albérletpiac bérleti díj ingatlan marketing 2018 Magyarország Ingatlanműhely

”A jó bérbeadó például azt mondja, hogy őt nem a bérleti díj maximalizálása érdekli, hanem, hogy normális legyen a bérlő.”foglaltuk össze múlt nyáron a biztonságkeresés fontos szerepét a magyar albérletpiacon. Viszont eljön a gondolat, vagy a felismerés minden bérbeadó életében, hogy itt lenne az ideje bérleti díjat emelni, főleg így év elején.

Ez igazán olyan bérbeadókat érinthet, akiknél állandó, fix bérlő van már évek óta. Ők úgy érzik kimaradnak a „jóból”, esetleg azt, hogy túlságosan is jól jár a bérlőjük azzal a kényelmes helyzettel, hogy el nem költözik, mert mindenhol máshol többért tudna csak lakni. A bérleti díj emelése könnyűnek tűnik akkor, ha bérlőcsere van. Elmegy a régi bérlő, meghirdetjük magasabb áron és kiadjuk. Ez az elmélet. A gyakorlatban ez nem mindig pont így sikerül. Ott is szembesülhet egy érdekes kihívással a bérbeadó, amivel annak is szembe kell néznie, aki nem akar bérlőt cserélni, csak több rendszeres bevételt szeretne a kiadott lakásából.

Az egyik bérbeadó már feladta a biztosat a bizonytalanért. Pont azért küldte el a bérlőjét, mert úgy érezte, hogy ő nem akarna neki többet fizetni, így inkább úgy gondolta „könnyedén” lecseréli. A média, sok „szakember” is agitálja a bérbeadókat, hogy nekik áll a zászló, ostoba az a bérbeadó, aki nem él a hurrá optimista albérletpiac lehetőségeivel.

Aki bérleti díjat akar emelni, de közben a bérlőjét is meg akarja tartani, még elveszítheti a bérlőt ennek ellenére is. Ez az első, amit bele kell tenni, abba a képzeletbeli kalapba. Bérleti díj emelés előtt azt kell mérlegelni, hogy a bérlő elmehet-e csak azért, mert emelni akarunk.

Az a feltételezés, hogy máshol is csak drágábban tudna bérelni nem feltétlenül igaz. A bérleti díj mögött ugyanis nem csak a pénz van, hanem a lakások markánsan különböző adottságai is. A bérleti díjak nagyon egyformák, nagyon hasonlóak tudnak lenni, de a mögöttük lévő lakások meg annál különbözőbbek.

Az elmúlt évek bérleti díj emelkedése mögött nem csak általánosan a lakáspiac újraárazását lehet megfigyelni, hanem egy tipikus magyar lakáspiaci jelenséget is. A lakások minősége akkor változik meg elsősorban, ha gazdát cserélnek. Minél tovább van egy lakás egy tulajdonban a leggyakrabban annál kevésbé nyúlnak hozzá. Az elmúlt években sok lakást felújítottak valamilyen formában és minőségben, amit eladtak. Ezek természetszerűleg magasabb bérleti díjért kerülnek vissza az albérletpiacra, mint amennyiért az eladás és a felújítás előtt ki voltak adva.

Az is egy magyar lakáspiaci sajátosság, hogy a bérbeadók ritkábban veszik figyelembe a lakásuk minőségét és életszínvonalát, amikor beárazzák maguknak és nem feltétlenül a bérlőknek. A rosszabb minőségű és adottságú lakások arányaiba véve mindig rosszabb ár/érték aránnyal bírnak, magyarul jóval drágábbnak tűnnek az albérletpiacon a bérlőknek.

A lakások hihetetlenül gyorsan elavulnak. Sokkal, de sokkal gyorsabban a bérlők szemében, mint a bérbeadókéban. Ennek ellenére, ha elkezdik őket kiadni, addig nem akar a bérbeadó komolyabban hozzányúlni, ameddig csak kiadja. Olyan lakásokban, ahol előtte a bérbeadó maga lakott, sokszor pont azokat az időket idézi, csak már több év(tized)es amortizációval együtt, mint amikor a tulajdonosa kiköltözött. Ez évtizedeket is jelenthet egy lakásban.

Mennyi olyan lakást szeretnének még ma is kiadni, amihez a 70-es és 80-as években nyúltak hozza utoljára? Egy lakás kifestése nem felújítás – szögezzük le. De már a 90-es években épült és azóta teljesen magukra hagyott lakások sem feltétlenül versenyképesek az albérletpiacon. Ma már 2018 van, és úgy telt egy 10-20 év a bérlők és a bérbeadók életében, hogy néha teljesen összezavarodnak, hogy mit is jelent a felújított vagy az újépítésű lakás.

Igen, egy 10 éve felújított vagy épített lakás nem felújított és nem is új építésű 2018-ban. Az albérletpiacon mégis könnyedén találkozni ezekkel a megjegyzésekkel egy hirdetésben. A képeken látszik, hogy minden elavult és idejét múlt már, de nem baj, a bérlőket lehet hülyének nézni.

Hülyének is nézik a bérlőket, de az ilyen bérbeadók ritkán érik el a céljukat, vagy inkább egyszerűen csak kudarcot vallanak az albérletpiacon.

Most jutunk el oda, hogy mindegy elküldtük-e már a bérlőt vagy éppen most akarunk vele egyezkedni a magasabb bérleti díj reményében, először is bérbeadóként illik tisztában lenni a lakásunk értékével albérletpiaci szempontokból. Amelyik lakás ugyanis eladható, még nem biztos, hogy kiadható is.

Sok elhanyagolt és korszerűtlen lakás tulajdonosa nem is tudja, hogy az utolsó normális bérlőjét küldte el vagy éppen az utolsóval egyezkedik a magasabb bérleti díjról. Azt hinni, hogy egy lakás mindig kiadható, egy téves albérletpiaci sztereotípia.

Kiadható, csak egy idő után nem pénzért fognak benne lakni, hanem brahiból és balhéból. Jönnek a kimondottan az ilyen lakásokba beköltöző emberek, akiknek senki sem szeretne lakást kiadni. A rossz minőségű és problémás lakások a problémás bérlők elsőszámú piaca.

Az a bérbeadó, aki nem akar költeni a lakására, csak emelni és emelni a bérleti díjon, az végül kiárazza magát az albérletpiacról és ott találja magát, hogy vagy kiadja „ingyenélőknek” és elfogadja a „szívességi lakáshasználók” hátrányait, vagy már inkább meg sem hirdetni és hagyja üresen állni.

Mikor emelhetünk bérleti díjat?

- Ha tényleg pár éve újítottuk fel "normálisan" a lakást vagy pár éve épült

- Ha tényleg van mozgástér a lakás bérleti díjában a lakás életminőségéhez képest.

- Ha a bérlőnek tényleg alternatíva a lakás, még az emelt áron is, anélkül, hogy egy forintot is rá kellene költenünk.

- Ha inkább abban vagyunk biztosak, hogy a bérlő gond nélkül fogadja el az emelést és nem abban, hogy elköltözik egy „jobb” lakásba.

- Csak azért nem feltétlenül emelhetünk bérleti díjat, mert már "régen" emeltünk.

Ha a lakásunk az utolsókat rúgja az albérletpiacon, ha az utolsó bérlőnkkel állunk szembe, aki után vagy el kell adnunk a lakást, vagy pedig fel kell újítani sok-sok millióért (ha egyáltalán van annyi megtakarításunk), akkor kétszer-háromszor-négyszer is gondoljuk meg, hogy feladjuk-e a kényelmes és biztos bérlőt egy bizonytalan és teljesen ismeretlen bizonytalanért.

Az albérletpiacon nincs értékbecslés, de attól a bérleti díjaknak még van értéke. A bérlők pedig szeretik maximalizálni az értéket, amit a pénzükért kapnak.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely