Biztonság, otthon

biztonság lakásbiztonság biztonságvédelem lakásbetörés riasztó távfelügyelet okos otthon Magyarország Ingatlanműhely

A 4. ipari forradalom, a technológia forradalma. A technológia fejlődése a biztonságkeresés és biztonságtechnikai eszközök új korszakát hozzák el otthonainkba. Egyelőre még kiábrándító itthon a lakások biztonsági szintje. A nyílászárók, vagyis az bejárati ajtók és ablakok jelentik az elsőszámú védelmet. Ezek biztonsági szintje is igen silány. Nem csak azért, mert a lakóingatlanaink és azokon belül a nyílászárók nagyobb részt elavultak, hanem azért is, mert az újabb és a felújított ingatlanoknál sem a biztonság játssza a főszerepet, amikor ezeket kiválasztják és beépítik.

A legtöbb magyar bejárati ajtót másodpercek alatt tart feltörni és bemenni rajta egy „szakembernek”

Az üvegfelületeket sem védi általában semmi a töréstől, így azokon ismét pillanatok alatt bejuthat, akinek ilyen szándékai vannak. Rácsokat tehetünk fel az ablakok és ajtók elé, börtönt csinálva a lakásból és lassítva a bejutást Ha viszont nagyon be akarnak menni, akkor a rácsok sem fogják megakadályozni őket. Felfeszítenek és feltörnek bármit, ami az útjukba kerül. Az újabb társasházaknál például nem is divat a rács a bejárati ajtó elé, ott még könnyebb dolguk van az ilyen embereknek. Ámítanak minket több ponton záródó „biztonsági” ajtókkal, az ilyen lakásokra szakosodott betörők meg körbe röhögnek minket.

Ha az otthonunkba egyszer betörnek, utána mániákusan tudunk félni a betöréstől, megszűnik a biztonságérzetünk, és ha el is költözünk onnan, máshol is félni fogunk.

Aki ma például teljesen új lakást vásárol egy százalakkal sem kap biztonságosabb lakást, mint egy 40 éves panelházban

A biztonságról minden lakás tulajdonosának magának kell gondoskodnia. Ha valaki nem csinál börtönt a lakásából, akkor jön a következő szint a riasztó. Ez sem annyira elterjedt, új lakásoknál meg leggyakrabban, csak a helyét készítik elő, kevés helyen találkozhatunk alapfeleszereltségként. A riasztó sem csodaszer. Senkit sem érdekel, ha szól valahol, inkább idegesíti őket. Viharok után, pillanatnyi áramszünet esetén, a téves riasztások, a szabotázs jelzések nem a biztonságot növelik, csak a nyugalmat zavarják meg. Ha be is kötik őket valamilyen biztonsági szolgálathoz – ez a ritkább eset – már előrébb léptünk egy szintet, mert a szomszédokat nem fogja érdekelni, ha kipakolják a mellettük lévő lakást/házat.

Konyhákat és klímát inkább várunk el egy új házban, mint például biztonságot és betörésvédelmet

Úgy is hirdetik őket, hogy minden esztétikai élményt nyújtó felszerelésből, például burkolatokból és beltéri ajtókból válogathatunk, de a biztonság kérdése nem kerül szóba. Nem biztonságosabb egy olcsóbb és egy drágább lakás sem.

Mi magunk vásárlók sem nyomatékosítjuk ezt az igényünket, amiért az újlakáspiacon a lakások és otthonok biztonsága huszadrangú kérdés, de leginkább magánügy.

Oldja meg mindenki maga, aki fél

Már pedig van oka félni a társasházakban élőknek, mert a betörők is odamennek, ahol van miért betörni. A médiában inkább hallunk szörnyű balesetekről és gyilkosságokról és balesetekről, mint lakásbetörésekről, ezért képesek vagyunk figyelmen kívül hagyni a kérdést. A technológia fejlődése viszont egyre inkább felhívja a figyelmünket a biztonság fontosságára, a jobb félni, mint megijedni elv gyakorlatban történő hasznosítására. Nem rettegni kell és börtönlakásokat csinálni. Praktikus és hatékony megoldásokkal érdemes védeni az otthonainkat és az értékeinket.Lebegő kamera is vigyázhat a lakásra:

Mert mindenki arról szeret érdeklődni, hogy biztonságos-e a környék. A környék az általában biztonságos, de a lakásunk ettől még nincs biztonságban.

A lakásainkat telepakoljuk kütyükkel, mindent elnevezünk „okosnak”, aztán egy kezükben tartott eszköz többe kerül, mint a lakásunk bejárati ajtaja. Nem ironikus ez? A kütyükön sokkal jobban érdekel minket a biztonság. Ujjlenyomatolvasó, arcfelismerés, írisz-szkenner, hangfelismerés. Néha ezek alapján a tulajdonságok és ezek megbízható működése miatt választunk egy eszközt. Ha az ujjlenyomatolvasás nem kényelmes helyen van a számunkra, pillanatok alatt utasítjuk el eszközt. Az ilyen kütyüket sűrűn cseréljük, ahogy az online térben a különböző jelszavainkat. Az otthoni wifi-hálózatok kódjait is többszörös biztonsági védelemnek megfelelően találjuk ki az email fiókunk jelszavát is agyonbonyolítjukk, de az atjóinkon csak az nem jön be, aki nem akar.

A lakásaink bejárati ajtainál és a lakásunk, az otthonunk biztonsági szintjénél, már nem ilyen nagyok az elvárásaink. Az otthonaink esetében egyszerűen nem figyelünk oda a biztonságra. Egy lakás felújításánál berohanunk egy barkácsáruházba és veszünk egy bejárati ajtót, ami „belefér a költségvetésbe”. Esetleg elmegyünk ajtós cégekhez és választunk valami esztétikus, de nem olcsó bejárati ajtót. Az ablakok cserjénél sem arra figyelünk olyan lakásoknál, ahol az ablakon való bejutás is kockázatokat jelent, hogy az ablak ne legyen könnyen betörhető. Több százezret elköltünk akár egy tévére, de egy bejárati ajtónál már nem nyílik meg ilyen könnyen a pénztárcánk. Ha nem tulajdonosként használjuk a lakást, hanem inkább csak hasznosítjuk, például bérbe adjuk, akkor meg pláne magasról teszünk a biztonságra. Zárójeles megjegyzés, hogy a bérlők is aggodalommal élik meg a kiadó lakások kritikus biztonsági szintjét. Minden „okos” lesz már otthon, a hűtőn és a mosógépen keresztül a porszívóig, de a nyílászáróink nem lesznek azok. Érdemes lenne elgondolkodnunk ezen, mert  a lakásbetörések nem mennek ki a divatból. A magyar otthonoknak nem csak a műszaki állapotát kellene fejleszteni és felújítani őket, hanem a biztonsági szintjüket is. Életünk egyik legnagyobb traumája tud lenni, amikor a biztonságos otthonunk illúzióját végleg elveszítjük.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Emlékár = Lakásár

lakásárak lakáspiac otthon otthonpszichológia boredpanda.com Ingatlanműhely

”Egy ingatlanhoz, legyen az lakás, családi ház, nyaraló, szálloda, étterem, stb. mindig valamilyen szép emlékünk (is) fűződik. Az ételeink és az ingatlanaink sokszor kötődnek egymáshoz, és elválaszthatatlanul egymás részeivé válnak. Nézhetjük csukott vagy nyitott szemmel, de egy ingatlan az életünk titkos naplója.” – olvasható az Édes emlék  szösszenetben.

Az érzelmek, mint téma újra és újra visszatér, havonta beszélünk róla különböző megközelítésben. Néhány hónappal később például az Otthon = ösztönös biztonságkeresés  című írásban így folytattuk: „Ez azt jelenti, hogy a saját lakás megvásárlása veszteségekkel is járhat, amit elviselünk azért, mert a saját lakás a legtöbbünk számára nem üzlet, hanem a biztonságérzetünk egyik fontos alapja. Ezért pedig szinte bármit képesek vagyunk megadni, csak azért, hogy biztonságban érezzük magunkat. Viszont akkor a saját lakástulajdont már nem pénzügyi döntésnek kell tekinteni, hanem egy emberi ösztönnek. Így oldanánk fel mi is azt a feszültséget, hogy lakásbefektetés és a saját lakásban élés között vannak fontos különbségek, amit számokkal hiába is magyarázunk, ha az érzelmeink irányítják a döntéseinket, az ösztöneink hajtanak minket a saját lakásban élés felé.”

lakásárak lakáspiac otthon otthonpszichológia boredpanda.com Ingatlanműhely
Kép: thedrummist - házimozi a gyerekszobában

Szinte ez a gondolatsor folytatódik az Otthonkeresők országa vagyunk  hosszabb elmélkedésben: „A lakásárak növekedése mögött az érzelmek, az ember és az ingatlan elválaszthatatlan kapcsolata, dominálnak, nem a racionális érvek. A javuló anyagi helyzet, a növekvő jövedelem, minden emberben természetszerűleg ébreszti fel a jobb ingatlanba való költözés vágyát. A magyar lakáspiacon ezek az érzelmek és vágyak motiválják a fizetőképes és egyben piacképes keresletet. A lakáspiac sem az álmodozókból él, hanem azokból, akik az álmukat meg tudják valósítani.”

lakásárak lakáspiac otthon otthonpszichológia boredpanda.com Ingatlanműhely
Kép: crash-from-space - ha a gyerek szeret olvasni

A lakáspiacunkat teljes mértékben áthatják az érzelmeink, ástunk mélyebbre egy régi anekdotával, az Ingatlangazdaságtan, az ingatlanos szappanopera elbeszélésben: „Szentimentális a lakáspiac és melodrámára igencsak hajlamos Magyarországon. A lakáspiaci fordulat sosem a lakásárakban keresendő. Ha megváltozik a hangulat, megváltozik a lakáspiac is. A lakáspiac ciklikussága javarészt attól függ, hogy a szereplők hol jobb és hol bal lábbal kelnek és fekszenek, jót vagy rosszat álmodnak, szerelmesek, féltékenyek, megcsalták őket, vagy ők csaltak meg valakit, esetleg csak úgy behisztiznek. A magyar lakáspiac Magyarország lelkivilágától függ.”

lakásárak lakáspiac otthon otthonpszichológia boredpanda.com Ingatlanműhely
Kép: BrianCTaylor55 - amikor egy 9 éves gyerek feladata a fűnyírás

Az érzelmek ilyen fokú hangsúlyozása szokatlan hangvételet jelent egy sokak szerint pénzvezérelte világban, mint az ingatlan. Aztán kiderül, hogy létezik otthonpszichológia, ahol az ember és az otthona kapcsolatát kutatják, mert az emberi élet elválaszthatatlan része az ingatlan. Otthonterápia, otthonkeresés, otthonteremtés: „Otthonokat nem lehet pénzből teremteni, jogi és mérnöki szempontból is értelmezhetetlen az otthon fogalma. A statisztika minőségileg sem tud különbséget tenni az ingatlanok között, nemhogy vizsgálhatná az otthon fontosságát az ingatlannal szemben. Az otthon egy irracionális fogalom, mint egy irracionális szám. Nem írható le két szám hányadosaként. Pl. a pí ilyen érdekes szám. Minden otthon ingatlan, de nem minden ingatlan otthon.”

lakásárak lakáspiac otthon otthonpszichológia boredpanda.com Ingatlanműhely
Kép: imawesome667 - fontos, hogy sokat igyunk egész nap, legalábbis a gyereknek elmondjuk

Időközben eltelt másfél év és már a mában vagyunk. Annyira a mában, hogy a sok vitát kiváltó, egyben megosztó téma, a lakásárak mellett sem mehetünk el szó nélkül. Olyan szavak nélkül, ami az otthon irracionalitás fogalma után, talán már teljesen magától értetődő. Ez pedig az abszolút értelemben vett szubjektivitás, ami a lakásárakra legalább annyira jellemző, mint az egész lakáspiacra:”Eladóként és vevőként is teljesen szubjektívvá válnak a lakásárak, ezért ingatlanos értékesítőként sem szabad elhinni azt, hogy minden pillanatban objektív lehet egy ingatlan ára.”

lakásárak lakáspiac otthon otthonpszichológia boredpanda.com Ingatlanműhely
Kép: CharlieDarwin2 - a gyerek kihasználja az adottságait

Tombolnak az érzelmek a jelenlegi lakáspiacon is. Érzelmeink a lakásárakban is ott vannak. Olyan pillanatokat, élményeket árazunk be például eladóként, amik ezeken a fotókon is vannak. Életképek, amik legtöbbször családunkhoz, gyerekeinkhez, barátainkhoz kötődnek. Igazi pillanatok, vidámságok, színtiszta öröm. Egy ingatlanban benne lehet a fél életünk vagy a családunk egész története. Ezek most még csak képek, emlékek. Később már a lakások árát teljes mértékben meghatározó tényezők. Egy ingatlant annál többre értékelünk minél inkább kötődünk hozzá érzelmileg.

lakásárak lakáspiac otthon otthonpszichológia boredpanda.com Ingatlanműhely
Kép: kerri_walters - mobilhangszóró egyszerűen és vidáman

Forrás: borredpanda.com

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Otthonterápia?

otthonpszichológia otthonterápia Nők lapja Hunya Csilla Szigeti Hajni lakáspiac ingatlanpiac Magyarország Ingatlanműhely

„A cikk olvasása közben magam is végiggondoltam, vajon hol volt jobb lakni életem eddigi négy-öt helyszíne közül, de őszintén szólva, elég egyszerű rá a válaszom: éppen ott, ahol most van az otthonom. Az ember választ valamit, egy ideig jól is érzi ott magát, aztán vagy a körülmények változnak, vagy ő maga, és akkor lépni kell.”

– írja Lazarovits Szilvia, a Nők lapja vezetőszerkesztője a magazin augusztus 16-i számában.

Hol jó lakni? – keresi a választ a női magazin az egyik vezércikkében. Sok érdekes részinformációra figyelhetünk fel. Például először arra, hogy az otthon megválasztásban a nőknek nagyon erős szerepük van. A nő teszi otthonossá a lakást, ő tölti meg élettel, ő dekorálja, ő vigyáz rá és természetesen ő is ápolja. Klasszikus, örökzöld jelenség a lakáspiacon, hogy mindig a nő választ és a férfi fizet. Legyen szó első saját lakásról, vagy a többedikről, akár csak az első bérelt kuckóról, ahová összeköltözik egy pár, a nő szava döntő. Ezt a lakáspiacon mozogva akár ingatlanszakemberként, akár eladóként azért érdemes észben tartani. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy a lakásunkról mit gondolnak, akkor a nő reakciójára, szavaira, testbeszédére érdemes odafigyelni egy lakás bemutatásán. Minél természetesebb annál őszintébb. A megjátszott, udvarias, de hangos szavak nem különböznek a hátunk mögötti súgdolózástól. Ha egy pár nézne eladó vagy kiadó lakást, de csak a férfi jön el, az sem jelent semmi jót, mondjuk ezt hosszú évek tapasztalati alapján.

Újra az emberi viselkedés és pszichológia területére tévedtünk. Amikor közvetlen környezetünkben beszélgetünk ingatlanokról és elmondjuk, hogy az 90%-ban pszichológia, csak nevetnek. A Nők lapja cikkből kiderül, hogy van otthonpszichológia. Hunya Csilla pszichológus ezen a területen dolgozik,

„doktorijában a tárgyi környezet lélektanát kutatja. Vallja, hogy a körülöttünk lévő tér sokkal több egy általunk kreált fizikai valóságnál. Valójában saját magunk térbeli kiterjesztése.”

– olvashatjuk sejtelmes szavait a cikk bevezetője után. Már beszéltünk a nő szerepéről, majd újra áteveztünk a lélekbúvárok tengerére, ahol az otthon és az ember kapcsolatát kutatják. Most megint kezdjük elöről az egészet, mert a kérdés az, hogy hol jó lakni. Maga a cikket író Szigeti Hajni sem veri nagydobra, hogy az ingatlanválasztásnál oly jellemző hol kérdés, az ingatlan elhelyezkedésére utal.

Na igen. Ki ne úgy gondolkodna el először egy ingatlanról, ha nem az jutna eszébe róla azonnal, hogy hol van. Igen ám, csak hamar kiderül, nem csak a cikkből, hanem csak úgy jobban átgondolva az egészet, hogy a kérdés sosem az, hogy hol jó lakni, hanem az, hogy miben jó lakni.

Az ember és az otthona kapcsolatát is ez a kérdés fejezi ki a legjobban, ha már otthonpszichológiai értelemben válaszokat keresünk. Azt olvashatjuk

„Az otthonunk olyan, amilyenek mi vagyunk, és ezt el kell fogadnunk, felesleges máséra vágyódni, bármit is képzelünk róla a távolból.”

A cikk arra a sok lakberendezési ötletre gondol, amivel általában a médiában és közösségi oldalakon találkozhatunk. Magazinlakások, szépen lefotózva, ahogy egy otthon általában8 sohasem néz ki. Amiben élnek, azon látszik is. A „mű”, mintha laknák eladó és kiadó lakások fotóit már szinte mindenki ismeri. Szándékosan helyeznek el olyan tárgyakat és kiegészítőket egy eladó és kiadó lakásban fotózás előtt, hogy otthonosabbnak tűnjön. Ez attól még nem fog úgy kinézni, mint ha laknák, de kétség kívül hatással van arra, aki megnézi a fotókat. Az is divatos ma, hogy eladó lakásokat berendeznek, hogy minél otthonosabbnak tűnjön. Lehet, hogy túl steril, lehet, hogy még úgy is olyan rideg, mint egy botoxszal feltöltött emberi arc, de ezek áltlalában akkor is működnek. Sokkal élőbb egy szépen berendezett ingatlan, mint egy üres. Ez hatással lehet az eladás idejére, na és persze az eladási árra is. Álmokat árulnak a lakáspiacon.

Álmokat is kergetnek a vevők. Álomlakás, képletes kifejezés, ahogy az álomotthon is az. Keressük, de nem találjuk. Ha megtaláljuk, megunjuk és mást akarunk. A sok divatos lakáskép, lakásbelső, lakástrendek hatása a többségen észrevehető. Kevés ember az, aki ki tudja magát vonni az alól, amit lát és amire egyébként vágyik. Sokszor pont azt látja, vagy éppen csak azt veszi észre, amire vágyik. A cikk erre akarja felhívni a figyelmet, hogy nem biztos érdemes valami olyasmire vágyni, ami csak a pillanatok hatása, lehet egyszerű délibáb. Ebből születhetnek olyan otthonok, amik később idegesíthetnek is minket. Színek és formák, megoldások, amiktől idővel ki ver minket a víz. Annyira elragadtathatjuk magunkat, hogy később akár ez még az ingatlanunk el- vagy kiadását is veszélyeztetheti. Az „egyedi ízlés”, a sok különleges lakberendezői csoda, idővel giccs lehet, mint egy extrém frizura vagy hajszín. A pillanatnyi lelki állapotunk kifejezői.

Továbbra is ott tartunk, hogy miben jó lakni. A kérdés nem is olyan egyszerű, mert változunk, így a környezetünk is változhatna.

„Ahogy az önismeretben, úgy az otthonteremtésben is lehet persze fejlődni.”

– olvashatjuk az optimista szavakat.

Otthomteremtés. Szintén nem a helyről szól, az ingatlan elhelyezkedéséről. Milyen érdekes, ugye. Az ingatlan árát döntően az határozza meg, hogy hol van. Az otthonteremtés még legkevésbé arról szól, hogy az ingatlan hol van. Ma erről a kettőségről, erről a látszólagos ellentmondásról beszélgetünk és hangosan gondolkodunk.

Otthonkeresők országa vagyunk, ez nem vitás. Otthonteremtők vagyunk, ki-ki a maga eszközeivel. Lélekbúvárkodunk, a nemek szerepét ebben nem elfelejtve, az érzelmek birodalmába tévedünk. Valójában ez a lakáspiac. Valójában ez mozgatja, ez ösztönzi a szereplőket döntésekre, ebből lesznek bérleti és adásvételi szerződések, de még emiatt vágnak bele építkezésekbe is. Pénzügyek, befektetések, statisztika, adó- és ingatlanjog, mérnöki és műszaki kérdések, mind-mind csak részletkérdések a lakáspiacon. Otthonokat nem lehet pénzből teremteni, jogi és mérnöki szempontból is értelmezhetetlen az otthon fogalma. A statisztika minőségileg sem tud különbséget tenni az ingatlanok között, nemhogy vizsgálhatná az otthon fontosságát az ingatlannal szemben. Az otthon egy irracionális fogalom, mint egy irracionális szám. Nem írható le két szám hányadosaként. Pl. a pí ilyen érdekes szám. Minden otthon ingatlan, de nem minden ingatlan otthon.

Miben jó élni? Otthonokban és nem ingatlanokban. Ahol otthon érezzük magunkat.

„Az otthonunkkal kapcsolatos elképzeléseinket ugyanis önmagunk megismerésére, kapcsolataink feltérképezésére és a változás elősegítésére is használhatjuk."

– csengenek fel újra a pszichológus szavai a cikkben. Tovább is megy és az álmaikat kergető vevők, az álmokat áruló lakáspiac finom kritikáját tudományos köntösbe öltözteti fel.

„Egy francia pszichoanalitikus, Alberto Eiguer megfogalmazása szerint az otthon olyan, mint egy külső bőrréteg, és ha költözünk, az a vedlés megfelelője. Ez a bőr egyben tart, identitást ad, beburkol, de meg is mutat minket a külvilágnak. Amikor már szűkösnek érezzük, úgy gondoljuk, le kell vedlenünk, költöznünk kell, mert ott az új bőr ígérete, amely lehet szebb, kényelmesebb. Munkál bennünk egy tudattalan otthonkép a földi paradicsomról, ahol védelmező lények élnek, ahol mindig megfelelő a hőmérséklet, ahol nincs veszekedés, gyönyörű a terített asztal. Az otthon valóban védelmező feladattal is bír, de idealisztikusan semmi nem elérhető. Ha nekünk ebből a képből annyi megvan, hogy a család együtt le tud ülni az asztalhoz vacsorázni, örüljünk ennyinek, mert ez is rengeteg – és a szituáció további, nem annyira idilli hozadékát próbáljuk meg humorral kezelni.”

Jaj, tudjuk, hogy vannak a magukat nagyon racionális embereknek beállítók, akik szerint ők mindig és mindenkor ki tudják zárni az érzelmeiket, amikor döntéseket hoznak. Az ilyen embereken sosem tudjuk, hogy először nevessünk és utána sírjunk, vagy fordítva. Az ember nem tudja kizárni az érzelmeit, képtelen rá, mert ettől ember és nem egy gép.

Az álmaikat kergetők mind valamilyen mintát követnek, kergetnek. Valamit otthonról hoznak, vagy amire vágytak előtte. Az első saját otthon, legyen az saját tulajdon vagy bérelt lakás. Az első építkezés. Sémák, ideálok, amikről kiderülhet idővel, hogy nem is mi vagyunk.

Számtalan példa mutatja azt, hogy fiatalon kevésbé keresik az otthont egy ingatlanban. Idő kell hozzá, hogy észrevegyük egy eladó vagy kiadó lakásban, hogy az mitől lehet és mitől nem az otthonunk.

A bérbeadók és eladók ezzel jobb, ha tisztában is vannak. Már sokszor a korból lehet tudni, hogy az adott lakásnéző mennyire tekinthető komolynak vagy teljesen komolytalannak. Arról nem is beszélve, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a lakásunk úgy abban a formában nem is tekinthető otthonnak.

Hirdetés alapján mindenki azt gondolja, hogy az ingatlant a hely ad el vagy ad ki. Ez minden típusú lakáshirdetés alapja, az elhelyezkedés túlértékelése. Ez alapján elég lenne annyi is, hogy megadjuk a címet és mindenki eldöntheti, hogy kell vagy sem a lakás.

A valóságban jön a vevő és a bérlő, majd az a bizonyos első benyomás. Otthon érzi benne magát vagy sem. Eladóként és bérbeadóként is arra a pillanatra érdemes leginkább figyelni, amikor a lakástnéző belép az ingatlanba. Másodpercek alatt derül ki. Beindul a kémia, megváltozik a nézelődő lelkiállapota vagy sem. Ha nem történik semmi, akkor ezt is vegyük észre. Ne erőlködjünk és ne hitessük el magunkkal azt, amiről eleve tudjuk, hogy nem igaz. Sok bérbeadó és eladó nem érti a lakásnézőket. Ők azok, akik általában saját magukat sem értik. Ma hozzájuk is szólunk. Főleg azokhoz, akik emellett még kiszolgáltatottak is, hiszen el kell vagy ki kell adni a lakásukat mindenáron. A kiszolgáltatottság önzővé tesz, írtuk.

Ebből lesznek trükkös hirdetések és hirdetési szövegek, csalóka fotók és sok mellébeszélés egy lakásbemutatón. De ilyen cipőben járnak az ingatlanosok is, akiknek minden ingatlan eladó, akkoris, ha az nem otthon. Ami másnak rossz döntés, az nekik lehet jó.

A lakáspiac tele van érdekellentétekkel, ellentmondásokkal, de még önmagunkkal is harcolunk, nem csak másokkal. Ezért nem biztos, hogy ingatlanos segítségre, építészre és lakberendezőre van szükségünk, ha valahogy nem érezzük otthon magunkat. Otthonterápia? A pszichológia nem is lélekbúvárkodhatna emberközelibb területen, mint az otthonokban.

„Bár könnyebbnek tűnik ilyenkor lakást váltani, gyakran a lakókban van a probléma és nem a lakásokban. Van, aki nem a maga számára teremt otthont, hanem létrehoz egy kirakatlakást, amelyben ő sehol sincs. Az is előfordulhat, hogy a pár egyik tagja nem is akar közös otthont a másikkal, de ezt még magának sem fogalmazta meg, a probléma helyben robban ki.”

– fejti ki röviden tömören a pszichológus az otthonkeresők lakáspiactól sem független lelki vívódásait. Ilyenekből lesznek a lalkásturisták, akik csak azért néznek eladó és kiadó lakásokat, mint például moziba járnak: álmodoznak. A lakáspiac az álmodozók és álmok világa, ami lelkibeteggé is tehet minket.

Forrás: Nők lapja, 2017. augusztus 16., Hol jó lakni?, Szigeti Hajni

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Otthonkeresők országa

lakásárak lakáspiac lakásvásárlás első lakást vásárló albérletpiac ingatlanpiac otthonteremtés Magyarország Ingatlanműhely

Ma már gyakrabban költözünk, mint évtizedekkel ezelőtt. Amíg előtte egy ingatlanban leéltük az életünket, ma már koránt sincs így. A 70-es évek nagy társasház és családi ház építési lázában sokan egész fiatalon költöztek be első és sokszor utolsó ingatlanukba. Még ma is ott élnek és könnyedén előfordulhat, hogy onnan már csak a „temetőbe fognak költözni”.

A gyerekeik és unokáik már nem így gondolkoznak az ingatlanról. Egyrészt nem társadalmi munkában építünk társasházakat és családi házakat sem, mint 40-50 évvel ezelőtt. Társasházak leendő tulajdonosai álltak össze és szervezték meg, illetve vezényelték le a munkát. De a családi házakat is a szó legtágabb értelmében vett családok építették meg. Minden családban akadtak olyan emberek, akikre lehetett számítani. Ma már ez sincs így, ezért az építkezés sem megy olyan könnyen.

Teljesen más világ van ma és teljesen máshogyan lehet saját lakáshoz jutni is. Sok értelemben nehezebb, nagyon komoly anyagi áldozatvállalást kíván, így a költözés elsődleges oka mögött a fokozatosságot érdemes meglátni.

Lépésről lépésre juthat el oda egy egyedülálló, egy pár vagy éppen egy család, hogy hosszabb távon is abban az ingatlanban képzelje el az életét, amit birtokol.

A betondzsungel szindróma

A szerencsésebb fiatalok ma is a szüleikre számíthatnak. Az első saját lakásuk, amit ajándékba kapnak, biztosan nem az lesz, ahol gyökeret vernek. Egy fiatalnak még mások a saját lakással kapcsolatos elvárásik. Ez mozgatja az albérletpiacot is. Ezért is olyan túlértékelt egy város központibb része, mert oda akarnak költözni az „otthonról először elköltözők”. Ez egyébként részben igaz is, mert mindig mindenki arra vágyik, amit még nem próbált ki.

A csendben és nyugalomban, általában szép természetes környezetben felnővő gyerekek vágynak a „betondzsungelbe”.

A szórakozás és a szórakozóhelyek motiválják őket, mert ilyenkor még buli az élet. Aztán pár év alatt nagyot fordul a többségükkel a világ. Érzékenyebbek lesznek a zajra, a tömegre, a rossz levegőre, az utcaképre, de még a szomszédokra is. Már nem minden annyire buli és annyira vicces, mint korábban. Elindul egy folyamat, amit nevezhetünk otthonkeresésnek.

Otthonkeresés

Az otthonkeresés - lakjunk albérletben vagy saját lakásban -  egy hosszabb folyamat ma. Lakásról lakásra járunk, aki albérletben él, az általában egy kicsit gyakrabban, mint akinek előtte el kell adnia ahhoz, hogy egy másik lakásba költözzön. De költözünk, mert ahogy idősödünk, úgy vágyunk valami másra. Nem egyformán, nem ugyan úgy, de vágyunk. Jobban megismerve azt a várost, ahol hosszabb távon is elképzeljük az éltünket, rájövünk, hogy hol vannak a számunkra élhető részei. Ebben segíthet minket a munkánk és a munkahelyünk is, de még a barátaink is. Ahol mozgunk, ahol dolgunk van, ott természetesen jobban kiigazodunk, egyre inkább biztonságban érezzük magunkat.

Igen, az otthonkeresés arról szól, hogy érzelmek alakulnak ki bennünk egy adott városrész iránt.

Elkezdünk kötődni. Lehet elköltözünk onnan egy hirtelen felindulásból, de a szívünk vissza húz, állandóan eszünkbe jut, hogy ott valamiért jobban éreztük magunkat, szívesebben mentünk haza. De ez idő kérdése. Amit imádtunk huszonéves korunk elején, pont annyira vethetjük meg a harmincas éveink elején. Aztán egyre inkább egy város vagy annak közvetlen környezetének (agglomeráció) élhető részei felé indulunk el.

Ez az albérletben élőknek nem olyan könnyű, mert az albérleteknél a kínálat ritkán veszi figyelembe a kereslet igényeit. Viszont nagyon érdekes az, hogy a fővárosban, az élhetőbbnek tekintett és általában jóval magasabban árazott Budán van albérletből kínálat, amíg a pesti külkerületekben viszont nincs.

Egyrészt az albérlet csak átmeneti megoldás lehet – gondolják még maguk a bérbeadók, de még sok bérlő is. Aztán rá kell jönnije ma már mindenkinek, hogy van egy olyan generáció már ma, aki soha sem fog saját tulajdonban élni. Az életvitelszerű vagy élethosszig tartó albérletekről a döntő többség még hallani sem akar.

Az egyik legnagyobb sértésnek hangozhat azt mondani valakire ma, hogy örökre bérlő marad.

A realitás hiába ez, az álmaiban mindenki lakástulajdonos akar lenni. Az álmokkal addig nincsen semmi baj, amíg egyre közelebb kerülünk a megvalósításukhoz. Ha távolodunk, akkor képesnek kell lenni elengedni.

Az ember életének annyira része az ingatlan, az ingatlan birtoklása, hogy ez a vágy egy bérlő álmaiból sem hiányozhat. Ez az álom hajtja az otthonkereső bérlőt, hogy egyre inkább otthont keressen magának és ne egy albérletet.

Egy albérlet is lehet otthon

Egyre fontosabb és értékesebb szempontokat vesz figyelembe. Az a bérlő, aki egyre többet költ albérletre és nem is sajnálja rá, az biztosan otthonkereső. Az álmodozók, legyenek reálisak vagy irreálisak az álmaik, határt szab az albérleti költségeknek és megmondja, hogy mennyit hajlandó fizetni egy albérletért és mennyit nem. De ezzel pont az otthonkeresés folyamtát állítja meg. Nem fogja jól érezni magát abban a lakásban, amiben egyébként semmilyen más körülmények között nem élne, ha nem lenne bérlő. Minél jobban megerőszakolja magát a bérlő az idő múlásával, annál nagyobb kompromisszumot kell kötnie. Lehet, a végén tényleg tud venni egy saját lakást, de az is lehet, hogy sohasem.

Viszont az ingatlan életünk mindig legnagyobb kompromisszuma. Ritkán élhetünk abban az ingatlanban, amiben igazán szeretnénk, mert mindig jobbra vágyunk.

Az első lakás

Ha meg van egy saját lakás, legyen az egy kemény spórolós időszak gyümölcse vagy csak „megszületni volt nehéz” családban egy ajándék, az első lakást követi a második. Aki ajándékba kapja a lakást, ott sokkal gyakoribb a "rossz vagy meggondolatlan" lakásvásárlás, mint annál, aki önszorgalmából teremti elő az ehhez szükséges anyagi fedezetet. A hátrányos helyzetű lakások tulajdonosai imádják is az ilyen ajándékozó szülőket és az elkényeztetett gyerekeiket, akiknek szinte mindent el lehet adni.

A második lakás

A második saját lakás általában nagyobb. Ez egy olyan közös tulajdonság minden második lakást vásárlónál, ami egyben a motivációt is meghatározza a váltásra. Pl. amíg az első lakásnál legyen az tényleg albérlet vagy saját tulajdon még nagyon számít az iskola vagy a munkahely közelsége. A második lakásnál már ezek a szempontok teljesen eltűnnek.

Nem azért költözünk második lakásba egy városban vagy annak a környékén, hogy közelebb legyünk a munkahelyhez. A második lakás már jóval inkább az otthonunk, mint az első.

Ha pedig otthon, akkor abban azok a tényezők számítanak, amit egy lakást mindenki otthonának érez. Békés legyen, pihenésre alkalmas, kellemes környezetben, ahol elfér a nagyobb család is, a barátok is, a gyerek vagy gyerekek is a játékaikkal együtt.

A nagyobb élettér és az ingatlan közvetlen és közvetett minőségibb/élhetőbb/emberközelibb környezete az otthonkeresőket a lakáspiacon az egyre értékesebb lakások irányába tereli.

Pontosan ugyan úgy, mint a bérlőknél, az otthonkereső lakásvásárló is egyre drágább lakást vásárol. Jóval hamarabb kezd el rajta gondolkodni és jóval később lépi meg, mint egy bérlő, de meglépi, aki csak tudja. Ez ugyanis már sokszor csak pénzkérdés. Kategóriákat lépni a lakáspiacon nem olyan könnyű, idő kérdése, de ha eljön az idő, akkor semmi sem állíthat meg minket.

Költözzunk el dilemma manapság

De például manapság, aki az elmúlt néhány évben költözött be a saját lakásába, könnyedén elgondolkodhat azon, hogy lehet megérné belőle kiszállni. Egy kellemes kis csendes utcácskában még felújítással együtt sem került többe neki az átalakított alaprajzú nappali+2 hálós kislakás 18 millió forintnál. Most lehet el tudná adni 25 millióért is, hiszen a környék jó, a ház és a környezete rendezett.

Felmerül az 50 milliós ingatlan gondolata, mert jól fizető állása van, mondjuk egy szép karriert felépített mérnök, így a második lakáshitel is komolyabb lehet, mint amilyen az első volt. Bátrabb és magabiztosabb lett az elmúlt évkben, nagyobbat is mer álmodni és közben gondolkodik, hogy lehet eddig nem akart három gyreket, de az a 10+10 milliós otthonteremtési támogatás azért jól jönne, ahhoz az 50 milliós lakáshoz.

Ilyenkor jobban ki van erre hegyezve érzelmileg, hallja a barátoktól, ismerősöktől, munkahelyen, hogy költöznek. Benne is elindul egy folyamat, főleg amikor hazaér és látja, hogy amiben most élnek, már kicsi, nem csak neki és a feleségének, de annak az egy gyereknek is, akinek a játékai ellepik az egész lakást.

Fotnos megjegyzés: A 10+10 milliós állami otthonteremtési támogatás valójában már saját lakással rendelkező, de nagyobba/jobba költözni akaró családoknak jelent segítséget. Az első lakásukról álmodozóknak inkább csak illúzió a CSOK.

Ha megtehetjük, akkor meg is tesszük

Minden esélye meg van rá, hogy nagyobb és egyben jobb lakásba is költözzön a 30-as évei közepén járó mérnök és családja. Teheti meg ezt azért is, mert a saját lakás vásárlásának egyik nagy előnye a felértékelődés tud lenni. Ha jó időben vásárolunk és hasonlóan jó időben adunk el, akkor a lakás több milliós árnövekedését nem zsebre rakjuk, hanem egy másik, jobb lakásra tudjuk fordítani.

Az első saját lakásnak ezért van nagy jelentősége. Minél előbb jutunk hozzá, annál valószínűbb, hogy több esélyünk van eladni és vásárolni másik lakást = költözni. A lakáspiac, ha pedig eközben éppen kegyes hozzánk, akkor még inkább motiváltak leszünk a költözésben.

A mostani lakáspiacon többen vannak ilyen dilemmában, mint akik az árcsökkenésről álmodoznak.

Egy lakás ára mindig csak akkor fontos, ha elérhetetlennek tűnik. Ha elérhető közelségbe van, akkor már az előnyeit nézzük, az értéket, amit kapunk a pénzünkért.

Például ha kedvelünk egy környéket, annyira, hogy már onnan nem nagyon költöznénk el messzire, csak másik utcába, akkor a másik utca előnyeit tesszük fel arra a láthatatlan mérlegre, nem a lakás árát vizsgálgatjuk patikamérlegen.

A lakásárak növekedése mögött az érzelmek, az ember és az ingatlan elválaszthatatlan kapcsolata, dominálnak, nem a racionális érvek.

A javuló anyagi helyzet, a növekvő jövedelem, minden emberben természetszerűleg ébreszti fel a jobb ingatlanba való költözés vágyát. A magyar lakáspiacon ezek az érzelmek és vágyak motiválják a fizetőképes és egyben piacképes keresletet. A lakáspiac sem az álmodozókból él, hanem azokból, akik az álmukat meg tudják valósítani.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Okos távfűtés és távhűtés

okos otthon távhő távfűtés távhűtés fan-coil geotermikus hőcserélős split-klíma fűtés hűtés Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Sok szó esik ma az okos otthonokról, ami egyelőre csak a kényelemről szól és a sci-fi filmek életérzésére hajaz. Az energiahatékony és a környezetbarát megoldások nem feltétlenül okosak. Attól, hogy különböző otthoni készülékeink tudnak kommunikálni egymással és velünk, attól még a lényeg nem változik.

Split klímák hűtésre és fűtésre

A lakásaink hűtése és fűtése továbbra sem túl hatékony és környezetbarát. Első sorban azért, mert ma még a kettő élesen el van választva egymástól. Alig épül olyan új társasház, ahol a kettő alapból megoldott. Az elmúlt 15-20 évben is nagyon kevés olyan családi ház és társasház épült, ahol a kornak megfelelő korszerű, energia- és költség hatékony hűtés-fűtés rendszer lett kiépítve. A split klímák megjelentenek külön egységként a lakásokban és házakban. Hűtünk velük elsősorban. Az igazán merészek és bátrak akár fűthetnek is vele. Évek óta téma már a gázalapú fűtésrendszereket kiváltják vele és a lakás hűtés-fűtése a klíma feladata. Így egyesítve a hűtés-fűtés rendszert. De ez nem általános megoldás és nem is túl elterjedt. Az oka valószínűleg egyszerű: a klímának van hangja, ami sok embert zavar. Az sem szeretjük, ha fúj ránk valami. A fűtés az legyen hangtalan és ne mozogjon tőle úgy a levegő, mint ha állandóan egy ventilátor mellett élnénk – gondolja a magyar, nagyon helyesen.

Fan-coil rendszerek

Az elmúlt 15-20 fűtés-hűtés rendszer a fan-coil, ami akkor is zúg, amikor hűt és akkor is, amikor hűt és persze fújja is a levegőt. Ez pedig egyáltalán nem túl felhasználóbarát megoldás. Nem lehet hozzá szokni. Az első pillanattól kezdve idegesítő és aki már lakott ilyen lakásban, az nem sírja vissza ezt a hűtés-fűtés típust. Az ilyen lakásoknál inkább azt szeretik a lakók, hogy általában jó hőszigeteltek, így keveset kell fűteni télen, egész jó idő van a lakásban. Ha éppen valamit elrontott a kivitelező, akkor meg zúghat a fan-coil.

Geotermikus és hőcserélő megoldások társasházakban és családi házakban

Az elmúlt egy-két évtizedeben nem csak a fan-coil rendszerek és a split klímák jelentek meg, de még ritkább vendég lett a geotermikus hűtés-fűtés. Aki még nem volt ilyen lakásban vagy házban, annak úgy lehet ezt legegyszerűbben érzékeltetni, hogy a falakban-mennyezeten és a padlóban futnak a fűtés-hűtés csövek, amikben télen melegvíz, nyáron hidegvíz kering. Magyarul a lakás (fal)felületi hűtik és fűtik a lakást. Az egyik legjobb, ha nem a legjobb hőérzetet biztosító hűtés-fűtés rendszer. Azt nem mondanánk, hogy a legolcsóbb, mert egy geotermikus hűtés-fűtés rendszernek állandó fenntartási költségei vannak. Az igaz, hogy nincs gázszámla, de van helyette egy fix villanyszámla és rendszert is karban kell tartani, be kell állítani, ellenőrizni kell évente legalább egyszer, aminek az árát csak az tudja, aki ilyen házban vagy lakásban él.

Mi magyarok ebben is mások vagyunk

Egyelőre olyan hűtés-fűtés rendszer nincs, aminek ne lennének jelentősek a beruházási és/vagy a fenntartási költségei. Legalábbis a magyar hétköznapokban biztosan nincs ilyen. Már csak azért is, mert mi magyarok nem 19-20 fokos lakásokban szeretünk élni télen sem, hanem inkább 24 fokosban. Annak meg ára van. Sőt nyáron is azt szeretjük, ha kb. ilyen hőfok van a lakásban. Igazából azt szeretnénk, ha 23-24 órában az év 365 napjában ilyen hőfok lenne a lakásban. A hőigandozásokat rosszul viseljük akár a meleg akár a hideg irányából nézzük. A jövő Magyarországán sem fogunk úgy gondolkodni a fűtésről, mint Észak-Európában Írországtól, Skócián át Norvégiától Svédországig. Valljuk be, a 23-24 fok nagyon kellemes hőérzetet biztosít, az a se nem túl meleg se nem hűvös. De ne szaladjunk ennyire előre, mert egyelőre nálunk a fűtés elég komoly társadalmi probléma. Az egyik legnagyobb légszennyező, ami egyben pusztít is minket. A fűtéssel nem csak fűtjük az utcát, de mérgezzük is.

A távfűtés szerepe az "okos" Magyarországon

Ezért és talán nagyon helyesen a távfűtésrendszer széleskörűbb bevezetésén dolgoznak. A távfűtésről a többség a drága fűtés jut eszébe és persze a panellakások és nem a bécsi belváros, ahol csak távfűtéssel fűtenek. Erre hívta fel figyelmet a Hungarian Energy Investment Forum 2017 rendezvényen Orbán Tibor, a Főtáv Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese:

"Jelentős fejlesztéseket hajt végre a Főtáv Zrt., ezek következtében kialakulhat a bécsihez hasonló távfűtési rendszer. Hosszú távon az a cél, hogy eltűnjenek a kémények a belvárosból - köszönhetően a zöldülő és olcsóbbá váló távfűtésnek"

A városiasodás, a városok fejlődésével nem az egyedi fűtésrendszereké a jövő. A távhő attól tud költséghatákonnyá és környezetbaráttá válni, ahogy eléri a méretgazdaságosságot. A magyar távhőrendszer fejleszthető, összekapcsolható, a fogyasztók száma drasztikusan növelhető, amivel nem csak hatékonnyá, de kevésbé környezetet megterhelővé is válhat a fűtés. A napi.hu cikkében is erre céloznak, amikor a távhő jövőbeni szerepét írják körbe.

"A budapesti belváros - az V., VI. és VII. kerület - jelenleg teljesen távhőmentes, szemben Béccsel, ahol a város teljesen lefedett távfűtéssel. A bécsi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a távhő olcsón fenntartható, ráadásul zöld - ezért folyamatosan bővül ott az ügyfélkör. Ezzel szemben a budapesti távhőrendszerek szigetszerűen működnek, távvezetéki összeköttetés nélkül. Így viszont egy rendszerben csak egy energiatermelő van - vagyis monopolhelyzet alakult ki -, más szóval a hőtermelői verseny hiányzik a rendszerből."

Kéménymentes Budapest? Lehetséges!

A távhő, nem csak fűtést, de melegvíz szolgáltatást is jelent. Így a különböző villany és gáz vízmelegítő készülékek is kikerülhetnének olyan lakásokból, ahol a távhő szolgáltatás megjelenne. Első körben a pesti belváros a célpont, de ezzel együtt ugyan úgy célpont lehet belbuda is. Szépen lassan pedig egész Budapest, mert a távhő hálózat az egész várost behálózza. Egész Budapestet rá lehet kötni, így csökkentve a hőveszteséget, csökkentve a felesleges költségeket, a fenntartási költségek sokkal több lakáson oszlanának szét, magyarul igen olcsóvá válhatna hosszú távon. Milyen érdekes lenne, ha Budapesten tényleg eltűnnének a kémények. Jó lenne már búcsút inteni a CO-mérgezésnek, és a gáz csak a gáztűzhelyekhez maradna a lakásokban, házakban.

Távhűtés? Miért ne!

Sőt, merjünk nagyon álmodni és legyen a távhő mellett távhűtés is. Az elve ugyanaz. Nyáron hidegvizet kellene keringeni a lakásokban. Na persze nem radiátorokban, mert a radiátorokat is szépen lassan el kellene felejteni. A hűtés és a fűtés falakban menjen. Milyen jó lenne az okos otthonokról úgy beszélni, ha nekik köszönhetően télen-nyáron 23-24 fok lenne otthon és még jóval olcsóbb is lenne, mint a mai megoldások. Egy okos hűtés-fűtés rendszerrel ez tényleg elérhetővé válhatna Magyarországon, fenntartható költségek mellett, sokkal inkább környezettudatosan, mint ma, mert a környezetünk szennyezésével mi magunkat is pusztítjuk. Nem akarjuk mi állítgatni a fűtést és a hűtést, nem akarunk vele kommunikálni, még érteni sem akarjuk hogyan működik. Mi csak azt akarjuk, hogy télen nyáron jó idő legyen otthon.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Magyarország erősödik?

csok családtámogatás otthonteremtés dömötör csaba miniszterelnöki kabinetiroda Magyarország Ingatlanműhely

2011 óta vagyunk kevesebben mint 10 millióan. 2011 és 2013 fekete évek voltak a születések számában, mert ez a két év a valaha mért legalacsonyabb új generációt jelentette. 88 049 fő született 2011-ben és 88 689 fő 2013-ban. Azóta és azelőtt sem volt soha 90 ezernél kevesebb kisbaba egy évben. Az állami otthonteremtési támogatás elviekben azt a célt szolgálja, hogy több baba szülessen – ismétlik újra és újra, hát ha hihetőbb lesz. Még várni kell arra, hogy drámai növekedésről beszélhessünk. Ennek ellenére, vagy talán pont ezért, van aki előre rohant és nem éppen óvatos optimizmussal nyilatkozik a 2016-os év gyerekvállalási kedvéről. Nem kevesebbet állít, mint hogy 20 éve nem volt olyan magas a gyerekvállalási hajlandóság mint tavaly.

-1996-ban 105 272 baba született

-1997 volt az utolsó év, amikor utoljára 100 ezer fölött volt az újszülöttek száma Magyarországon

- 2006-ban 99 871 baba született

- 2016-ban az előzetes becslések alapján, kb. 93 ezer , 1,04%-kal több újszülöttel gazdagott az ország, mint 2015-ben

csok családtámogatás otthonteremtés dömötör csaba miniszterelnöki kabinetiroda Magyarország Ingatlanműhely
Nincs fordulat a gyerekvállalási kedvben

20 éve 100 ezer alatt van minden évben a babák száma. A gyerekvállalás érdemben nem nő, csak ingadozik, hol  minimálisan nő vagy csökken.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárának az optimizmusa akkor lehetne töretlen, ha újra átlépné az évi 100 ezret a babák száma, amire 20 éve nem volt példa. Egyelőre megjósolhatatlan, hogy mikor fog ez megtörténni, ha egyáltalán megtörténik valaha. 1997 óta csak 2006-ban és 2008-ban született 99 ezernél több baba Magyarországon. Nagyon örömteli pillanat lenne, ha végre elmondhatnánk a nem túl távoli jövőben, hogy nagy változás van a gyerekvállalási kedvben. Egyelőre viszont korai lenne még bármilyen következtetést levonni abból, amikor kettőt lépünk hátra és egyet előre. Arról nem is beszélve, hogy 2017 januárjában már biztosan kevesebb mint 9,8 millió magyar állampolgára van az országnak. Ilyen kevés magyar utoljára 1955-ben volt Magyarországon. Ez a nemzeti tragédia, a CSOK ebben csak egy felvonás.

Talán ez még érdekelheti a témában:

csok családtámogatás otthonteremtés dömötör csaba miniszterelnöki kabinetiroda Magyarország Ingatlanműhely
CSOK 3.0 - Gyerekek szülessenek vagy újlakások?

Kép: dho_travel, instagram.com

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Lakásbiztos baba?

gyerekvállalás otthon lakberendezés bababiztos lakás Magyarország ingatlanműhely

A gyerekbiztos lakástippekről teleregények olvashatók. A jó szülők felkészítik a lakást az új családtagra és mindent feláldoznak a biztonságos gyereknevelés oltárán. A lakás beosztása a babavilághoz igazodik és féltő, óvó szülőként, a lakás berendezései, kiegészítői is. A legjobb tanács az, hogy eleve gyerekbarát lakást tervezzünk magunknak, ha tudjuk, hogy a közelebbi jövőben anyai és apai örömökre vágyunk. De elve rossz szülő az, aki nem csak a gyereket félti a lakástól, hanem a lakást is a gyerektől?

Egy „magazinlakás”, dizájnos és sokszor méregdrága lakberendezése a katonás rendre, steril tisztaságra és ezek összhangjára épül. Akik ilyen lakásban válnak szülővé, még ragaszkodhatnak a megszokott életükhöz és csak szülők akarnak lenni, nem más emberek. Nem csak értéket képviselhet számukra minden a lakásban, de lehet mindez az életük szerves része is. Emlékek sokasága, egy élet munkája is lehet egy ilyen otthon. Tabunak tűnhet, de lehet valakinek egyformán fontos a gyereke és a lakása is?

A dizájnos lakberendezés egyelőre még nem követi a gyerekbarát trendeket. Üveg és fém, sarkok, fogantyúk, érzékeny felületek és anyagok, hímestojás tárgyak. A gyerek pedig ebben pont olyan lehet, mint egy elefánt a porcelánboltban. Lecserélni a bútorokat azt jelentené, mint másik otthonba költözni. „Gyerekbútorokat” betenni , teljesen megváltoztatva a lakás egységes hangulatát, évekre nem csak kompromisszumnak, inkább egy rossz álomnak tűnhet. A „magazinlákásból” óvoda első hallásra egy lehetetlen küldetésnek hangozhat. Talán második nekifutásra még nagyobb kihívás. Egy jó szülőnek a gyereke biztonsága a legfontosabb. Vívódás ez, a társadalmi elvárásoknak és a saját elvárásainknak való megfeleléskényszer harapófogója. Az elegáns otthon és a gyerek egyáltalán kivitelezhető együtt?

gyerekvállalás otthon lakberendezés bababiztos lakás Magyarország ingatlanműhely

Beteg az, akinek ilyen egyáltalán eszébe jut? Milyen anya és apa lesz belőle, ha a gyerek érdekeinek nem akarnak mindent alárendelni? Inkább ne is vállaljon az ilyen gyereket, mert az nem is tudja, hogy annak mi az igazi értelme? Önző és felszínes egy ilyen lakás világához ragaszkodni? Lehet. De talán van remény, hogy mindenkinek egyszerre igaza van, még egy ilyen megosztó kérdésben is. Semmi sem fehér vagy fekete. Emberek vagyunk és nem ösztönlények a szürke nem ötven, hanem végtelen árnyalatával.

Ha valaki tudja a kérdésekre a választ például saját tapasztalatból, szívesen meghallgatnánk a véleményét. Mindig van mit tanulnunk egymástól. Miért lenne ez most kivételesen másképpen!

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Modernista életfilozófia

építészet belsőépítészet környezetépítés lakberendezés otthon lakáspiac vályogház Norvégia bordpanda.com ingatlanműhely

Az otthon sokunknak sokmindent jelent. Egy otthon építé8se sem egyértelmű fogalom. Érdekes ennek a hattagú norvég családnak a története, akik Oslotól 1000 km-re, az Északi sarkkörön, a norvégiai Sandhornøya szigetre költöztek 2013-ban. Osloról tudni lehet, hogy a világ egyik legdrágább városa és a sziget bizonyára nincs rajta ilyenfajta „térképeken”.

építészet belsőépítészet környezetépítés lakberendezés otthon lakáspiac vályogház Norvégia bordpanda.com ingatlanműhely
Sandhornøya sziget, Norvégia

Megfelelő anyagi háttárrel biztosan rendelkezhettek ahhoz, hogy tényleg elköltözzenek a világ végére és ott olyan háztípust gondoljanak újra, amit nálunk semmibe sem vesznek.

A történet angolnyelvű változata túlérzelgős, az hiányzik belőle, amiért a történet valóban eredeti és izgalmas.

építészet belsőépítészet környezetépítés lakberendezés otthon lakáspiac vályogház Norvégia bordpanda.com ingatlanműhely
Romantika és idealizmus vagy racionális döntések világa ez?

Elmenekülni a világ elől nem nagy dolog. Sok ember fejében naponta fordul meg ez a gondolat.

Akik pedig az isten háta mögött élnek meg pont arra vágynak, hogy bárcsak egy nyüzsgő nagyvárosban élhetnének. Közben pedig ne feledkezzünk el, hogy nálunk kik élnek vályogházakban még ma is. Igen, ez a család egy három szintes vályogházat épített, amit egy érdekes üvegdóm alatt helyezett el.

Ez a (geodéziai) dóm nem csak az időjárás viszontagságaitól védi az épületet, de különleges üvegházi klímát is teremt, ami alatt zöldségeket és gyümölcsöket lehet termeszteni.

építészet belsőépítészet környezetépítés lakberendezés otthon lakáspiac vályogház Norvégia bordpanda.com ingatlanműhely
Vályogház a 21. században

Ugyan úgy termelnek paradicsomot, uborkát, mint szőlőt, sárgabarackot, kiwit és szilvát. Sok hangadó mondja manapság, hogy elég a fogyasztásmániából, inkább termeljünk is (production economy vs. consumption economy) – amire az ilyen fajta otthonteremtés egy jó példa. Mert ha tényleg lehámozzuk a mézásmázas romantikiát a családi történetről, megláthatjuk az igazi előnyeit annak, hogy ha építkezési szokásainkban nem csak visszatérünk a gyökerekhez, de modernista formában tesszük azt.

építészet belsőépítészet környezetépítés lakberendezés otthon lakáspiac vályogház Norvégia bordpanda.com ingatlanműhely
A napenergia az élet alapja

A sarki fény biztos izgalmas, ahogy a vadregényes érintetlen táj is, de a modern és izgalmas otthon továbbra sem esik áldozatul semmilyen historizáló belsőépítészetnek. Magyarul nem egy tanyát vagy parasztházat építettek vályogból, puritán módon, hanem egy 21. századi vályogház született meg a kezük alatt.

építészet belsőépítészet környezetépítés lakberendezés otthon lakáspiac vályogház Norvégia bordpanda.com ingatlanműhely
Klasszikusan építezni nem azt jelenti, hogy másoljuk a régit

Mi, itthon, pedig sokszor még ma is úgy építkezünk, mint ha a múltban élnénk és az építkezési gyökereink nem táplálják a magyarországi jövő építészeit és az építkezéseket, hanem mintha fojtogatnák őket.

építészet belsőépítészet környezetépítés lakberendezés otthon lakáspiac vályogház Norvégia bordpanda.com ingatlanműhely
Modern terek és formák egy vályogházban

Csodálkozik is a szakma, hogy menekülnek itthonról a fiatal építészek külföldre, akiknek eszük ágában sincs visszajönni utána. Az építésszakma meg az alulfizetett munkalehetőségekben inkább látja a problémát, mint a kihívásmentes és egyszerűen ingerszegény magyar építészkörnyezetben.

építészet belsőépítészet környezetépítés lakberendezés otthon lakáspiac vályogház Norvégia bordpanda.com ingatlanműhely
Üveg, fém és vályog teljes harmóniában

A Hjertefølger család története a környezetépítésről szól, arról, hogy az ember motivációja mi mindenre képes, miközben tiszteletben tartja a hagyományokat és közben magasabb szintre emeli a technológia vezérelte világban.

építészet belsőépítészet környezetépítés lakberendezés otthon lakáspiac vályogház Norvégia bordpanda.com ingatlanműhely
Élni vagy csak minden nap túlélni - Mi döntjük el hogyan élünk

A hagyományörzés jelentheti ezt is, vagy pedig csak „skanzeneket” építünk elődeink sírjai fölé.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Galériás lakások más szemmel

belsőépítészet lakberendezés galéria galériás lakás loft lakás egyterű lakás studio lakás garzon lakás otthon lakáspiac Magyarország ingatlanműhely

Engedjük el a lakásárakat és foglalkozzunk inkább magukkal a lakásokkal 2017-ben. Unalmas, nem túl harmonikus lakásokkal nagyon könnyű találkozni bérlőként és vásárlóként egyaránt. De ha még vendégségbe megyünk, akkor is. Csak maximum nem beszélünk róla, mert illetlenség. A fantáziátlanság csak egy dolog. Mint ha tényleg hiányozna az igény az inspiráló otthonokra.

Most egy kritikus lakberendezési ötlettel foglalkozunk. Megosztó, mert a „galériáról” általában a szűk és sötét garzonlakások, fából készült, recsegő-ropogó és nyikorgó tákolmányaira asszociálunk. Van, amin csak dérdelni lehet– az a fekvő galéria – de van olyan is, amin 160 cm magasságig egész kényelmesen fel lehet „állni”. Az biztos, hogy az egyterű lakásokat tönkre lehet tenni vagy éppen igenis, nagyon jól fel lehet dobni egy jól kitalált galériával.

belsőépítészet lakberendezés galéria galériás lakás loft lakás egyterű lakás studio lakás garzon lakás otthon lakáspiac Magyarország ingatlanműhely
Buenos Aires,  Argentína, IR Arquitecture

Rendben van, kell hozzá megfelelő belmagasság. Budapest tág értelemben vett pesti és budai belvárosára jellemző a nagy beltér. Ezek látványos kihasználása már annál ritkább megoldás. Pedig egy galéria lehet egy kellemes kuckó is, alatta tároló funkcióval. Akár egy ablak nélküli gardrób is lehet ott vagy egy fürdőszoba. Miközben kimondta, hogy egy fürdőszoba nem lehet éppen a galérián? (ahogy a kezdőképen).

belsőépítészet lakberendezés galéria galériás lakás loft lakás egyterű lakás studio lakás garzon lakás otthon lakáspiac Magyarország ingatlanműhely
Mozhaysk, Oroszország,  Alexandra Fedorova

 Az ilyen megoldások nem nagycsaládos lakástulajdonosoknak valók, nekik a galéria a gyerekszoba része lehet. Fel lehet dobni egy gyereknek a szobáját is egy klassz kis galériával. Ha több gyerek lakik egy szobában, akkor is csak a fantázia és a hely szabhat csak határokat. Igen, nem csak lakásokban, hanem házakban is alkalmazhatjuk a galéria nyújtotta előnyöket, a család legkisebb tagjainak nagy örömére.

belsőépítészet lakberendezés galéria galériás lakás loft lakás egyterű lakás studio lakás garzon lakás otthon lakáspiac Magyarország ingatlanműhely
Ilyen is lehet egy gyerekeszoba

A galéria-koncepció nem csak kis egyterű lakásokban tud jól jönni, hanem a nagyobb alapterületűeknél is.

Félünk az egyterűségtől itthon. Megint nem kell gyerekben gondolkodni. Az egyterű lakás nem családoknak, hanem gyereknélküli szinglik és párok otthona. Igenis lehet az vagány, szellős és sokkal tágasabb, mint azzal a sok felesleges fallal. Vannak olyan szerencsétlen elosztású lakások nálunk is, amiket igazán újra lehetne már gondolni a 21 században. Ne féljünk a saját árnyékunktól. Merjük átlépni azt. Feszegessük a határokat. Attól, hogy mi mindent egy külön, zárt térben (szobában) képzelünk el, még nem biztos, hogy jó úton járunk.

belsőépítészet lakberendezés galéria galériás lakás loft lakás egyterű lakás studio lakás garzon lakás otthon lakáspiac Magyarország ingatlanműhely
Zsúfolt gyerekszoba vagy ágy a barátoknak/játszótársaknak?

Apropó, például próbálkoztak nálunk is a loft lakásokkal. Amiknek a koncepciója az egyterűség, a nagy belmagasságuknak köszönhetően a kreatív térkihasználás. De ezek a légies lakások nem lettek túl népszerűek itthon. Pedig van az az életkor vagy élethelyzet, amikor a nyitott tér talán előrébb vihet minket a munkánkban és a magánéletünkben egyaránt. Ugye, mindenki néha úgy érzi, hogy minden olyan szűk körülötte és elfogyott a levegő? A magyar belsőépítészeti szokásaink zárt, szorongó, szűk világot teremtettek. Rajtunk múlik, hogy ez a jövőben is így marad vagy tudunk rajta változtatni.

belsőépítészet lakberendezés galéria galériás lakás loft lakás egyterű lakás studio lakás garzon lakás otthon lakáspiac Magyarország ingatlanműhely
Ahol szeretik a loft lakásokat: Perth, Ausztrália, Peter Ang

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Luxus a lakáspiacon

luxus prémium ingatlanpiac lakáspiac otthon ház lakásárak Magyarország ingatlanműhely

Ugyanaz az érzés foghat el minket, amikor a luxus pontos meghatározását akarjuk megfogalmazni. Igen, az érzés, ami egyszerre olyan egyszerű és közben mégis valamiért többszörösen összetett mondatot facsar ki belőlünk. Még bele is zavarodhatunk, igen, elveszíthetjük a fonalat. Ha már zavarba érezzük magunkat gyorsan rá is vághatjuk, hogy mindenkinek mást jelent. Rébuszokban beszélünk róla, igen, rébuszokban, ezért bármire, bármikor és bármiért ráfoghatjuk. Ismét forogjanak azok a (fogas)kerekek a fejünkben és gyakoroljunk gondolkodni. A magyar lakáspiacon a luxus határozottabb fogalom, mint azt most ebben a pillanatban sokan hirtelen meg tudnák maguktól fogalmazni. Annyira triviális, álmodozunk róla. A magyar lakáspiac sok szempontból egyedi karakterisztikája miatt nehéz falat nem csak egy külföldi gyomornak, de még egy hazainak is. Miért? Mert nem akarjuk megérteni, meg- és kiismerni, csak hazai és nemzetközi sztereotípiákon keresztül megítéljük. Igen, ítélkezünk a lakáspiac felett, mivel rend kell a (lelki)világunkban, hogy képesek legyünk irányítani. A szánkat tátjuk, a fejünket vakarjuk, károgunk, mint az izgága varjak ősszel a gesztenyefa körül. Kapargatjuk a gesztenyét mi is a lakáspiacon ösztönösen, mint a varjak. Lehetnénk tudatosabbak? Igen, igen és igen, már hogyne lehetnénk! Olyan sok kérdésben intelligensen tudunk gondolkodni. Az ingatlan körül sok a zűrzvavar, hiába sokunk egyetlen és kizárólagos igazi vagyona. Ennek ellenére, mégis infantilisen beszélünk és gondolkodunk a lakáspiacunkról. Gyermeteg, naiv és meseszerű világ, ahol Piroska a farkas, a nagymama és a vadász klasszikusában érezhetjük magunkat. Ha hirtelen nem emlékeznénk pontosan a mesére, olvassuk el újra, főleg, ha kisgyerek van a családban. A mesék világától, igen azért is nehéz elszakadni, mert egy gondtalan és felelősség nélküli világra emlékeztetnek minket. Ugye, milyen közhely, amikor azzal jövünk, hogy „mi nem akarunk felnőni, vagy az „örök gyerekek vagyunk” gondolkodásmód. A felelősségvállalás ritka gondolkodásmód a lakáspiacon? De miért fontos ez, amikor a luxus fogalmát akarjuk egyértelműen, félreérthetetlenül, rébuszok nélkül meghatározni? A szavaknak súlya van, még akkoris, ha nem érezzük. Igen, ha felelősséget tudunk és akarunk is vállalni azért, amit állítunk az egy hosszú távú gondolkodást jelent. Igen, nem csak túlélni kell a pillanatot, hanem megélni is. A máról holnapra élés, vagy a nem, nem változatatok semmin (nem javítom meg), amíg el nem romlik általánosnak nevezhető életmód, mind közrejátszanak abban, hogy a luxust miért érjük félre olyan könnyedén.

Kompromisszumok nélkül

A hosszú be- és rávezető célja a gondolkodás segítése. Tanuljunk meg gondolkodni és megtanulhatunk élni – különböztet meg minket sok ösztönös állattól. Az otthonaink és a lakhelyünk pedig egyértelműen kiemel minket az ösztönök világából. Az otthonaink általában a kompromisszumokról szólnak. Ha tehát a luxusotthon fogalmán gondolkodunk kompromisszumról nem beszélhetünk. Mit jelent a kompromisszum az otthonnál?

luxus prémium ingatlanpiac lakáspiac otthon ház lakásárak Magyarország ingatlanműhely
II. ker. Orgona & Bolyai utca sarka: Kertes családi ház 10 perc sétára a 4/6 villamostól

1. Sokunknál az elhelyezkedés jut eszébe legelőször

Nem véletlenül. A hely az ingatlan egy fix adottsága. Az ingatlan „földhöz ragadt”. Magyarországon sem mindegy, hogy hol van az az ingatlan. Na ez nem egyszerűen egy települést jelent, hanem sokkal inkább GPS koordinátákat.. Kinek ne lenne kedvenc helye ilyen pontossággal meghatározhatóan. De menjünk tovább.

2. Ha meg van a hely, akkor a második helyen a méret lesz

Egy luxus ingatlan az nem kicsi. Sőt, egy luxus ingatlanról mindenképpen a nagy terek jutnak eszünkbe. Nincs olyan, hogy nem fér el még egy gyerek, vagy nem tudjuk berendezni, mert valamilyen bútor túl nagy lenne benne.

3. Azt már tudjuk, hogy számunkra különleges helyen van, tágas, akkor harmadik helyen ott lenne gyorsan az a gondolat, hogy mi terveznénk meg

Ez az a pont, amikor a luxus érzése igazán magával ragadhat minket. Micsoda ajándék az élettől az, aki a számára kedves helyen egy nagy ingatlant tervezhet. Igen, a tervezés azt jelenti, hogy nem készen veszünk valamit, hanem építtetünk magunknak, még hozzá biztosan építésszel, szép látványos tervek alapján, ismét kompromisszumok nélkül. De akkor eszünkbe jut, hogy nem csak GPS koordináták számítanak, a nagy ház professzionális tervei, de kell hozzá egy telek is.

4. Nagy házhoz nagyon nagy telek is kell.

Itt most meg is állnánk egy pillanatra, mert összefoglaljuk, hogy a luxus ingatlan alapvetőleg továbbra is a föld birtoklásáról szól. Olyan ősi kötődésünk van a földhöz még a 21. században is, ami mára már luxus lett, mert egyre inkább elszakadtunk tőle. Egy kompromisszumok nélküli föld, a ház és annak épített környezete (pl. kert), mindig a luxust jelentették. Semmi sem változott az évezredek alatt. Ez mindig a társadalom felső szűk rétegének adatott meg. Ma is így van ez. A magyar gazdagok nem társasházakban laknak. A szintén sosem meghatározott „felső tízezer” Magyarországon lehet, hogy birtokol társasházi lakásokat – de a luxust a kertes házak különleges darabjai testesítik meg számukra.

luxus prémium ingatlanpiac lakáspiac otthon ház lakásárak Magyarország ingatlanműhely
II. ker. Apostol utca: 3 lakásos új társasház a Margit hídtól 5 perc sétára

Társasház = kompromisszum

A luxus társasház fogalma ezért is ellentmondásos. A kompromisszum nélküli élet egyik tulajdonsága az én házam az én váram életérzése. Egy társasház az a „mi várunk”. Minél nagyobb, ez annál igazabb. A nagyszámú lakásokkal rendelkező tömegházak nem jelentenek ma sem luxust Magyarországon, ha régi, ha új az. Képviselhetnek valamilyen életérzést, amit mindig és mindenkor beárnyékol a társasház kompromisszuma. A társasházi lakás minden kötöttséget megtestesít, ami ellentmond a luxus alapvető fogalmának. Budapesten és Magyarországon is félreértették a világ társasházépítő trendjeit. A társasházépítések elsősorban tömeglakásokat jelentenek. Vannak egyedi elhelyezkedések a világban, ahol csak lakásokban lehet élni. De amely városban lehet saját földünk, amire építkezhetünk, az mindig sokkal magasabb életszínvonalat képvisel. A saját ház, saját kerttel, a saját földünkön, minden városban luxushoz vezető utat jelképezi, már ahol ez lehetséges. Budapesten és Magyarországon ez pedig lehetséges. Budapest belvárosában is kereshetjük a luxust, de teljesen felesleges. A régi és új társasházakat teljesen kizárhatjuk, egyik sem képvisel semmilyen szinten sem luxust. Összezavarodtunk? Hirtelen mindenkinek csak társasházak vannak a fejében, amikor a budapesti belvárosra gondol. Drága is a belváros, amitől még nem lesz egy ingatlan sem luxus ott. A budapesti gazdagok nem is élnek a belvárosban és eszük ágában sincs odaköltözni. Vannak városok, ahol a belváros a luxus ingatlanok piaca, de Budapest és általában Magyarország nem ilyen. A budapesti belváros is „eltársasházasodott”, alig találni már a 6. kerület villanegyedében önálló, egylakásos villákat. Tömegigényeknek megfelelő, tömegtermék lett a belvárosi lakás, amiknél óriási különbségek lehetnek életszínvonalban, de attól még a luxus szigorú követelményeinek nem felelnek meg. A pesti kerületekben a luxus ezért fehér holló. Budapest a luxus ingatlanok piacát tekintve egyoldalú város, amit az itt élők tudnak és tisztában is vannak vele.

Budán van a luxus házak piaca Budapesten

Budapest még abból a szempontból is egyedi, hogy a különleges elhelyezkedések mind Budán találhatók. Egy saját ház az I. kerület különleges részein, mint a budai várhegyen (igen, vannak ilyenek), egy saját tervezésű családi ház a Gellérthegyen, Naphegyen nagyon keveseknek adatik meg. A 2. és 12. kerület a klasszikusnak nevezhető budai luxus házak terepe.

luxus prémium ingatlanpiac lakáspiac otthon ház lakásárak Magyarország ingatlanműhely
I. ker. Bécsi kapunál: Családi ház 10 perc sétára a Batthyány tértől

6. Igen, eljutottunk oda, hogy Magyarországon, a ház a luxus alapja, a saját, önálló ház

A luxus házakat nem nagyon mutogatják magazinokban. A luxus ingatlanokat általában csak a szomszédok látják kívülről. A lakóik sem „túl hangosak”, alig látni őket, nem hívják fel magukra a figyelmet. Az ilyen ingatlanok építése, értékesítése sem óriási csinadrattával történik. Szépen, csendben, nyugodtan. Ettől még néhány körül „zavar lehet az erőben”, mert sokszor, vagy szinte mindig természetvédelmi területen épülnek. Ez pedig magában hordozza a konfliktust. Erre jó példa a Gellérthegy északi oldala, ahol mindig épül egy-egy ház csökkentve így a zöld felületet.

7. A természet közelsége szinte minden luxus lakóházra jellemző

Ez alól nem kivétel Budapest sem, ahol a budai hegyek és dombok között lapulnak meg a különleges házak. Jó, azért van néhány, amit nem nehéz észrevenni. Így eljutunk oda, amiért fontos volt ennyit gondolkodni a luxus fogalmán. Ha jobban megértjük a luxus fogalmát, nem fogjuk mindenre használni teljesen feleslegesen.

luxus prémium ingatlanpiac lakáspiac otthon ház lakásárak Magyarország ingatlanműhely
I. ker. (Gellérthegy) Bérc utca: Családi ház (bal) vs. Társasház (jobb)

8. Világossá válhat számunkra, hogy amire vágyunk, az nem is tartozik a luxus kategóriába

Mint az az „álmaink nője vagy férfije, akivel szívesen eljátszanánk egy kicsit, de nem szeretnénk, ha gyerekeink anyja vagy apja lenne”. Igen, álmodozunk róla, de nem biztos, hogy vágyunk rá. Egy szép, elegáns, nyugodt és kellemes otthon, nem feltétlenül tartozik a luxus világához. Még jó hogy nem! Nagy baj lenne a világgal, ha csak luxus otthonokban lehetne kényelmesen élni. A lakáshirdetések mégis „szenvednek” teljesen indokolatlanul a luxus szó felesleges használatától. Rosszul használjuk, mert mást akarunk vele kifejezni, mint amit valójában jelent. Leginkább az eladó/kiadó lakás vagy ház árát próbáljuk meg vele (ön)igazolni. Szükséges? Tényleg nem tudjuk helyettesíteni a luxus szót olyan kifejezéssel, amivel talán tényleg valódi tartalommal tölthetjük meg azt a bizonyos formát? Ha igen, akkor törekedjünk rá, hogy kerüljük a luxus szó használatát és beszéljünk érthetően egymással a lakáspiacról. Ha meg akarjuk érteni egymást és a lakáspiacunkat is, a gondolkodásmódunkon érdemes lenne változtatni 2017-ben. Inspirálhatna minket ez is az új évben, ami nem csak egy lehetőség, amivel élhetünk, de egyben felelősség is, ami nyomasztó súlyként húzhatja a vállunkat.

luxus prémium ingatlanpiac lakáspiac otthon ház lakásárak Magyarország ingatlanműhely
A luxus világa lehet vonzó és taszító is egyben

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Reszkessetek betörők!

lakásbetörés otthonunk védelme lakásbiztonság riasztó távfelügyelet okos otthon reszkessetek betörők ingatlanműhely

Redőnyt lehúzni, mindent áramtalanítani, fűtést kikapcsolni – hangozhat el jó néhányszor az elkövetkező bő egy hétben. De biztosan jó ötlet?

Valójában nem, mert ezzel hívjuk fel leginkább magunkra a figyelmet és írjuk ki otthonra, hogy hosszabb időre elutaztunk. Hasznosnak hitt szokásaink bajba is sodorhatnak, ezért jobb ha mindent másképp csinálunk, ha nem akarjuk kihívni magunk ellen a sorsot.

1. A redőnyt hagyjuk úgy, mint ha otthon lennénk

Ez fontos, mert nálunk ez egyfajta népszokás, egyetemes jelzés arra, hogy ha napközben a redőnyök le vannak húzva, akkor abban a lakásban nincs senki. A besötétítés „ősi” hagyománya sokmindenre visszavezethető. Vannak, akik szerint az ablakokat védjük a vihartól. Mások szerint ezzel is lassítjuk a lakást a lehüléstől vagy nyáron a felmelegedéstől. Amíg vannak olyanok is, akik szerint ezzel védjük a lakást a betöröktől. Bizonyára mindegyikben van egy kis igazság. Akár lehet tényleg hasznos is néha. Sőt, vannak olyan redőnyök, amik tényleg védelmet nyújtanak és részei lehetnek az otthonunkat védő rendszernek. Na de a redőnyök jelentős része inkább csak árnyékoló, valódi védelmet nem nyújt. Elutazáskor, a lakás hosszabb időre történő üresen hagyásakor jobb ha nem húzzuk le.

2.  A világítás jobban véd, mint a lehúzott redőny

Igen, jobb ha nem áramtalanítunk. Ellenkezőleg, inkább játsszunk a lakásban a világítással. Időzítőre kapcsolhatunk a lakásunk több pontjára lámpákat (álló és éjjeli lámpák erre kivállóak), amikor a nap több szakában órákon át világíthatnak. Igen, este is. A redőnyt ezért sem szabad lehúzni. Tovább fokozhatjuk a „hangulatot”, ha időzítjük az otthoni kis mini-hifinket (ha van), amivel akár több órán át szólhat a rádió vagy valami zene. A lényeg, hogy ne legyen csend a lakásban. Jobb, ha mindent elkövetünk azért, hogy minden úgy tűnjön otthon vagyunk.

3. Forogjon az a gázóra, mert a fűtés nélküli lakás „felhívás keringőre”

Beállítjuk a lakást pl.  20 fokra, de a lényeg, hogy a gázóra forogjon. Sok apró részletre figyelhetnek a betörők, arra is, hogy egy fűtetlen lakás azt jelenti „Nem vagyunk itthon”. Ez is egy rossz szokás, mint a redőny lehúzása. Spórolni akarunk, mert minek fűtsünk, ha nem vagyunk otthon. A rossz fűtési szokásainkról már beszéltünk. A lényeg, hogy a hatékonyság nem egyenlő a spórolással. Nem érdemes a lakást kihűlni hagyni. Többe fog kerülni a felfűtse valószínűleg, mint amennyit spórolunk azzal, hogy hagyjuk lehűlni. Ha forog a gázóra – ami általában a lakásokon kívül van – akkor ez egy újabb játék lehet a betörök becsapható érzékeikkel.

+ még egy tipp

4. Legyen ismerősnél, barátnál, jó szomszédnál pótkulcs

Fő a biztonság. Mindig történhet valami. Nem csak a betörők, de más műszaki probléma is fenyegetheti a lakásunkat, ezért mindig jobb ha van valakinél egy szett kulcs. Persze, akár rá is nézhet a lakásra valaki pár naponta. De ha van egy csőtörés – mert mindig a víz az úr – jó ha nem kell a rendőrségnek feltörni a lakást, hanem van valaki, aki kulccsal könnyedén bejuthat.

A riasztó önmagában kevés. Ha távfelügyeletre van bekötve érdemes azt több helyen kiírni. Akkor is ha nincs bekötve sehová, mert a lényeg mindig a bizonytalanság. A lakásbetörők biztosra szeretnek menni. Ahol nő a kockázat, onnan odébb állhatnak és más lakást választanak, ahol látszik, hogy biztosan nincsenek otthon és nem is védi semmi sem a lakást. Ne keressük feleslegesen a bajt, szabadúljunk meg rossz szokásainktól. Az otthonunk védelme nincs ingyen, számoljunk a költségeivel, ne akarjunk spórolni rajta. Az "okos otthon" megoldások pedig még további trükkök tárházát jelenthetik, amivel a lakásunkat távolról is figyelni tudjuk és egyben védeni is.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Kell-e aggódnunk?

lakásárak lakáspiac lakásbefeketés otthon amortizáció urbanizáció mnb lakásárindex ingatlanműhely

A lakáspiacot a Nemzeti Bank is figyeli 2016 május óta. Két lakáspiaci elemzést adtak ki eddig. A Közgazdász Vándorgyűlésen 2016 szeptemberében Fábián Gergely foglalta össze előadásában a Nemzeti Bank szakértőjekénét a lakáspiacról alkotott véleményüket.

A legfontosabb kérdése az volt, hogy „Kell-e aggódnunk?”, amire azt az egyértelmű választ adta, hogy „Prudensen zajlott eddig az élénkülés.”. Bővebben „A lakásárak gyors növekedése egyelőre nem túlzott mértékű.” – tette hozzá az MNB szakértője.

A kérdés mindenki számára adott, csak nem mindegy milyen idősíkban teszi fel. A lakáspiacunk ugyanis eddig csak egyetlen egyszer és igen rövid ideig örvendeztett meg minket. Egyébként sokáig becsapott minket, a legrosszabb esetben pedig a lakások elértéktelendtek.

A kérdést úgy is lehet értelmezni, hogy kell-e aggódnia bárkinek, aki lakásba teszi a pénzét hosszú időre.

1. Az elmúlt 25 éve azt mutatja, hogy igen, hosszú távon kell aggódnunk. A lakásban csak rövid ideig érte meg tartani a pénzünket ezidáig.

2. Egyáltalán nem volt mindegy, hogy mikor vásároltunk és mikor adtunk el. A lakás nagyon bizonytalan befektetés hosszú távon, amit ezzel az ábrával foglaltunk össze.

Az MNB-Lakásárindex egy friss munka eredménye. Ebből nézünk meg két ábrát közelebbről.

lakásárak lakáspiac lakásbefeketés otthon amortizáció urbanizáció mnb lakásárindex ingatlanműhely

Az ábra egyértelmű és a legfontosabb üzenete, hogy a lakásárak növekedése még önmagában az ég világon nem jelent semmit.

Ha nem lennénk hajlamosak túlértékelni, akkor nem is beszélnénk róla. Sajnos a laikus vevő és eladó, csak a piaci árakkal foglalkozik. Manapság is, naponta ezrek írják be a „Googlebe”, hogy mi lesz a lakásárakkal és keresik, kutatják a választ. Döntést akarnak hozni, hogy most megéri-e vásárolni ezeken az árakon vagy sem. „Kisbefektetők” ezrei keresik a választ, hogy ha nem lakást vesz a megtakarításaiból, akkor mit vegyen, ha fél a tőzsdétől, a befektetési alapoktól, a sok pénzügyi szakértőtől és befektetési tanácsadóktól.

Az államkötvény hozamát, aki kevesli, az bajban van és annak is a lakás csak egy kockázatos alternatíva a sok közül.

Ha ránézünk erre az ábrára azonnal megértjük, hogy miért. Szinte olyan, mint a részvény. Ha rosszkor szállunk be, későn kapunk észbe, akkor nagy bukás lehet az egészből.

A lakásárnövekedés misztikája és egyben mágiája motiválja a szereplőket.

A bérleti díj macerás dolog, a bérlőkkel foglalkozni meg pláne. Nem mindenkinek fekszik a bérbeadói szerep és köszöni szépen nem is kér belőle. Megvenni és haszonnal eladni, már annál szimpatikusabb, viszont ott meg az időzítés számít.

Az urbanizáció lakáspiaca

A lakáspiac rövidtávon előnyökkel és hasznokkal kecsegtet, de hosszú távon kiszámíthatatlan.

Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert sokkal több az otthon, mint a lakásbefektetés. Aki megvesz egy lakást, vagy épít magának egy házat, eltelnek az évek, esetleg az évtizedek és azon kapja magát, hogy ideje lenne eladni. A következő ábra azzal szembesítheti már ma is az eladókat és a vevőket, vagy azokat akik csak a pálya széléről figyelik az eseményeket lakás és ház tulajdonosként, hogy 2014-től valami nagyon megváltozott. Budapest a király, ami mellett Pest és Győr-Moson-Sopron megyék tartják az iramot. A lakásaink és házaink csak ott vannak biztonságban, ahol pörög a lakáspiac. Feltehetnénk a kérdést úgy is, hogy kell-e aggódniuk azoknak, akik nem Budapesten, illetve Pest és Győr-Moson-Sopron megyékben rendelkeznek ingatlannal? Bizony, nekik, kell aggódniuk és nem a lakásárak túlzott növekedése miatt, hanem ellenkezőleg, az urbanizáció ingatlanokat amortizáló hatása miatt.

lakásárak lakáspiac lakásbefeketés otthon amortizáció urbanizáció mnb lakásárindex ingatlanműhely

Lakások amortizációja

Az ingatlanok amúgyis amortizálódnak idővel. Ma ez a folyamat is felgyorsult, ami további fejfájást okoz a tulajdonosoknak. Ha valami elavul, kimegy a divatból, nem szeretik sem a vevők sem a bérlők, akkor mihez kezd az ingatlan tulajdonosa? Nem kis költség egy ingatlan állandó amortizációját finanszírozni. Ez nem azt jelenti, hogy csak karban kell tartani, hogy lakható legyen és minden működjön benne.

Mit gondolnak, mennyi időnként kellene modernizálni egy fürdőszobát, konyhát, tereket, színeket, formákat, berendezéseket, hogy mindig „piacképes kereslet” legyen rá? Szerény becslések szerint is 10-15 évente.

Attól, hogy valami lakható, még egyébként lehet teljesen felújítandó lakás vagy ház. Ezeket egyre nehezebb hasznosítani is, kiadni pl. Az ilyen ingatlanok vannak leginkább kitéve a lakáspiac változó hangulatának  és ezeket bünteti először a változó hangulatú lakáspiac. Nekik is kell aggódniuk, és mindazoknak, akiknek az ingatlana felett telik és múlik az idő. A lakásárak egyelőre magabiztosan és megkérdőjelezhetetlenül nőnek ott ahol él és virul a lakáspiac, de nézzük meg az ábrákat és azért gondolkodjunk el egy kicsit rajtuk és ne csak kész válaszokat akarjunk a Google-től.

Kép: BCCL 2015. All Rights Reserved.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Otthonaink értéke tőlünk függ

ksh építési engedélyek lakáspiac újlakáspiac családi ház otthon ingatlanműhely

Megvártuk, hogy lecsendesedjen a július végén megjelent KSH adatok körüli hurrá optimizmus. Vártunk és figyeltünk az elmúlt két hétben, hogy a lakáspiaci média lecsap-e a nyilvánvaló és teljesen nyilvános információkra, vagy csak továbbra is a felszínt fogja kapargatni. Sajnos az utóbbi történt és meghallgathattuk, hogy az építési engedélyek drámai növekedése bizony az újépítésű "TÁRSASHÁZI" lakáspiac boom hangulatát támasztja alá. Hónapok óta mondjuk, hogy a KSH adatai első ránézésre bárkit becsaphatnak, ezért vágjunk is bele és számoljunk le az első tévhittel.

1. Családi házépítési boom van

A KSH nyilvános adattábláiból egyértelműen kiderül 5434 lakóépületre adtak építési engedélyt 2016 első félévében. Ennek 78%-a családi ház. Ehhez nem is kell többet hozzáfűzni, csak annyit, hogy a magyar családok házakat építenek vagy építtetnek maguknak. Látványos a családi házak épületeken belüli túlsúlya, egyértelmű a hegemóniája.

A jelenlegi családi otthonteremtési támogatás a családi házépítésre gyakorolja a legnagyobb és egyelőre kézzel fogható hatást.

ksh építési engedélyek lakáspiac újlakáspiac családi ház otthon ingatlanműhely

A témánál maradva említést kell tennünk egy újabb félreértésről. A média és természetesen   a KSH is a 13 236 db építési engedélyt promótálta. A szemfülesek – vagy azok, aki már 5 percnél többet szántak a KSH lakáspiaci statisztikáira - mind tudják, hogy a KSH ezen belül megkülönbözteti az új házban kiadott építési engedélyeket. Ez azt jelenti, hogy pl. egy lakásfelújításnál, átalakításnál, ahol nem születik új lakás, csak a régi lesz nagyobb, szebb – a lényeg, hogy új lakás nem épül, csak egy régi alakul át – az is benne van ebben a számban. A valóság ennél egy picit árnyaltabb, hiszen csak 12 576 db új lakásra adtak építési engedélyt.  A grafikonra ezért külön ráírtuk azokat a bizonyos ördögi részletek, ami segít jobban megérteni a jelenlegi folyamatokat. A KSH nem teljesen konzekvens. Az új építésű lakásoknál csak az egylakásos és a háromnál több lakásos épületekben épült lakásokat különbözteti meg egyes esetekben. Így itt az ikerházakat (vagy két lakásos házakat) a családi házakhoz adtuk hozzá (lásd a következő grafikonnál).

2. Szinte minden második társasházi lakást Budapestre terveznek

Budapesten tervezik megépíteni az új társasházi lakások 41%-át, de szinte minden 5. családi ház ebben a városban fog megépülni.

ksh építési engedélyek lakáspiac újlakáspiac családi ház otthon ingatlanműhely

3. Több mint 20 ezer eladatlan újlakás Magyarországon?

Az a tévhit kering a médiában, hogy nincsen új lakás, már mindent megvettek. A kereslet pedig ki van éhezve az új lakásokra, amit a kínálat egyelőre nem is tud teljesíteni sem most sem pedig a közeli vagy éppen távoli jövőben. Az egyszerű parasztgyerek észjárásával az ember fogta a KSH adatait és összeadta majd számolt.

Kiderült, hogy 63 ezer új lakást építettek 2008 és 2015 között, de csak 42 900 darabot értékesítettek. Mi van a többi 20 100 darab új lakással?

A kérdés egyáltalán nem költői, csak azt bizonygatja, hogy a sok most hirtelen lakáspiaci szakértővé avanzsáló a lakáspiacunk közelmúltjával és számaival sincs tisztában. A 2008-as válság, az újlakáspiacot érintette leginkább. Nézzük csak meg milyen sok lakást építettek értékesítési céllal 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben is. 2009 és 2010 teljesen betett ennek a szegmensnek. A sokk olyan súlyos volt, amit még egyébként ma is sok helyen érezni. A lakásokat nem tudták eladni, a kutyának sem kellett, hogy lényegretörően fogalmazzunk. Sok kivitelező próbálkozott bérbeadással, de a bankoknál is felhalmozódott egy részük a bedőlő lakásprojektek miatt. 

Budapesten is voltak házak, amik megépültek, de egy darab lakást nem adtak el bennük.

Ha jobban megnézzük 2015 volt az első év, amikor több új lakást vettek, mint ahányat eladásra építettek, így a felhalmozott készletek léteznek és nem csak "odaát".

ksh építési engedélyek lakáspiac újlakáspiac családi ház otthon ingatlanműhely

4. A lakáspiaci árak bizony még mindig a béka segge alatt vannak

A lakásárak csökkenését mantrázók az elmúlt félévben többször keveredtek ellentmondásba. De kit izgat az egy ilyen happy piacon, mint most a lakáspiac. Vannak a hurrá optimisták, akik szerint itt minden a legnagyobb rendben és rakétaként száguldunk a csillagok felé. Mások már a szakadék szélén állva képzelik magukat és segítségért kiáltoznak, félve a mélység hívó szavától. Aztán ránézünk az elinflált lakásárakra és valahol a két véglet között megtalálhatjuk az arany középutat. 2015-ben az újlakáspiac árszínvonala 17%-kal maradt el a 2008-as árakhoz képest, ha figyelembe vesszük a pénzromlást. A KSH sem olyan bátor, hogy 2005-ös árszínvonalon számoljon,mert akkor még a legnyugodtabbak is szívükhöz kapnának. Azok lennének csak a sokkoló számok, hogy micsoda leértékelődés is történt a lakáspiacon, ami a jelenlegi lakásárnövekedés egyik legracionálisabb oka.

Olyan szinten elveszítette a magyar lakás az értékét az elmúlt évtizedben,  ami után természetes jelenségnek kellene lenni amikor visszakapaszkodunk a NULLÁRA.

Még csak egyelőre jövünk ki a gödörből, látjuk a fényt az alagút végén és még sok érdekességet tartogathat számunkra a vicces kedvében lévő „idő”.

ksh építési engedélyek lakáspiac újlakáspiac családi ház otthon ingatlanműhely

A használt lakásaink még mindig ötödével érnek kevesebbet, mint 2008-ban. Ki lehet akkora bárány, hogy árcsökkenséről bégessen 2016-ban, amikor az otthonaink ilyen szintű amortizációját le- és feldolgozni is sok évbe fog telni és közben nagyon is fog fájni.

Ha a fájdalomtól béget a kis drága, még érthető, a lakáspiaci folyamatok elég fájdalmasak tudnak lenni, mert senki sem gondolhatja azt komolyan, hogy a felértékelődés folyamata bár illatos rózsa, viszont ne lennének szúrósak a tüskéi.

5. 1600 milliárdos szektor a lakáspiac

Folyó áron, már a 2008-as szinteket csapdossa ez a szektor.

Sokaknak fogalmuk sincs, hogy milyen hatalmas összegek vándorolnak és talán jobban megértik azt is, hogy az ingatlanértékesítők miért is lettek annyira „éhesek” 2015-re.

Budapesten főleg, ahol az értékesítők szerepe domináns és ahol a lakáspiaci folyamatok halmozottan érvényesülnek, beleértve a lakásárak országos átlag feletti drasztikus növekedését is. 2008-ban 154 ezer lakás cserélt gazdát, 2015-ben pedig 134 ezer. A 20 ezerrel alacsonyabb értékesítési szám, de közel azonos bevétel. Ezek is csak folyó áron vannak számolva. Látjuk, hogy reálértéken 2000 milliárdnál mondhatjuk majd azt, hogy már ott tartunk, mint ahol 2008-ban voltunk.

ksh építési engedélyek lakáspiac újlakáspiac családi ház otthon ingatlanműhely

Higgyék el, mi sem tudjuk elképzelni sem ezt a számot, csak leírtuk olyan Ctrl-C és Ctrl-V módszerrel, hogy továbbra is mindenkit arra bátorítsunk, hogy merjen kételkedni, kérdezzen bátran. Csak a jó kérdésekre lehet jó válaszokat adni.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Családok az albérletpiacon

család otthon albérlet szociális bérlakás lakástörvény lakásviszonyok magyarországon lánchíd rádió ingatlanműhely

A Lánchíd Rádióban kérdeztek ma reggel minket kisgyerekes családok bérlési nehézségeiről. A téma bizonyos tapintatosságot igényel, de egyben racionálisan is kell néznünk a kérdést. Egyrészt le kell számolni azzal a tévhittel, hogy a gyerek lenne a probléma. Egyáltalán nem az és nem is toleráljuk azt, hogy a gyerekre akarják hárítani a szülők felelősségét.

Mert az első és legfontosabb dolog, amit itt tisztázni kell, hogy a nehéz anyagi körülmények között élők, a kiszolgáltatottabb családok pusztán anyagi lehetőségeik miatt keltenek riadalmat a bérbeadók körében:

1. A lakásbérlés alapvető feltétele a biztos egzisztencia. Amikor azt látja egy bérbeadó, hogy szorongó, zavart, nem kiegyensúlyozott, nagyon zaklatott családok akarnak lakást bérelni, akkor nem olyan meglepő az ha nemet mond:

Ha megértjük azt, hogy a piaci alapú albérletpiacon a bérlők anyagi háttere kulcsfontosságú, akkor a következő téma a változó lakhatási normákban keresendő.

A 21. században a gyerekszoba már egy alapfeltétel. A bérbeadók, a lakásaikba bérlő típusokat keresnek. Családokat nem kicsi lakásokba keresnek, hanem nagyba, értsd több szobásba.

2. A modern szemlélet szerint a lakás hálószoba száma határozza meg, hogy milyen és mennyi lakót várnak a lakásukba a bérbeadók. Amíg a klasszikus hozzáállás szerint – amit általában még a nehezebben élő bérlők a mai napig is előszeretettel hangoztatnak – a lakásokat méret alapján döntötték el, hogy hányan lakhatnak benne.

Ma a Családi Otthoteremtési Támogatásban is 60 nm van meghatározva 3 gyerekre, mint minimum lakásméret. Őszintén bevallhatja mindenki, hogy alkalmatlan a mai értelemben egy ekkora lakás egy öttagú családnak.

Persze a saját tulajdonú lakásban annyian laknak ahányan csak akarnak. A bérelt ingatlanoknál, már a bérbeadó joga ezt meghatározni. Így eljutunk a következő témához, ami szintén az elmúlt 15 évben lett látványosan hangsúlyos a bérlakások piacán.

3. A bérlők választanak lakást, a bérbeadók viszont bérlőt. Egyre inkább az a jellemzőbb, hogy a bérlő lakásbérlési szándéka csak egy feltétel a sok közül.

Hiába gondolja, vagy hangosan kommunikálja azt a bérlőjelölt, hogy "mit érdekli a bérbeadót hányan laknak a lakásba, ha mindent ki tudnak majd fizetni", addig a bérbeadók évről évre egyre inkább megválogatják, hogy kit engednek be a lakásukba és kit nem.

Ez a családokat fokozattan súlytja, ha olyan lakást akarnak kibérelni, ami családoknak alkalmatlan, mert nincs benne gyerekszoba.

4. A gyerekszoba kérdését, csak azért most hozzuk előtérbe, mert csak az előző három téma megértése után válik igazán érthetővé.

A bérbeadók válogatnak és nem azért mert nincs jobb dolguk, hanem azért, mert a lakáshoz illő legjobb bérlőt keresik. Igen, a lakáshoz illő bérlőt, aki abban elfér, jól is érzi magát és gond nélkül ki is tudja fizeni. 

Az albérlet hirdetésekben is egyre gyakoribb, hogy megjelölik ki számít ideális bérlőnek a lakásba. Családoknak kiadó lakásnál a gyerekek száma is olvasható egy-egy hirdetésben ma már.

 A családos bérlők minden gond nélkül tudnak bérelni a 3 szobás lakások piacán, ahol van 2 hálószoba és egy közös tér (nappali a konyhával például). Az egyik szoba a szülők hálószobája, a másik szoba pedig a gyerekszoba, amiben  méretétől függően 1 vagy 2 kisebb gyerek kényelmesen elférhet. Akinek erre nincsen anyagi kerete, az ma egyre nehezebben érvényesül a bérlakáspiacon. A nappali + hálószobás, tehát a 2 szobás lakásoknál még előfordulhat, hogy egy-egy bérbeadó a lakás más adottsága miatt – mert van benne egy közös tér pl. egy étkező-konyha – még kiadja 1-2 gyermekes családoknak is. De az ilyen bérbeadó is egyre ritkább az albérletpiacon.

Az egyszobás, garzonok tulajdonosai nem az egy gyerekes családokat, vagy a gyereküket egyedül nevelő szülőket tartják a célközönségüknek, a közös tér, a külün gyerekszoba és a privát szülői hálószoba hiánya miatt (= egészséges lakásviszonyok)

Még egyszer hangsúlyozzuk, a szülők felelőssége az, hogy milyen anyagi feltételeket tudnak teremteni a családjuk számára, nem a gyereké.

Az egészséges lakásviszonyok a bérlakáspiacon jobban érvényesülnek ma, mint a sajáttulajdonú lakásokban, ahol még mindig4 nagy a zsúfoltság.

A gyerek csak szenvedő alanya ennek a történetnek. A szociális bérlakáspiac egyre sürgetőbb téma nálunk is, mert a piaci/magán vagy verseny alapú albérletpiac megteheti azt, hogy egyszerűen nem áll szóba a számára nem megfelelő bérlőkkel, kizárja őket, nem vesz tudomást a keresletükről. Fél, joggal, és itt elidőznénk most egy másik tévhitnél, amit a rádióműsorban az ügyvéd hangsúlyozott:

5. Nem igaz az, hogy a gyerekes bérlőket a bíróság nem tesz ki a lakásból, vagy jobban védi őket a törvény.

Ez tényleg így van. Ha jogvita van, per, végrehajtás és lakáskiürítés, akkor a kiskorúval a gyámhivatal foglalkozik. A folyó jogi ügyben a bíróság rá is fog kérdezni, hogy van-e kiskorú az ingatlanban. De innentől kezdve nincs semmilyen különbség, nincs pozitív diszkrimináció az eljárásban, mert kiskorú is él az albérletben.

Ismét – talán nem is utoljára hangsúlyozzuk – hogy a gyerekekre áthárított felelősség egy társadalmi előítélet az albérletpiacon. Nem a gyerekektől fél a bérbeadó, hanem a szüleitől. Még hozzá teljes joggal.

Az ügyvéd úr elmondta azt is, hogy a Lakástörvény 21. § (1) szerint a bérlő kiskorú gyermekét a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhatja.

6. Az viszont igaz, hogy ha a bérlő eltitkolja, hogy van kiskorú gyermeke, azzal a bérbeadó az ég világon semmit sem tud kezdeni, mert a bérlőnek joga van a saját kiskorú gyermekével együtt élni a lakásban.

Hangsúlyozzuk, hogy ez csak a kiskorú gyermekére vonatkozik. Nagykorúra, házastársra, más rokonra egyáltalán nem. Csak önkormányzati lakásoknál van az, hogy a bérlő a teljes családjával együtt jogosult a bérleményt használni a bérbeadó hozzájárulása nélkül a Lakástörvény 21. § (2) szerint.

A szegény embert az ág is húzza, sóhajthatnak fel most sokan. A népi bölcsességekben rejlő igazságok örök érvényűek. A bérlakáspiacon is jól látszik, hogy a társadalom leszakadó rétegei, vagy akik a szakadék szélén egyensúlyoznak, egyre inkább úgy érezhetik magukat, mint a kivert kutyák. De a túlélés ösztöne, az élniakarás, a jobb életben való remény, a család fogalmához erősen hozzátartozó otthon megteremtése is összetett és nagyrészt összefüggő szociológiai kérdések. A bérbeadók csak azt tapasztalják, hogy ahol családokkal kerülnek vitába,  ott  sokkal időigényesebb és akár veszteségesebb/költségesebb is lehet a helyzet rendezése.

7. Az albérletpiacon, ha családok nem fizetnek és nem is mennek el, a bérbeadónak sokkal több idejébe, energiájába és természetesen költségébe kerül az ügy rendezése, mert a családok nehezebben költöznek.

Egyedülálló személy, vagy egy pár, ha vitába kerül, tartozást kezd el felhalmozni, legtöbbször eltűnik az albérletből, mert egyáltalán nem érzi azt otthonának. Ha családok kerülnek bajba és vitás helyzetbe, az otthon = családi fészek nagyon erős ellenállásra, sokszor irracionális viselkedésre sarkalhatja az érintett szülőket, akik oroszlánként védelmezik a családot és az otthonukat, amit annak is éreznek.

Visszautalva a jogi útra, ahol nincs különbség családok és nem családok kilakoltatásában, a valóságban a családok miatt inkább kell bírósághoz fordulnia a bérbeadónak, mint gyerek nélküli bérlők esetében.

A lakhatás joga, a lakásban élés joga nem alanyi jog, de megkérdőjelezhetetlenül emberi jogunk. Az már egy másik kérdés, hogy a magánbérbeadókat nem lehet és nem is szabad összekeverni a szociális alapon bérbeadókkal (pl. önkormányzatok). Két külön kereslet és két külön kínálat van jelen a magyar bérlakások piacon. 8% a szociális és egyéb alapon, de ezzel szemben  csak 3% a magánbérbadóktól bérlők száma ma Magyarországon . Egyértelmű, hogy a szociális bérlakáspiac mérete és kereslete jóval nagyobb, ahol ha nem találnak maguknak lakást a kiszolgáltatott helyzetben élő családok, akkor megjelennek a magánbérbeadók piacán, viszont ott nem látják őket szívesen.

Összefoglalva a szociális bérlakáspiac kínálalathiánya és a magán bérlakáspiac racionalitása vívja ádáz csatáját nap mint nap.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Közös érdek(ünk) az otthonteremtés?

otthonteremtés költségvetés 2017 csok nok  választás 2018 ingatlanműhely

Tavaly szilveszterkor írtuk azt, hogy „A kampány 2015-ben már elkezdődött és a lakáspiac félreérthetetlenül az újraválasztás céljának tudatos eszközévé vált.”. Tegnap a 2017-es költségvetésben   ezt újra definiálták:

Az állam szerint a saját otthon megléte a polgári berendezkedés legfontosabb előfeltétele.

Ezért a magyar állam 2017-ben 211 milliárd forintot fordít az otthonteremtés támogatására a költségvetésből. A nagy szám mögött a CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény), az államilag támogatott kedvezményes hitel, valamint az áfacsökkentés várható pénzügyi költségvetési hatásait érthetjük. Jövőre már új állami szerepvállalásként a NOK-ok (Nemzeti Otthonteremtő Közösség) is piacra lépnek.

2001-ben  jelent meg kampányelemként a otthonteremtés először. Utólag elkésettnek érezhették, így most már biztosara mehettek és mindent megtesznek, hogy ebből a jól védhető, nemes célból politikai tőkét kovácsoljanak.

De miért lehet hatásos (politikailag) az otthonteremtés támogatása?

otthonteremtés költségvetés 2017 csok nok  választás 2018 ingatlanműhely

89 százalékunk él saját tulajdonú ingatlanban. Azt mondhatjuk, hogy mindenkit érintő kérdésről beszélünk. Ez egyben azt is jelenti, hogy a felhalmozott vagyonunk, megtakarításainkon belül döntő a lakásvagyon aránya. A magyar lakásvagyon megközelíti a teljes vagyonunk 70 százalékát, addig a fejlettebb országokban inkább csak 50 százalék körüli vagy az alatti. Ezért jogosan feltételezik gazdasági szakemberek és egyben politikusok is, hogy a lakáspiac változása domináns hatással lehet a háztartások beruházási és fogyasztási döntéseire. Az otthonteremtés támogatása tehát nem csak „adakozást” jelent politikailag, hanem egyben potenciális bevételi forrás az államnak a makrogazdaságra gyakorolt közvetett és közvetlen vitalizáló hatásain keresztül. Ez természetesen csak az elmélet, a "puding próbája az evés".

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább
«
12

Ingatlanműhely

blogavatar

Ingatlanpiac meztelenül - így kell dobozon kívül gondolkodni. Önképzőkör, ahol a hírekben az igazságot mutatják, nem a biztonságról beszélnek. A blogot az élet írja.

Legfrissebb műhelymunkák

Vélemények

Twitter