Otthonkeresők országa

lakásárak lakáspiac lakásvásárlás első lakást vásárló albérletpiac ingatlanpiac otthonteremtés Magyarország Ingatlanműhely

Ma már gyakrabban költözünk, mint évtizedekkel ezelőtt. Amíg előtte egy ingatlanban leéltük az életünket, ma már koránt sincs így. A 70-es évek nagy társasház és családi ház építési lázában sokan egész fiatalon költöztek be első és sokszor utolsó ingatlanukba. Még ma is ott élnek és könnyedén előfordulhat, hogy onnan már csak a „temetőbe fognak költözni”.

A gyerekeik és unokáik már nem így gondolkoznak az ingatlanról. Egyrészt nem társadalmi munkában építünk társasházakat és családi házakat sem, mint 40-50 évvel ezelőtt. Társasházak leendő tulajdonosai álltak össze és szervezték meg, illetve vezényelték le a munkát. De a családi házakat is a szó legtágabb értelmében vett családok építették meg. Minden családban akadtak olyan emberek, akikre lehetett számítani. Ma már ez sincs így, ezért az építkezés sem megy olyan könnyen.

Teljesen más világ van ma és teljesen máshogyan lehet saját lakáshoz jutni is. Sok értelemben nehezebb, nagyon komoly anyagi áldozatvállalást kíván, így a költözés elsődleges oka mögött a fokozatosságot érdemes meglátni.

Lépésről lépésre juthat el oda egy egyedülálló, egy pár vagy éppen egy család, hogy hosszabb távon is abban az ingatlanban képzelje el az életét, amit birtokol.

A betondzsungel szindróma

A szerencsésebb fiatalok ma is a szüleikre számíthatnak. Az első saját lakásuk, amit ajándékba kapnak, biztosan nem az lesz, ahol gyökeret vernek. Egy fiatalnak még mások a saját lakással kapcsolatos elvárásik. Ez mozgatja az albérletpiacot is. Ezért is olyan túlértékelt egy város központibb része, mert oda akarnak költözni az „otthonról először elköltözők”. Ez egyébként részben igaz is, mert mindig mindenki arra vágyik, amit még nem próbált ki.

A csendben és nyugalomban, általában szép természetes környezetben felnővő gyerekek vágynak a „betondzsungelbe”.

A szórakozás és a szórakozóhelyek motiválják őket, mert ilyenkor még buli az élet. Aztán pár év alatt nagyot fordul a többségükkel a világ. Érzékenyebbek lesznek a zajra, a tömegre, a rossz levegőre, az utcaképre, de még a szomszédokra is. Már nem minden annyire buli és annyira vicces, mint korábban. Elindul egy folyamat, amit nevezhetünk otthonkeresésnek.

Otthonkeresés

Az otthonkeresés - lakjunk albérletben vagy saját lakásban -  egy hosszabb folyamat ma. Lakásról lakásra járunk, aki albérletben él, az általában egy kicsit gyakrabban, mint akinek előtte el kell adnia ahhoz, hogy egy másik lakásba költözzön. De költözünk, mert ahogy idősödünk, úgy vágyunk valami másra. Nem egyformán, nem ugyan úgy, de vágyunk. Jobban megismerve azt a várost, ahol hosszabb távon is elképzeljük az éltünket, rájövünk, hogy hol vannak a számunkra élhető részei. Ebben segíthet minket a munkánk és a munkahelyünk is, de még a barátaink is. Ahol mozgunk, ahol dolgunk van, ott természetesen jobban kiigazodunk, egyre inkább biztonságban érezzük magunkat.

Igen, az otthonkeresés arról szól, hogy érzelmek alakulnak ki bennünk egy adott városrész iránt.

Elkezdünk kötődni. Lehet elköltözünk onnan egy hirtelen felindulásból, de a szívünk vissza húz, állandóan eszünkbe jut, hogy ott valamiért jobban éreztük magunkat, szívesebben mentünk haza. De ez idő kérdése. Amit imádtunk huszonéves korunk elején, pont annyira vethetjük meg a harmincas éveink elején. Aztán egyre inkább egy város vagy annak közvetlen környezetének (agglomeráció) élhető részei felé indulunk el.

Ez az albérletben élőknek nem olyan könnyű, mert az albérleteknél a kínálat ritkán veszi figyelembe a kereslet igényeit. Viszont nagyon érdekes az, hogy a fővárosban, az élhetőbbnek tekintett és általában jóval magasabban árazott Budán van albérletből kínálat, amíg a pesti külkerületekben viszont nincs.

Egyrészt az albérlet csak átmeneti megoldás lehet – gondolják még maguk a bérbeadók, de még sok bérlő is. Aztán rá kell jönnije ma már mindenkinek, hogy van egy olyan generáció már ma, aki soha sem fog saját tulajdonban élni. Az életvitelszerű vagy élethosszig tartó albérletekről a döntő többség még hallani sem akar.

Az egyik legnagyobb sértésnek hangozhat azt mondani valakire ma, hogy örökre bérlő marad.

A realitás hiába ez, az álmaiban mindenki lakástulajdonos akar lenni. Az álmokkal addig nincsen semmi baj, amíg egyre közelebb kerülünk a megvalósításukhoz. Ha távolodunk, akkor képesnek kell lenni elengedni.

Az ember életének annyira része az ingatlan, az ingatlan birtoklása, hogy ez a vágy egy bérlő álmaiból sem hiányozhat. Ez az álom hajtja az otthonkereső bérlőt, hogy egyre inkább otthont keressen magának és ne egy albérletet.

Egy albérlet is lehet otthon

Egyre fontosabb és értékesebb szempontokat vesz figyelembe. Az a bérlő, aki egyre többet költ albérletre és nem is sajnálja rá, az biztosan otthonkereső. Az álmodozók, legyenek reálisak vagy irreálisak az álmaik, határt szab az albérleti költségeknek és megmondja, hogy mennyit hajlandó fizetni egy albérletért és mennyit nem. De ezzel pont az otthonkeresés folyamtát állítja meg. Nem fogja jól érezni magát abban a lakásban, amiben egyébként semmilyen más körülmények között nem élne, ha nem lenne bérlő. Minél jobban megerőszakolja magát a bérlő az idő múlásával, annál nagyobb kompromisszumot kell kötnie. Lehet, a végén tényleg tud venni egy saját lakást, de az is lehet, hogy sohasem.

Viszont az ingatlan életünk mindig legnagyobb kompromisszuma. Ritkán élhetünk abban az ingatlanban, amiben igazán szeretnénk, mert mindig jobbra vágyunk.

Az első lakás

Ha meg van egy saját lakás, legyen az egy kemény spórolós időszak gyümölcse vagy csak „megszületni volt nehéz” családban egy ajándék, az első lakást követi a második. Aki ajándékba kapja a lakást, ott sokkal gyakoribb a "rossz vagy meggondolatlan" lakásvásárlás, mint annál, aki önszorgalmából teremti elő az ehhez szükséges anyagi fedezetet. A hátrányos helyzetű lakások tulajdonosai imádják is az ilyen ajándékozó szülőket és az elkényeztetett gyerekeiket, akiknek szinte mindent el lehet adni.

A második lakás

A második saját lakás általában nagyobb. Ez egy olyan közös tulajdonság minden második lakást vásárlónál, ami egyben a motivációt is meghatározza a váltásra. Pl. amíg az első lakásnál legyen az tényleg albérlet vagy saját tulajdon még nagyon számít az iskola vagy a munkahely közelsége. A második lakásnál már ezek a szempontok teljesen eltűnnek.

Nem azért költözünk második lakásba egy városban vagy annak a környékén, hogy közelebb legyünk a munkahelyhez. A második lakás már jóval inkább az otthonunk, mint az első.

Ha pedig otthon, akkor abban azok a tényezők számítanak, amit egy lakást mindenki otthonának érez. Békés legyen, pihenésre alkalmas, kellemes környezetben, ahol elfér a nagyobb család is, a barátok is, a gyerek vagy gyerekek is a játékaikkal együtt.

A nagyobb élettér és az ingatlan közvetlen és közvetett minőségibb/élhetőbb/emberközelibb környezete az otthonkeresőket a lakáspiacon az egyre értékesebb lakások irányába tereli.

Pontosan ugyan úgy, mint a bérlőknél, az otthonkereső lakásvásárló is egyre drágább lakást vásárol. Jóval hamarabb kezd el rajta gondolkodni és jóval később lépi meg, mint egy bérlő, de meglépi, aki csak tudja. Ez ugyanis már sokszor csak pénzkérdés. Kategóriákat lépni a lakáspiacon nem olyan könnyű, idő kérdése, de ha eljön az idő, akkor semmi sem állíthat meg minket.

Költözzunk el dilemma manapság

De például manapság, aki az elmúlt néhány évben költözött be a saját lakásába, könnyedén elgondolkodhat azon, hogy lehet megérné belőle kiszállni. Egy kellemes kis csendes utcácskában még felújítással együtt sem került többe neki az átalakított alaprajzú nappali+2 hálós kislakás 18 millió forintnál. Most lehet el tudná adni 25 millióért is, hiszen a környék jó, a ház és a környezete rendezett.

Felmerül az 50 milliós ingatlan gondolata, mert jól fizető állása van, mondjuk egy szép karriert felépített mérnök, így a második lakáshitel is komolyabb lehet, mint amilyen az első volt. Bátrabb és magabiztosabb lett az elmúlt évkben, nagyobbat is mer álmodni és közben gondolkodik, hogy lehet eddig nem akart három gyreket, de az a 10+10 milliós otthonteremtési támogatás azért jól jönne, ahhoz az 50 milliós lakáshoz.

Ilyenkor jobban ki van erre hegyezve érzelmileg, hallja a barátoktól, ismerősöktől, munkahelyen, hogy költöznek. Benne is elindul egy folyamat, főleg amikor hazaér és látja, hogy amiben most élnek, már kicsi, nem csak neki és a feleségének, de annak az egy gyereknek is, akinek a játékai ellepik az egész lakást.

Fotnos megjegyzés: A 10+10 milliós állami otthonteremtési támogatás valójában már saját lakással rendelkező, de nagyobba/jobba költözni akaró családoknak jelent segítséget. Az első lakásukról álmodozóknak inkább csak illúzió a CSOK.

Ha megtehetjük, akkor meg is tesszük

Minden esélye meg van rá, hogy nagyobb és egyben jobb lakásba is költözzön a 30-as évei közepén járó mérnök és családja. Teheti meg ezt azért is, mert a saját lakás vásárlásának egyik nagy előnye a felértékelődés tud lenni. Ha jó időben vásárolunk és hasonlóan jó időben adunk el, akkor a lakás több milliós árnövekedését nem zsebre rakjuk, hanem egy másik, jobb lakásra tudjuk fordítani.

Az első saját lakásnak ezért van nagy jelentősége. Minél előbb jutunk hozzá, annál valószínűbb, hogy több esélyünk van eladni és vásárolni másik lakást = költözni. A lakáspiac, ha pedig eközben éppen kegyes hozzánk, akkor még inkább motiváltak leszünk a költözésben.

A mostani lakáspiacon többen vannak ilyen dilemmában, mint akik az árcsökkenésről álmodoznak.

Egy lakás ára mindig csak akkor fontos, ha elérhetetlennek tűnik. Ha elérhető közelségbe van, akkor már az előnyeit nézzük, az értéket, amit kapunk a pénzünkért.

Például ha kedvelünk egy környéket, annyira, hogy már onnan nem nagyon költöznénk el messzire, csak másik utcába, akkor a másik utca előnyeit tesszük fel arra a láthatatlan mérlegre, nem a lakás árát vizsgálgatjuk patikamérlegen.

A lakásárak növekedése mögött az érzelmek, az ember és az ingatlan elválaszthatatlan kapcsolata, dominálnak, nem a racionális érvek.

A javuló anyagi helyzet, a növekvő jövedelem, minden emberben természetszerűleg ébreszti fel a jobb ingatlanba való költözés vágyát. A magyar lakáspiacon ezek az érzelmek és vágyak motiválják a fizetőképes és egyben piacképes keresletet. A lakáspiac sem az álmodozókból él, hanem azokból, akik az álmukat meg tudják valósítani.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Magyarország erősödik?

csok családtámogatás otthonteremtés dömötör csaba miniszterelnöki kabinetiroda Magyarország Ingatlanműhely

2011 óta vagyunk kevesebben mint 10 millióan. 2011 és 2013 fekete évek voltak a születések számában, mert ez a két év a valaha mért legalacsonyabb új generációt jelentette. 88 049 fő született 2011-ben és 88 689 fő 2013-ban. Azóta és azelőtt sem volt soha 90 ezernél kevesebb kisbaba egy évben. Az állami otthonteremtési támogatás elviekben azt a célt szolgálja, hogy több baba szülessen – ismétlik újra és újra, hát ha hihetőbb lesz. Még várni kell arra, hogy drámai növekedésről beszélhessünk. Ennek ellenére, vagy talán pont ezért, van aki előre rohant és nem éppen óvatos optimizmussal nyilatkozik a 2016-os év gyerekvállalási kedvéről. Nem kevesebbet állít, mint hogy 20 éve nem volt olyan magas a gyerekvállalási hajlandóság mint tavaly.

-1996-ban 105 272 baba született

-1997 volt az utolsó év, amikor utoljára 100 ezer fölött volt az újszülöttek száma Magyarországon

- 2006-ban 99 871 baba született

- 2016-ban az előzetes becslések alapján, kb. 93 ezer , 1,04%-kal több újszülöttel gazdagott az ország, mint 2015-ben

csok családtámogatás otthonteremtés dömötör csaba miniszterelnöki kabinetiroda Magyarország Ingatlanműhely
Nincs fordulat a gyerekvállalási kedvben

20 éve 100 ezer alatt van minden évben a babák száma. A gyerekvállalás érdemben nem nő, csak ingadozik, hol  minimálisan nő vagy csökken.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárának az optimizmusa akkor lehetne töretlen, ha újra átlépné az évi 100 ezret a babák száma, amire 20 éve nem volt példa. Egyelőre megjósolhatatlan, hogy mikor fog ez megtörténni, ha egyáltalán megtörténik valaha. 1997 óta csak 2006-ban és 2008-ban született 99 ezernél több baba Magyarországon. Nagyon örömteli pillanat lenne, ha végre elmondhatnánk a nem túl távoli jövőben, hogy nagy változás van a gyerekvállalási kedvben. Egyelőre viszont korai lenne még bármilyen következtetést levonni abból, amikor kettőt lépünk hátra és egyet előre. Arról nem is beszélve, hogy 2017 januárjában már biztosan kevesebb mint 9,8 millió magyar állampolgára van az országnak. Ilyen kevés magyar utoljára 1955-ben volt Magyarországon. Ez a nemzeti tragédia, a CSOK ebben csak egy felvonás.

Talán ez még érdekelheti a témában:

csok családtámogatás otthonteremtés dömötör csaba miniszterelnöki kabinetiroda Magyarország Ingatlanműhely
CSOK 3.0 - Gyerekek szülessenek vagy újlakások?

Kép: dho_travel, instagram.com

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Közös érdek(ünk) az otthonteremtés?

otthonteremtés költségvetés 2017 csok nok  választás 2018 ingatlanműhely

Tavaly szilveszterkor írtuk azt, hogy „A kampány 2015-ben már elkezdődött és a lakáspiac félreérthetetlenül az újraválasztás céljának tudatos eszközévé vált.”. Tegnap a 2017-es költségvetésben   ezt újra definiálták:

Az állam szerint a saját otthon megléte a polgári berendezkedés legfontosabb előfeltétele.

Ezért a magyar állam 2017-ben 211 milliárd forintot fordít az otthonteremtés támogatására a költségvetésből. A nagy szám mögött a CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény), az államilag támogatott kedvezményes hitel, valamint az áfacsökkentés várható pénzügyi költségvetési hatásait érthetjük. Jövőre már új állami szerepvállalásként a NOK-ok (Nemzeti Otthonteremtő Közösség) is piacra lépnek.

2001-ben  jelent meg kampányelemként a otthonteremtés először. Utólag elkésettnek érezhették, így most már biztosara mehettek és mindent megtesznek, hogy ebből a jól védhető, nemes célból politikai tőkét kovácsoljanak.

De miért lehet hatásos (politikailag) az otthonteremtés támogatása?

otthonteremtés költségvetés 2017 csok nok  választás 2018 ingatlanműhely

89 százalékunk él saját tulajdonú ingatlanban. Azt mondhatjuk, hogy mindenkit érintő kérdésről beszélünk. Ez egyben azt is jelenti, hogy a felhalmozott vagyonunk, megtakarításainkon belül döntő a lakásvagyon aránya. A magyar lakásvagyon megközelíti a teljes vagyonunk 70 százalékát, addig a fejlettebb országokban inkább csak 50 százalék körüli vagy az alatti. Ezért jogosan feltételezik gazdasági szakemberek és egyben politikusok is, hogy a lakáspiac változása domináns hatással lehet a háztartások beruházási és fogyasztási döntéseire. Az otthonteremtés támogatása tehát nem csak „adakozást” jelent politikailag, hanem egyben potenciális bevételi forrás az államnak a makrogazdaságra gyakorolt közvetett és közvetlen vitalizáló hatásain keresztül. Ez természetesen csak az elmélet, a "puding próbája az evés".

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ingatlanműhely

blogavatar

Ingatlanpiac meztelenül - így kell dobozon kívül gondolkodni. Önképzőkör, ahol a hírekben az igazságot mutatják, nem a biztonságról beszélnek. A blogot az élet írja.

Vélemények

Twitter