Hitelre megvásárolható?

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac agglomeráció 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

”Nem tehetünk róla, sajnos a lakáspiaci ciklus 5. évében már egyre diszkomfortosabb a lakáspiacról igazat mondani.” – gondolattal kezdtük 2018-at. Mindenki érzi a változást a levegőben. Minden valahogy más. Nem tudja úgy igazából megfogalmazni pontosan micsoda, csak úgy beszél róla. A szavak unalmasak, üresek, nincs mögöttes tartalom. Kellenek a számok, a táblázatok, a grafikonok, hogy összeálljon a kép.

- A lakásárak nőnek, minek aggódni?

- Nem vagyunk eladósodva, minek aggódni?

- Nőnek a bérek, minek aggódni?

- Egyre több új családi ház és társasház épül, minek aggódni?

Akkor gyerünk, vágjunk bele és nézzük meg közelebbről Magyarország legnagyobb lakáspiacával rendelkező városát, Budapestet.  

Itt egy táblázat. Minden benne van egyben 2012-től napjainkig, amit a budapesti átlagárakról tudni érdemes. Minden ezzel kezdődött:

„2013-ban a negyedik negyedév visszaesésétől eltekintve megállt a használt lakások árának csökkenése, majd 2014-ben folyamatossá vált az áremelkedés: az első negyedévben 2,0, a másodikban 1,6 a harmadik negyedévben pedig 1,3%-kal drágultak a lakások a megelőző negyedévhez képest.” – írta a KSH a 2014 III. negyedéves lakáspiaci jelentésében.

A lakáspiaci ciklus kezdete minden kétséget kizáróan 2014 volt. Az egész év arról szólt, hogy a végére annyi legyen az átlagár Budapesten, mint 2012-ben volt. Igen. A lakáspiaci ciklus első éve masszívan a felkapaszkodásról szólt. 2015-ben már semmi kétség nem fért hozzá, hogy a budapesti lakásárak nőnek. Volt honnan. Meghaladta a 40 ezret az adásvételek száma Budapesten 2015-ben, az átlagár meg 290 ezer Ft/m2-ig nőtt. 

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac agglomeráció 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Kattintson a képre!

Mindenki azt gondolta, azt várta, hogy 2016-ban minden eddiginél erősebb évet zár Budapest. Duzzadó önbizalom, hiszen 2015 végén és 2016 elején robban a CSOK-bomba. Kiderült, hogy Budapesten a bomba pusztító hatású volt, amíg a lakáspiac teljesen halottnak hitt részén pedig csodaszer.

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac agglomeráció 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Kattintson a képre!

Mi történt 2016-ban?

Az árak elképesztőt nőttek, de az adásvételek száma 37 ezerre csökkent. Az országos lakáspiaci forgalmat a piac 150-160 ezer közé várta egész évben, de 146 ezer ingatlant adtak csak el. Ebben szerepe volt annak is, hogy Budapesten az adásvételek száma 2016-ban csökkent. 

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac agglomeráció 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Kattintson a képre!

Az országos lakáspiaci forgalomban Budapest szerepe 2015-től kezdve 2016-ban látványosan csökkent. Ezt senki nem akarata elhinni.

„2016 első két negyedévében Budapesten tovább gyorsult a használt lakások árának emelkedése: a 2015. évi 17,4 millióról 19,5 millió forintra nőtt a lakások ára, és így 25%-kal lépi túl a 2008-ban mért nominális szintet. Ezzel Budapesten már a lakások reálértéke is a válság előtti szint fölé emelkedett és azt mintegy 2,6%-kal meghaladja.” – írta a KSH  2016. II. negyedéves lakáspiaci jelentésében.

- Az árak nőnek és az adásvételek száma csökken!

- Ez normális?

- Nem ellentmondás ez?

- Egyre kevesebb vevő egyre drágábban vesz lakást?

- Ez nonszensz!

Pedig így van, mert a budapesti lakásárakat nem a budapesti adásvételek száma befolyásolja, hanem az országos adásvételek száma. Úgy is lehet mondani, hogy Budapest ára Magyarország lakáspiaci hangulatától függ és nem pedig fordítva.

- De ha egyre kevesebb lakást adnak el, és közben meg egyre többet hirdetnek meg, akkor abból előbb utóbb baj lesz, nem?

- Igen, baj lesz.

- De akkor még 2016 volt, senkit nem érdekelt az, hogy a vevők elbizonytalanodtak.

-2014-ben és 2015-ben megrohamozták a vevők Budapestet, 2016-ban meg már megijedtek tőle, pedig reálértékben éppen csak akkor lépte át a 2008-as reálár-szintet.

2017. I. negyedéves lakáspiaci jelentésében a KSH először mondta ki azt, amit Budapesten senki sem akart hallani:

"2016-ban gyorsuló ütemben tovább nőtt a kistelepülések lakáspiaci forgalma, és ez módosította a lakáspiac területi arányait. 78 ezer lakás cserélt gazdát a kisebb városokban és a községekben, 20%-kal több, mint egy évvel korábban. Mivel eközben a nagyvárosok forgalma alig változott, 2016-ban többségbe kerültek a kistelepülésen eladott lakások: lakáspiaci részesedésük 48-ről 54%-ra emelkedett.

A települések közötti átrendeződéssel együtt a kistelepülésekre jellemző családi házak aránya is növekedett a forgalomban (42-ről 46%-ra). A lakótelepi panellakások továbbra is a használtlakás-eladások 19%-át adják, míg az egyéb többlakásos épületek piaci részesedése visszaesett (39-ről 36%-ra)."

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac agglomeráció 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
2016 óta a budapesti adásvételek száma "nem nő"

Budapest elbukott a lakáspiaci forgalomban. A kistelepülések átvették az irányítást. 2016-ban a lakáspiaci forgalom növekedésének a motorja a kistelepülések lakáspiaca volt és nem Budapest, illetve nem is megyeszékhelyek.

- Hihetetlen és elképesztő fordulat, de kinek nem jó ez?

- Egyrészt a hirdetési oldalaknak és az ingatlanközvetítőknek, akik általában Budapestből és megyeszékhelyekből élnek meg.

- A kistelepülések nem igazán az ingatlanközvetítők terepe.

- Na meg a lakásfejlesztőké sem.

- Mi lesz a sok új építésű lakással, amit Budapesten és a megyeszékhelyeken építenek?

- Ki veszi meg őket?

- Jó kérdés.

- Komoly kérdés, amivel senki sem foglalkozott 2017-ben.

- 2018-ban már muszáj lesz szembenézni a lakáspiaci folyamatokkal.

A KSH 2017. III. negyedéves lakáspiaci jelentése pár napja jelent meg. Mit olvashatunk benne az újlakáspiacról?

„A 2016-ban tömegesen megkezdett építkezések közül egyelőre kevés jutott el az értékesítésig.”

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac agglomeráció 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

- God f*ucking damp it!-mondaná az angol.

- Már csak ez hiányzott.

- Na meg ez:

„A kistelepülések növekvő lakáspiaci forgalma módosította a lakáspiac területi arányait. 2017 I–III. negyedévének eddig ismert adatai szerint a használt lakások kevesebb mint fele (45%) kelt el Budapesten és a megyeszékhelyeken. Az elmúlt években általában az adásvételek többsége a nagyvárosokban jött létre (2014-ben 52, 2015-ben 51%-uk), és csak 2016-ban fordult meg ez az arány a kisebb települések javára, amikor a főváros és a megyeszékhelyek együtt már csak 46%-ban részesedtek a használtlakás-tranzakciókból.” – amit szintén pár napja írt a KSH.

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac agglomeráció 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A községekről szól a lakáspiac 2016 óta, köszönhetően a CSOK-nak

- Olyan lakáspiaci hangulatban új építésű társasházi lakásokat építeni és értékesíteni, amikor a lakáspiacon a családi ház a menő és az sem Budapesten és a megyeszékhelyeken, hanem „vidéken”!

- Eszelős, ez rendesen eszelős!

 - Ezek után jöhet a kérdés, hogy akkor  miért nőnek a budapesti lakásárak?

- Azért, mert megjelentek a budapesti lakáspiacon a "happy" hitelből vásárlók.

Ha valaki azt kérdezi telefonban, emailben vagy személyesen, hogy „Hitelre megvásárolható?” – akkor az azt is jelenti, hogy egy forintot nem akar alkudni az árból. Aki viszont azzal henceg, hogy ő készpénzre vásárol, az meg azt jelenti, hogy alkudni akar, nagyon alkudni.

Budapesten 2017-ben nem adtak el több lakást, mint 2016-ban. Ez több mint valószínű. Egyre több eladó marad hoppon. 2018-ban még több eladó fogja várni a csodát. Hiszen csoda kellene ahhoz, hogy a budapesti lakáspiacon az árak  után, a forgalom is nőni kezdjen és minden pont úgy legyen, ahogy arról 2016-ban álmodoztak a lakáspiac érdekemberi. Már csak azért is, mert 2017 I. negyedéve óta a budapesti lakásárak 400-410 ezer forint között "stagnálnak". Úgy néz ki, a budapesti lakásárak is megállnak pihenni egy kicsit, kifújják magukat. 

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac agglomeráció 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
2008 II. negyedéve után 2017. II. negyedévében újra a Községeké a főszerep

Addig viszont marad a valóság. Jobban megéri Budapestről elköltözni, mint Budapestre beköltözni. Láthatóak az agglomerárciós árak is. Jobban nőttek Budapesten a lakásárak, mint az agglomerációban. Magyarul, aki el tudja adni a lakását Budapesten, az jobban jár egy Budapest környéki családi házzal, akár legyen az teljesen új, amit ő épít magának, vagy valami nem olyan régen épült, fiatalos, modern családi házzal.

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac agglomeráció 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Agglomeráció = A nagyvárosok körül egyszerűen olcsóbb az ingatlan

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzéés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Drága és egyszerű öröm a lakásvásárlás

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac 2018 Budapest Magyarország Ingatlnaműhely

Amikor nőnek a lakásárak, mindig előkerül a régi dilemma, hogy vásároljunk-e lakást számunkra teljesen ismeretlen, akár egyáltalán nem kedves környékeken. A lakásvásárlás nem csak álmaink otthonának megvásárlását jelentheti. Gyereknek első lakás, egy "szerényebb" befektetés, mert összejött több évtized alatt annyi megtakarítás, hogy lakásba tegyük, majd kiadjuk. Nagyon egyszerű dolgok ezek a hétköznapokban, miközben nem szól másról, mint a kompromisszumkeresésről. A lakáspiacon valahogyan kezelni kell tudni a lakásárak teremtette konfliktust. Kiárazódunk, nem engedhetjük meg magunknak, hogy ott vásároljunk, ahol valójában szeretnénk. Idegen terepre tévedve szembesülünk saját magunk és a lakáspiac bizonytalanságaival is.

Az ismert és kedvelt elhelyezkedések, amik minden időben vonzzák a vevőket, akkor is, amikor csendesebb és akkor is, amikor őrültek háza van, emiatt biztonságosérzetet jelentenek.

Ki ne hallotta vagy éppen mondta volna már, ha itt vagy ott van lakásom, az bármikor eladható, ott nem kell tartani a lakáspiaci ciklusoktól

Ezek hajdanán, még azt is jelentették, hogy egész biztonságos (befektetési értelemben) környékeken is elérhetőek voltak belépőszinten lakások. Ma már nem egészen így van. A legolcsóbb lakások is drágák. A drága persze relatív fogalom. De ez a szó fejezi ki leginkább azt, hogy milyen komoly összegeket kell lerakni már nagyon egyszerű lakásokért is.

Év eleje van, ilyenkor van a lakáspiac újraárazási időszaka

Szinte mindig ilyenkor drágulnak leginkább a lakások. Akik tavaly késő ősszel 2-3 hónapja néztek lakásokat és most, ők is érzik, hogy a kínálati árakban nincs megállás. Hogy ki veszi meg majd ezt a sok eladó lakást? -  nem tudni. Hirdetni hirdetik őket, önbizalommal teli eladók, ingatlanközvetítők. A hirdetési stílusokban és árakban sincs ma már különbség. Nyoma sincs a jutalékoknak, amit vevőként szeretnénk megspórolni. A magánhirdetők olyan, mint ha eleve beszámolnák az ingatlanosok pénzét, akkoris, amikor egyedül értékesítenek. A hirdetési oldalak felelősségét feszegettük pár napja, akik gyakran hirdetnek/promótálnak közösségi oldalaikon a többségnek teljesen elérhetetlen ingatlanokat. Az a szép, az a mutatós, arra jönnek a lájkok.

A valóság unalmas, tudjuk

Egyszerű lakások, az átlag „magyar életszínvonal”, amire 10 éve még 5-6 millió is elég volt, ma már a kétszeresét és háromszorosát kell, hogy előteremtsék. Az egyszerű, mint a drága, szintén nem jó szó, de ez fejezi ki azt, hogy ennyi pénzt mi minden másra el lehet költeni, amitől jobban élhetnénk vagy akár több élménnyel gazdagodhatnák, vagy ami tényleg látszódhatna rajtunk.

Attól, hogy veszünk egy egyszerű lakást, elköltjük egy élet megtakarítását, de közben semmi sem változik körülöttünk.

Igen, tudjuk, valamit hagyni kell a gyerekekre. Milyen szülő az olyan szülő, aki nem segíti a gyerekét egy lakással, inkább mondjuk magára költené, az egészségére, hogy megismerje a világot, hogy úgy halljon meg, hogy közben legyen mire visszaemlékezni?

Egy egyszerű lakás, ami olyan helyen van, ahol nem is akarunk venni, de csak ott tudunk, az nem az a pillanat lesz, amire  szívesen visszaemlékszünk

Egyeseknek a vagyon számít, a felhalmozott vagyon, a bankszámla sok számjegye, mások meg szeretnének jól élni, sokáig egészségben megélni a világot a családjuk körében, gazdag emlékeket szeretnének, nem pedig számolgatni a pénzt. Ennek ellenére ebben is sokan kompromisszumot tesznek. Inkább lemondanak mindenről, de tényleg mindenről a gyerekeik javára, hogy „legalább” nekik jobb és könnyebb legyen. Ott van a tekintetükben a sok lemondás, amikor vesznek egy lakást. Nem, nem azt mondjuk, hogy azért halnak meg majd hamarabb, lesznek súlyos betegségeik, mert vesznek egy lakást. Nem,  egyáltalán nem. A lemondás, a sok megalkuvás, az önzetlenség, a feladás, a beletörődés, az egyszerű élet, amit élnek, ami értelmet is adhatna, de sokszor értelmetlenné is teszi az emberi életet.

Láttunk már ilyet és még látni is fogunk, de hányat! Nehezen felsétálni a harmadik emeletre egy lift nélküli házban, közben siettetik, mert vannak, akik ezt jobban bírják. Apa már az élete vége felé jár, az anyuka még a kicsi csemetéjével próbál együtt örülni, mert hát lakást vesznek neki. Ez egy öröm, ennek örülni kellene, de az öröm sem a jó szó, mint a drága vagy az egyszerű. Csak ez fejezi ki azt az ellentmondást, amit ilyenkor látni és érezni lehet. Apa szótlan, a „lányok” csacsognak, örömködnek. Ők legalább még megpróbálnak örömet találni az ilyen lakásvásárlásban, amire később talán egész máshogyan fognak visszaemlékezni, ha egyáltalán megmarad bennük. Drága és egyszerű öröm a lakásvásárlás, egy múló pillant csupán. A vevők jönnek és mennek, az ingatlanok gazdát cserélnek. Végül is minden lakásnak mindig van egy tulajdonosa, akárhogyan is éli meg azt. A lakásárak meg változnak, mindig változnak, hol gyorsan hol lassan, de változnak. Mi emberek, mi nem változunk csak.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A lakáshirdetési oldalak felelőssége 

lakáshirdetési oldal ingatlan hirdetés ingatlan marketing lakáspiac ingatlanpiac 2018 Magyarország Ingatlanműhely

A lakáspiacon, a lakáshirdetések és az adásvételek világában szokás az ingatlanközvetítőket a szükséges rossznak látni. Ha ők nem lennének, mennyire jobb lenne minden - mondogatja a lakáspiac. Ingatlanosok kíméljenek története minden lakásvásárlónak és eladónak, bérlőnek és bérbeadónak van. Azzal szoktak védekezni, hogy találkoztak jó ingatlanossal is, de egyébként a többségük semmire sem jó.

Az az érdekes ebben a jelenségben, hogy még maguk az ingatlanosok is így gondolják. Arról beszélgetnek egymás között, nyalogatva a sebeiket, hogy a szakma fel van hígulva. 80-90 %-a az ingatlanközvetítőknek nem kellene, hogy dolgozzanak, a maradék 10-20 % jó ingatlanos meg szenved a kóklerektől.

Ez körülbelül összecseng a vevők-eladók és bérlők-bérbeadók tapasztalataival is. Az az érdekes, hogy a hirdetési oldalakat, magát az online lakáspiacot nem igazán hibáztatja senki semmiért. Ha ott valami nem jó, nem működik, azért is az ingatlanosok a hibásak.

Mondjuk ki bátran: az ingatlanközvetítők a lakáspiac bűnbakjai. Rájuk lehet húzni a vizeslepedőt és bennük lehet látni és láttatni a lakáspiac összes problémáját, amivel ember találkozhat.

Ez nagyon jól jön a hirdetési oldalaknak, mert levesz a vállukról egy nagy terhet, a felelősség terhét

A hirdetési oldalak csinálhatnak és mondhatnak bármit, rájuk nem fognak haragudni a vevők-eladók, bérlők és bérbeadók. Nem fogják azt mondani, hogy egyik hirdetési oldal sem megbízható. Tényleg, mitől megbízható egy hirdetési oldal? Azért, mert ott megbízhatóak a hirdetések, amikért megint nem ők a felelősek, hanem mindazok, akik feltöltik – mondanák sokan. Ez benne a trükk, mossák a hirdetési oldalak a kezeiket, miközben ők egyébként kikből is élnek meg? Elsősorban jelenleg még mindig az ingatlanközvetítőkből és az ingatlanértékesítéssel kapcsolatos minden más hirdetésből, amit az oldalaikon pénzért el tudnak adni.

A hirdetési oldalakat tartja el az a 80-90 % kókler és 10-20% jó ingatlanos is.

Meg tudna-e élni a magyar ingatlanhirdetési piac csak a jó ingatlanosokból?

Komoly kérdés és merőben elméleti, mert egy biztos, a hirdetési oldalaknak semmilyen érdeke nem fűződik ahhoz, hogy a hirdetők száma drasztikusan megfogyatkozzon. Azért élnek a kommunikáció minden eszközével, hogy hassanak a hirdetőkre, hogy náluk hirdessenek. Tv, rádió, nyomtatott és online média, mindenhol ottvannak, beszélnek, sikerorientáltak és szinte állandóan optimisták. Csupa öröm és boldogság egy hirdetési oldal média jelenléte. Gyertek hozzám, hirdessetek nálam, fizessetek nekem, emeltessétek ki a hirdetéseiteket, fizessetek azért, hogy a vevők és a bérlők könnyebben és gyorsabban megtalálják. Egyesek azért is pénzt kérnek, hogy a közösségi oldalaikon „véletlenül” és randomszerűen ajánlják a követőiknek. Azért is pénzt kérnek, hogy különböző extra oldalakon kiemeljék, hírlevélbe bekerüljön az adott ingatlan, blogbejegyzésbe, hírbe, mint a hét legjobb ár/érték arányú, legszebb, szépen felújított, menő lakása, stb. ingatlana.

Bármilyen formában tud ma már egy hirdetési oldal pénzt csinálni egy eladó vagy kiadó lakás hirdetéséből.Csak és kizárólag a hirdető pénztárcáján múlik, hogy mennyit szán erre.

Új építésű társasházaknál ez (sok) tízmilliós bevételt jelent, de egy egyszerű eladó használt lakásnál is jó néhány százezer forintról beszélhetünk. A hirdetési oldalnak teljesen mindegy ki kéri, ki fizeti ezt, a lényeg, hogy fizessen érte.

Ezért lehet könnyedén az, hogy furcsa, nem is olyan biztos, hogy megbízható hírket, közleményeket, interjúkat, egyszóval kommunikációt hallunk és hallhatunk ezektől a hirdetési oldalaktól.

Ki ne látott volna már meghökkentő megjegyzéseket egy-egy közösségi oldalon kiemelt lakáshirdetés fölött. Mintha a hirdetési oldal nem is ugyanazt a lakást nézné, mint a vevők vagy a bérlők. Minden szép, minden jó, minden luxus, minden csodálatos, és minden álomszerű, ha egy hirdetési oldal beszél róla. Egy hirdetési oldal szerint minden kiadó lakás gyorsan kiadható, minden eladó lakás gyorsan eladható. Ma minden jó és ma minden szép, szinte minden tökéletes és egyébként is nem szabad elfeledkezni, hogy mindneki amúgy új lakást szeretne venni.

Az újlakásmánia a hirdetési oldalaknál nem véletlen

Hiába a használt lakások piaca a legnagyobb Magyarországon, bőven 90% feletti a eladott használt lakóingatlanok aránya, óriási marketingköltségekkel dolgoznak a fejlesztők/beruházók, ha új lakásprojekteket akarnak értékesíteni. A hirdetési oldalak így minden lehetőséget megragadnak, hogy népszerűsítsék az eladó újlakásokat, az újlakáspiacról beszéljenek, természetesen leginkább csak pozitívan. Egy újlakás sosem lehet elég drága, elég elcseszett helyen ahhoz, hogy egy hirdetési oldal ne lásson benne fantáziát, ne éreztesse azt, hogy arra óriási a kereslet.

Egy hirdetési oldalnak, mint minden kereskedőnek, minden eladó

A pénz náluk is beszél. A vevők és a bérlők másodlagos és harmadlagos szereplők náluk, bár ha beszélni kell róluk, akkor őket is dicsérik, főleg a látogatottsági statisztikáikkal. Csak ott meg az a bibi, hogy a sok látógatónak több mint 90%-a nem is vevő vagy bérlő. Ezért az a lakáspiaci konszenzus, miszerint a vevők-eladók, bérlők és bérbeadók szerint a lakáspiacunk állapotáért csak és kizárólag a sok rossz ingatlanos a felelős – még a jó ingatlanosok szerint is - talán 2018-ban érdemes lenne ezt újragondolni. Ugyanis ameddig ezzel hitegeti magát az egész lakáspiac, győzködik egymást a szereplők, hogy most már végre valahára tisztuljon meg az ingatlanközvetítő szakma, mert ők a felelősek mindenért, addig a hirdetési oldalak szépen csendben vevőstől, eladóstól, bérlőstől, bérbeadóstól és még ingatlanközvetítésestől, úgy „am Block” az egész magyar médiával együtt, kb. mindenkit az orruknál fogva vezethetnek és még közben ezzel pénzt is kereshetnek, nem is keveset. Ügyes, nagyon ügyes taktika.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Mikor emelhetünk bérleti díjat?

albérletpiac bérleti díj ingatlan marketing 2018 Magyarország Ingatlanműhely

”A jó bérbeadó például azt mondja, hogy őt nem a bérleti díj maximalizálása érdekli, hanem, hogy normális legyen a bérlő.”foglaltuk össze múlt nyáron a biztonságkeresés fontos szerepét a magyar albérletpiacon. Viszont eljön a gondolat, vagy a felismerés minden bérbeadó életében, hogy itt lenne az ideje bérleti díjat emelni, főleg így év elején.

Ez igazán olyan bérbeadókat érinthet, akiknél állandó, fix bérlő van már évek óta. Ők úgy érzik kimaradnak a „jóból”, esetleg azt, hogy túlságosan is jól jár a bérlőjük azzal a kényelmes helyzettel, hogy el nem költözik, mert mindenhol máshol többért tudna csak lakni. A bérleti díj emelése könnyűnek tűnik akkor, ha bérlőcsere van. Elmegy a régi bérlő, meghirdetjük magasabb áron és kiadjuk. Ez az elmélet. A gyakorlatban ez nem mindig pont így sikerül. Ott is szembesülhet egy érdekes kihívással a bérbeadó, amivel annak is szembe kell néznie, aki nem akar bérlőt cserélni, csak több rendszeres bevételt szeretne a kiadott lakásából.

Az egyik bérbeadó már feladta a biztosat a bizonytalanért. Pont azért küldte el a bérlőjét, mert úgy érezte, hogy ő nem akarna neki többet fizetni, így inkább úgy gondolta „könnyedén” lecseréli. A média, sok „szakember” is agitálja a bérbeadókat, hogy nekik áll a zászló, ostoba az a bérbeadó, aki nem él a hurrá optimista albérletpiac lehetőségeivel.

Aki bérleti díjat akar emelni, de közben a bérlőjét is meg akarja tartani, még elveszítheti a bérlőt ennek ellenére is. Ez az első, amit bele kell tenni, abba a képzeletbeli kalapba. Bérleti díj emelés előtt azt kell mérlegelni, hogy a bérlő elmehet-e csak azért, mert emelni akarunk.

Az a feltételezés, hogy máshol is csak drágábban tudna bérelni nem feltétlenül igaz. A bérleti díj mögött ugyanis nem csak a pénz van, hanem a lakások markánsan különböző adottságai is. A bérleti díjak nagyon egyformák, nagyon hasonlóak tudnak lenni, de a mögöttük lévő lakások meg annál különbözőbbek.

Az elmúlt évek bérleti díj emelkedése mögött nem csak általánosan a lakáspiac újraárazását lehet megfigyelni, hanem egy tipikus magyar lakáspiaci jelenséget is. A lakások minősége akkor változik meg elsősorban, ha gazdát cserélnek. Minél tovább van egy lakás egy tulajdonban a leggyakrabban annál kevésbé nyúlnak hozzá. Az elmúlt években sok lakást felújítottak valamilyen formában és minőségben, amit eladtak. Ezek természetszerűleg magasabb bérleti díjért kerülnek vissza az albérletpiacra, mint amennyiért az eladás és a felújítás előtt ki voltak adva.

Az is egy magyar lakáspiaci sajátosság, hogy a bérbeadók ritkábban veszik figyelembe a lakásuk minőségét és életszínvonalát, amikor beárazzák maguknak és nem feltétlenül a bérlőknek. A rosszabb minőségű és adottságú lakások arányaiba véve mindig rosszabb ár/érték aránnyal bírnak, magyarul jóval drágábbnak tűnnek az albérletpiacon a bérlőknek.

A lakások hihetetlenül gyorsan elavulnak. Sokkal, de sokkal gyorsabban a bérlők szemében, mint a bérbeadókéban. Ennek ellenére, ha elkezdik őket kiadni, addig nem akar a bérbeadó komolyabban hozzányúlni, ameddig csak kiadja. Olyan lakásokban, ahol előtte a bérbeadó maga lakott, sokszor pont azokat az időket idézi, csak már több év(tized)es amortizációval együtt, mint amikor a tulajdonosa kiköltözött. Ez évtizedeket is jelenthet egy lakásban.

Mennyi olyan lakást szeretnének még ma is kiadni, amihez a 70-es és 80-as években nyúltak hozza utoljára? Egy lakás kifestése nem felújítás – szögezzük le. De már a 90-es években épült és azóta teljesen magukra hagyott lakások sem feltétlenül versenyképesek az albérletpiacon. Ma már 2018 van, és úgy telt egy 10-20 év a bérlők és a bérbeadók életében, hogy néha teljesen összezavarodnak, hogy mit is jelent a felújított vagy az újépítésű lakás.

Igen, egy 10 éve felújított vagy épített lakás nem felújított és nem is új építésű 2018-ban. Az albérletpiacon mégis könnyedén találkozni ezekkel a megjegyzésekkel egy hirdetésben. A képeken látszik, hogy minden elavult és idejét múlt már, de nem baj, a bérlőket lehet hülyének nézni.

Hülyének is nézik a bérlőket, de az ilyen bérbeadók ritkán érik el a céljukat, vagy inkább egyszerűen csak kudarcot vallanak az albérletpiacon.

Most jutunk el oda, hogy mindegy elküldtük-e már a bérlőt vagy éppen most akarunk vele egyezkedni a magasabb bérleti díj reményében, először is bérbeadóként illik tisztában lenni a lakásunk értékével albérletpiaci szempontokból. Amelyik lakás ugyanis eladható, még nem biztos, hogy kiadható is.

Sok elhanyagolt és korszerűtlen lakás tulajdonosa nem is tudja, hogy az utolsó normális bérlőjét küldte el vagy éppen az utolsóval egyezkedik a magasabb bérleti díjról. Azt hinni, hogy egy lakás mindig kiadható, egy téves albérletpiaci sztereotípia.

Kiadható, csak egy idő után nem pénzért fognak benne lakni, hanem brahiból és balhéból. Jönnek a kimondottan az ilyen lakásokba beköltöző emberek, akiknek senki sem szeretne lakást kiadni. A rossz minőségű és problémás lakások a problémás bérlők elsőszámú piaca.

Az a bérbeadó, aki nem akar költeni a lakására, csak emelni és emelni a bérleti díjon, az végül kiárazza magát az albérletpiacról és ott találja magát, hogy vagy kiadja „ingyenélőknek” és elfogadja a „szívességi lakáshasználók” hátrányait, vagy már inkább meg sem hirdetni és hagyja üresen állni.

Mikor emelhetünk bérleti díjat?

- Ha tényleg pár éve újítottuk fel "normálisan" a lakást vagy pár éve épült

- Ha tényleg van mozgástér a lakás bérleti díjában a lakás életminőségéhez képest.

- Ha a bérlőnek tényleg alternatíva a lakás, még az emelt áron is, anélkül, hogy egy forintot is rá kellene költenünk.

- Ha inkább abban vagyunk biztosak, hogy a bérlő gond nélkül fogadja el az emelést és nem abban, hogy elköltözik egy „jobb” lakásba.

- Csak azért nem feltétlenül emelhetünk bérleti díjat, mert már "régen" emeltünk.

Ha a lakásunk az utolsókat rúgja az albérletpiacon, ha az utolsó bérlőnkkel állunk szembe, aki után vagy el kell adnunk a lakást, vagy pedig fel kell újítani sok-sok millióért (ha egyáltalán van annyi megtakarításunk), akkor kétszer-háromszor-négyszer is gondoljuk meg, hogy feladjuk-e a kényelmes és biztos bérlőt egy bizonytalan és teljesen ismeretlen bizonytalanért.

Az albérletpiacon nincs értékbecslés, de attól a bérleti díjaknak még van értéke. A bérlők pedig szeretik maximalizálni az értéket, amit a pénzükért kapnak.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Társasházak, ahol sem csak a külső számít

társasház közös költség célbefizetés társasházi közgyűlés lakáspiac 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Hamarabb ijedünk meg egy ronda lépcsőháztól, egy háborús hangulatú homlokzattól, mint hogy anyagi problémái vannak egy társasháznak. Az anyagi problémák legtöbbször nem olyan nyilvánvalóak, mint azt először gondolnánk. Egy leharcolt, lepusztult társasházban lehet mindben rendben van, fizeti mindenki a társasház költségeit, de a ház felújítására már nincs keret, a lakók nem engedhetik meg maguknak ezt a beruházását. Mégis ott szinte mindig keressük a közös képviselőt, hogy minden rendben van-e.

Most jöjjön egy olyan társasház, ahol bárki szívesen vásárolna lakást, aki a környéken nézelődik. Az biztos, hogy a közös képviselő lenne az utolsó, akinél érdeklődnénk, mert megelőlegeznénk a bizalmat a ház külső és belső állapota miatt.

A ház évekkel ezelőtt fel lett újítva, kívülről és belülről is. Tetőtér beépítés, új lift, új udvar, a ház régi pompájában tündököl, ragyog. Kívülről és belülről nézve is minden rendben. Kivéve, ha beleolvasunk az utolsó társasházi közgyűlés jegyzőkönyvébe.

társasház közös költség célbefizetés társasházi közgyűlés lakáspiac 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Melyik vevő kéri az utolsó társasházi közgyűlés jegyzőkönyvét vásárlás előtt?

Abból azonnal kiderül, hogy a szép és rendezett ház pénzügyi vitát rejteget. Rejtegetett ezidáig, mert a tulajdonosok most már kénytelenek szembenézni ennek a következményeivel. Jogerősen is fizetnie kell a háznak. Aki mostanában lett tulajdonos, az biztosan tud ilyenkor örülni, hogy kiderül néhány tízezret az ő zsebéből is kivennének, pedig a ház felújításából az előző tulajdonos, az eladó húzott hasznot. Ilyen esetben ez van, be kell nyelni, nem nagyon tud mint tenni az új tulajdonos, ha éppenséggel eddig nem nagyon érdeklődött senkitől arról, hogy a ház pénzügyei hogyan állnak és nemmellesleg esetleg pereskedik-e a ház. Hiszen a jogerős ítéletig ez a ház is mondhatni rendben volt. Bár igazából csak az időt lehetett húzni, az elkerülhetetlent nem lehetett elkerülnie.

Mit tesz ilyenkor egy olyan ház, ahol elvileg a tulajdonosoknak nem kellene, hogy anyagi nehézséget okozzon a plusz teher?

társasház közös költség célbefizetés társasházi közgyűlés lakáspiac 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
"Nagypolgári" életérzés 2018-ban

Mégis csak igen megkérik itt a lakások árát. Az a plusz extra közös költség meg sem kottyanna. Erre mit ad isten, csak nem szavazzák meg. Inkább, elkezdenek azzal trógerkodni, hogy kp-ban szedik be az egész házban a havi közös költséget, mert tudják inkasszálni fogják a társasház számláját. A társasház nagy lelkesen részletfizetést kért, el is fogadta a hitelező, de a tulajdonosok meg egyelőre fontosabbnak tartják a társasház működését. Eddig is csak a látszatra adtak. A ház jól nézzen ki, működjön a lift, lehessen magas adásvételi árakat kérni és persze magas bérleti díjat. Az talán még fontosabb is, mert jó sok bérlő van a házban. Az nem kérdés, hogy a bérlőknek ehhez semmi közük, nekik nem kell fizetni extra közös költséget, csak a normál havi díjat, amiért mostantól kopogtatnak majd havonta az ajtón, történelmi időket idézve ezzel Budapesten. Na igen, a látszat, az a lakáspiacon is sokat számít. Egy szép és jó adottságú háznál nincs okunk gyanakodni. Eszünkbe sem jut jobban beleásni magunkat a társasházi ügyekbe. Pedig mindig legyünk résen vevőként. Az eladók nem fogják beleírni a hirdetésbe, hogy a háznak vannak rejtegetni valói, esetleg szépséghibái.

társasház közös költség célbefizetés társasházi közgyűlés lakáspiac 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Egy társasház tulajdonosközössége néha többet számít, mint a társasház külső és belső állapota

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A magyar építőipar ellentmondásai

építőipar cégalapítások száma megszűnések száma Nemzeti Cégtár 2018 Magyarország Ingatalnműhely

Január 19-e van, de már 215 építőipari céget alapítottak ebben a 19 napban és közben 214 szűnt meg. Munakerőhiányról és még inkább válogatós építőipari vállalkozásoktól volt hangos 2017. 2018 miről fog szólni? Az Olimpiai láng reménye elaludt. Az építőipari cégek száma 2018-ra a Nemzeti Cégtár szerint 50 ezer alá csökken. Nincs mit tenni. Az építőipar tisztul a maga módján. Fogynak a cégek. Évek óta több szűnik meg, mint amennyit alapítanak. Mennyi lehet ezek közül igazán életképes? Nem nagyon tudni, mert a számok szerint évről évre egyre kevesebben tudnak talpon maradni.

A magyar építőipar ma elvileg jó helyzetben van. Hangsúlyozzuk, hogy elvileg, mert ember nincs ebben az országban, aki el tudná dönteni, hogy egy iparág tisztulása tényleg így néz-e ki? De feltehetnénk azt az egyszerű kérdést is, hogy Magyarországnak hány stabil építőipari vállalkozásra lenne szüksége?

A bökkenő az, hogy az építőipar nem stabil. Piaci alapon alig tud működni, állami megrendelésekből él általában. Azok a híres neves közbeszerzések, a szinte mindenki által egyöntetűen nem túl igazságos és költséghatékony közbeszerzések világa mozgatja és irányítja az építőipari termelés különösen jelentős részét. Az meg nem úgy működik, hogy én egy jó cég vagyok, jól végzem a dolgom és az áraim is korrektek. Na igen, az építőipar és a korrektség az két külön fogalom.

Építőipari cégben megbízni olyan érzés, mint kurvába szerelmesnek lenni.

építőipar cégalapítások száma megszűnések száma Nemzeti Cégtár 2018 Magyarország Ingatalnműhely
A magyar építőipar ellentmondásai

A közbeszerzések sötét és átláthatatlan világából a lakásépítések világa sem sokkal barátságosabb környezet

Munkakörülmények, fizetési morál, munkaerő minősége. A nem magyar nyelven beszélő munkaerőn már meg sem lepődünk. Tavaly arról is beszéltek, hogy már importálni kell a munkaerőt az építőiparba. Importálták már azt előtte, mielőtt arról nyakkendősök és jól fésült kígyóbőrképű lobbisták hangosan beszélni kezdtek volna.

Ha a magyar nem hajlandó embertelen körülmények között dolgozni egy EU-s országban, akkor hoznak ide olyat, aki igen. A magyar építőipar már nem feltétlenül a magyar munkaerőtől függ, hanem az importtól.

2018-ban talán majd erről is többet lehet majd hallani és nem csak az építkezéseken, ahol lehet, hogy tolmács nélkül már ma is elvesznénk. A médiában egyelőre még a magyar munkaerőpiaci folyamatokban keresik a megoldást, hogy az építőipar éhségét csillapítani tudja. Egyre kevesebb az építőipari vállalkozás, de egyre éhesebb mind. A magyar bérek úgy is túl magasak már az építőiparnak. Mondjuk ezt előtte is úgy oldották meg, hogy nem fizették ki. Körbetartozással kezelték a nemkívánatos (munka)bérszintet.

Az olcsóbb és sokesetben „igénytelenebb” külföldi munkaerő még nem tudjuk, hogy a körbetartozások módszerének egy alternatívája vagy tényleg tényleg valami új világ kezdete.

Építőpari munkaerő tőlünk is ment nyugatabbra dolgozni azonnal, már a 90-es évek elejétől kezdve. Most meg hozzánk jönnek dolgozni, de nem Nyugatról persze. Az építőipar vendégszeretete is olyan, mint a korrektsége és a stabilitása. Nehezen értelmezhető, mint maga az egész magyar építőipar.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

"Ez az otthonom, nem átjáróház"

családi ház kertes ház ingatlanpiac ingatlan marketing Görbe Nóra 2018 Pest megye Magyarország Ingatlanműhely

Na igen, egész más eladóként megélnünk a vevők érdeklődését, mint mondjuk ingatlanközvetítőként. Az ingatlanközvetítők sem túlságosan kedvelik, ha egy eladó ingatlanhoz csak feleslegesen mennek ki ügyféllel. Az ingatlan tulajdonosa viszont valószínűleg jóval hamarabb fog belefáradni ebbe. „Csak a vevőnek hirdessünk, mert csak a vevőnek eladó” – egy értékesítési filozófiának is felfogható. Kár, hogy Görbe Nóra nem olvasta ezt munkánkat és úgy vágott bele a házának az eladásába, hogy naiv volt. Gyorsan ki is égett, tudtuk meg ma. Pedig hónapokkal ezelőtt még lelkesen mesélt a házról, amiből már akkor kiderült, hogy nagyon egyedi adottságai vannak. Ezzel teljesen tisztában is van az eladó.

Ha eladóként tudjuk azt, hogy a házunk nem tipikus vagy átlagos házvásárlóknak való, akkor egy dolgot azonnal észben kell tartani. Nagyon-nagyon valószínű, hogy egyetlen egy vevőt fog érdekelni a piacon. Az is lehet, hogy az a vevő még nem is kezdett el keresni. Kis túlzással egy ilyen ház 100 ezer emberből egyet, ha komolyan érdekel.

Ez azt is jelenti egyben, hogy nem ne akarjuk belelátni minden érdeklőbe, hogy ő az. Egy ilyen házat, ha havonta egy érdeklődőnek megmutatunk, már sokat mondtunk.

A sok érdeklődő egy ilyen házra csak azt jelenti, hogy rossz a hirdetés, rossz a marketing, becsapja az érdeklődőket, akik egészen mást feltételeznek egy online hirdetés alapján, mint amit utána a valóságban kapnak.

Erre azt halljuk és olvassuk, hogy Görbe Nóra inkább megszüntette az online hirdetést, mert belefáradt az állandó lakásturistákba.

Egy ház minél egyedibb igényeket szolgál ki, annál jobban át kell gondolni annak az értékesítését

- Ha fotózzuk, ha leírást készítünk, de még azt is, hogy mennyire fogjuk előszűrni az érdeklődőket.

- Nem kell ugyanis azonnal megmutatni valakinek egy eladó ingatlant, mert meg akarja nézni.

- Beszélgethetünk vele az igényeiről, hogy mit is keres valójában.

- Küldhetünk további képeket, videót, szinte bármilyen eszközt bevethetünk arra, hogy elvegyük a kedvét a háztól.

Akinek ugyanis sikerül elvennünk a kedvét, őt nem érdekli a ház komolyan.

Egy „problémás” ingatlannál rengeteg energiát és időt spórolhatunk meg magunknak, ha minél reálisabban állunk az értékesítéshez

- Itt nincs helye rózsaszín ködnek, marketing bullshitnek, hogy ez az „álmai otthona”, amit keres.

- Ha tudjuk, hogy Magyarországon kb. 100 embert érdekelhet az eladó ingatlanunk, akkor keresnünk, kutatnunk kell őt, abban bízva, hogy legalább egy belőlük éppen most akar vásárolni.

- A sok érdeklődővel az is a baj, hogy az embernek egy idő után el is megy tőlük a kedve, befásul, unott lesz és érdektelen.

- Ez pedig lassítja, az amúgy is nehézkes és időigényes értékesítést.

Minőségi időtöltésnek kell lennie egy ilyen ház bemutatásának minden percének. Ez pedig nem a mennyiségről szól, nem arról, hogy minél többen jöjjenek el. Pont ellenkezőleg.

Görbe Nóra rá is jött a végére, hogy feleslegesen pazarolta az idejét és az online hirdetés azonnali leállításában látta a gyors tűzoltást.

A hirdetést mi már nem láttuk, csak az említett riportot, amiből azonnal levágtuk, hogy ez a ház nem érdekli a Budapest körül ma nézelődő vásárlók 99,999%-át

Ha mi ebből ezt szűrtük le, akkor azt gondoljuk, hogy egy nálunk sokkal profibb és hozzáértőbb még inkább ezt gondolná. Ehhez képest nem tudjuk, hogy az online hirdetés mit tudott vagy mit nem. Nagyon sajnáljuk, hogy Görbe Nóra egy olyan emberrel nem tudott beszélni a háza értékesítéséről komolyan és nyíltan már hónapokkal ezelőtt, hogy elkerülje ezt.

Néha pont azért érdemes külső, tehát harmadik féllel beszélni egy ingatlanról, mert nem kötik hozzá érzelmek, tárgyilagos és racionális tud maradni.

Ingatlanközvetítőként, ha meglátunk egy ilyen házat, valaki csak azt látja benne, hogy találkozik személyesen Görbe Nórával. Az ilyen ingatlanos annyit ér, mint az ilyen érdeklődő, akit szintén nem a ház érdekl, hanem az eladója. Könnyen előfordulhat, hogy Görbe Nóra abba a csapdába esett, mint sok ismert arc és név. „Bazári majomnak” nézték mindazok az ingatlanosok és érdeklődők, akikkel kapcsolatba kerülhetett. Kihasználták csak. Az ismertség árnyoldala ez, amivel azt gondoljuk, hogy Görbe Nóra részben vagy egészben teljesen tisztában is lehet.

Egy nehezen értékesíthető ingatlannál, ha eladóként nem járunk két lábon a földön, engedjük magunkat és a fülünket kényeztetni, akkor könnyen átjáróház lehet az otthonunk.

Szűrjük meg az érdeklődőket a hirdetéssel, a telefonos és emailes beszélgetéssel. Rossz szokásunk, hétköznapi piaci sztereotípiák itt már nem működnek. Vagyis működnek, ha üvegszálas optikai kábelből vannak az idegeink és nem számít az időnk. Az „okosabbak” más kárán tanulnak. Ez most egy ilyen történet, ami újra és újra megismétlődik a lakáspiacon, csak a nevek, az ingatlanok és a helyszínek változnak.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Bérbeadóként egyenlőnek lenni 2018-tól

bérbeadás albérlet albérletpiac albérlet adózása 2018 Magyarország Ingatlanműhely

Miért fizetnénk adót a bérleti díj után, ha eddig sem tettük? A bérleti díj adóterhe csökkent, jönne az értelmiségi válasz. De kinek csökkentették az adóterhét? Még azok sincsenek tisztában az albérletek adózásával, akik eltöröltek egy teljesen felesleges tételt, nemhogy azok, akiknek fizetnie kellene az adót önbevallás alapon! Az albérletek adózása 10+ éve már nem fix és nem is meghatározható előre. Ez a hétköznapokban azt jelenti, hogy előre egy évben senki nem tudta megmondani mennyit adót kell fizetni egy kiadó lakás után. Most is csak az elméleti maximumot tudjuk, amit egy bérbeadónak sem kell megfizetni.

Tehát nem 15% az adóteher, ha kiadjuk a lakást. Ez ugyanis ott kezdődik, hogy először minden körülmények között az elszámolható költségeket kell figyelembe venni. Legalább 2006 óta így kell már a lakások kiadása után adót számolni, igen, utólag, és nem pedig előre.

Az sem változott, hogy akinek nincs legalább 10% költsége, annak az állam ajándékba adja azt. Ezt hívják fix 10%-os költségátalánynak. A költség azért fontos kérdés az adózásnál, mert először azt kell levonni a bevételekből. Aki eddig sem fizetett adót, annak eddig sem volt erről halvány lila gőze sem. Ahogy arról sem, hogy a bevételeket és a költségeket, pont úgy mint az adót, egy adott év egészére számoljuk. Tehát nem az a fontos, hogy mekkora a havi bevételünk, hanem az, hogy mekkora az éves. Ez sem változott semmit. Előtte, akik tudták, hogy adózni fognak, sokszor megosztották a bevételeket és a költségeket több tulajdonos között. Igen, azt is lehetett. Két tulajdonosnál, osztva minden kettővel és már 2 millió forint éves adóalapnál (=bevételek – költségek) sem kellett nekik plusz terhet fizetni, mert személyenként ez csak 1 milliót jelentett.

Az adóelkerülőket egyáltalán nem érdekelték és most sem érdeklik az adózás szabályai, ismételhetnék újra és újra

Attól, hogy most már teljesen mindegy mennyiért adunk ki lakást, az adót csak egyféleképpen kell számolnia mindenkinek, ez az adóelkerülők fantáziáját nem fogja megmozdítani. Akit eddig is érdekelt, az inkább fizetett. Ha nagyon érdekelte a kérdés, akkor, mint egy jó adózó, tudta azt is, hogy kell a legkevesebb adót fizetni. Az elszámolható költségekre helyezte a hangsúlyt, és nem azon rugózott, hogy mennyi az a %, amivel a végén szorozni kell.

És mint mindenben, itt sem a jobb módú bérbeadók kerülték el az adót. Két okból sem. Egyrészt olyan fizetésük volt/van, hogy őket nem érintette eddig sem a plusz teher. Azt sem tudták sokan, hogy az EHO fizetési kötelezettségének volt egy elméleti maximuma, amit el lehet érni havi kb. bruttó 550 ezres fizetéssel. Ez meg a mai viszonylatban már nem annyira elérhetetlen. Na főleg nem olyanoknak, akik komolyabb ingatlanvagyont halmoztak fel. Nem kell kerülgetni a forró kását. Ha éles határt kellene húzni a biztosan adófizető és adóelkerülő bérbeadók között, akkor az valahol 150 ezer forint körül lehetne meghúzni:

- 100 ezer forint alatti bérleti díjaknál szinte senki nem fizet adót. A legfeketébb albérleti piac. Zsebre megy ott a játék.

- Ahogy távolodunk a 100 ezer forinttól megjelenik az adófizetés, mint bérbeadói viselkedés. De még mindig nem igazán jellemző.

- 150 ezer forinttól felfelé viszont megfordul a trend és kb. 200 ezer forintig szépen nő az adófizetési hajlandóság.

- 200 ezer forint feletti bérleti díjaknál meg szinte már mindenki fizet adót, nem szórakoznak az adóelkerüléssel ilyen szinten.

Az EHO eltörlése így a 100-200 forint közötti albérletpiacra lehet hatással. Sem 100 ezer alatt, sem pedig 200 ezer forint felett érdemi változás nem várható.

Az adóelkerülő, az az önbevallás miatt teszi fel a kérdést, hogy eddig sem vallotta be, most miért tenné?

Mert kevesebbet kellene fizetni? Az adóelkerülés lényege, hogy egy forint adót sem akarunk fizetni. A kevesebb még mindig jóval több, mint amennyit fizetnénk elméletben. És megint ottvannak az adózás szabályai, amit meg kellene ismerni. Ha nem ismerem, akkor meg fizetni kell érte, hogy valakitől megkérdezzük. Akkor meg ugyanott vagyunk. Csak most már nem csak adót fizetünk, hanem még adótanácsadási szolgáltatást is igénybe kell vennünk. Az adóelkerülők nem csak fizetni nem akarnak, hanem egyáltalán az adózással foglalkozni. Bürokratikus nekik ez az egész. Utánajárás, aztán rendezett nyilvántartás a bevételekről és a költségekről, mindenről papír, és még adóelőleget is kell fizetni, majd végül az adóbevallásban kiszámolni, hogy mennyi is az éves adóteher. Macerás ez. Főleg azoknak macerás, akiknek kenyérre kell minden forintja a bérleti díjnak.

Az adóelkerülés úgy csökken, ahogy egyre kevésbé befolyásolja a bérbeadó anyagi helyzetét a havi bérleti díj.

Akik normálisan meg tudnak élni a munkájukból, ők fizetik az adót bérbeadóként is. Akiknek meg nemigazán elég a havi fizetésük, nekik a bérleti díjból adót fizetni olyan, mint havonta bölcsességfogat kihúzni járni. Nem is ebből a szempontból van fontos üzenete annak, hogy most már csak és kizárólag SZJA fizetendő egy kiadott lakás után. Az adóelkerülőkre nem fog hatni. 

Viszont végre megszüntet egy végtelenül ellentmondásos igazságtalanságot, amit még ennyi idő után is irgalmatlanul bosszantó leírni. EHO-t nem kellett fizetni külföldi állampolgároknak és azoknak a magyaroknak sem, akik olyan országban élnek és dolgoznak, amivel van kettős adóztatást elkerülő egyezménye Magyarországnak. Igen, ez azt jelenti, hogy csak azokat terhelte, akik itthon éltek, itthon dolgozotak, itthon fizettek adót a munkabérükből és közben még volt kiadó lakásuk is. A külföldre költöző, itthon a lakásukat kiadóknak nem kellett EHO fizetni általában. Ezzel is ösztönözte a magyar adórendszer a külföldre költözést, mert a kiadó lakásából adott esetben több pénzt csinálhatott, mint aki itthon maradt és úgy adott ki lakást.

2018 januárjában a bérbeadott lakások adójogszabályai előtt most már végre valahára egyenlőek lehetünk. Szégyellje magát a magyar állam, hogy ennyi időbe telt az, hogy egy Magyarországon élő magyar állampolgárnak ugyanolyan jogai legyenek bérbeadóként, mint minden más Magyarországon bérbeadó embernek.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Senki lakására

lakásárak infláció 2018 Magyaroszág Ingatlanműhely

2017-től újra van infláció. Igaz, senki inflációja ez, ahogy csúfolják, mert ennél gyakorlatilag mindenki magasabb áremelkedést érez, de az egy másik történet. 2014-2016 között még ennyi mérhető infláció sem volt. Amikor a (bank)betéti kamatok nem értelmezhetőek egy átlagember számára és hitelkamatok is olyan alacsonyan vannak, hogy egyesek még kimondani is furcsának érzik, na akkor minden mért infláció számíthat, hatással lehet ránk, a gondolkodásunkra. Csak egy picit másképp.

Azt már nagyjából mindenki elfogadja, hogy a lakáspiac 2016-ban veszített a lendületéből és ez 2017-ben sem változott. Ettől függetlenül azt gondolnánk, hogy sokminden miatt lehet ingatlant venni. Mondjuk azért is, hogy a pénzromlást így kerüljük el. A lakásárak növekedéséről „minden étkezőasztalnál” tudnak. Pont ezért racionális döntésnek tűnik, hogy az infláció elől menekülhetnénk ingatlanba is. Vannak ennek hagyományai is nálunk. 20 éve, az első modern értelembe vett lakáspiaci boom kezdetén divat volt a felesleges kp-t lakásokba tenni. Ma viszont már nem divat. Feltehetnénk a gyors kérdést, hogy miért? A pénz az pénz. Mi értelme van a bankban tartani, ha a pénzromlás miatt a forint nem egyre többet, hanem inkább egyre kevesebbet ér?

Az egyik nyilvánvaló ok, hogy van az az infláció, amit tolerálunk. Pár százalék infláció miatt még nem rágjuk le a körmünket. A bérek is dinamikusan nőnek, a megtakarításaink is tudnak ilyenkor hízni, amiért főleg jobban toleráljuk az inflációt. 20 éve ez sem így volt. Azt is leszögeznénk már most, hogy a bérek sosem tudnak elég gyorsan nőni, mi emberek, tömeges azt mondjuk, hogy most már a bérünkkel ki vagyunk békülve. Az életünk gyorsabban drágul, mint ahogy a bérünk növekszik. A vágyaink, a fogyasztásunk nem feltétlenül egyenesen arányosan nő a bérünkkel. Általában a fogyasztásra, akár ezen belül lakásvásárlásra mindig úgy érezzük, hogy egyre több és több pénzre van szükségünk.

A lakásvásárlás a legtöbbünknek inkább fogyasztás, mint befektetés. Érzelmi döntés, mint egy szép autót venni. A függetlenség, a szabadság, az önállóság jelképe mind a saját lakás és a saját autó is Magyarországon.

A lakással az a szerencsénk, hogy nehéz nullára csökkenteni az értékét. A pénzünk a lakásunkban nem veszik el, ezért is jó saját lakásban élni és nem bérleti díjat fizetni – érvelünk sokszor. Viszont van itt valami, amiről képesek vagyunk elfeledkezni.

lakásárak infláció 2018 Magyaroszág Ingatlanműhely
Senki inflációja

Ha az infláció senki inflációja, akkor a lakásárak miért lennének mindenki lakásárai?

Pont a mi lakásunkra a lakáspiaci folyamatok nem biztos igazak. Így jön a képbe az infláció. 1 éve már inflációval élünk, de nem aggódunk, mert a lakásárak növekedése ebben az elmúlt 1 évben az infláció többszöröse volt, legalábbis ezt mondják. Na igen, de mi van akkor, ha nem?

Mi van akkor, ha a mi lakásunk ára nem változott az elmúlt egy évben egy forintot sem?

Azt mondják ez lehetetlen? Ilyen nincsen, mert minden lakás ára egyszerre nő vagy csökken. Mi meg azt mondanánk, hogy ilyen nincs. Vannak szerencsésebb lakások, akik a sor elején vannak és vannak, akik a sor végén és vannak olyanok, amit nem is akarnak annyira megvenni. Hosszú az a sor, és hogy a mi lakásunk hol van a sorban, azt nem nem feltétlenül tudjuk az „étkezőasztalnál ülve” megmondani.

Azt már látja nagyjából mindenki, hogy az elmúlt 2 évben a vevők azért nem taposták egymás lábát, hogy vásárolhassanak. Általános igazság a lakáspiacon, hogy általában azt árulják, amit nem keresnek a vevők és azt keresik a vevők, amit éppen nem árulnak. 2016-tól kezdve a vevők válogatósabbak vagy óvatosabbak lettek?

A lakásárnövekedésről szóló híreket ugyan úgy élik meg az eladók, mint a vevők?

Egyértelmű, hogy nem. A vevőkben sokkal hamarabb merül fel a kérdés, hogy az „Én potenciális lakásom ára tényleg tovább nőne?”. Az eladók viszont szentül meg vannak győződve, hogy az ingatlanuk évről évre többet ér. Ha sikerül azért az árért eladni, mint gondolták, akkor igazuk van. Ha nincsen igazuk, mert úgy érzik, hogy ennyiért 2 éve is eladhatták volna, akkor már mindjárt kiderül, hogy most éppen miről is beszélünk.

A lakásárak növekedése ugyan úgy infláció, senki inflációja

Egyre többet kell fizetni „ugyanazért a lakásért”, és ha mi lakásunk nem ugyanaz, hanem egy másik? A vevők és az eladók inflációja lenne a lakásárak növekedése? Kötve hisszük. Az biztos nem a közös nevező. A lakáspiacon az is általános jelenség, hogy több eladó és több vevő van jelen, mint ahányan egy évben üzletet tudnak kötni. Attól, hogy valaki fizetőképes, még nem biztos, hogy tud vásárolni, mert az érzelmei is irányítják. A vevők valószínűleg jobban aggódhatnak a jelenlegi lakáspiacon az „étkezőasztalnál” ülve is, mint az eladók. Attól, hogy valakinek eladható lenne a lakása, még nembiztos, hogy meg is veszik. De emiatt még nincs aggodalom a lakáspiacon, mert az eladók önbizalomtól duzzadnak, szinte simogatják őket a lakáspiaci hírek, pedig  2017-ben is kevesebb, mint az ingatlanok 4%-a cserélt gazdát.  Közben annak a kevesebb, mint 4%-i  lakásnak is az árnövekedése lassul, a vevők pénzének az értéke meg romlik 2017 óta. Ez sem egyformán és ez sem ugyanúgy és ugyanazt jelenti, de 2018-ben tovább folytatódnak ezek a folyamatok. Egy „étkezőasztal” mellett meg egyre nehezebb megítélni, hogy melyik kinek a barátja és kinek az ellensége.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Kell egy ház

agglomeráció kertes ház családi ház ingatlanpiac légszennyezés Pest megye Budapest Magyarország Ingtlanműhely

”Oda lehet költözni és ott lehet családként élni, ahol van ingatlan családoknak. Pest megyében a legnagyobb átlagos alapterületű ingatlanok vannak egész Magyarországon. Budapest közvetlen vonzáskörzetében sokan építkeznek, sokan vásárolnak újszerű vagy teljesen új építésű házat. Pest megyében pont fordítva van, mint Budapesten. Alig több mint egynegyede a lakásoknak 1 vagy 2 szobás, addig Budapesten meg a duplája.” – írtuk a 3 gyerek, 4 kerék és 5 szoba műhelymunkánkban fél évvel ezelőtt.

Budapest a családoknak egy idő után megfizethetetlen. Húzzunk egy egész nyilvánvaló értékhatárt valahol 50 millió forint körül. Aki megnézi, hogy mit kap ennyiért Budapesten és mit körülötte, azt egyre jobban elkezdi csábítani Pest megye Budapesthez igen közel eső részei. A budapesti lakást eladva elég önerőt jelent ahhoz, hogy egy icipici hitellel megtámogatva (Megjegyzés: lehet, hogy családon belül is kivitelezhető összegről beszélünk), vagy akár anélkül, hogy egész újszerű házat vegyenek vagy egyszerűen építkezzenek. A használt családi házak piaca ugyanis tele van buktatókkal. Körülményesebb házat eladni és venni is, mint egy társasházi lakást, maradjunk annyiban. Aki már kipróbálta, az tudja miről beszélünk.

A kiköltözés viszont nem csak játék és mese

Amivel először szembesülhetünk, hogy két autó nélkül nem nagyon érdemes Pest megyébe költözni Budapestről. Autó nélkül gyorsan számkivetettnek és a világból teljesen kirekesztettnek érezhetjük magunkat. A tömegközlekedés fogalma egész mást jelent Budapesten belül, mint azon kívül. A közel van a buszmegálló, a vasútállomás maximum autóval értelmezhető távolságokká válhatnak. A család bármelyik tagja akar elindulni otthonról vagy hazamenni, hamar kiderül, hogy autó kell hozzá. Ezért kell a két kocsi.

Egy picit el is időznénk az infrastruktúra hiányosságain vagy túlterheltségén. Budapest minden részét sem biztos, hogy autókra tervezték, főleg nem olyan sokra, hogy másodpercenként menjen el rajta autó csúcsidőben. Már Budapesten belül is több kerület és városrész szenved a lakosságszám növekedése mellett az ezzel járó autósforgalom növekedő terhével is. Az emberek jönnek, házakat építenek, beköltöznek, de nem lesz több utca, nem lesz szélesebb az út. Az adott infrastruktúrára pár év alatt vagy egy évtized alatt az előző forgalom többszörösével szembesülhet. Ez nem csak dugókat jelent, lassabb közlekedést, hanem olyan kis utcák és elviselhetetlenül átalakulhatnak, ahol előtte alig járt autó.

A kiköltözők többsége arra fel van készülve, hogy a Budapestre bevezető utakat még mindig nem a csúcsforgalom terhelésére tervezték. Azt már kevésbé veszik számításba, hogy a kistelepüléseket sem arra tervezték, pedig a kiköltözők többet fognak autózni ott is.

Muszáj nekik, mert a gyereket vinni és hozni kell, bevásárolni, de még a nagyi sem tud tömegközlekedéssel eljönni. Vagy ő is vezet, vagy elé kell menni és vinni/hozni. Főleg azért is, mert aki kiköltözik Budapestről, az attól még Budapestre akarja a gyerekét járatni nem csak iskolába, de még óvodába is.

Szóval azoknak a pároknak, akiknek csak egy kocsijuk van, mindjárt betervezhetnek egy másikat is, ha a budapesti agglomerációban képzelik el a jövőt. Még mindig megfizethetőbb, mint egy budapesti családi ingatlan, az biztos. Csak nem árt figyelembe venni ezt a járulékos költséget is.

A kiköltözés másik egyik szó szerint érezhető dilemmája a téli levegő 

Aki fűtési időszakban nézelődik, az a vidéki levegőt biztosan nem fogja tisztábbnak érzeni. Már Budapest külvárosaiban, ahol nem gázzal fűtenek és nem is távfűtéssel, megcsapja az ember orrát a „tél szaga”. Nem csak fűtjük, mérgezzük is az utcát című műhelymunkát közel egy éve írtuk. Muszáj volt felhívni a figyelmet, hogy mekkora önbecsapás a tiszta levegő illúziója. A légszennyezésért nagyon nagy részben a fűtési szokásaink a felelősek.

Ahol nem mérik a levegő minőségét, az nem azt jelenti, hogy tiszta. Az orrunk nem hazudik. 12 hónapból 6 hónapos fűtési időszakot jelent Magyarországon. Az év felében szokatlanul nagy terhelést jelenthet a komoly légszennyezés.

A budapesti levegő mérgező, legalább akkora városi legenda, mint a friss vidéki levegő. Vannak, akik ezt jobban tolerálják, mások kevésbé. Évente ebbe viszont elég sokan bele is halnak végül.

Az biztos, hogy a téli levegőnek köze sincs az egészséghez, ami nem azt jelenti, hogy Budapesten minden rendben lenne a levegővel. Csak annyit, hogy Magyarországon nem Budapesten a legrosszabb a levegő télen.

Akik az elmúlt hónapokban nézelődtek vagy még csak most kezdik a Budapest körüli ingatlanpiaccal az ismerkedést, főleg a családi házak piacán, ők tudatosan vagy a tudatalatt fogják pro és kontra is számításba venni a számukra elfogadható előnyöket és hátrányokat.

Semmi sem olyan könnyű döntés. Elhagyni Budapestet a minőségibb lakásviszonyok miatt csak a patikamérleg egyik oldala. A másikban már egyéni preferenciák vannak. Preferenciák, amiért hajlamosak vagyunk a kiköltözés mellett dönteni. Sokkal szívesebben lakunk ugyanis egy szép kertes házban és tudomást sem veszünk a környezetünk infrastrukturális gondjairól vagy a légszennyezettségről. Elvégre is a vidéki levegő a fejünkben mindig friss és tiszta, ott a madarak csak csiripelnek. Legyintünk az oktatási vagy az egészségügyi hiányosságaira. Kit érdekelnek Pest megye településeinek bölcsödéi, óvodái, iskolái, ha Budapesten minden megvan. A Budapestről kiköltözés általában nem azt jelenti, hogy elhagyjuk Budapestet. Csak egyszerűen kell egy ház, egy szép ház, ahová haza mehetünk munka után.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Miért ilyen drágák a lakások az átlagbérhez képest?

lakásárak lakáspiac lakáspiaci forgalom 2018 Magyarország Ingatlanműhely

2018 a hazugságok éve a lakáspiacon. Kíméletlenül önteni fogják ránk a szereplők az érdekeiktől vezérelt féligazságaikat. A lakáspiaci ciklus 5. éve ez. 2014-ben, az első évben, elkezdődött a lakáspiac feltámadása. 2018-ban már nem beszélhetnénk úgy a lakáspiacról mint 4 évvel ezelőtt. Az 5. évre nyilvánvalóvá vált, hogy a nagy kereslet elmarad a lakáspiacról.

Ha visszanézünk, a nagy törés 2016-ban történt. Sokkal jobb évet vártak a lakáspiacon, szinte minden szereplő túlértékelte az akkori piacot. Miért? A lakásárak miatt. A lakásárak robbanásszerű növekedése miatt mindenki azt gondolta, hogy a kereslet is robbanásszerűen nő. De nem nőtt.

Így nem maradt más téma, mint a lakásárakról és azok növekedéséről beszélni. Évek óta ez megy már, hogy nőnek a lakásárak, akkor minden rendben van. A lakáspiacon a lakásárak növekedési üteme is csökken. Pont 2016 első negyedéve óta. Micsoda véletlen!

Nem, nem véletlen. A lakáspiaci keresletről beszélgessünk egy kicsit:

Elméletben minden magyar lakásvásárló, de a lakáspiac mégsem tízmillió magyar lakáspiaca.

Ez nem csak azért van, mert nem csak magyarok vásárolnak lakásokat. Induljunk ki abból, hogy lakóingatlant hányszor vásárolunk az életünk során. Az 1-2 vásárlás/építés lenne a legnépesebb csoport. Hány magyar vásárol életében háromszor vagy többször lakóingatlant? Amikor nagy gáz volt a magyar lakáspiacon, akkor éveken keresztül kb. 90 ezren vásároltak lakásokat. Ma, amikor elvileg Kánaán van a lakáspiacon, akkor meg kb. 150 ezren. Nem vagyunk már tízmillióan, tudjuk jól, de viszonytani még lehet hozzá:

- A sötét években kevesebb mint 1%-a a magyaroknak vásárolt lakóingatlant.

- Az „új aranykorban”, meg 1,5%.

- Vagyis 2014 előtt 99% nem vásárolt lakást, ma meg 98,5% nem vásárol.

Ezek elég beszédes számok, mindenféle hókuszpókusz nélkül. Láthatóan nagyon kevés magyart érint a lakáspiac egy évben. Azonnal hozzá is tesszük, hogy sokkal több embert érdekel. Attól, hogy nem vásárolunk, még szeretnénk mindig jobb és szebb ingatlanban élni. A lakáspiacon vevőként megjelenők száma és csak a bámészkodók  között óriási a különbség. Beszéltünk róla már néhányszor, főleg, amikor a hirdetési oldalak ámítják magukat meg minket, hogy milyen sokan nézegetik a hirdetéseiket.

A lényeg meg az, hogy hányan vásárolnak, nem az, hogy hányan nézelődnek a lakáspiacon. Az elmúlt 4 év tanulsága ez lehetne. De nem ez lesz 2018-ban, hanem az, hogy tovább nőnek a lakásárak.

A hirdetési oldalak is erről fognak beszélni, nem arról, hogy úgy leszállt a köd a lakáspiacra, mint ma reggel Budapestre. Az orrunkig alig látunk, nem hogy tovább.

Ettől még megérthetnénk azt, hogy ha ma Magyarországon 98,5%-unkat nem érint a lakáspiac 2018-ban, akkor mi köze lenne a lakásáraknak az átlagfizetéshez?

- Ha így tesszük fel a kérdést, mindjárt egyértelmű, hogy nem az átlagemberekről szól a lakáspiac.

- Ha valójában róluk szólna, akkor sokkal nagyobb lenne a lakáspiac és sokkal több embert érintene.

Fel is tehetnénk a kérdést, hogy volt-e már nagyobb a magyar lakáspiac?

- Persze, hogy volt. Azokban a régi szépidőkben már képzeljék csak 97,5%-unk nem vásárolt lakást egy évben.

- Azt lehetne mondani, hogy a magyar lakáspiac a magyarok 1%-2,5%-át érintheti évente.

Ebben bizonyára közrejátszanak a lakásárak, meg az a magyar szokás, hogy nem veszünk gyakran lakást, nem költözünk, a lakásbefektetők meg minden évben bőven beleférnek a lakásvásárlók 1%-2,5%-os táborába. Nem osztanak nem szoroznak.

Ezek után könnyen belátható, hogy az átlagfizetéseknek semmi köze sincs a magyar lakáspiachoz

Aki akar és képes vevőként belépni a piacra, az élete során egyszer biztosan belép. A további belépések közül a második, még a valószínűbb. A többire már nagyon-nagyon kevés az esély a mai Magyarországon. Akik vásároltak 2014-2017 között, az elmúlt 4 évben, rájuk már nem nagyon lehet számítani vevőként. Természetesen mély tisztelet a kivételeknek, akik csak erősíthetik ezt a szabályt. Az új vevők "tömegeit" sem az átlagmagyarok és az átlagfizetésből élők között kell keresni. Már így utólag a kérdést is arrogánsnak érezzük, sértőnek, elnézést is kell kérnünk, hogy feltettük. Nem tehetünk róla, sajnos a lakáspiaci ciklus 5. évében már egyre diszkomfortosabb a lakáspiacról igazat mondani.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ingatlanműhely

blogavatar

Ingatlanpiac meztelenül - így kell dobozon kívül gondolkodni. Önképzőkör, ahol a hírekben az igazságot mutatják, nem a biztonságról beszélnek. A blogot az élet írja.

Vélemények