Ha lakásról beszélünk lakásra is gondolunk, nem házra. A magyar köznyelv határozottan és élesen megkülönbözteti egymástól őket. Addig a jog és a statisztika már nem. Lakáspiac van, házpiac nincs. Újlakáspiac is van, de újházpiac nincs. Új építésű lakások is vannak, de új építésű házakra nem nagyon hivatkoznak. Évek óta felhívjuk erre az anomáliára a figyelmet, amiért most nem a köznyelv vagy a konyhanyelv a hibás, hanem a jog és a statisztika. Hány új lakás épült Magyarországon a statisztika szerint azt jelenti, hogy hány ház és lakás épült az adott évben. Ez a pongyola fogalmazás és felületes megközelítés üzleti érdekeket szolgál. Mi mást! Mivel a társasházi lakások építése Magyarországon nem igazán társadalmi igény, erőltetett termék, erőltetett piac, így sokkal „észszerűbb” az új építésű házakkal együtt kommunikálni róla. Természetesen nem hangsúlyozva a házak szerepét, azt a látszatot keltve, hogy az új építésű lakások száma jóval nagyobb a valóságban.

Bűvésztrükk ez, nem üzletpolitika, jogi és statisztikai támogatással

A köznyelvben a lakás, mint kicsinyítő képző él. A lakásról a többségnek valami kicsi, kisebb, kevésbé élhető tér jut eszébe. Ha házra gondolunk, akkor meg valami sokkal nagyobbra, élhetőbbre asszociálunk. A lakás átmeneti megoldás, a ház a végállomás Magyarországon, mégha nem is mindenki engedheti meg magának. A lakásnál hozzá is kell fűzni, hogy „nagy”, ha az átlagostól eltérő méretű lakásról beszélünk. A nagy vagy nagyon nagy lakások nem tömegtermékek. Na nem azért, mert nem szívesen lakna a többség legalább dupla akkora lakásban, mint amekkorában „kényszerből” él, hanem úgy alakult, hogy az üzleti érdekek, pénzcsináló gépezetek és a csillapíthatatlan profitéhség (= a magyar ingatlanpiacon nem létezik az extra profit fogalma, itt minden profitráta elfogadható, ha az adott projekten a legnagyobb) hosszú ideje ezt eredményezi.

1990 előtt a „sok ember kis helyen is elfér” alapelv alapján a lehető legkisebb lakóterekbe próbáltak embereket kényszeríteni, ha lakásról volt szó. Innen is eredetezhető a lakások = egy kicsi és élhetetlen, zsúfolt tér beidegződés. Majd a nem állami társasházépítéseknél is rájöttek arra, hogy minél több lakást zsúfolnak be egy épületbe annál gazdaságosabb/költséghatékonyabb azt megépíteni. Innen már csak egy lépcsőfok volt, hogy üzleti alapon egy társasház építésén annál nagyobb profit érhető el minél több lakást terveznek bele. Ez pedig egyelőre még megváltoztathatatlan, nem felülírható status quo a magyar lakások építésénél, ahol a lakások száma és mérete fordítottan arányos. Minél többet építenek annál kisebbek. A jog és a statisztika mellett az állam is keblére öleli ezt a kezdeményezést és szerinte például egy 60 nm-es és három szobás lakásban lehet 3 gyerekkel emberi körülmények között élni. Aki ezt le merte írni, törvénybe merte foglalni, az nem egyszerűen a múltban él, hanem sokkal inkább a jelen gyilkosa. Szörnyű és mélységesen megalázó, embertelen hozzáállás. Ölre menő viták vannak arról, hogy hány méter magas épületeket lehet építeni Magyarországon. Például most törvénybe foglalták, hogy 90 méternél nem lehet magasabb semmi, mert a szürke eminenciás urak, az építész szakma krémje ezzel öltözik nemzeti színű ruhába. Hogy milyen élhetetlen méretű lakásokat nem szabadna építeni tömegesen Magyarországon, na arról nagy kuss van.

Hallgatnak mélyen

Tabu. Mondjuk annak ellenére, hogy demográfiai hatása is van az ingatlanok méretének és élhetetlenségének Magyarországon. Ennek megváltoztatása még nem nemzeti érdek. Ugyan már! Néhány évtized és talán lesz valaki olyan bátor, akinek a zsebét nem az ingatlanlobbi kényezteti, és meglépi azt, amit 30 éve meg kellett volna már lépni. A nagyobb méretű lakások = kisebb lakásszámú társasházak építését ösztönözni kellene, hogy elinduljunk az élhető lakásméret felé, szó szerint teret adva a 21. század magyar társadalmának. De mit képzelünk mi, kis morgolódó és zsörtölődő hangemberek, akik látják, hogy a panelházak „házgyárai” óta, a magyar társasházak mit sem változtak. 60 éve építjük ugyanazt, csak más színben, formában, elnevezés alatt. Miközben tudjuk, hogy szarból nem lehet várat építeni, mi mégis azt csináljuk megállás nélkül. Olyan szűklátókörű és unalmas világ, mint az új társasházak világa, nagyon kevés van Magyarországon.

Most nézzük meg ezt a társasházat Szöulból (Dél-Korea)

Elvileg az épület formája és kialakítása az építési szabályok miatt ilyen. Nálunk nem ilyen hatással van a jog a tervezőkre – jegyezzük meg gyorsan.

Nem magas épületről van szó, betonból és acélból, a tetején egy „nagy” lakással. Itt is elidőzhetnénk, hogy nálunk még az épületek felső szintje is nagyon ritkán jelent egy darab lakást. Nálunk a legfelső emeletet az elmúlt 15 évben elkezdték „penthouse”-nak hívni, csak azért, mert az egyik tulajdonsága ezeknek a nagyméretű lakásoknak, hogy legfelső emeleti. Az, hogy egy teljes szintet jelent, kizárólagos lifthasználattal, nem is olyan ritkán duplex, tehát belső kétszintes, az már kimaradt a „magyar penthouse”-ból. Építettők egymást majmolva reklámozzák, hogy penthouse lakásokat kínálnak a projektjükben, bár elvileg ott épületenként maximum csak egyet építhetnének, amit így nevezhetnének. De ez egy olyan ország, ahol amit a törvény nem tilt, azt engedi, tartja a mondás. Ezért kell sajnos nálunk sok triviális dolgot tiltani, mert ha nincs róla törvény, mindig lesznek, akik kiskapuként fogják értelmezni. Szöulban meg a törvény miatt ilyen társasház is nőhet ki a földből, ami nálunk is épülhetne. Csak akkor legalább kétszer annyi lakás lenne benne, sokkal rosszabb minőségben épülne, elavult technológiával és legalább kétszer annyi, ha nem inkább háromszoros profitrátával. Betonból építenék nálunk is, de a végén téglalakások lennének benne hirdetve és téglaháznak is neveznék jogszerűen. De biztos addig variálnának a „magyar jogrendszer” útvesztőiben, hogy a végén nem az épülne meg, amit megterveztek, hanem egy szokásos hetvenes évekbeli „posztmodern” betonkocka.

Az ingatlanpiac vadkapitalizmusa minőség- és illúzióromboló is, nem csak élhetetlenné teszi a társasházakat

Ezzel meg a saját sírját ássa a magyar új társasházak piaca, mert ha éppen emiatt is kevesebb gyereket vállalnak Magyarországon (korábban is halnak meg és hamarabb lesznek súlyos betegségeik), akkor fogy az utánpótlás és a végén majd nézhetik, hogy kinek akarnak idejét múlt lakótelepeket felhúzni vasból és betonból. Már most, ma is hiányzik sok nem vállalt gyerek az ingatlanpiacról. Változatlan magyar társasházépítési szabályozással és építési logikával még több fog. De nekünk Mohács kell, mindig valamilyen katasztrófa, hogy észrevegyük a vesztünkbe rohanunk. Majd elintézzük pénzzel, közben mindent tagadunk, társadalmi hasznosság nem számít, lekommunikáljuk a haveri médiával, keresünk valami csókost, aki kivitelezi a stratégiát úgyis. A lényeg, hogy csak és kizárólag lényegtelen témák uralják a közbeszédet. A fontos társadalmi kérdések, a demográfiai megtérülés a profit, a felesleges pénzszórás minimalizálásáról szólnának csak. Az meg kinek az érdeke, ugye!

Képek: Instagram

Statisztika: KSH

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Az ingatlanról a médiában üzleti szempontok szerint olvashatunk általában. Annak ellenére történik ez, hogy egy nagyon speciális létszükségleti termék és nagyon nehezen képzelhető el nélküle az emberi élet, márha egyáltalán a modern emberi civilizáció értelmezhető lenne ingatlan nélkül. Ha valakit megkérdeznek mi a legfontosabb az életében, lenne néhány top hármas fogalom, amit azonnal rávágna, de az ingatlan biztosan nem lenne köztük. Miközben nincs család, nincs egészség, nincs karrier, de még boldogság sincs (jelentsen az bárkinek is bármit éppen) ingatlan nélkül.

Az ingatlan az alapja az egész emberi életnek, létezésnek, vagyis az olyan emberi életnek, amit emberinek tekintünk

Az ingatlan nélküli embert állatiasnak és antiszociálisnak, az íratlan és írott közösségi alapelvek megsértőjének ítéli meg a többség, ilyen előítéletekkel könnyedén megveti, elítéli és gyakran veszélyesnek is tartja.

Ezért trauma egy ingatlan elvesztése, gondoljunk csak a jelzáloghitelezés vagy más tartozások miatt történő ingatlanok elleni végrehajtás legsúlyosabb következményére. Hasonló trauma, ha valaki saját tulajdon elvesztése nélkül kerül az utcára, kell ingatlan nélküli életet élnie, boldogulnia. Mert az bizony igaz, hogy levegőt venni bárhol lehet, ahol van levegő. Minden más már teljesen mást jelent egy ingatlanban vagy azon kívül. Az ingatlan, ahol élünk, annak életminősége jóval inkább meghatározza életünket, mint annak az ingatlannak az adott piaci/üzleti értéke. A magyar ingatlanok minősége viszont legendásan rossz, több modern és felvilágosult emberi érték szerint nem lehet alapja egy kiegyensúlyozott emberi életnek. De még azoknak az ingatlanoknak a minősége is nagy hatással van ránk, amik között élünk a lakóhelyünkön, legyen az kisebb vagy nagyobb település. Az ingatlanok minősége és ára más és mást jelent emberileg és üzletileg.

Egy ingatlan árát ma Magyarországon kevésbé határozza meg annak az életminősége

Paradoxon az az ingatlanpiacon, hogy egy ingatlan életminőségének romlásával az ára például gond nélkül nőhet. Ez eléggé összeegyeztethetetlen az emberi értékrendszer szerint. Csak egy ingatlan üzleti értéke lehet jóval magasabb vagy éppen alacsonyabb, mint az emberi értéke.

Jó-e abban az ingatlanban lenni? Egészséges-e? Tényleg segíti a karrierünket, stresszmentes, pihenésre és felöltődére és családalapításra, hosszú és minőségi élre alkalmas-e? Ez nem csak lakóingatlanokat jelent, hanem minden ingatlant, amivel nap mint nap találkozunk életünk során a születésünktől kezdve a halálunkig. Sajnos sokaknak ez mondjuk egy kórház, szép magyar szóval, amit már nem olyan biztos, hogy jó így hívni. Az élet kezdete és vége, emberi méltósághoz, emberi élethez méltóbb nevet is viselhetne. Az egészségügyi intézmények nagyon fontosak, életminőséget és élethosszt befolyásoló tényezők. Fontosabbak, mint a templomok, pedig templom minden településen van és jobb minőségben, mint ahol kórházak is vannak. Mellettük nagy hatással vannak még ránk a bölcsődék, óvodák, iskolák, közintézmények, munkahelyek, közösségi és közlekedési épületek/infrastruktúrák, bevásárlóhelyek, szállások és sportlétesítmények (élet)minősége. Nem szabad elfeledkeznünk a mezőgazdasági területekről sem. Nem mindegy mit lát az ember. Mondjuk szépen gondozott és művelt szőlőbirtokokat dimbes-dombos tájakon, szép erdőgazdálkodási területeket, táj- és természetvédelmi területeket, védett nemzeti parkokat, vagy végeláthatatlan gabonatáblákat egy síkságon amíg csak a szem ellát.

Majd ott van az ember otthona, ami gyerekként nem választható, de később már annál inkább mindenkinek a saját döntése, sorsa alakítja

Egyesek jobb döntéseket hoznak, szerencsésebb helyzetben is vannak, másoknak már kihívás a minőségi otthon megteremtése, egy életen át tartó harc, egy kereszt, amit cipelni kell. A legrosszabb, ha teljes kudarccá válik, pedig ez is benne van abban a bizonyos pakliban.

Az ingatlanhírek üzleti érdekek mentén befolyásolnak és manipulálnak minket. Hajlamosak vagyunk a rosszabb életkörülményeket értékesebbnek tartani, csak mert pénzben kifejezve az többet ér szemben a jobb életkörülményekkel. Nem olyan ritkán még a döntéseinket is ez határozza meg, mert pénzben mérve értékelünk és hasonlítunk egymáshoz ingatlanokat, az emberi értéküket teljesen figyelmen kívül hagyjuk, az „egyszerűség” kedvéért. Ez a paradox szemlélet az üzleti érdekeket szolgálja ki az ingatlanpiacon és teljesen alárendeli az emberi értékeket. Ha ezt képesek lennénk megváltoztatni, ha az ingatlanra máshogyan tudnánk tekinteni - mondjuk emberi életünk alapjára, alapvető emberi jogként - akkor nem engednénk kiszolgáltatni pénzembereknek, nem lehetne politikai kampányok eszköze sem, mert az üzletembereknek és a politikusoknak az ingatlan csak számokat jelent, semmi többet.

Kép: Budapest /Ingatlanműhely/

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

”Miközben az ember életében számtalan hosszú távú döntést kell meghoznia, köztük ilyen egy ingatlan megépítése vagy megvásárlása, a hitelfelvétel is, ebben az országban előre látni, kiszámítható jövőt élni átlagon felüli erőfeszítésekkel járhat. Változnak az idők és nagyon hirtelen egész más körülményekkel szembesülhetünk.” – írtuk Magyarországon jó lenne tudni előre tervezni  munkában.

Most erre szeretnénk tippet adni, mert ebben az országban túlélési praktikákra van szükség. De mielőtt rátérnénk a mai mondanivalónkra, egy picit távolabbról közelítenénk meg a kérdést.

Rendszerben gondolkodunk

Rendszerben, ahol nem mi egyedül vagyunk, hanem sok más emberrel együtt élünk, hozunk döntéseket, hatunk egymásra, befolyásoljuk egymás életét. A lakáspiacon például nem kapjuk fel a fejünket azon, ha azt halljuk, hogy nem csak magyar állampolgárok vásárolnak, hanem külföldiek is. 2014 után legalább olyan külföldi rohamra számítottak, mint az EU csatlakozás előtt és utáni néhány évben. Ez viszont elmaradt. Ez is az egyik oka annak, hogy a budapesti lakáspiac nem úgy teljesít, mint ahogy azt sok szereplő tervezte. A lakásárak elszálltak, de az adásévételek száma csalódás minden értelemben. A külföldi lakásvásárlók a 90-es évek utolsó éveiben jelentek meg és 2008 végéig igen aktívak voltak a magyar fővárosban. Voltak új házak, amiben szinte minden lakást csak külföldiek vettek meg, de általánosságban sem volt ritka, hogy az épülő új lakások negyedét, harmadát külföldiek vásárolták meg budapesti társasházakban. A használt lakások piacán is igen kedvelt vásárlók voltak, mert gyorsan döntöttek, kp-ban fizettek, nem ritkán devizában, nem nagyon alkudoztak, és persze piaci ár felett el lehetett nekik szinte mindent adni a pesti és a budai belvárosban.

A deviza, az a külföldi pénz, amire a magyarok szeme mindig felcsillan. Vannak még sokan, akik emlékeznek, hogy milyen bűvös szó ez. Habár a jelentősége egyáltalán nem csökkent ma sem – mindegy, hogy 50+-osak vagyunk vagy még csak 20+-osak - amire most újra ráirányítjuk a figyelmet.

A külföldi vásárlók elsősorban azzal számoltak, hogy Magyarország nem csak az EU-hoz csatlakozik, hanem az eurót is bevezeti pár éven belül. Ez nem történt meg.

A gyengülő forint a külföldi vásárlókat, tulajdonoskat dilemma elé állította, mert aki Magyarországon ingatlanban tartja a pénzét, az forintban tartja a pénzét.

A külföldiek csalódottan vették tudomásul, hogy Magyarországon a forintot az állam nem becsüli, engedi, hogy leértékelődjön. A 90-es években emlékezhetünk, hogy tudatosan hónapról hónapra gyengítette, leértékelte a forintot az állam. Ez piaci alapokon, de most is működik. Sokszor hallani manapság, hogy a magyar állam szembemegy a világgal. A valóságban, gazdaságpolitikai értelemben erről szó sincs.

A 90-es évek óta az állam célja a gyenge és a gyengülő forint, csak különböző okokból és más eszközökkel érik el

A jelenlegi állam is kijelentette, hogy nincs is árfolyamcélja és fel is áldozta a forintot, elengedte már a kezét korábban. A magyar forint leértékelésével egyenlő az ilyen hozzáállás, amivel a külföldi lakásvásárlók devizakockázatot vállaltak és vállalnak ma is Magyarországon. Vásárolni jó, ha gyenge a forint. Eladni már kevésbé, mert akkor kevesebb devizát kapni ugyan annyi forintért. A lakásárak növekedése persze ellensúlyoz, lehet rajta nyerni, nyerészkedni.

Viszont sok külföldi 2009-2014 között inkább eladó lett, elmesélve csalódását barátainak és ismerőseinek, amiért az a pezsgő külföldi vásárlók tömege nem is tért vissza Budapestre, mint 2008 előtt. Vannak külföldi vásárlók, csak hol vannak már azok az idők, amikor ingatlanirodákat lehetett csak külföldi vásárlókra alapozni! A gyenge forint csábíthatja, de a devizakockázat meg félelemmel is töltheti el őket:

- Belátható ugyanis, hogy a magyar állam lassan 30 éve már folyamatosan értékeli le a forintot.

- A lakásárak hirtelen változása is csábító nekik, de közben azt is látják, hogy a bérleti díjak nem úgy követik a lakásárakat.

- Amíg túlzások nélkül megduplázódott a budapesti lakások ára az utóbbi 5 évben, addig a bérleti díjak inkább 30-40 %-kal nőttek csak. Devizában kifejezve meg még ennyit sem. A budapesti bérleti díjak devizában nem csábítóak egy külföldi befektetőnek.

De hogyan profitálhatunk ebből mi, otthonkeresők?

A lakásvásárláshoz megtakarításra, önerőre van szükség. Gyakran forintban takarékoskodunk. Mondjuk a nagyon népszerű lakástakarékokat halmozzuk családon belül, mert jár érte állami támogatás. Van akinek kellenek is az ilyen kötöttségek, mert máskülönben még véletlenül nem tudna ellenállni a kísértésnek és elköltené időközben. De akit nem fenyeget az ilyesmi, tud magán uralkodni, nem veszi az el az eszét akár hány millió is van a számláján, nem rohan autót venni, meg utazásra sem költi el, hogy villogjon a közösségi oldalakon, és hirtelen szórakoztató elektronikai bemutatótermet sem akar csinálni a lakásából, vagy sznob brandekkel berendezni egy gardróbszobát -  na nekik már nem olyan biztos, hogy a lakástakarék a legjobb megoldás, ha lakásvásárlási előtakarékosságban gondolkodnak. Három olyan deviza is van, ami egyértelműen a gyengülő forintot biztonságosan kezeli hosszú távon. Ha tehát nem forintban, hanem ezekben a devizákban takarékoskodunk, akkor az árfolyamnyereség a lakástakarék állami támogatása és kamatozása felett teljesíthet.

A gyengülő forintból leendő lakásvásárlóként előnyt kovácsolhatunk 

Ehhez még külföldön sem kell dolgozunk, bár az ott jövedelmet szerző magyarok már jól tudják, hogy az EUR és a CHF például magabiztosabbá teheti őket itthon lakásvásárlóként. A magyar államnak ugyanis egyáltalán nem érdeke az erős forint. Csak a legnyilvánvalóbb okokat írjuk le miért, ha még mindig kételkednénk. Az államadósság miatt. A külföldi pénz több forintot ér, de a devizában kifejezett magyar forint államadósság kedvezőbben mutat USD-ben, EUR-ban, mint mondjuk forintban (=forintban eladósodni itthon, de devizában nyilvántartani globálisan). Az állam így csábítja a multinacionális cégeket ide, mert a gyenge forint azt jelenti egy globális piacon működő cégnek, hogy itt többet ér a pénze. Az ilyen cégek exportálnak is, tőlük függ igazán a magyar GDP növekedés, tehát nem csak a befektetésük, de az egész üzleti modelljük versenyképesebb tud lenni a világpiacon, a gyengülő, leértékelődő magyar forint miatt.  Majd ne feledkezzünk el a közvetlen EU-s támogatásokról sem, ami nélkül Magyarország háromlábú szék lenne. Az EU euróban fizet. A gyenge forint miatt minden EU-s támogatás több forintot ér.  Nem mindegy az államnak, hogy 240 forint vagy éppen 320 egy euró. Az erős forint az államnak nem érdeke, amivel nekünk leendő lakásvásárlóknak és építőknek illik tisztában lenni. Az állam is nyerészkedik az árfolyamon, tegyük azt mi is!

Ha mi lakást akarunk venni, cserélni, építeni a következő 5-10 évben, akkor továbbra is gyengülő forinttal érdemes számolnunk. Forintban megtakarítani, félretenni, előtakarékoskodni nem igazán tűnik előnyösnek Magyarországon ezért.

Hazaszeretetből és hazafiasságból az állam a gyengülő forint mellett tette le a voksát, de nekünk pont ezért (=hazaszeretet és hazafiasság) nem kell forintban tartani a készpénzünket leendő lakásvásáróként.

A lakásárakat nem tudjuk előre megmondani 5-10 évre, de hogy az USD, a CHF vagy EUR megtakarítások ilyen időtávban védelmet adhatnak a gyengülő forinttal szemben, az elég nagy biztonsággal kijelenthető. A devizahitelezés kockázata, tehát az árfolyamnövekedés, úgy lehet előny, ha devizaadósság helyett devizamegtakarítást halmozunk fel.

Frissítve: 2018. augusztus 17-én 12:30-kor

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Mi nem diktáljuk, csak követjük a trendeket. Másolunk, utánzunk. Multikulturálisak vagyunk, annak ellenére, ha öntudatunk sok idegszállal küzd ez ellen. Bevándoroltunk Európába. Nem mi voltunk itt az elsők és még az utolsók sem. Nehéz megmondani ma már, hogy mit hoztunk, de annál könnyebb látni, hogy mit tanultunk és tanulunk vagy kaptunk és kapunk másoktól. Nálunk cigány a meggy, McAdam („makadám”:-) az út, Adam Clark (Clark Ádám:-) a tér, sváb a hegy, szerb a rizseshús, rác a ponty, bunyevác a néptánc, pozsonyi a kifli, bécsi a rántott szelet, kijevi a csirkemell, székely a kapu, görög a dinnye és a joghurt, olasz a bútor…a fagyi…a tészta…a design, francia a saláta…a krémes…na és az elegancia, párizsi a „felvágott”, orosz a krém, spanyol a viasz, kínai az érthetetlen beszéd, de latinok a betűk és közben arabok a számok, perzsa a szőnyeg, török a fürdő, kóser a jó, de zsidó a vicc, afrikai a kánikula, indián a nyár, szibériai a hideg, finn a szauna, svéd és thai a masszázs, indiai a jóga, ázsiai a harcművészet, kaukázusi a kefir, himalájai a só, tengeri a kukorica, német a precizitás, svájci a pontosság, bajor-belga-cseh a sör, argentin a steak, japán a kert, angol a wc, (The) Beat(les) /=”bít”/ a zene. Mindezek ellenére is balkániak az „állapotok”. A konyha? A konyha nálunk csakis amerikai lehet :-) Olyan nincs is, hogy magyar, a nyelven kívül, bár abban is hemzsegnek a „jövevény” szavak. Mi mindent kaptunk és tanultunk másoktól. Magyar konyha? Szigorúan véve nincs magyar konyha. Minden magyarnak tartott étel, sós és édes, sült vagy főzött, egyik sem magyar eredetű. Kapaszkodunk még állatokba, hogy vannak „magyar” állatok, de mitől lenne már egy állat „magyar”! A természetet nem sajátíthatjuk ki, de azért megpróbáljuk. Ha van valami, ami ellenszenvessé tehet minket mások szemében, az az a hálátlanság, amiért mi egyszerűen bármit magyarnak tekintünk, amihez egyszer hozzáértünk. Kis túlzással igaz az, hogy szerintünk mindent mi találtunk fel és mi tanítottunk meg a világnak. Hálásnak lenni és köszönetet mondani másoknak nem megalázkodást, kishitűséget, gyökértelenséget jelent. Ellenkezőleg, ez inkább tiszteletreméltó lehetne!

Mondjunk köszönetet az amerikaiaknak, hogy többek között megmutatták nekünk, hogy a konyha nem egy börtöncella, egy isten háta mögötti zárt és sötét lyuk, ahol még a madár sem jár :-)

A konyha az otthon központja, ami körül forog a kicsi világunk. Előfordul viszont, hogy a konyha valahogy sehogy sem illik bele a térbe. Egy konyha mégsem egy wc, amit szinte bárhol ki lehet alakítani egy négyzetméteren. Így jöjjön a gardróbkonyha, ami egy szekrénybe rejtett konyhát jelent. Egy gardróbszekrény bárhol jól mutat a lakásban szemben a konyhával. Arról már beszéltünk, hogy a gardróbban akár jól elfér a mosó- és szárítógép is. Lazán elrejthető benne egy konyha is, ha arról van szó. Na nem lesz teljes értékű, igazi „amerikai” konyha, mert az tudjuk, hogy konkrétan szobaméretű, óriási konyhát jelent, magyar méretekben felfoghatatlan és egyben pazarló. Halkan tennénk hozzá, hogy pont ezért amerikai. Az amerikai életérzés nem arról szól, hogy kicsiben gondolkodunk. De ez most egy orosz, moszkvai lakberendezési ötlet. Hívhatjuk orosz konyhának is :-)

Egy gardróbkonyha, ami olyan fontos lakástípusban, mint egy garzon vagy egy nyaralóapartman, igen nagy segítség lehet. Arról nem is beszélve, hogy a több wc, a több fürdőszoba (akár hálószobánként) teljesen elfogadott ma már az otthontervezésben. Addig egy vagy több gardróbkonyha is jól jöhetne ugyan úgy, mint a több fürdő és több wc. Minden a kényelemről, az otthonunkon belüli privát életterek kialakításáról szól. Vendégszobához vendég konyha, vendég fürdő és vendég wc is épülhet. Mivel jó(l) tanulók vagyunk, biztosak vagyunk benne, hogy lesznek magyar otthonok, ahol az gardróbkonyha ötletét továbbgondolják, finomítják, tökéletesítik. Ettől nagy túlélő a multikulturális világ, mert hiába lesznek olyanok, akik határt akarnak szabni még a gondolatoknak és a kreativitásnak is, a nagyszerű dolgok /=a jó, a helyes út/ utat törnek maguknak, meghódítják és elvarázsolják az embereket, mindezért legyőzhetetlen a rosszakarat és az emberi gyarlóság számára /=a gonosz, a rossz irány/.

Forrás: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

A lakóingatlanok értékelése olyan amilyen. Bosszantó, hogy az összes ingatlantípusnál, legyen az föld, telek, üzleti és ipari ingatlanok, mind elég racionális érdekek mentén vannak árazva, kivéve a lakóingatlanokat.

Nem biztos, helyes azt hangoztatni, hogy mindennek annyi az ára, amennyit fizetnek érte. Igazából lehet, nem tiltja semmi, csak komolytalan és flegma.

Ettől a legkockázatosabb ingatlantípus a lakóingatlan, mert az ára nem racionális. A mai napig nincs helyén kezelve az, hogy a lakóingatlanok piaca a legveszélyesebb és egyben a legkiszolgáltatottabb ingatlanpiaci alpiac.

Ha ezt nem tudatosítjuk magunkban és másokban - nem vesszük elég komolyan, marad a pökhendi stílus, mintha magánügy lenne a lakóingatlanok árazása - akkor nem csak azt nem fogjuk sosem tudni, hogy éppen mennyit ér a lakóingatlanunk, mennyiért eladható, hanem azt sem, hogy mennyiért, milyen áron vásároljunk, mitől drága és mitől nem egy lakóingatlan.

Szükségünk lenne egy igazodási pontra...

...ami biztosan nem a hirdetési oldalakat jelenti, kizárt - akármennyire hiszünk abban rendületlenül, hogy náluk(=hirdetési oldalak) és nálunk jobban senki sem tudhatja, hogy mennyit ér a lakása vagy az a lakóingatlan, amit meg akarunk venni.

A gyereknevelési szokásoknál már csak a lakóingatlanok eladási és vételi árába beleszólókat „kedveljük” jobban.

Mit okoskodik már, mi köze van hozzá, az enyém, az én pénzem, azt csinálok vele, amit akarok – szofisztikáltuk most azokat a gondolatokat, amik ilyenkor egy eladó vagy vevő fejében megfordulhatnak. Nem tudjuk elengedni ezt a témát, a miénk, ragaszkodunk hozzá, foggal és körömmel kapaszkodunk bele. Ez az egyik nagyon erős oka annak, amiért nem tudnak nálunk például széleskörben elterjedni az lakóingatlanokra épülő különböző szolgáltatások. Lehet az értékesítés, hasznosítás, üzemeltetés, a lakóingatlanokra épülő szolgáltatókat és szolgáltatásokat nem kedveljük. Ők ne akarjanak rajtunk nyerészkedni, ne turkáljanak zsebünkben és legfőképp ne akarják megmondani, hogy mennyit is ér az ingatlanunk, vagy amit meg akarunk venni. A hibáiról meg a hátrányairól pláne hallgassanak, mert úgy sincs tökéletes lakóingatlan.

Vevők és eladók, az ingatlantulajdonosok felsőbbrendűsége...

...nevezzük nevén a gyereket , rányomja a bélyegét a lakóingatlanok teljes piacára.

A lakáspiacon a legnagyobb a képmutatás, a mellébeszélés, az egymás szemébe hazudozás, a bájcsevej, a süket duma.

Erre szolgáltatást építeni azzal jár, hogy vagy beáll a szolgáltató a sorba vagy széllel szembe pisil, az árral szemben úszik. Az utóbbiak a "deviánsok" (=ellenszenvesek), akiket azért utál a piac, mert nem azt mondják, amit a piaci szereplők hallani akarnak. Ez túl sok, erős lehet, nem féltétlenül tolerálható, nem veszi be a nyilvánosság kényes gyomra. Az egyenfigurák, a mosolygós arcok meg azért kapják a kritikát, mert nem arról beszélnek, amiről kellene. Kliséket ismételnek, sztereotípiákat erősítenek, ismétlik saját magukat és másokat, mert önálló gondolatuk pont annyi van, mint amennyi időt aktív sportolással töltenek. Kényelmes emberekről beszélünk, akik a biztos úton járnak. De őket fogadják el, mert kevés olyan szolgáltatás van, ami képes megváltoztatni az ügyfeleit, ezért inkább alkalmazkodik hozzájuk. A lakóingatlanpiacon az őszinte, a becsületes, a tisztességes, az egyenes ember helyett az opportunista és a konformista, a diplomata személyiség a piaci standard.

Egy ilyen világban befektetni...

...itt pénzt keresni lakóingatlanból az egyenfigurák szerint nagyon egyszerű, könnyű pénz. Az ő Excel tábláikban mindig kijön a matek.

Azért biztosan akad majd néhány kételkedő is, akik már óva inti a gyanútlan befektetőt - akinek pénze van, matekból is jól érettségizett - és hangsúlyozni fogják, hogy a lakóingatlanokból pénzt csinálni nem egy egyismeretlenes egyenletet jelent.

Az egyenfigurák nem csak a lakóingatlanokat mérik kilóra, hanem a bérlőket is. Náluk mindig csak a bérlő hiányzik a képletből. A bérlő nekik csak egy szám, nem egy ember. Behelyettesítik az egyszerű képletükbe azt a számot, ami még (el)hi(tet)hető és már villognak is vele, hogy lám-lám, nem megmondták milyen rém egyszerű pénzt keresni egy lakóingatlannal. Meg kell venni, ki kell adni és havonta biztos bevétellel számolhat a boldog tulajdonos.

Kockázatok? Ugyan már! Milyen kockázatok?

A bérlő szerintük olyan, mint a levegő, pont ott van, amikor szükség van rá és a bérlő tényleg nem is ember, csak egy szám a havi bankszámlakivonaton.

Kínos tud lenni, amikor minden nagyvárosi lakóingatlan jó befektetés.

Igen, kínos, mert az üzleti és ipari ingatlanokat kategorizálják, de még a földeknek és telkeknek is van minőségi értékelése. Jó példa az irodaházak A,B,C kategóriái, vagy a szállodák csillagjai. Általában – és most nagyon általánosítani fogunk – nem a drágább vagy inkább  magasabb kategóriájú ingatlanok, a jobb üzlet.

A jó üzlet egyrészt áll a pénztermelő képességekből, amit hívhatunk megtérülésnek is. A másik pedig a kockázatok mérlegelése.

A magasabb minőségű üzleti és ipari ingatlan általában – és most megint általánosítunk – kevesebb, minimális kockázatokat hordoznak, így ezzel együtt az áruk magasabb, ehhez képest a megtérülés, a pénztermelő képesség alacsonyabb. Az olcsóbb, az alacsonyabb kategóriájú üzleti és ipari ingatlanból elméletileg – ismét általánosítunk – gyakrabban lehet több pénzt csinálni, hamarabb megtérülhet ilyenbe fektetni, de magasabbak a kockázatok is, több a bizonytalanság abban, mennyire jön ki a matek. Ezzel az egyszerű példával hívnánk fel a figyelmet, hogy az üzleti és ipari ingatlanoknál a kockázatok racionális értékelése egyrészt árazza az ingatlant, másrészt a pénztermelő képességénél, a megtérülésnél a képletben a kockázatok figyelembe vannak véve.

A lakóingatlanok piacán ez részben vagy inkább egyáltalán nem tapasztalható 

Hajlamosak vagyunk fix megtérüléssel számolni minden lakóingatlan esetében, hiszen nincsenek minősítve, kategorizálva. Ismét egy élő példa erre, amikor a haját tudja tépni olyan ingatlantulajdonos, aki azt látja, hogy egy kis garzonlakást milyen áron adnak bérbe, ahhoz képest az ő ingatlanát nem tudja kiadni annyival többért, mint amennyivel nagyobb, vagy több szobás, élhetőbb, stb.

A lakóingatlanok árazásának alapja, igazodási pontja egyébként még ma is a garzon Magyarországon. Ezek ára határozza meg a többi lakóingatlan árát, illetve bérleti díját is.

Nagyon fontos felhívni arra a figyelmet, hogy a magyar lakóingatlanok piacán a garzonok a legkevésbé kockázatos lakások, ezek értékesítése és hasznosítása kedvezőbb minden más típusú lakóingatlannál. A négyzetméteráruk ennek megfelelően átlagon felüli, de az üzleti és ipari ingatlanokkal ellentétben, az átlagon felüli ár itt gyakrabban jelent átlagon felüli pénztermelő képességet és megtérülést is. A lakóingatlanok piacán mivel nincs minősítés, a garzonlakások „matekja” a legkedvezőbb az erős vevői és bérlői (fizetőképes) kereslet miatt. A lakáspiacon nagyon érdekes, hogy a lakóingatlanok árának növekedésével  inkább nőnek a kockázatok, nő a bizonytalanság, akár értékesítésről akár hasznosításról beszélünk és nem fog kijönni az a matek, mint a garzonoknál. Láthatóan az üzleti és ipari ingatlanokhoz képest a lakóingatlanok piaca teljesen más szempontok szerint működik, máshogyan áraz, máshogyan értékeli a kockázatokat, amihez egyelőre csak alkalmazkodni lehet, egyhamar megváltoztatni aligha.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely