Megmagyarázhatatlan, hogy a mai napig jelennek meg álszent kijelentések a devizahitelezés kialakulásáról. Már csontig lerágott témának tűnik, mégis vannak elhallgatott és még inkább félremagyarázott tények.

A devizahitelezés valódi és elsődleges kialakulásának az oka az itthoni ingatlanpiac válságának utolsó pillanatokig történő tagadása volt.

Devizahitelezés nélkül ugyanis nem lettek volna tömeges ingatlanvásárlások Magyarországon. A bankok nyakig benne voltak az ingatlan beruházásokban. Hogy a pénzüket látszólag visszakapják, természetes volt, hogy mindent megtettek a hitelkínálat bővítéséért. Az ingatlanos szakma, ahol a 2000-es évek második felétől már élt az ingatlan-hitel-biztosítás üzleti forma, minden gond nélkül asszisztált ebben. Egyszerűen minden ingatlant el kellett adni, ehhez pedig megfelelő feltételeket kellett teremteni. A bankok a hitelkínálat eszközével éltek, az ingatlanos szakma beállt hitelközvetítőnek és közben dolgozott a marketinggépezet is.

A devizahitelezésen kívül nem volt más út, hogy az ingatlanpiaci kártyavár idő előtt ne dőljön össze. Részletek itt!

A piac a tehetetlenség állapotában vergődik, ami jó alkalom, hogy magunkhoz ragadjuk a szót. Na de nem az állami segítségnyújtás ellentmondásos kálváriája inspirál minket. Azon eleget csámcsog a szakma kínjában, ami minden szánalmat megérdemlően az államtól várja a segítséget. Most kimondottan a vevőkre helyezzük a hangsúlyt, mert több dolog is beárnyékolja a vevők „vásárolni érdemes” eufórikus hangulatát.

Aki ma vagy a közeljövőben lakást szeretne venni, az egyáltalán nincs könnyű helyzetben. Könnyelmű ma minden olyan vevő, aki a kialakult helyzetet, a tehetetlenséget, úgy értelmezi, hogy most könnyen és jutányos áron tud vásárolni. Nem csak eladni nehéz ma, hanem vásárolni is, ezt viszont sokan figyelmen kívül hagyják.

Az, hogy az ingatlanpiac túlzások nélkül áll, az azt is jelenti, hogy a lakáskínálat minősége az elmúlt években folyamatosan romlott.

A piac leállása nem hagyta változatlanul a kínálatot sem. Kimondottan rossz hatással volt rá, ez keserítheti meg a vevők által „most vásárolni érdemes” hangulatot. Ahogy egyre bizonytalanabb lett az értékesítés, az árak elinflálódtak (az ingatlan árak nem nőttek, de az állandó infláció miatt a reálértékük csökkent), így az ingatlanpiacról távoztak azok az eladók, akik minden áron nem szeretnének megválni tulajdonuktól. Az újépítésű lakáspiac pedig befagyott, így még friss és bőséges kínálatra sincs lehetőség sem most sem a közeljövőben. Több éve üresen álló, beragadt, újépítésű lakásokat lehet inkább csak találni, ha valaki kimondottan újépítésű lakásban gondolkodik, pl. azért mert 15 millió forintig illetékmentes a megszerzése. Viszont a beragadt újépítésű lakások jelentős része nem ebben az árkategóriában mozog. A piacról ma teljesen hiányoznak az értékesítést/fejlesztést elhalasztó eladók. Az eladók és fejlesztők kivárása nem egyszerűen kínálat szűkülést jelent, hanem inkább minőségi kínálat hiányt. Részletek itt!

Mi azt mondjuk, hogy egy vevő megengedheti magának, hogy hiszékeny legyen és érzelmei vezéreljék döntéseit, de egy eladó mindig legyen racionális és nyitott szemmel tudjon járni-kelni ezen az aknamezős piacon, ahol ma a józan észre sokkal több szükség van mint bármikor előtte.

Ha valaki nem tudja felmérni a helyzetét, hogy mikor mit és mennyiért lehet eladni, az saját magát hozza kellemetlen helyzetbe és egyben kiszolgáltatja magát az ingatlanpiaci „mentalistáknak”.

Az eladókkal pl. előszeretettel pesszimisták az ingatlan szakemberek, addig a vevőknek annál pozitívabban akarják bemutatni a lehetőségeiket. Ez a kettőség az ingatlanos szakmai rossz hírének az alapja, amiből könnyen levonják egyesek a következtetést, hogy csak közvetítővel ne büntessen a sors. A túl pozitív vagy túl negatív hozzáállás mind-mind túlzó természetesen. Az igazság valahol a kettő között van. Most ezt az aranyközéputat választva nézzük meg, hogy mit kell tudni az ingatlanpiacról általában és mit kell tudni a mai helyzetről, ami szorosan összefügg ennek a piacnak a mozgató erőivel. Részeltek itt!