Haladjunk a "korral"!


lakáspolitika családpolitika munkaerőpiac foglalkoztatottság nyugdíj lakáspiac ingatlanpiac 2018 Magyarország Ingatlanműhely

A jövedelmi viszonyaink és az életkörülményeink nagyon szorosan összefüggnek. Ha életkörülmények, akkor ingatlan. Mutasd meg hol és hogyan élsz, én meg megmondom ki vagy – megadva az aktuális alaphangot. Az ingatlanok építése, vásárlása és felújítása is valamilyen szinten korhoz kötött. Túl fiatal vagy túl idős valamihez – halljuk igen gyakran és még el is fogadjuk, akármilyen butaság is. Egy ország lakáspiaca számára ezért döntő lehet a korösszetétel, a demográfiai folyamatok. Ha egy társadalom elöregszik ( = kevés a gyerek), az néhány évtized alatt egész más gondolkodást vár el a tagjaitól, mint előtte. Nálunk eljött az idő a másképp gondolkodásra például a korról és a korral kapcsolatos minden sztereotípiáról. Előítéletesek vagyunk a korral szemben. Azt gondoljuk, hogy egy bizonyos kor felett nincs is értelme az életnek. Gyűjtünk a temetésre, készülünk a halálra, vegetálunk, mert minek is tervezni bármit is "arra a kis időre".

Az idős kor relatív, mint minden más

Nagyon-nagyon relatív. Nem mindegy ugyanis, hogy az idősödő ember mennyire marad aktív, vagy lesz mellőzött. A „házinéni” képe, még mindig ott van a fejekben, ugye? Milyen fontos tud lenni a lakáskiadásból származó havi rendszeres bevétel. Ez lehet egy örökölt lakás, lehet kemény munkával megvásárolt is. Teljesen mindegy.

Az a nem mindegy, hogy a havi plusz jövedelem „kenyérre kell”, vagy megtakarítás lesz belőle. A mai magyar albérletpiacon több a „kenyérre kell” bérbeadó, mint az, akinek egyáltalán nem befolyásolja a kiadott lakás bevétele az életszínvonalát.

Sok minden tesz minket emberré és különböztet meg minket a körülöttünk és velünk együtt élő élőlényektől. Például az is, hogy nekünk, embereknek nagyon kevés az, hogy legyen mit ennünk és legyen hol aludnunk. Ezt mi emberek csak vegetációnak éljük meg. A vegetáló embernél meg kevésbé káros van egy társadalom számára. A vegetáló ember nem csak a környezetére káros, de még saját magára is. Tehát az ember megélhet a jövedelméből ( = vegetálhat), amitől még egyáltalán nem biztos, hogy jól is él.

Jaj, de nagyon relatív a jó élet is!

Egy biztos, a jó élethez az embernek hasznosnak kell éreznie magát, amiért van értelme felkelni, lefeküdni, ami motiválja, ami hajtja, ami erőt ad, ami halhatatlanná teszi. Ha nem is örökre, de évekre…évtizedekre. Sok minden múlik azon ki meddig végezhet munkát, lehet aktívan, hasznos része a társadalomnak. Évtizedekkel ezelőtt generációk menekültek a munkából az állami gondoskodás rendszerébe, amit csak nyugdíjnak hívunk. Kényszerből, rossz szokásból, igazából teljesen mindegy is. Ezzel együtt nem csak a munka világából zárták ki magukat, hanem sokszor végleg lezárták az ingatlanügyleteiket is. A nyugdíjból mindig meg lehetett élni valahogyan, az egy teljesen másik kérdés, hogy milyen szinten. Új ház építése, új lakás vásárlása, komoly felújítás és átalakítás nem a nyugdíjasok terepe - gondoljuk még ma is ( = kisnyugdíjasok). Miközben nem vesszük elég komolyan az elöregedő és fogyó társadalommal járó változásokat. Ilyen változás az, hogy az idősebb kor nem egyenlő a munkaerőpiaci folyamatok elutasításával. Az egészségi állapot, a változásokhoz alkalmazkodni tudás már viszont igen ( = az oktatás és az egészségügyi szolgáltatások színvonala nem elhanyagolható).

Igen, egy elöregedő és fogyó társadalomban az egészségi állapot és annak minél jobb szinten tartása kulcskérdés gazdaságilag:

- Határozottan felértékelődik az egészséges(ebb) társadalom szerepe a több fiatalt vitában.

- A fiatalok a jövő – mondogatják.

- De ha nincs elég fiatal, akkor szembe kell nézni azzal a kérdéssel, hogy az idősek meg még nem a múlt, hanem a jelen.

Az egészséges ember a jövő!

Ezért készítettük el ezt a grafikont az utóbbi 20 év foglakoztatottsági folyamatairól, mert a gazdasági aktivitás és a lakáspiaci aktivitás között van összefüggés.

Egy ember minél inkább aktívabb életet él, annál biztosabb, hogy a lakáspiacon vásárol, felújít vagy épít, a korától teljesen függetlenül.

Azt szinte minden magyar kívülről fújja, hogy rekord számú ember dolgozik ma Magyarországon. Nem elfelejtve azt, hogy a munkabérből ma sem könnyű megélni. Élni lehet, de igazán jól megélni keveseknek sikerül. A nyugdíj és a munkabér így kapcsolódik össze. A nyugdíjból is csak élni lehet, jól megélni egyáltalán nem, legalábbis nem a széles tömegeknek ( = kisnyugdíjas). Ezt jól mutatják azok a folyamatok, amik kiolvashatók 20 év távlatából.

Ma már több 60-74 éves aktívan dolgozik, mint 15-24 éves

Látványos növekedésről beszélünk, ami nem csak azért van mert változtak az elmúlt 20 évben a nyugdíjba vonulás feltételei. Maga a magyar társadalom is szépen felismeri azt, hogy a nyugdíjjal nem lehet megelégedni. Az egy jövedelemi forrás bizonyos kor felett, de nem lehet az egyetlen és kizárólagos jövedelme az embernek, ha képes és tud is dolgozni.

Az öregedő és fogyó társadalmak, mint a magyar, már elkezdtek alkalmazkodni ahhoz a tudathoz, amit röviden és tömören úgy fogalmazhatnánk meg, hogy az élethosszig tartó munka világa.

lakáspolitika családpolitika munkaerőpiac foglalkoztatottság nyugdíj lakáspiac ingatlanpiac 2018 Magyarország Ingatlanműhely
Nagyításhoz kattintson a képre!

Már csak a fiatalok nem tudják eltartani az időseket, amiért szomorú látvány, hogy az 55-59 évesek foglalkoztatottsága 2014 óta csökken.

A mukaadók hozzáállásán is változtatni kellene, hogy haladjanak a "korral"! 

Az időseknek magukat is el kell tudni tartani - nem kell kiszolgáltatottoknak lenniük például az állami nyugdíjnak - amire egész életükben készülni kell (= nem önpusztító módon élni) és kifogásokat keresni (= áthárítani a felelősséget), a korukra hivatkozni. A kisgyerekek és az idősek dicsekednek ma még a korukkal – ami mind a két esetben inkább mosolyt csal az arcokra és nem feltétlenül tiszteletet ébreszt. Nem azt mondjuk, hogy ma ne létezne a korábbi mentalitás, a munka világából menekülés és a nyugdíjfüggőség. Létezik, amíg a piramisjáték fenntartható.

Az állami nyugdíjrendszer ugyanis egy valódi piramisjáték

Mindig az új belépők (az aktívak) fizetik a kilépők (a passzívak) nyugdíját. Jelenleg nagy hálával tartozik a magyar társadalom a „Ratkó-unokáknak”, a mai 40 éveseknek, akik vállukon viselik a terheket. Látható, hogy ők a legnépesebb aktív korcsoport. Ez a korcsoport volt és van a lakáspiacra is legnagyobb hatással.

2000-es évek óta folyamatosan a 70-es években születettek jövedelmi viszonyaitól és döntéseiktől függ a lakáspiac is. Ahogy idősödnek, ahogy döntenek, úgy változik a lakáspiac. Tehát, ha hasonlóan a szüleikhez vagy a nagyszüleikhez, távol maradnak és nem lépnek újra és újra vissza a lakáspiacra, akkor annak olyan következményei vannak, mint csökkenő adásvételszám, kevesebb új építésű családi ház és új társasházi lakás.

Nekik már így is úgy is mindegy, hogy mennyi a nyugdíjkorhatár. Már a mai 40 évesek sem építhetik az idős korukat állami nyugdíjra. A fiatalabbak pedig már tudomásul is vették, hogy őket senki sem fogja eltartani.

Az öngondoskodás is költség, ami a lakásvásárlástól vonhat el forrásokat, nyomás alá helyezve így az ingatlanpiacot:

Hiszen ma már nem csak lakásra, hanem idősebb korunk finanszírozására is gyűjtenünk, spórolnunk kell. Ez alapjaiban változtatja meg a lakáspiaci folyamatokról eddig alkotott véleményünket.

Újlakáspiac = struccpolitika

Ostobaság, de újra és újra hallani, hogy például az új építésű lakóingatlanok számát a már megépült ingatlanokéhoz viszonyítják. Azt mondják, hogy évente a lakóingatlanok 1%-ának kellene új építésű társasházi lakásnak vagy családi háznak lenni. Ez nagy hiba lenne ( = erőforrásaink pazarlása) egy elöregedő és fogyó társadalomban. Itt inkább sokkal jobb egészségügyi/egészségjavító/egészségmegőrző és oktatási/képzési intézményrendszerekre (= infrastruktúrára), jobb levegőre és vízre, ételekre, az emberi életet és egészséget védő szolgálatások fejlesztésére lenne nagy szükség.

Nem csak az embereket, a lakáspiacot is beteggé teszi, ahogy most gondolkodunk az erőforrásaink felhasználásáról.

Itt, Magyarországon is, sokkal inkább számít a gyerekvállalás és az aktivitás ( = munka világához tartozás). A lakáspiac szempontjából sem teljesen mindegy mennyi gyerek születik.

Már látni, hogy hiába a rekord szintű foglalkoztatottság, a 30-as korosztály foglalkoztatottsága trendszerűen csökken Magyarországon.

A 30-39 év között lévő aktívak számának csökkenéséről ma még nem beszélünk. Pedig lakáspiaci szempontból sem lényegtelen aspektusa éppen kézzelfogható a mai lakáspiaci folyamatokban. Az állam nem véletlenül hátrált ki az új építésű társasházak piaca mögül például a kedvezményes lakásáfa megszüntetésével. Gyakorlatilag semmi érteleme egy olyan lakáspiaci szegmenst támogatni, amire nincs is igazi társadalmi igény. Rétegtermék egy öregedő és fogyó társadalomban, amit illene így is kezelni. Szűk réteg igényeinek felel meg, miközben az államnak tömegigényeket kellene figyelembe vennie, amikor a lakáspiacról gondolkodik, szabályoz és beavatkozik.

Az új építésű társasházi lakások világa klasszikusan a 30-as korosztály terepe lenne:

- Ha az aktivitásuk csökken a munkaerőpiacon, akkor biztosra vehetjük, hogy csökken a lakáspiacon is.

- Ez nem csak a vásárlásra, de még a bérlésre is kihatással van.

- Lakást venni kiadásra sem feltétlenül kifizetődő egy elöregedő és fogyó társadalomban.

- Ez szintén egy olyan rossz beidegződés, amivel illene 2018-ban szembenézni.

- Egyébként is a saját lakáshoz jómódú szülőkre vagy jólfizető állásra ( = fizetésre) + takarékoskodó mentalitásra van szükség.

- Az egyik miatt nagyon kevés ideig van a bérlő piacon, a másik miatt pedig a lehető legolcsóbb megoldást keresi, sokszor inkább a piaci viszonyokon kívül, munkahelyi, baráti és családi segítséggel.

Általában azok élnek meg ma is jól a fizetésükből fiatalon, akik az első lakásukat „ajándékba” kapták

Amikor már év(tized)ekig takarékoskodni kellett, majd hitelt felvenni, ott a munkabért szépen lassan felfalják a növekvő lakhatási költségek, akár röghöz kötve a fiatalt. Ez elől menekülés, egérút a kivándorlás - jegyeznénk meg gyorsan elmerengve a nemzetközi foglalkoztatottság határokon átivelő jelenségéről, az agyelszívásról.

Egy ingatlan fenntartási ( = rezsi) költsége mindig elenyésző marad egy lakás megszerzésének költségeihez képest. Rezsicsökkentés ide vagy oda, de lakásárcsökkentésről még álmodni sem lehet. Az állam a lakásárakat leginkább csak növelni tudja, csökkenteni nem igazán a jelenlegi piaci környezetben és klasszikus eszközökkel, megközelítéssel.

Építést, vásárlást, felújítást lehet egyáltalán úgy államilag támogatni és ösztönözni, hogy az ne jelenjen meg az ingatlanárakban?

Egy öregedő és fogyó társadalom teljesen aktuális kérdése. Hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy tudjuk rá a választ. Az viszont szinte bizonyos, hogy a lakhatást is az állami (ön)gondoskodás részének kell tekinteni a jövedelemi viszonyok és a lakhatási körülmények szoros kapcsolata miatt ( = a fenntartható munka világához nem csak versenyképes vállalkozásokra, hanem versenyképes munkavállalókra is szükség van, versenyképes jövedelmekkel és kiváló lakhatási körülményekkel). Ez nem valósulhat meg felelősen gondolkodó és gondoskodó állam nélkül, ami nem csak a vállalkozásokat, hanem a munkavállalókat is különleges figyelemben és elbánásban kell tudnia részesítenie. Máskülönben a piramisjáték összeomlik, mert valójában az aktívak – legyenek munkáltatók vagy munkavállalók – tartják el az egész országot. Egymásból élünk és nem pedig egymáson élősködünk szemlélet is egy érdekes morális aspektusa az élethosszig tartó munkának a gazdasági és szociológia előnyök mellett.

Forrás: KSH

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Buszlakás

buszlakás lakókocsi otthon szabadidő Jessie Lipskin USA Ingatlanműhely

Van az a vonat, ami már elment, de van az a busz, amit még nem késtünk le. Keressük a boldogságot egész életünkben, pedig igazából csak a biztonságra vágyunk. Ha biztonságban érezzük magunkat, akkor boldogok vagyunk. Minél inkább biztonságban érezzük magunkat, annál inkább boldogság az élet. Egy vonaton talán sosem érezzük magunkat biztonságban. Na és egy buszon? A kérdés nem költői. Kb. 10 hónnappal ezelőtt lehetett először olvasni egy manhattani nő lakóbuszus történetéről. A Lakáskultúra puritán cikke nem zavarta fel az állóvizet. Nem járta körbe a magyar médiát. Most kereshetnénk arra is a választ, hogy miért. És miért is ne!

Nálunk a lakhatás a röghöz kötöttségről szól, minden negatív felhang nélkül

Nálunk lakni valahol egész mást jelent. Ahogy a lakásbérlés is csak átmeneti megoldás lehet, kizárt a magyar társadalom számára, hogy a saját tulajdont feladja az albérlet miatt.

buszlakás lakókocsi otthon szabadidő Jessie Lipskin USA Ingatlanműhely
Van az a vonat, ami már elment, de van az a busz, amit még nem késtünk le.

Pont ezért érezzük mi azt, hogy egy lakóingatlan, az otthonunk, az helyhez kötött. Van címe, van helyrajzi száma, nem mobil. Nyaraló helyett ajánlottuk mindenki figyelmébe a szintén DIY mobil lakóbuszt. A nyaraló az más, a nyaraló nem az otthonunk. Sokkal inkább el tudjuk képzelni, hogy mobil legyen, mint az otthonunkat. A nyaraló lehet kicsi, lehet szűkös, lehet az átlagostól nagyon eltérő. Egy nyaralónak nincsenek szabályai. Egy otthonról mindenkinek megvan a maga határozott véleménye és elképzelése. 

buszlakás lakókocsi otthon szabadidő Jessie Lipskin USA Ingatlanműhely
Egy otthonról mindenkinek megvan a maga határozott véleménye és elképzelése.

Egy otthon nem lehet mobil. Legalábbis Magyarországon biztosan nem. Ez nem befolyásolhat minket abban, hogy időről időre ne hívjuk fel arra a figyelmet, hogy a másság, a másképp gondolkodás nem valami eredendő bűn, eretnekség, amit üldözni kell és kiírtani. Az inspiráció nem csak azt jelenti, hogy lemásolunk valamit, hanem azt is, hogy kedvet kapunk az alkotásra, valami egyedi megalkotására. A szóban forgó manhattani nő sem úgy kelt fel egyik nap, hogy ő feltalálja a spanyol viaszt. Nem titkolja, hogy honnan merített inspirációt (Fern the Bus & The Modern Caravan). 

buszlakás lakókocsi otthon szabadidő Jessie Lipskin USA Ingatlanműhely
Az inspiráció nem csak azt jelenti, hogy lemásolunk valamit, hanem azt is, hogy kedvet kapunk az alkotásra, valami egyedi megalkotására.

A közösségi média nem csak a bulvár média újabb manifesztációja, inkább egy közvetítő közeg az emberek között. Jessie Lipskin vett egy buszt és a megfelelő segítséggel - a maga módján - otthonává alakította. 3 éves projekt volt és nem fillérekbe került. Szóval ez nem az a történet hogyan spóroljunk a lakhatási vagy a felújítási költségeinken.

buszlakás lakókocsi otthon szabadidő Jessie Lipskin USA Ingatlanműhely
3 éves projekt volt és nem fillérekbe került.

Kb. 35 millió forintot költött el a buszra, mire átalakította idén januárig. Nyáron kezdte el árulni. Nem titkolja mennyibe került neki és azt sem, hogy kb. 6 millió forint profitot szeretne az étékesítésen. (Megjegyzés: Nálunk ez elképzelhetetlen, hiszen mi titkolózunk, mellébeszélünk és ködösítünk, ha lakóingatlan felújításról és értékesítről van szó.) Ezzel hívta fel magára megint a figyelmet. Mivel az elmúlt 1 évben saját Instagram oldalán „reklámozta” (Megjegyzés: Még több kép a lakásbuszról) a munkáját, amivel még az is lehet, hogy eleve az értékesítés volt az eredeti célja.

buszlakás lakókocsi otthon szabadidő Jessie Lipskin USA Ingatlanműhely
Nem titkolja mennyibe került neki és azt sem, hogy kb. 6 millió forint profitot szeretne az étékesítésen.

Ezt nem fogjuk megtudni, hiszen az amerikai mentalitás pont abban különbözik erősen a magyartól, hogy ott minden üzlet. Nálunk meg minden pénzkérdés. A kettő nem egészen ugyanaz.

buszlakás lakókocsi otthon szabadidő Jessie Lipskin USA Ingatlanműhely
Instagram oldalán  még több kép a lakásbuszról

Az egyik az üzleti érzékről szól. Arról, hogyan lehet pénzből pénzt csinálni. Addig a másik meg csak szimpla anyagiaskodás, amiben mi magyarok „csak keressük” a pénzt, de gyakran nem találjuk. Mondjuk nem csak a pénzt nem találjuk, hanem a boldogságot és a biztonságot sem az életünkben...Talán a kettő erősen összefügg. Lehet a boldogságot és a biztonságot sem kereseni kellene, hanem "csinálni".

buszlakás lakókocsi otthon szabadidő Jessie Lipskin USA Ingatlanműhely
Lehet a boldogságot és a biztonságot sem kereseni kellene, hanem "csinálni".

Jessie Lipskin viszont nem keresi a pénzt (a boldogságot és a biztonságot sem), hanem egy kész terméket csinált, amit most árul és közben mégis valószínűleg boldogabb, mint az átlagmagyar. Azt is mondhatnánk, hogy annak ellenére nagyobb biztonságban érzi magát, hogy nincs röghöz kötve. Nem hisz abban, hogy az otthonának postai címre van szüksége és a földhivatalnál helyrajzi számra. Szerinte elég hozzá egy rendszám is.

buszlakás lakókocsi otthon szabadidő Jessie Lipskin USA Ingatlanműhely
Nem hisz abban, hogy az otthonának postai címre van szüksége és a földhivatalnál helyrajzi számra. Szerinte elég hozzá egy rendszám is.

Éppen arról beszél, hogy neki ez az 1966-os GMC Commuter „távolsági” busz is túl nagy. Kisebbet szeretne, még mobilabbat, amivel könnyebben bejárathatja, beutazhatja a világot. Utazni szeretne és talán ő komolyan is veszi azt a negédes gondolatot, hogy az élet egy nagy utazás. Valakinek tényleg az.

buszlakás lakókocsi otthon szabadidő Jessie Lipskin USA Ingatlanműhely

Forrás: Lakáskultúra & Insider

Képek: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A lakáshirdetés szabadsága

ingatlanmarketing lakáshirdetés hirdetésszűrés lakáshirdetési oldal ingatlanközvetítés 2018 Magyarország Ingatlanműhely

Amikor két éve az alfa(hím) hirdetési oldal szépen csendben bevezette a lakáshirdetések csoportosítását - hogy a hirdetések átláthatóbbak és kezelhetőbbek legyenek, az ismétlődő hirdetések problémája végre valahára megoldódjon - tett egy lépést, egy gesztust a keresők irányába. Két év távlatában azt mondhatjuk, hogy a hirdetések ismétlődése látványosan biztosan nem csökkent Magyarországon. Továbbra is rossz hirdetői szokás maradt, pedig ma már jóval könnyebb kiszúrni, ha egy eladó és kiadó ingatlant többen próbálnak meg értékesíteni. A pszichológiájáról már beszéltünk. Sok tévhit van a lakáspiacon ezzel kapcsolatban. Ez az úgynevezett értelmetlen versenynek is csúfolható rossz tulajdonosi beidegződés.

A valóságban egy ingatlan értékesítése annál hatékonyabb minél kevesebben foglalkoznak vele. Mert ebben az esetben sem a mennyiség a mérvadó, hanem a minőség.

Egy tulajdonos is lehet jó értékesítő, meg lehet rossz is. Leginkább ez indokolja vagy éppen ellenkezőleg, egyenesen gátja is lehet a külső segítségnek. Attól sem lesz senki sem jó értékesítő , mert ingatlanközvetítőnek nevezi magát holnaptól. De még az sem igazolja a tehetségét és rátermettségét, amikor évek óta foglalkozik ezzel. Ingatlant eladni és kiadni sem egyforma értékesítési mentalitást és hozzáállást kíván. Az ingatlanértékesítés nem egyenlő bármilyen más termék vagy szolgáltatás értékesítésével sem.

Jó lenne tudomásul venni végre, hogy önmagában az értékesítési tapasztalat nem tesz valakit jó ingatlanértékesítővé, ha tulajdonos valaki, ha ingatlanközvetítő.

Ez szépen tetten érhető azonban a hirdetésekben is

Az, hogy ismétlődnek, a keresőknek mindig azt jelenti, hogy valami nagyon nem stimmel az adott eladó vagy kiadó lakással. Aztán kiderülhet, hogy nem is a lakással van a baj, hanem a tulajdonossal. Az ismétlődés mindenképpen valami problémát, kockázatot jelez. Eladó és kiadó lakásnál is számtalan kockázat van, ami egy hirdetésből nem igazán derül ki, csak gyanakvásra ad okot. Nyilvánvaló és egyértelmű, hogy az ismétlődés mellett a másik nagy, elég nagy probléma, hogy a hirdetők nem feltétlenül helyesen adják meg az eladó vagy kiadó lakás paramétereit. Felújított? Tényleg az? Biztosan? Na és milyen színvonalon? Jó állapotú? Átlagos? Na és mégis mihez képest? Új? Ha 5-10 éve építették, akkor is új?

Az eladó vagy kiadó lakás legyen egyszer vagy sokszor meghirdetve, az állapota, az életszínvonala, a minősége, gyakrabban nem pontos, mint az. Ezért van az, hogy állapotra szűrni nem nagyon érdemes, mert nem kizárható ezzel a kategóriába nem illő hirdetések kiszűrése.

Ameddig az adott oldal manuálisan nem minősíti (= moderálja) az adott eladó és kiadó ingatlant, vagy olyan szoftvert nem fejleszt, ami akár a képekből ezt meg tudja minimális hibahatáron belül ítélni, addig ez is egy súlyos probléma marad. Milyen elvárás ez, nevethetnek fel most hangosan, amikor a hirdetési oldalak is inkább a mennyiségre koncentrálnak, nem a minőségre. Náluk minden meghirdethető, még képek nélkül is lehet 2018-ban kiemelve (tehát napi vagy havi díjért) hirdetéseket feladni.

Egy hirdetés, ha nem törvénysértő, akkor abból pénzt lehet csinálni egy hirdetési oldal szerint

„Bármilyen formában tud ma már egy hirdetési oldal pénzt csinálni egy eladó vagy kiadó lakás hirdetéséből. Csak és kizárólag a hirdető pénztárcáján múlik, hogy mennyit szán erre.” – fogalmaztuk meg idén januárban, amikor a lakáshirdetési oldalak felelősségéről beszéltünk.

A hirdetések minősége csak egyrészt a hirdetők felelőssége. Másrészt viszont csak azt lehet megcsinálni egy hirdetési oldalon, amit az oldal megenged. Ma pedig túl liberális minden hirdetési oldal a hirdetőkkel szemben.

Miért? Csak a pénz miatt.

A hirdető fizet, neki szinte mindent szabad, neki minden tudatos és szándékos hiba elnézhető. Mindig van az a pénz, amiért egy lakáshirdetés megjelenhet. A valóságtól elrugaszkodó lakáshirdetések kockázatot jelentenek a vevőknek és a bérlőknek is.

Minél inkább hamis a kép az eladó vagy kiadó ingatlanról, annál nagyobb kockázatokról beszélhetünk. Ne csak a keresett ingatlanra koncentráljunk. A kockázatot az ember jelenti, nem az ingatlan.

Intő jelnek érdemes ezért keresőként venni minden olyan hirdetést, amiről kiderül, hogy a hirdetője átlépi a tisztességesnek nevezhető képzeletbeli határokat.

Bérlőként egyáltalán nem mindegy kivel kötünk szerződést

Egy hazudozó és mellébeszélő, önző lakástulajdonost, akit a pénzéhsége elvakít, nem szeretne senki sem bérbeadónak. Bérlőként nem csak lakást, de tulajdonost is választunk maguknak. Aki félrebeszél a lakáshirdetésében, az félrebeszélhet az életben is, nem tarthatja be a szerződést sem.

Eladó lakásnál is okozhatnak fennakadást az eladó hátsó szándékai

Tipikus hiba, hogy a tulajdoni lap legyen tiszta, az ingatlant tartozásmentes, de az eladó megbízhatósága már részletkérdés marad. Ez olyan egyszerű és ártatlannak tűnő eseményben is megnyilvánulhat, mint az ingatlan átadás-átvétele (=birtokbaadás). Adásvételei szerződésekben is mindenre kitérnek, csak gyakran arra nem, mi van akkor, ha az eladó nem adja át az ingatlant időben. Szerződés aláírása előtt még nagyon optimista, nagyon rugalmas, nagyon kedves. Aláírás után már minden csak „lehet és talán” szavakkal kezdődik, esetleg végződik. Csak azért ezt az esetet emeljük ki, mert Magyarországon igen gyakran lakott ingatlanokat hirdetnek eladásra és kiadásra is. Azt csak zárójelben jegyeznénk meg, hogy egy ingatlan hibái berendezve, lakva jobban titkolhatóak. De eladásnál nem csak vevő vagy bérlő költözik el értelemszerűen lakott lakásból határidőre, hanem az eladónak és bérbeadónak is határidőre kellene nekik biztosítani az új lakásba költözést. Egy lakáshirdetésből csak közvetve derül ki, hogy mikor költözhető. Jó esetben van rá valamilyen utalás. Rosszabb esetben meg semmi. Kiadó lakásoknál gyakoribb, eladó lakásoknál szinte alig találkozni ilyen fontos információval. Pedig az időzítés, a jó időzítés, kiadó és eladó lakásnál is fontos. Az eladó addig nem is tervezi gyakran a költözést, ameddig nincsen biztos vevője. Az ilyen eladó jelenti az egyik legnagyobb kockázatot a vevőnek, aki vagy albérletből vagy saját, de eladott lakásából kell, hogy elköltözzön határidőre. A tulajdonos, az eladó megbízhatóságán múlik az, hogy ez mennyire sikerül.

A tulajdonos és eladó megbízhatóságára viszont már a hirdetéséből lehet következtetni 

Még akkor is, ha személyesen nem ő hirdeti, hiszen a tulajdonos olvassa az ingatlanközvetítő hirdetését, amit közvetve és közvetlenül is véleményezhet, elfogadhat, módosíthat. Ha van valamilyen előnye a jelenlegi áldatlan állapotnak, amit a hirdetések szabadsága és a hirdetési oldalak elnéző és megengedő üzletpolitikája ad, akkor az az, hogy a megtévesztő, félrevezető hirdetések mögött álló emberek könnyebben felhívják magukra így a figyelmet. Embert  lakáshirdetéséről is meg lehet ismerni.

Kép: instagram.com

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Nehéz a választás

ingatlan marketing lakáspiac ingatlanpiac lakáshirdetés ingatlanközvetítés 2018 Magyarország Ingatlanműhely

De még mennyire! A választást ezért egyszerűsítjük, amennyire csak tudjuk, mert a legtöbb ember számára a választás nagyon nehéz feladat, néha igazi kínszenvedés. Ismerjük a két végletet, aki mindenből a legolcsóbbat veszi, a másik mindenből a legdrágábbat. Ez is egy-egy módszer. Vannak márkahűek, akik így kezelik a bőség zavarát. Másoknak az „akciós” a bűvös szó és indítja be a fantáziáját és azt veszi meg, ami éppen kedvezményes áron elérhető. Na és a „best buy” ajánlásokra is tömegek tudnak rácuppanni, miközben attól az még lehet rossz döntés, mert kikiáltják ajánlott vételnek. Erre mondják, hogy kinek a pap, kinek a papné, másoknak meg a lánya „jobb választás”. Régi anekdota az a társkereső hirdetés, amiben nő keres egy férfit, különböző külső adottságok alapján, de a lényeg, hogy Darvas Ivánnak hívják : ))))

Áldás vagy átok, de így vagy úgy a választást könnyítjük meg számunkra azzal, ha kizárjuk a választási lehetőségek többségét és a végén csak egyetlen egyre szűkítjük le. Mondjuk úgy, hogy azt választjuk, amit a környezetünkben mások vásárolnak. Ki ne találkozott volna már olyan emberrel, aki még étteremben sem tud választani és azt kéri, amit a másik…vagy mindenhol ugyanazt eszi, ahol csak teheti (nem is megy olyan helyre, ahol az adott étel biztosan nem elérhető), mert biztosra megy, igazából meg nem tud és nem is akar választani. Egyébként mások döntéseire alapozni a saját döntéseinket a magán- és üzleti élet alapja is. Erre épülnek emberi kapcsolataink, a reklámok és a 21. századi pr, marketing és értékesítés is. Látjuk, hogy x és y azt választja, akkor az nekünk is jó döntés lesz. Emberek vagyunk és emberként is viselkedünk, ha választásról, döntésről van szó.

Ez a hétköznapokban leginkább azt jelenti, hogy utánzunk, másolunk másokat (=beállunk a sorba), majd egyébként mindig meg tudjuk magyarázni, hogy mit és miért is választottunk önállóan, csak mi egyedül „racionálisan”. A legjobb, ha ettől még egyedinek és különlegesnek is érezzük magunkat – bár az utánozás a mondóka szerint is „majomszokás”. A helyzetek döntő többségében meg a manipulációknak engedünk, mert olyan kényelmes és biztonságos (=biztonságot adó érzés). Olyan ez, mint a hazug vs. igaz bókok, a nem őszinte vs. tisztelettudó dicsérő szavak, az üres hízelgés vs. támogató szavak. Csak úgy jól esnek maguktól és könnyedén elfogadjuk őket, amire választást és döntést alapozhatunk legyenek azok jó- vagy rosszindulatúak. A választás és a döntés leegyszerűsítése minden terméket és szolgáltatást kínáló vállalkozás egyik, ha nem a legfontosabb feladata. Minél inkább el tudja érni az adott cég, hogy a versenytársak termékét és szolgáltatását a vásárló/fogyasztó/ügyfél ki tudja zárni az ő iránymutatása alapján (= helyettünk hozzon jó döntést, nekünk ne kelljen választani, csak elkölteni nála a pénzünket, amitől még endorfint is termel a szervezetünk), akkor nyert ügye van.

A lakáspiacon is döntéskényszerben vannak a szereplők

Általában itt is mindenki meg van győződve arról, hogy helyette nem dönthetnek, mindent kézben tart és irányít. Ez tényleg így van? Pont a lakáspiacon ne működne a manipuláció és befolyásolás? Természetesen működik. Az már szinte közröhely tárgya, ahogy az eladó és kiadó lakások hirdetéseit szintén „majomszokás” szerint egymásról másolják a hirdetők. Főleg, ha árakról van szó. Az még mindig elfogadhatóbb árazási szokás, ha valaki valamilyen anyagi indokra hivatkozik az árnál. Pl. neki ennyi pénzre van szüksége, hogy másik lakást vegyen. Vagy például bérleti díjnál az is érthető indok, hogy másnak meg annyi a havi jelzálog-törlesztője. Önállóan beárazni, értékelni egy lakóingatlant elég komoly feladat, nem csak eladóként és bérbeadóként, de vevőként és bérlőként is. Így minden félnek jóval egyszerűbb elfogadni ezt a „majomszokást”, noha racionálisnak és objektívnek barokkos túlzás lenne nevezni az ilyen hozzáállást. Az albérletpiacon például a rossz döntést sokkal jobban toleráljuk. Nem jó a lakás mégsem, amit választottunk? Sebaj, majd elköltözünk egy másikba, ha vége a szerződésnek. Baj van a bérlővel? Annyi baj legyen, ha lezártuk vele az ügyet, akkor keresünk egy másikat. Egyszerűen helyettesíthetőnek érezzük számunkra a lakást és a bérlőt is. Vásárlásnál már nem ilyen könnyű a helyzet. Ott hosszabb távra kellene elvileg döntést hozni. A kérdés, hogy mennyire sikerül.

Ez adja Magyarországon az újlakáspiac egyik alapját. Nálunk az új építésű lakás azt az üzenetet hordozza a lakáspiacon, hogy ott jóval kevesebb a kockázat, a bukta, a tévedési lehetőség. Aki új lakást akar venni, már eleve könnyebb helyzetben van, mint a használt lakások piacán nézelődők– üzenik nekünk, vásárlóknak és üzenik az eladóknak is, akik mindezt az áraikban érvényesítik. Aztán, hogy ez igaz vagy nem, azt most mi így egy mondattal nem döntenénk el.

Hasonló sztereotípia a bizonyos elhelyezkedés alapján leegyszerűsíteni a döntésünket. Azzal is sok minden más kizárható, mégha egy ingatlan minőségét és élhetőségét az elhelyezkedése szinte alig befolyásolja.

A lakásvásárló szinte rá van kényszerülve, hogy egyszerűsítsen, mert a teljes kínálatot úgy sem tudja megismerni, dönteni róla meg pláne

Itt jönnek a képbe az ingatlanközvetítő szolgáltatások, amik Magyarországon nem véletlenül inkább mindig a vevőkhöz próbálnak szólni, őket akarják meggyőzni, hogy velük egyszerűbb a választás. Az egy másik kérdés, hogyan működik vagy sem ez a való életben. Egy biztos, vevőként nincs veszteni valónk - buzdítanak és csábítanak. Közben meg arra kérnek minket, hogy írjunk alá minden megnézett lakás után egy papírt. Ha vásárolunk (=döntünk, választunk), akkor az ingatlanközvetítő is jól jár. Win-win mondhatnánk idealistán. De nem vagyunk idealisták.

A magyar ingatlanközvetítő szolgáltatások minősége egyelőre még nem érett meg arra, hogy vevőként biztosan nyerjünk vele.

A választást, a döntést inkább meg/fel akarják gyorsítani különböző módszerekkel. Az ingatlanközvetítők most már 2-3 évtizedes hatható közreműködésének köszönhető, hogy mind a vevőket és mind a bérlőket sürgetik, „most vagy soha” alapon döntsenek. Folyik a csapból, hogy ha nem akarunk lemaradni a „jó lehetőségről”, akkor bizony nincs idő mérlegelni, azonnal dönteni kell. Ez olyan sikeresnek mondható manipuláció, amit már név nélkül (= nem céghez vagy emberhez kötötten) kapunk az arcunkba és a fülünkbe a médián keresztül.

El akarják hitetni velünk, hogy a gyors döntés = egyszerűbb választás

A média, mint közvetítő közeg, nagy szerepet játszik abban, hogy mind az ingatlanközvetítők, mind az eladók és bérbeadók ezt ügyesen ki tudják használni. „Dönts, válassz azonnal” és ne nézz már másik lakást, szintén a döntés és választás leegyszerűsítése. Jön a „Mi lesz, ha lemaradok” érzés, mert erre még rá is játszik a másik oldal. De erre építenek sajnos a szélhámosok és csalók is.

Így kerülhetnek egyesek olyan abszurd helyzetbe a lakáspiacon, hogy ép ésszel az ember fel sem fogja, hogy valaki hogyan lehet ennyire a saját ellensége, miért dől be nyilvánvalóan álszent dumáknak.

A túl szép, hogy igaz legyen, csak egy a sok közül, ami sosem igaz a lakáspiacon sem. Ilyen hirdetésekkel nem szabad még foglalkozni sem, nem hogy mérlegelni, pláne nem gyorsan dönteni róluk. Hogy nekünk, nekünk személyesen ki tud segíteni dönteni lakásbérlés és vásárlás előtt, az már egy jó kérdés. Nem biztos, hogy csak a családunk, a barátaink, az ismerőseink…ismerősei, vagy talán egy ingatlanközvetítő. Ez már egy választás, egy komoly döntés. Igazi dilemma, főleg ha érezzük a súlyát a vállunkon.

Ha nem megfelelő iránymutatás alapján választunk és döntünk, akkor kár érhet minket

Ki mennyire engedheti meg magának az anyagi veszteséget, az az éremnek csak az egyik oldala. Tud az is fájni, ha az ember teljesen feleslegesen szórja a pénzét, akármilyen könnyen vagy nehezen is dolgozott meg érte. Lehet tanulópénz, másoknak meg egy élet munkája. Viszont érhetnek mentális, erkölcsi károk is. Nagyon komolyan csalódhatunk, akár súlyos esetben még a személyiségünk is torzulhat hibás döntések, rossz választás miatt.

Dönteni és választani annál nehezebb minél kevésbé bízunk magunkban és természetesen másokban. Egyedül nem tudunk dönteni és választani sem, támogatásra van szükségünk.

Hiába is gondoljuk másként, vitatkozunk ezzel. Majomszokás vagy sem, emberek vagyunk, akik közösségben élnek és a döntéseiket is a közösségre alapozzák. Ha jó társaságba keveredtünk, ha rosszba, döntéskényszerben leszünk életünk végig és élvezni fogjuk ennek előnyeit vagy a hátrányait sajnos. Itt a legnehezebb azt felismerni, eldönteni és megválasztani, hogy mi a jó és mi a rossz „társaság” számunkra.

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Házi feladatot ad a lakáspiac

lakáspiac ingatlanpiac újlakáspiac építési engedélyek családi ház társasház 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Az elmúlt évek ismétlődő lakáspiaci híre, hogy az építési engedélyek rekordokat döntenek. Na 2018-ban már biztosan nem beszélhetünk semmi ilyesmiről. Az adatok késleltetve érkeznek, nem minden részlet világos még teljesen. A KSH két adattáblája elcsúszva frissül. Így a 2018. első félévében igényelt építési engedélyekről annyit tudunk biztosan amennyit az első grafikonon mutatunk. Ez a mai nappali frissült és véglegesnek tekinthető. 

lakáspiac ingatlanpiac újlakáspiac építési engedélyek családi ház társasház 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Ha családi ház, akkor 150 m2 a nyerőszám Magyarországon

További finom részletek még a július 30-i állapotokat mutatják, ami külön azért érdekes, mert jól szét lehet választani a budapesti és a Budapesten kívüli új építési engedélyek körüli témát. Ami már most látható, hogy 2018-ban több társasházra építési engedélyt nem fognak kérni, mint tették azt 2017-ben. A családi házak építési engedélyei még országosan és Budapesten is nőnek. A társasházakra 2016-ban tetőztek az igénylések Budapesten kívül, ameddig Budapesten tavaly érte el a csúcsot. Innen már nincs tovább.

lakáspiac ingatlanpiac újlakáspiac építési engedélyek családi ház társasház 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Budapest "torzítja" a lakáspiaci statisztikákat

Az egy külön zavaró tényező, hogy a KSH az egylakásos (=családi házak) és a három vagy annál többlakásos (=társasházak) számát hangsúlyozza az egyik adattáblájában, amire lehet következtetni, hogy a kétlakásos (=ikerházak) épületek adati hol ide hol oda értendők. Most mi a ma frissül adattábla adati szerint a társasházak adataiban szerepeltetjük az ikerházakat, mert itt nincsenek egyáltalán szétválasztva. A másik, még a 2018. július 30-án frissül adattáblából lehet következtetéseket levonni. Így nagyon jól látszik, hogy 2016 óta nem csak a budapesti lakáspiac és az országos lakáspiac vált szét. A magyar lakáspiac nem vízfejű

lakáspiac ingatlanpiac újlakáspiac építési engedélyek családi ház társasház 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
kb. 10 lakásos tárasházakat terveznek Budapesten kívül lakáspiac hangulattól függetlenül

Tudja ma már mindenki, hogy 2018-ban két úton jár az ingatlanpiac Magyarországon. Van egy nagyon pezsgő országos piac, ahol 2014 óta forgalomnövekedés van, egyre több lakást adnak el. Addig Budapesten meg csak az árak nőnek, de egyre kevesebb lakás cserél gazdát. A lakásépítésekben is alulmaradt Budapest. 2017-ben egész Magyarországon több lakást építettek, mint 2016-ben, kivéve Budapesten. Családi házat szerencsésre Budapesten is többet építettek és úgy néz ki, hogy még idén is többet fognak. Talán idén Budapest felállhat a szégyenpadról és több társasházi lakás is fog épülni. Erre minden esély megvan. De addigis nézzük meg közelebbről, hogy mennyire más a budapesti új társasházak építési engedélyekből kiolvasható tárasház. Budapesten az építési engedélyek számával együtt egyre nagyobb és egyre több lakásos társasházra kérnek építési engedélyt. Addig nem Budapesten gyakorlatilag nincs különösen hatással ez, kb. egyforma, kb. 10 lakásos társasházakat terveznek építeni átlagban. Budapesten meg háromszor annyi, inkább 30 lakásos tárasházakig is felkúszott ez a szám, azzal együtt, hogy egyre többen terveztek belépni erre a piacra. Az országos adatok Budapesttel és Budapest nélkül is külön ábrázolva vannak.

lakáspiac ingatlanpiac újlakáspiac építési engedélyek családi ház társasház 2018 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Budapesten a lakáspiac hangulatától függ, hogy mekkora/hány lakásos társasházakat terveznek

Budapest torzítja az országos adatokat, amit nem helyes figyelembe venni. Kijelenthető, hogy a Budapesten kívüli társasházépítési „láz” nem káros, nem kezd el zsúfoltabb társasházakat építeni. Budapesten sokkal kisebb társasházak épülnek, amikor „nem divat” és nem akar „fű és fa” társasházzal üzletelni. A zsúfoltság, a lakások és a társasházak mérete, élhetősége állandóan kritikus pontja az új tárasházaknak. De nem egyformán és nem teljesen ugyanúgy Budapesten és azon kívül. A harmadik negyedéveben a lakáspiac olyan impulzusokat kapott, amiért a lakásépítési láz csökken, normalizálódik.

Ez jótékony hatással is lehet a végül megépítésre kerülő társasházakra:

Budapesten mindenképp igaz az, hogy minél nyugodtabb a piac, annál kisebb tárasházakat építenek.

Lakás és lakás között többek között az is alapvető különbség, hogy mekkora/hány lakásos tásasházban van. A kisebb társasházak nem egyenlőek a jobb minőséggel, vagy mindjárt a nagyobb lakásokkal. Olcsóbb lakásokról meg szintén nem beszélhetünk. Viszont a mennyiséggel nem helyettesíthető a minőség a lakáspiacon sem. Egyszerűen ez egy újabb jó példa arra, miért érdemes külön kezelni Budapestet és az azon kívüli lakáspiaci folyamatokat, nem pedig összemosni a kettőt, amiből téves képet alkothatunk. Arról nem is beszélve, hogy az építési engedélyek száma az új építésű családi és ikerházak miatt jelentős. Erről szintén nem közkedvelt beszélni, inkább ügyesen csak és kizárólag társasházi lakásoknak kívánják ezeket a számokat is beállítani a médiában, pont úgy és pont azért, mint az  új építésű családi házak és társasházi házak esetében.

Meglepetések helyett legyünk inkább precízek és pontosak, amikor döntést hozunk vagy értékelünk, mert látható, hogy hiába kicsi ország vagyunk, az ingatlanpiac, a folyamatai egyáltalán nem homogének. A családi házak nálunk páldául évek óta 150 m2-t jelentenek országosan, de Budapesten ez inkább 180-200 m2. Budapesten, aki családi házat épít magának, az nagyobbat épít, mint aki Budapesten kívül építkezik. Ezek is olyan számok, amivel akár tervezőként, kivitelezőként akár építőként/építtetőként számolhatunk.

Jó ha ismerjük a piacot, a sajátosságait, ahol dolgozunk. De nem csak a saját, erősen korlátozott tapasztalataink, sztereotípiák alapján, hanem néha vesszük a fáradságot is és képezzük magunkat, újra és újra megtanuljuk a „tanagyagot”, frissítjük az ismereteinket, tájékozódunk. Bátran ajánljuk mindenki figyelmébe a KSH nyilvános adatait. Néha sokkal többet tudhatunk meg belőlük, mint az ismert híroldalakat böngészve. Házi feladat nem csak az iskolában van, hanem a hivatásunkban is. A lakóingatlanpiac a házi feladat része azoknak, akiket közvetve vagy közvetlenül érint, mert „iskolában” nem tanulhatjuk meg.

Kép: Instagram

Forrás: KSH

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ingatlanműhely

blogavatar

Ingatlanpiac meztelenül - így kell dobozon kívül gondolkodni. Önképzőkör, ahol a hírekben az igazságot mutatják, nem a biztonságról beszélnek. A blogot az élet írja.

Legfrissebb műhelymunkák

Vélemények