Luxus a lakáspiacon

luxus prémium ingatlanpiac lakáspiac otthon ház lakásárak Magyarország ingatlanműhely

Ugyanaz az érzés foghat el minket, amikor a luxus pontos meghatározását akarjuk megfogalmazni. Igen, az érzés, ami egyszerre olyan egyszerű és közben mégis valamiért többszörösen összetett mondatot facsar ki belőlünk. Még bele is zavarodhatunk, igen, elveszíthetjük a fonalat. Ha már zavarba érezzük magunkat gyorsan rá is vághatjuk, hogy mindenkinek mást jelent. Rébuszokban beszélünk róla, igen, rébuszokban, ezért bármire, bármikor és bármiért ráfoghatjuk. Ismét forogjanak azok a (fogas)kerekek a fejünkben és gyakoroljunk gondolkodni. A magyar lakáspiacon a luxus határozottabb fogalom, mint azt most ebben a pillanatban sokan hirtelen meg tudnák maguktól fogalmazni. Annyira triviális, álmodozunk róla. A magyar lakáspiac sok szempontból egyedi karakterisztikája miatt nehéz falat nem csak egy külföldi gyomornak, de még egy hazainak is. Miért? Mert nem akarjuk megérteni, meg- és kiismerni, csak hazai és nemzetközi sztereotípiákon keresztül megítéljük. Igen, ítélkezünk a lakáspiac felett, mivel rend kell a (lelki)világunkban, hogy képesek legyünk irányítani. A szánkat tátjuk, a fejünket vakarjuk, károgunk, mint az izgága varjak ősszel a gesztenyefa körül. Kapargatjuk a gesztenyét mi is a lakáspiacon ösztönösen, mint a varjak. Lehetnénk tudatosabbak? Igen, igen és igen, már hogyne lehetnénk! Olyan sok kérdésben intelligensen tudunk gondolkodni. Az ingatlan körül sok a zűrzvavar, hiába sokunk egyetlen és kizárólagos igazi vagyona. Ennek ellenére, mégis infantilisen beszélünk és gondolkodunk a lakáspiacunkról. Gyermeteg, naiv és meseszerű világ, ahol Piroska a farkas, a nagymama és a vadász klasszikusában érezhetjük magunkat. Ha hirtelen nem emlékeznénk pontosan a mesére, olvassuk el újra, főleg, ha kisgyerek van a családban. A mesék világától, igen azért is nehéz elszakadni, mert egy gondtalan és felelősség nélküli világra emlékeztetnek minket. Ugye, milyen közhely, amikor azzal jövünk, hogy „mi nem akarunk felnőni, vagy az „örök gyerekek vagyunk” gondolkodásmód. A felelősségvállalás ritka gondolkodásmód a lakáspiacon? De miért fontos ez, amikor a luxus fogalmát akarjuk egyértelműen, félreérthetetlenül, rébuszok nélkül meghatározni? A szavaknak súlya van, még akkoris, ha nem érezzük. Igen, ha felelősséget tudunk és akarunk is vállalni azért, amit állítunk az egy hosszú távú gondolkodást jelent. Igen, nem csak túlélni kell a pillanatot, hanem megélni is. A máról holnapra élés, vagy a nem, nem változatatok semmin (nem javítom meg), amíg el nem romlik általánosnak nevezhető életmód, mind közrejátszanak abban, hogy a luxust miért érjük félre olyan könnyedén.

Kompromisszumok nélkül

A hosszú be- és rávezető célja a gondolkodás segítése. Tanuljunk meg gondolkodni és megtanulhatunk élni – különböztet meg minket sok ösztönös állattól. Az otthonaink és a lakhelyünk pedig egyértelműen kiemel minket az ösztönök világából. Az otthonaink általában a kompromisszumokról szólnak. Ha tehát a luxusotthon fogalmán gondolkodunk kompromisszumról nem beszélhetünk. Mit jelent a kompromisszum az otthonnál?

luxus prémium ingatlanpiac lakáspiac otthon ház lakásárak Magyarország ingatlanműhely
II. ker. Orgona & Bolyai utca sarka: Kertes családi ház 10 perc sétára a 4/6 villamostól

1. Sokunknál az elhelyezkedés jut eszébe legelőször

Nem véletlenül. A hely az ingatlan egy fix adottsága. Az ingatlan „földhöz ragadt”. Magyarországon sem mindegy, hogy hol van az az ingatlan. Na ez nem egyszerűen egy települést jelent, hanem sokkal inkább GPS koordinátákat.. Kinek ne lenne kedvenc helye ilyen pontossággal meghatározhatóan. De menjünk tovább.

2. Ha meg van a hely, akkor a második helyen a méret lesz

Egy luxus ingatlan az nem kicsi. Sőt, egy luxus ingatlanról mindenképpen a nagy terek jutnak eszünkbe. Nincs olyan, hogy nem fér el még egy gyerek, vagy nem tudjuk berendezni, mert valamilyen bútor túl nagy lenne benne.

3. Azt már tudjuk, hogy számunkra különleges helyen van, tágas, akkor harmadik helyen ott lenne gyorsan az a gondolat, hogy mi terveznénk meg

Ez az a pont, amikor a luxus érzése igazán magával ragadhat minket. Micsoda ajándék az élettől az, aki a számára kedves helyen egy nagy ingatlant tervezhet. Igen, a tervezés azt jelenti, hogy nem készen veszünk valamit, hanem építtetünk magunknak, még hozzá biztosan építésszel, szép látványos tervek alapján, ismét kompromisszumok nélkül. De akkor eszünkbe jut, hogy nem csak GPS koordináták számítanak, a nagy ház professzionális tervei, de kell hozzá egy telek is.

4. Nagy házhoz nagyon nagy telek is kell.

Itt most meg is állnánk egy pillanatra, mert összefoglaljuk, hogy a luxus ingatlan alapvetőleg továbbra is a föld birtoklásáról szól. Olyan ősi kötődésünk van a földhöz még a 21. században is, ami mára már luxus lett, mert egyre inkább elszakadtunk tőle. Egy kompromisszumok nélküli föld, a ház és annak épített környezete (pl. kert), mindig a luxust jelentették. Semmi sem változott az évezredek alatt. Ez mindig a társadalom felső szűk rétegének adatott meg. Ma is így van ez. A magyar gazdagok nem társasházakban laknak. A szintén sosem meghatározott „felső tízezer” Magyarországon lehet, hogy birtokol társasházi lakásokat – de a luxust a kertes házak különleges darabjai testesítik meg számukra.

luxus prémium ingatlanpiac lakáspiac otthon ház lakásárak Magyarország ingatlanműhely
II. ker. Apostol utca: 3 lakásos új társasház a Margit hídtól 5 perc sétára

Társasház = kompromisszum

A luxus társasház fogalma ezért is ellentmondásos. A kompromisszum nélküli élet egyik tulajdonsága az én házam az én váram életérzése. Egy társasház az a „mi várunk”. Minél nagyobb, ez annál igazabb. A nagyszámú lakásokkal rendelkező tömegházak nem jelentenek ma sem luxust Magyarországon, ha régi, ha új az. Képviselhetnek valamilyen életérzést, amit mindig és mindenkor beárnyékol a társasház kompromisszuma. A társasházi lakás minden kötöttséget megtestesít, ami ellentmond a luxus alapvető fogalmának. Budapesten és Magyarországon is félreértették a világ társasházépítő trendjeit. A társasházépítések elsősorban tömeglakásokat jelentenek. Vannak egyedi elhelyezkedések a világban, ahol csak lakásokban lehet élni. De amely városban lehet saját földünk, amire építkezhetünk, az mindig sokkal magasabb életszínvonalat képvisel. A saját ház, saját kerttel, a saját földünkön, minden városban luxushoz vezető utat jelképezi, már ahol ez lehetséges. Budapesten és Magyarországon ez pedig lehetséges. Budapest belvárosában is kereshetjük a luxust, de teljesen felesleges. A régi és új társasházakat teljesen kizárhatjuk, egyik sem képvisel semmilyen szinten sem luxust. Összezavarodtunk? Hirtelen mindenkinek csak társasházak vannak a fejében, amikor a budapesti belvárosra gondol. Drága is a belváros, amitől még nem lesz egy ingatlan sem luxus ott. A budapesti gazdagok nem is élnek a belvárosban és eszük ágában sincs odaköltözni. Vannak városok, ahol a belváros a luxus ingatlanok piaca, de Budapest és általában Magyarország nem ilyen. A budapesti belváros is „eltársasházasodott”, alig találni már a 6. kerület villanegyedében önálló, egylakásos villákat. Tömegigényeknek megfelelő, tömegtermék lett a belvárosi lakás, amiknél óriási különbségek lehetnek életszínvonalban, de attól még a luxus szigorú követelményeinek nem felelnek meg. A pesti kerületekben a luxus ezért fehér holló. Budapest a luxus ingatlanok piacát tekintve egyoldalú város, amit az itt élők tudnak és tisztában is vannak vele.

Budán van a luxus házak piaca Budapesten

Budapest még abból a szempontból is egyedi, hogy a különleges elhelyezkedések mind Budán találhatók. Egy saját ház az I. kerület különleges részein, mint a budai várhegyen (igen, vannak ilyenek), egy saját tervezésű családi ház a Gellérthegyen, Naphegyen nagyon keveseknek adatik meg. A 2. és 12. kerület a klasszikusnak nevezhető budai luxus házak terepe.

luxus prémium ingatlanpiac lakáspiac otthon ház lakásárak Magyarország ingatlanműhely
I. ker. Bécsi kapunál: Családi ház 10 perc sétára a Batthyány tértől

6. Igen, eljutottunk oda, hogy Magyarországon, a ház a luxus alapja, a saját, önálló ház

A luxus házakat nem nagyon mutogatják magazinokban. A luxus ingatlanokat általában csak a szomszédok látják kívülről. A lakóik sem „túl hangosak”, alig látni őket, nem hívják fel magukra a figyelmet. Az ilyen ingatlanok építése, értékesítése sem óriási csinadrattával történik. Szépen, csendben, nyugodtan. Ettől még néhány körül „zavar lehet az erőben”, mert sokszor, vagy szinte mindig természetvédelmi területen épülnek. Ez pedig magában hordozza a konfliktust. Erre jó példa a Gellérthegy északi oldala, ahol mindig épül egy-egy ház csökkentve így a zöld felületet.

7. A természet közelsége szinte minden luxus lakóházra jellemző

Ez alól nem kivétel Budapest sem, ahol a budai hegyek és dombok között lapulnak meg a különleges házak. Jó, azért van néhány, amit nem nehéz észrevenni. Így eljutunk oda, amiért fontos volt ennyit gondolkodni a luxus fogalmán. Ha jobban megértjük a luxus fogalmát, nem fogjuk mindenre használni teljesen feleslegesen.

luxus prémium ingatlanpiac lakáspiac otthon ház lakásárak Magyarország ingatlanműhely
I. ker. (Gellérthegy) Bérc utca: Családi ház (bal) vs. Társasház (jobb)

8. Világossá válhat számunkra, hogy amire vágyunk, az nem is tartozik a luxus kategóriába

Mint az az „álmaink nője vagy férfije, akivel szívesen eljátszanánk egy kicsit, de nem szeretnénk, ha gyerekeink anyja vagy apja lenne”. Igen, álmodozunk róla, de nem biztos, hogy vágyunk rá. Egy szép, elegáns, nyugodt és kellemes otthon, nem feltétlenül tartozik a luxus világához. Még jó hogy nem! Nagy baj lenne a világgal, ha csak luxus otthonokban lehetne kényelmesen élni. A lakáshirdetések mégis „szenvednek” teljesen indokolatlanul a luxus szó felesleges használatától. Rosszul használjuk, mert mást akarunk vele kifejezni, mint amit valójában jelent. Leginkább az eladó/kiadó lakás vagy ház árát próbáljuk meg vele (ön)igazolni. Szükséges? Tényleg nem tudjuk helyettesíteni a luxus szót olyan kifejezéssel, amivel talán tényleg valódi tartalommal tölthetjük meg azt a bizonyos formát? Ha igen, akkor törekedjünk rá, hogy kerüljük a luxus szó használatát és beszéljünk érthetően egymással a lakáspiacról. Ha meg akarjuk érteni egymást és a lakáspiacunkat is, a gondolkodásmódunkon érdemes lenne változtatni 2017-ben. Inspirálhatna minket ez is az új évben, ami nem csak egy lehetőség, amivel élhetünk, de egyben felelősség is, ami nyomasztó súlyként húzhatja a vállunkat.

luxus prémium ingatlanpiac lakáspiac otthon ház lakásárak Magyarország ingatlanműhely
A luxus világa lehet vonzó és taszító is egyben

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Reszkessetek betörők!

lakásbetörés otthonunk védelme lakásbiztonság riasztó távfelügyelet okos otthon reszkessetek betörők ingatlanműhely

Redőnyt lehúzni, mindent áramtalanítani, fűtést kikapcsolni – hangozhat el jó néhányszor az elkövetkező bő egy hétben. De biztosan jó ötlet?

Valójában nem, mert ezzel hívjuk fel leginkább magunkra a figyelmet és írjuk ki otthonra, hogy hosszabb időre elutaztunk. Hasznosnak hitt szokásaink bajba is sodorhatnak, ezért jobb ha mindent másképp csinálunk, ha nem akarjuk kihívni magunk ellen a sorsot.

1. A redőnyt hagyjuk úgy, mint ha otthon lennénk

Ez fontos, mert nálunk ez egyfajta népszokás, egyetemes jelzés arra, hogy ha napközben a redőnyök le vannak húzva, akkor abban a lakásban nincs senki. A besötétítés „ősi” hagyománya sokmindenre visszavezethető. Vannak, akik szerint az ablakokat védjük a vihartól. Mások szerint ezzel is lassítjuk a lakást a lehüléstől vagy nyáron a felmelegedéstől. Amíg vannak olyanok is, akik szerint ezzel védjük a lakást a betöröktől. Bizonyára mindegyikben van egy kis igazság. Akár lehet tényleg hasznos is néha. Sőt, vannak olyan redőnyök, amik tényleg védelmet nyújtanak és részei lehetnek az otthonunkat védő rendszernek. Na de a redőnyök jelentős része inkább csak árnyékoló, valódi védelmet nem nyújt. Elutazáskor, a lakás hosszabb időre történő üresen hagyásakor jobb ha nem húzzuk le.

2.  A világítás jobban véd, mint a lehúzott redőny

Igen, jobb ha nem áramtalanítunk. Ellenkezőleg, inkább játszunk a lakásban a világítással. Időzítőre kapcsolhatunk a lakásunk több pontjára lámpákat (álló és éjjeli lámpák erre kivállóak), amikor a nap több szakában órákon át világíthatnak. Igen, este is. A redőnyt ezért sem szabad lehúzni. Tovább fokozhatjuk a „hangulatot”, ha időzítjük az otthoni kis mini-hifinket (ha van), amivel akár több órán át szólhat a rádió vagy valami zene. A lényeg, hogy ne legyen csend a lakásban. Jobb, ha mindent elkövetünk azért, hogy minden úgy tűnjön otthon vagyunk.

3. Forogjon az a gázóra, mert a fűtés nélküli lakás „felhívás keringőre”

Beállítjuk a lakást pl.  20 fokra, de a lényeg, hogy a gázóra forogjon. Sok apró részletre figyelhetnek a betörők, arra is, hogy egy fűtetlen lakás azt jelenti „Nem vagyunk itthon”. Ez is egy rossz szokás, mint a redőny lehúzása. Spórolni akarunk, mert minek fűtsünk, ha nem vagyunk otthon. A rossz fűtési szokásainkról már beszéltünk. A lényeg, hogy a hatékonyság nem egyenlő a spórolással. Nem érdemes a lakást kihűlni hagyni. Többe fog kerülni a felfűtse valószínűleg, mint amennyit spórolunk azzal, hogy hagyjuk lehűlni. Ha forog a gázóra – ami általában a lakásokon kívül van – akkor ez egy újabb játék lehet a betörök becsapható érzékeikkel.

+ még egy tipp

4. Legyen ismerősnél, barátnál, jó szomszédnál pótkulcs

Fő a biztonság. Mindig történhet valami. Nem csak a betörők, de más műszaki probléma is fenyegetheti a lakásunkat, ezért mindig jobb ha van valakinél egy szett kulcs. Persze, akár rá is nézhet a lakásra valaki pár naponta. De ha van egy csőtörés – mert mindig a víz az úr – jó ha nem kell a rendőrségnek feltörni a lakást, hanem van valaki, aki kulccsal könnyedén bejuthat.

A riasztó önmagában kevés. Ha távfelügyeletre van bekötve érdemes azt több helyen kiírni. Akkor is ha nincs bekötve sehová, mert a lényeg mindig a bizonyotalanság. A lakásbetörők biztosra szeretnek menni. Ahol nő a kockázat, onnan odébb állhatnak és más lakást választanak, ahol látszik, hogy biztosan nincsenek otthon és nem is védi semmi sem a lakást. Ne keressük feleslegesen a bajt, szabadúljunk meg rossz szokásainktól. Az otthonunk védelme nincs ingyen, számoljunk a költségeivel, ne akarjunk spórolni rajta. Az "okos otthon" megoldások pedig még további trükkök tárházát jelenthetik, amivel a lakásunkat távolról is figyelni tudjuk és egyben védeni is.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Hol fogunk élni?

Magyarország urbanizáció társadalmi felelősségvállalás ingatlanműhely

Az ünnepi időszakban romantikusabbak, szentimentálisabbak és egy kicsit önzetlenebbek is vagyunk. Nyitottabbak leszünk a környezetünk problémáira, empatikusak az év utolsó hónapjában. Ragadjuk meg hát az alkalmat és beszéljünk olyasmiről, olyan kontextusban, amiről lehet, hogy eddigis beszéltünk, ma mégis új értelmet nyerhet.

36 éve fogyunk és nem csak emberileg

Tudjuk, ismerjük a problémát. Lélekben mégis sokkal nagyobb országban élünk.

Az oktatási rendszerünk alapgondolata és legfontosabb üzenete, hogy mi saját magunkkal vagyunk határosak és sok problémánkat ennek történelmi okaira vezetjük vissza.Közben pedig ez az ország is nagy már a számunkra, nem tudjuk élhetővé tenni.

Nem csak egyszerűen fogyunk, hanem már csak három régióra szűkült az ország, ami egy sokkal kisebb Magyarországot jelent. Nagyrészt Pest, Győr-Moson-Sopron és Hajdu-Bihar megyék jelentik ma az országot. Városállamoknak tekinthetjük, ahol Győr, Sopron, Budapest és Debrecen városok köré épül fel minden, amiért itt éri meg élni, dolgozni, vállalkozni, a gyerekünket óvodába és iskolába járatni, egészségügyi szolgáltatást igénybe venni. Mondjuk ki, itt jó élni ma és úgy néz ki, egyre inkább ebbe az irányba haladunk. Nem Magyarországon, hanem magyar városállamokban fogunk élni.

Ha visszamelékszünk mit is tanultunk, akkor azonnal felrémlik, városállamok voltak a modern értelembe vett emberiség bölcsői is. Létrejöttek ugyan birodalmak, de azok sosem szóltak másról, mint a kizsákmányolásról, a városállamok jólétének a biztosításáról. Évezredekig így működött a világ, hogy voltak fejlett és gazdag városok, amik kizsákmányolták a tartományaikat. Nem volt célja semmilyen fejlesztés, csak a természeti és akár emberi erőforrásainak a kihasználása.

A nemzetállamok megszületésével azt a délibábot kergették "nacionalista" elődeink, hogy az országok majd másképp fognak működni és nem lesznek benne városállamok, amik az ország felett állnak. Ez volt a 20. század nagy illúziója, ami mára nyilvánvalóvá vált, hogy nem volt igaz.

A történelem ismétli önmagát és amiért évezredekig szenvedett az ember, ma kiderült, hogy teljesen felesleges volt. Városállamok korát ma urbanizációnak hívjuk, ami nem ma kezdődött. A nemzetállamok születésében is nagy szerepe volt a városoknak és a városiasodásnak. Ma viszont hiába vannak országok, ha azokon belül koncentráltan, meghatározott területeken van érteleme élni. Ezek pedig mind városokat jelentenek és azok közvetlen környezetét.

Már nem vízfejű az ország

Magyarország történelmi hagyományai miatt szétaprózott települészerkezettel rendelkezik. Nincs mit szépíteni rajta. Okai nagyon egyszerűek, a feudális Magyarország történelmi emlékeire utalnak, amikor a kisebb földbirtokosok és hűbérurak a földjeiken élő emberekből éltek meg és uralkodtak rajtuk.

A városiasodás nálunk nagyon lassan folyt, túl lassan. Annyira, hogy a 2. világháború után a „vas és acél” országa leszünk felhívásra, kényszeriparosítás próbált ezen drasztikusan változtatni. Ezzel elindult az emberek városba kényszerítése, amiért a városokra nálunk még ma is szokás valami „szörnyű és élhetetlen helyként” gondolni.

A kistelepülések romantikája továbbra is él, nosztalgiázgatunk a madárcsicsergős, tisztalevegős helyekről. Aztán az elmúlt 26 évben kiderült, hogy város és város között is nagy különbségek vannak. Nem elég valamit városnak hívni, attól az még lehet pont ugyan olyan mint egy kis falu. Hiába van a településen óvoda, általános iskola, esetleg valamilyen középiskola, a színvonaluk inkább hátráltatja a fejlődést, nem pedig segíti. Butulunk, hallhattuk az elmúlt 1 hétben. Miközben, ha a számok mögé néznénk és az okát keresnénk, kiderülne, hogy ott is oktatnak és olyanok, ahol ez már nem lenne elfogadható és megengedhető. Tudjuk, hogy kényes a téma, de ha nem látjuk be azt, hogy az oktatásban sem a mennyiség a lényeg – az iskolák száma – hanem a minőség, akkor a helyzet tovább fog romlani. Támadják a központosítást, a centralizációt az oktatásban, az állam befolyását, az önkormányzatok felett. Lehet az eszközöket kritizálni, de az iskolák számának drasztikus csökkentése, és tudásközpontok létrehozása a közoktatásban elkerülhetetlen lesz...ami szintén csak centralizációval érhető majd el. Tehát az út adott, csak járni kellene rajta megtanulni.

 Nem segítünk magunkon azzal, hogy olyan helyen tartunk életben oktatási intézményeket, ahol ezeknek semmi értelme sincs. Ártunk a gyerekeinknek és végső soron saját magunknak is. Lehet, hogy közös sorsok mögé bújhatunk, nem látszódnak annyira a különbségek helyi szintén, de kilépve ebből, minden gyengesége kiderül ennek a fenntarthatatlan rendszernek.

Az ország és a társadalmunk nem kettészakadt, hanem egyszerűen koncentrálódik a fejlődő részeire. Debrecennek például már van saját repülőtere és ez jót tesz a városnak és a közvetlen környezetének. Oktatási és egészségügyi intézményei versenyképesek, a város él és fejlődik. Győr és Sopron környéke, Budapest, Bécs és Pozsony háromszögben vonzza a Magyarországon élni vágyókat. Budapest pedig az egyetlen metropolisz Magyarországon, ami Debrecen és Sopron között mindenre és mindenkire kihat, óriási katalizátor, energiájával és pénztermelő képességével. Ezeknek a fejlődő térségeknek mind azzal kell szembesülnie, hogy a náluk beszedett adóknak például csak töredékét kapják meg, ők tartják el az ország olyan részeit, ami vagy vegetál vagy pedig…nem jó ezt kimondani, de haldoklik. Elnéptelenednek vidékek, kihalnak falvak, települések, vagy a sorsuk megpecsételődik. Végig lehet nézni ezek haláltusáját, vagy tudomást sem kell róluk venni, hiszen ez az urbanizáció.

Ma rengeteg adót költünk el olyan önkormányzati és vele együtt oktatási rendszer fenntartására, ami csak egy lélegeztetőgép. Persze, nyílt titok ez az óriási önkormányzati rendszer arra jó, hogy helyi kiskirályok uralkodjanak, a korrupció melegágyai és az urambátyám rendszer alapjai legyenek. A helyi iskolák meg ehhez nevelnek választókat – tudjuk erős gondolat, vitatni lehet, de a leves fekete és mégis nap mint nap ezt esszük.

Az adórendszerünket hibázatjuk, miközben nálunk, a fejlődésünk gátja valójában az adóforintok „nem okos” felhasználása, ezzel csak egyik napról a másikra túlélünk. Ha mindenkinek új házat és új autót adnánk olyan vidékeken, ahol semmi munka nincs, attól azt még nem tudnák fenntartni. Nem lenne pénzük a rezsire, az autó üzemeltetésére, a ház és az autó rendszeres karbantartására. A normális ételről, oktatásról és egészségügyi ellátásról már nem is beszélve. Az emberek ezeken a vidékeken magukra maradtak és csak idő kérdése a sorsuk...

Adományozás időszakát éljük, mert adni jó. Csak azzal nem vátoztatunk meg semmit, a rászoruló még rászoruló marad és januártól tovább szenved. Ahol nem jó élni, ott nincs munka sem. Ahol nincs munka, ott nincs jövedelem.

Átlagok mögé bújva az ország ma úgy néz ki, hogy az Európai Unió egyik legjobb helye, hiszen alig 4,5% a munkanélküliség. Csak ez még elfedi a bajokat, a területi élhetetlenséget, a kilátástalanságot, azt a depressziót, amit nem lehet közmunkával orvosolni. Az elvándorlásról még nem is beszéltünk. Amikor mi magyarok más ország városállamaiba költözünk. Ezért is van szükség itthon is erős és fejlődő városállamokra, mert csak azok vonzóak a 21. században, bármennyire is kegyetlen és fájdalmas következményekkel járnak.

Fogyunk, elnéptelenedik az ország nagyrésze, zsugorodik Magyarország élhető területe. Mert teljesen mindegy egy ország területi nagysága, ha az nem élhető.

Az élhető szó, ma egész mást jelent, mint 100-150 éve. Az is lehet, hogy megint mást fog jelenteni 100-150 év múlva. De, hogy Magyarország nem kinövi a jelenlegi méretét, hanem inkább kínos teherré válik számára a jelenlegi mérete is, az már bizony nem a jövő problémája, hanem a jelené.

A határon belüli egyenlőtlenségeket nem tudjuk kezelni, de még mindig nagy áldozatvállalás mellett megpróbáljuk. Ablakon kidobott pénz vagy humánus felelősségvállalás, nem tudni. Azt viszont igen, hogy ez csak fájdalomcsillapítás, nem megoldás. Rabok legyünk vagy szabadok ? - nemzetállamunk megszületésének 19. századi alapgondolata. Saját országunk rabjai vagyunk, hogyan lehetnénk addig szabadok? - pedig már a 21. századi urbanizálódó Magyarország dilemmája.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Konyhaszemlélet - Valami bűzlik?

konyha nyitott konyha zárt konyha konyhagépek pára- és szagelszívó konyhabútor lakberendezés ingatlanműhely

Mutasd meg a konyhádat és megmondom ki vagy. Egy lakásban kevés olyan hely van, mint a konyha. Na nem csak azért, mert legyen eladó, kiadó, a hirdetésben elsők között keresik a vevők és a bérlők a konyhaképeket. Hanem azért is, mert ha a környezetünkben, baráti társaságunkban elmegyünk valahová, a konyha pillantok alatt egy lakás központi helye lesz. A konyha, annak berendezése, felszerelése leginkább csak pénzkérdés. Ezért most egy elemet emelnénk ki belőle, amire évtizedek óta költünk, de leginkább teljesen feleslegesen.

Pára- és szagelszívó paradoxon

Legyen a konyha nyitott (nappali) vagy zárt helyiségben (külön konyha), mindenhol ott lesz ez a konyhai berendezés. Sütő, főzőlap ( vagy csak simán tűzhely) fölött mindig ott fog állni egy elszívó. Azon kívül, hogy ha van benne világítás (és általában van), akkor kiváló társ lehet ez a funkciója főzésnél, arra, amire kitalálták, ritkán alkalmas. Ha most hirtelen meg kellene becsülni, hogy hány magyar lakásban van olyan elszívó, aminek értelme is van – tehát nem csak hangosan zúg – akkor ez gyakorlatilag kimutathatatlan lenne. A hagyományos, teljesen egyszerű elszívók - legyenek azok légkivezetésesek (kürtős) vagy csak légkeringetésesek (szűrőbetétes) – a zajon kívül semmilyen szagot nem fognak kivezetni a lakásból. Az otthonra tervezett, álltalában néhány tízezer forintos, de ha tovább megyünk a pár (száz)ezer forintos készülékek sem érnek túl sokat. Egyik másik lehet, hogy szebb lesz és mutatósabb, fel fogja dobni a konyhát, de attól még a főzésből eredő pára és szagok, illatok is a lakásban fognak maradni és ott szétterjedni. A leírásokban és a javaslatokban olvashatunk különböző teljesítményt, hogy mekkora térfogatú térbe ajánlott, de higgyék el, ezek csak üres szavak.

konyha nyitott konyha zárt konyha konyhagépek pára- és szagelszívó konyhabútor lakberendezés ingatlanműhely

A különbség a be- és kikapcsolt elszívó között az lesz, hogy ha sűrűbben használjuk, a zsírok hamarabb fognak rajta lecsapódni, így a levegőben lévő por is hamarabb fog rátapadni. Igen, egy újabb porfogó, nehezen ( hideg zsíroldás) és sűrűn takarítható haszontalan eszköz az életünkben – összegeznénk röviden és tömören a konyhai elszívókat.

Egy koszos, zsíros elszívó elég lehangoló tud lenni egy konyhában - fűznének hozzá sokan egy utolsó megjegyzést.

Van egyáltalán használható elszívó?

Persze, hogy van, csak ha meglátjuk, hogy milyen áron vannak, akkor nem fogunk rá költeni. A külső motoros elszívók irányába érdemes elindulni. Viszont azt a legtöbb társasházban nehézkes beüzemelni. Nem lehetetlenség, mert a ház külső falán is elhelyezhető, mint egy klíma kültéri egysége. Egy családi háznál a padláson/tetőtérben, teljesen külön és távol a konyhától építhetjük be a motort a légkivezetésbe. Így a konyhában már csak a levegő halk mozgását fogjuk hallani, a motor zúgását egyáltalán nem.

Sokszor már eleve azért sem szeretjük az elszívókat, mert hangosak és zavaróak/idegesítőek főzés közben. Semmit sem lehet tőlük hallani és az ember agyára megy a monoton zaj.

Akit csak a zaj zavar, azoknak már vannak olyan belső keringetésű elszívók, amik úgy vannak tervezve, hogy csendesek legyenek és elnyeljék, a fülünket zavaró frekvenciákat. Az elszívók árkategóriájának felső szegmense ez a perimetrikus elszívó. Páraelszívók esetén ennél a speciális műszaki megoldásnál az elszívás egy ún. zajcsökkentő panel pereme mentén történik, mintegy légfüggönyt képezve a főzőfelület fölött, ezáltal a légsebesség megnő és hatékony légszállítást tesz lehetővé. Hatékonyak, könnyen elhelyezhetők, mint a hagyományos elszívók, csak egyedül annyiba kerülnek, mint egy teljesen gépesített alapkonyha.

Csak azért elszívót ne tegyünk a konyhába, mert szerintünk vagy mások szerint is „muszáj”, vagy azért mert ez a „szokás”.

konyha nyitott konyha zárt konyha konyhagépek pára- és szagelszívó konyhabútor lakberendezés ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A pénznyelő újlakások

újlakás újlakáspiac újlakás marketing offplan látványtervek lakásárak lakásfelújítás lakásátalakítás ingatlanműhely

Az újlakás fogalmát a mai napig nem tisztázza semmi. Tudják a vásárlók egyáltalán mit vásárolnak meg? Dehogy tudják! Megnézik a látványképeket, amik rendszerint csak a lakásban rejlő lehetőséget mutatják be, de nem a kész lakást. Az újlakások vásárlásánál minden vevő kap egy műszaki listát, aminek lehet a felét sem fogja érteni. Olyan látványtervet egy fejlesztő sem készít, ami valójában bemutatja a kész lakásokat. Emiatt általában sokkal magasabb elvárásai vannak a vevőknek az építkezés alatt. Ha pedig szembesülnek a valósággal, abból nagyon komoly csalódás lehet. Elhelyezkedés, tömegközlekedés, épített környezet, presztízs, stb, sorolhatnánk, hogy mi minden beárazza az újlakásokat. De a belső kialakításuk, a valódi életszínvonaluk szinte lényegtelen ma még.

Az újlakást is fel kell újítani

Ha azt gondolja ma egy újlakást vásárló, hogy az újlakás ára tartalmaz mindent, amit ő az újlakásról elképzel, akkor óriási tévedésben van. Teljesen mindegy, hogy 700 ezer forint a négyzetméterár, vagy 1,5 millió, minden újlakás teljesen alap konyhát, fürdőszobát, burkolatokat, térkialakítást, fehér falakat kap. A fejlesztők által kínált „választható” lehetőségek valójában semmit sem jelentenek. Úgy kell elképzelni egy újlakást, amit ha tényleg úgy szeretnénk, hogy kinézzen, mint egy jól kitalált és felújított használt lakás, akkor arra pontosan ugyan úgy költenünk kell. Az új és használt lakás között a társasház és annak környezete lesz a különbség. A lakás belső életszínvonala, korszerűsége nem a kivitelezőtől függ, hanem a vásárlójától. Ha komoly konyhát akarunk bele, akkor azt nekünk kell majd megfizetni. Ha számítanak a színek, formák, a design, a térkihasználás, a kapcsolók, konnektorok, lámpák kiállásai, az bizony mind a vásárló feladata.

újlakás újlakáspiac újlakás marketing offplan látványtervek lakásárak lakásfelújítás lakásátalakítás ingatlanműhely
Kép: lela.hu Lela Residence, Balatonlelle  - Látványkép

Az újlakás nem kész lakás, csak egy jó alap

A használt lakások árait manapság azzal vádolják, hogy azok túl közel vannak a teljesen új lakások áraihoz. A túlárazás és lakáspiaci túlkapás mindennapos jelenség. De ha megnézünk egy kiválóan felújított lakást és egy unalmas újlakást, ami ugyan annyiba kerül, akkor mégis csak kiderül, hogy az újlakás mindig drágább lesz. A lakás belsejét sokszor részletkérdésnek tekintjük, főleg az újlakásoknál, amiért az „új” jelző mindenkiben azt az érzést kelti, hogy az egy kész termék, nem kell rá egy forintot sem költeni. Ez pedig egy óriási becsapás. A „magazin lakásként” árult újlakások szemfényvesztések csupán. Mélyen a zsebébe kell nyúlnia minden vásárlónak, aki az új lakásából tényleg a legtöbbet akarja kihozni.

Szerkezetkészen is vásárolhatunk

A kivitelezőnek érdeke, hogy az alaplakást adja el, mert azzal keresi a legtöbbet. Kifutó termékeket, beragadt raktárkészlekeket építenek be a lakásokba. A márkanév sem a hideg és meleg burkolatoknál nem jelent semmit, ahogy a szanitereknél, szerelvényeknél, konyhabútoroknál és konyhagépeknél sem. A tervezőasztalról vásárlásnak annyi előnye van, hogy meg lehet egyezni a kivitelezővel, hogy a lakást ne fejezze be, és a vevő kérésének és utasításainak megfelelően legyen előkészítve a gépészet a lakásban, minden mást a vevő saját maga intézi. Igen, itt megragadnánk a lehetőséget, hogy kiemeljük, ne a kivitelezőre bízzunk a lakásainkat, ha saját terveink vannak vele. Ma még minden lakásátalakítás arról szól, hogy ott kell lenni valakinek a helyszínen és folyamatosan figyelni kell a munkákat és időben jelezni, ha valami nem úgy történik, mint a terveken. Az építkezési területre bemenni nem mindig könnyű, néha nem is lehet. Minél később vesszük meg a lakást, tehát minél inkább előrehaladottak a munkák, a lakásokat a fejlesztő nem fogja engedni, hogy szerkezetkészen vásároljunk. Hiába nem kérünk burkolatokat, konyhát és szerelvényeket, alig fog ez valamit is jelenti az árban. Ezzel pedig elindulhat egy lavina, ami azt jelenti, hogy nagyon sok pénzt dobunk ki feleslegesen.

újlakás újlakáspiac újlakás marketing offplan látványtervek lakásárak lakásfelújítás lakásátalakítás ingatlanműhely
Kép: budapart.hu BudaPart, Kopaszi-gát  (Budapest) - Látványkép

Az újlakást is szét lehet verni, mint egy használt lakást

Nem ritka eset, amikor az új, frissen átadott házakban ütvefúrók és flexek hangját halljuk, mert dolgoznak a vevők, az új tulajdonsok. Verik szét az újlakásukat, vésnek, bontanak, akár hónapokig újítják fel, alakítják át a saját igényeiknek megfelelően. Ahogy egy mobilszolgáltató nem garantálja a térerő és mobilinternet minőségét szerződéskötéskor, úgy nem garantálja az otthoni wifi-t sem egy vezetékes internet-szolgáltató, és az újlakásépítők sem garantálják azt, hogy az újlakásunk a marketingtervek alapján fog kinézni. Az újlakásunk úgy fog kinézni, amilyenre mi megcsináljuk. Az újlakás ára, ezért csak egy alapár egy alaplakásért. Ha többre vágyunk – és az új lakások árai alapján sokkal többre vágyik minden vevő – az több millió forint plusz kiadást jelenthet. Egy lakás berendezése pedig további milliókat jelenthet. Az újlakásvásárlók tehát semmivel sincsenek előrébb mint a használt lakásokat megvásárlók. Pénznyelőnek érezheti mindenki a lakásvásárlást, mert bármennyit el lehet rá költeni a beköltözésig, csak az anyagi lehetőségeink szabhatnak korlátot a vágyainknak...látványterveinknek.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Miért vásárolunk, ha nőnek a lakásárak?

lakásárak lakáspiac lakáshitelezés hitelpiac piacképes kereslet piacképes kínálat adásvételek száma ingatlaműhely

Sok kérdés kavaroghat a fejünkben, amikor a jelenlegi lakáspiacot meg akarjuk érteni.

Az egyik legalapvetőbb paradoxon, amivel laikusként találkozhatunk, hogy miért akkor vásárolnak, amikor nőnek a lakásárak?

Erre kapásból rávághatná valaki, azért mert a kereslet nyomja fel az árakat. De biztosan így van ez? A magyarországi és általában a budapesti lakáspiacon a kereslet és kínálat kapcsolata elég speciális. Azt árulják, amit nem keresnek és azt keresik, amit nem árulnak. A lakáspiacon a kínálat és a kereslet nagyon nehezen találkozik egymással. Attól, hogy valamit árulnak, még nem tekinthető piacképes kínálatnak. Attól, hogy valaki lakást akar vásárolni, még nem biztos, hogy piacképes  kereslet lesz belőle. Az a bizonyos „nagy találkozás” a titok nyitja. Csökkenő vagy évekig stagnáló lakásárak esetén a kínálat megtorpan, megreked. Csak az a lakás lesz eladó, amit muszáj eladni. Mivel átlagárakról beszélünk, az alapján látjuk a piac mozgását, az egyedi eseteket nem fogjuk látni. Ez azt is jelenti, hogy még ilyen piaci körülmények között is történnek „átlagon felüli” adásvételek. A piacképes kínálat, azért piacképes, mert van kereslete. A piacképes kereslet, azért piacképes, mert van kínálata. Ez a lakáspiaci kínálat és kereslet metszéspontja, közös halmaza. Minél színesebb a kínálat – az eladó lakások száma nő – a keresletnek annál nagyobb az esélye vásárolni. A kínálatot pedig a magasabb, növekvő árak motiválják. Paradoxon vagy sem, a vevők érdeke a növekvő ár, mert úgy fogják megtalálni a tűt a szénakazalban. A lakásvásárlás idő kérdése, tudja minden vevő. Van, aki pár hét, van aki pár hónap, de vannak akik évekig keresnek. A vásárlási időre, a bőségesebb kínálat jó hatással van, mert könnyebben és gyorsabban lehet megtalálni a megfelelő lakást. Így a sikeres adásvételek száma is nő. A hazai újlakáspiac is ennek ékes példája. Hiába akarunk venni egy számunkra tetsző újlakást, ha nem építenek olyat. Amikor elindulnak az építkezések, megnő a kínálat és máris tudunk belőlele válogatani. De mikor indulnak be az építkezések? Amikor nőnek az újalakások árai. Nem a lakások kereslete, hanem a kínálata határozza meg az árat a lakáspiacon.

lakásárak lakáspiac lakáshitelezés hitelpiac piacképes kereslet piacképes kínálat adásvételek száma ingatlaműhely
A vevőkre nem a lakásárak, hanem a bővülő kínálat és az aktívabb hitelpiac hat

Ha megértjük a piacképes kínálat fontosságát, akkor kérdezhetünk a piacképes keresletről is. A piacképesen van a hangsúly, a többi csak „lakásturista”. Mindig sokkal több ember szándékában áll vásárolni, mint ahányan valójában vásárolnak.

A jelenségről már beszéltünk, nagyon érdekes, és pontosan ugyanaz a pszichológiája, mint a kereskedelemben a nézelődő = „window shopping”. A piacképes kereslet és kínálat a piacképes árról szól.

Azok a vásárlók, akik akarnak vásárolni, azok elfogadják a kínálat diktálta árakat. Így jöhet egy másik kérdés, hogy kik és miért hajlandóak egyre többet fizetni a lakásokért?

A piacképes kereslet legfontosabb tulajdonsága, hogy van mögötte anyagi fedezet. Ez lehet egy másik lakás eladásának ára. Igen, nagyon jellemző, hogy az eladók egyben vevők is a lakáspiacon. Így ismét visszautalnánk, hogy megint milyen fontos a piacképes kínálat bővülése, amiben benne van a piacképes kereslet növekedése is egyben. Ezek az eladók adják a vevők gerincét. Minél többen vannak, annál erősebb a piacképes kereslet a lakáspiacon. Nem minden eladóból lesz vevő, de minél több az eladó, a vevők számában ez megjelenik. A piacképes kínálat generálja saját magából a piacképes kereslet egy igen aktív részét. Érdekes lehet ezt olvasni azoknak, akik még eddig bele sem gondoltak, pedig az az eladó, aki vevő is, nagyon elszánt és tudatos és minden körülmény között is vásárolni fog. Az árak növekedése az ilyen vásárlót nem tartja vissza semmiben. A többi vevő sem tehet mást, ha azt akarja megvenni, amire szüksége van. A piacképes kereslet egyben egy (lét)szükséglet, amit azok a vevők fizetnek meg, akik szó szerint mindenáron vásárolnak, ha megtalálják, amit keresnek. Ez nem csak a biztos megtakarítások és havi rendszeres jövedelem miatt van. A növekvő lakásárak mindig jobb hitelpiacot is jelentenek. A bankok is szívesebben vesznek részt a lakáspiacon, amikor a lakások likvid eszközök, az értékük biztosabb. A növekvő lakásárak a hitelezést is beindítják, a hitelezés pedig a piacképes vevők körét erősíti meg. Igen, a hitelezés erősödése mindig a kezdeti lakásárnövekedés következménye, ami később katalizátora tud lenni a folyamatnak, mert a bankok a lakásárnövekedést megfinanszírozzák a vevőknek. Stagnáló vagy csökkenő lakásáraknál a bankok nem túl aktívak a lakáspiacon, ahogy a piacképes kínálat is nagyon szűk, a lakóingatlanok likviditása (pénzé tétele) drámaian csökken.

Ezért a lakásárnövekedés az egyetlen és járható út a vevőknek is, ha azt várják el a lakáspiactól, hogy ne csak eladó lakások legyenek, hanem piacképes kínálat is.

A kiszámítható, biztos, de nem túl magas árnövekedés az egészséges lakáspiac alapja.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ingatlanműhely

blogavatar

Ingatlanpiac meztelenül - így kell dobozon kívül gondolkodni. Önképzőkör, ahol a hírekben az igazságot mutatják, nem a biztonságról beszélnek. A blogot az élet írja.

Vélemények

Twitter