panel panellakás panelprogram lakáspiac lakásárak ingatlanműhely

A panellakások felértékelődése mögött nincs semmi titok, ahogy ezt 2015 decemberében össze is foglaltuk. Kérjük olvassa el mindenki mielőtt tovább folytatja a mai gondolatsorunkat. Akik nem értik, hogy miért drágultak a panellakások az elmúlt 2 évben sokkal jobban, mint a téglalakások, azok talán azt sem értették, hogy a panellakások alulértékeltek voltak. Így az árnövekedés bár magas és látványos, addig a lakások értéke csak most kerül a helyére.

A kérdést ezért úgy érdemes feltenni, hogy miért nem értékeltük a panellakásokat korábban?

A válasz több oldalról megközelíthető. Kezdjük ott, hogy a “múlt rendszer” jelképei. Meg voltak bélyegezve a házak és a lakóik, hogy csórók és csak igénytelenek lakják. Tovább erősítette ezt a megvetést, hogy mindenki úgy gondolta, a panelből csak elmenekülni lehet, oda költözni csak végszükség esetén és inkább csak átmenetileg. Igen, a panellakás talán még az albérletnél is jóval lenézettebb lakhatási forma volt. Szitokszó volt a panel, ahol élni szégyen volt, főleg egy olyan társadalomban, ahol generációk nőttek fel egyfajta megfeleléskényszer alatt, hogy „Mit gondolnak rólunk mások?”. A panellakásokban élők tisztában voltak vele, hogy őket sajnálják és egyben le is nézik.

Egy mai cikk is  azt a klisét említi, hogy a panellakások fenntartási költségei drágák voltak. Ez akkor sem volt igaz, amikor állították. A téli hőérzethez képest, az állandó melegvíz szolgáltatással az ára sosem volt kirívó. Ha valaki hasonlót szeretett volna egy családi házban, vagy egy átlagos téglaépítésű társasházban, annak bizony mélyen zsebbe kellett nyúlni. Az "olcsó" gázkonvektoros lakásokban fázni lehet, addig a panellakásban soha sem lehet fázni. Ugye a panellakásokban nincsenek villany és gáz bojlerek, nincsenek cirkók sem. Ezekkel együtt élni sem kellett.

Jegyezzük meg gyorsan, hogy a sok elavult téglalakásban pont a korszerűtlen meleg víz és fűtés rendszerek okoznak sok kellemetlenséget, nem is beszélve a CO-mérgezésről, ami egy panellakásban soha nem fordulhat elő.

Nem keltjük a hangulatot azzal, hogy a CO-mérgezés és a sok életveszélyes gázkészülék a téglalakások sötét oldala – pedig megtehetnénk, ahogy rosszindualtú és gonosz hangulatkeltés igen sértő és durva volt a panellakásokkal szemben évtizedekig.

Sőt, a panellakásokban látták és láttaták sokan a társasházi élet minden kompromisszumát. Miközben már akkor is tudott volt, hogy nem csak a panellakásokban lehet hallani a szomszédot, vagy amikor lehúzzák a wc-t, esetleg a folyó víz hangját, stb. Ez gyakorlatilag minden társasházra jellemző lehet.

De a 2000-es évek tömeges újépítésű lakásai erre még inkább ráébresztették az embereket. A lakótelepeket átnevezték lakóparknak. Soklakások házakat építettek és pontosan ugyanúgy hiányzott belőlük a hangszigetelés, mint a panelházakból.

A lakóparkok fenntartási költségeiben a közös költség lett egy kritikus elem, ami sokszor irreálisan megdrágítja a lakás fenntartási költségeit.

“Magyar betegség” az is, hogy a fűtést tekintjük kardinális kérdésnek a rezsiben.

Ez meg már réges- régen nem igaz. A panellakások összes rezsije összevetve más lakástípusokkal, kiderült, hogy nem kirívóan magas. Persze vannak jó adottságú házak és lakások, ahol elképesztő alacsony szinten vannak a rezsik, de ez egyáltalán nem általános.

A panellakások az átlagos rezsijükkel, de közben átlagon felüli kényelmükkel és biztonsággal (!!!), egyre inkább felnyitották az emberek szemét, hogy végülis nem is olyan drága panelházban élni.

Hogy olcsóbb lett-e az élet a panelekben az elmúlt években?

Nem hinnénk, mert megjelent a lakások hűtése, mint új rezsielem.

A fűtés mellett a hazai lakásoknál a lakások hűtése az elmúlt 5 évben már egyre elfogadottabb lett.

Amíg előtte valamilyen luxus volt a lakások hűtése, ma teljesen természetes, hogy a fűtési szezon után következik a hűtési szezon. Az is tévhit volt, hogy nyáron csak a panellakás meleg. Meleg egy családi ház és egy téglaépítésű társasház is. Klíma kell mindenhová, ha kellemesen akarjuk átvészelni a füllesztő nyári napokat.

Változnak az idők és és ma már sokkal kevésbé érdekel az valakit, hogy „Mit gondolnak róla?” és a panellakásáról.

2014-től a lakáspiac ébredése a panelmániát hozta el, mert sokkal nagyobb rá az igény, mint a kínálat = újraárazás/felértékelődés.

Paradigmaváltásnak is nevezhetjük azt, amikor a lakáspiacon a panellakás azt a helyet tölti be, amit egyébként mindigis be kellett volna töltenie.

A modern, urbanizált létforma a panellakásokkal kezdődött a 60-as években. 50 évvel később is a városias lakásviszonyaink elvárásai miatt nézünk teljesen más szemmel rájuk.

Mihez képest drága ma egy panellakás Budapesten?

Csak ahhoz képest, amennyiért árulták őket 2013 végéig. Ár/érték arányban még mindig verhetetlenek a panellakások, ezért is drágulnak olyan dinamikusan. A téglalakások és főleg az újlakások piacán ilyen jó ár/érték arányról már egyáltalán nem beszélhetünk. Ott van az a bizonyos presztízs érték, hogy „Mit gondolnak róla?” érzés, az a társadalmi sztereotípia, hogy az új lakás mindenben jobb, a téglalakás meg evidensen jóval elfogadottabb a magyar társadalomban. Ha azt mondja valaki, hogy vettem egy panellakást és azt, hogy vettem egy újlakást, akkor az utóbbi értékeli a többség „jó döntésnek”. Ezért sem fontos az, hogy mit gondolnak mások rólunk és a panellakásunkról. Az utolsókból is lehetnek elsők, a számok szerint az elmúlt években a panellakások tulajdonosai a lakáspiac igazi nyertesei.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely