani, mint sem a másik félben egyáltalán felmerülne ez a kérdés. A lakáspiac tele van ármánykodással, megtévesztéssel, manipulálással és tengernyi rosszindulattal. Akár milyen szerepben is legyünk, ha vevők és bérlő vagyunk, akkor azért, ha eladók vagy bérbeadók, akkor meg azért kell kiképezni magunkat rövidebb és hosszabb kiküldetésre ebben a világban. A 21. századi ingatlanpiacon akkor boldogulunk, ha mi magunk vagyunk egy két lábon járó hazugságvizsgáló. Sebészi precizitással hajtjuk végre az igazság parancsát, mert annak a megszállottja vagyunk, az a szenvedélyünk, ez a hivatásunk. Ettől függetlenül ez egy harc, amire a National Geographic is felhívja a figyelmünket:

„Akkor hogyan akadályozzuk meg, hogy az életet elárasszák a hazugságok? Még nem tudjuk. A 21. század a megtévesztés új módját teremtette meg, új fejezetet nyitott az ősi viszályban hazudni hajlamos és bizalommal teli énünk között.”

Forrás: National Geographic  2017. július, Miért hazudunk?

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A magyar lakáspiac Európában

lakásárak lakáspiac albérletpiac újlakáspiac EU deloitte property index European residential markets Ingatlanműhely

Beszélgessünk és gondolkodjunk. Legyünk türelmesek és megértőek. Figyeljünk oda másokra, ne csak magunkkal legyünk elfoglalva. Foglalhatnánk össze a legfrissebb európai lakáspiaci körképet, amit a Deloitte hatodik alkalommal jelentetett meg. Mi harmadik alkalommal beszélgetünk és gondolkodunk róla. Higgadtan, nem elveszítve a józan eszünket. Nincsenek izmusok, érdekek, cenzúra, csak a tiszta gondolatok.

Hej, de szeretjük a szabadságot, amikor úgy élünk, mint levegőt veszünk, elhatározásoktól és befolyásoktól mentesen, csak ösztönösen, ahogy csak egy ártatlan újszülött képes. Nem vagyunk megrontva, nem molesztáltak minket, nem bántalmaztak, nem lettünk semmilyen családon belüli erőszak áldozatai.

Hej, de nem szeretjük, ha sajnáltatja valaki magát, történeteket talál ki, lódít, ferdít, kiszínez, félremagyaráz. Ezért is hasznos ez a kiadvány, mert arra figyelhetünk oda mások hogyan gondolkodnak rólunk. Na nem rólunk magyarokról, hanem a lakáspiacunkról és annak közvetlen környezetéről.

lakásárak lakáspiac albérletpiac újlakáspiac EU deloitte property index European residential markets Ingatlanműhely
 Európában az albérlepiac nálunk az egyik legkisebb

Kezdjük azzal, hogy az albérletpiacunkat sokkal nagyobbnak érezzük mi itthon, mint amekkora az valójában. Az albérletszezon kellős közepén, nem is jöhetne jobbkor ilyenkor egy hidegzuhany. Európában gyakorlatilag az egyik legkisebb albérletpiaccal rendelkezünk. Nálunk kevesebben csak Szlovéniában élnek piaci alapú albérletben. Fontos, hogy piaci alapú albérletről beszélünk, a fehérről és a feketéről is. Igen, a NAV és a KSH is tudja, hogy ki van adva a lakásunk, akkor is ha eltitkolni próbáljuk. Ne legyenek illúzióink, ne ringassuk magunkat tévhitekbe, hogy jól átverjük az államot és mi milyen ügyesek vagyunk. Ha akarnák behajtanák. Ezért halkan jegyezzük meg, hogy csak megtűrik, csak nem tudni meddig. Csak hát ez egy másik történet, ne kalandozzunk el, mert jön a következő ábra, ami egy általános kérdést feszeget.

lakásárak lakáspiac albérletpiac újlakáspiac EU deloitte property index European residential markets Ingatlanműhely
Debrecen,  Győr és Budapest Európa lakáspiaci hozamának élmezőnyében

Az albérlet jó üzlet vagy sem? 7% feletti bruttó hozammal csak dán, lengyel és magyar városok szerepelnek a listában. Budapest a 2. legjobb hozamot produkálja, alig mögötte picivel lemaradva Győr és Debrecen. A 7,8-7,9 %-os magyar hozamok az európai élmezőnybe repítik Magyarországot. Nem csak rajta vagyunk a térképen, de igen figyelemre méltó helyen is. Aztán nem felejtjük el, hogy a számok ígéretesek, de közben a piaci alapú albérletpiac meg kicsi. Ez azt jelenti, hogy a kereslet korlátos. Aki új belépő, az egy ilyen pici piacon könnyen megütheti a bokáját. Az albérletpiacunk meg tradicionálisan önző, nem foglalkozik sem a bérlők számával, sem az igényeikkel. A bérbeadók többsége csak úgy piacra lép, valamilyen elvárásokkal és legtöbb esetben piaci ismeretek hiányában. Meghirdetem és kiadom, gondolják még ma is sokan Magyarországon. Aztán ez a valóságban még sem ilyen egyszerű történet. Mindenki saját lakásban akar élni Magyarországon, még a bérlők is, ahogy ezt már számtalanszor elmondtuk. A tipikus bérlő fiatal. Ha fogynak a fiatalok, mert egyre kevesebb gyerek születik, akkor fogynak a bérlők is. Ha elvándorolnak a fiatalok, akkor meg pláne szembe kell néznünk a valósággal. A bérlők keresleti oldalát ezek mind befolyásolják. A hozamok önmagukban azoknak jelentenek örömöt, akik ki tudnak adni kevés költséggel, normális bérlőknek. Mindenki másnak csak egy álom. Olyan ez, mint a lakásárak növekedésénél azt érezni, hogy a pénz már a zsebünkben van, miközben a lakást még meg sem hirdettük eladásra. Az álmodozás az élet megrontója, higgyék el, ez a lakáspiacon is igaz. Hozamot nem előre, hanem utólag számolunk Magyarországon. Ezt a Deloitte nem írta oda, mi hozzá tennénk, mert nagyon fontos. A magyar albérletpiac kiszámíthatatlan és nagyon kockázatos pontosan a mérete miatt és főleg a bérlők miatt. Sokat lehetne még erről beszélni és gondolkodni is. De most tovább megyünk az európai lakáspiacot vizsgáló áttekintésben.

lakásárak lakáspiac albérletpiac újlakáspiac EU deloitte property index European residential markets Ingatlanműhely
A budapesti újlakások árnövekedése az egyik legnagyobb volt Európában

Azt látjuk, hogy nem csak az albérletpiaci hozamok miatt érdekes Magyarország. Úgy látszik, hogy az új építésű lakások árai Párizs után, Budapesten változtak a legtöbbet 2015 és 2016 között. A több mint 15%-os árváltozás nem csak a saját lakásra spóroló bérlőknek rossz hír. Ők úgy érzik egyre távolabb kerülnek a saját lakástól, vagy valami patkánylukra futja majd. A vásárlók azt látják, hogy a lakáspiac rohamosan drágult Magyarországon az elmúlt években. Ha nő az új lakások ára, akkor nő a használt lakások ára is Ezt a lakáspiaci összefüggést talán egyszer majd mindenki elfogadja. Ma még inkább a kételkedők vannak többségben, akik nem csak az albérletipiacot érezhetik feketedoboznak, de magát a teljes lakáspiacot is. Nem értik mi miért történik, mi mivel van összefüggésben. Ezért várják és magyarázzák egyesek hangosbemondón akár már 2 éve, hogy most már a lakásáraknak csökkenni kell. Csúsznak el banán héjon, hogy hol éppen árnövekedést hol éppen árcsökkenést mérnek. Tényleg úgy beszélnek a lakáspiacról, mint a lottószámsorsorlásról. Beszélnek forgalomcsökkenésről, miközben Magyarországon növekvő lakásárak mellett nem csökken, hanem nő a lakáspiac mérete. De hidegen hagyja ez a kuruzslókat és az apostolaikat.

lakásárak lakáspiac albérletpiac újlakáspiac EU deloitte property index European residential markets Ingatlanműhely
A bérek hiába növekednek, az új építésű lakások gyorsabban drágulnak egész Európában

A lakáspiacon a bérek növekedését is sokan úgy értékelik, hogy az egyértelműen jót jelent a vevőknek, kedvező helyzetbe hozza őket. Ez részben igaz is, de biztosan nem az újlakáspiacon. Ott évről évre egyre távolabb kerül egy átlag magyar egy átlagos új építésű lakástól. Érzik ezt a lakásépítők is, hogy az új építésű lakások piaca korántsem olyan tömegpiac, mint volt 10-15 éve. Az építőiparra fogják a problémáikat, hogy ők építenének, de nincs kivel, mert közben sorban állnak az újlakásokért. Aztán tudjuk, hogy nem minden új lakást lehet itthon sem eladni. Meg azt is tudjuk, hogy nem egyre több, hanem egyre kevesebb vevő gondolkodik új lakásban. Azt is tudjuk, hogy az új lakások kínálata is igen egyenlőtlen. A beruházók ott építenek ahol tudnak. Aztán vagy lesz rá vevő vagy nem. Közben meg azt látjuk, hogy az új családi házak építése reneszánszát éli. Az új építésű lakások statisztikáját, a kiadott építési engedélyek számát jótékonyan befolyásolja a sok új tervezésű családi otthon. Ezzel el lehet fedni azt a problémát, hogy a társasházi lakások piaca gyengélkedőn van, mert látjuk, hogy magyar új építésű lakás egyre elérhetetlenebb. A bérnövekedés ellenére egyre távolabb kerül egy magyar egy új építésű lakástól. Ez nem magyar jelenség, hanem európai trend. Csakhogy, van itt egy kis különbség. Az új építésű otthonokra nem csak nálunk, hanem szerte a világban jellemző a hitelből vásárlás. Arányaiban véve, sokkal több vásárló hitellel vesz új lakást, mint használtat. Ezért a hitelpiac nagyban befolyásolja az új lakások értékesítését.

lakásárak lakáspiac albérletpiac újlakáspiac EU deloitte property index European residential markets Ingatlanműhely
No komment!

Európában nálunk kedvezőtlenebb feltételekkel sehol nem lehet jelzáloghitelt felvenni mutatja a Deloitte ábrája. Az újlakáspiacon a keresletet az árak dinamikus növekedése mellett éppenséggel a hitelpiac sem enyhíti. Bár mi itthon két kézzel verjük a mellünket, mint King Kong, hogy eljött a hitelpiaci kánaán, közben meg ordas nagy felára van a magyarországi jelzáloghiteleknek. Több hitelt veszünk fel ennek ellenére, mert muszáj. Hitel nélkül nem nagyon tudnának így növekedni a lakásárak, mint amennyire képesek. Azért még mindig az jár a legjobban, aki készpénzre vásárol és nem bonyolódik hitelfelvételbe. Vagy legalábbis túl nagy hitelben, adósságban nem érdemes itthon gondolkodni. A grafikonon nincs ott, de nálunk azért az átlagos lakáshitel nem túl magas. Éppenhogy, csak módjával, nagyon óvatos a többség. Félünk a hiteltől, ódzkodunk tőle és ha megnézzük ezt az ábrát, akkor azt mondanánk, hogy tudatalatt jól működnek az ösztöneink. Valami nem okés a magyar lakáshitelezés körül. Így kilógni az európai sorból több mint ijesztő.

Közben meg a lakásárak megállás nélkül csak nőnek és nőnek. Megállíthatatlan folyamatnak tűnik annak ellenére, hogy az albérletpiacunk mérete a lakásbefektetéseknek nem kedvez. Az sem számít, hogy fogynak a bérlők, mert kevés a fiatal, az elvándorlás is nagy divat, illetve erőn felül, belerokkanva is, de akkor is saját lakást veszünk, ha ez az egészségünk kárára megy, az életünket rövidítjük meg vele. Abban reménykedünk, hogy majd a gyerekünknek jobb lesz, nekünk már úgy is mindegy. Az sincs hatással a lakásárakra, hogy a bérek növekedése messze elmarad a lakásárak növekedésétől. A lakáspiacra a megtakarítások vannak hatással, nem a bérek. Abból  lesz lakásvásárló, akinek van ehhez megfelelő megtakarítása. A jó fizetés nem egyenlő azzal, hogy valakiből potenciális vevő legyen. Tele is van a lakáspiac lakásturistákkal, akik azt hiszik, hogy kicsi önerővel vagy szinte anélkül, a fizujukból mindjárt saját lakást is tudnak venni. Mondjuk van ehhez egy média háttértámogatás is. Előszeretettel beszélünk úgy a lakásvásárlásról, hogy az önerő, a megtakarítás kérdését nem zárójelbe nem tesszük, hanem úgy teljes egészében kihagyjuk a gondolatmenetből. Marad a lakáshitel és a törletszőrészlet. Szakmai portálók magyarázzák bőszen a lakásvásárlást, mint a habos tortát, úgy hogy elhallgatva azt feltételezik, hogy nálunk mindenki tízmilliókat tart otthon párnákban vagy a bankban. Vannak ilyenek, akik közül vásárolnak is lakást akár maguknak, a gyereküknek, nyugdíjelőtakarékosság miatt, vagy csak úgy, mert hatottak rájuk a média hírek. Vegyünk lakást, éljünk benne vagy adjuk ki, mert a lakás az olyan kézzelfogható valami. Nem lehet elbukni, már ha meg van építve. Új lakásoknál azért előfordulhat, hogy nem lesz belőle semmi és futhatunk a pénzünk után. Használt lakásoknál is belefuthatunk műszakilag lakhatatlan lakásokba. A saját ház építése is jár némi kockázattal, aminek csúnya vége lehet. Szóval vannak sztorik, lehet beszélgetni és hangosan gondolkodni, megosztani a véleményeket. Legyünk türelmesek és megértőek egymással és a lakáspiaccal egyaránt. Sok érdekességet tanulhatunk egymástól és a lakáspiactól is, ha van hozzá nyitott fülünk és szemünk.

Forrés: Overview of European Residential Markets 6th Edition by Deloitte

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ki nevet a végén?

ingatlanközvetítés ingatlanértékesítés ingatlanos ingatlanközvetítő lakáspiac lakásárak ingatlanpiac Magyarország Ingatlanműhely

Az egész életünk az akarat- és érdekérvényesítésről szól. Ez egy velünk született képesség, a sikeres emberek olyan tulajdonsága, amit sokan tanulhatónak állítanak be. Miközben pont az különböztet meg minket igazán egymástól, hogy éppen ki jobban ki kevésbé tudja érvényesíteni a saját (önző) akaratát és az érdekeit az élete során.

Ki ne hallotta volna már azt, hogy valaki például született kereskedő vagy született diplomata, vagy egyszerűen csak egy olyan ember, akinek adnak a szavára, akire jobban odafigyelnek, aki sokkal jobban ,egyszerűbben és gyorsabban tud rávenni egy másik embert, hogy azt csinálja, amit ő akar. Karizmatikus, irányító, vezető személyiségek általában mind nincsenek híján az akarat- és érdekérvényesítési képességnek. Mint mindennel, ezzel is lehet jóhiszeműen élni és rosszindulatúan visszaélni.

Az ingatlanértékesítés, mint a kereskedelem és a diplomácia egyik öszvér gyereke

Vonzó pálya minden akaratát és az érdekeit jól és hatékonyan érvényesíteni tudó embernek. A piaci árusokat sem mondja senki feleslegesnek, nem kiabálnak rájuk kígyót és békát azért, mert a saját hasznukkal drágábban adják az árujukat, ha nem közvetlenül a termelőtől vásárolunk. A boltokban, plázákban és máshol sem kiabáljuk teli torokból, hogy minden kereskedő csak arra jó, hogy megdrágítson minden terméket és lehúzzon minket a jutalékkal. A kereskedőt valahogy elfogadjuk olyannak és úgy, amilyen és ahogyan értékesíteni próbál. Pedig kár lenne tagadni, hogy mi folyik akár egy átlagos piacon. Kiteszik előre a szép árut, ami miatt megállunk vásárolni, majd egy másikból fog adni, ha kérünk. Piacon nem válogathatunk sokszor a zöldség és gyümölcs között úgy, mint a boltokban, mert ránk fognak szólni, hogy azt nem lehet. A piaci árusokkal így élünk együtt, hogy hazamegyünk és látjuk, hogy csak került nem szép és nem jó áru is a többi közé, hogy ránk sózzák a szemetet is, hogy néha trükköznek a méréssel is, stb.

Az ingatlanosokat meg annyira fölöslegesnek érezzük mindeközben

Miközben ők sem csinálnak mást, mint a piacon a piacosok. Mások áruját árulják, amin keresnek. A piacon is verseny van abban, hogy ki tudja jól és jó áron eladnia amije van. Ehhez trükköznek és különböző trükköket alkalmaznak, mint egyébként mindenhol máshol a kereskedelemben. A kereskedelem mindig és mindenkor arról szól, hogy vannak emberek, akik másokat rá tudnak venni valamire, amiért végül pénzt fizetnek. A szabad akarat nagyon relatív, mert szinte mindig van mögötte, vagy inkább felette, egy komoly hatás, egy nagyon is fontos befolyásoló tényező. Nem mi döntünk, vannak helyettünk mások, akik a fejünk felett döntenek, mi meg valamiért elfogadjuk ezt és elhisszük, vagy legalábbis ők elhitetik velünk, hogy a döntést végülis mi hoztuk meg.

Az ingatlanértékesítés azon túl, hogy lassan, nagyon lassan tud csak gyökeret ereszteni a magyar lakáspiacon, a nemzetközi lakáspiaci megoldások rendre csődöt mondanak. A magyar modell - ha lehet így elnevezni - attól igazán egyedi, hogy itt nem a bizalomra épül az ingatlanértékesítés, hanem a bizalmatlanságra. Minden üzlet, minden kapcsolat valamilyen szintű alapja a bizalom, addig a magyar ingatlanközvetítésben az a csodálatos, hogy az tud benne sikeres lenni, aki a bizalmatlansághoz alkalmazkodik, erre építi fel a stratégiáját, így viszonyul a piaci szereplőkhöz, a szolgáltatását ennek megfelelően alakítja ki.

Mit is jelent ez pontosan?

Általanás jelenség az, hogy az ingatlanok tulajdonosai valamilyen kényszerből fordulnak ingatlanoshoz. Teljesen mindegy milyen kényszerből, a lényegen nem változtat. Nagyon ritka az, hogy egy ingatlanossal beszél csak az eladó vagy kiadó ingatlan tulajdonosa. A bizalmatlanság miatt úgy gondolja és azt látja helyesnek, ha minél több ingatlanossal felveszi a kapcsolatot. Ezt az ingatlanok tulajdonosai valamilyen versenyhelyzetnek fogják fel. Emiatt van az, hogy aki nem keres ingatlanost, azt megkeresik ők maguk. Tudja minden egyes hideghívó, azonnal házhoz menő és becsengető, hogy nem ő az egyetlen a sorban. Nem is az a fontos számára, hogy kizárólagosan vele szerződjön. A kizárólagos szerződés, az egyszemélyes ingatlanos kapcsolat már a bizalomra épül, arra elég kevés ingatlanos építhet fel csak sikert.

A bizalmatlanság a magyar lakáspiac sajátossága

Emiatt az ingatlanos csak esélyt akar kapni, hogy az ingatlant legalább hirdesse akár bérlőnek akár vásárlónak. A bizalmatlan tulajdonosok meg nem is olyan ritkán nem bizalomból, hanem pont bizalmatlanságból adnak lehetőséget egynél több ingatlanos értékesítőnek, hogy a lakásával foglalkozzanak. A sikeres ingatlanosok akarat- és érdekérvényesítő képessége azon is meglátszik, hogy hány tulajdonost tudnak beszervezni annak ellenére, hogy a tulajdonosok az első pillanattól kezdve nem túl szívesen látott partnerként kezelik őket. Ez nem is a barátságról szól, ez kereskedelem és diplomácia, tehát pénz és hatalom. Pénzt jelent az ingatlanos a tulajdonosnak is, hiszen a vevő vagy a bérlő a pénz, amit az ingatlanértékesítő hozni tud. Pénzért dolgozik az ingatlanos is, neki pedig minden beszervezett lakástulajdonos jelenti a potenciális bevételt.

Hatalom a tulajdonos felett...

...ha képes rá az ingatlanértékesítő, vagy egy látszat hatalom az ingatlanos felett, amiért a tulajdonos azt gondolja, hogy egyik ingatlanos lecserélhető egy másikra. A tulajdonosok többsége mind azt gondolja, hogy ő döntött úgy, hogy ingatlanossal dolgozik együtt, ő irányít és minden csak úgy történhet, amit ő akar. A valóságban meg jóval kevesebb a született akarat- és érdekérvényesítő lakástulajdonos, mint ilyen képességekkel megáldott ingatlanos. A bizalmatlanságtól teljesen átitatott magyar lakáspiacon a sikeres értékesítő a hatalma alá keríti a tulajdonost és behálózza vele. Jól tudja például, hogy teljesen máshogyan reagál egy eladó vagy egy bérbeadó egy konkrét vevőre és bérlőre, mint az elméleti árakra.

Az ingatlanértékesítő dolga a pénzcsinálás...

...miközben a folyamatot szigorúan kézben tartja, anélkül, hogy ez izzadságszagú vagy erőltetett lenne. Csak lazán és könnyedén, pont úgy, mint a kis- és nagykereskedelem izgalmas világában. Cash is king, vagyis a készpénz a király. A lakáshirdetéseknél nem ritkák a nüansznyi és a nagyobb különbségek sem egy adott eladó és kiadó ingatlannál sem. Ismeri mindenki az árazás trükkjét a kereskedelemben. Eladó és kiadó lakásoknál sem mindegy az ár, főleg akkor, amikor egy lakást több értékesítő is hirdet.

A bizalmatlan magyar lakáspiacon egy értékesítő arra készül fel, hogy nem ő az egyedüli hirdető. Az ingatlanértékesítés része egy nagyon régi és klasszikus piaci folyamat, az áralku. A modern európai piacokon már nem jellemző, ahogy a boltokban sem lehet nagyon alkudozni. A lakáspiacon viszont szinte kötelező. Emiatt a bizalmatlan lakáspiacon az az értékesítési stratégia működik, ahol az ár alkura felhívás. A tulajdonosok már nem ennyire nyitottak erre a kérdésre, sőt igen határozott kijelentéseket tudnak tenni, hogy ők mennyiért hajlandóak csak eladni vagy kiadni az ingatlanjukat. A ravasz ingatlanértékesítőnek meg az akarata és az érdeke csak akkor érvényesül, ha a vevőt vagy a bérlőt rajta keresztül találja meg a tulajdonos. Ahhoz meg csábító ár kell, esetleg egy szó, hogy "irányár" vagy csak egy félmondat, hogy az ár csak afféle útmutató, az ingatlan tulajdonosa minden ajánlatot meghallgat.

Ha egynél több ingatlanértékesítővel dolgozik együtt egy ingatlan tulajdonosa annál valószínűbb az, hogy jelentős árkülönbség lehet az elvárt és a tényleges/végső értékesítési ár között. A bizalmatlan magyar lakáspiac egyik legellentmondásosabb jelensége ez. Nincs benne semmi elítélendő, nem kritika ez, sőt. Inkább figyelemreméltó az, hogy a tűzzel vassal űzött ingatlanértékesítők nem ellenségei az ingatlan tulajdonosának, ők csak alkamazkodnak a bizalmatlanság igen zord viszonyaihoz.

Az ingatlanok tulajdonosai inkább önmaguk ellenségei lehetnek

Minél inkább bizalmatlanok annál inkább. Minél több értékesítővel veszik fel a kapcsolatot annál biztosabb lehet, hogy a lakás ára vagy éppen bérleti díja csökkenhet. De ezt az ingatlanok tulajdonosai nem így élik meg és ettől szép ez a történet és ezért is működik. A lakáshirdetési piac kicsi, egy online jelentkező vevő is lehet érdek- és akaratérvényesítő ember. Ha azt látja, hogy egy lakás milliókkal olcsóbban megvehető, mert komoly alku van kilátásban, akkor belemegy a játékba. A kizárólagosan, egyedül, egy ingatlanossal hirdetett lakásoknál a vevő vagy bérlőjelölt egy hirdetés alapján érdeklődik. Ha már kettő hirdetés van, arra fog jelentkezni, aminél azt érzi, hogy az ár jobban mozdítható. Így járhat sikerrel az az értékesítő, aki az online hirdetések szűk piacán is tudja érvényesíteni az akaratát és az érdekét a többi értékesítővel szemben.

Ne felejtsük el...

...hogy az értékesítési jutalékok például eladásnál néhány tízezer forint különbséget jelenthetnek minden egy millió forinttal történő árcsökkentés esetén. Az ingatlanértékesítőnek néhány tízes, a tulajdonosnak pontosan egy millió mínusz. De a konkrét ajánlat, a cash is king, a hatalmába keríti az eladót és egyre nehezebben tud ellenállni, míg végül beadja a derekát. Ezzel a kis történettel, arra az ellentmondásos helyzetre szeretnénk felhívni a lakáspiaci szereplők figyelmét, hogy a bizalmatlanság nem árnövelő, hanem inkább árcsökkentő hatású. Az ingatlanközvetítés népszerűsége és megbecsülése nem is növekszik a lakástulajdonosok szemében.

A vevők is szeretik közvetlenül megkeresni a lakások tulajdonosait...

...kedvelik a magánhirdetéseket, mert az ingatlanértékesítő jutaléka már megspórolható. Közben ezeknél a típusú hirdetéseknél az áralku lehetősége jóval korlátozottabb, vagy jó ideig egyáltalán nem is lehetséges. Hasonló a helyzet a kizárólagos hirdetésekkel is, ahol az ingatlanértékesítőnek sokszor az érdeke és akarata is az, hogy a lehető legmagasabb áron értékesítse az eladó vagy kiadó lakást. A bizalom ára az, hogy mind az értékesítőnek mind pedig a lakás tulajdonosának az akarata és érdeke egy és ugyanaz = magasabb áron történő értékesítés. Az elmúlt években, amikor a lakáspiac lábra állt, nem véletlenül nyert új értelmet a magánhirdetés, csökkent az ingatlanközvetítők szerepe, de közben a kizárólagos értékesítés mellékszerephez jutott a szereposztó díványon.

A klasszikus bizalmatlanságon alapuló magyar ingatlanközvetítés modell árcsökkentő hatású, így a saját hirdetés vagy az egy értékesítővel való hirdetés jelenthet az eladónak vagy a bérbeadónak jobb piaci árat. A sok értékesítős lakásoknál jellemzőbb a hibás árazás, ahol csak a türelmes és kitartó ingatlanos értékesítő tudja csak érvényesíteni az akaratát és vevőt vagy bérlőt prezentálni folyamatosan, akik árajánlatokkal bombázhatják a lakás tulajdonosát.

Minél többen hirdetnek egy lakást...

...jellemzően annál magasabbról indulhat az (irány)ár, mert a bizalmatlanság ára elsősorban az, hogy az ingatlan árát az eladó vagy a bérbeadó határozza meg saját érdeke és akarta alapján, elrugaszkodva akár teljesen a piaci realitástól. A bizalmatlan magyar lakáspiacon ez a kihívás, ettől más, ettől zavarosabb, trükkösebb, fárasztóbb is minden szereplőnek. A piaci lakásárak és a bérleti díjak is ezért nagyon nehezen értelmezhetőek, főleg nemzetközi összehasonlításban, ahogy az amerikai és nyugat-európai ingatlanközvetítési módszerek sem.

Érdekellentétek helyett az ingatlanközvetítők ilyen esetben nem is olyan ritkán össze kell, hogy játszanak. Megjelenik az együttműködés annak érdekében, hogy mindenképpen ingatlanközvetítő útján adja el vagy adja ki a lakását a tulajdonos. Utána a jutalékon megosztozkodnak, mert a kevesebb még mindig több a semminél.

A bizalmatlanság viszont nem tesz jót az ingatlanpiaci versenynek

Az ingatlanközvetítők különböző kapcsolati hálókat kiépítve inkább együttműködnek, mint sem versenyeznének egymással. Több ingatlanközvetítővel hirdetett lakásnál éppen ezért kényszerű együttműködések is lehetnek. Rá van kényszerülve az egyik ingatlanos a másikra, ha felhívja, hogy vevője vagy bérlője van. Ha ő nemet mond, mehet a másikhoz, harmadikhoz és így tovább, amíg az egyik nem mondja azt, hogy jó, hozd a vevőt vagy a bérlőt, együttműködhetünk. Az ingatlan tulajdonosa nem feltételnül tudja ezt és nem is feltétlenül kötik az orrára, hogy a vevő vagy a bérlő hány ingatlanoson keresztül érkezik hozzá és nem is biztos, hogy a vevőt vagy a bérlőt az hozta, akit ő megbízott. A nevető harmadik fél úgy tudja érvényesíteni az érdekét és akaratát, hogy a tulajdonossal közvetlenül és közvetve sincs kapcsolatban, csak az általa megbízott másik ingatlanos értékesítővel. Aki egy ingatlanértékesítővel együtt dolgozik, az gyakorlatilag az összessel kapcsolatban van, csak nem tud róla.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Lakáspiac 2017, a zéró gyanúsított

lakáspiac ingatlanpiac újlakáspiac lakásárak lakásárindex ksh Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Meglepetés van is és nincs is a  KSH teljes 2016-os évet lezáró és a 2017-es év első negyedévét értékelő legfrissebb lakáspiaci jelentésében. Nincs meglepetés abban, hogy az országos forgalom nőtt 2016-ban 2015-höz képest. Akár hiszik, akár nem, vannak lakáspiaci törvényszerűségek. A lakáspiacot sem kutatja a Magyar Tudományos Akadémia, ahogy például a magyar pénzügyi kultúrát, a hitelezéssel és a kétszintű bankrendszerrel együtt sem.

Mi, a saját eszközeinkkel már évek óta figyeljük és keressük az összefüggéseket. A lakáspiac nem az alapján működik, amilyen érdekünk fűződik hozzá. Ez egy nagyon nagy hiba, hogy mindenki csak annyit ért és lát a lakáspiacból, amennyit a két szép szemével a közvetlen környezetében megtapasztal. A lakáspiac egészére koránt sem lehet az mindig igaz, amit mi látunk és értünk belőle. És mindjárt vágjunk is bele, mert nem mehetünk el szó nélkül a Duna House lakáspiacot lejárató és manipuláló kampánya mellett, amit körülbelül egy éve kezdett a lakáspiac ellen.

lakáspiac ingatlanpiac újlakáspiac lakásárak lakásárindex ksh Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Tanuljuk meg, hogy ha nőnek a lakásárak, akkor nő az adásvételek száma is

Láthatják a grafikonon, hogy hidegen hagyta az országos statisztika. Az ingatlanközvetítő csak azt szajkózta, amit ő látott és érzett. Az meg nem volt más, mint hogy nem a Duna House éve volt 2016. Csak könnyebb volt a hibát a lakáspiacban keresni, mint a saját üzleti stratégiájában. Miközben az piac csak tette a dolgát, úgy viselkedett, ahogy azt egy piacnak viselkednie kell, amikor változik, nő a forgalom, nőnek az árak és feléled az országos lakáspiac.

lakáspiac ingatlanpiac újlakáspiac lakásárak lakásárindex ksh Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Válságkommunikáció?

2017. január 10-én kijelentettük, hogy semmi más nem történt, mint az addig lenézett és semmibe vett kisebb városok és községek lakáspiaca is magára talált, köszönhetően pl. annak, hogy a CSOK ott tényleg sokat ér. Megkaptuk, hogy micsoda badarság ez már, olyan nincs és nem lehet, mert az őszinte ingatlanosok nem tévedhetnek. Ahol eddig nem volt lakáspiac, ott már nem is lehet.

lakáspiac ingatlanpiac újlakáspiac lakásárak lakásárindex ksh Budapest Magyarország Ingatlanműhely
1 865 milliárd forint = Lakáspiac 2016 (19% növekedés)

De minden jel arra utalt, a számok nem hazudtak és mutatták, hogy 2016-ban a lakáspiaci forgalom növekedését nem Budapestnek és a Megyeszékhelyeknek köszönhetjük.

lakáspiac ingatlanpiac újlakáspiac lakásárak lakásárindex ksh Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Budapest súlya folyamatosan csökken

Olyannyira igaz lett ez, hogy a KSH önmagához képest is szokatlan részletességgel és alapossággal mutatja be, hogy mi is történt tavaly a lakáspiacon. Na nem az, amit az ingatlanközvetítő és bértollnokaik bőszen hirdettek hónapokon keresztül. Rosszhiszemű piacbefolyásolásért még csoda, hogy nem jelenti fel őket valaki a Gazdasági Versenyhivatalnál. Azért, ami sok az sok. Így álljon itt a kedvenc ábránk, ami mutatja a budapesti átlagárak és az országos értékesítés közötti kapcsolatot.

lakáspiac ingatlanpiac újlakáspiac lakásárak lakásárindex ksh Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A kérdés nem az, hogy nőnek-e az árak, hanem az, hogy meddig

Ha Budapesten nőnek a lakásárak, akkor az országos forgalom is nő. Ez igaz fordítva is. Ezért is lehettünk például annyira biztosak abban, hogy az ingatlanközvetítő nem mond igazat.

Eddig is tudtuk, hogy 2017-ben is több lakást fognak eladni, mint 2016-ban. Hiába a háborgás, a sok negatív felhang, a fanyalgás, a nyavajgás és a sok sírdogálás, hogy most már elég volt az árnövekedésből. Feketén fehéren a KSH közreadta, hogy már 400e Ft/nm egy átlagos budapesti lakás 2017-ben. 10%-os árváltozás 2016-hoz képest. Az országos forgalom biztosan nő. De közben Budapesten egyre kevesebb lakást adnak el, Budapest súlya csökken. Megírtuk, a számok előre ezt mutatták, a budapesti árak növekedése nem azt jelenti, hogy Budapesten egyre több lakást tudnak eladni. A fenéket! Ez az amit a lekönnyebb félremagyarázni. Érzik sokan, hogy nehezebb eladni, lassabb, nincs annyi vevő. Ebből mindjárt arra következtetnek, hogy akkor már vége a budapesti lakásáraknak. De a piac nem így működik. Budapest az országos lakáspiac része. Ameddig országosan nő a forgalom a budapesti lakásárakért senki se aggódjon és felesleges rá pazarolni a különböző woodoobabákat is. Feketmágia vagy ördögűzés, mindegy hogyan nevezzük, de nem működik a budapesti lakásárakkal szemben. De nem mindenki örülhet ennek, csak az, aki el is tud adni. Budapest csökkenő aránya figyelmeztet minden budapesti eladót, hogy nem lehet mindent eladni ma, csak azt, amire van vevő. Minél jobban nyerészkedik ma valaki, annál könnyebben eshet pofára.

lakáspiac ingatlanpiac újlakáspiac lakásárak lakásárindex ksh Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A többség azért inkább túlértékelte 2016-ban a lakáspiacot

Meglepetés is történt, hiszen a forgalom nem lépte át a bűvös 150 ezret, mert a forgalom 2016 első félévéhez képest, a második félévben már nagyon lelassult. Így jöhetett össze, hogy 2016-ban 9%-kal, tehát egyszámjeggyel, nőtt csak a forgalom. Erről is beszéltünk már és nem is olyan nagyon régen, éppen egy OTP Bankos interjú kapcsán. A lakáspiacon a lakásárak egymásra ható kölcsönhatását kevesen ismerik. Az egyszerű laikus, mint az önjelölt ingatlanszakértő, azt gondolja, hogy az újlakáspiac árai lenyomják a használt lakások árait. A valóságban meg egymást erősítik. Ha drágulnak az újlakások, akkor drágulnak a használt lakások is.  Ha drágulnak a használt lakások, akkor az új lakások sem fognak kimaradni a jóból. Először nagy nyilvánosság előtt ilyen markáns szereplő, mint például OTP Bank, még soha nem beszélt. Bár már egyszer az ingatlan.com gazdasági szakértője, Balogh László is megjegyezte ezt egy félmondatban egy tévéinterjúban. Ennek örömére akkor az OTP számait elemeztük.

lakáspiac ingatlanpiac újlakáspiac lakásárak lakásárindex ksh Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Az áprilisi OTP számítás igen pontos volt

A táblázat és grafikon egész jól megközelítette a KSH számait. 141 400 db használt lakást és 4 900 db új lakást adtak el tavaly a KSH szerint, amiért az új lakások arány 3,3% volt. Az OTP számait elemezve 143 500 db használt lakásról és 4 700 db új lakásról és 3,2%-os újlakáspiac arányról beszéltünk 2017 tavaszán. Hozzátéve, hogy a papíron eladott új lakások is voltak 2016-ban, amit a KSH tényleg nem nagyon lát. A KSH csak azt látja, hogy 5 200 db lakást építettek értékesítési céllal. 2016-ban ismét kevesebb új lakást adtak el, mint amennyit megépítettek.

lakáspiac ingatlanpiac újlakáspiac lakásárak lakásárindex ksh Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A továbbra is elhallgatott tény: vannak eladatlan új építésű lakások

Ez például a másik meglepetés. Arról nem nagyon szeretnek beszélni, hogy milyen sok új lakást nem adtak el a korábbi évekből. A KSH számai egyértelműen mutatják, hogy több lakás épült 2008 óta, mint amennyit eladtak. A lakáspiac szakértői meg úgy tagadják az eladatlan újlakásokat 2017-ben is, mint ateisták a vallásos világnézetet. Snassz is lenne, ha mindenki mindig tényleg úgy beszélne a lakáspiacról, ahogy kellene. Hiszen szinte semmiről sem beszélünk normálisan, csak éppen pont úgy, ahogy érdekünkben áll. Arra tippelünk ez sem fog megváltozni egyhamar.

Forrás: KSH , Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ingatlanműhely

blogavatar

Ingatlanpiac meztelenül - így kell dobozon kívül gondolkodni. Önképzőkör, ahol a hírekben az igazságot mutatják, nem a biztonságról beszélnek. A blogot az élet írja.

Vélemények

Twitter