Szociális bérlakás bérleti díja + 27% ÁFA

bérlakáspályázat lakáspályázat önkormányzati bérlakás Klapka Központ Lakástörvény albérletpiac bérlő kiválasztása bérlő megszűrése 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

A szociális bérlakások bérleti díjával találkozhatunk az önkormányzati bérlakások bérleti jogát áruló hirdetésekben. Erkölcstelen, de megtűrt piac. Az önkormányzati lakások értelmét kérdőjelezi meg. Találkozhatunk még polgárpukkasztó hírekben, hogy szintén rá nem szorulók milyen kedvezményesen bérelhetnek önkormányzati lakásokat. Az önkormányzati lakások értelmét ilyenkor sem látni. Minél kevesebb az önkormányzati bérlakás, annál kevésbé fájhat az önkormányzat feje. Támadási felület, örök problémaforrás. Ez hozzáállás kérdése is, természetesen. Budapest 13. kerületében hagyománya van az önkormányzati bérlakásoknak. Ez a kerület a fehér holló. Fenntartják, üzemeltetik és még építenek is új bérlakásokat.

Tanulhatunk valamit az önkormányzati bérlakások világától?

Egy friss, aktuális bérlakáspályázat most lehetőséget biztosít mindenki számára, hogy egy kicsit jobban belelásson, miért érdemes másként „szociális alapúnak” tekinteni egy új építésű önkormányzati bérlakást. Az új ház képeit elnézve már lehetnek sejtéseink, hogy ez biztosan nem a legolcsóbb önkományzati bérlakások közé tartozik. Új bérházakat építeni nagy befektetést jelent, ami megjelenik az üzemeltetési és fenntartási költségekben.

bérlakáspályázat lakáspályázat önkormányzati bérlakás Klapka Központ Lakástörvény albérletpiac bérlő kiválasztása bérlő megszűrése 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Kattinston a képre!

Ez a 33 lakásos épület, ami közösségi tér is egyben, üzlethelyiségekkel, háziorvosi rendelővel, több mint 4 milliárd forintjába került az Önkormányzatnak. Ennek megfelelően üzleti alapon működik.

A lakások lakbére piaci alapú

Olvasható a pályázatban. De korántsem a bérleti díj miatt tanulságos jobban szemügyre venni a pályázati feltételeket. Az alapfeltételekből sok érdekességet megtudhatunk. A piaci alapú albérletpiacon is részben megszűri a bérlőket a bérleti díj. Ez az önkormányzati bérlakásoknál többszörösen igaz lehet. Külön rávilágít arra, hogy egy kiadó lakásnál, a bérleti díj mellett, minden fix költséget figyelembe kell venni, amikor egy lakás költségét nézzük. Csak bérleti díj alapján már a bérlők sem számolnak. Egy alacsonyabb bérleti díjú lakás a végén kerülhet sokkal többe a bérleti díjon felül fizetendő költségekkel együtt, mint egy drágább. Ezeknek az önkormányzati lakásoknak az üzemeltetési költsége átlagon felüli. Talán még aránytalanul magasnak is nevezhető a bérleti díjhoz képest.

A lakáspályázatból kiderül, hogy az önkormányzat biztosra megy. Ezek a lakások csak és kizárólag a jelenleg is 13. kerületi önkormányzati bérlakásokban élők számára bérelhető, ha megfelelnek a pályázati feltételeknek és végül őket választják. A jelenlegi legbiztosabb anyagi hátterű és tisztességes bérlőinek kedvez. Van belőle egyáltalán 33 lakásnyi?

bérlakáspályázat lakáspályázat önkormányzati bérlakás Klapka Központ Lakástörvény albérletpiac bérlő kiválasztása bérlő megszűrése 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Az önkormányzati bérlakások labérének ÁFÁ-ja 27% vs. Az új építésű eladó lakások vételárának ÁFÁ-ja 5%

Elnézve a feltételeket, a bérlők megszűrésének és kiválasztásának egy nagyon hivatalos módjával szembesülünk

1. A piaci alapú albérletpiacon a hirdetésekben nem olvasni ilyen egzakt feltételeket.

Ha lehetne, akkor nem lenne mitől tartania a bérbeadóknak. A nemkívánatos bérlőket ki lehetne hivatalosan szűrni a jelentkezők közül. Nagyon gyakran az eladó és kiadó lakás hirdetésében a két szó teljesen felcserélhető. A bérbeadó ritkán veszi tudomásul, hogy a bérlőt nem úgy keressük, mint egy lakás vevőjét. Persze egy „okos” bérbeadó a maga módján pályáztatja a jelentkezőket és nem adja ki annak, aki először le tudja tenni azt a pénzt az asztalra, amit ő elvár. Ebben a lakáspályázatban szinte minden benne van, ami a piaci alapú albérleteknél is fontos lenne. Nagy kár, hogy az albérletpiacon nincs ilyenre lehetőségük a bérbeadóknak.

Nem új jogi környezetre van szükség, mint azt sokszor mondják az albérletpiac - hozzá nem értő - kritikusai. A Ptk. és a Lakástörvény nem elavult. Olyan eszközökre van szükség, amivel a piaci alapú albérletpiacon is úgy lehetne szűrni, pályáztatni a bérlőket, mint ebben a lakáspályázatban.

2. Valótlan adatok esetén érvénytelennek tekinti a pályázatot.

Az albérletpiacon szinte mindennapos, hogy a bérlők másnak adják ki magukat, mint akik valójában.

3. A leendő lakók száma is egy ilyen adat.

Nem költözhetnek be önkényesen ahányan csak akarnak, a bérbeadó joga azt meghatározni. Minden lakó a bérleti szerződés része és aki nincs benne a szerződésben, az nem lakhat ott. Ez a téma még ma is nagy vitákat tud okozni. Értelmetlen az a kérdés, hogy „Nem mindegy hányan laknak a lakásban, ha fizetnek mindent rendesen?” A válasz az, hogy egyáltalán nem mindegy. Bérlőtársaknak nevezzük a többszemélyes bérlés bérlőit, akik egyetemleges felelősséggel tartoznak, így külön-külön, egyenként is felelősek a teljes bérleti díjért és a többi fizetési kötelezettségért is, a szerződés egyenkét is vonatkozik rájuk. Aki a lakásban él és elmúlt 18 éves, az minden esetben felelős és felelősségre is vonható szerződésszegés esetén.

bérlakáspályázat lakáspályázat önkormányzati bérlakás Klapka Központ Lakástörvény albérletpiac bérlő kiválasztása bérlő megszűrése 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Ebben az önkormányzati bérházban bérlőnek lenni inkább kiváltság, mint "rászorultság"

Az a bérbeadó felelőtlen ma az albérletpiacon, aki egy személlyel ír alá szerződést, amikor eleve tudja, hogy többen fognak ott élni.

4. Az Önkormányzat annyira óvatos, hogy több évre visszamenőleg a pályázóknak nem lehetett peres ügye lakásbérléssel kapcsolatban és az együttélés szabályait sértő magatartás miatt.

Ezen is lennének bérlők, akik fennakadnának az albérletpiacon. Nagy kár, hogy az albérletpiacon nem lehetséges a bérlők hátterének ilyen szintű ellenőrzése. Igény lenne rá, de nem a bérlők részéről, ők minden formaságot körülményeskedésnek tartanak általában.

5. Az Önkormányzat még ennél is tovább megy, annyira előrelátó, hogy még a várandós kismamáknak is nyilatkozniuk kell a születendő gyermekükről, miközben minden beköltözőnek a rokoni kapcsolatát igazolni kell hivatalos okiratokkal.

Ezt azok a bérbeadók tudják igazán értékelni most, akiknek volt már abból konfliktusuk, hogy babája született a bérlőnek, vagy olyanokkal, akik elkezdték felhalmozni a családtagjaikat egy lakásban és így egészen megváltozott a bérlő(k) hozzáállása a bérleti jogviszonyhoz, egyre lazábban kezelték a bérleti szerződést. Még csak most jutunk el az anyagi háttérhez.

6. Az Önkormányzat pontosan meghatározza a bérlő(k) minimálisan elvárható nettó havi jövedelmét.

Újra visszautalnánk ezzel arra, hogy miért nem az a fontos, hogy egy bérlőnek adott pillanatban rendelkezésre áll-e a szerződéskötéshez és beköltözéshez szükséges összeg vagy sem. Hosszú távon kell nézni, hogy a bérlő képes lesz-e teljesíteni a szerződéses kötelezettségeit. Ez is konfliktus forrásá ma a piaci alapú albérletpiacon.

7. Az önkormányzat még azt is ellenőrzi, hogy nincs-e közmű tartozása a pályázónak.

Lennének bérlők az albérletpiacon, akik meglepődnének egy ilyen „igazoltatástól”.

Nehezen értik meg az elutasított bérlők például, hogy ha nem tartják őket legalább 12 hónapig fizetőképesnek, akkor nem fognak velük aláírni bérleti szerződést. Ők meg jönnek azzal, hogy a „Kaució nem elég?”. A válasz az, hogy egyáltalán nem.

8. Az Önkormányzat ebben is túlmutat a jelenlegi piaci alapú albérletpiacon. Nem kauciónak hívja, mert ilyen jogi kifejezés nincs is. Helyesen óvadéknak nevezi, amit a jelenlegi törvényeknek megfelelően három havi bérleti díjnak megfelelő összegben határoz meg.

Az óvadék a bérleti díj pénzügyi biztosítéka jogilag. Ez is gyakori vitaforrás, amikor az albérletpiacon a bérlők megkérdőjelezik ennek még a létjogosultságát is. Alkudoznak, hogy nem lehet-e egy hónap, esetleg részletekben fizetni. Három hónap hallattán kinevetik a bérbeadót és lehülyézik. Ez a törvényi maximum egyébként.

9. Az Önkormányzat a havi nettó jövedelem mellett egy szemmel is jól látható megtakarítást vár el a pályázótól.

Miközben a szociális bérlakásokban élőknek pont azért nem alternatíva igen gyakran a piaci alapú albérletpiac, mert nincs pénzük az óvadékra. A hónapról hónapra túlélést szokás lakhatási válságnak nevezni. Akiknek a havi lakhatási költségek előteremtése nehézkesen vagy egyáltalán nem megy, az hogyan tenne félre mondjuk három havi lakhatási költséget?

10. Az új önkormányzati bérlakások már nem a szociálisan tényleg teljesen rászoruló rétegnek épülnek.

Ez egy félreérthetetlen üzenet mindazoknak, akik igen gyakran beszélnek erről. Egy új önkormányzati bérház legalább annyira kirekesztő - vagy inkább kijózanító? - tud lenni, mint a piaci alapú albérletpiac.

bérlakáspályázat lakáspályázat önkormányzati bérlakás Klapka Központ Lakástörvény albérletpiac bérlő kiválasztása bérlő megszűrése 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Elmosódhatnak a határok a piaci és az önkormányzati bérlakások piaca között

Képek: Klapka Központ - bérlakáspályázat

Forrás: XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Hány lakást adnak el naponta Budapesten?

lakásárak lakáspiac újlakáspiac 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

A kérdést azért kell feltenni és megválaszolni, hogy megértsük, Magyarország fővárosának lakáspiaca milyen kicsi. Minél kisebb egy lakáspiac, az annál kockázatosabb. Ezt illik tudnia és figyelembe venni pl. minden banknak, a hitelezéskor, az államnak, amikor különböző lobbiknak enged vagy csak választást akar nyerni és erre a lakáspiacot eszközként használja. Egy ekkora lakáspiac, mint a budapesti, elég szeszélyes tud lenni önmagában, ha befolyásolják, még inkább az lesz. Könnyen manipulálható Budapest, ez pedig kiszolgáltatottá teszi.

Adnak el lakást minden nap? Igen.

Ezzel a válasszal a legtöbb budapesti lakástulajdonos már boldog. Ha megnézzük a grafikonokat - 2018 adatai még nem véglegesek, de egyelőre 2017-tel versenyzik és nem 2015-tel - mindjárt kiderülhet számunkra, hogy a lakásárak növekedése nem több, mint a napba nézni és közben szinte vakon sétálni előre:

- Bosszankodhat, kígyót és békát mondhat most minden erre érzékeny – mert tudható, hogy vannak szélsőséges lakásárhívők, fundamentalisták – de a budapesti lakásárak növekedését az elmúlt négy évben a „hit a vevőkben” médiakorrekt álhír (=fake news) uralta.

- Lehet hinni a budapesti vevőkben és az ő végtelen toleranciájukban, mindaddig, amíg csak az éltet valakit, hogy minden nap adnak el Budapesten lakásokat, az áraktól függetlenül.

- Már ha naponta 20-30 lakással kevesebbet adnak el, már az igen komoly hatással tud lenni a budapesti lakáspiacra.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Kattintson a nagyobb képért

Napi +/- 20-30 darab lakás hatással bír egy olyan városban, ahol több mint 900 ezer lakóingatlan van és elméletileg éppen több ezret építenek. Napi ilyen minimális adásvétel többlet vagy hiány hatással tud lenni Magyarország fővárosának lakáspiacára, akkor érdemes továbbra is csak a lakásárakat nézni és a lakásárak mögé valami olyat látni és magyarázni, amiről tény – nem lehet vita tárgya – hogy nem létezik?

Naponta +/- 20-30 adásvétel olyan kevés, olyan hihetetlenül kevés, amiért a budapesti lakáspiac akkor is hihetetlen kockázatokat jelent, ha vannak, akik ebből jól megélnek és prédikátorként hirdetik a sikerük és az éleslátásuk titkát

Naponta eladnak ingatlanokat Budapesten, ha 50 darabot, akkor itt a világvége, ha 100 darabot, akkor meg itt van a földi paradicsom. Komolytalan számok ezek leírva és tényleg jobb róla nem tudni. Csak, ha minél kevesebben tudnak erről, annál tovább fognak nekünk dicsekedni a budapesti lakásárakkal.

Kockázatelemzés sorozatunk sem azoknak készül, akik továbbra is dicsekedni tudnak csak a budapesti lakásukkal és a lakásárakkal. Ez azoknak a figyelmét kelti fel, akik kezdenek gyanakodni. Szkeptikusak abban, ami túl szép, hogy igaz legyen, az általában nem is igaz.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ahol minden eladó, ott nincs vevő

lakásárak lakáspiac agglomeráció budapesti agglomeráció újlakáspiac ksh 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

” A kapuból még egyszer visszanézett Imre.

– Ennek a háznak olyan szaga van, hogy itt mindenki el akarja adni, amije van. Az erejét, a bútorát, a testét. Pedig ahol minden eladó, ott nincs vevő.”

/Móricz Zsigmond – Az asszony beleszól – 1934/

Kár, hogy a Statisztikai Hivatal nem változott annyit, mint a Nemzeti Bank, ahol ma már nincs egy riport és jelentés sem idézetek nélkül. A KSH is változik, a 2018 III. negyedévet bevezető lakáspiaci jelentésük – mert még nem végleges – 103 ezer adásvétel alapján már jóval óvatosabban és sejtelmesebben fogalmaz, mint korábban:

„2018 I–III. negyedévében folytatódott a kisebb települések részesedésének emelkedése a használt lakások piacán, miközben Budapest súlya hosszabb ideje csökken. A fővárosban 2016 óta több mint 30 ezer lakás építésére adtak ki engedélyt, miközben eddig ennek csak mintegy negyedét vették használatba. A forgalom csökkenésében tehát szerepet játszhatott az épülő új lakások felé forduló kereslet is, bár az eladási statisztikákban ezek az új lakások egyelőre még alig jelentek meg.”

Azokat a papíron eladott új lakásokat 2016 óta nem látja a KSH

Kezdenek gyanakodni, mert ott sem ejtettek mindenkit a fejére. 2016 óta megy a mézesmázas értékesítési trükközés, hogy Budapesten a kereslet az új lakások felé fordult, de annyira, hogy közben a használt lakásoktól meg egyre inkább elfordul. Az új lakások vásárlása nem kimutatható, addig a használt lakások nemvásárlása annál inkább megjelenik a statisztikákban. Ez az utóbbi talán 2019-ben fog tudatosulni a médiában, mert egyelőre még csak ízlelgetik ezt a "hányásízű" cukorkát, és mondogatják, hogy "milyen finom, jaj de nagyon finom".

A Nemzeti Bank-ban már hónapokkal ezelőtt megfogalmazták az aggodalmaikat a budapesti lakáspiacról. A KSH fáziskésésben van, de legalább már ők is érzik, a lakásárak emelkedése mögé nem érdemes keresletet látni. Ez is elég fontos momentum manapság, amikor hall ezt azt az ember. Végig haknizta a médiát az elmúlt hetekben, hogy aki nem vásárol gyorsan lakást, annak a pénztárcája bánhatja. Nem az haknizta körbe a médiát, hogy aki Budapesten tényleg el akar adni, annak is bánhatja a pénztárcája, ha elhisz mindent, amit a lakáspiacról mondanak a (reklám)szakemberek.

Szerencsére a KSH még nem tart ott, hogy mondjuk a lakáshirdetési oldalak látogatottságát tekinti keresletnek. Hányszor leírtuk már, hogy valahol alig több, mint 5+% körül mozoghat a valódi vásárlók száma a látogatottsági statisztikákban. De hol érdekel ez egy hirdetési oldalt! Ha pozitív és szenzációhajhász hírt kell gyártani rendelésre – mert a főnök megint megfogalmazta a frankót az év első meetingjén – akkor 95% körüli lakásturistát is potenciális vásárlónak kell tekinteni. El kell hitetni a hirdetőkkel, hogy a látogatottság mögött van kereslet is. A hirdetők és a hirdetések is fogynak, ezért maradhatnak középpontban a látogatók. Fű és fa hirdetéseket nézeget, mert alig van normális tartalom a neten. Valamivel el kell ütni az időt. Eladó vagy kiadó lakás, mindegy is, a lényeg, hogy képbe kerüljünk a hirdetési árakkal, amiről szintén tudjuk már, hogy reklámfogások csupán. Jó szórakozás, kikapacsolódás lehet a lakáshirdetések nézegetése, ha nem vesszük komolyan.

lakásárak lakáspiac agglomeráció budapesti agglomeráció újlakáspiac ksh 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Magyarország lakáspiaca 2018-ban átléphette "azt a bizonyos határt"

A KSH szembemegy a  lakáspiac bulvárújságíróival és bulvárhőseivel is

A KSH sincs könnyű helyzetben, amikor újat szeretne modani, hogy mégis milyen irányba halad Magyarországon a lakáspiac. Az már nem éri el az ingerküszöböt, ha a lakásárak nőnek, annak nem sok pozitív üzenete van. Unalmas hír lett. Oldani kell a feszültséget, az egyhangúságot és a tegnapi jelentésével sikerül is. Az újlakáspiac körüli csodavárás koporsójába üt egy szeget azzal, hogy stagnáló árakról beszél. A hirdetési oldalakon, az ingatlan- és hitelközvetítőktől sem azt halljuk, hogy az újlakáspiacon az árak állnának egyhelyben. A hirdetési árak tényleg szépen menetelnek, határ a csillagos ég. De eladni csak azok a fejlesztők tudnak, akik a vevőknek hirdetnek. Az adásvételi árak az újlakáspiacon 2018-ban olyat mutattak, amit igen régen. Ez még csak 2018. Mi lesz 2019-ben?

A KSH alig mer beszélni az újlakáspiacról, mert szinte mérhetetlen a használt ingatlanok adásvételi számához képest. De most már nem csak az adásvételi számokkal van gond, hanem az árak stagnálása miatt is kezd fekete bárány lenni az újlakáspiac. Csak a baj van a bulvár lakáspiaci hírek sztárjával.  A végén még rágalmazásért és hitelrontásért feljelentik a KSH-t.

A magyar lakáspiacon 2014-2018 között nem tudott lábra állni az újlakáspiac, akkor mikor fog? – mi ezt a kérdést tennénk fel

Burkoltan egyébként választ is ad a KSH, mert egy újabb szeget ver bele az újlakáspiac csodaváró koporsójába, amikor az adásvételek megoszlásáról beszél. 2018 első három negyedévében már 56% volt a falvak és kisávárosok aránya. Ez meg nem a klasszikus újlakáspiac terepe. Pláne nem az ingathirdetési oldalak, ill. ingatlan- és hitelközvetítők piaca. Az irány trendszerű.

2019-ben még inkább a falvak és a kisvárások eladói örülhetnek majd Magyarországon, mert a vevők ott vásárolnak inkább, nem a megyeszékhelyeken és nem is a fővárosban.

Budapest gyakorlatilag nagy vesztese lett a 2014 utáni lakáspiaci fellendülésnek. Az árnövekedés szívmelengető minden tulajdonosnak most, de csak addig, amíg nem akar eladni. Ha már eladni is akar, akkor az árak mellé vevőkre is szüksége lenne. Azok meg elfordultak és elfordulnak Budapesttől. Erre minden okuk megvan. Értelmetlennek tűnő árkülönbség van Budapest és a közvetlen környezete között, amit korábban sohasem tapasztaltak meg a vevők. A lakásáraktól megrészegülve jöhet a kellemetlen másnaposság, hiszen a lakásáraknál sokkal fontosabb az aláírt adásvételi szerződés. Aláírt adásvételi szerződés nélkül egyre kockázotasabb megmondani egy budapesti lakás árát. Találgatni meg nem érdemes.

lakásárak lakáspiac agglomeráció budapesti agglomeráció újlakáspiac ksh 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A lakáspiac valódi nyertesei nem biztos, hogy azok, ahol látványosan nőnek a lakásárak, hanem azok, ahol egyre több a valódi vevő és a megkötött adásvételi szerződés

Tényleg ennyivel értékesebb Budapest? A vevők szerint nem, mert inkább Pest megyét választják

Ez az egész országra jellemző úgynevezett magyar urbanizáció azt jelenti a valóságban, hogy a városi ingatlanok ára erőteljesen nő, addig az emberek inkább a nagyvárosok vonzáskörzetébe költöznek. Minél nagyobb árolló lesz a nagyvárosok javára, annál inkább felerősödhet ez a folyamat.

lakásárak lakáspiac agglomeráció budapesti agglomeráció újlakáspiac ksh 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
2018-ra valójában a különbségek nőttek meg Magyarországon, nem is igazán a lakásárak, aminek a vesztesei egyértelműen a magyar nagyvárosok

Ez egyáltalán nem urbanizáció, hanem a vásárlók racionális, árérzékeny viselkedése. A pénzük, de még a bank és az állam pénze is sokkal többet ér a magyar nagyvárosokon kívül. A jelek szerint a megyeszékhelyek is csak tartani tudják a tempót a lakáspiaci forgalom növekedésével, de az arányuk nem nő. Ezt jól alátámasztják a régiós vételár változásokat összehasonlító grafikonok is. Tégla vagy panel, a társasházi ingatlanok ténylegesen kifizetett vételára olyan irányt vett 2014 után a magyar nagyvárosokban, amiért nincs min csodálkozni a vevők reakcióján.

A sokat emlegetett bérnövekedés és a munkaerőpiaci folyamatok nem a nagyvárosi ingatlanok keresletét növelik, hanem éppen a nagyvárosok körüli ingatlanpiacnak adnak újra  esélyt.

lakásárak lakáspiac agglomeráció budapesti agglomeráció újlakáspiac ksh 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Kittantson a képre, ha a többi régió kifizetett teljes vételár változásaira kíváncsi

A városokon kívül a családi házak jelentik a megfizethető alternatívát a vevőknek, mert minden régióban azok vételára növekedett a legkevesebbet. Ez nem csak Budapest és Pest megye kapcsolatára igaz. Minden régióban antiurbanizációs folyamatokat figyelhetünk meg. Ha úgy vesszük, Magyarország nem túl nagy, az egészet tekinthetjük egy közepes méretű, de nem olyan sűrűn lakott metropolisznak, aminek a belvárosa és nem a fővárosa mára Budapest.

Kép: Ingatlanműhely

Forrás: KSH Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2018. III. negyedév /2019. január 25./

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Miért adják el és miért nem adják inkább ki az új lakásokat?

újlakáspiac építőipar lakásbefektetés ingatlanmarketing 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Budapesten, megyeszékhelyeken és bárhol az országban, ahol a bérbeadás szoba jöhet, az új építésű lakásokat nagyon hangosan ajánlják kiadásra. Mi, vevők, vegyük meg őket, majd adjuk ki nagy haszonnal. Egészen kockázatmentesnek, könnyű pénznek és biztos sikernek adják el az új lakásokat a reklámokban. Ha akkora üzlet, akkor miért adják el egyáltalán? Az üzletnek nem természete a jótékonykodás. A lakáspiac meg pont olyan antiszociális, mint a pénzpiacok általában. Csak a pénz számít, minden másodlagos. Ha tényleg akkora üzlet lenne új lakásokat kiadásra építeni, akkor nem vesződnének az értékesítésükkel. Évente papíron elkönyvelnék az értéknövekedést ( = nőnek a lakásárak, mint a gomba sztereotípia) és havonta pedig a bérleti díjat (= az új lakás gyorsan és könnyen kiadható átlagon felüli bérleti díjon sztereotípia). Nem engednének oda senkit sem a húsos fazékhoz és biztosan nem költenének több lakásnyi összeget reklámokra sem.

Árulni, tukmálni, reklámozni és jól becsomagolni leginkább csak kockázatos befektetéseket szoktak

Ez az üzlet természetéből fakad. A jó bornak nem kell cégér. A jó üzletnek sem kell. Valamiről minél hangosabban állítják, hogy jó befektetés, az annál kevésbé lehet igaz. Az igazán jó üzleteket nem verik nagydobra. Új lakásokat építeni és gyorsan eladni jó üzlet. A magyar lakáspiacon ez több évtizedes üzletpolitika, nem látni, hogy ezt képes lenne bármi vagy bárki felülírni. Az értékesítés, a marketing és pr része a „bomba üzlet” szlogen, de legalább annyira kell komolyan venni, mint egy terméken a csomagolást, amin a terméket kötelező dicsérni. A jelenlegi reklámjogi szabályozás szerint valótlant nem lehet állítani egy termék csomagolásán, de azon kívül bármit. Túlzásokba lehet esni, a valóságtól teljesen el lehet rugaszkodni, azt a törvény nem tiltja. Az új építésű társasházi lakásokra a magyar nagyvárosokban ez legalább annyira igaz, mint az örök fiatalságot ígérő ránctalanító arckrémre. Elgondolkodtató ez az újlakás mizéra. Egy új építésű társasházzal két szörnyű dolog történhet. Az egyik, hogy leáll és lelassul az építkezés, amiért egyre drágább megépíteni és befejezni = egyre kockázatosabb/nehezebb eladni is. Látni ilyesmit manapság? De még mennyit! Ennyit arról, hogy mennyire bomba üzlet egy új építésű társasházi lakás. A másik szörnyűség, ha hiába megy folyamatosan az értékesítési propagandagépezet, a vevők elmaradnak és minden - vagy legalábbis a lakások többségét - csak papíron adták el strómanóknak, nem valódi vevőknek. Ez az a lakásmaffia, amitől a 2000-es évek utáni újlakáspiac szenved, nem tud megszabadulni. Ez különösen valós kockázatot jelent azokban az új házakban, amiket szinte csak és kizárólag a kiadhatóságukkal reklámoznak, azzal, hogy micsoda befektetések = aranybánya.

Ezért lett divat az all-in-one marketing, ami röviden tömören úgy szól, hogy „mindenkinek, aki szereti” = „ ajánljuk első lakásnak egyedülállóknak, pároknak, családoknak és kiváló befektetés is, mert könnyen kiadható diáknak, egyedülállónak, pároknak, üzletembereknek, diplomatáknak és akár még turistáknak is”

Az új építésű lakások kiadhatóságának ellentmond az a lakáspiaci jelenség, amikor az eladatlan új lakások számának növekedése inkább félelmet kelt. Még véletlenül sem azt üzeni, hogy milyen jó a megépítőjének, hiszen a lakásárak úgyis csak nőnek, könnyen ki is tudja adni, nincs miért aggódni. Vagy mégis van miért aggódni? Van bizony. Csak az eladott új lakás miatt nincs miért aggódni. Ha a kiadása és üzemeltetése valódi üzlet lenne, minden bizonnyal nem állnának le építkezések, dőlenének be fejlesztések és állnának üresen a megépített, de eladatlan lakások.

Az új lakások építésének és értékesítésének az idő nem a legnagyobb barátja, hanem a legnagyobb ellensége

Egy új lakást szinte csak és kizárólag megépíteni éri meg és minél előbb kiszállni belőle. Ezért túl kockázatos befektetésnek tekinthetjük a pénztermelő képességéhez képest. Ebben sem történt semmi változás az elmúlt három évtizedben. Az új építésű lakások maradtak olyanok, amilyenek mindig is voltak: a lakáspiac meg nem értett (élet)művészei.

Kép: Ingatlanműhely (kb. féléve készült, de az évszakon kívül semmi sem változott)

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Az első lakáshoz jutás támogatása

első lakást vásárló lakáspolitika családpolitika otthonteremtés otthon lakáspiac albérletpiac 2019 Magyarország Ingatlanműhely

Jelképesen veszi figyelembe az állam az első lakást vásárlók szerepét és hatását  a lakáspiacon. Illetékkedvezménnyel, néhány százezer forinttal szúrja ki a szemét minden első lakást vásárlónak, ha az megfelel az illetékkedvezmény szabályainak. Miközben az első lakást vásárlók pozitív diszkriminációja egészen máshogyan tud hatni a lakáspiacra, mint önmagában a lakásvásárlást segítő állami támogatások. Az utóbbi kivétel nélkül növeli a lakásárakat és hátrányos helyzetbe tudja hozni a lakásvásárlókat. Az állami beavatkozás ellentmondásai a magyar lakáspiacon kritikánkban  kitértünk minden fontos részletre.

Ez a gondolat azzal a megállapítással folytatható, hogy az állami beavatkozások minden lakáspiacon áremelést okoznak, nemcsak Magyarországon

Nagyon álszentnek kell ahhoz lenni, hogy felelős államként úgy tegyünk, mintha ezzel nem lennénk tisztában. Az elmúlt három év lakáspolitikájának igazi vesztesei az első lakást vásárlók lettek. Kiszorultak a lakáspiacról. A lakáspolitika a jelenleg is lakással rendelkezőknek ad esélyt a továbblépésre (eladni a jelenlegi ingatlant és másikat vásárolni) és az ingatlan felhalmozásra (ingatlanbefektetés).

Az első lakást megvásárolni mindig komolyabb kihívás, amit az államnak szem előtt kellene tartania

Jótékony hatással tud lenni például az albérletpiacra. A jelenlegi lakáspolitika nemcsak a lakásárakat fűti, de a bérleti díjakat is. Az első lakásukat megvásárlók élnek általában albérletben, ők vannak leginkább kiszolgáltatott helyzetben, ha lakásvásárlásról van szó. Amikor valaki csak azért választja az albérletet - mert a saját lakása túl kicsi, azt inkább kiadja és másikat bérel közben - az bár egy létező jelenség, de nem általános. Az albérletpiacon többségében olyan bérlők vannak, akik ingatlanvásárlás előtt állnak.

Minél könnyebb egy országban első lakáshoz jutni, a bérleti díjak annál barátságosabbak tudnak lenni 

Olyanról nem beszélhetünk, hogy egy ország albérletpiaca olcsó. Magyarországon sem éreztük sosem olcsónak. Az albérlet szinte mindig drága mulatság a vásárláshoz képest – lakáspiaci ciklusoktól függetlenül. Ha az állam egyértelműen hatni szeretne a piaci alapú albérleti díjakra, ahhoz a bérlőkből lakásvásárlót kellene csinálnia. Ezzel mindjárt hűthető lenne a bérbeadás miatt vásárolt lakások iránti kereslet, hűthető lenne az a bérbeadói elvárás is az albérletpiacon, hogy annyiért adom ki a lakásom, amennyiért akarom. Az első lakást vásárlókat helyzetbe lehetne hozni, különleges, csak őket célzó támogatásokkal.

Ha az első lakást vásárlóknak valódi alternatíva lenne a lakásvásárlás a bérléssel szemben, akkor a bérbeadók és az úgynevezett „befektetők” döntéseinél is egyre nagyobb szerepet játszhatna a józan ész

Ma az állam gyakorlatilag a karjaikba tereli őket bérlőként, akiknek közben azt mondja, hogy ne béreljenek, hanem inkább vásároljanak. Ha nem gondolnánk azt ma Magyarországon, hogy a bérbeadás mekkora üzlet, ha nem lenne az ingatlan tényleg valami szent tehén, felértékelődhetne az otthonteremtés  - az ingatlan, mint otthon tulajdonsága - (a pénzcsináló és fejőstehén ) befektetéssel szemben, akkor az állami beavatkozás tényleg elérhetné a valódi célját = nem fűtené, hanem hűtené a lakáspiacot.

Ilyen lakáspolitika nem volt Magyarországon az elmúlt évtizedekben

Speciális kamatmentes önerő, speciális vissza nem térítendő támogatások, speciális lakáshitel, kiegészítve azzal, hogy ha még gyereket is vállalnak, akkor extra előnyökben lenne részük - és már meg is van az első lakást vásárlókat és a lakáspiaci folyamatokat kedvezőbb irányba terelő lakáspolitika:

Nem az új építésű lakások építését és vásárlását kell erőltetni Magyarországon – mert az minden esetben turbulenciákat okoz a lakáspiacon. Az első lakást vásárlók támogatása hatékonyabb és további pozitív demográfiai és munkaerőpiaci előnyökkel is járhat (ha családpolitikai eszközökkel együtt kombinálják). Döntsék el az első lakást vásárlók, hogy mit vesznek (használtat vagy újat), esetleg építkeznek – a vásárlás ilyen fokú szabadsága szintén hiányzik a mai lakáspolitikából. Minél több bérlőből lenne első lakást vásárló Magyarországon, a lakáspiacunk annál nyugodtabb és kiszámíthatóbb lenne.

A bérlést nem lehetne így sem felszámolni, ami egy egészséges lakáspiachoz mindenképpen hozzátartozik

Nagyon úgy néz ki, hogy nem nagyobb, hanem éppen ellenkezőleg, ennél is kisebb piaci alapú albérletpiacra van szükség Magyarországon. Ez nemcsak társadalmi igény – itthon a magyarok nem szeretnek bérlők lenni – de a józan eszű lakáspiac igénye is, amit az állam tud érvényesíteni szabályozó szerepével. A kérdés nem az, hogy felül kell-e vizsgálni a több évtizedes átgondolatlan magyar lakáspolitikát, hanem az, hogy mikor. Nincs miért várni. Nincs időnk tovább várni.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Színes templomok

építészet templom Dirk U. Moench INUCE Kína Fuzhou Huaxiang Christian Centre India

Minek hinni dogmatikus szabályokban? Minek követni elfogadott mintákat? Minek templomokat nézegetni? Kevés olyan városlátogatás szervezhető, amiben nem szerepel legalább egy kisebb vagy nagyobb templom, bazilika, székesegyház vagy bármilyen egyházi épület. Igaz, több köztük a hasonlóság, mint a valódi különbség. Persze vannak szerencsésebb adottságúak, jobb elhelyezkedésűek, egészen puritánok és giccsparádék is. Európában szinte település nem létezik templom nélkül. Európán kívül viszont egész érdekes templomokkal találkozhatunk, ami heves vitákat váltana ki Európában. A templomokról Európában megvan a saját elképzelésünk. Bizonyos szigorú keretek között szabadságot ad egy templom tervezőjének, de a közvélemény talán még szigorúbb követelményeket támaszthat egy templom tervezőjével szembe.

Milyen színű lehet egy templom?

Nem mindegy? Persze, hogy nem mindegy! Semminek sem mindegy a színe. Ez egy ilyen "színes" világ.  Mindennek olyan színűnek kell lenni, amilyen sztereotípiánk van róla. Talán pont ezért lehet jó nem Európában templomot tervezni és építeni. 1938-2018 között építették Fucsou - kínai nagyvárosban - a Huaxiang Keresztény Központot, a végén a svájci INUCE • Dirk U. Moench építész(iroda) segítségével, aki(k)től egyáltalán nem áll távol ez a feladat, olvasható a honlapjukon. A svájci építészeti forradalomról nem is olyan régen beszéltünk.

Nálunk semmilyen forradalomról, reformációról nem beszélhetünk az építészetben, hadd dörgöljük ezt a magyar illetékesek orra alá.

építészet templom Dirk U. Moench INUCE Kína Fuzhou Huaxiang Christian Centre India
A rózsaszín Keresztény Központ Kínában

Elképzeljük, hogy nálunk milyen felháborodás lenne egy rózsaszín egyházi épületből!

A rózsaszín lányos szín, provokáció - a legenyhébb kritika lenne rá. Nem is engedélyeznék, elbukna már a tervezőasztalon, mert inkább tartanák az Ördög megkísértésének, mint Isten tiszteletének. Megépítve, lefotózva annyira nem is vállalhatatlan, egészen más a púder szín. Élőben is üthet, mert van kisugárzása az épületnek, nem nevezhető viccnek, heccnek vagy bármilyen gegnek. Komolyan veszi magát nem csak az, aki tervezte, de az is, aki végül megépítette.

építészet templom Dirk U. Moench INUCE Kína Fuzhou Huaxiang Christian Centre India

A vallásszabadság a templomok formájának, színének (=építészetének) a szabadságát is kellene, hogy jelentse. A tartalom nem kellene, hogy annyira meghatározza a formát, mint azt mi, itt Európában gondoljuk.

építészet templom Dirk U. Moench INUCE Kína Fuzhou Huaxiang Christian Centre India

Indiában még ennél is tovább merték gondolni a vallásszabadságot

Ilyen és ehhez hasonló, vidám és játékos templomokat garantáltan sehol nem mernének még tervezni sem Európában, nemhogy építeni.

építészet templom Dirk U. Moench INUCE Kína Fuzhou Huaxiang Christian Centre India

A színes templomok nem illenek nálunk a papi hivatáshoz – helyeselnek egyesek. A hivalkodó gicssparádé, az arisztokratikus egyházi épületek és mentalitás sem illenek hozzá – gondolják ezt mások már a reformáció óta.

építészet templom Dirk U. Moench INUCE Kína Fuzhou Huaxiang Christian Centre India

500 évvel később sem európai példákat tudunk mutatni a reformáció valódi következményeiről, hanem kínait és indiait. Martin Luther és Jean Calvin ma sem döngetnének üres kapukat Európában.

építészet templom Dirk U. Moench INUCE Kína Fuzhou Huaxiang Christian Centre India

Képek: India és Kína

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Az ismeretlen magyar lakáspiac 2019-ben

lakásárak lakáspiac reálérték infláció eurostat 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

”Lehetünk örök optimisták, mint a legnagyobb hirdetési oldal vagy érdekemberek, mint a legnagyobb ingatlanos franchise hálózat. Mind a két ingatlanpiaci szereplő azt az üzenetet hordozza, hogy ne féljünk a magyar lakáspiactól és főleg ne a budapestitől. A realista szempontok alapján keresett lakáspiaci összefüggések viszont fokozott óvatosságra intenek. Azt mondhatják erre, hogy milyen rossz lenne már a világ, hogy ha mindenki egyetértene mindenben és nem léteznének véleménykülönbségek. A kérdés ebben az esetben is inkább az, hogy különbséget tudunk-e tenni a (szubjektív) vélemény és egy (objektív) tény között. A magyar lakáspiacot a szubjektivitás mozgatja, nem vitás, nincsenek könnyű helyzetben az objektíven gondolkodók. Aki így érzi magát, fontos, hogy tudja nincs egyedül.”

- összegeztük a Realista szempontok-ban a döntéseinket befolyásoló érzelmek és tények örök harcát még 2017 szeptember elején. Alig egy hónappal azután, ahogy elhelyeztük Magyarország lakáspiacát Európa térképén A magyar lakáspiac Európában helyzetelemzéssel. Kérdések és válaszok, de inkább válasz nélküli kérdések gondosan egymásra és egymásba fűzve, mert a lakáspiacról a legnagyobb kihívást jelenti összefüggésekben gondolkodni, nem csak kiragadni egy-egy számunkra szimpatikus információt róla és azt ismételni minduntalan. A magyar lakáspiac egyik legnagyobb ellensége a sztereotípiák- ismételgetjük néha magunkat, néha még képletesen imádkozunk is, mint ahogy azt tettük az Ima a lakásaink értékéért statisztikai okfejtésünkben, hangosan gondolkova, talán szokatlanul perspektivikus módon. A magyar otthonok reálértékével foglalkoztunk és tettünk egy olyan kijelentést, amit lehet idővel be is fogunk keretezni és kiteszünk a falra. 2017 februárjában igen sokan beszéltek a lakásárak csökkenéséről is, ezzel együtt az ingatlanaink reálértékét szerették volna csökkenteni. Az FHB Lakásárindex-ben találtunk egy érdekes budapesti grafikont, amit tovább gondoltunk 2017 elején. Abban a grafikonban 1990-et tetkintették bázis évnek, amikor egy budapesti lakás képzeletbeli reálértéke 100%-volt. Ezért tettük fel a következő kérdést, aminek a fontosságát is hangsúlyoztuk közben:

„Mikor fogunk ott tartani, mint 1990-ben?

Ma sokan azért imádkoznak, hogy soha de soha ne történjen ez meg. Biztosan jó hazafik, istenfélő emberek. De ha egyszer ez megtörténne, akkor az legalább olyan nemzetegyesítő, büszkeségre és összetartozásra okot adó esemény lenne, mint egy olimpia. Sokkal kevesebb köze van a többségnek az ötkarikás játékokhoz, mint a lakások reálértékváltozásához. Egy olimpia megrendezése, hogy fájdalmas vagy örömteli pillanat lehet-e, mindenki maga belátása szerint döntheti el. A lakásaink, az életünk legfontosabb vagyontárgyának az értékállósága, egy igazi nemzeti ügy. Isten minket úgy segéljen!”

lakásárak lakáspiac reálérték infláció eurostat 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Egy budapesti lakás újra nagyon értékes

2018-ban megtörtént!

Szépen csendben, tűzijáték és mindenféle nagy ünnepség és cirkusz nélkül a budapesti lakások reálértéke átlépte a 100%-ot. 28 év után egy budapesti lakás – ha még teljesen megfoghatatlanul is – de végre többet ér, nagyobb a vásárlóereje, vásárlóértéke, több terméket és szolgáltatást tudunk vásárolni az árából mint 1990-ben.

A rövidlátás népbetegség nálunk, a gazdaság fontos szereplőin át, a magyar államon keresztül, még a „kisemberekre” is jellemző, hogy nem nagyon látnak tovább az orruknál. A lakáspiacunknak sem jó, ha nem látunk túl 2014-en vagy 2008-on, 2004-en, esetleg 2000-en és így tovább.

Minél távolabbról nézzük és értékeljük a lakáspiacot, annál tisztább képet kaphatunk, még ha az adatok néha nem is 100%-ban megbízhatóak. Elmondjuk újra, hogy 2007 előttről nincsenek minden szempontból elemezhető és értékelhető lakáspiaci adataink, mert a KSH-t sem érdekelte. El tudják képzelni ezt? Ennek ismeretében tudjuk igazán értékelni azt, hogy a lakáspiacunk miért volt annyira sérülékeny, miért volt nagy vesztese a 2008 utáni eseményeknek, és mit is jelentett elindulni a gödör aljáról 2013 végén.

2018-ban az országos magyar lakáspiac is majdnem, már majdnem elérte a 2007-es lakáspiaci reálértéket

Néhány országgal összehasonlítva ábrázoltuk a magyar lakáspiacot, újra emlékeztetve mindenkit, hogy a magyar lakáspiac kozmopolita és 2019-től ezzel a  tulajdonságával komolyabban kell számolni, mint bármikor 2014 után. Nehogy bárki is félreértse, ez nem az adott országok lakásárait hasonlítja össze. A grafikon csak azt mutatja be, hogy külön-külön az országok lakáspiacai hogyan viselkedtek ugyan abban a világgazdasági környezetben.

A magyar lakáspiac egyik nagy vesztese volt, addig például Ausztriában a lakáspiac ellenálló maradt a külső hatásoknak. Csehországban inkább volt stagnálás, mint recesszió lakáspiaci értelemben. Románia elbukott és bő egy évtized után is felére inflálódott lakáspiaci árakról beszélhetünk.

A magyar lakáspiac fel tudott állni és 2018-ban 96%-os reálértéket tudott felmutatni. Ez megfelel a 2008-as reálértéknek. Azt mondhatjuk, hogy Magyarországon egy átlagos ingatlan annyit ért 2018-ban, mint 2008-ban. Ez egy évtizedes harc volt az inflációval, nagy küzdelem, ami jól mutatja az infláció erejét a lakásárakkal szemben.

lakásárak lakáspiac reálérték infláció eurostat 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A magyar lakáspiac évtizedes harca az inflációval...és sohasem ér véget

A mai napon az európai statisztikai hivatal, az Eurostat közölte, hogy 2018 első kilenc hónapjában éves alapon 7%-kal nőttek Magyarországon a lakásárak. Ehhez jön hozzá az a plusz információ, hogy 2018-ban a KSH szerint 2,8% volt előzetesen az éves infláció (Megjegyzés: az Eurostat szerint 2,9%, ami valószínűleg kerekítési módszertani különbség lehet). A teljes, éves lakáspiaci reálárváltozás akár tovább csökkenhet, mert 2018-ban egész évben, negyedévről negyedévre egyre alacsonyabb árváltozást mért a KSH. Ezért történhetett az, hogy a II. és III. negyedéves lakásárindexben egyfajta lakásárcsökkenésről beszélhettek a rosszmájúak.

Az első félév után biztosra vehetjük, hogy egy jóval csendesebb második félév volt 2018-ban az országos árnövekedésben. Ez nem igaz Budapestre. Budapest jelentős reálárnövekedéséhez kb. 18%-os nominális lakásárváltozás kellett. Nagyot tévedtünk, amikor 2018 februárjában infláció mértékű árváltozást vártunk Budapesten.

A budapesti árváltozást és reálértéket két nagyon fontos körülmény árnyékolja be, amit nem lehet elégszer hangsúlyozni

Az egyik legfontosabb, hogy az adásvételek száma csökken és nem nő. A budapesti lakásárak növekedése mögött nem a kereslet növekedése áll. Ha így lenne, akkor egyre több lakást adnának el Budapesten és nem egyre kevesebbet. Sajnos még idén is találkozni azzal érveléssel a magyar médiában, hogy Budapesten rengeteg lakást adtak és adnak el és az árak növekedése újabb és újabb, egyre több és több vásárlót vonz. Ez viszont egyszerűen nem igaz. A budapesti lakáspiacon 2019-ben sem az árak iránya a kérdőjel, hanem a vásárlók száma.

Ahogy a múlt elemzése mutatja, Budapesten sem az árak csökkennek érdemben, amikor csökken a kereslet vagy stagnál a lakáspiac, hanem az infláció tudja felfalni a lakásárakat, elinflálni azokat. A valóságban ebből annyit érzünk, hogy a lakásárak nem igazán változnak, hozzászokunk, elfogadjuk hosszú évekre. Azok az elképzelések, hogy a budapesti lakásárak nominálisan majd hirtelen bezuhannak, korrigál a piac – ahogy szeretik ezt finoman kifejezni – nincs semmilyen bizonyíték a múltban. 28 év távlatából annyit tudunk Budapestről, hogy a budapesti lakásárak nem tudják követni az inflációt, ha nincs minden rendben.

lakásárak lakáspiac reálérték infláció eurostat 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A beteg újlakáspiac és a csökkenő kereslet bizonytalanná teszik Budapest kilátásait

Az árak változásában pedig igen nagy szerep jut az új építésű ingatlanoknak. Magyarországon az egyik leglátványosabb hatása a lakóingatlanok építésének van. A lakóingatlanok építése viszont elég sok problémával küzd jelenleg. A családi házak szerepe jelentős, még az értékesítésre épített lakóingatlanok tortájából is igen szép szeletet tudhat magáénak, írtuk a Hajrá családok! Hajrá családi házak! munkánkban 2018 november elején. Sok a kérdőjel az újlakáspiac körül, nem igazán látni mögötte a keresletet, csak az elszálló árakat, kísértetiesen hasonlóan a budapesti lakáspiachoz.

Van egy erős inflációs nyomás és van egy szokatlanul bizonytalan újlakáspiac és építkezési kilátás Magyarországon 2019-ben

Mindeközben az országos adásvételek száma is fékezésbe kezdett, a vásárlói kedv stagnálást mutat, mert a reálértékek változása egyben elbizonytalanító is. Budapest pedig nem tudja kivonni magát az ország lakáspiaci hangulata alól, annak alá van rendelve.

A felpörgött a lakáspiac kijelentés 2019-ben már egyáltalán nem igaz. 2014-2016 között pörgött fel. 2016 második felétől kezdve a megnyugvás jeleit mutatja.

A nagyvárosi lakásárak és a vidéki lakásvásárlók-ban részletesen elmagyaráztuk, hogy Budapesten nem tudnak tovább nőni látványosan a lakásárak, ha Magyarországon az éves adásvételek száma nem nő tovább. Addig viszont gond nélkül, csökkenő budapesti kereslet mellett is egyre drágábban adhatnak el, egyre kevesebb budapesti lakást egy évben.

A budapesti reálérték látványos szintjének van egy súlyos ára, a likviditás csökkenése

Budapesten nem egyre könnyebb, hanem egyre nehezebb „piaci áron” eladni egy lakást. Ez legalább olyan rossz hír a bankoknak, akik hiteleznek itt, mint az olyan eladóknak, akik meghirdetik a lakásukat, de vevőt már nem találnak rá. Így nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy a rekord magas reálérték meddig tartható fenn Budapesten, mikor lesz ismét valódi ellenfele az infláció. A lakáspiacon sok értelemben mindig egyensúlykeresés van, nincs valódi piaci egyensúly, egyszer fenn, máskor lenn állapot a lakáspiac sokismertelenes képletének is a része.

lakásárak lakáspiac reálérték infláció eurostat 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
 2008 előtt nem volt ilyen nagy az árolló a főváros és Magyarország között, ill. a lakáshitelezés sem volt olyan szigorú, mint ma - Az önerő a fék, nem a lakásárak

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

palimadár.com

ingatlanmarketing ingatlanhirdetés ingatlanpiramis ingatlan disputa ingatlanközvetítés ingatlanértékesítés 2019 Magyarország Ingatlanműhely

” - március 1-től árat emelt a piacvezető hirdetési oldal, még hozzá igen gyorsan és mindenféle különösebb előkészítés nélkül (15 nap alatt).

Miért emel árat és ez miért fontos egy lakásbefektető számára például?

Nem az az üzenete, hogy drágább lesz hirdetni. Nem, ez azt üzeni, hogy a hirdetési oldal bevételei nem megfelelően alakulnak. Valami gond van a lakáshirdetési piacon. Azt gondolhatják sokan, hogy a hirdetési oldalak most rommá kereshetik magukat. Aztán a hirdetési oldalak az elsők között érzik meg a hirdetések számának növekedését és azok csökkenését is.

Egy lakásbefektető is figyeli a hirdetések számát.

Már vannak, akik hiányolják a friss kínálatot 2018-ban és szerintük a kínálat nem hogy nem nő, hanem inkább szűkül. Türelmetlenek és persze egy picit idegesek is lehetnek azok, akiket ez kellemetlenül érint. A hirdetési oldalak is hiányolják a hirdetéseket és ők is egyre feszültebbek. Meg is ijedhettek, mert nem csak a piacvezető emel árat. Követi a többi is, mert készülnek és nem a tavaszra, nem is a nyárra, hanem a következő lakáspiaci ciklusra.”

- írtuk ezt az Ingatlan, szenvedély, betegek című figyelemfelhívó munkánkban még 2018 március elején.

A mai napon, tehát 2019. január 15-én kiküldte a vezető hirdetési oldal a céges hirdetőknek (=ingatlanközvetítőknek), hogy február 1-től kb. 25%-kal emeli az árait

A Támadnak az ismétlődő hirdetések -ben összefoglaltuk mindazt, ami azóta is folytatódik = Egyre pocsékabb az online lakáspiac kínálata. Az online hirdetések, elsősorban az ingatlanközvetítői hirdetések száma trendszerűen fogy, amivel a hirdetési oldal kényszerpályára került. A magánhirdetők nem tudják helyettesíteni a céges hirdetőket. A céges hirdetők és a hirdetések közötti szoros kapcsolatra Az Ingatlanpiramis -ban hívtuk fel a figyelmet.

ingatlanmarketing ingatlanhirdetés ingatlanpiramis ingatlan disputa ingatlanközvetítés ingatlanértékesítés 2019 Magyarország Ingatlanműhely
"Az ingatlanpiac viszont valójában egy hirdetési piac, ami az internet korában talán még inkább igaz."

A csökkenő céges hirdetésszám miatt 2019-ben drasztikus lépésre szánta el magát a hirdetési oldal , amiért a szűkülő lakáshirdetési piac egyre drágábbá teszi az online hirdetést

2018 októberében már a vészharangot csengették az ingatlanközvetítők (= Ingatlan disputa), akik addigra jutottak el igazán arra felismerésre, hogy A lakáspiac nő, az ingatlanközvetítés csökken. Mi két éve figyeljük ezt a különleges lakáspiaci jelenséget, ami gyakorlatilag még a hazai ingatlan franchise világot is átrendezte, húztuk le erről a leplet az Ingatlan franchise és az élesedő pozícióharc -ban.

2019 már nem csak a bevételnövekedés illúziójáról szólhat az ingatlanos cégek számára, hanem itt az ideje racionálisan gondolkodni és költséghatékonyan működni, mert nem csak a vevőket nézheti palimadárnak a lakáspiac, hanem bizony őket is.

Kép: Instagram.com

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Mikortól számít átverésnek a lakáspiac?

lakásárak lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

”Egy lakóháznál már 500 ezer forintos kivitelezési költségek kezdenek elterjedni eladható négyzetméterre számolva, ami az elmúlt egy évben nőtt meg 400-450 ezer forintról ekkorára. Ehhez hozzájön még mondjuk 50 ezer forint telekár, 100 ezer egyéb költség (tervezés, értékesítés, marketing, menedzsment stb.), ami már 650 ezer, és még egy fillért sem keresett rajta a fejlesztő. Erre jön a 27 százalékos áfa, így már 825 ezer forintnál járunk (egy garázzsal együtt). Néhány évvel ezelőtt még nem hittük volna el ezt az árat. Ha a fejlesztő ezen még keresni akar 15-20 százalékot 4-5 év alatt, akkor 950 ezer-1 millió forintért kellene értékesítenie egy négyzetméternyi új lakást egy átlag projektben. Vajon hányan fognak ennyiért lakást venni? Ezért azt gondolom, hogy drasztikusan vissza fog esni a kereslet.” – mondta Futó Gábor, a Futureal-csoport alapító társtulajdonosa 2019. január 12-én egy interjúban.

Nem lett tele a média olyan szallagcímekkel, hogy a lakáspiac saját magától felrobbanhat, még a piros gombot is a lakáspiac fogja megnyomni ehhez. Nem kell hozzá semmilyen gazdasági válság, kár valami világméretű válságra várni, hogy bajba sodorja magát. A magyar lakáspiac összeomlását csak akkor tudják értelmezni, amikor nem is a lakáspiac van bajban, hanem globálisan a világ, lokálisan egy régió, mondjuk az EU, vagy egészen mikroszinten, egy ország. De mi van akkor, ha egy ország lakáspiaca már jóval korábban bajba kerül?

A magyar lakáspiac jeleket küld felénk, amiket nem tudunk és nem is akarunk értelmezni – írtuk néhány napja, megismételve mindazt, amiről két éve folyamatosan beszélünk. Pontosan azért írtuk, mert tisztában vagyunk vele, hogy a magyar lakáspiac válságát külső okoktól várjuk, azokban látjuk és láttatjuk a veszélyforrást. A hazai lakáspiaci jelenségeket összeségében nem értelmezzük, csak kiragadunk egy elemet belőle, egy bizonyítékot arra, ami bizonyíthatja nincs is válság. Azt mondjuk, hogy nem lehet válságban a magyar lakáspiac, ha nőnek a lakásárak. Azt mondjuk, hogy az lehetetlenség, hogy így legyen. Nem, nem és nem. Tagadjuk, tagadjuk, a végtelenségig tagadjuk. Pedig már átverésnek érezzük a lakáspiacot.

A zsigereinkig hatol bennünk a felismerés, hogy a piac nem a keresletnek áraz, hanem a kínálatnak. Ez azt jelenti, hogy egymásnak áraznak a hirdetők, legyen szó most használt vagy új építésű lakásról. Mondjuk ma 350 Ft egy kiló olyan kenyér, amit olyan ember nem vesz meg, akinek csak egy picit is fontos, hogy mit eszik. A minőségi kenyérnek már inkább 1000 Ft kilója és hol vannak már ettől az ártól a többi finomságok. Mi lenne, ha holnaptól minden pékség, az összes, minden bolt, az összes a legolcsóbb kenyeret 1000 Ft-ra árazná be? Azt mondanánk ez nonszensz, nincs semmi értelme, mert nem tudnák eladni és a nyakukon maradna. A pékeknek az az érdeke, hogy el tudják adni a kenyeret és nem az, hogy kenyeret süssenek. A sütésből még nem fognak megélni. Így biztosan rá lennének kényszerülve, hogy a vevők pénztárcájához árazzák be a kenyeret. A kenyér ára általában az előállítási (technológia és munkabér), alapanyag és szállítási költségek miatt nő. Az új építésű lakások ára is valami hasonló miatt kellene, hogy változzon. A használt lakások árai meg mindig szépen követik az új építésű lakásokat. Hiába nem tudjuk értelmezni ezt, így működik a magyar lakáspiac.

Nem látjuk semmi valódi okát annak, hogy az elmúlt 5 évben valami olyan óriási csoda történt volna itt, amiért indokolt mindent aranyárban adni a lakáspiacon. Főleg azon a lakáspiacon, ahol beszéltünk már a láthatatlan keresletről, ami csak a fejekben létezik. A pékek nem tudnának a láthatatlan keresletből megélni és kenyeret sütni neki, a pékek és a vásárlóik között működik a klasszikus kereset-kínálat kapcsolat. A lakáspiacon nem létezik ez a szoros kapcsolat a vevők-eladók között. Lakást lehet építeni és lehet árulni is a láthatatlan keresletnek, mert maximum nem adják el. Nem megy tönkre, jól el van az ott, ahol megépítették. Ha egy használt lakást nem tudnak eladni, akkor mi lesz? Semmi, nem adja el a tulajdonosa. Marad benne továbbra is, esetleg kiadja, vagy áll üresen. Kit érdekel! Egy lakásnak pont az a nagy előnye egy kenyérrel szemben, hogy igen tartós.

Ezzel azt akarjuk mondani, hogy a lakáspiac kínálati oldala teljesen el tud szakadni a keresleti oldalától Magyarországon, mert a kínálati oldal sosincs olyan nyomás alatt, mint mondjuk a pékek. A lakáspiac nem valódi piaci alapokon működik itthon, a kereslet pénztárcájában inkább turkálni szeret a kínálat, nem alkalmazkodni hozzá.

Egy ilyen torz, kínálatvezérelt lakáspiac, mint a magyar, jóval hamarabb bajba tudja sodorni magát, amikor kezdi elveszíteni a kapcsolatot a kereslettel. A budapesti lakáspiac már 2016 óta elveszítette. Az országos lakáspiac még nagyon komoly erőfeszítéseket tesz, kínkeservesen, vért izzadva a kereslet látszatát tartja fenn.

De ma, 2019-ben, nem találnánk már olyan lakáspiaci szereplőt, aki azt merné mondani, hogy az adásvételek száma, magyarul a kereslet olyan optimista lenne, mint az volt évekkel korábban. A nagy, hangadó piaci szereplők, a véleményformálók 2019-re már bőven „válság” előtti keresletre számítottak, látványos és dinamikus növekedésre az adásvételekben. Félig igazuk lett! Tényleg válság előtti kereslet van, csak nem pozitív, hanem negatív értelemben. Már a kifinomult konformisták is árérzékeny vevőkről suttognak. Mi inkább azt mondjuk, amit a lakáspiac mondana, ha lenne egy szóvivője: a vevők egyre nagyobb átverésnek érzik a lakáspiac kínálati oldalát.

A magyar lakáspiaci válság akkor lesz igazán látványos, amikor majd a kínálat is egyre nagyobb átverésnek érzi azt, amit képvisel. Ma még nem beszélhetünk irányváltásról. A magyar lakáspiac kínálati oldala önfejű, fafejű, sosem tanul a hibáiból és hagyja, hogy a történelem megismételje önmagát. Nem kell hozzá kamatemelés, nagy infláció, de még gazdasági recesszió és hitelpiaci anomáliákra sincs szükség, hogy a lakáspiac válságba sodorja magát. Elég az is, ha már a vevők úgy gondolják, hogy válságban van és jobb például kivárni, türelmesnek lenni, a pálya széléről nézni a kínálat színházi előadását. A vevőknek is van hol lakniuk – mondaná a lakáspiac szóvivője a gőgös kínálatnak 2019 január közepén - nincsenek rászorulva mindenáron az eladók lakásaira.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
100+ lakásos új lakótelepparki garzon árai, amit egy érdeklődő vevő kapott emailben, szintén 2019. január 12-én

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Amerikából jöttem, mesterségem címere

kivándorlás elvándorlás tetőfedés tetőfedő bádogos EU USA Ingatlanműhely

Az elvándorlást, kivándorlást nálunk gyakran összekapcsolják a hazai életkörülmények kritikájával. Azzal, hogy innen csak azért mehet el valaki, mert számára élhetetlen ez az ország, nincsenek meg számára az emberi élethez méltó feltételek. Fordítva is igaz, amikor a hazaköltözést úgy értékeljük, hogy az ország élhetőbb, sokkal vonzóbb, jó irányba halad. Abba bele sem gondolunk, hogy Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozásával vált igazán részese a globális világnak. Komoly érvek szóltak amellett, hogy megnyílik a magyarok számára is az EU és az EU-val szoros kapcsolatot ápoló szomszédos országok munkaerőpiaca. Idővel pedig a világ más országaiba könnyebben utazhattunk, vállalhattunk munkát, mert Magyarország EU-tag lett.

Eltelt másfél évtized és ma meg az a hír, leginkább egy vita, hogy hányan is élnek dolgoznak a határokon kívül

Vita, mert az a magyar virtus része, hogy mi magyarok kevés kérdésről tudunk beszélgetni egymással, mi inkább mindenen vitatkozunk. Az Európában (és nem feltétlenül az EU-ban) élő és dolgozó magyarok száma azért lehet vitaalap, mert megítélhetjük a 21. századi Magyarország egyik nagy előnyének és megélhetjük a legnagyobb katasztrófájának is.

kivándorlás elvándorlás tetőfedés tetőfedő bádogos EU USA Ingatlanműhely
Magyar tetőfedő és bádogos munkája

Létezhet-e olyan Magyarország, ahol minden magyar abban az országban akarna élni?

Meglepő lenne, ha igen. A világ sokkal érdekesebb hely annál és mi magyarok meg sokkal kíváncsibbak vagyunk, mintsem itt akarnánk élni. Egyetlen egy országnak sem lenne jó, ha csak olyanok élnének benne, akik ott születtek. Ez egy elég régi igazság, kiállta már az idők próbáját – még ha vannak is, akik megkérdőjelezik időről időre - azért olyan igaznak tekintsük, mint a tengelye és a Nap körül forgó Földet. Erőszakos törekvések voltak már erre korábban, ma inkább a retorika szintjén lehet déja vu érzésünk. Sok magyarnak kimondottan jót tesz a levegőváltozás, a világlátás. Egészen máshogyan éli meg az adott ország vagy országok közéletét, emberi élethez méltó feltételeit, mint például itthon. Mondjuk jobban elfogadja, hogy ott bérlő és nem akar saját tulajdont vásárolni. Ezzel elég nagy terhet le tud venni a válláról. Minden nyugodtabb, minden kiszámíthatóbb, minden rendezettebb, vagy csak annak éljük meg, és mi magunk nyugszunk meg, leszünk kiszámíthatóbbak, élünk rendezettebb életet.

Gyakran mondják, hogy minden csak hozzáállás kérdése és a Magyarországgal szembeni hozzáállásunk nem mindig említhető egy lapon más, kedvelt úticélokkal

Lehet. Még az is lehet, hogy sok benne az igazság. Ha mi magyarok tovább is el és ki akarunk vándorolni, szabadon, egyéni és önálló döntést hozva, nem kényszerből, menekülve, üldözve, akkor ebben az is benne van, hogy a fogadó országoknak is erre nyitottnak kell maradniuk. Persze az sem árt, ha mi magunk, tehát Magyarország sem gondolhatja azt, hogy Magyarország például csak a magyaroké. A retorikából itt már könnyen jog lehet, törvények, amik szembesíthetnek minket azzal, hogy pont olyan lesz az adjon isten, mint a fogadj isten. Hazajöhetnek majd magyarok azért is, mert már nem látják őket ott szívesen. Megeshet. Megváltozhat egy ország viszonya is a magyarokhoz. Így idővel lehet, hogy szűkül a tér, elfogyhat a levegő, ahol minden nyugodtabb, kiszámíthatóbb, rendezettebb, vagy legalább annak tudjuk megélni ott.

Ez jutott eszünkbe, amikor a közösségi médiában szembejött velünk egy Cleveland, Ohio (USA) – ban élő magyar tetőfedő és bádogos munkája

Németországban kezdte a pályafutását, majd a Nagy-tavak környékén dolgozott és került szorosabb kapcsolatba az Egyesült-Államokkal, derül ki a saját cége honlapjáról. Láthatóan letelepedett, talált magának egy amerikai (a képek szerint őslakos) feleséget és vállaltak közösen egy fiút és egy kislányt is. A munkája, a döntései, a felesége/férje és a gyerekei alapján is meg lehet ítélni valakit. Addig jó, amíg rajtunk múlik, hogy kit hogyan ítélhetünk meg és nem törvények kényszerítenek erre.

kivándorlás elvándorlás tetőfedés tetőfedő bádogos EU USA Ingatlanműhely
"My name is Sandor (pronounced SHAN-DOOR) Varga and I am the proud owner of Exact Roofing"

Képek: Instagram.com

Egyéb forrás: Exact Roofing

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Egy másik tégla a falban

Manuel Hertz Ballet Mécanique Zürich Svájc építészet betoház Ingatlanműhely

Egy ideális világban a rendőr angol, a szakács francia, a szerelő német, a szerető olasz, és a svájci szervez mindent. Rémálmainkban viszont a rendőr német, a szerelő francia, a szakács angol, a szerető svájci, és az olasz szervez mindent." – tartja egy régi mém, ami olyan időkből származhat, amikor még faxon terjedt az elektronikus folklór, vagy ahogy akkor nevezték, a faxlore. Cinikus és ironikus humor, amivel megbántani nem akarnak senkit, de azért könnyedén megbántható vele mindenki. Mint amikor azt mondják rólunk, hogy ha valakinek van egy magyar barátja, akkor már nincs is szüksége ellenségre. Nyelünk egyet és most mi mégis inkább Svájcnál és a svájciaknál maradnánk.

Manuel Hertz Ballet Mécanique Zürich Svájc építészet betoház Ingatlanműhely
Kattintson a galériára további képekért!

Mutatnánk egy kortárs példát a svájci érzéketlenségre és precizitásra

A valóságban azért mindig minden olyan más tud lenni. Itt van egy ötlakásos bérház. Nevezzük a svájciak modern önkritikájának vagy kritikus építészetének. A szomszédai nem biztos, hogy örülnek a 2017 júliusában átadott épületnek. Kívülről nézve mindennek nevezhető csak nem érzéketlennek, humorosan hívja fel magára a figyelmet. Tájidegennek lehet nevezni, meg érdekesnek is a látványt Zürich, Seefeld városrészében, de érzelem nélküli üres betontömbnek már nem igazán.

Manuel Hertz Ballet Mécanique Zürich Svájc építészet betoház Ingatlanműhely
Kattintson a galériára további képekért!

Betonkocka az egész

Ezt azért jól visszaadják a belső képek is. A nyers betonról megoszlanak a vélemények. Iparinak cikizik még ma is, pedig nem egy 21. századi alapanyag. Vissza lehetne vágni azzal, hogy ez legalább nemcsak „egy másik tégla a falban”.

Manuel Hertz Ballet Mécanique Zürich Svájc építészet betoház Ingatlanműhely
Kattintson a galériára további képekért!

Mennyire sikerült megszelídíteni Manuel Herz építésznek a betonházat?

Az már ízlés kérdése. A ház követlen környezetében is van valami nem európai, egyáltalán nem svájci. Ez olyan bevándorló, természetellenesen természetes ház lehet abban az utcában. Átnézve a szomszédba, azonnal érezni a kontrasztot a kiszámítható renddel és rendezettséggel szemben.

Manuel Hertz Ballet Mécanique Zürich Svájc építészet betoház Ingatlanműhely
Kattintson a galériára további képekért!

A ház különlegessége a mozgó erkély+árnyékoló rendszer, ami a ház frontját adja. A videót érdemes megnézni, ami jól érzékelteti a ház hangulatát és el lehet rajta mélázni közben, hogy továbbra is az lenne az ideális világ, ahol a svájci szervez mindent és nem az, ahol svájci a szerető :-)

Képek és forrás: designboom.com

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Láthatatlan vevők, látható kockázatok

lakásárak lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

A lakáspiac heves érzelmeket vált ki, így nem csoda, amikor általában drámai változásokat vizionálnak laikusok. Úgy képzelik, hogy egyik napról a másikra változik meg minden, mint a tőzsdén például. Az ilyen laikusok általában azt is elfelejtik, hogy a tőzsdék sem így működnek. A változások lassan történnek, viszont korántsem észrevétlenül. Ezeket a lassú változásokat vagyunk hajlamosak figyelmen kívül hagyni, nem tudomást venni a növekvő kockázatokról.

A lakásárak növekedése egyben a kockázatok növekedését is jelenti mindig, kivétel nélkül

A laikusok gyakran esnek abba a hibába, hogy a lakáspiacot a lakásárakon keresztül nézik, kockázatokat nem látva benne. A tőzsdén is nagy hibát követ el az, aki csak az árfolyamokat nézi. Keresi a legalacsonyabb és legmagasabb árakat, a csúcsokat, a nagy ingadozásokat, hogy árfolyamnyereséget realizáljon, miközben mindig kockázatot vállal. Így feledkezik el minden másról – például a növekvő kockázatokról - a figyelmét lekötik az előre gyártott algoritmusok, amiket ma már nagy részt szoftverként kell elképzelni.

A lakáspiacon még nincsnek ilyen szoftverek, van helyette sok ember, akik szinte mind egytől egyig jól elvannak azzal, amikor azt látják, hogy a lakásárak nőnek. Hátradőlnek és azzal nyugtázzák a napot, hogy amíg nőnek a lakásárak, addig igazából tennivalójuk sincs. Ki akarják élvezni a pillanatot, de mások megzavarhatják a nyugalmukat. Ők az azonnali árcsökkenést várják, annak okait magyarázzák, dacára annak, hogy mondjuk a lakásáraknak egyáltalán nem szokása a volatilitás (= a gyakori ingadozás). Ahhoz nemcsak időre van szükség, de elég súlyos körülményekre is. Olyankor általában az emberek meg el is feledkeznek a lakáspiacról.

A lakásárak növekedése gyakorlatilag az egyetlen időszak, amikor a lakáspiacra tömegek szeme szegeződik, a figyelem középpontjában van

A kockázatai elhalványodnak, leértékelődnek, mert azok nem a lakásárnövekedéshez kötődnek. Tipikus sztereotípia , hogy ha nőnek a lakásárak, akkor biztosan sokkal könnyebb eladni egy lakást. Egy ingatlannál az értékesítést tekintjük az egyik legnagyobb kockázati tényezőnek.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
2018 lakásárairól még nem tudunk mindent, csak azt, hogy nőttek

1. Ma elhisszük, hogy ha el akarjuk adni az ingatlanunkat, akkor azt el is tudjuk. Még azt is elhisszük, hogy jobb áron tudjuk eladni, mint amennyiért valójában már eladnánk.

Elhisszük, hogy a vevők nem jelenértéket fizetnek egy lakásért, hanem  jövőértéket.

2. Még azt is elhisszük, hogy minden kockázat a vevőé, nekünk, eladóknak nincs veszteni valónk, amikor nőnek a lakásárak, az a vevőknek jelent csak dilemmát. A lakásárak növekedése megbabonáz, gazdagabbnak, sikeresebbnek érezzük magunkat. Azt is megkockáztatjuk, hogy nagyobb biztonságban vagyunk ilyenkor, mint bármikor előtte. Csak egyetlen döntés választ el minket ettől, lakástulajdonosnak kell lenni. Az embernek a saját otthona általában a legértékesebb vagyona. A nagybetűs boldogság része az is, amikor az otthonunk egyre többet ér, a vagyonunk gyarapodik. A még szerencsésebbeknek a saját otthonukon kívül más ingatlanuk is van. Olyankor egy szinttel még gazdagabbnak, még sikeresebbnek érezhetjük magunkat. Az ilyen kiváltságos helyzetben élők különösen tudják értékelni a lakásárak növekedési időszakát. Ünnep ez a számukra, mint a tőzsdéken a bikapiac. Soha nem lehet látni a végét. A lakások ára úgysem tud úgy csökkenni, nullázódni, mint a részvényeké – beszélgetnek róla.

Már nyertem vele annyit, hogy nincs igazán veszteni valóm, bármikor eladom annyiért, amennyiért megvettem.

3. Elhisszük még azt is, hogy hitelre is vehetjük, mert ha mi lakjuk, akkor simán kifizetjük a törlesztőt - most jó állásunk van, egészségesek és halhatatlanok vagyunk -  ha kiadjuk, akkor meg a bérlő fizeti a hitelt, nem is mi. Nyugtatjuk magunkat, hogy ha valami mégis közbejönne, akkor gond nélkül értékesítjük. Teljes mértékben elhisszük a lakásárak növekedése miatt, hogy egy ingatlan értékesítése csak a mi akaratunktól és döntésünktől függ, a lakáspiac a lábunk előtt hever.

Különböző élethelyzetek, ahol a lakáspiac különböző kockázatait máshogyan élhetjük meg. Közös nevező a kockázatok alulbecslése.

Bármilyen helyzetben is vagyunk ma részesei a lakásárak növekedésének, inkább az előnyeire helyezzük a hangsúlyt

Ha még okunk is van, hogy magabiztosak legyünk minden helyzetben, akkor meg önzően tárjuk a világ elé, hogy nekünk édes mindegy mi történik, akkor is királyok vagyunk, a lakáspiac királyai. Kevés a valószínűsége, hogy a növekvő kockázatokra hívjuk fel a figyelmet és ne magunkat fényezzük.

4. Budapesti lakástulajdonosként nem fogjuk azt mondani, hogy 2016 óta Budapesten egyre kevesebb lakást adnak el. Budapesti lakástulajdonosként mi csak azt fogjuk mondani, hogy a dobogó legfelső fokán állunk, mi nyertük a legtöbbet a lakásárak növekedésével. Még véletlenül sem fogjuk azt mondani, hogy a lakásárak növekedésével Budapesten nem nő a budapesti lakások likviditása (= eladhatósága), hanem csökken.

2018-ban már egészen biztosan kevesebb budapesti lakást adtak el Magyarországon, mint 2014-ben. Budapesti lakástulajdonosként ezt még nem érezzük változásnak, nem értékeljük kockázatnak. Még véletlenül sem merül fel bennünk, hogy mit jelent ez a budapesti lakáspiac szempontjából. Mi sziklaszilárdan hisszük, hogy minket ez nem is érint. Nincs miért aggódni, a budapesti lakásárak kétszámjegyű növekedése mindenért kárpótol minket, ha budapesti lakástulajdonosok vagyunk.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
2019. január 4-én annyit látunk, hogy az árak biztosan jobban nőnek, mint a kereslet

5. Arról nem fogunk beszélni, beszélgetni, hogy a lakásárak növekedése az eladott lakások és nem az eladatlan lakások árváltozását mutatja. Hosszú ideje már, hogy a lakásállomány kevesebb, mint 4%-a cserél gazdát Magyarországon és Budapesten is évente. 96% ingatlanvagyon értékét árazza be éves szinten az a 4% eladott ingatlan. Ez a tény önmagában elég nagy kockázatot jelent a magyar lakáspiacon. 2016 óta a lakásárak - sokszor vitatható - statisztikai árváltozása jóval meghaladja az adásvételek számának változását. A vevők láthatóan nem olyan lelkesek, mint az eladók, ami egy valós kockázat a lakáspiacon.

A statisztika, legfőképpen a KSH, 2016 óta paradox módon fejezi ki a lakáspiac növekvő kockázatait, amivel könnyedén félrevezethető bárki.

6. 2018-ban az online lakáshirdetések száma is csökkent országosan és Budapesten is. Szűkül a kínálat, még ha van is élet a lakáshirdetési oldalakon kívül. A lakáshirdetési oldalak különösen nagy kockázatot jelentenek 2016 óta  a magyar lakáspiacon. A helyzetükkel ugyanis könnyebb visszaélni, mint élni, ami legalább annyira félrevezető tud lenni, mint egy értékesítésvezérelt ingatlan- és hitelközvetítő.

Vevőként alig találni normális eladót, normális eladó lakással a mai magyar lakáspiacon.

7. Az új építésű társasházi projektek körül sok a kérdőjel, a furcsaság. Az új építésű társasházak piaca egy valódi lufira kezdett emlékeztetni 2018-ban. Értékesítési trükkök, kapzsi árazás, fake marketing és pr. A magyar lakáspiacon az új építésű ingatlanok aránya nagyon kevés, de a hatásuk óriási. 2016 óta az újlakáspiac körüli teljesen mesterséges hype adja a lakásárnövekedés egyik szárnyát. Ez a szárny 2019-ben nincs jó állapotban és a hype tovább folytatódik. Főleg Budapesten indíthat el káros folyamatokat egy pánikoló újlakáspiac, ahol már a használt lakások adásvételi száma így is kritikus szinten mozog.

A lakásárak ÁFA tartalmát lényegtelen kérdéssé degradálták 2018-ban. Nem, nem is a lakásárak fognak megváltozni hirtelen, ha pánik lesz. Ne ezt várja senki. Kell egy kis hitelboom előtte, azzal lehet időt nyerni, az mindig jó antidepresszáns. Majd évekig egyre nehezebbé válik az értékesítés is, egyre kevesebben tudnak eladni, szűkül a likviditás, de a lakásárak tartani fogják magukat.

A budapesti újlakáspiac lufija már éppen elég nagy ahhoz, hogy 2019-ben bajt okozzon és még több eladónak nehezítse meg a dolgát, törje össze az álmait.

8. Miközben tudjuk azt is, hogy a munkaerőfolyamatok átlagok mögé bújtatása is növeli a kockázatokat egész Magyarországon. Az ország felében nő a munkanélküléség, a másik felében csökken. Az utolsó foglalkoztatási adatok szerint ezt már közölték is velünk, de senki sem a 2018-ban bekövetkezetett változásokra figyel, hanem még továbbra is 2017-hez hasonlít. Ez elég nagy hiba. Az országos átlagbérek sem a valóságot fejezik ki, hívtuk fel rá a figyelmet. Olyan adatok ezek, amikre gyakran hivatkoznak a lakásárak emelkedésének okaként. De milyen felemás okok ezek? - tehetnék fel  a kérdést teljesen őszintén.

A lakásárak nőnek mindezek ellenére is és pont ezért kell  komolyan venni a kockázatokat. 2019-ben legfőképpen az ingatlanok likviditása van veszélyben, nem a lakásárak.

A KSH ma is bejelentette, hogy 2018. III. negyedévében, az előzetes adatok alapján, 7%-kal nőttek éves alapon a használt lakások árai, és 8% körül az új építésű lakások árai

A lakásárindexben hosszú idő után először látni megtorpanást a II. és III. negyedév között. 131%-on stagnál a használt lakások piaca. Ezek mind tiszta árváltozások. A teljes árváltozás már vegyesebb képet mutat, a vevők magatartását, az alacsonyabb árú ingatlanok erősödő szerepét. 2018 okozhat még meglepetést azzal, hogy egy nagyon erős kezdés után az év végére  lehűti a kedélyeket. De erre még több mint 6 hónapot várni kell. Addig nem fogjuk megtudni a végleges adatokat.

Az újlakáspiac szárnyal, a lakásárak statisztikái szerint. Az árak mögé látni a keresletet már kockázatot jelentett 2018-ban is. Biztosan van, csak eddig jól elbújt. Kockázatot jelent bújócskát játszani a lakáspiacon. Ebbe a bújócskába bukott bele a korábbi újlakáspiac is. A vevők sem egyik pillanatról a másikra tűnnek el a lakáspiacról. A vevők szépen lassan döntenek úgy, hogy távol maradnak.  Biztosak lehetünk benne, hogy 2016-tól kezdve egyre többen tervezték, hogy piacra lépnek, majd idővel úgy döntöttek, hogy inkább mégsem. 2016 óta van a vevőknek egy olyan csoportja is, ami csak az eladók fejében létezik. Az ilyen láthatatlan vevők tudják okozni a legnagyobb meglepetést a lakáspiacon, nem a láthatóak. A láthatatlan vevők piacra léptek 2019-től, mint teszik ezt minden esetben, amikor már az eladók nem a piacon élnek, hanem az álmaikban.

Statisztika: KSH

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ingatlanműhely

blogavatar

Lakásviszonyok Magyarországon

Fontos a véleményük

Ezért Facebook kommentelésre váltottunk, hogy együtt hangosabban gondolkodjunk.

Budapest Real Estate Research