Szén-monoxid mérgezések

szén-monoxid CO mérgezés fűtés gáz gázkészülék kritika 2019 Magyarország Ingatlanműhely

A hírek szezonalitása kiszámíthatóvá teszi az életünket. Egy életen át hallgathatjuk adott hónap fix híreit. A híradók a police.hu-ra alapozzák a tájékoztatást minden este. A nevek, a helyszínek változnak, de a lényeg nem. A lényeg a médiában sajnos lényegtelen. Nem tudunk meg semmit. Bajba került emberek, akik mind ugyan abba a folyóba lépnek bele. Mit sem tanultak! A hírekből semmit sem lehet tanulni, bár lehetne! Az egyik ilyen folyó a fűtési szezon és az ezzel együtt ismétlődő szén-monoxid mérgezések.

Általában szeptember elejétől január végéig hallunk ilyen esetekről

Na nem az összesről, csak arról, ami a média ingerküszöbét is eléri. Nem tudjuk meg mi történt valójában, mi okozta a problémát. Annyit tudunk csak meg, hogy ki éli túl és ki nem. A CO mérgezés okai a homályba vesznek. Hírek ma már szinte nem léteznek „szakértők nélkül”. Mindenre van már egy-egy szakértő ebben az országban. Ha CO mérgezés, akkor CO riasztó. Ennyit tudnak a szakértők. A CO riasztó megoldja a problémát? Megszünteti az okot? Veszély esetén legalább riaszt – ismétlik a „szakértők” - másra nem jó. Ezért baj, hogy a hírekből hiányzik milyen gázkészülék, milyen körülmények között és milyen műszaki hiba okozott CO mérgezést.

A CO gázt gyakran úgy állítják be, mintha az csak nem jól karbantartott készülékekben keletkezne

A karbantartással tényleg elkerülhető a CO gáz keletkezése? A válasz egyértelműen nem. A földgáz égése során mindig keletkezik CO. Minél tökéletlenebb az égés annál több.

A karbantartással elvileg azt érhetjük el - egy arra alkalmas készülékben - hogy az égés tökéletesebb legyen. De mi van, ha a készülék már igazából alkalmatlan arra, hogy használják? Ha ma ránézünk eladó és kiadó lakások hirdetéseire, könnyedén belefuthatunk olyan gázkészülékekbe, amiknek már semmi keresnivalójuk nem lenne a lakásokban. Miért vannak még mindig ott?

Sajnos a hírekben nem azt halljuk, hogy milyen az életveszélyes gázkészülék, hanem azt, hogy vegyünk szén-monoxid riasztót, amikor gázkészülékkel élünk egy fedél alatt.

Ezek gyakran 20-30 vagy rosszabb esetben, akár 40 éves, nyílt égésterű átfolyós vízmelegítők vagy fali melegítők

Megmosolygtató, amikor a klasszikus parapetes konvektortól rettegnek, szén-monoxid mérgezéskor a hírekben és híradókban vágóképnek ilyen parapetet mutatnak, mert azok éppenséggel zárt égésterűek, nem a szoba légteréből nyernek oxigént az égéshez. A kéményes konvektorok viszont veszélyesek lehetnek. Kéményes konvektorral már jóval nehezebb találkozni, elég ritkák.

Az elavult, az élettartamukat túlteljesítő gázkészülékeket már le kell lecserélni, ki kell iktatni a lakásokban, nem pedig karbantartani. Jó magyar szokás szerint, ami még működik, azt nem cseréljük le. Nagyon rossz szokás ez különösen gázkészülékek esetében. Nem az örök életnek tervezték ezeket.

Miért nem okoznak több bajt?

Kis szerencsével azért, mert a fürdőszobákat – ahol a leggyakrabban vannak - szellőztetik folyamatosan. A CO a földgáz égésekor keletkezik a nyílt égésterű készülék égésterében.

A mérgező gáz az bizony nem nagyon megy a kéménybe. Ez is egy óriási tévhit, hogy CO a kéményen keresztül távozik távozik nyílt égésterű készülék esetén. A CO nagymennyiségben abban a térben marad, ahol a készülék el van helyezve.

A nyílt égésterű gázkészülékeket ezért vonták ki a forgalomból. Ma, sokkal kisebb kockázatokat rejtő termékeket nem engednek forgalomba, vagy hívnak vissza azonnal.

A CO színtelen és szagtalan. Olyan „szakértőtől” isten mentsen minket, aki kiszagolja a CO-t. Vannak ilyen szuperképességű honfitársaink, de ők általában alig különböznek a tévés jósoktól.

Maradva az égésnél, azt azért még sokan tudjuk kémia órákról, hogy ahhoz oxigénre van szükség. A rendszeres karbantartás tisztántartja az égésteret, de nem dőlhet hátra senki csak azért, mer évente egyszer-kétszer átellenőrzik a készüléket.

A folyamatos szellőztetés és friss oxigén alapvető körülmény a tökéletes égéshez. A hozzáértők tudják, hogy igen kevés idő alatt drámai mértékben csökkenhet az égés hatékonysága oxigénhiányos térben.

Ezt még véletlenül se úgy értsük, hogy a térben légszomjunk lesz vagy fuldokolni fogunk. Mi emberek kevesebb oxigénnel is beérjük, mint az ilyen gázkészülékek.

Ahogy csökken az oxigén a térben, úgy nő meg a szén-monoxid szint

A hírekből pont az hiányzik, hogy egy eleve már elavult és életveszélyes készülék okozott-e gondot. Esetleg egy jó minőségű készülék, de spórolni akart a tulajdonosa, ezért nem volt rendesen karbantartva. Vagy inkább az oxigénhiányos tér a felelős, mert fűtési időszakban még kevesebbet szellőztetünk. Ezek kombinációja csak növeli a kockázatot és emberéletet is követelhet.

Jó lenne, ha a hírgyártók nem csak a police.hu tárgyilagos tájékoztatása mentén gondolkodnának, hanem tényfeltárók is lennének.

Mibe kerülne a valódi megelőzésre helyezni a hangsúlyt és nem a szén-monoxid riasztókat reklámozni?

Felelősséget nem vállalhat a média a hírekért, de lehet, hogy életet is menthetne a tudatosabb hozzáállás. A híreknek és a híradóknak a mai formájukban szinte semmi értelmük már. Egyszerű és unalmas szóismétlések.

A fűtési időszakban is pont azért szaporodnak meg a szén-monoxid mérgezések, mert a szellőztetéstől félünk, de még inkább a fűtésszámlától. Bármire és bármennyit el tudunk költeni, de a fűtésszámla ördögtől való lehet, annyira be van csípődve a fejekben.

Inkább nem fűtünk, keveset fűtünk, alul fűtjük a lakást, mert ha a lakásban „nincs melegünk”, akkor nem nyitunk ablakot sem. A levegő sok településen fűtési időszakban amúgy is mérgező. Elég ostobaságnak tűnk ilyen helyeken állandóan ablakot nyitni, mert a „tél szaga” zavaróbb a színtelen és szagtalan CO-nál. Nincs kétség, a szén-monoxid továbbra is mérgezni fog Magyarországon. Lesznek, akik csak rosszul lesznek, mások bele fognak halni 2019-ben is. Mi lenne máskülönben a hírekkel és a híradókkal!

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Arany vízum lakásvásárlók

arany vízum golden visa külföldi lakásvásárlók lakáspiac ingatlanpiac ingatlan biztonságpolitika 2019 Magyarország EU Ingatlanműhely

A nemzetközi utazásokat, adott esetben a szabad mozgást minden ország, gazdasági közösség a maga módján korlátozza. Magyarország 2007. december 21. 0:00 órától a schengeni övezet teljes jogú tagja.

Ez nemcsak azt jelenti, hogy szabadon mozoghatunk az EU tagországain belül, azt is jelenti, hogy mindenki, aki belép Magyarország területére, az is szabadon mozoghat.

Ennek felbecsülhetetlen értéke is tud lenni olyan emberek szemében, akiknek egyébként egyáltalán nem könnyű vízumot kapniuk

A 80-as években karibi országok találták ki a pénzért vízumot programot. A program sok formában létezik. Nálunk talán a legismertebb a letelepedési kötvények története, ahol pénzért állandó vízumot lehetett vásárolni a magyar államtól. 2017 márciusában ezt a programot lezárták, mert mint minden ilyen kezdeményezéssel, nagyon könnyű visszaélni.

Az arany vízum ettől függetlenül Magyarországon már a letelepedési kötvények előtt létezett. Ma is létezik és úgy hívják, hogy saját lakás.

A lakáspiacára több ország szereti arany vízummal felhívni a külföldi lakásvásárlók figyelmét. Egy magyar lakás az belépő is lehet az EU összes országába. Ezzel legalább annyira lehet élni, mint visszaélni. Elvileg és gyakorlatilag is engedélyköteles a nem EU-állampolgárok lakásvásárlása Magyarországon. Arról nem nagyon hallani, hogy a magyar hatóságok tiltanák, korlátoznák, bármilyen hatást gyakorolnának az EU-n kívülről érkező lakásvásárlókra.

Kijelenthető, hogy aki Magyarországon lakást akar venni, annak ez csak pénzkérdés

A magyar lakás így lett arany vízum 2007. december 21. 0:00 órától. A külföldi lakásvásárlókat egyébként is szeretjük, mert gyorsan döntenek, kp-ban fizetnek. Azért is szeretjük, mert nem nagyon ismerik a környéket, ahol vásárolnak, bármit elhisznek, amit mondanak nekik.

Különösen azt szeretjük bennük, hogy a lakásárak miatt sem aggodalmaskodnak annyit, mint a hazai vásárlók. Magyar sztereotípia, hogy egy külföldinek itt minden olcsó.

A külföldi lakásvásárlókat szeretik az ingatlanközvetítők is, mert velük szívesebben működnek együtt, mint a hazai vevők. Az eladók is nagyon szeretik, mert bőven megfizetik az ingatlanközvetítő díját, jut és marad is mindenkinek a lakásárból.

Vannak eladók, akik szinte csak és kizárólag ilyen külföldi vevőkre várnak a lakáspiacon

Új építésű és használt lakást is árulhatnak arany vízumként teljesen tudatosan. A célközönségnél semmilyen nemzetiség, vallás, világnézet, háttér nem lehet akadály, ha a pénztárcája kielégíti az eladó igényeit.

Minél inkább jellemző ez egy területre, a lakásárak annál inkább már a külföldi pénztárcákhoz lesznek beárazva. Hiába nem tudnak minden lakást arany vízumként eladni – mert az ilyen lakásvásárlók többet fizetnek, mint azok, akik nem belépőt vásárolnak – a környék minden ingatlana a potenciális arany vízum vásárlóknak lesz hirdetve.

Hosszútávú folyamatokat erre nem könnyű alapozni, új projektek válhatnak spekuláció áldozatává, lehetnek szellem házak, használt lakások válhatnak eladhatatlanná. A megvásárolt ingatlanok is állhatnak üresen, mert nem lakásbefeketetésről beszélhetünk, hanem csak egy belépőjegyről. A nem arany vízum vásárlók igényei minden területen a döntő többség igényeit képviselik. Az ő döntéseiken múlik minden, mert az ő keresletük a stabilabb, a kiszámíthatóbb.

Az arany vízum vásárlók hol jobban hol kevésbé érdeklődnek

 A letelepedési kötvény idejében aktívabbak voltak a lakáspiacon is. Az EU-n belül Máltán és Portugáliában továbbra is virágzik a pénzért vízumot piac, ahol ez hatással van az ottani lakáspiacra is. Magyarország ettől függetlenül földrajzi elhelyezkedése miatt továbbra is érdekes marad az EU-n kívüli, de akár még a schengeni övezeten kívüli EU-s állampolgárok számára is.

A magyar lakástulajdon ilyen aspektusáról nem szokás nyíltan beszélni, észrevétlenül vettük tudomásul a külföldi lakásvásárlók jelenlétét. Ezeknek a vásárlóknak az előnyeit szeretjük hangsúlyozni, ezért inkább növelik a lakáspiac biztonságérzetét, mint csökkentenék, kockázatot nem látunk benne.

Az arany vízum vásárlók motivációja nem feltétlenül egyértelmű, céljaik sem biztos, hogy az adott környék lakáspiaci törekvéseivel azonosak. Az arany vízum befektetésnek tűnik az adott országban, de az arany vízum vásárlóknak meg az EU-n belüli szabad mozgás költségének.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A falusi CSOK-ot már 2016-ban bevezették

lakásépítés kiadott építési engedély újlakáspiac építőipar lakáspiac ingatlanpiac ingatlan családi ház családpolitika lakáspolitika 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Igaz, akkor még nem így hívták. A magyar lakáspiac történetében 2016 fordulópont volt. Abban az évben még nagyon sokan azt hitték visszatérnek azok az 1999-2009 közötti szépidők. Akkor még sokan azt hitték, hogy Budapesten mindenki meg fog őrülni az új építésű társasházi lakásokért. A kiadott építési engedélyeket bemutató grafikon önmagáért beszél.

lakásépítés kiadott építési engedély újlakáspiac építőipar lakáspiac ingatlanpiac ingatlan családi ház családpolitika lakáspolitika 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A kisvárosokban és községekben kiadott építési engedélyek 2018-ban is nőttek

A 2015 év végén bejelentett, majd 2016 februárjában pontosított CSOK reménykeltő volt a nagyvárosi ingatlanfejlesztők számára. Azt hitték bármi arannyá változtatható majd ezek után. Nem így lett.

2016-ban már kevesebb adásvétel történt Budapesten, mint 2015-ben. 2017-ben szintén. Ez nem volt jó hatással az építkezésekre, mert a lakásokat nemcsak megépíteni kell, hanem eladni is. A vevők meg nem úgy álltak a budapesti újlakáspiachoz, mint azokban a régi szépidőkben. 2017-ben még a várva várt építkezési láz is elmaradt Budapesten.

lakásépítés kiadott építési engedély újlakáspiac építőipar lakáspiac ingatlanpiac ingatlan családi ház családpolitika lakáspolitika 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
2016-ban a használt lakások piaca mellett az új építésű ingatlanok piaca is megváltozott

2017-ben alig építettek több lakóingatlant, mint 2016-ban. 2018-ban szépített Budapest, de a megépített lakóingatlanok száma köszönő viszonyban sincs a kiadott építési engedélyek számával.

A KSH ma reggel közölt lakásépítési statisztikái világos és egyértelmű üzenetet hordoznak. A csodavárásnak vége. A nagyvárosi újlakáspiac illúzió volt csupán 2016-ban.

Előre törtek a kisvárosok és a községek a lakásépítésekben is. Az adásvételekben a számuk szintén 2016 óta emelkedik. A használt és az új építésű ingatlanok terepén is a nagyvárosokon kívüli lakáspiac az egyre meghatározóbb.

2018-ban csak a kisvárosokban és a községekben tudott tovább nőni a kiadott építési engedélyek száma, Budapesten bezuhant, a többi nagyvárosban stagnál már 2016 óta.

A nagyvárosokban örülnek, ha azt meg tudják építeni és el tudják adni, amire már kaptak engedélyt. 17 681 db lakóingatlant építettek Magyarországon 2018-ban, de nem mindet új épületben ( = 16 845 db). Ezen az ábrán a csak új építésű lakások láthatók építési forma szerint.

lakásépítés kiadott építési engedély újlakáspiac építőipar lakáspiac ingatlanpiac ingatlan családi ház családpolitika lakáspolitika 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A családi ház a "király" a használt és az új építésű ingatlanok piacán is​​​

A családi ház főszerepét semmi sem veszélyezteti Magyarországon, ha új építésű lakásról van szó

A rádióban, tévében, interneten, ha lakásépítésről hallunk, nem jut eszünkbe a családi ház. Nagyon nagy kár. Ilyen félmondatok miatt van még mindig csodavárás Magyarországon a társasházi lakásokkal kapcsolatban. Várják a sok tízezer társasházi lakást egy évben, mondjuk idén. Elképzelhető? Egyáltalán nem. Láthatjuk, hogy tavaly sem sikerült még tízezernél több lakóingatlant értékesítési céllal építeni.

lakásépítés kiadott építési engedély újlakáspiac építőipar lakáspiac ingatlanpiac ingatlan családi ház családpolitika lakáspolitika 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Még mindig csak négyszámjegyű volt az értékesítési célla épült lakóingatanok száma 2018-ban Magyarországon

Ha jobban megnézzük, akkor láthatjuk, hogy nem építettek ennyi társasházi lakást. A családi házak szerepe az értékesítésre épült lakóingatlanok piacán is számottevő. Ékes példája ennek, hogy a községekben 2014-ben még alig volt mérhető az értékesítési célú lakóingatlanok száma. 2018-ra viszont már szinte minden tizedik új építésű lakóingatlant községben építettek. Ha van igazi nyertese a 2016 utáni lakáspiacnak, azok a kisvárosok és a községek, köszönhetően az állam lakáspiaci szerepvállalásának.

lakásépítés kiadott építési engedély újlakáspiac építőipar lakáspiac ingatlanpiac ingatlan családi ház családpolitika lakáspolitika 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
2018-ban már majdnem minden tizedik értékesítési céllal épült új ingatlant faluban építettek

A CSOK kistelepüléseken a használt és az új építésű ingatlanok piacát is felélesztette és pályára állította.

Attól, hogy a CSOK-ot nem falusinak hívták korábban, attól az még nem volt nagyvárosi

2016 óta minden lakásvásárlási és lakásépítési állami ösztönzés a kisvárások és a községek előnyére vált, a nagyvárosok csak azt hiszik, hogy bármit is nyertek vele. A bizonytalan és kiszámíthatatlan jövőképen kívül mást nem hozott nekik a falusi CSOK. A kereslet áramlik ki a nagyvárosokból a használt és új ingatlanok miatt is. 1999-2009 között erős volt a nagyvárosi lakóingatlanok iránt a kereslet. 2016 óta viszont a kisvárosi és a községek használt és új ingatlani felé fordult a kereslet.

Nem nagyon hatja meg ezt a keresletet a  nagyvárosi ingatlanpropaganda 

Magasról tesz rá. A nagyvárásoknak maradtak a magas lakásárak. Láthatóan az egy megunhatatlan „játékszer”. Budapesten 2019-ben már 30 millióval sem igazán lehet piacra lépni vevőként. Minden állami támogatást beépítenek minden eladó lakás árába, habár azoknak a lakásoknak a 90%-ára a vevők semmilyen  támogatást nem vesznek igénybe.

Budapesten elszabadulhat a pokol, mert falnak mentek már ott, csak vannak, akik még át tudnak mászni a falon és a túloldalról hangosan átkiabálnak a többieknek, hogy "Kövessetek!".

2016 óta minden megváltozott a magyar lakáspiacon, csak ezt nem a lakásárakban kellene keresni

A kereslet nem egyenlő a lakásárakkal üzeni a lakáspiac most már elég érthetően. 2019-ben a nagyvárosokon kívüli lakáspiacnak van valódi jövőképe, állami hátszéllel. A nagyvárosok állami szembeszéllel néznek most már talán farkasszemet. Itt az idő újratervezni a nagyvárosokban és megbarátkozni a „szamár szereppel”. Hamarosan fejek fognak hullani, mert a kisvárosok és a községek időközben ellopták a show-t.  

lakásépítés kiadott építési engedély újlakáspiac építőipar lakáspiac ingatlanpiac ingatlan családi ház családpolitika lakáspolitika 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Az "ingatlanszakértők" nem értenek a nagyvárosokon kívüli lakáspiachoz, de a kereslet 2016 óta már inkább ott költi el a saját, a bank és az állam pénzét is

Forrás: ksh.hu , Megjelenés: 2019. február 22.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Lakás(hitel)árak

lakáshitelezés lakáskölcsön hitelközvetítés otthonteremtés lakáspolitika lakásárak lakáspiac 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

”Ha valaki azt kérdezi telefonban, emailben vagy személyesen, hogy „Hitelre megvásárolható?” – akkor az azt is jelenti, hogy egy forintot nem akar alkudni az árból. Aki viszont azzal henceg, hogy ő készpénzre vásárol, az meg azt jelenti, hogy alkudni akar, nagyon alkudni.”

– hangsúlyoztuk a Hitelre megvásárolható?  lakáspiaci áttekintésben még 2018 január végén. Közismert, hogy a nem készpénzre vásárlók többet fizetnek ugyanazért az ingatlanért, mint a készpénzesek.

Nincs az a hitelközvetítő, pénzügyi tanácsadó, banki szakember, aki tudna annyit segíteni egy lakáshitelesnek, hogy az ne milliókat bukjon egy adásvételen, csak azért, mert lakáshitellel vásárol.

Nincsenek jobb helyzetben az állami támogatással élők sem, nekik is minden drágább.

Halmozottan hátrányos helyzetben van az, aki egyszerre állami támogatást és lakáshitelt vesz igénybe ma a lakáspiacon. Biztos lehet benne, hogy nála többet senki nem fizetne azért az ingatlanért, amit megvesz.

Ezt tudják az eladók is

Magyarországon bevett szokás, hogy nem az ingatlant árazzák be, hanem a vevőt. Az ingatlan ára attól függ, hogy ki veszi meg, mikor és miben fizet.

Nincs ez sajnos máshogyan a bankokkal sem. Ők sem az ingatlant hitelezik meg, hanem a vevőt, az adóst. A lakáshitel is inkább attól függ ki veszi fel és nem attól, hogy mire.

A lakáshitelek folyósítása kőkorszaki módszereken alapul. Súlyos kijelentésnek tűnik, de a banki lakáshitelezés mögött olyan emberek állnak, akik nem tudnak többet a lakáspiacról, mint az a „háziasszony”, aki a lakáshitelt igényli. Megy a zavarosban halászás, bürokráciával nem tudják helyettesíteni a lakáspiaci ismereteket már évtizedek óta Magyarországon.

A bank bár tisztában van vele, hogy a korszerűtlen és lassú szolgáltatást igénylő ügyfele túlfizeti az ingatlant, nem fűződik érdeke, hogy változtasson ezen. A bank nem sok kockázatot vállal a lakáshitelezésnél. Az adós nyakára teszi a kötelet és azt mondja neki, hogy az ott is lesz, ameddig vissza nem fizeti a kölcsönt kamatostól. Túlfizeti a lakást az adós? Nem érdekli. Több hitelt kell ezért felvennie? Nem érdekli. A bank a hitelezésből és a kamataiból él. Kvázi még érdeke is fűződik a nem biztonságos túlhitelezéshez, mint a biztonságos, de korrekt hitelezéshez. A biztonság sokba kerülne a banknak. A bizonytalanság költségét viszont az adós fizeti. Megfizeti először az eladónak, majd megfizeti a banknak és a „barátainak” is.

lakáshitelezés lakáskölcsön hitelközvetítés otthonteremtés lakáspolitika lakásárak lakáspiac 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Okkal Magyarországon legdrágább a lakáshitelezés egész Európában

Az sem véletlen, hogy ennyire átláthatatlan lakáspiac, mint a magyar, egy sincs egész Európában. A zavarosban halászásnak felára van az egész lakáspiacon. Itt minden sokkal többe kerül, minden drágább, de legalábbis túl magas költségekkel működik. A 21. században elvárható lenne, hogy akár lakáshitelről akár állami támogatásról van szó, az 24 órán belül rendelkezésre álljon. Ehhez olyan háttérre is szükség van, ami ezt képes kiszolgálni. Kell olyan ingatlannyilvántartás, olyan állami és banki informatikai rendszer és ezek hálózatba kötése és hatékony működtetése, hogy ne legyen senki sem kiszolgáltatott azért, mert a bank és az állam segítéségét is igénybe veszi lakásvásárláskor.

Egészen felháborító a lakásfinanszírozás színvonala Magyarországon

Túlfizetett és ezért túlhitelezett lakások, túlterhelt és kiszolgáltatott helyzetben élő adósok, akik nem is az ingatlannal felelnek a hitelért, hanem a teljes vagyonukkal. Az elsétálás joga – amikor a lakáshitel az ingatlanhoz kötődik és nem az adóshoz –valamiért nem része a magyar jogrendszernek. Jelet sem látni erre, hogy ez belátható időn belül megváltozna. Arra már inkább vannak utaló jelek, kezdeményezések, hogy a lakásvásárlást inkább hitelekből oldják meg a vásárlók, ne készpénzből.

lakáshitelezés lakáskölcsön hitelközvetítés otthonteremtés lakáspolitika lakásárak lakáspiac 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A lakáshitelezésnek és az állami otthonteremtésnek (fel)ára van

Ilyen körülmények között a lakáshitelezésnek komolyabb szerepet adni a magyar lakáspiacon egyszerűen túl kockázatos. A hitelek mögött lévő ingatlanfedezetek értékét maguk a lakáshitelek torzítják. A lakáshitelezés és állami támogatások rendszerének több és valódi rejtett költsége van a lakásvásárlásban és otthonteremtésben, mint az ingatlanközvetítésnek.

Ez példátlan még a fejlődő országok lakáspiacán és teljességgel elképzelhetetlen egy fejlett gazdaságban. A bankok is hamar szembesülhetnek azzal, hogy Magyarországon csak egy szintig éri meg kitenni magukat a lakáspiaci viszonyoknak és ott a zavarosban halászni. Elképzelhetetlen az, hogy az OTP Bank mögött például dupla annyi arányú legyen a lakáshitel és vele együtt a fedezeti-lakóingatlan, mint ma. Ilyen elavult, árdrágító és az adós fizetőképességét korlátozó lakáshitelezés mellett ezt az OTP Bank nem engedheti meg magának. Öngyilkosság lenne a részéről. Még állami hátszéllel sem.

A lakáshitelezésnek önmaga szab határokat

A jelenlegi formájában kezelhetetlen kockázatokat jelent a magyar bankrendszerre nézve. Lakáshitelezés nincs naprakész, érdekmentes lakáspiaci ismeretek nélkül. Azok meg nem sajtóhíreket jelentenek és néhány fizetett hirdetést bulvár gazdasági lapokban és oldalakon, kontárok megfogalmazásában. Nemcsak az építőipar szenved a Mekk Elekektől.

A hitelválságot nem az ingatlanbuborékok okozzák, hanem a felelőtlen hitelezők irányította bankrendszerek, amik ingatlanbuborékot fújnak. A magyar bankrendszer képes ingatlanbuborékot fújni – most is azt teszi – de képtelen felelősen hitelezni. Egyszerűen kimondva inkább nem hitelez felelősen többet, hogy kevesebbet tudjon hitelezni felelőtlenül. A magyar bankrendszernek egyelőre ez az üzlet és ebben merül ki a társadalmi felelősségvállalása is.

lakáshitelezés lakáskölcsön hitelközvetítés otthonteremtés lakáspolitika lakásárak lakáspiac 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Képek: Instagram

Ábra: 2019. február 21-én 19:30-kor beillesztve

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Egyedi hirdetés

ingatlanmarketing ingatlanhirdetés ingatlanközvetítés ingatlan disputa ingatlanos ingatlanértékesítés 2019 Magyarország Ingatlanműhely

A meggyőződéseink felülírják a józan észt. Ha mi azt hisszük, hogy egy ingatlan kizárólagos hirdetése nem olyan előnyös, mint a sokszereplős hirdetés, akkor ebben fogunk hinni. A rendes országokban kizárólagos ingatlanhirdetések vannak. Egy ingatlant vagy a tulajdonosa vagy a tulajdonos bizalmasa hirdeti. Az ilyen rendes országokban tudják az értékesítés így a leghatékonyabb.

Minél több szereplője van az értékesítésnek az annál többe kerül az ingatlan tulajdonosának, de még a hirdetőknek is

Az ingatlan tulajdonosa egyáltalán nem biztos, hogy tisztában vele, viszont sokkal kevesebbért fogja értékesíteni a lakását, mintha egyedül vagy egy bizalmassal értékesítene. De még a hirdetőknek is többe kerül az ingatlan hirdetése.

Egy ingatlan hirdetési költsége annál több minél többen hirdetik. Erre a pazarló hirdetési kultúrára épültek fel Magyarországon az ingatlanhirdetési oldalak.

Itthon kevés az egyedi hirdetés az online hirdetési oldalakon. Sok ismeretlen oldalon sokszor ismétlődnek ugyanazok a lakáshirdetések. Értelme csak annyi van, hogy minden hirdetési oldal keres valamennyit ezen. Más értelme nincsen, érdeklődöket nem hoznak = nem hatékonyak. Tegyük hozzá, hogy sem az ingatlan tulajdonosának sem az ingatlanértékesítőknek nem érdeke a növekvő értékesítési költség. Ki akarja feleslegesen szórni a pénzét? Csak az, aki ostoba! A hirdetési oldalak meg sorban állnak, tartják a markukat, hogy nem minden lakás után, hanem minden hirdető/hirdetés után beszedjék a hasznukat. Különböző trükkök vannak ma már, hogy a sokszereplős hirdetési modellből egy hirdetési oldal többet profitáljon, mint amennyit a lakás tulajdonosa vagy az ingatlanértékesítő nyer.

Kérdés, hogy mennyi időre van még szükség Magyarországon, hogy erre rájöjjenek az érintettek?

Egy rendes országban ezért költséghatékony az ingatlanhirdetés és maga az ingatlanhirdetési piac is, mert egy ingatlanhoz csak egy hirdető tartozik. Magyarországon hirtelen szűnne meg sok értelmetlen lakáshirdetési oldal, ahol csak pénzkidobás hirdetni.

A sokszereplős modell miatt sajnos még maguk az ingatlanértékesítők is azt hiszik, hogy nekik mindenhol hirdetni kell, ahol csak tudnak.

Azt hiszik ez versenyelőny, pláne ha ezt még a számító hirdetési oldal el is hiteti velük. A lakáshirdetési oldalakon kívül senki másnak nem érdeke, hogy költségpazarló maradjon az ingatlanhirdetés Magyarországon. Nekik érdekük egyedül továbbra is, hogy ne egyedi hirdetések legyenek, tehát csak magán és csak egyedi ingatlanértékesítő hirdetések. Képzeljük el mennyi pénztől esnének el? Vannak ingatlanhirdetési oldalak, ahol egyenesen ellenségnek tekintik a magánhirdetőket. Persze, hogy azok, mert olyankor egy hirdetőhöz egy ingatlan tartozik. Nekik az az üzlet, amikor egy ingatlanból sok ingatlanértékesítő hirdetése termeli a bevételeket számukra.

Előadhatják még a szentfazekat is, de melyik hirdetési oldal örülne ma annak, ha egyedi hirdetések uralnák a magyar lakáspiacot? Egyik sem.

A lakáshirdetési oldalak az ingatlanok ismétlődő hirdetéseiből élnek meg, nem arra vannak berendezkedve, hogy egy ingatlan = egy hirdetés.

Az ingatlanhirdetési oldalaknak sokkal több hirdetésre van szükségük, mint ingatlanra

Túl drágán működnek, túl sokan dolgoznak bennük és nem is olyan hatékonyak, szervezettek még, hogy erre képesek legyenek. Inkább kitalálnak mindenféle szolgáltatásokat, amivel megdrágítják a lakáshirdetést. Eladóknak és az ingatlanértékesítőknek el kell majd gondolkodni, hogy az egyre drágább online hirdetési piac meddig használhatja ki őket. Hihetetlenül hangzik, talán még felfoghatatlan lesz egy ideig, de a végtelenségig azért nem.

Az eladók és az értékesítők fizetik meg a magyar ingatlanviszonyok költségét, aminek jelentős része ingatlanhirdetési oldalak zsebébe vándorol. Az ingatlanhirdetési oldalak ezt mindaddig ki fogják használni, üzletpolitikájukat és árazási stratégiájukat erre fogják építeni, ameddig az egyedi hirdetések kora be nem köszönt Magyarországon.

Ez tovbábbra is az ingatlantulajdonsok és az ingatlanértékesítők kapcsolatán múlik. Minél előbb rendezik a viszonyaikat - eldöntik végre egyedül vagy egy bizalmassal hirdetnek -  annál olcsóbb lesz ingatlant hirdetni Magyarországon. Mindaddig viszont az ingatlanértékesítők igen sok bevételt fognak termelni az ingatlanhirdetési oldalaknak, annak ellenére, hogy a szerepük egyre bizonytalanabb a magyar lakáspiac jövőjében. Nem is nagyon érthető, hogy ki és kinek a fáját vágja saját maga vagy más alatt. Kulcsfontosságú lehet, hogy ezt minél előbb megtudjuk és megértsük.

Sok hirdetési oldal gyakorlatilag addig fog létezni, ameddig az egyedi hirdetések nem kerülnek túlsúlyba a lakáspiacon

Legyünk hát természetesen és egészségesen bizalmatlanok a lakáshirdetési oldalakkal szemben, akik szintén a bizalmatlan magyar lakáspiacra építették fel a szolgáltatásaikat, pont úgy, ahogy az ingatlanközvetítők.

A lakáspiaci bizalmatlanságnak ára van, amiből az ingatlanhirdetési oldalak jobban profitálnak, mint akár az ingatlanközvetítők. Az ingatlanhirdetési oldalak társadalmi megbecsülése is nagyobb. Jól álcázzák magukat, az biztos, amiért könnyedén behízelgik magukat a bizalmunkba, isszuk a szavaikat.

Áremelés, nem KSH által mért infláció fenyegeti az ingatlanhirdetési piacot. A lakásárak növekedésében lehetőséget látva, az ingatlanhirdetési oldalak nagyravágyóbbak lettek.

Az ingatlanhirdetési piac továbbra sem ingatlanokban gondolkodik, hanem inkább hirdetőkben.

Kifizetődő lenne a hirdetőknek, ha a józan ész felülírná a téves meggyőződést a lakáspiacon. Egy rendes országban a piacon a józan ész diktálja a feltételeket, máskülönben lesznek piac felett álló szereplők. Az ilyen „mi vagyunk az ingatlanpiac” szereplők diktálta lakáspiacon nem jó sem ingatlannak sem hirdetőnek lenni. Higgyék el, tényleg nem jó.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Hosszútávú albérlet = Hosszútávú kapcsolat

albérletpiac bérlő kiválasztása bérlő megszűrése bérleti szerződés készpénzmentes készpénzmánia 2019 Magyarország Ingatlanműhely

Az albérlet az az ablakon kidobott pénz, amit valaki az „utcán” mindig összeszed. Ami az egyik embernek kiadás, egy másiknak lehet fontos bevétel. Rossz vicc, de dobálni meg nem sok fajta pénzt lehet, igazából csak a készpénzt. Magyarország nem egy készpénzmentes ország. Belátható időn belül sem biztos, hogy az lesz. A magyar albérletek világa még mindig a készpénz felé húz. Az a bérlő manipulálva érezheti magát, aki ritkán használ kp-t, de a bérbeadója erre kényszeríti. Fordítva is döntéskényszerbe kerülhet az a bérbeadó, akinek a bérlője erőlteti a készpénzt. Az az ideális, amikor olyan bérlő és bérbeadó működik együtt, akik mind a ketten készpénzkedvelők vagy éppen készpénzmentes életet szeretnek élni. A bérbeadóknál gyakoribb a készpénzmániás.

A bérlők lakásnézéskor néhány tipikus kérdés után bátortalanul hozakodhatnak elő, hogy „Átutalással lehet-e fizetni?”

Az albérletpiacon ez a kérdés – kis túlzással - egyenértékű azzal, amikor eladásnál rákérdeznek, hogy „Hitelre megvásárolható-e?”. Nem a szószoros értelemben, de vannak azok a kp-s bérbeadók, akik nem választanak „átulalásos” bérlőt, ha a bérlő ragaszkodik hozzá. De a bérlők könnyedén el tudják engedni az átutalás biztonságos kényelmét és belemennek a rendszeres kp-s fizetésbe. A készpénzmániát egyelőre még nem azonosítjuk kockázatnak, bár a fekete- és szürkegazdaság intő jelének gondoljuk. Viszont lebecsüljük a készpénzmániás személyiségben rejlő kockázatokat. Akár bérlők akár bérbeadók vagyunk és készpénzmániás, manipulatív személyiségekkel találkozunk, elgondolkozhatunk azon, hogy valójában mi választjuk őket, vagy inkább ők választanak minket. Lehetnek elveink az albérletpiacon, kijelenthetjük, hogy mi csak „átulalásos” bérbeadóval vagy bérlővel kötünk szerződést. Éles helyzetben már nem olyan könnyű csak az elveink szerint dönteni.

Mi a baj a kp-val? Nem mindegy? A lényeg, hogy mindenki megkapja, amit akar

Már egy valamirevaló állásinterjún sem csak a szakmai tapasztalatunkra és képesítésre vagy képességeinkre kíváncsiak. Az emberi személyiség mindinkább előtérbe kerül. Ha van két nagyon különböző személyiség, abban kódolva lehetnek előre a konfliktusok. Sem bérlőként sem bérbeadóként nem túl nyerő tulajdonság, ha konfliktuskeresők vagyunk. A kp. vs. utalás kérdéskör ebbe tartozik. Kp-s bérlőként az utalást kedvelő bérbeadó manipulálása kezdetben járhat előnyökkel, hiszen kiadja nekünk a lakást. De ne csak ez legyen a cél. A hosszútávú kapcsolatot alááshatja a nem pontos fizetés, a gyakori késedelem. A beköltözés után már nem biztos, hogy mindig időbe tudunk bemenni a bankba befizetni, amikor kellene. Igaz, nem jár személyesen a nyakunkra a pénzért a bérbeadó, de késve fizetőnek tűnhetünk, ha a munka miatt nem tudunk munkaidőben bemenni a bankba. Az utalást kedvelő tulajdonos és készpénzmániás bérlő kapcsolata lehet időzített bomba is. A bérbeadó folyamatosan úgy érezheti, hogy a kp-s bérlőnek nincs biztos jövedelme, kiszolgáltatottabb ember. Mondhatja azt egy idő után a kp-s bérlőnek, hogy köszöni szépen az eddigi társaságát, de inkább másnak adná ki a lakást. Az a bérbeadó, aki többször ráfizetett a kp-s bérlőkkel, előítéletes lesz, nem adja ki a lakást többet kp-s bérlőnek. Ha nincs bankszámlaszáma, nem akar utalni a bérlő, akkor nem köt vele szerződést. Szigorúnak hangzik, de nevezzük inkább konfliktuskerülőnek.

A készpénz még mindig sok konfliktus forrása az életben. Személyi, vagyoni és élet elleni bűncselekmények indítéka a készpénz. A készpénzmániás emberek kereshetik és vonzhatják is a bajt.

Bérlőként sem biztos tudjuk mit jelent egy ilyen személyiségű bérbeadótól bérelni. A készpénzmániás tulajdonos és barátai/családtagjai inkább járnak az ember nyakára, a legkellemetlenebb időpontokban, mint az utalást kedvelő. Egyáltalán nem részletkérdés tehát, hogy hogyan is történik az albérleti díjak kifizetése. A kp-s bérbeadók és bérlők között gyakoribb az öntörvényű, a törvényen kívüli megoldásokat kereső, félillegálistól az egészen illegális életet élőig. Itt most megint nemcsak a szürke- és feketegazdaságról beszélünk. Az emberi személyiségen van a hangsúly. Vannak nem egyenes emberek, azok, akik a maguk képmására szeretik formálni a környezetüket.

albérletpiac bérlő kiválasztása bérlő megszűrése bérleti szerződés készpénzmentes készpénzmánia 2019 Magyarország Ingatlanműhely
Albérletpiac sem lesz készpénzmentes addig, amíg Magyarország nem az

A hosszútávú lakásbérlés alapfeltétele a szabálykövetés

De ha a bérlő és a bérbeadó szabályai, érdekei alapjaiban különböznek egymástól, ott hosszútávú kapcsolatról aligha beszélhetünk. Ezt mindig annak a félnek érdemes észben tartani, amelyiket manipulálja a másik. A bankszámlát és számlapénzt használó bérlők és bérbeadók, illetve kp-s bérlők és bérbeadók inkább értik és fogadják el egymást, mint amikor feladják az elveiket és összekeverednek a szereplők. Az ellentétek lehet vonzzák egymást az albérletpiacon is, de az érdekkülönbségek miatt már hamar szakítás lehet a vége.

A nagyon különböző személyiségek kihozhatják egymásból a legrosszabbat, amiért körültekintően kell egymást megítélniük a bérlőknek és bérbeadóknak az albérletpiacon.

Ez megint nem általánosítás és nem azt jelenti, hogy minden kp-s bérlő és bérbeadó az albérletpiac sötét oldalát képviseli, ők a rosszak és a bankszámlát használók a jók. Hatékonyabb és célravezetőbb, ha az albérletpiacon nemcsak lakást keresünk bérlőként, hanem nekünk megfelelő személyiségű és gondolkodású bérbeadót is. Az albérlet akkor is együttélést jelent a bérbeadóval, ha fizikailag nem él ott velünk a lakás tulajdonosa. Bérbeadóként is tanácsos a bérlő személyiségét legalább annyira mérlegelni, mint a fizetőképességét. Olyan bérlővel kész ráfizetés lehet szerződést aláírni, akivel „csak a pénz” miatt tesszük, máskülönben szóba sem állnánk vele.

Kép: Instagram

Statisztika: IMF

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Állami lakáspiacon az állam az úr

lakáspiac ingatlanpiac lakáspolitika családpolitika otthonteremtés 2019 Magyarország Ingatlanműhely

A lakáspiacon hatványozottan igaz az, hogy ami jó nekünk, az még nem biztos, hogy jó másoknak. Az is különösen igaz, hogy ami jó másoknak, az egyáltalán nem biztos, hogy jó nekünk. Ami ösztönzi az építést, az nem biztos, hogy ösztönzi a vásárlást. Ami segíti a lakáskiadást, az szintén nem feltétlenül támogatja a lakásbérlést. Ha egy országban a lakásvásárlásnak van hagyománya, akkor a lakásbérlés nem biztos, hogy divatba tud jönni, periférián maradhat. Ha egy országban a lakásvásárlást támogatják, azzal együtt bizony egyre inkább leépíthetik a bérbeadást. A bérlőkből lesznek a vásárlók. Sőt, ha már a bérlőkből bérlők sem lesznek, hanem mindjárt lakásvásárlóként lépnek piacra, akkor pláne űr maradhat utánuk.

Három éve tereli ki az állam a nagyvárosokból az embereket

Ne béreljenek, ne vásároljanak és ne éljenek nagyvárosokban - üzeni az állam. Az állam minden eszközzel él, hogy a nagyvárosi lakáspiac ne főszereplője, hanem mellékszereplője legyen az ingatlanpiacnak. A kisvárosok és falvak lakáspiaca évről évre egyre erősebb, az irány egyértelmű . Hol van a kritikus méret, aminél a nagyvárosi ingatlanpiac jelenleg ismert struktúrája átalakuljon? Magyarországon az otthonteremtést támogatják, nem a lakásbefektetést, a lakáskiadást. A nagyvárosi ingatlanpiac súlytalanná tétele -állami eszközökkel - egy rendhagyó lakáspiaci folyamat része.

Fejlett lakáspiaccal rendelkező országokban csak azt hívják otthonnak és otthonteremtésnek, amit saját maguknak vásárolnak és építenek az emberek

A valamilyen céllal épült ( = purpose-built ) lakóingatlanokat nem hívják otthonnak. Élesen megkülönböztetik az otthonépítést és otthonvásárlást a spekulatív lakásépítésektől és lakásvásárlásoktól. Nálunk csak az állam kezdte el megkülönböztetni, sem a KSH sem az MNB, de még a lakáspiac szereplői sem tartanak ott fejben, ahol az állam! Fejlett lakáspiacokon nem szitokszó a spekuláció. Kifejezi azt a bizonytalanságot, amit nálunk nem szeretnek nevén nevezni például a kiadásra vásárlók ( = buy-to-let ). Mi azt hisszük még ma is, hogy a nagyvárosi bérlők kereslete végtelen. Mi azt gondoljuk, hogy az új építésű (valamilyen céllal) épült társasházi lakások kereslete is végtelen. Ezek mind a nagyvárosi ingatlanpiacokhoz kötődnek, miközben a nagyvárosokból a vevők és a bérlők folyamatosan költöznek ki vagy eleve már be sem költöznek. Három éve tartó erős és a lakáspiacot masszívan meghatározó folyamatról beszélünk.

Az állam trójai falóként belépett a lakáspiacra 2015-ben – valószínűleg már mestertervét korábban kidolgozva - és  alapjaiban változtatta meg, rendelte alá céljainak

A mesterterv nem kivitelezhető a nagyvárosokban, de láthatóan a vevőket sem zavarja, hogy a nagyvárosokon kívül telepedjenek le. Megfordította az urbanizációs folyamatokat az állam és egyre inkább felerősíti azokat. Közben olyan megtévesztő eszközökkel élt, mint az 5% lakásáfa, ami a spekulatív kínálatra hatott, nem az otthonteremtő keresletre. Megtévesztette az állam a valamilyen céllal lakásvásárlókat is, mert ők is azt hitték, hogy a magyar nagyvárosok lakáspiacánál nincs biztonságosabb lakáspiac. Minden vevő és minden bérlő ott koncentrálódik - gondolták az állami beavatkozás után is. Közben egyre inkább dekoncentrált magyar lakáspiacról beszélhetünk, ahol nem jó ötlet bérlőnek lenni, ezzel együtt egyre kockázatosabb bérbeadóvá válni.

Az állam megtéveszti a lakáspiacot a nagyvárosi lakásárak stimulálásával, ami a trójai faló hatás egyik igazán ügyes és látványos trükkje. Ösztönzi a lakásspekulációt - a valamilyen céllal építést és vásárlást – a tulajdoni lapokon ( = papíron ) realizálva az árnövekedésben rejlő lehetőségeket. A nagyvárosi lakáspiacot mindennél jobban érdekli a magas lakásár.

Az állam zseniálisan taktikus és használja ki a nagyvárosi lakáspiac szereplőinek a gyengeségét

A magyar nagyvárosokban a lakásárakat nem a lakások otthonteremtő értéke és a mögöttük lévő otthonkeresők száma határozza már meg, hanem a lakások képzeletbeli hasznosíthatósága ( = mennyi pénzt lehet csinálni egy lakással). A nagyvárosok lakáspiaca már a valamilyen célból vásárlók és építők kénye-kedve szerint működik, ami az állami lakáspolitika végrehajtását segíti. Ez a fajta lakásértékelés még fel is gyorsítja a nagyvárosból kiköltözést és még inkább elveszi a kedvét az embereknek, hogy oda akár bérlőként beköltözzenek. Fontos, hogy nagy legyen a nagyvárosokkal szemben az országos ellenszenv. A nagyvárosi lakáspiacok tűnjenek csak gőgösnek, kapzsinak, embertelennek és gátlástalannak.

A nagyvárosi lakáspiac lehet önmaga ellensége, saját karaktergyilkosa, szereplőinek hitelességét nem az állam, hanem saját maguk rombolhatják

Az állam militarista stratégaként úgy gyengíti a nagyvárosi lakáspiacokat Magyarországon, hogy ehhez még óriási tapsot, ovációt és gratulációt is kap. A nagyvárosokat egyébként is társadalmi sztereotípia utálni. Zsigerből meg lehet vetni a fővárost vagy bármelyik megyeszékhelyt megbélyegezni, hogy élhetetlen. A kisvárosi és falusi idillre fel lehet építeni a lakáspolitikát. Ennek viszont számolni kell a következményeivel is. A nagyvárosi otthonok és bérlés helyett előtérbe kerül az ingázás.

Minek beköltözni a nagyvárosokba, ha azon kívül sokkal könnyebb az otthonteremtés és még államilag támogatott is?

A társasházépítők, az ingatlanközvetítők, bankok, lakáshirdetési oldalak és gyakorlatilag az ingatlanpiac minden szereplője a nagyvárosi ingatlanpiacra van berendezkedve. De még ők sem érzik trójai falónak a lakáspiac „államosítását”, ahol már nem piacgazdaságról beszélhetünk, hanem egyértelműen az államgazdaság irányába indultunk el.

Az ingatlanpiacnak az állam már nem csak szabályzója, hanem valódi és egyben a leghatalmasabb és legbefolyásosabb szereplője

A kisvárosokban és falvakban nincs szükség nagy társasházépítésekre, nincs szükség ingatlanközvetítőkre, nincs szükség pénzügyi szolgáltatók piaci versenyére, nincs szükség ingatlanhirdetési oldalakra, nincs szükség bérbeadókra sem. Az állam tervez, szabályoz, végrehajt és finanszíroz is egyben. A nagyvárosi lakáspiac, a nagyvárosi lakástulajdonosok – legyenek otthonteremtők vagy spekulatív, valamilyen céllal ingatlant birtoklók - már nem az állam barátai többé. A nagyvárosi lakáspiacok egyre inkább magukra maradnak a „vidéki idillhez” képest viszonyított magas lakásáraikkal és törékeny méretű, torz, egyenlőtlen piaci viszonyok között működni képes szereplőkkel. Ez az ország tényleg nem nagy. Bármelyik nagyvárostól lehet olyan távolságra élni, hogy még dolgozni, kvázi élni lehessen abban a nagyvárosban.

A nagyvárosok lakáspiaca nem érezheti magát többé biztonságban csak azért, mert ott koncentrálódnak a munkahelyek és a szolgáltatások

Egy ország lakáspiacánál az a mérvadó, hol koncentrálódnak a vevők, kiből és hol lehet bérlő például. Magyarországon már az is számít, hogy az állam hová irányítja a vevőket és milyen eszközökkel támogatja, hogy valakiből ne bérlő legyen vagy ne sokáig maradjon az. A nagyvárosokon kívüli ingatlanpiacban látja az állam az otthonteremtés gyors és egyszerű lehetőségét. A nagyvárosok - félreértve a lakáspiaci folyamatokat - az állam megtévesztő lakáspolitikai eszközeit beépítik csak az áraikba, abban a vak hitben, hogy a vevők és a bérlők is a nagyvárosi életet keresik.

A vevők és a bérlők az állam iránymutatása és támogatási rendszere alapján hoznak már döntést a lakáspiacon, a lakáspiaci szereplők szava, érdeke és céljai az államéval szemben semmit sem érnek

A magyar lakáspiac szereplőinek és szolgáltatóinak a kilátásai soha nem lehetnek jobbak, mint a nagyvárosi lakáspiac kilátásai. Nekik nem osztanak lapot a „vidéki idillben”. Vegyük észre, hogy egyébként is könnyen az állami családpolitika ellenségeivé tehetők, mert ők csak a lakásáremelkedésben érdekeltek, a vevőkön és eladókon, a banki hiteleken nyerészkednek csak, felesleges szolgáltatásaikkal megdrágítják az otthonteremtést, lásd pl. nagyvárosi lakáspiacok családok számára elérhetetlen lakásárai. Nem is tudják milyen következményei lehetnek, hogy másról sem tudnak beszélni és mást sem látnak már évek óta, csak a nagyvárosi lakásárakat, nem veszik komolyan a nagyvárásokon kívüli lakáspiacot. Itt az idő észrevenni a változás szeleit a magyar lakáspiacon. Az állami lakáspiacon az állam az úr.

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ingatlankísérletek

ingatlanmarketing lakáshirdetés ingatlanhirdetés albérletpiac albérletárak 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Diszharmonikus ingatlanhirdetésekkel hosszú ideje nem foglalkoztunk. Most viszont olyan albérlethirdetést találtunk, ami lehetőséget ad a színes és izgalmas téma felmelegítésére. Ez azért már átlépi az ember ingerküszöbét. Vannak egyedi ingatlanok a piacon áruk és adottságuk alapján. Egy ingatlan ára igen szubjektív, bármikor megváltoztatható. Az adottsága már viszont egyáltalán nem. Az ember bátor és kíváncsi természet. Kísérletező ingatlantulajdonosok mindig vannak. Különleges ingatlanaik különleges értéket képviselnek számukra. Addig ez magánügy, amíg nem lépnek vele piacra eladóként vagy bérbeadóként. Most éppen kiadni szeretnének egy egyedi ingatlant. Előre leszögeznénk, hogy nem a hirdetést véleményezzük, minket csak és kizárólag az ingatlan érdekel, a hirdető motivációja és lehetséges üzleti pszichológiája.

Adja magát a kérdés, hogy miért akar valaki egy zsúfolt társasházi övezetben „kertes házat” építeni?

A kertes házak és családi házak általában élesen el vannak választva egymástól. Az adott kerületben is van családi házas övezet. Körülötte vannak is társasházak. De ez éppen egy olyan környék, ahol sok ezer társasházi lakás között egy darab kertes ház sincs.

Lehet-e értéke ott egy kertes háznak, ahol egyébként nincsenek kertes házak?

A hirdető szerint egyértelműen igen a válasz. Bár a hirdetésről azt mondtuk, hogy nem véleményezzük, azt meg kell jegyeznünk, hogy a kerület nem azon a részén van a ház, mint ahol a hirdetési szövegben olvashatunk. Az utca neve stimmel, de a városrész neve már nem. Újlipótvárosban tényleg nincs egy kertes ház sem. Ez a ház sem ott van, hanem Vizafogón. A két városrész között presztízsben van nagy különbség. A hirdető ezzel a „szándékos tévedésével” már átlépte a szubjektivitás határát, bár csak a hirdetés szövegében. Újlipótvárosban még nagyobb „látványosság” lehetne, de Vizafogón sincs konkurenciája.

A Google térkép szerint egy ipari telekről és átlakított ipari épültről beszélünk. Még az sem biztos, hogy a tulajdoni lapon átminősítették az ingatlant. A telek megvásárlása és az ingatlan átalakítása lehetett a „nagy ötlet”, ami minden üzlet alapja szokott lenni.

A piac mit szólhat ehhez?

ingatlanmarketing lakáshirdetés ingatlanhirdetés albérletpiac albérletárak 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Sok hirdető esik abba a hibába, amikor annyira különlegesnek tartja a saját ingatlanát, hogy biztosra veszi más is olyan nagyra értékeli. Viszont az ingatlanpiacon a különcöket legalább annyira érdekesen ítélhetik meg, mint a hétköznapokban. A környéken nincs piaca a kertes házaknak, ott nem olyan bérlők és vevők nézelődnek, akik kertes házban akarnak élni. Az sem véletlen tehát, hogy a hirdető nem házként hirdeti. Akkor még mi sem találtunk volna rá. Kinek jutna eszébe kertes házat keresni Újlipótvárosban vagy Vizafogón? Gyakorlatilag senkinek. A hirdető azzal tisztában van, hogy háznak nincs értelme hirdetni.

Ha egy ingatlant nincs értelme annak hirdetni ami valójában, akkor van-e értelme egyáltalán annak az ingatlannak?

Lakáskeresők fogják látni, akik jó okkal néznek társasházi lakásokat. Ha házat akarnak venni vagy bérelni, nem itt keresnek. Nem egyértelmű alternatívája egyik a másiknak. Egy környékkel kiválasztjuk az ingatlan típusokat is, amiket szeretünk. A bérlők is úgy keresnek, hogy meghatározzák hol szeretnének albérletet. Az ára miatt mondhatnánk, hogy nem sok bérlő találkozhat vele. Az angol nyelvű hirdetési szöveg szólhat az árnak és szólhat annak is, hogy egy magyarul értő és beszélő nem tudja komolyan venni az ingatlant. Ki veheti komolyan? Kaphat-e hideghívást a hirdető ingatlanosoktól? Ha kapott volna már, akkor biztosan több helyen találkoztunk volna a hirdetéssel. Ha másért nem is, akkor a különcsége és az egyedi piaci felfogása miatt. A lakáspiacon is a tömegtermékeknek van igazi piaca. A „közönség” igényeinek kell megfelelni, nem l’art pour l’art ambícióinkat megvalósítani.

ingatlanmarketing lakáshirdetés ingatlanhirdetés albérletpiac albérletárak 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Forrás és képek: ingatlan.com

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A lakásárak mindig nőnek, csak néha nem beszélünk róla

lakásárak lakáspiac újlakáspiac panel panellakás albérletpiac bérleti díj 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Magyarországon 2009-2013 között beszélhetünk lakásárcsökkenésről. Olyan látványos árcsökkenésről nem, mint amilyen látványos árnövekedés volt előtte és utána. 2007-ben is mindenki magasnak érezte az árakat, ma viszont akár egy isten háta mögötti helyen is többe kerül egy lakóingatlan, mint 12 éve. A lakásárak mindig nőnek, csak néha lassabban, mint a bérünk. Olyankor egyáltalán nem zavar minket a lakásárak változása. Akkor sem igazán foglalkozunk vele, ha az infláció is jobban nő a lakásáraknál. A magyar lakások legnagyobb ellensége az infláció, nem a lakásárak csökkenése.

2008-ig inflációbiztosnak tartották Magyarországon az ingatlant. Akkor szembesültek vele először, hogy már a megelőző 18 évben sem követték a lakásárak az inflációt. A lakásárak növekedése akkor sem különösebben zavar minket, ha a lakáskölcsönök kamata gyorsabban nő. Ez egy nagyon érdekes jelenség, pedig csak ez kellene, hogy igazán bosszantson. Elköteleződni évtizedekre egy bankkal, közben megvenni egy ingatlant legalább kétszer – ha nem többször – és minket mégis jobban izgat egy lakás aktuális ára, mint a jövőbeni.

Úgy vagyunk vele egyébként, hogy a lakásárak mindig nőnek, többek között ezért is veszünk lakást

De amikor foglalkozunk a lakásárakkal – mint például mostanában - akkor meg arról beszélünk, hogy mikor fognak már megállni. Ki érti ezt az ellentmondást! Nincs ebben semmi ellentmondás. A jelenben szeretnénk - csak most - megállítani a lakásárakat, amíg venni akarunk. Utána már nőhetnek, ha a miénk. Azt is elfogadjuk, hogy 50 éve 20 forintnak volt értéke, ma meg már nincs. Elfogadjuk, hogy mindennek megnő az ára. Egyedül a lakásárakon tudunk néha bosszankodni, pedig amikor néhány millió volt egy átlagos pesti garzon vagy panellakás, akkor meg alig 20-30 ezer forint volt a havi fizetés. Szóval, aki ma azzal jön, hogy mondjuk a 25 ezer forintos havi fizetésnél az 5 milliós pesti panel „olcsó volt”, ma meg a 250 ezer forintos fizetésnél a 25 milliós panel „drága”, annak a szavahihetőségben érdemes kételkedni.

Itt lenne már az ideje rendet tenni a fejekben. Ha úgy nézzük, akkor lehetne egy pesti panel 50 millió is a mostani fizetésekhez képest. De szerencsére mégsem ennyi. A bérek jobban nőttek hosszabb távon, mint a lakásárak, mi meg közben visszasírjuk azokat a „régi szép időket”. A panellakás még ma is a legolcsóbb városi ingatlan, ebben semmi változás nem történt. Ez a hazai lakáspiac rendje. Minden drágább nála. Korábban a használt téglalakásokkal hasonlítottuk össze. A panellakások árának változása általában csak követte a téglalakások vételárát és ahol gyorsabban nőtt, ott előtte jobban veszített is az árából. Drámai fordulat nem következett be, helyreállt a lakáspiac bizonyos egyensúlya, ahol egy panellakás azért mindig annyival olcsóbb, hogy megérje legyen elgondolkodni rajta.

Ma is annak kell mélyebben a zsebébe nyúlni, aki nem panelt vesz

Viszont a panellakások különleges viszonyban vannak az új építésű társasházi lakásokkal is. Bár először mindenki a téglalakások alternatíváját látja az új lakásokban, igazából az új lakások ugyanolyan rétegtermékek, mint a panellakások - elosztásuk, építészetük, parkosított környezetük miatt is nagy a hasonlóság közöttük - a kínálatuk szűkös/korlátos, az adásvételek számában egyik sem tud domináns lenni. A hatásuk viszont annál nagyobb tud lenni a lakáspiaci folyamatokra.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac panel panellakás albérletpiac bérleti díj 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A budapesti panellakások és az új építésű lakások között az árolló "vészesen" szűkül

Jelenleg Magyarországon Budapesten van - arányaiban véve - a legkisebb felára egy átlagos új lakásnak egy átlagos panellakás vételárához képest

Pontosan 50%-kal kell többet fizetni egy új lakásért. Láthatóan ez nem volt mindig így. Ezért is érezzük drágának a legolcsóbb városi lakóingatlant. Hiába minden drágább nála, viszont Budapesten soha nem látott közelségbe került egy panellakás egy új lakás vételárához.

Egyelőre nem tudni, hogy képes-e még jobban szűkülni az árolló közöttük. Minél inkább szűkül, mi annál inkább drágábbnak fogjuk érezni a lakásokat Budapesten.

A legalacsonyabb vételárú (és nem négyzetméterárú) lakások referencia pontok általában az eladóknak és a vevőknek. Ez a garzonokat jelenti, amiről szintén beszéltünk már korábban. Egy pesti garzon kb. mindig annyiba került, mint egy pesti kétszobás panel. Ez kb. ma is így van. További érdekesség, hogy egy kétszobás panellakás bérleti díja és a sima garzonok bérleti díja is egy szinten mozgott. Azokban a „régi szép időkben” ötvenezer volt a lakbérük. Ma meg százezer felett van.

A panelek havi bérleti díja inkább 120-150 ezer forint között mozog. Ez már lélektani határ az a budapesti albérletpiacon.

Egy kétszobás új lakásnak lehet 50%-os felára a bérleti díjban, de ahhoz már lehet kapunk garázst is, tárolót is, rendes erkélyt. A panellakások kiadhatóságát hosszútávon nagyban befolyásolhatja az, hogy a bérlők meddig tekintik elfogadhatónak az árát.

Panellakást megéri vásárolni, de egyértelműen már nem éri meg bérelni ma Budapesten

Újszerű és teljesen új lakásokat is bérelhetünk már ezen az árszinten, főleg, ha a garázs és a jó erkély szempont.

Egy panellakásnak is megvannak a maga korlátai, de azt már csak a vételára fejezi ki, a bérleti díja egyáltalán nem.

Sok bérlő, aki nem költözött az elmúlt néhány évben és egy szép, újszerű lakásban lakik, elszörnyülködve nézi, hogy a mostani lakbérénél többért hirdetnek egy kiadó panellakást a kerületben vagy a környéken, pedig nála is emelkedett a lakbér cirka 30-40%-kal.

Manapság divatos a bérleti díjakat is magasnak nevezni. Igazából mindig nagyon drága volt, pláne Budapesten. A fizetéseinkhez képest az albérlet sosem volt „kényelmes” alternatíva.

Egyszerűen sosem érte meg bérelni hosszú távon Budapesten, ezért is van gond a budapesti albérletpiac méretével is.

Ma már az „olcsónak” számító panel is drága albérlet lett, gyakorlatilag a budapesti albérletpiacnak hiányzik az „alja”, ami 10-15 éve még létezett

Egyelőre nagy űrt hagyott maga után a megdráguló panellakás az albérletpiacon. A panellakások vételára dinamikusabban nőtt Budapesten, mint az új lakások vételára. Ez nincs mindenhol így.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac panel panellakás albérletpiac bérleti díj 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
2-3 panellakás = 1 új lakással Észak-Magyarországon

Észak-Magyarország egy extrém példa, ahol 2017-ben három panellakást is lehetett venni egy átlagos új lakás árából. Tavaly még mindig két panellakás áránál is többet kértek egy új lakásért a régióban.

A Budapesten kívüli hét régióból, négyben két panellakás kijön minden gond nélkül egy új lakás árából. Ismét egy komoly (ind)ok, hogy miért fordultak a vásárlók a nagyvárosokon kívüli ingatlanok felé.

A lakásépítesek fényekoráról sem lehet beszélni

Pedig Magyarországon a lakásárak növekedését az újlakáspiac stimulálja. Az újlakáspiac mérete, árdinamikája az egész magyar lakáspiacra hatással van. Elfogadtuk a mindig nőnek a lakásárak mellett azt is, hogy egy új lakás általában drágább is mint egy régi. Minél tovább és minél több új lakást építenek – beleértve ebbe a családi házakat is – annál dinamikusabb az árak változása. 2000-2009 között az építkezések teljesítménye nem összehasonlítható a mostanival. Nem tudni, hogy 2020-2030 között mi várható. Legyünk realisták és mondjuk azt, hogy a magyar lakáspiacon nincs realitása a 2000-2009 közötti „pörgésnek”.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac panel panellakás albérletpiac bérleti díj 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Aki látványosabb lakásépítést szeretne látni Magyarországon, annak számolni kell a "még" magasabb lakásárakkal is

Tehát azok, akik egyre több és egyre nagyobb lakóingatlan építési lázról álmodoznak, azok a lakásárak növekedésének felgyorsításáról is beszélnek.

Jó példa erre az elmúlt néhány év, ahol elég volt csak beszélni az új lakásokról és családi házakról és milyen árrobbanás következett be, pedig az új ingatlanok építése alig egyharmada a korábbi időszaknak. A lakásárak és az építkezések nagyon szorosan összefüggnek. Az új ingatlanok – társasházak és családi házak – száma és ára újraárazza az egész lakáspiacot. A lakásárak tehát mindig nőnek, de körülményektől függően néha lassabban és néha gyorsabban, ha érdekel minket, ha nem. Időpazarlás a lakásárak növekedése miatt aggódni. A lakáspiac kiszámíthatatlanságát nem a lakásárak adják, hanem a szereplők erre adott reakciói.

Kattintson a képre, ha kíváncsi a további régiók lakásáraira!

lakásárak lakáspiac újlakáspiac panel panellakás albérletpiac bérleti díj 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Budapesten kívül Nyugat-Dunántúlon van 50% körüli felára az új társasaházi lakásoknak a használt panellakásokhoz képest. 

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

"Arra a kis időre" is lehetne az otthonunk a gyógyszer

fürdőszoba ajtós kád kád ajtóval fürdőkád akadálymentes fürdőkád 2019 Magyarország Ingatlanműhely

A lakásvásárlás, a felújítás, egy új ház megépítése életünk első felének meghatározó élményei. Ritkán gondolunk ilyenkor a második „ötvenre”. Az idő múlásával a praktikum és kényelem még inkább felértékelődik. Bizony nem csak fizikailag változik meg az ember idővel, hanem megváltozik a viszonya és kapcsolata a körülötte lévő világgal, még a saját otthonával is. A „második ötven” korszaka váratlanul éri az embert, nem biztos, hogy fel van rá készülve. Iskolában nem tanítják, illetve mindenki abban reménykedik sokkal jobb lesz, mint a szüleinek volt. Az otthonaink viszont a legritkább esetben állnak készen, hogy továbbra is ugyan olyan kényelmesek és szerethetők maradjanak, mint amikor beköltöztünk és leéltünk ott egy életet. Ne legyenek illúzióink, túl sokat azért nem költözünk a „második ötvenben” már. Az állandóság is felértékelődik az ember életében egy idő után, a változatosság már nem fogja gyönyörködtetni. Ez vezet ahhoz, hogy a lakásainkhoz már nem nagyon nyúlunk hozzá, mert hozzászoktunk a kinézetéhez.

Otthon megállíthatónak érezzük az időt

Ez a lakások elavulásának lassú és biztos útja. Az elavulás nem azt jelenti, hogy a lakásbelső nem felel meg a legújabb lakberendezési trendnek. Sokkal inkább azt jelenti, hogy egyre kevésbé felel meg a benne élő ember igényeinek.

Túl zsúfolt, szűkös, nehezebben lehet benne elférni, amikor már több helyre lenne szükség a mozgáshoz. A konyha használata is egyre körülményesebb, hiszen minden vagy túl magasan vagy túl alacsonyan van. Minden használati tárgy egyre nehezebb lesz benne, mert nem cserélik le „arra a kis időre”.

Leghamarabb mégis talán a fürdőszoba lesz igazi kihívás

A kádas fürdőszobák egyeduralmát semmi sem fenyegeti Magyarországon. Még úgy sem, hogy a társadalom öregszik, a lakásokban sokkal több idős ember él arányaiban véve, mint bármikor előtte.

Jön először valami lépcsőszerű belépő, mindenféle plusz kapaszkodóval. A fürdőkádat bár akadálypályának érzi sok idős ember, lecserélni nem fogja. Egy tusolóban sokkal könnyebb és kényelmesebb a fürdés idősebb korban, ennek ellenére a „második ötvenben” sem építünk zuhanyzókat.

fürdőszoba ajtós kád kád ajtóval fürdőkád akadálymentes fürdőkád 2019 Magyarország Ingatlanműhely
Akadálymentes kádunk is lehet "arra a kis időre"

Ragaszkodunk a fürdőkádhoz, mint a rigolyákhoz

A fürdőszoba berendezése és használhatósága - a konyhához hasonlóan - idősebb korunkban nem fog megfelelni az igényeinknek. Gyógyszertárakban és hálapénzre többet fogunk költeni a második ötvenben, mint a lakásunkra. Ezeket sokkal fontosabbnak tartjuk, mint azt, hogy az otthonunk a „második ötvenben” is kényelmes és biztonságos maradjon számunkra. A kádhoz nem csak nálunk ragaszkodnak. Nemzetközi „jelenség” a kádmánia. Erre találták ki az ajtós kádakat. Besétálhatunk, mint egy tusolóba. Kiváltva ezzel a mindenféle akrobatikus mutatványt, ami a bemászással elkerülhetetlen.

fürdőszoba ajtós kád kád ajtóval fürdőkád akadálymentes fürdőkád 2019 Magyarország Ingatlanműhely
Akadálymentesített kád Budapesten 2019-ben

Mint szinte mindent, az ajtós kádat sem most találták fel

Az első „ötvenben” sokunk átéli az újdonság érzését, minden új neki, majd a „második ötvenre” rájövünk, inkább mindent csak modernizálnak, de a lényeg nem változik. Az akadálymentes kádak kinézete lehet modernebb, de a funkciójuk és a céljuk továbbra is klasszikus. Megadja a fürdőkád érzését, de kényelmesebb és praktikusabb a használata. A „második ötvenben” a lakásunk felújítása, átalakítása az emberhez méltó életkörülményeinket javíthatja. Még nem tudjuk bizonyítani, de idővel az is kiderülhet, hogy a korunkhoz és egészségi állapotunkhoz kiépített és berendezett otthon - az életminőségünk javításán keresztül - a hosszabb élet egyik titka lehet. A gyógyszertáraknak és az egészségszolgáltatóknak jól jön, ha a pénzünket inkább náluk költjük el és nem az otthonunkra. A „gyógyszert” otthon is kereshetnénk, lehetne az otthonunk a gyógyszer. A lakásainkban ne állítsuk meg az időt, a lakás velünk együtt változhatna. Otthonunk sok része emlékeztethet minket mindarra, akik korábban voltunk. Nagyon fontos, hogy legyenek benne olyan részek, amik inkább arra emlékeztetnek milyenek vagyunk most. A fürdőszobánk egy ilyen hely lehetne.

Forrás: gigadgets.com

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Nincs túl magas lakásár csak túl kicsi lakáspiac

lakásárak lakáspiac kockázatelemzés piackutatás 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

”A hirdetési áraknak pszichológiai hatása van a hirdetőkre - ez a tulajdonosok és ingatlanosok első benyomása - a bankokra, értékbecslőkre és az ingatlanfejlesztőkre is. A hirdetési árakkal sokkal könnyebb találkozni, mint az adásvételi árakkal. Emelkedő hirdetési árak nélkül nincsenek emelkedő adásvételi árak sem. A hirdetési árak szerepe és ismerete a lakáspiacon elég különleges. Nem szabad sem túlértékelni vagy félreérteni, de lebecsülni sem és mondjuk tudomást sem venni róluk, lehülyézve az eladókat. Főleg akkor, amikor gyakorlatilag 6. éve árnövekedés van a hirdetési és az adásvételi árakban is. Az árnövekedés kockázatairól beszélni - legyen az hirdetési vagy adásvételi ár- az nem egyenlő az árcsökkenés melletti érveléssel vagy azzal, hogy senki ne vásároljon és mindenkinek elmenet az esze, aki ma vevőként pénzt költ. A lényeglátás és a kritikai gondolkodás nem befektetési tanácsadás, hanem piackutatás és kockázatelemzés. A döntéseiért mindenki maga felelős és azért is, hogy mindezt milyen információkra alapozza.” – fogalmaztuk meg néhány napja egy olvasónknak.

Januárban több  könnyen félreérthető és félremagyarázható munkánk jelent meg. Feltehetik a kérdést, hogy mi értelme a kockázatokról beszélni, ha a lakásárak nem csökkennek? Mi értelme piaci összefüggéseket elemzeni, ha a lakásárak megállás nélkül csak nőnek? Miért nem dőlünk hátra és csak élvezzük a lakásárnövekedés előnyeit?

A lakásárnövekedés növeli a biztonságérzetünket. Ilyenkor a biztonságkeresés jellemző a lakáspiaci hírekre és a véleményvezérekre is.

Ha nőnek az árak, akkor minden lakáspiaci szereplő biztonságban érzi magát. Ezt megzavarni piackutatással és kockázatelemzéssel népszerűtlen feladat. Ez nem lájkvadász és nem is különösebben médiabarát. Trollkodás röviden és tömören. Csoda, hogy olvasnak minket. Ezúton köszönjük, hogy vannak, akik figyelnek ránk, még akkor is, ha nem mindig tudunk a kedvükben járni.

lakásárak lakáspiac kockázatelemzés piackutatás 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Ha félreértjük a lakáspiacot, akkor rossz válaszokat adhatunk a kihívásaira

A kockázatelemzés és piackutatás célja, hogy megismerjük a lakáspiacunkat, amin értékbecslőként, ingatlanközvetítőként, hitelközvetítőként, bankként, egyéb pénzügyi szolgáltatóként és biztosítóként, államként, hirdetési oldalként, lakásfejlesztőként, lakáshasznosítóként dolgozunk. Célja tisztában lenni a lakáspiac sajátosságaival, a korlátaival és feszegetni a határokat.

A lakáspiacon nem az árak korlátosak. A lakáspiac mérete korlátos.

Minden országnak, városnak, településnek megvannak a méretkorlátai. Mindazok, akik a lakáspiacból élnek, ott pénzt keresnek, mégis az árakat érzik leginkább korlátosnak, a keresletet és kínálatot végtelennek. Ez viszont nem igaz. Nemcsak Magyarországon nem igaz, hanem ez egy nemzetközi lakáspiaci sajátosság. A piackutatás és kockázatelemzés alapja, hogy tisztában legyünk annak a lakáspiacnak a méretével, amiről beszélünk. Magyarországon nem közbeszéd téma a lakáspiac méretkorlátossága. A lakásárak, a lakásárnövekedés és annak különböző okai viszont a csapból is folynak. A lakásárnövekedés egyáltalán nem jelent azonnal és egyértelműen nagyobb lakáspiacot, nagyobb méretet.

Magyarország lakáspiaca volt már sokkal nagyobb, mint például 2018-ban? A válasz az, hogy igen. A legnagyobb adásvételszám kb. 270 ezer volt egy évben. Mindenki örömtáncot járna, ha meglenne a 165 ezer 2018-ban (esélyesebb 160-165 ezer között inkább). 60%-át sem éri el az értékesítési csúcsnak. Ezt érzik, megérzik sokan, akik az ingatlanpiacból akarnak megélni.

Budapesten még látványosabb a visszaesés. A csúcson 100 ezer adásvétel is megvolt egy évben. 70-90 ezer körül így is pörgött minden gond nélkül évekig. Most mennyi? 34-35 ezer között ingadozik. Egyharmada a mai budapesti lakáspiac mérete a csúcshoz képest és fele akkora, mint az "elvárható" lenne.

Magyarország és Budapest is sokkal, sokkal jobban teljesített, amikor a lakáspiac valójában pörgött. Most csak a lakásárak pörögnek, pláne Budapesten. Milyen kilátásokkal lehet így szolgáltatásokat tervezni és bevezetni, új lakásokat építeni a magyar lakáspiacon?

Hány kezdeményezés bukhatott és bukott el az elmúlt években és fog idén vagy a következő években, mert nincsenek tisztában a jelenlegi piacmérettel? Még azok a szereplők is komoly kihívásnak élik meg ezt a piacméretet, akik korábban gyökeret eresztettek. Új technológia bevezetése, új hirdetési oldal, új ingatlanközvetítő, új hitelközvetítő, új állami eszközök/ösztönzők, új lakáshitelezés, új pénzügyi szolgáltatások (megtakarítások, befektetések, biztosítás) új lakások építése és értékesítése – kockázatok és piackutatások valós mérlegelése nélkül nem lehetséges. Ezért van értelme összefüggéseket keresni, annak ellenére, hogy a lakásárak csak nőnek és nőnek. A lakásárak növekedése még nem jelent tuti biztos üzleti lehetőséget, soha vissza nem térő alkalmat a piaci szereplőknek. Eladni és venni bármikor lehet, ezt nem befolyásolják a lakásárak vagy a piaci hangulat.

Az ingatlan státuszszimbólum, tulajdonosnak lenni életérzés:

A vevő és az eladó azért vásárol és ad el, mert mindig szerencsésnek érzi magát. Az eladót boldoggá teszi a nagy összeg, amit az ingatlanért kap. A vevőnek nagy öröm az értékes vagyon, amit a pénzért megszerez. A vevő és az eladó mindig úgy érzi jókor van jó helyen, amiért a lakáspiac sohasem alszik, állandóan születnek adásvételek. Aki jó döntésnek tartja a vételt vagy az eladást, az mindig piacra lép. Aki nem tud eladni vagy venni, az igényei nem jelennek meg a lakáspiac méretében, de megjelenhetnek a lakáshirdetéseken keresztül a lakásárakban.

lakásárak lakáspiac kockázatelemzés piackutatás 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A lakásárak növekedése még nem jelent tuti biztos üzleti lehetőséget, soha vissza nem térő alkalmat a piaci szereplőknek

Meg lehet nézni Budapest lakáspiacát. Vásároltak lakásokat 2009-2013 között is. Alacsonyabbak voltak az árak, de nem érezte annak senki. A forgalomban nagyobb volt a visszaesés, mint az árakban. Nem is tolongtak a vásárlók. 2014-2018 között villámgyorsan megnőttek az árak, de a vevők továbbra sem tolongnak. A tanulság ebből, hogy Budapesten a lakásárak csökkenése nem aktivizál több vásárlót, ahogy a lakásárak emelkedése sem. 

Eladók helyzeti előnye a budapesti lakáspiacon:

Budapesten az árakat nem a vevők csökkentették minimálisan 2009-2013 között. Az árakat nem a vevők emelték az egekbe 2014-2018 között sem. Az eladók emelhetnek és csökkenthetnek árat egy lakáspiacon. A vevők csak elfogadhatják az árakat, hatásuk nincs rá.

A budapesti lakáspiac 2008-2018 között új méretkorlátot talált magának. 2008 már a válság éve volt a budapesti lakáspiacon. Felére esett vissza az adásvételek száma 2007-hez képest. A budapesti lakáspiac 2008-as mérete egy olyan új korlátnak tűnik, amivel számolni kell a jelenlegi piaci szereplőknek és azoknak is, akik újként vagy új tervekkel vágnak neki a nagy kalandnak. Beszédes a 2015-ös év „rekord értékesítése”, azóta a piac a 2008-as méret körül stagnál, az árak meg tudomást sem vesznek a piac méretéről.

Ezt továbbra sem lehet úgy értelmezni, hogy mindenki fejvesztve meneküljön a budapesti lakáspiacról. Ellenkezőleg. Ideje lenne komolyan venni a méretét, a méretkorlátait. Ez a hozzáállás viszont csökkentheti a biztonságérzetet, a biztonságkeresők komfortzónáján kívül esik. Talán még a lakásárak sem úgy pörögnének, mint a visszatett pisztollyal is pörgő benzinkúti számláló. A lakáspiac folyamatosan változik és nem azoknak kedvez, akik állandóan a biztonságot keresik benne, hanem azoknak, akik vele együtt változnak meg.

lakásárak lakáspiac kockázatelemzés piackutatás 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Kattintson a nagyobb képért!

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ingatlanműhely

blogavatar

Lakásviszonyok Magyarországon

Fontos a véleményük

Ezért Facebook kommentelésre váltottunk, hogy együtt hangosabban gondolkodjunk.

Budapest Real Estate Research