lakásvásárlás lakásbérlés albérlet lakáshitel lakhatás egészséges életmód ingatlanműhely

A lakáshitelezéssel foglalkozó sorozatunkat  nem is zárhatnánk mással, mint az örökzöld klasszikussal, a törlesztőrészlet és bérleti díj csontig lerágott témájával.

Rendhagyóan mi nem számolgatni fogunk, csak egy szemléletet szeretnénk meghonosítani ebben a kérdésben. A lakhatásunk ugyanis ugyan olyan alapszükséglet, mint az evés, ivás vagy az alvás. Ahogy tehenet sem tartunk, mert szeretjük a tejtermékeket, vagy tyúkot, mert imádjuk a tojást és a húsát, úgy a lakást sem kell megvennünk, hogy lakjunk benne. A lakásbérlés nem más mint fogyasztás, a lakásvásárlás pedig tőkefelhalmozás (=befektetés). A birtoklási vágyunk már nem alapszükséglet, azt nagyon sok minden befolyásolja, de nálunk elsősorban inkább egy fajta társadalmi elvárás.

A lakásbérlés inkább alternatívája a szállodában élésnek, mint a lakásvásárlásnak. A körtét az almával mégis gyakran próbálják tévesen összehasonlítani.

A magyar narancs

A lakás megvásárlása 100% önerővel lezártnak tekinti ezt a kérdést. Miközben a saját lakás életünk egyik legnagyobb kompromisszuma tud lenni, amellett, hogy a legértékesebb vagyonunk is egyben az ingatlan.

Elméletileg mindenki álmai lakásában él, csak tudjuk, hogy gyakorlatilag ez nincs így.

2015-ös Eurostat adatok szerint a lakásviszonyaink lesújtóak, zsúfolt és kicsi lakásokban élünk. Ez az ára a magas saját lakás aránynak, ami azt jelenti, hogy ma 100 emberből 89 él saját lakásban Magyarországon. Az is sokszor kimarad a számításból, hogy egy saját lakás megvásárlása a legtöbbünk számára óriási teher tud lenni. Minden tartalék kimerülhet, ami a lakás felújításának és berendezésének a minőségén fog csak igazán meglátszódni. A későbbiekben elmaradhatnak a karbantartások, a gyors elavulás költségeit nem akarjuk majd finanszírozni, mert mindig a saját lakás az utolsó, amire költenénk később.

Minden áron

friss házasok is komoly kockázatot vállalnak 60%-os válási arány miatt. Váláskor az egyik fél marad a lakásban, vagy el kell adniuk a lakást, mert egyikük sem akar már ott élni. A kényszer és feszültség miatt anyagi veszteségeket is el kell viselni néha, ami egy saját lakásnál, amit közösen vettek, újítottak fel és rendeztek be, nem kis összeg. Kiderülhet, hogy a lakásvásárlást nem szabad elkapkodni, mert ha az élet felülírja a számításainkat a lakástulajdon sok probléma forrása is lehet egyben. Nem csak a válás, de munkahelyváltás miatt is kiderülhet, hogy az addig elfogadható otthonunk már nem szolgálja az érdekeinket, gyorsan meg kellene tőle szabadulni. Eladni egy lakást viszont lehet sokkal több idő, mint amennyit rá tudunk szánni. A kapkodás árát végül kamatostól meg kell fizetnünk.

A jelenlegi társadalmi szterotípia, hogy minden áron, minél előbb saját lakásban kell élnünk nem biztos, hogy az érdekinket szolgálja. Érdemes lenne újragondolni ezt.

Bérlők, mint lakásfogyasztók

Egy kellemetlen szomszéd is pokollá teheti az addig meghitt otthonunkat. Iyenkor egy bérlő legrosszabb esetben a bérleti szerződés végén (ha határozott idejű), vagy felmondja a szerződés szerint és utána költözik máshová a felmondási idő leteltével (határozatlan idejű). A lakásbérlés előnyének elsősorban a rugalmasságát emlegetik, hogy a lakhatásunkat az életünkhöz igazítjuk és nem pedig fordítva. Hátrányának a bérbeadó kockázatát, amiért a lakásbérlés az emberek fejében egy kiszámíthatatlan életmód, nem lehet vele hosszú távra tervezni.

Arról ritkán esik szó, hogy a lakásbérlés nem a megtakarításaink felélését jelenti, hanem egy folyamatos megtakarítást (= anyagi biztonság), ami kiszámítható életstílust jelenthet egy jól megválasztott lakással és bérbeadójával.

Egészséges életmód szerves része a lakhatás

Le lehet élni normálisan egy életet bérelt lakásban? A válasz az, hogy a jelenlegi lakáspiac erre egyre inkább alkalmasabb, hiszen a bérbeadók is alkalmazkodank az új kihívásokhoz . Ha olyan lakást bérlünk ki, amit szívesen meg is vennénk, akkor azt inkább érezzük otthonunkat, mint az átmeneti szállásokat. A lakásbérlők jelentős része viszont sajnos az élhetetlenebb lakások piacán keresgél, mert ablakon kidobott pénznek érzik a lakásbérlésre költött minden forintot. Pedig, ha visszautalunk az alapgondolatra, hogy a lakhatás alapszükséglet, a lakásbérlés pedig fogyasztás, akkor az egészséges életmód szerves része az egészséges lakhatás fogalma is.

Az egészségünk megőrzése, a teljesítményünk, egyáltalán az egész életünk függhet attól, hogy hogyan és hol élünk. Ha erre sajnáljuk a pénzt, akár az életünket befolyásolhatjuk ezzel.

Bank: egyik kezével ad a másikkal elvesz

Ha lakásfogyasztók helyett inkább lakástulajdonosok szeretnénk lenni, de az önerőnk ehhez kevés, akkor kerül képbe a jó öreg bank. A képet csak az árnyalja, hogy a lakás igazi és minden értelemben valódi tulajdonosai a lakáshitel futamidejének végén leszünk. De ilyenkor mindig az a válasz, hogy inkább fizetek a banknak havi törlesztőrészletet, mint egy forintot is a kapzsi bérbeadónak. Hogy a bank vagy a bérbeadó a kapzsibb, azt döntse el mindenki maga. De ami még ennél is izgalmasabb kérdés az a hitel aránya a lakás vételárához képest. Minél magasabb ez %-osan, annál többet fizetünk ki a banknak a lakás várható piaci árnövekedéséből. Hogy mit jelent ez pontosabban? Csak azt, hogy a divatos hosszú futamidejű lakáshiteleknél (15+ év) könnyedén a tőke dupláját fizetjük vissza.

Egy lakás többe kerül, mint a vételára

Ha veszünk egy 30 milliós lakást 15 millió hitelből, ez azt is jelentheti, hogy a banknak 30 milliót fizetünk vissza, tehát a lakás nekünk 45 millióba kerül. Plusz amortoizáció = ráfordítások (felújítás, korszerűsítés, karbantartás, javítás), amit a lakásra kell költetnünk tulajdonosként, miközben minden elavul és egyben elértéktelenedik is idővel (=magyarul  a saját tulajdonnál is sok pénzt dobhatunk ki az ablakon)

A hitelből vásárlók ezért rosszabbul járnak, mint azok, akik bank nélkül tudnak vásárolni, hiszen a lakás várható árnövekedésének egy részét vagy akár teljes egészét a banknak adják.

A lakáshitel megdrágítja a lakásvásárlást hosszú távon, amit a lakáspiaci árak kompenzálhatnak, de sosem tudni, hogy mennyire. Lakásvásárlás előtt inkább töltsünk több időt a megtakarításaink gyarapításával, mint hogy idő előtt a bankba rohanjunk kölcsönért.

Lakáshitelezéssel kapcsolatos sorozatunk:

I. Lakáshitelezés - A pünkösdi királyság

II. Lakáshitelezés - A lakáspiac drogja

III. Lakáshitel kalkulátorok

IV. Lakáshitelek a hirdetési oldalakon

V. Lakhatás az egészséges életmód része

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely