urbanizáció újlakáspiac lakhatás lakásviszonyok ingatlan 2020 Budapest Ingatlanműhely

Budapestet lehet turisztikai célpontnak beállítani. Lefotózhatjuk, lefilmezhetjük a pesti és a budai belváros Duna-parti részét sokmilliószor. Photoshoppolhatjuk is a külföldi és belföldi médiában. Hasonlítgathatjuk más városokhoz.

Budapestnek elsősorban mégsem turistákra van szüksége, hanem saját és állandó lakóira. Turistákkal nem lehet helyettesíteni a főváros népességcsökkenését.

Nem más városokhoz kellene mérni, hanem saját magához. Budapest lakossága 2001 óta gyakorlatilag csak stagnál. Mondhatnánk, hogy ez milyen jó. Legyünk optimisták, hogy legalább nem fogy drámaian. De akkor megkerülhetetlen egy lakáspiaci kérdés is. Miért növeljük a budapesti lakóingatlanok számát? Minek és kinek növeljük?

Nem lehet, hogy Budapesten már most túl sok a lakóingatlan?

Nem lehet, hogy további lakóövezetek kialakítása helyett, inkább a meglévő lakóterületek ingatlanállományát kellene bontani és újra felépíteni? Úgy is lehet építkezni, hogy közben rombolunk. Mert legyünk őszinték. Egy lakóingatlannak egyetlen egy fő funkciónak kell megfelelnie. Mennyire tud megfelelni az adott kor igényeinek? Ha nem felel meg, akkor az építészeti értéke nem több, mint helyfoglalás egy értékes területen. Sok lakóingatlan foglalja Budapesten a helyet, nagyon sok. Egész lakóépületek elavultak, nemcsak benne a lakások. Felújításról itt már nem beszélhetünk. Ablakon kidobott pénz csak, időhúzás.

Olyan érdekes, hogy nálunk minden gond nélkül bontunk családi házakat. Teljesen természetes, hogy időről időre a régebbi házak eltűnnek. A társasházak bontása nem ilyen természetes, pedig annak kellene lenni. 

urbanizáció újlakáspiac lakhatás lakásviszonyok ingatlan 2020 Budapest Ingatlanműhely
Bizonyítja az elmúlt 20-30 év, hogy biztosan nem attól fognak többen élni ebben a városban, mert egyre több a lakóingatlan.

A társasházakat sem az örök időkre építik

Elhitethetjük magunkkal ezt, amíg nem megyünk be. Az utcakép és az ott álló társasházak lakhatósága között ég és föld lehet a különbség. Ragaszkodhatunk hozzájuk, mert a turisták szeretik a régi épületeket. Lehet, hogy van olyan épület, amihez lehetne is. De nagyjából csak akkor, ha mindenkit kiköltöztetnénk és az épületet teljesen újjáépítenénk, hogy az tényleg 21. századi legyen.

Az itt élők, lakók és a turisták nem először kerülnek szembe egymással. Legalábbis papíron. A lakhatás kérdése, a minőségi élet különösen érzékeny téma a mai Budapesten, még a budapestieknek is. Igenis lehetne úgy építkezni Budapesten, hogy egyébként egy darabbal több lakóingatlan sem lenne. És lehet, hogy ez még a turistáknak is tetszene.

Lehetne. Szükség lenne rá. Nagy szükség. A lakóingatlanok számát nem lehet csak úgy növelni, mert az az egyszerűbb út. Ahhoz több budapesti lakosra van szükség. Igen, egyre több emberre. Amíg nincs több ember, nem lehetne több ingatlan sem. Teljesen értelmetlen. Ez a fajta építkezés nem megújulás. Ez egyszerű mennyiségi növekedés. A több ingatlan nem egyenlő az egyre több új ingatlannal.

Budapesten a további ingatlanszám növelés igen kockázatos, a lakóövezetek bővítése is igen kétséges

Jelenleg ebbe az irányba haladunk. Azt hisszük, hogy attól lesz mondernebb és élhetőbb a város, ha több lesz benne a lakóingatlan. Ezen azért lehetne vitatkozni. A parkolás és az autóhasználat is komoly vitákat tud kiváltani ebben a témában. Hallgathatjuk, hogy milyen sok az autó Budapesten, zsúfoltak az utak. És hány autó ebből budapesti? Biztosan a budapesti autósok miatt zsúfoltak a helyi utak? Szóval idejövünk nem budapestiként, szennyezzük a levegőt, nehézkessé tesszük a városi közlekedést, autópályaként használjuk a várost, majd még el is mondjuk, hogy egyébként élhetetlen, mi semmi pénzért nem élnénk itt, mert olyan zsúfolt. Közben nincs itt több ember, csak több autóval bejáró ember van, átmenő forgalom, ami igen nagy különbség.

Ha nincs több ember, akkor több ingatlanra sincs szükség, hanem más és korszerűbb lakóingatlanokat szeretne ez a város. Oda és ott, ahol most is emberek élnek.

Nem új városközpontokban kellene gondolkodni. 15-20 éve is ilyen szlogenekkel vágtak bele beruházók a budapesti lakások számának növelésébe. Leginkább arctalan és stílus nélküli utcákat létrehozva így.

A város tényleg szeretne megújulni, szeretne vonzóbb és élhetőbb lenni, de ehhez nem biztos, hogy több lakóingatlanra van itt szükség.

A régi lakóingatlanokat és lakóövezeteket újrahasznosítva lehetne építkezni, mert nem urbanista skanzen ez a város

Rombolás és rombolás között nagy különbség lehet. Bizony lehet. Egy épület vagy építkezés is lehet szégyenfoltja, tájsebe egy városnak. Bizony lehet egy építkezés is romboló egy kisebb vagy nagyobb épületszörnynek köszönhetően. Az építészeti érték és örökség mellett a lakóövezetek lakhatási értéke is számíthatna. Budapest ettől akár még érdekesebb város is lehetne, önmagához képest mindenképpen. Hogy Budapest lakáspiaca mit nyerhetne egy ilyen szemléletváltással? Valószínűleg több embert. És ennek a városnak több emberre van szüksége és nem több ingatlanra. Bizonyítja az elmúlt 20-30 év, hogy biztosan nem attól fognak többen élni Budapesten, mert egyre több a lakóingatlan.

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely