A lakáshitelezés két arca Magyarországon

lakáshitelezés lakáscélú hitelek lakáshitel lakáspiac ingatlanpiac MNB hitelezési felmérés hitelezési folyamatok Magyarország Ingatlanműhely

A csapból is az folyik, hogy milyen sok lakáshitelt vesznek fel. Vannak, akik hitelválságtól tartanak, másoknak csak a tenyerük viszket. A magyar lakáshitelezés furcsa világ. Lehet ígyis és úgyis nézni. Most nézzük meg egyszerre mind a két tényt, amit biztosan tudunk. Minden mást utána bízzunk a fantáziára. A Magyar Nemzeti Bank két friss elemzése külön-külön mutatja a magyar lakáshitelezés „kétszínűségét”.

lakáshitelezés lakáscélú hitelek lakáshitel lakáspiac ingatlanpiac MNB hitelezési felmérés hitelezési folyamatok Magyarország Ingatlanműhely
Hitelezési folyamatok  a lakáshitelezés egyik arcát mutatják csak meg

Nézzük először az elsőt, amiről mindenki hall és természetesen olvas. Azt mutatja, hogy az új lakáscélú hitelek felvétele és a lakáspiaci folyamatok között van összefüggés. Erre a lakáspiaci ciklusokat elemezve  már felhívtuk a figyelmet. Emlékeztetőül álljon itt az egyik ábra.

lakáshitelezés lakáscélú hitelek lakáshitel lakáspiac ingatlanpiac MNB hitelezési felmérés hitelezési folyamatok Magyarország Ingatlanműhely
A lakáspiaci ciklusok és a lakáshitelezés külön pályán is mozoghatnak

A magyar lakáspiac elmúlt 20 évében a jelenlegi csak a második lakáspiaci boom. Ezt azért olyan fontos hangsúlyozni, mert a hitelezési boom és a lakáspiaci boom között azért már van különbség. Erre az MNB másik friss elemzése mutat rá. Ha ezt megnézzük, akkor láthatjuk, hogy a 2004-2008 közötti lakáshitelezési boom már egy stagnáló lakáspiaci ciklusban történt.

lakáshitelezés lakáscélú hitelek lakáshitel lakáspiac ingatlanpiac MNB hitelezési felmérés hitelezési folyamatok Magyarország Ingatlanműhely
Lakáspiaci boom vs. Lakáshitelezési boom

A lakáshitelállomány  és a lakáspiaci folyamatok ellentétes irányt mutatnak. Ugyanis ha azt nézzük meg mi történt a lakáshitelállománnyal 2014-től kezdve napjainkig és mi történt a lakáspiacon, akkor azt látjuk, hogy a lakáshiteleket inkább visszafizetjük, nem pedig felvesszük. A lakáshitelállomány inkább stagnál, mint sem növekszik.

Tehát új lakáshitelezési boomról nem beszélhetünk 2014-től kezdődően, mert hiába a látványos új hitelfelvétel, a lakáshitelt visszafizetők aránya legalább olyan jelentős. Nem egyre többen adósodnak el, mint az történt 2004 és 2008 között. Ez egy óriási különbség a jelenlegi és az akkori lakáshitelezési piac között. Innentől kezdve most már mindenki azt gondol, amit akar ezekről az ábrákról. Egy tény viszont biztos. Lehet úgy beszélni a laksáhitelek felvételéről, ami aggodalomra is okot adhat. Illetve lehet úgy is beszélni róla, hogy gyakorlatilag nem történik semmi a lakáshitelek piacán 2014 óta, csak lecserélődnek az adósok, a régiek helyébe újak lépnek. A hiteligénylők és a visszafizetők aránya egészségesen viszonyul egymáshoz, ezért nem növekszik a lakáshitelek állománya Magyarországon, lakáspiaci boom ide vagy oda.

Források:

- MNB Hitelezési felmérés, 2017. augusztus 

- MNB Hitelezési folyamatok, 2017. augusztus

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

I love bank

lakáshitel lakáshitelezés Bankszövetség MNB Magyarország Ingatlanműhely

Pont egy éve foglalkoztunk azzal, hogy saját magunkat ámítjuk azzal, hogy a lakáshitelezés olcsó. Pár napja az mno.hu hasábjain jelent meg ez a kellemes hangvételű cikk, ami jó kérdéseket tesz fel a témában, de úgy csinál, mint ha valódi válaszokat nem találna. Vagy talán mégis? A lakáshitelezés sok embert érint, mondhatni társadalmi létkérdés, mert lakáshitelek nélkül komoly probléma lenne itthon a lakásvásárlás. Életünk alapja az ingatlan. Ingatlan nélkül nincs ember, azt egyszerűen hajléktalannak nevezzük. Ehhez képest a következő kijelentés olvasható a cikk végén:

0) "Független kutatót azért nem tudtunk megszólaltatni, mert nincs. Az egyik tanulmány társszerzője annyit elárult, hogy a bankszektor, az állam és a külföld elszívja a szakembereket az akadémiai szférától, ezért egyetemi szinten ezzel a kérdéssel nem foglalkozik senki."

Magyarul minden tök haszontalan l'art pour l'art dologra van kutató, meg pénz is, de éppen a magyar pénzügyi kultúrát és azon belüli is a hitelkultúrát, a magyar kétszintű bankrendszert nem kutatja senki. A cikket elolvasva döbbenhetünk rá, hogy ez inkább szándékos, nem lehet véletlen. Ha ezzel komolyabban foglalkoznának itthon, akkor nem lehetne annyi marhaságot beszélni és szédíteni a tömegeket, hogy kockázatosabbnál kockázatosabb hitelfelvételekbe bonyolódjanak. Nem elfelejtve még mindig ott tartunk, hogy az érdekel minket, miért drága Magyarországon a hitelezés, úgy összeségében. Először ezt a választ kapjuk az arcunkba:

1) "Mivel például Csehország egy nagyjából hasonló méretű ország, de az átlagjövedelmek sokkal magasabbak, mint nálunk, így nem tudjuk magunkat összevetni velük. Ráadásul kevesebb bank osztozik a sokkal gazdagabb piacon."

lakáshitel lakáshitelezés Bankszövetség MNB Magyarország Ingatlanműhely

Ez magyarul azt jelenti, hogy csórók vagyunk és még túl sok is nálunk a bank. De mi a  fenének van itt ennyi bank, tehetnénk fel a teljesen logikus kérdést? Csak azért lehetnek itt, mert csak jó üzlet itt kölcsön adni. Nincs elég pénzünk, ők adnak, jó kamatra. A másik már nem annyira logikus észrevétel az lehetne, hogy hiába van sok bank, versenyről nem nagyon beszélhetünk. Mint ha karteleznének a bankok. Van az OTP, aki mindent visz és vannak a többiek, akik meg osztozkodnak a maradékon. Ha az OTP bank lenne az egyetlen bank Magyarországon, akkor sem lenne itt olcsóbb semmi, kiabálhatná be most valaki a pálya széléről. Az a bank nem az olcsóságáról híres és a fair árazásáról. Aztán tovább bosszankodhatunk, amikor azt olvassuk tovább, hogy:

2) "Ha Lengyelországot nézzük, akkor egy négyszer ekkora országban hasonló számú bank található – magyarázza a főtitkár. "

Szóval Lengyelországban annyi bank van mint Magyarországon és mind megél egy negyed akkora országban. Nyílik a bicska a zsebben és záporozhatnának a színes szitok-szavaink. De hideg vér emberek, hideg vér. Olyan király hely ez az ország, hogy nálunk mindenki bankot akar nyitni, ez a bankolás európai fellegvára. Egyelőre még várunk a nagy bejelentésre, hogy a Brexit miatt, a londoni City-t elhagyó pénzügyi központ Budapestre költözhetne. A hatékonyságon úgy is van mit javítani, firtatja a cikk elég részletesen. Az MNB szerint túl sok a bankfiók

3) "Amikor a bankrendszer hatékonyságát firtató kérdést tettem fel az MNB-nek, azt a választ kaptam, hogy a hazai bankrendszert jelenleg „túlfiókosodás” jellemzi. A 100 ezer lakosra jutó bankfiókok számát alapul véve a hazai bankok fiókhálózatának nagysága 20-30 százalékkal haladja meg a szlovák és cseh bankrendszer hasonló mutatóit."

Ha már ennyire szeretnek nálunk fiókhálózatot üzemeltetni a bankok, akkor mi lehetnénk Európa új pénzügyi központja. Mi egy ilyen ország vagyunk, imádjuk a bankokat és az ő drága fiókjaikat. A Bankszövetség természetesen nem ért egyet ezzel teljes mértékben. Mellé beszél csak, mint általában ez a pénzügyi világban teljesen megszokott. Normális kérdés van, de normális válasz az nincs:

4) "Erről is kikértük a Bankszövetség véleményét, a főtitkár elmondta, hogy sok járásban nemhogy bankfiók nincs, de posta és már kocsma sem. A bankfiókok jellemzően a városokba összpontosulnak, ahova a lakosság a belső migráció révén koncentrálódik, de 10-20 kilométeren belül bárki elérheti a szolgáltatásokat."

Már tudjuk azt, hogy a kutyát sem érdekli itthon a hitelezés és azt is tudjuk, hogy egy Lengyelország méretű bankrendszert tartunk el, rentábilisan, sok fiókkal, jó sok bankkal, miközben csórók vagyunk. Nem maradhatnak el a sokat emlegetett területi különbségek sem a kifogáskeresésben:

5) "Mint tudjuk, a bankok máshogy árazzák a hiteleket ott, ahol pörög az ingatlanpiac és máshogy ott, ahol az ingatlant nem nagyon lehet értékesíteni. Ráadásul az alacsony összegű hiteleket drágább folyósítani, így egyes térségekben minden negatív tényező összeállhat arra, hogy a lehető legkedvezőtlenebb körülmények között kapjuk meg a hitelünket. Egyébként a Bankszövetség szerint a Visegrádi Együttműködés országai közül nálunk a legmagasabb a költségesebb folyósítású alacsony összegű hitelek aránya, szerintük ez is magyarázat lehet arra, hogy nemzetközi összehasonlításban magas számok jönnek ki."

Ez egy ilyen all-in. Csórók vagyunk, ott akarunk lakni, ahol nem elég pörgős a lakáspiac, még hitelt is akarunk, de nem eleget, így a kevesebb összeg, az még több kamatra van, mint a nagyobb összegű hitel. A kisösszegű sokat reklámozott kölcsönöket mindenki ismeri, heti kamattal és heti törlesztőrészlettel is. Na ez valami ilyesmi akar lenni, kicsit kitekerve. Nálunk csak látszat, hogy drága a lakáshitel nemzetközi összehasonlításban, az a hitelfelvevők hibája igazából. Nem vesznek fel elég hitelt, irgumburgum! Csórók a magyarok, Lengyelország méretű bankrendszerrel, profitot termelve, de még több hitelt kellene felvenniük, még drágább helyeken, de azonnal. Ne sírjon a hülye magyar szája, hogy drága a hitel, ha rosszkor, rossz helyen és rossz összeget akar.

Ugye milyen kellemes hangulatú ez a cikk, csak jussunk el már a végére, ugye? De nem volt még elég. Tovább kínozzuk magunkat, mert a bőr az igen vastag a magyar bankszektor arcán:

6) Egyébként a magyar lakáshitelkamatok átlagát az 1–5 évig rögzített kamatozású hitelek nyomják fel, az egy éven belül változó kamatozású hitelek már megközelítik a régiós szintet, viszont a magyar piacon annak ellenére magas a fix hitelek aránya, hogy azok ára sokkal magasabb.

lakáshitel lakáshitelezés Bankszövetség MNB Magyarország Ingatlanműhely

A hülye magyar még fix lakáshitelekben gondolkodik. Micsoda népség ez már. Aztán ránézünk erre a képre és nicsak mit látunk? Nálunk drágább a fix kamatozású lakáshitel a változó kamatozásúnál, addig például Szlovákiában és Csehországban meg nem. Kevesebb bank van náluk, jobban keresnek, jobban élnek, még a hitelek kamata is olcsóbb! Ez biztos csak valami statisztikai tévedés lehet. Az nem lehet, pedig úgy néz ki, hogy még is csak lehetséges. Mi imádjuk a bankokat, mondtuk már, szeretjük a sok nálunk működő bankot, a sok fiókkal és a magas kamataikkal. A hatékonyság mindenkit foglalkoztat a cikk szerint, csak valahogy egy túlmérezetett és túl drága magyar bankrendszer el van kényelmesedve. Miért változtatna azon, ami működik. Lassú és körülményes, de a miénk, így szeretjük. Nem lehet semmi sem tökéletes, ismét kiabálhatja be valaki most a pálya másik széléről:

7) "Hogy mit értünk pontosan a hatékonyság alatt, arról megint a jegybankot kérdeztem: a bankrendszer alacsony hatékonysága röviden azt jelenti, hogy a bankok a kihelyezett eszközök (pl. hitelek) állományához, illetve az azok által megtermelt bevételekhez képest túlságosan nagy költségbázissal, infrastruktúrával (túl sok fiók, túlságosan nagy személyi és anyagjellegű költségek stb.) működnek. Az alacsony hatékonyság jele lehet az is, hogy az ügyfelek kiszolgálása sok esetben vontatottan, az elavult banki rendszerek miatt csak hosszabb átfutási idővel történik."

Vettünk már fel nem gyorskölcsönt? Emlékszünk mennyi idő volt és utánajárás? Azt hisszük ez normális? Az a baj, hogy igen. Azt hisszük, hogy sok minden, ami ebben az országban működik, az normális. Aztán kiderül, hogy nem az:

Érdekes példa erre a jelenleg lassú és költséges hitelbírálat, mely – szlovák példa alapján – egy központi jövedelemregiszterrel javítható lenne. A regiszteren keresztül a hiteligénylő jövedelmének ellenőrzése alig 40 másodpercet vesz így igénybe, ami jelentős mennyiségű megspórolt időt és papírmunkát jelentene a banknak és az ügyfélnek egyaránt.

A végére még rugjuk meg a bal bokánkat is, elvégre büszke és erős európai ország vagyunk, bírjuk az (ön)kritikát, fából és vasból vagyunk. Lepereg rólunk, csak úgyis irígykedik mindeki ránk, hogy ez a világ egyik legjobb országa, tessék megnézni csak a bankrendszerünket és a hitelezést. Mi minden forintunkat inkább a banknak adjuk. Ha kicsit nő a fizetésünk, már szaladunk is a bankhoz, hogy tessék csak tessék, inkább kamatot fizetnénk, mint sem mást:

8) A jegybank hatékonysági tanulmányát firtató elemzést is csak a Portfólió.hu-n lehet találni, akik korrigált adatokkal arra jutottak, hogy hatékonyságban Romániát és Bulgáriát előzzük meg. Ami azért lehet hihető, mert az utóbbi másfél évtizedben Magyarország ennek a két országnak a színvonalára csúszott le szinte minden gazdasági és társadalmi mutató tekintetében. Láthatjuk, hogy a bankszektor sem a saját számok kutatásba foglalásában, sem az érvek artikulálásában nem jeleskedik, így nehéz vitatkozni a jegybank magas kamatfelárakat és hatékonytalanságot bizonyító jelentéseivel."

A magyar bankrendszer ezek után is láthatóan jól érzi magát. Jó kövér és zsíros piac ez, jól megélnek belőle és a magyarok I LOVE BANK mentalitásából. A Bankszövetség titkára fel is teszi az i-re a pontot utolsó kijelentésével:

9) "A Bankszövetség titkára egyébként nem is sokallja az árakat, a magyar piacon ma kiszámítható feltételek mellett vehetik fel a hiteleket az ügyfelek, ha 2-3 százalék (ezek a legolcsóbb hitelek, nem az átlag) között tudnak hiteleket felvenni, akkor ez igazán kiváló feltételeket jelent."

A változó kamatozású hiteleket kiszámíthatónak nevezi. Na ezért nem kutathatja nálunk senki a magyar pénzügyi kultúrát és a magyar bankszektort. Ha kutathatná, akkor nem mondhatna ilyet a Bankszövetség titkára. Így meg mondhat. A kiszámítható feltételekhez két-háromszor, igen, két-háromszor nagyobb kamatot kell fizetni. A Bankszövetség titkára, meg sztoikus nyugalommal cuki kis báránykának néz minket, mert I LOVE BANK Magyarországon egy bank bármit mondhat, mi meg elhisszük neki.

Forrás: mno.hu és Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Szuperhitel - Szuper a banknak, hitel nekünk

lakáshitel lakáshitelezés szuperhitel fix lakáshitel gyakran változó lakáshitel MNB Magyarország Ingatlanműhely

Képzeljük el, hogy fülledt nyári este van, készülődik az eső, de mi egy rozé fröccsel egyik kezünkben lakáshitelekről olvasunk. Képzeljük el azt is, hogy a lakáshitelekről sok a városi a legenda és ami holt biztos, hogy minket, hitelfelvevőket, mindenki hülyének néz. Kedvesek, aranyosak, segítőkészek, de a szemünkbe hazudnak a bankok és a hitelközvetítők. Képzeljük el azt is két korty kellemesen savas, de üdén gyümölcsös rozé fröccs között, hogy nincs kivétel. A pénz világa, különösen a hitel és kölcsön, egy érzelemmentes, kőkemény üzlet. Akinek kölcsön kell, az megfizeti az árát. Így van ez, amióta először a világon valaki kölcsön adott, és amióta rájöttek, hogy ez az egyik legjobb üzlet = a pénz pénzt csinál. Nem csinálunk semmit, csak odaadjuk a pénzünket, amire nincs szükségünk és visszafizetik azt busás kamattal. De még milyen busás! Fogy a fröccs és közben nem tompulnak a reflexeink, hanem ellenkezőleg, egyre inkább tudunk olvasni a sorok között.

Nini, mit látunk? Semmi újdonság

lakáshitel lakáshitelezés szuperhitel fix lakáshitel gyakran változó lakáshitel MNB Magyarország Ingatlanműhely
A teljes visszafizetés helyén egy ? jelnek kellene lenni, minden más félrevezető

Hitelközvetítő reklámozva magát, arról hiteget minket, hogy ha felveszünk 10 millát a banktól gyakran változó kamatok mellett, akkor majd kb. 13 millát fogunk a banknak visszafizetni. El is kezdünk már az enyhe alkoholos befolyásoltság miatt nyersebben fogalmazni, hangosan gondolkodni:

"Nem lenne már itt az ideje elfelejteni ezt a idejét múlt hülyeséget, hogy minden esetben odaírják, hogy mennyit fogunk visszafizetni. Egyetlen egy esetben biztos az összeg, ha az egész futamidőre fixálva van a kamat, így 20 évig garantáltan fix a törlesztő és fix lesz a visszafizetendő összeg. Minden más esetben illene már kérdőjelet tenni. Csak az túl feltűnő lenne és nem lehetne a báránykákat beterelni a karámba."

Az MNB kitalált valami okosságot, hogy mitől lesz jobb nekünk lakáshitelt felvenni. Azt még nem találta fel, hogy szabályozza az ilyen és ehhez hasonló teljes átverést, amit megengednek maguknak az ilyen hitelajánlatokat hirdetők.

Nini, mit is látunk? Hogy 13 milla helyett inkább 18 és fél millát kell visszafizetni 20 év alatt, ha fix a hitelünk

lakáshitel lakáshitelezés szuperhitel fix lakáshitel gyakran változó lakáshitel MNB Magyarország Ingatlanműhely
10 millió nekünk és legalább 18 és fél milla a banknak. Nem rossz!

El is megyünk megcsináljuk a következő fröccsöt, közben nézzük az idokep.hu-n, hogy hol tart az eső és minden receptorunkkal azon vagyunk, hogy átlássunk a szitán, mielőtt az eső ideér. Nincs is jobb ilyenkor egy frissen készült rozé fröccsnél. Az mindig frissen a legjobb, emlékezve még az utolsó pár meleg kortyra. Majd hangosan felkiáltunk: 

"Azt írják még itt, hogy fix lakáshitelek, jut eszünkbe újra az MNB. Mióta fix az a lakáshitel, ahol 20 év alatt hatszor, négyszer vagy akár még kétszer is változhat a kamat, így a visszafizetendő összeg? Ezt is csak Magyarországon lehet fixnek hívni, mert ekkora hazugságot is ritkán lát az ember."

Igyunk egyet, mert kicsit izzadunk is, hőhullámunk van, az eső nyomja maga előtt ezt a marha fülledt, meleg levegőt. Az rosszabb mint a meleg rozé fröccs. De már megint felkiáltunk:

"Képzeljük el, ahogy felveszünk 10 millát, visszafizetünk 10 millát a banknak, de még mindig 10 millával tartozunk. Ismerős, hallottunk már ilyenről? Azt hisszük velünk nem fordulhat elő, mert véd minket itt az atya, az úr, meg az isten is. "

Igyunk megint egyet, mert melegszik az a fröccs és hidegen jobb lenne befejezni a második pohárral. Már nagyon közel van az eső, ebből zuhé lesz, nem vitás. Igyunk erre is még egyet. 10 milla hitel 20 évre, úgy néz ki, hogy legalább 18 és fél millába fog fájni az. Csak hangosan beszélgetünk magunkkal:

"A bank nem hülye, a bank nagyon okos. A bank a jövőbe lát. Ha a bank fixen 20 évre 18 és fél millát kér a 10 millióért, akkor mi se számoljunk kevesebbel, hanem csak többel, ha olyan fix lakáshitelben gondolkodunk, ahol csak változik az a kamat és a törlesztő kétszer, négyszer vagy akár hatszor is 20 év alatt. "

Képzeljük el, hogy látomásunk van és azt látjuk, hogy ha nem az elejétől fogva kell időarányosan visszafizetni azt a 18 és fél millát…vagy akár 20 millát – kerekítsünk már, ne szórakozzunk az apróval – akkor ott bizony csúnya törlesztők lehetnek! Csúnyák hát! Aki ma 20 évre fixálja a hitelt, az nem aggódik, annak fixen 80 ezer forint körül van az első és az utolsó részlet is. A többinek meg sem az atya, sem az úr, sem az isten nem tudja mikor és mennyit fog (vissza)fizetni 20 év alatt. Lement az utolsó korty rozé fröccs, az eső még nem ért ide, de ha úgy lenne ötösünk a lottón, hogy mindenki többet fog fizetni 18 és fél millánál, aki nem 20 évre fixálja a hitelét, haj de gazdag emberek lehetnénk és akkor bankunk lenne és kölcsön adnánk ilyen „szuperhitel” feltételekkel. A kutya mindenit, mindig a bank nyer, ez az igazság!

Forrás: origo.hu

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Egyre gazdagabbak vagyunk, de...

lakásvagyon lakásbefeketés lakáspiac mnb Magyarország Ingatlanműhely

...ne higgyünk vakon. Kételkedjünk. Bármiben is sántikálnak, legyünk okosabbak náluk. Ha vagyon, akkor befektetés. Ha befektetés, akkor ingatlan. De biztosan így van ez? Márciusban azt írtuk meg, talán először a lakáspiac történetében, hogy a befektetők hatása nem megalapozott. Akkor a bankbetétek változását viszonyítottuk a lakáspiaci forgalomhoz. A lakáspiac mérete annyira pici, hogy szinte összehasonlíthatatlan a bankbetétek mértékével:

1.  2013-as lakáspiaci forgalom kb. 1 hónapnyi bankbetétkivonással volt egyenlő.

2. Ez 2014-ben is csak kicsivel több mint egy hónap alatt kivont bankbetét összege körül mozgott.

3. 2015-ben sem volt több az éves lakáspiaci forgalom, mint 2 hónap alatt kivont pénz a bankbetétekből.

4. 2016-ban pedig úgy nőtt a lakáspiaci forgalom, hogy közben a bankbetétek is hónapról hónapra nőttek.

A lakáspiac megnövekedett forgalmát, az alacsony betéti kamatokkal és a bankbetétek változásával biztosan nem lehet magyarázni.

Áprilisban, a csendes többségről beszéltünk, akik megtakarítók Magyarországon. Újra odafigyeltünk a bankbetétekre:

Kiderült, hogy a bankbetétek állománya 2010-2016 között nőtt és csökkent is, de a végére markáns változás nem történt.

A Magyar Nemzeti Bank tegnap jelentette meg szokatlanul részletes és teljeskörű tanulmányát  Átfogó statisztika a háztartási megtakarításokról  címmel.  Egyre gazdagabbak vagyunk, foglalhatnánk össze. Viszont két grafikont kiemelnénk belőle, hogy a magunk módján értelmezzük őket. Ez megnyugtathat minket és sokat megtanulhatunk közben magunkról, hogy még is, milyen fából faragták Magyarországot.

Az első grafikon a lakáspiaci ciklusokat ábrázoltuk. Mutatja, hogy milyen fontos összefüggés van az ingatlanhitelek és a lakáspiaci folyamatok között.

lakásvagyon lakásbefeketés lakáspiac mnb Magyarország Ingatlanműhely
Az 5 éves lakáspiaci ciklusok a lakáshitelezés árnyékában

Tökéletes egyezés van az MNB grafikonja és a lakáspiaci ciklusokat ábrázoló grafikonunk között. Mindannyiunk felelőssége, hogy tisztában legyünk a lakáspiac ciklikusságával és az azokat befolyásoló tényezőkkel.  Például a "túlhitelezés" a lakáspiacon káros, amit jól mutat 2004 és 2008 közötti lakáspiaci ciklus és lakáshitelezés. A következménye még ma is érezhető, de a mélypont 2009 és 2013 között volt.

lakásvagyon lakásbefeketés lakáspiac mnb Magyarország Ingatlanműhely
Az Ingatlanműhely grafikonja a lakáspiaci ciklusokról

A lakásbefektetők hatása a lakáspiaci ciklusokban nem látszik, miközben a lakásbefektetők elsősorban és szinte csak és kizárólag készpénzre vásárolnak.

lakásvagyon lakásbefeketés lakáspiac mnb Magyarország Ingatlanműhely
A saját tulajdonban élők aránya és a lakásvagyon aránya között lehet összefüggés

Ezért újabb lépést tehetünk afelé, hogy megkérdőjelezzük egyáltalán a szerepüket a lakáspiacon. Erre a következő grafikon ad lehetőséget. A lakásvagyon az ábra szerint 1995 és 2007 között nőtt, 2008 és 2010 között stagnált, 2011-től pedig folyamatosan csökken.

lakásvagyon lakásbefeketés lakáspiac mnb Magyarország Ingatlanműhely
2011 óta egyre kevesebben élnek sajáttulajdoban, ahogy a lakásvagyon aránya is azóta csökken

Most elővennénk egy másik táblázatot, amit a hitek és tévhitek témakörben vizsgáltunk a KSH 2016-os mikrocenzusa alapján. Rávilágít, hogy 2001 és 2011 között a saját tulajdonban élők aránya nőtt Magyarországon. Azóta viszont csökken.  A  saját tulajdonban élés és a lakásvagyon aránya között lehet összefüggés.

Ez azt is jelentheti egyben, hogy a saját részre vásárlóknak jóval nagyobb hatása van a lakáspiacra, mint a kompetitívnek hitt lakásbefeketőknek.

A lakáskiadásra vásárlók esetében a bérlők száma kell, hogy nőjön, ami egyébként országos szinten nőtt is.

Itt külön érdemes mefigyelni, hogy 2001 és 2011 között országosan csak 6 ezerrel több bérelt lakás lett, de Budapesten pont ennyivel  lett kevesebb.

lakásvagyon lakásbefeketés lakáspiac mnb Magyarország Ingatlanműhely
Budapesten 2001 és 2011 között nem több, hanem kevesebb lett a bérlő

2011 óta mind országosan mind pedig Budapesten is több lett a bérlő. Itt megjegyeztük már, hogy 50%-ban a magánszemélyek vagyona az államhoz került a Nemzeti Eszközkezelőnek köszönhetően, akik a lakásukat visszabérelhetik az államtól.

A hitelkárosultak a 2004 és 2008 közötti lakáspiaci ciklus és lakáshitelezés áldozatai. De úgy néz ki, hogy a lakásvagyon is áldozatul esett, amiért reálvagyonban a lakásállomány aránya 2011-től csökken Magyarországon.

Ha a lakásbefektetők aránya valóban olyan jelentős lenne 2014-től, az új lakáspiaci boom ciklus kezdetétől, akkor a lakásvagyon arányának inkább nőnie kellett volna a Magyar Nemzeti Bank friss elemzése szerint. De nem nőtt, hanem csökkent. Nem egészen érthető továbbra sem, hogy miért beszélnek még mindig olyan sokat a lakásbefektetőkről és lakásbefektetésekről 2017-ben is.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Kell-e aggódnunk?

lakásárak lakáspiac lakásbefeketés otthon amortizáció urbanizáció mnb lakásárindex ingatlanműhely

A lakáspiacot a Nemzeti Bank is figyeli 2016 május óta. Két lakáspiaci elemzést adtak ki eddig. A Közgazdász Vándorgyűlésen 2016 szeptemberében Fábián Gergely foglalta össze előadásában a Nemzeti Bank szakértőjekénét a lakáspiacról alkotott véleményüket.

A legfontosabb kérdése az volt, hogy „Kell-e aggódnunk?”, amire azt az egyértelmű választ adta, hogy „Prudensen zajlott eddig az élénkülés.”. Bővebben „A lakásárak gyors növekedése egyelőre nem túlzott mértékű.” – tette hozzá az MNB szakértője.

A kérdés mindenki számára adott, csak nem mindegy milyen idősíkban teszi fel. A lakáspiacunk ugyanis eddig csak egyetlen egyszer és igen rövid ideig örvendeztett meg minket. Egyébként sokáig becsapott minket, a legrosszabb esetben pedig a lakások elértéktelendtek.

A kérdést úgy is lehet értelmezni, hogy kell-e aggódnia bárkinek, aki lakásba teszi a pénzét hosszú időre.

1. Az elmúlt 25 éve azt mutatja, hogy igen, hosszú távon kell aggódnunk. A lakásban csak rövid ideig érte meg tartani a pénzünket ezidáig.

2. Egyáltalán nem volt mindegy, hogy mikor vásároltunk és mikor adtunk el. A lakás nagyon bizonytalan befektetés hosszú távon, amit ezzel az ábrával foglaltunk össze.

Az MNB-Lakásárindex egy friss munka eredménye. Ebből nézünk meg két ábrát közelebbről.

lakásárak lakáspiac lakásbefeketés otthon amortizáció urbanizáció mnb lakásárindex ingatlanműhely

Az ábra egyértelmű és a legfontosabb üzenete, hogy a lakásárak növekedése még önmagában az ég világon nem jelent semmit.

Ha nem lennénk hajlamosak túlértékelni, akkor nem is beszélnénk róla. Sajnos a laikus vevő és eladó, csak a piaci árakkal foglalkozik. Manapság is, naponta ezrek írják be a „Googlebe”, hogy mi lesz a lakásárakkal és keresik, kutatják a választ. Döntést akarnak hozni, hogy most megéri-e vásárolni ezeken az árakon vagy sem. „Kisbefektetők” ezrei keresik a választ, hogy ha nem lakást vesz a megtakarításaiból, akkor mit vegyen, ha fél a tőzsdétől, a befektetési alapoktól, a sok pénzügyi szakértőtől és befektetési tanácsadóktól.

Az államkötvény hozamát, aki kevesli, az bajban van és annak is a lakás csak egy kockázatos alternatíva a sok közül.

Ha ránézünk erre az ábrára azonnal megértjük, hogy miért. Szinte olyan, mint a részvény. Ha rosszkor szállunk be, későn kapunk észbe, akkor nagy bukás lehet az egészből.

A lakásárnövekedés misztikája és egyben mágiája motiválja a szereplőket.

A bérleti díj macerás dolog, a bérlőkkel foglalkozni meg pláne. Nem mindenkinek fekszik a bérbeadói szerep és köszöni szépen nem is kér belőle. Megvenni és haszonnal eladni, már annál szimpatikusabb, viszont ott meg az időzítés számít.

Az urbanizáció lakáspiaca

A lakáspiac rövidtávon előnyökkel és hasznokkal kecsegtet, de hosszú távon kiszámíthatatlan.

Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert sokkal több az otthon, mint a lakásbefektetés. Aki megvesz egy lakást, vagy épít magának egy házat, eltelnek az évek, esetleg az évtizedek és azon kapja magát, hogy ideje lenne eladni. A következő ábra azzal szembesítheti már ma is az eladókat és a vevőket, vagy azokat akik csak a pálya széléről figyelik az eseményeket lakás és ház tulajdonosként, hogy 2014-től valami nagyon megváltozott. Budapest a király, ami mellett Pest és Győr-Moson-Sopron megyék tartják az iramot. A lakásaink és házaink csak ott vannak biztonságban, ahol pörög a lakáspiac. Feltehetnénk a kérdést úgy is, hogy kell-e aggódniuk azoknak, akik nem Budapesten, illetve Pest és Győr-Moson-Sopron megyékben rendelkeznek ingatlannal? Bizony, nekik, kell aggódniuk és nem a lakásárak túlzott növekedése miatt, hanem ellenkezőleg, az urbanizáció ingatlanokat amortizáló hatása miatt.

lakásárak lakáspiac lakásbefeketés otthon amortizáció urbanizáció mnb lakásárindex ingatlanműhely

Lakások amortizációja

Az ingatlanok amúgyis amortizálódnak idővel. Ma ez a folyamat is felgyorsult, ami további fejfájást okoz a tulajdonosoknak. Ha valami elavul, kimegy a divatból, nem szeretik sem a vevők sem a bérlők, akkor mihez kezd az ingatlan tulajdonosa? Nem kis költség egy ingatlan állandó amortizációját finanszírozni. Ez nem azt jelenti, hogy csak karban kell tartani, hogy lakható legyen és minden működjön benne.

Mit gondolnak, mennyi időnként kellene modernizálni egy fürdőszobát, konyhát, tereket, színeket, formákat, berendezéseket, hogy mindig „piacképes kereslet” legyen rá? Szerény becslések szerint is 10-15 évente.

Attól, hogy valami lakható, még egyébként lehet teljesen felújítandó lakás vagy ház. Ezeket egyre nehezebb hasznosítani is, kiadni pl. Az ilyen ingatlanok vannak leginkább kitéve a lakáspiac változó hangulatának  és ezeket bünteti először a változó hangulatú lakáspiac. Nekik is kell aggódniuk, és mindazoknak, akiknek az ingatlana felett telik és múlik az idő. A lakásárak egyelőre magabiztosan és megkérdőjelezhetetlenül nőnek ott ahol él és virul a lakáspiac, de nézzük meg az ábrákat és azért gondolkodjunk el egy kicsit rajtuk és ne csak kész válaszokat akarjunk a Google-től.

Kép: BCCL 2015. All Rights Reserved.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Az újlakáspiac nem egyenlő a lakásépítésekkel

újlakáspiac lakásépítések ksh mnb fhb ingatlanműhely

A lakásépítések körüli mizéria miatt muszáj volt újra statisztikákkal foglalkoznunk. El is készítettük saját grafikonunkat a KSH adatai alapján. Amiből azonnal megtudjuk, hogy miért kommunikálják félre az épített lakások számát.

Kezdjük azzal, hogy a KSH szerint minden lakóingatlan lakás. Az új építésű lakóingatlanok így egyben jelentenek társasházi lakásokat, családi házakat, nyaralókat.

újlakáspiac lakásépítések ksh mnb fhb ingatlanműhely
Az értékesítésre szánt lakóingatlanok a valóban eladásra épült lakás, ház, nyarló

Ezért van az, hogy más lakáspiaci statisztikákban az új építésű lakások száma alatt egy abszolút értéket értenek, nem a valódi épített társasházi lakásokat. Ebből aztán komoly kavarodás lehet a fejekben – azokban is, akik ezeket a statisztikákat kész tényként használják – mert ha kíváncsiak vagyunk mennyi új társasházi lakás épült, akkor igen csak el kell merülnünk a KSH számaiban és számolnunk kell. Az igazán érdekes még is az, hogy a KSH külön megkülönbözteti a saját részre és az értékesítésre épített ingatlanokat. A lakáspiac szempontjából az értékesítésre épült lakóingatlanok a fontosak %-osan látszik a két különböző oszlopból, hogy az értékesítésre épült lakások aránya mindig kevesebb. Valójában pedig ez mutatja meg mennyi új építésű lakóingatlant építettek adott évben, amit meg is lehetett venni a lakáspiacon. A többi bizony nem számít. Még ezekből sem tudjuk meg, hogy mennyi a társasházi lakás és mennyi a nyaraló, családi ház. Csak azt tudjuk, hogy eladásra hány lakóingatlan épült.

Ebbe a csapdába esett bele az FHB lakásár index  is. Amikor rákérdeztünk a félreérthető tájékoztatásra a következő választ kaptuk:

"Az FHB Index megjelenéseibe legtöbbször konjunkturális szempontból kerül be a lakásépítések volumene, és ezért ezekben nem csak az értékesítésre épített lakásokat, hanem az összes lakást jelenítjük meg, azaz a saját célra építetteket is."

újlakáspiac lakásépítések ksh mnb fhb ingatlanműhely
A mennyi épült és a miért épült kérdések között az FHB nem tesz különbséget

A kitérő válasz természetesen nem magyarázat, mert ha megnézzük a grafikonhoz kapcsolódó értelmezést, abból ez már nem derül ki. Minden évnél jelölt építési számot gyakorlatilag új lakásnak tekint, ami becsap mindenkit, aki olvassa. De az FHB mellett, az MNB friss lakáspiaci jelentése is ugyan ezt a hibát követi el. Feltételezzük, hogy a statisztikát készítők direkt teszik ezt, akár még úgy is, hogy saját magukat csapják be ezzel. Figyelmetlenség, vagy csak egyszerű kapkodás az oka, de az biztos, hogy a számok nem igazak és nem mutatják be a lakáspiacon megjelenő új építésű ingatlanokat, amiket azért építettek, hogy eladjanak.

újlakáspiac lakásépítések ksh mnb fhb ingatlanműhely
Az MNB grafikonja is félreérthető

Ezért van az, hogy amikor például lakáspiaci jóslásokra merészkedik az MNB, mindenki ugyan azt fogja mondani utána: ennyi lakás fog épülni és majd ennyit is lehet megvenni. A %-os arányok miatt pedig tudjuk, hogy ez nem igaz, ahogy azt is, hogy nem csak társasházi lakásokat, hanem nyaralókat és családi házakat is építenek eladásra.

újlakáspiac lakásépítések ksh mnb fhb ingatlanműhely
A lakásépítések nem egyenlő az újlakáspiaccal!

Külön említésre méltó még, hogy épülnek bérlakások is, amik bár %-osan igen kicsi részt képviselnek, de jól jelzik, hogy relatív értelemben kell kezelni a KSH számait, nem csak úgy kiragadni őket a szövegkörnyezetből és félretájékoztatni vele egy egész országot.

A valódi új lakások és házak piaca pici, 3000-3500/év volt 2012-2015 között. Ez pedig egész más képet mutat és más jövőt vetít előre, mint éppen az otthonterkep.hu heti bejegyzése az újlakáspiacról. Ha nem vagyunk tisztában a múlttal sem a jelent sem pedig a jövőt nem érthetjük.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Albérletpiac: Vásárolunk nem bérlünk

albérlet kiadó lakás lakáspiac lakásbefektetés hozama mnb ksh fhb lakásár index ingatlanműhely

A lakásvásárlási hype gyors és látványos lakásármelekedést hozott a likvid lakáspiacon. A magyar lakáspiacra jellemző hirtelen árnövekedés másodszor következett be. Utoljára ilyet 2000-es évek elején tapasztalhattunk, ami persze ennél sokkal látványosabb volt. Egymás után jelentek meg erről a hivatalalos adatok. A KSH 2015. 4. negyedévi lakáspiaci jelentése és az FHB Lakásárindex szinte egyszerre debütált április végén. Az MNB Lakáspiaci jelentése május 2-től lett letölthető.

albérlet kiadó lakás lakáspiac lakásbefektetés hozama mnb ksh fhb lakásár index ingatlanműhely
KSH Lakáspiaci árak 2015 Q4 - Az új és használált lakások árai együtt "élnek"

A lakásárnövekedés lassúlására mindegyik elemzés felhívja a figyelmet. Ez is természetes jelenség és szinte pontosan ugyan az zajlik a szemünk előtt, mint 14 éve. Mint akkor, most is az időzítésen múlik minden. Akik 2013 év végéig vásároltak, most nagyon örülnek. Azok már egyre kevésbé, akik 2015 végén vásároltak vagy 2016-ban fognak, mert a nagy lakásárnövekedésnek vége. Most már sokkal kisebb lépésben fog haladni a piac.

albérlet kiadó lakás lakáspiac lakásbefektetés hozama mnb ksh fhb lakásár index ingatlanműhely
MNB Lakáspiaic Jelentés 2016 Május -  A magyar hullámvasút

De van még egy említésre méltó jelenség a lakáspiacon. A lakásárak növedését a bérleti díjak csak részben követték le. Az albérletek áraiban is volt egy látványos és hirtelen árváltozás 2014-2015-ben, aminek mára vége. Ez pedig azt is jelenti, hogy az így elérhető hozam bizony pont úgy csökken mint a lakáshitelek kamatai. Sőt, aki idén vagy jövőre vásáról egyre kisebb számmal számolhat. 2013-ig vásárlók könnyedén számolhatnak ma is 8-10% körüli éves bruttó hozammal, az akkori vételárakat és a mostani bérleti díjakat alapul véve. Akik már tavaly vásároltak, ők már inkább 6%-kal terveznek. 2016-ban, ez bizony átlagosan inkább már csak 5% körül lesz. Folyamatosan csökkenő hozammal érdemes számolnia mindenkinek, amikor a vételár alapján akarja majd meghatározni az éves vagy éppen a havi elvárható bérleti díjat a lakása után.

albérlet kiadó lakás lakáspiac lakásbefektetés hozama mnb ksh fhb lakásár index ingatlanműhely
MNB Lakáspiaci Jelentés 2016 Május - A lakásbefektetések hozama is  csökken

Ne bérelj, vásárolj!

Az a kommunikáció miszerint vegyen mindenki magának lakást, aki csak tud és ne béreljen, az ilyenkor üt vissza igazán. Két vasat nem tarthatunk a tűzben. Egyik oldalon arról beszélni, hogy jó lakást kiadni, a másikon pedig „hülye” mindenki, aki bérel és nem vásáról, az a bérlakáspiacunk méretén, a fizetőképes keresleten jól tettenérhető. A sajátlakásban élésnek az az ára, hogy a bérlakáspiacunk erősen korlátozott, ahová nem lehet bérbeadóként minden gond nélkül belépni. A csökkenő hozamok mellett, megnövekedett bérlőkeresési idővel is számoljunk. Nem lehet mindent, mindenhol bármennyiért kiadni…és főleg nem gyorsan. Kivételek mindig lesznek, de ne abból induljunk ki, mert annyira becsaphatjuk magunkat, mint amikor nem foglalkozunk a reálérték veszteséggel, csak a nominális árnövekedéssel.

albérlet kiadó lakás lakáspiac lakásbefektetés hozama mnb ksh fhb lakásár index ingatlanműhely
FHB Lakásár index 2015 Q4 - A pöttyök a valóság, nem a vonal

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Üresen álló lakások - A bérlakáspiac árnyéka

nem lakott lakások albérlet szociális bérlakás lakáspiaci jelentés mnb lakásviszonyok ksh

Muszáj róla beszélni, mert nálunk is sok az üresen álló lakás, nagyon sok. A 2011-es KSH felmérés szerint Budapesten is 14% körüli volt, ami nőtt 2001 óta.

nem lakott lakások albérlet szociális bérlakás lakáspiaci jelentés mnb lakásviszonyok ksh
KSH Lakásviszonyok Magyarországon 2011

Sőt a 2001 után épült lakások egy harmada állt üresen Budapesten 2011-ben.

Nem kockáztatunk sokat, ha kijelentjük, az arányok inkább nőttek mint csökkentek azóta.

A teljesen üres lakásoknál Budapesten meglepően a kisebb, 50 nm alatti lakások adják a felét , miközben tudjuk, hogy ezekre komoly igény lenne a bérlakások piacán.

Miért nem adják ki őket?

Mert nálunk nyűg a bérbeadás, a bérlővel foglalkozni, főleg ha valaki nem is él Budapesten. Távolról intézni a dolgokat szinte lehetetlen. Családtagtól, baráttól szívességet kérni sem sokan szeretnek. Inkább nem foglalkoznak vele, mert az a legegyszerűbb. A bérlakáspiacunk egyébként is nagyon kicsi. Nézzük csak meg ezt az ábrát és abban azt a piros pöttyöt.

nem lakott lakások albérlet szociális bérlakás lakáspiaci jelentés mnb lakásviszonyok ksh
MNB  Lakáspiaci Jelentés 2016 Május

Na az a magyarországi albérlet piac, amiben már benne van a feketepiac is. A szociális bérlakáspiacunk sokkal de sokkal nagyobb. Elgondolkodtató számok, ha ezeket együtt próbáljuk értelmezni, mert feltehetünk több kérdést is, amire senki nem tud pontos választ adni ma:

Azért állnak üresen a lakások mert nem bírja el a piaci alapú bérlakáspiac?

A bérlakáspiacon a piaci alapú bérlők száma inkább állandó, mint nő?

A szociális bérlakásokra sokkal nagyobb szükség van mint piaci alapú bérlakásokra?

Elmélkedni nem fogunk egyik kérdésen sem, mert nem tudjuk rájuk a válaszokat. De nagyon fontos, hogy ha pl. lakásbefektetésben gondolkodunk akkor legyünk tisztában azzal, hogy valamit attól ne fognak kibérelni, mert kiadó.

A albérletek piaca állandó torz kínálati problémával küzd, vagyis nem azt kínálják, amire fizetőképes kereslet van. Nem az a fontos hány darab kiadó lakás van, hanem, hogy milyen árú lakásokat kínálnak kiadásra.

A már sokat emlegetett budapesti albérletpiacon pl. 100 ezer forint havi bérleti díj alatt már alig találni értelmes albérletet, miközben a bérlők nagyjából itt keresnek leginkább. Nevezhetjük szociálisan érzékenyebbnek ezt a 100 ezer forintig igen aktív fizetőképes keresletet, amiért a piaci alapú bérlakáspiac jól mutatja a szociális igényeket is. Tehát a kínálat hiába bővül a 100 ezer forint feletti piacon, ami intő jel is lehet sok lakásvásárló számára, aki kiadni szeretné most vásárolt lakását.

nem lakott lakások albérlet szociális bérlakás lakáspiaci jelentés mnb lakásviszonyok ksh
MNB Lakáspiaci Jelentés 2016 Május

Budapestre bár inkább bevándorolnak, tudjuk, hogy sokan el is hagyják a várost, akiknek az ingatlanai nem a 100 ezer forint alatti piacon kerülhetnének a kiadó lakásokat hirdető oldalalakra. Az országban Budapest és az Ausztria melletti környék mely igazán mágnesként működik. Látványos a Győr, Sopron, Szombathely háromszög, ahol nem csak (meg)élni költöznek emberek, hanem láthatóan az új építésű lakások miatt is. Ezzel is mutatva azt, hogy a saját tulajdonban élés még ilyen esetben is sokkal fontosabb szempont mint a bérlés, ami csak átmeneti megoldás lehet. Az országon belüli vándorlás is a lakáspiac adásvételi oldalán csapódik le, nem is az albérletek piacán, mint azt sokszor és sokan elképzelik. Olyan erős a saját tulajdonban élés vágyunk, hogy ahová a munka/megélhetés miatt költözünk, ott vásárolunk is.

nem lakott lakások albérlet szociális bérlakás lakáspiaci jelentés mnb lakásviszonyok ksh
MBN Lakáspiaci Jelentés 2016 Május

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Lakásárak - Nőnek vagy csökkennek?

lakásárak nominális lakásárak reálérték infláció lakáspiac KSH FHB lakásindex MNB ingatlanműhely

A lakáspiac súlyos problémája a dezinformáltság. Döntéseinket a médiában megjelenő hírekre alapozzuk és feltétel nélkül fogadjuk el őket. Néhány online híroldalon lemegy egy hír, esetleg látjuk az esti híradókban, halljuk a rádióban és már kész tényekké válhatnak vélemények, elvárások, de akár még félelmek is.

A lakáspiacunk sok esetben továbbra is egy nagy fekete lyuk, mert az erre épülő vállalkozások érdekeltek abban, hogy a nagyközönség kevésbé legyen tisztában folyamatokkal, előzményekkel és következményekkel, mert így sokkal könnyebb befolyásolni a lakáspiacon az eladókat, vevőket, bérbeadókat, bérlőket, de még magukat a lakásépítőket, de akár még a bankokat is. A lakáspiacon elég a hangulatot befolyásolni és irányítani azt, már sikereket érhet el több szereplő. A befolyásolók általában ingatlanértékesítési vállalkozások, amiről már írtunk. A Balla Ingatlaniroda   2-3 havonta legalább elmondja már, hogy várja a lakásárak csökkenését 2015 nyár óta. Leginkább ezzel moralizál és hívja fel a figyelmet, ülteti el a vásárlókban, vevőkben, hogy készülhetnek a lakásárak csökkenésére. Külön nem indokolja, csak annyit mond, hogy az árak már túl magasak és nincs hová nőniük.

Emlékeztetnénk mindenkit, hogy 2015 őszére jelezte előre az ingatlanértékesítő a piaci árak csökkenését. Ez igaz, hogy elmaradt, de annyit elért, hogy van tényleg egy árcsökkenést váró mentalitás ma a piacon.

Erre már több másik véleményformáló is rájátszik, pl. az ingatlan.com, ami önmagához képest nagyon aktív lett az elmúlt hónapokban. A saját statisztikáira alapozva beszél arról, hogy miként nyugszik meg a lakáspiac. Néha pedig csak szavakon múlik, mit is akarunk kifejezni. Az ingatlan.com a Balla Ingatlaniroda nyomdokain járva grafikonok, táblázatok nélkül, csak szimpla számokkal igazolja, hogy a lakáspiac „hőmérséklete” normalizálódik, nem lázas már. Ez nem jelenti egyébként a lakásárárak csökkenést, de ha akarjuk úgy is közvetíthetjük a médián keresztül.

lakásárak nominális lakásárak reálérték infláció lakáspiac KSH FHB lakásindex MNB ingatlanműhely

De előre lehet jelezni a lakásárak csökkenését?

Ahogy már írtuk fiatal a lakáspiacunk, keveset tudni róla, de van benne egy érdekes jelenség, amire most szeretnénk felhívni a figyelmet.

A lakáspiaci forgalom és a lakáspiaci árak között van összefüggés. Ha a forgalom nő, akkor a lakásárak is biztosan nőnek.

Ezt itt jól tudjuk szemléltetni grafikonokkal is. Ahol megragadnánk azt az alkalmat, hogy újra beszéljük a lakásárak két fajtájáról:

Nominális lakásárak, amit látunk

Ez az az ár, amit ténylegesen látunk a piacon. Lehet négyzetméterár vagy egy lakás teljes ára is. Ezt kapjuk a kezünkbe eladóként. Ezt érti a legtöbbünk lakásár alatt. De lakásárakat nem csak így értelmezzük.

Reálnökevedés/csökkenés = nominális árnövedés – infláció

Ezzel kevesebben foglalkozunk és leginkább csak akkor merül fel, ha befektetésként tekintünk a lakásra. A reálérték számítás azért fontos, mert a pénz értéke idővel változik. Volt idő, amikor azt hitte mindenki, hogy a lakás ára pénz értékének romlásával nagyobb ütemben nő. Az egyszerűség kedvéért ezt infláció-biztos befektetésnek gondolták. Volt ennek valami piaci alapja?

lakásárak nominális lakásárak reálérték infláció lakáspiac KSH FHB lakásindex MNB ingatlanműhely
Horváth Áron–Körmendi Gyöngyi: A hazai lakásárak alakulása

1999 és 2000 között az árak robbanásszerűen emelkedtek, két év alatt reálértékben 60 százalékkal.

Ez olyan mély nyomott hagyott a lakáspiacon, ami közel egy évtizedre meghatározta a lakóingatlan, mint biztos befektetés tévhitet. Az ilyen egyedi árváltozás a kínálatra is hatott, ami természetesen bővült 2000-től, és ekkor az áremelkedés üteme is lelassult. Az analógia kicsiben pont olyan, mint ami 2014-2015 között történt most. Van egy hirtelen árváltozás, a kínálat hirtelen és látványosan változik, de az árak  megnyugodnak. 2001-től akkor is volt egy otthonteremtési támogatás/ösztönzés. A támogatási rendszer szigorításának 2004-es bevezetése előtt az előre hozott lakásvásárlások mesterségesen stimulálták a keresletet.

2001-2004 között reálértékben 28 százalékos áremelkedés történt.

Ezután a lakások reálértékében stagnálást, majd 2007-től csökkenést olvashatjuk le.

2005-2008 vége között négy év alatt már 13 százalékkal csökkentek reálértékben a lakásárak.

Viszont 2005-2008 között a lakáspiacon az adásvételek száma is csökkenő trendet mutatott. A nominális árakban alig történt változás, de reálértékben ezt már jól láthatjuk. A mai lakáspiaci helyzet is kísértetiesen hasonlít a 2001-2004 közötti időszakra. Ezért ma inkább az erre az időre jellemző lassulásra lehet számítani 2018 végéig.

lakásárak nominális lakásárak reálérték infláció lakáspiac KSH FHB lakásindex MNB ingatlanműhely
KSH Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2015. III. negyedév

Hogy mi lesz utána?

Ha a lakáspiacon a tűz nem is alszik ki, de a lángjai nem lesznek olyan magasak. Ma nincs „mérhető” infláció, de ettől még látjuk azt, hogy sok termék és szolgáltatás ára nő, a béreink is nőnek és ez az infláció irányába mutat. Csak idő kérdése – és most pont erről beszélünk – hogy a nominális árnövekedés mellett újra reálértékkel is számolni kelljen a lakáspiacon.

A lakásárak csökkenése csak egy hosszabb folyamat része lesz, és annak biztos előzménye az adásvételek trendszerű csökkenése.

Erről pedig most még szó sincs. Minden véleményformáló abban egyetért, hogy forgalomcsökkenésről nem beszélhetünk, csak a növekedés üteme kérdéses. Abban a pillanatban ahogy először csökkeni fog a forgalom, onnantól kezdve lesz értelme arról beszélni, hogy mikor fog ez valódi nominális árcsökkenést is jelenteni. Ettől függetlenül a csalódás faktor a bizonytanságra épül, belőle táplálkozik.

lakásárak nominális lakásárak reálérték infláció lakáspiac KSH FHB lakásindex MNB ingatlanműhely
KSH Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2015. III. negyedév

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ingatlanműhely

blogavatar

Ingatlanpiac meztelenül - így kell dobozon kívül gondolkodni. Önképzőkör, ahol a hírekben az igazságot mutatják, nem a biztonságról beszélnek. A blogot az élet írja.

Legfrissebb műhelymunkák

Vélemények

Twitter