2020-tól meztelen a király

újlakáspiac lakásáfa lakásárak ingatlan 2020 Magyarország Ingatlanműhely

Az emberi tudatlanság mellett, talán még a feledékenység az egyik legnagyobb üzlet. A lakáspiacon egyiket sem kell nagyítóval keresni. Tavaly november elején az 5%-os lakásáfát 2023. december 31-ig meghosszabbították minden olyan társasházi lakás esetében, aminek volt végleges építési engedélye 2018. november 1-ig.

Ettől függetlenül még ma is, akár már elkészült társasházakban is hirdetnek eladó új építésű lakásokat olyan szlogennel, hogy „csak 2019. december 31-ig 5%-os lakásáfával”

Ez a 2019. december 31-ig jobban átjött és meg is ragadt a közvéleményben. Az ügyeskedő hirdetők inkább erre alapozzák az értékesítést. Bár nagyon kevés olyan lakásvásárló maradhatott a piacon, akit egy kicsit is érdekel a lakásáfa. A vásárlók látják, hogy nőnek a lakásárak. Az új lakások árának a növekedését pláne mindig meg tudják magyarázni a szereplők azzal a nagyon egyszerű válasszal, hogy mindennek nő az ára. Na most ebbe a mindennek nő az ára magyarázatba simán belefér az is, hogy a lakásáfa már nem 5%, hanem 27%.

Ha valaki megnézi, hogy a KSH szerint milyen áremelkedések voltak korábban, akkor azt látni, hogy 2017 tavaszán-nyarán az új lakások ára 20-23 %-kal ugrott meg egy év alatt. Akkor milyen 27%-os áfafóbiáról beszélünk?

Még 2018 I. negyedévében is több mint 18%-kal nőttek az új építésű lakások árai Magyarországon, szigorúan a "vevők érdekében". Majd 2018 közepétől negyedévről-negyedévre 10% körül nőnek magabiztosan az árak. Elképzeljük, ahogy a vevők azóta is "Hajrá 5% lakásáfa" skandálással buzdítanak a pálya széléről. Vagy nem.

újlakáspiac lakásáfa lakásárak ingatlan 2020 Magyarország Ingatlanműhely
"Eljutottunk oda, hogy már nem az a fontos, hogy ki beszél a lakáspiacról, hanem csak az, hogy mit mond. A megbízhatóság már nem személyhez kötött, a megbízható információ sem. A 2014 utáni magyar lakáspiac legfontosabb tanulsága ez. Ne becsüljük le ennek a jelentőségét vagy a fontosságát a jövőt illetően."

/2019. szeptember 28. Ingatlanműhely/

Aki ilyen lakásárak mellett az 5%-os lakásáfa pozitív hatásait teszi egy mérlegre a 27%-os lakásáfa negatív hatásaival elméletben, az a gyakorlatban semmi különbséget nem fog látni. Mind a kettő a kínálati árakat fűti, amit az 5%-os lakásáfa esetében pozitívnak, a 27%-os lakásáfa esetében negatívnak állítanak be a lakásépítők.

A vásárlók számára nagyjából érdektelen az áfatartalom, csak a teljes lakásár számít

A keresletet ezért is hagyja hidegen akár az olyan tudatlanságra és feledékenységre épülő reklám, minthogy 2020. január 1-től ne lennének majd 5%-os lakásáfával eladó új építésű társasházi lakások Magyarországon. Persze, hogy lesznek, már hogyne lennének! De ebben a negyedévben még minden olyan hihetőnek tűnhet. Sokszor például azért is, mert az elkészült új lakások esetében valódi vevőket kell találni. Valahogy hatni kell minden lehetséges vásárlóra. Nem elég őket telefonon hívogatni, azt is kell mondani, hogy 2020. január 1-től újra árat fognak emelni.

Veszélyes játék ez, mert minden lakásvásárló tudja, hogy ha az eladó nyomul nála, akkor alkudni kell, pofátlanul alkudni.

Aki nem veszi meg például strómanoktól és spekulánsoktól (= olyan még nem lakástulajdonosok, akik új építésű társasházi projektekben a lakásokat az átadásuk előtt azonnal tovább adják, akár a saját érdekükben, akár a megbízójuk, pl. a beruházó megbízásából) a lakásokat „most azonnal”, az 2020-tól biztosan drágábban veheti meg - üzengetik.

A vevők meg simán mondhatják, hogy annyiszor mondanak egyre kevesebb árat, ahányszor felhívják őket a nyomulós eladók. Az új lakások eladói igencsak nyomás alatt vannak, mert az ilyen spekuláns és stróman lakások vételára nincs is kifizetve. Szinte pénz nélkül akarnak pénzt csinálni új lakásokkal. Ha bejön és időben találnak valódi vevőt, aki kifizeti a lakást, akkor nagyot nyernek rajta az elmúlt évek lakásárnövekedését realizálva készpénzben.

Ha nem találnak rá vevőt, akkor sok érdekes eladó lakás jelenhet meg olyan társasházakban, amiket azzal hirdettek eddig, hogy már minden lakás el van adva

Megjegyzés:

Évekig arról beszéltek, hogy szinte minden új lakást azonnal eladnak, mert olyan nagy rájuk a kereslet, de mostanában hirtelen nő a kínálat az eladó új lakásokból, ahogy a társasházak építését befejezik. 

=

Kiderült, hogy az új lakásokat mégsem adták el tervezőasztalról, és az árakat sem a vevők fűtötték az újlakáspiacon, hanem az eladók.

Ilyen megközelítésben 2019. december 31-e nem is az 5% lakásáfa szempontjából érdekes az újlakáspiacon. Vízválasztó lehet a magyar újlakáspiacon 2020, ami ez egyik legnagyobb nyomás alatt és ellenszélben kell, hogy az életmaradásáért küzdjön. 2019-ben még fenn tudta tartani a látszatot, de 2020-tól meztelen lesz a király.

Forrás: NAV - Kiegészítés a 2019. december 31-ét követően értékesített egyes lakóingatlanok áfa-rendszerbeli kezeléséről szóló tájékoztatóhoz /Megjelent: 2019. február 1./

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A megtévesztők aranykorának tényleg vége Budapesten

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac ingatlan 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

A nyugalom megzavarására alkalmas az a tény a budapesti lakáspiacról, hogy 2016-ban, 2017-ben, 2018-ban is kevesebb használt lakást adtak el, mint 2015-ben ( = 2015. év > 2016. év > 2017. év > 2018. év). 2018-ban kevesebb használt lakást adtak el, mint 2014-ben ( = 2014. év > 2018. év)  

Ennek ellenére megtévesztő kommunikációval akarták velünk elhitetni, hogy a budapesti lakásárak azért nőnek, mert évről évre egyre több lakást adnak el a fővárosban

Ma ugyanezek az emberek megtévesztően azt akarják velünk elhitetni, hogy egy aranykornak lett vége azzal, hogy Budapesten a kereslet csökkenő tendenciát mutat 2019-ben ( = 2018. év > 2019. év) . Budapesten 2019 a negyedik év, amikor a kereslet csökken, tehát nem tendenciáról, hanem már trendről van szó, amit összetett grafikonokon ábrázoltunk a könnyebb érthetőség kedvéért először még idén februárban. Majd idén májusban nyomatékosítottuk, hogy mit is jelent a rugalmatlan budapesti lakáspiac.

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac ingatlan 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
"Meg lehet nézni Budapest lakáspiacát. Vásároltak lakásokat 2009-2013 között is. Alacsonyabbak voltak az árak, de nem érezte annak senki. A forgalomban nagyobb volt a visszaesés, mint az árakban. Nem is tolongtak a vásárlók. 2014-2018 között villámgyorsan megnőttek az árak, de a vevők továbbra sem tolongnak. A tanulság ebből, hogy Budapesten a lakásárak csökkenése nem aktivizál több vásárlót, ahogy a lakásárak emelkedése sem."

/2019. február 1. Ingatlanműhely

Ha tévedtek vagy megtévesztők azok, akik a korábbi három évben mind rendre az erős kereslettel magyarázták a budapesti árak száguldását, akkor azok ma mit csinálnak?

Akit nem érdekelnek a lakáspiaci folyamatok, nem is igazán érti mi történik körülötte, attól még vígan megélhet ebből. Szépen, csendben teszi a dolgát, eltartja ebből a családját, akkor is, ha süt a nap és akkor is, amikor nem. A lényeg a lényeg, hogy nem keres magyarázatokat, csak dolgozik, lehetőleg a legjobb tudása szerint, szívvel és lélekkel. A baj ott kezdődik, amikor olyan emberek beszélnek nagyon hangosan és fogalmaznak meg markáns véleményeket, akik úgy érzik értik a budapesti lakáspiacot, meg tudják magyarázni mi történik ott, ahol dolgoznak, miközben évekig félrebeszéltek róla.

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac ingatlan 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
"Magyarországon a likviditást feláldozták a stabil és a stabilan növekvő lakásárakért. Nem az a fontos, hogy minél több lakást adjanak el minden körülmény között, hanem az, hogy a lehető legmagasabb áron, a vevői érdeklődéstől függetlenül."

/2019. május 3. Ingatlanműhely/

Azt is mondhatnánk, hogy nem féltették a budapesti lakáspiacot 2019 elejéig, csak mostanában kezdtek el aggódni miatta. Amikor nem aggódtak, akkor azért, most amikor aggódnak, akkor meg azért nyomják az önreklámot, nyilatkoznak médiaközpontúan, keresik a reflektorfényt, kamatoztatják a médiaismertségüket. Van itt minden, tényleg minden, ami csak kell, csak általában tárgyi tudás nincs mögötte. Az évek során halmozódó önellentmondásoknak, az egymással ellentétes állításoknak és hasonló provokációknak most már fel sem ülünk. A baj csak fokozódik, amikor az ilyen gerillamarketingesek, akik láthatóan nem tudják mi történik Budapesten és miért, de magabiztosan reklámozzák a hozzáértésüket, nyilatkozataik közben még azt is állítják, hogy nélkülük - vagy a hozzájuk hasonlóan gondolkodók nélkül - mondjuk mi, eladók vagy vevők, teljesen el vagyunk veszve a budapesti lakáspiacon. Átvitt értelemben még el is ismerik, hogy az utóbbi években nem nagyon tartottunk rájuk igényt. De most talán eljött az ő idejük is. Nem vagyunk egy szolgáltatásigényes ország, a lakáspiacon pláne nem. Ha tehetjük, akkor magunk intézzük a lakásügyeinket, ami különösen igaz lett 2014 után, ami szintén egy trend.

lakásárak lakáspiac ingatlanpiac ingatlan 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
"2019-ben Budapesten kívül mindenhol több adásvételre lehet számítani. Közben a megyeszékhelyeken is nagy az óvatosság, a vásárlók mérlegelnek, gondolkodnak, számolnak. A kisvárosok és a községek viszik a hátukon a magyar lakáspiacot, ami 2019-től nagyon érdekes helyzetet teremthet Magyarországon. 2019-ben minden van a magyar lakáspiacon, csak optimizmus nincs. Ez a lakáspiaci ciklusok közötti váltások alapja."

/2019. július 30. Ingatlanműhely/

Viszont vannak azok az emberek, akik már a zavarosban szeretnének halászni, trendfordítóként várják a lakáspiaci egyensúlytalanságot, már tűkön ülnek, hogy stresszelhessenek minket, hozzátéve, hogy ők urai a helyzetnek, náluk van a megoldás kulcsa

A budapesti lakáspiacon egyelőre nincs semmilyen megoldás az egyre kevesebb eladott használt lakásra. Az nem megoldás, hogy minden nap elmondjuk, hogy kevés a vevő, hiszen a KSH egyértelműen méri, hogy a vevők száma kevés már 2016 óta. Az sem megoldás, ha pozitívnak állítjuk be, vagy óriási lehetőségnek a keresletcsökkenést, mert nem az, illetve nincs árcsökkentő hatása sem 2016 óta a KSH szerint. Az meg végképp nem megoldás, ha a budapesti lakáspiac korlátosságát a lakásárakban látjuk, mert Budapesten nem a lakásárak korlátosak, hanem a piac mérete, amit szintén a KSH mér már 2007 óta folyamatosan. (Megjegyzés: Korábban sajnos a KSH nem vette komolyan a lakáspiacot, ami különösen kedvezett a megtévesztő kommunikációnak)

Annyira krónikus kihívással nézünk szembe, amire 2008 óta nincs megoldás a budapesti lakáspiacon

A budapesti lakáspiacon 2007-ben lett vége az aranykornak és azóta nem is akar visszatérni. Ha ezzel nem vagyunk tisztában, akkor gyakorlatilag semmit sem tudunk a budapesti lakáspiacról, csak beszélünk róla, a véleményszabadsággal élünk vissza a makacs tények ellenére is. A lakásárak növekedése nem egyenlő az aranykorral egy lakáspiacon. Nagyon furcsa, hogy emiatt nekünk kellene kellemetlenül érezni magunkat és nem azoknak, akik aranykornak nevezik a budapesti lakáspiac elmúlt négy-öt évét.

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Öröklakás egyszer, s mindörökre

önkormányzati bérlakás albérletpiac újlakáspiac lakáspolitika lakáspiac ingatlanpiac ingatlan 2019 Magyarország Ingatlanműhely

A szociális bérlakás jó, a magán bérlakás rossz. Az utóbbi jelenséget hívhatjuk albérletellenességnek. Gyakran azt gondoljuk és arról beszélünk, hogy egy új szociális bérlakásrendszer hűtené az albérletárakat. Ennek nagyon egyszerű elméleti oka az, hogy általában úgy tekintünk a bérbeadó bevételére, mint zsebpénz, amit szabadon elkölthet. Ez így ebben a formában persze költői túlzás. Évtizedek óta tudunk bosszankodni a lakásárakon, főleg azóta, amióta újra lehet saját lakása az embernek. Öröklakás, ahogy mondták még nem is olyan régen. Mert azért ne felejtsük el, hogy elvették a magánlakásokat, még a magán bérlakásokat is, teljes bérházakat államosítottak, „szociális alapon” újra elosztva.

Ennek egyik mellékhatása lett az ingatlanok karbantartásának és felújításának a teljes elmaradása, hiszen egyszerűen kiment a divatból és még ma sem akar igazán divatba jönni. Beszéltünk erről is korábban, de még mindig nem érezzük úgy, hogy a lakásárak növekedése mellett inkább az ingatlanok rossz állapota jelentene hosszabb távon nagyobb fenyegetést.

Az bosszant, hogy egy lakás ára mondjuk 100%-kal nő például 5 év alatt. Az nem bosszant minket, hogy 25 éve nem nyúltak hozzá és eközben az ára meg 400%-kal nőtt. Az teljesen normális, mondhatni senkit sem érdekel. Már most is sok feszültséget okoz a lakáspiacon a sok rossz minőségű lakóingatlan, aminek mind van valamilyen ára, de az kevésbé függ össze az életszínvonalával.

Ezt hívhatjuk egyszerűen igénytelenségnek is, amivel lehet, hogy emberek millióit is megsérthetnénk, ha nem aggodalomból és törődésből mondanánk, teljes jóindulattal. Az állami tulajdonhoz úgy viszonyultunk ahogy. Megszoktuk, hogy nem kell rá költeni. Majd a miénk lett, és azután sem költöttünk rá, mert korábban sem tettük.

Ma azért már egy picit más világot élünk. Mást jelent ma egy új szociális bérlakás, mint korábban. Most már vannak elvárások. A bérlőknek is vannak elvárásaik és nem csak az árakat illetően. A bérbeadónak költeni kell a lakására és nem azért, hogy egyre többért adja ki, hanem azért, hogy egyáltalán ki tudja adni.

Az albérletpiacról nemcsak azért tűnik el egy lakás, mert kiadták, hanem azért is, mert kiadhatatlanná vált.

A tulajdonosa nem költött rá, nem tette félre a korábbi bérleti díjakat és jelenleg nincs is olyan megtakarítása, amit rá tudna a lakásra költeni. Ez is egy jelenség, amiről nem szívesen beszélünk, mert nem gondoljuk azt egy lakásról, hogy van szavatossági ideje, hogy a minősége nem korlátlan ideig jó. A magán bérlakások piaca mellett a szociális bérlakások piaca is szenved ettől. Lakások ezrei állnak üresen, mert pénznyelővé váltak. Olyan mértékben váltak lakhatatlanná, hogy azok felújítási költsége miatt inkább hagyják üresen állni. A magán és az állami bérlakások között egyaránt komoly probléma ez. Kizárólag csak azért, amit néhány perccel ezelőtt egyszerűen igénytelenségnek neveztünk.

Ha azt nézzük meg, hogy egy ingatlan - legyen az egy komplett társasház és abban külön-külön minden lakás - karbantartása és felújítása milyen terhet jelent, gyorsan megértjük, hogy miért nem bérházakat építenek a fejlesztők

Így megközelítve egy új állami bérlakásrendszert, nehéz nem észrevenni, hogy annak az igényes üzemeltetése és fenntartása nem történhetne szociális alapon. A szociális lakbéreknek minden költséget fedeznie kellene. A társasházakban van olyan költség, hogy közös költség, amiben néha van felújítási alap. Tudjuk, hogy ez mire elég és mire nem. Egy társasház azzal nem sokra megy általában. Egy bérház esetében a lakásokra is külön-külön költeni kell, tehát a lakbéreket úgy lehetne csak meghatározni, hogy azok stabil alapot adjanak az igényes állami bérlakásrendszernek. Kiszámolta már ennek a költségét valaki?

Csak azt hallani, hogy mennyi bérlakásra lenne szükség, de azt nem teszik hozzá, hogy ez milyen fenntartási költséget jelentene. Biztosan olcsóbb lenne a piaci alapú bérlakásoknál? Biztosan? Tényleg?

Már csak azért is nyomatékosítjuk a kérdést, mert az államot sajnos mindig le akarják húzni, mindent túlárazva akarnak neki eladni. Ha már eleve túlárazottan építik meg az állami bérlakásokat, majd utána túlárazottan üzemeltetnék, karbantartanák és felújítanák, akkor tényleg versenyképesebb lehetne a piaci alapú albérletpiacnál?

Ezeket a kérdéseket messziről kerülik azok, akik bérlakásépítést szorgalmaznak vagy a magán bérlakások piacát kritizálják, elsősorban az áruk és nem a minőségük miatt.

Végezetül pedig, ha megemésztjük a költségeket, ha tudomásul vesszük, hogy a bérházaknak nemcsak építési költségei vannak, ahogy az „öröklakásnak” sem csak vételára, akkor szembesülünk a következő komoly kérdéssel. A magán bérbeadók is válogatnak a bérlők között, az állam is válogatna, mert ma is válogat és ma sem érezzük feltétlenül mindig jól alátámasztottnak a döntését.

Az állami bérlakásokról ma leginkább az jut eszünkbe, hogy valahogy magántulajdon lesz belőle a végén. Tehát végső soron, lehetséges, csak azért beszélünk arról, hogy legyen újra nagyszabású új állami bérlakásépítés, mert a jövőben kell az utánpótlás, eladható állami lakásvagyon.

Nem is biztos, hogy bérlakásrendszert akarunk, csak olyan lakásokat, amiket megszerezhetünk az államtól, kizárólag „szociális” rászorultság alapján. Lehetséges, ezért nem szabad elmenni szó nélküli az ilyen megközelítés mellett sem, mert láthatóan a bérlakáskérdést, a bérlők aktuális kihívásainak a megoldását - ilyen hátsó szándéktól vezérelve - egyelőre nehéz szívvel lehetne az államra bízni.

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ingatlanosok ingatlanosa

ingatlanmarketing ingatlan disputa gdpr adatvédelem adatbiztonság ingatlan 2019 Magyarország Ingatlanműhely

A lakáspiacunk nem digitalizálódik. Még ma is a legfontosabb adat egy hirdetésben a hirdető telefonszáma. Most az online hirdetésekre gondolunk, aminek nagy jövőt jósoltak az elmúlt években, de ma inkább ott tartunk, hogy a hirdetési oldalak össze-vissza manipulálják a hirdetések számát.

A szemfülesebb érdeklődők észrevehették már, hogy a hirdetési oldalak az ingatlanosok ingatlanosai valójában

A hirdetési oldalak az ingatlanosokból élnek, így ezért ezen nincs mit csodálkozni. Semmi baj nincs ezzel addig, amíg nem vesszük észre, hogy hol és milyen módon vezetnek minket meg, akarnak túljárni az eszünkön, vagy egyszerűen csak a jóindulatunkra alapozni. A hirdetések száma ilyen. A digitalizáció elmaradása miatt a hirdetések száma nem olyan szinten mozog a magyar interneten, mint amire készültek 4-5 éve a szereplők. A hirdetések száma egy olyan probléma és örök kihívás, amiről már beszélgettünk.

Szinte semmi sem változott az elmúlt 20-25 évben

Tényleg felesleges a sok kép, a részletes leírás, csak az számít, hogy a telefonszám felhívható legyen? Attól, hogy ma már nem hirdetünk újságban, hanem inkább interneten, attól még mindig a hirdetésre telefonhívással jelentkezünk, vagy ezt várjuk el eleve a hirdetésre jelentkezőktől is. Ez pedig szinte bebetonozza a jelenlegi viszonyokat Magyarországon. Mi lenne a digitalizáció lényege a lakáspiacon? Mondjuk az egyik az, hogy az adott hirdetésről minél jobban el tudjuk dönteni, hogy érdemes felvenni a kapcsolatot a hirdetőjével vagy sem. Ebben viszont sem a vevők sem a bérlők nem bíznak és nem hisznek.

Akár ki is teheti a hirdető a lelkét egy hirdetésben, minden jót és rosszat lefotózva, pontos címet megadva, a hirdetésre jelentkezők csak ész nélkül telefonálnak

Igen, a digitalizáció lényege lenne az is, hogy ne raboljuk egymás idejét, de szívesen raboljuk. Mondjuk azért is, mert nem érzi a vevő és bérlő időpazarlónak a nyilvánvalóan felesleges köröket sem, ami már a hirdetésből kiderül. Hozzászoktunk, hogy a lakásügyeink intézése időrabló. De igen hamar kiderülne akkor is minden fontos, ha beszélgetnénk a hirdetővel az eladó és kiadó lakásról még mielőtt megnéznénk. De mi nem beszélgetünk, ha igen, akkor megkérdezzük azt, ami mind benne van a hirdetésben – arra hivatkozva, hogy olyan sok hirdetést hívtunk fel, hogy semmire sem emlékszünk már ( = rossz szokás, nem hatékony vásárlói vagy bérlői magatartás) - és utána gyorsan egyeztetünk egy időpontot, ahol kiderül, hogy ja, ez a lakás tényleg nem az a lakás, amit keresünk.

Online sem hirdethetünk lakást telefonszám nélkül

Ha hirdetőként azt szeretnénk, hogy ne hívogasson boldog és boldogtalan, akkor sem tehetjük meg. De egyébként az online hirdetésünkre simán küldhetnek nekünk név és telefonszám nélküli üzenetet a hirdetési oldalakon keresztül bérlők és vevők, illetve mindenki, aki valamit akar tőlünk. Hiába írjuk bele a hirdetésbe, hogy telefonon ne keressék a hirdetőt, biztosak lehetünk benne, hogy keresni fognak minket. Az ilyen mondatok inkább lesznek gyanúsak a vevőknek és a bérlőknek, hamarabb fogják azt hinni, hogy az ilyen hirdető csak kamu, átverés a hirdetése. Az olyan hirdetésre meg bátran jelentkeznek, amiről sem a képek sem a leírás sem az ár nem valósak. Az igazi kamu hirdetéseket mindig fel lehet hívni, mert nagyon várják a hívásunkat. Ők csak és kizárólag telefonon kommunikálnak velünk, kerülik az online kommunikációt. Mondanánk, hogy okkal, de elég nyilvánvaló ez. Szóval a telefon erőltetése a lakásügyeink intézésében igazából senkinek sem előnyös, csak kedvez a visszaéléseknek. Ilyen visszaélés az is, ami velünk eladókkal és bérbeadókkal történik, amikor online meghirdetjük a lakásunkat.

Telefonszám nélkül nem hirdethetünk. Biztosak vagyunk benne, hogy ha lehetne választani, inkább választanánk ezt, mint azt, hogy kiírjuk kik hívjanak és kik ne a hirdetésünkben. Inkább csak annak adnánk meg a számunkat, akivel tényleg beszélni szeretnénk. Hiszen, ha egy telefonszám nyilvános, akkor azt fel fogja hívni mindenki, aki valamit akar tőlünk.

A hirdetési oldalak ezt a problémát nem akarják megoldani, pedig nem sok kell ahhoz, hogy jóval komolyabban vegyék ezt a kérdést

1. A telefonszámunk is személyes adat, amit megadunk a hirdetési oldalnak.

2. Az ő felelősségük, hogy egyértelműen tájékoztasson mindenkit arról, hogy az az adat védett, és nem lehet például üzleti célokra használni.

3. Igen, az tilos, nem lehet tárolni, nem lehet semmilyen üzleti ajánlattal felhívni minket, mert annak komoly jogi következményei lehetnek.

4. Nem hívhatnak minket fel mindenféle szolgáltatással, arra hivatkozva, hogy a lakáshirdetésünkbe látták a számunkat és csak segíteni szeretnének nekünk.

5. Ez nem szándéktól függ, mert tiltja a törvény és mindenki tilosban jár, aki ebben bármilyen szinten aktívan vagy inkatívan részt vesz:

Erre minden jogi háttér adott: „A megjelenített adatok nem használhatók fel közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, közvélemény- vagy piackutatás céljára.”

Tehát, ha úgy érezzük, hogy a hirdetési oldalon harmadik fél visszaél a személyes adatunkkal, akkor ne azt hibáztassuk, aki átjárónak használja a kiskaput, amit a hirdetési oldal tart fenn a számára. Bizony a hirdetési oldalt kell figyelmeztetni, hogy visszaélnek a személyes adatunkkal, aminek a biztonságáért ő felel.

Ha nem tesz semmit, akkor pedig a megfelelő hatósághoz kell fordulni, hogy a hirdetési oldal adatbiztonsági szempontból elég erős kockázatokat hordoz és nem tesz eleget a törvényi kötelezettségének

Csak az ilyen és ehhez hasonló hirdetői mentalitás vihet el minket abba az irányba, hogy a lakáspiac digitalizációját jóval komolyabban vegyük. Meg kell értenünk, hogy vannak dolgok, amik csak akkor fognak megváltozni, ha mi magunk, a hozzáállásunk megváltozik.

A hirdetési oldalak egyelőre az ingatlanosok felelősségének tartják ezt, pedig ők valójában az ingatlanosok ingatlanosai, nem a miénk, mert tálcán kínálnak fel minket nekik és az ő üzleti érdekeiknek. Hiába hárítják át a felelősséget, vagy építenek továbbra is az eladók és bérbeadók olyan előítéletére, amiért a hirdetési oldalt nem tekintjük ingatlanosnak.

Mindenki ingatlanos, aki ingatlanok értékesítéséből él, és egy hirdetési oldalnak sincs joga a személyes adatainkat engedélyünk és beleegyezésünk nélkül harmadik félnek ajándékba adni

Ma viszont ingatlanközvetítők ezreinek az a feladata, hogy az ilyen ajándékba kapott adatokkal végezze a minden szempontból törvénysértő munkáját. Legyen ez most az első és utolsó figyelmeztetés, hogy elég volt, nincs tovább. A digitalizáció nemcsak új lehetőséget jelent, hanem szigorú és költségigényes kötelezettségekkel is jár.

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Don't worry, be happy, be happy now

lakásárak lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac ingatlan 2019 Magyarország Ingatlanműhely

Nőnek a lakásárak, „Don’t worry”. Továbbra is nőnek a lakásárak, „be happy”. Akárki akármit is mondhat, egyre csak nőnek a lakásárak, „be happy now”.

Nem akarunk olyan helyen élni, ahol nem nőnek a lakásárak, de azért beszélünk róla

Ez a világ összes ingatlanpiacának a jelszava és nem attól függ az igazságtartalma, hogy ehhez éppen kinek milyen érdeke fűződik. Ember felett álló igazság ez, nem lehet ellene érvelni, csak hazudni lehet róla.

Aki tiszteli a magántulajdont, aki tényleg tiszteli, az soha nem vár vagy beszél lakásárcsökkenésről. Soha. Azt mondják soha ne mondjuk, hogy soha, de mindig vannak kivételek. A magántulajdon értéke és ára a létbiztonságunk értéke és ára. A létbiztonság nem játék.

Tudjuk, hogy mindig lesznek, akik játékszernek tekintik, akik szerint a létbiztonság valamilyen átmenetileg fontosabb cél érdekében feláldozható. De mindig tévednek. A létbiztonság semmiért sem áldozható fel, ahogy az hazugság sem tudja helyettesíteni az igazságot.

Tudjuk, hogy mindig lesznek olyanok, akik csak tagadnak, tagadnak és tagadnak. Olyan sosem lesz, hogy valaki ne akarná a létbiztonságunkat fenyegetni. Mi, emberek, nem tudunk békében élni, állandóan háborúzunk, csatába hívunk, harcolunk.

Újfent már számítógépekkel a világhálón. A világháló meg pont annyira megbízható, mint maga az ember. Az ember meg köztudottan hazudós.  A világháló meg tele van hazugságokkal, többek között a magyar lakáspiacról is.

Eljutottunk oda, hogy már nem az a fontos, hogy ki beszél a lakáspiacról, hanem csak az, hogy mit mond. A megbízhatóság már nem személyhez kötött, a megbízható információ sem. A 2014 utáni magyar lakáspiac legfontosabb tanulsága ez. Ne becsüljük le ennek a jelentőségét vagy a fontosságát a jövőt illetően.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac ingatlan 2019 Magyarország Ingatlanműhely
Aki tiszteli a magántulajdont, aki tényleg tiszteli, az soha nem vár vagy beszél lakásárcsökkenésről

A lakáspiac jövője a mi jövőnk, a létbiztonságunk jövője

Védekezhetünk a fenyegetések ellen. Most például azzal, hogy a legfrissebb KSH adatokat olvassuk el, nyugodtan értelmezzük egy csésze tea vagy éppen kávé társaságában, akár közben zenét is hallgathatunk. A lényeg, hogy nyugodtan, nagy nyugalomban gondolkodjunk az otthonunkról, a létbiztonságunkról. Ha kicsit feszültebbek vagyunk, akkor előtte inkább sportoljunk egy kicsit, kertészkedjünk, a lényeg, hogy eresszük ki a fáradt gőzt. Az intimitás, a kényeztetés, egy kis romantika is sokat segíthet.

Ha készen állunk rá, akkor hamar világossá válhat számunkra, hogy a nyár végével a varjak egyre hangosabb kárognak csak. A varjak már csak ilyenek, végülis ez a dolguk. De miért hallgatnánk mi a varjakat? A négyévszak amúgy is azt jelenti, hogy az évszakok váltják egymást, de nem azt, hogy bármi is más lenne, mint eddig volt. Az élet megy tovább:

„So don't worry, be happy

Don't worry, be happy now”

lakásárak lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac ingatlan 2019 Magyarország Ingatlanműhely
A világháló meg tele van hazugságokkal, többek között a magyar lakáspiacról is

Kép: Instagram

Forrás: ksh.hu Lakáspiaci árindex, Frissítve: 2019. szeptember 27.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Lakás és politika, nem lakáspolitika

lakáspolitika lakás politika ingatlanpiac lakáspiac ingatlan disputa ingatlan 2019 Magyarország Ingatlanműhely

Újra itt vagyunk, témánál, amit azt gondolnánk, hogy nem lehet tovább ragozni. Mivel Magyarország annyira átpolitizált, hogy nincs élesen különválasztható üzleti és politikai elit, teljes az összefonódás, ezért akinek fáj az igazság, az, hogy a magyar ingatlanpiac sem kivétel, az ezt ne is olvassa tovább.

Akit érdekel az ideológiamentes gondolkodás, hogy mit is jelent az átpolitizált magyar lakáspiac, akkor annak talán még lehet újat mondani.

2014-2018 között elméletileg és gyakorlatilag minden ingatlanpiaci mozgást és jelenséget állami beavatkozásokkal magyaráztak meg.

Milyen érdekes az, hogy 2016-tól a magyar lakáspiac teljesen másképpen működött, mint ahogyan arról beszéltek, de mivel nem volt olyan állami intézkedés, amire hivatkozni lehetett, hogy mi, miért van, ezért nem is beszéltek róla.

Mire gondolunk konkrétan?

Arra, hogy idén születtek olyan állami döntések, amire már elő lehet venni olyan témát is, amiről minden szempontból lehetett volna már beszélni 2016 nyara óta. Ehhez képest csak 2019 nyara óta van hivatkozási alapja a véleményvezéreknek, hogy kimondják, most éppen a lakáspiactól azért fordulnak el a vevők, mert az állam jobb alternatívát kínál nekik.

2014-2018 között megszokhattuk, hogy az állami intézkedés mindig Jolly Joker, bármit rá lehet fogni, mindegy, hogy az bizonyított tény vagy sem

A lakásárak azért nőnek, mert az állam ezt és azt tette. Szándékosan nem nevezünk semmit sem a nevén, mert nincs a világon olyan ország, ahol van ingatlanpiac, de az állam ne akarna hatni rá. Az egy másik kérdés, hogy az hat-e rá vagy sem, vagy a hatását mennyire értékelik reálisan vagy értékelik túl, értik vagy teljesen félreértik.

Most éppen az árnövekedés lassulását vagy éppen a teljes stagnálást várják szintén bizonyos állami intézkedésektől, egyszerűen csak azért, mert az ingatlanközvetítők és az ingatlanhirdetési oldalak a 2016 nyara óta tartó ingatlanpiaci folyamatokat csak most tudják megmagyarázni.

Előtte akár pont az állammal „mindig ápoljunk jó kapcsolatot” hozzáállás miatt talán még óvatosabbak is lehettek, simán öncenzúrázhatták magukat. 2019 nyarára viszont már úgy láthatták, hogy az állam sem bánja, ha a lakáspiacon hűtik a kedélyeket. Igaz, 2016 óta már nem olyan forrófejű, mint amilyennek mondják, mert minden másképpen alakult 2016 januárja után, mint azt a piaci szereplők akkor még az állami intézkedésektől várták.

2019 őszén például arról beszélni, hogy „hirtelen” Budapest már nem is olyan érdekes hely lakásvásárlás szempontjából, egy elég megkésett véleményt jelent

2015 volt az utolsó jó éve Budapestnek, már ami a vásárlói érdeklődést illeti. 2016 óta évről évre egyre kevesebb vásárlót vonz a főváros. Sem a hazai sem a külföldi vásárlók nem esnek hasra Budapesttől, elég nagy fenntartásokkal kezelik a város lakáspiacát az állami intézkedések vélt és valós hatásaitól teljesen függetlenül is.

Amit csak tetéz, hogy ezzel párhuzamosan egyre kevesebben vesznek igénybe ingatlanpiaci szolgáltatásokat, amiről igazából elég félénken és önbizalomhiányosan, de egy éve mernek egyre hangosabban beszélni  az ingatlanosok.

A sikerorientált ingatlanmédia nem tud mit kezdeni a nyavalygó ingatlanosokkal, hiszen, aki az elmúlt években nem volt sikeres az ingatlanpiacon, annak elméletileg nincs helye ezen a piacon szerintük.

Gyakorlatilag a vevők, eladók, bérlők és bérbeadók elég gyakran megoldják maguk az ingatlanügyeiket, hol ingatlanközvetítő nélkül, hol akár még hirdetési oldal segítsége nélkül is

Csak 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban is minden állami eszközt keresletnövelőnek ítéltek meg a véleményvezérek, igazi lakáspiaci sikernek, bomba üzleti lehetőségként tálalva. Bár országosan ez igaz volt, de egyre kevésbé volt igaz vagy egyáltalán nem, ahol a lakáshirdetési oldalak és az ingatlanközvetítők működnek, a magyar nagyvárosokban.

Emlékszünk-e még arra a több hónapos média hecckampányra, amikor egy nagy ingatlan franchise 2016-ban országosan forgalomcsökkenést mért és vizionált? Tévedett? Nem is kicsit, mert a saját piacszűkülését mérte, nem a lakáspiac csökkenését. 2019-ben megint forgalomcsökkenésről beszél, meg is magyarázza, ahogy akkor is megmagyarázta. Akkor sem volt igaza. Idén igaza lehet?

Úriember biztosra nem fogad, ezért teljes nyugalommal kijelentjük, hogy idén sincs igaza, csak fogy a levegő egy nagy szereplő körül. A magyar lakáspiac nem lassul 2019-ben és nem is fékez, országosan biztosan nem, nincs rá semmi oka.

A magyar nagyvárosokról meg 2016 óta tudjuk, hogy bajban vannak, a kereslet máshol vásárol, ezért 2019-ben ezt kár új jelenségként eladni

A bátor és tökös véleményvezérek megtaláltak megint egy vagy több állami intézkedést 2019-ben, amivel utána meg akarják magyarázni a 2019-es magyar lakáspiacot. Kár, hogy a véleményvezérek gondolatai is átpolitizáltak, nincs önálló véleményük és annyira sem tisztelik a lakáspiacot, hogy azt gondolják nincsen saját akarata, saját szabályai és saját működése sem.

Nem kell mindenhez újabb és újabb állami intézkedés, hogy a lakáspiacról beszélni lehessen, vagy megmagyarázni a működését

Nagyon egyszerű gondolkodásra vall az, ha valaki ma azt hiszi Magyarországon, hogy csak azért, mert minden átpolitizált, ezért a lakáspiacot csak és kizárólag néhány állami intézkedés tarthatja lázban vagy hűtheti le. Ennyire irányíthatónak ne nézzük már a vevőket, eladókat, bérlőket és bérbeadókat. Nem droidok vagyunk, hanem hús-vér emberek!

A fejlesztők, beruházók és az építőipar 2016 után évről évre felismerte, hogy az állam nem mindenható a lakáspiacon. Az állam lehet keresletvezérelt, nagyon sikeres gazdasági szereplő, amivel elsősorban politikai tőkét kovácsol, ami egészen mást jelent a lakáspicon az államnak, mint a többi piaci szereplőnek.

A fejlesztők, beruházók és az építőipar már 2018-ra teljesen megértették, hogy a lakáspiacon is lehet destabilizálni, újraírni a játékszabályokat, lehet játszani a csodálatos megmentőt, csak a lakáspiac ezért nem lesz hálás, egyszerűen tudomásul veszi és tovább él, megy a saját feje után = alkalmazkodik.

Az ingatlanközvetítők és a hirdetési oldalak egyelőre továbbra is hisznek az állam mindenhatóságában a lakáspiacon és napi szinten tudatják velünk, hogy az állam mindig jó hozzánk, jót tesz, jó irányba haladunk, mindig tudja mi jó nekünk = a lakáspiac úgy táncol, ahogy az állam fütyül

Évek óta beszélnek ezt-azt, már lassan politikai aktivisták lesznek és nem lakáspiaci szakemberek, ha így folytatják. Bár Magyarországon élünk, ahol a kettő között már tényleg nem sok különbség van, igaz, ami igaz. A hitelesség szempontjából sem tűnik előnyösnek, ha valakiről nem tudják egyértelműen eldönteni, hogy ő most politizál vagy üzletel a lakáspiacon. A legrosszabb, ha már ő maga sem tudja eldönteni magáról, hogy kit vagy mit képvisel, ki ő valójában.

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ez nem kívánságműsor

ingatlan disputa lakáspiac ingatlanpiac ingatlan 2019 Magyarország Ingatlanműhely

Talán 2019 lesz az első év, amikor komolyan vesszük, hogy a magyar nagyvárosok lakáspiacától egyre jobban elfordulnak a vevők.

– hívtuk fel a figyelmet a racionális vevők alkalmazkodóképességére.

De ami gondot jelent az ingatlanos vállalkozásoknak, még nem feltétlenül jelent bajt a lakáspiacon. Kezeljük erős fenntartásokkal, amikor ingatlanos vállalkozások vagy vállalkozók kongatják a vészharangot.

árnyaltuk a romló lakáspiaci hangulatot, az ingatlanpiac metafizikáját helyezve inkább a középpontba.

Az optimista időszak 2018-cal végleg lezárult. Nem beszélhetünk már csodavárásról. Előtérbe kerülnek a problémák, több hangot kapnak a panaszkodók, gyorsabban terjednek a rosszindulatú pletykák. Hirtelen minden olyan relatív lesz.

foglaltuk össze a 2014-2018 utáni új lakáspiaci ciklus aktuális benyomásait, amit már 2018 decemberében kozmopolita lakáspiaci ciklusnak neveztünk el.

A falusi CSOK-ot már 2016-ban bevezették, írtuk még februárban, aminek a bankok örülhetnek a legkevésbé. Őket a nagyvárosi új építésű ingatlanok érdekelnék. A vásárlókat viszont a nagyvárosi ingatlanpiac érdekli egyre kevésbé. 2019-ben ez már olyan érdekkonfliktust jelent Magyarországon, ami már meglátszik a lakásépítési statisztikákban is.

– jegyeztük meg, ismételve mindazt, amit egyszerűen nem akar elfogadni a magyar ingatlanszakma, nyomás alá helyezve a magyar bankrendszert.

Egyébként rendes, tisztességes, becsületes, tiszteletre méltó emberek a lakáspiacon már egyáltalán nem biztos, hogy úriemberek maradnak. A lakáspiac bárkiből ki tudja hozni a legrosszabbat. Az újlakáspiac különösen.

– állapítottuk meg a kételkedőknek szánt gondolatébresztőben.

2019 nem kellene, hogy arról szóljon, ki mit vár a lakásáraktól, az adásvételek számától, a lakásépítésektől, mert láthatóan nem ezek a gondolatok viszik előre a lakáspiacot, nem ettől fognak a szereplői tisztábban látni és gondolkodni.

Még mi magunk is csapdába kerülhetünk, ha a lakáspiachoz úgy közeledünk, amilyen szerepet betöltünk rajta

Mert a hajléktalanokon kívül, mindenki valamilyen szerepet játszik a lakáspiacon azzal, hogy valamilyen ingatlanban él vagy birtokolja. Mondhatjuk, hogy minket nem érdekel a lakáspiac, nincs ránk hatással, de az nem lesz igaz. Azt is mondhatjuk, hogy minket csak a szűk környezetünk lakáspiaca érdekel, a többi úgy sincs ránk hatással, de ez sem igaz. Mondhatjuk azt, hogy minket nem érdekelnek az új építésű társasházi lakások, így azok ezért nincsenek is ránk hatással, és persze ez sem lesz igaz. Mondhatjuk, hogy mi csak felújítunk, már miért hatna ránk az adásvételek piaca, és közben ez is egy téves állítás lesz. Azzal is jöhetünk, hogy mi építkezünk, a vevők és eladók kölcsönhatásai, kihívásai, esetleges problémái ránk semmilyen hatással nem lehetnek, miközben ez is egy óriási tévedés. Az albérletpiacot tarthatjuk csak a bérlők problémájának, miközben az mindenki problémája, ha bérlő, ha nem, csak máshogyan hat rá. Igen, a lakáspiacon is minden mindennel összefügg és nagyon nem éri meg leegyszerűsíteni, vagy félreérteni az összefüggéseket.

A lakáspiacunkat mégsem érezzük komplexnek

Tényleg le tudjuk egyszerűsíteni a lakásárak és más eladási statisztikákra egészen addig, amíg végül eljutunk ahhoz az egy vagy több ingatlanhoz, amihez valamilyen közünk van. Meglepődnénk, de még maguk a nagy lakáspiaci szereplők is így gondolkodnak. Egy építőipari vállalkozás is annyit tapasztal meg mindenből, amit hall és amihez fizikailag is köze van. Így van ezzel egy ingatlanértékesítő is.

De még az ingatlanhirdetési oldal is csak annyit lát a lakáspiacból, amennyit a hirdetéseiből le tud szűrni, pedig nincs ma olyan hirdetési oldal, ami látja az egész magyar lakáspiacot. Sőt, az ingatlanhirdetési oldalak egyre kevesebbet látnak az ingatlanpiacból, pont úgy, mint az ingatlanértékesítők, mert a szerepük évről évre egyre súlytalanabb az egész magyar lakáspiac életében. Viszont közben egyre hangosabban erőlködnek, hogy komolyan vegyék őket és az elemzéseiket, szeretnének a figyelem középpontjában maradni, amiért bármire képesek, tényleg bármire.

A bankok a lakáshitelezésen keresztül jutnak számukra fontos információkhoz és levonják abból azokat a következtetéseiket, amik nem biztos, hogy igazak az egész lakáspiacra, hiszen a lakáshitelt mi kényszernek éljük meg, ezért csak végső esetben fordulunk a bankhoz.

Ott van az állam is, ami intézményrendszerén keresztül gyűjti az adatokat és végezteti el az elemzéseket, de nem biztos, hogy figyelembe veszi a tényeket, inkább céljainak rendeli alá döntéseit, még ha ezzel tudja sokat kockáztat és kárt okozhat. Az állam tévedéseit ugyanis mi fizetjük meg, nincs igazán vesztenivalója, a felelősség nem az övé. Egy magánvállalkozás legalább a saját bőrét viszi a vásárra, a létét kockáztatja, amikor felületesen áll hozzá a lakáspiachoz, esetleg mindent vagy semmit kockáztatva játssza az istenkomplexusos manipulátort. Sose felejtsük el, hogy az ilyen emberek úgy gondolkodnak és beszélnek, hogy rájuk semmilyen szabály sem vonatkozik, de közben rajtunk minden szabályt szigorúan számonkérnek. A lakáspiac szabályai viszont mindenkire vonatkoznak és a lakáspiac mindenkin kíméletlenül számonkéri, ez nem kívánságműsor.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Idő, minőségi idő is kell

kritika családpolitika lakáspolitika otthonteremtés demográfia népesedés család 2019 Magyarország Ingatlanműhely

Igen, egy elöregedő és fogyó társadalomban az egészségi állapot és annak minél jobb szinten tartása kulcskérdés gazdaságilag:

- Határozottan felértékelődik az egészséges(ebb) társadalom szerepe a több fiatalt vitában.

- A fiatalok a jövő – mondogatják.

- De ha nincs elég fiatal, akkor szembe kell nézni azzal a kérdéssel, hogy az idősek meg még nem a múlt, hanem a jelen.

Az egészséges ember a jövő!

kimondva és kimondatlanul kritikát megfogalmazva a jelenleg túlértékelt meg nem született vs. alulértékelt már/még élő emberek, vagyis a demográfiai folyamatokat övező aggodalmak tengerében.

A kritika nem ítéletet mond, nem ellenség, nem támadás és nem akar semmit vagy senkit sem nevetségességé tenni. A kritika szembe akar nézni a tényekkel. Nem fordul el, nem keres válaszokat az emberi fantázia teremtette világokban. A Mennyországban és Pokolban egyre több a magyar a vallásos szemlélet szerint. Ott nem fogyunk és fogyhatunk el. Miért hát aggodalmaskodni? Akik szerint a földi élet nem olyan fontos, vagy legalábbis van fontosabb, ők őszintén a demográfiai folyamatokért sem aggódhatnak, mert a hálál utáni életben való hit választ ad minden problémájukra.

A túlvilág és az evilág között egy nagy különbség van: a tények szerint mégiscsak az evilági élet számít, emiatt van miért aggódnunk is. Ne állítsuk, hogy nem örülnének a világon néhányan, ha a magyarok csak a Mennyországban és a Pokolban léteznének, a Földön nem. De legyünk annyira önérzetesek, hogy legalább magunkról ne ezt gondoljuk. Mi, magyarok is, szeretnénk a Földön létezni, ameddig csak lehet. Ehhez kell elsősorban gyerek, de idő, minőségi idő is kell, hogy minél tovább éljünk.

Nem azt kell erőltetni, hogy minél előbb legyünk szülők és nagyszülők, hanem azt, hogy minél tovább

Sőt, a nagyszülők szerepét nem lehet elégszer hangsúlyozni. A jelenlegi család fogalmában olyan zárójelesen vannak csak benne, az apa-anya-gyerek szentháromság túl- , a nagyszülők szerepe viszont alulértékelt. A családtámogatás és a családpolitika továbbra is a gyerekvállalás népszerűsítésére helyezi a hangsúlyt, ettől várja a csodát. Pedig csodák a tények szerint itt és most nincsenek! A gyerekvállalás biológiailag és fizikailag korlátozott, amiért Magyarországon az életminőség javításával és a várható életkor drasztikus megnövekedésétől lehet csak várni demográfiai fordulatot.

Magyarul évente emberek tízezreinek az életét kellene megmenteni ahhoz, hogy tovább legyen mindenkinek anyukája és apukája, nagymamája és nagypapája

A halálozási statisztikákat megnézve van miből csökkenteni. Nem teszünk be most egy képet sem, mert olyan lesújtó, lehangoló az egész. Főleg annak tükrében, hogy évek óta csak az egyre több gyerek fontosságáról beszélünk, miközben semmilyen körülmény között nem tud annyi új gyerek születni egy évben, hogy az meghaladja a halottak számát. Legalábbis addig biztosan nem, amíg ilyen sokan halnak meg.

A jelenlegi családpolitika felületes, nagyon könnyelmű és sajnos túlságosan ingatlanközpontú. Az otthonteremtés és a demográfiai folyamatok egy kalap alá vétele nem célravezető. Időhúzásnak jó lehet, kampányfogásnak sem utolsó. Ne felejtsük el azt sem, hogy bár a családpolitika az ingatlanvásárlás állami ösztönzése nagyon leegyszerűsítve, a nagyszülő korú embereket a bankok minden gond nélkül zavarják el, ha lakáshitelben gondolkodnak. A várható magyar életkor és egészségi állapot a bankoknak olyan kockázatot jelent, amiért a lakáshitelezésben már hamar szembesítenek minket ezzel. Hogyan akar valaki 40-50 évesen 20-30 évre hitelt felvenni, ha lehet korábban hal meg?

Szóval már a normál szülői korban lévő emberek is egészségügyi kockázatokat hordoznak

A demográfiai portrénk pocsék, közben pedig továbbra is a még meg nem született babáktól várjuk a csodát, a nagy fordulatot. Annak ellenére, hogy láthatóan az egészségügyi állapotunk az egész életünkre és országra is kihatással van, a családpolitikának mégsem része.

A családpolitika újradefiniálása késik. A baba boom elmaradásánál sokkal nagyobb probléma az egészségtelen magyar társadalom problémája, ami Magyarország alapproblémája egyben. Egyre több jel mutat arra, hogy nem lehet megúszni azt, amit évtizedek óta halogatunk. Minden szempontból megkerülhetetlen kérdéssé válik a kortól független egészséges ember. Ha ez lesz a családpolitika alapja, akkor egyre inkább emberközpontú és akár társadalmi fordulathoz is vezethet, jó hatást gyakorolva az evilágon élőkre. Addig viszont a családtámogatás és a családpolitika valódi haszonélvezője szinte egyes-egyedül a lakáspiac marad…egy ideig még.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ember embernek farkasa

faktoring követeléskezelő követeléskezelés banking lakáshitelezés 2019 Magyarország Ingatlanműhely

"…kötöttünk az UniCredittel egy keretmegállapodást, amelynek értelemben bizonyos feltételek mellett három éven keresztül folyamatosan ügyletátadások lesznek közöttünk az újonnan nem teljesítővé váló hitelek esetében. Ezt forward flow-nak nevezzük, ami a jelzáloghitelek piacán teljesen új jelenség Magyarországon, és az európai országokban se nagyon láttunk még ilyet. Ez új minta lehet a bankok számára."

mondta egy szimpatikus és kedves úr a támogatott tartalmú interjúban, megfogalmazva mindazt, amit tudni érdemes, hogy milyen élet vár az adósokra a bank után (Megjegyzés: A támogatott tartalom olyan fizetett hirdetés, ami minősülhet egyszerű reklámnak, vagy olyan szolgáltatásnak, amit egy médium kínál fel magasabb összegű szponzorációért. Jelen esetben egy közelgő követeléskezelői konferencia megrendezői média megjelenést biztosítanak az esemény egyik szponzorának.).

A neve teljesen lényegtelen. A pénzügyi világban nem fontosak a nevek. Az emberek könnyen lecserélhetők és le is cserélik őket. Egymás után jönnek, a cég ledarálja őket szépen sorban. Így megy ez. Bizony így. Amikor néhány hónapja a Rizikófaktor(ing) munkánkban - érdemes elolvasni, lehet most új értelmet nyer - a pénzügyi kultúrálatlanságunkról fogalmaztunk meg kérdéseket, volt még bennünk valamennyi jóindulat. Mára már az sincs.

Úgy látjuk, hogy a bankok ma már inkább futószalagon szállítják az ügyfeleket a követeléskezelőknek. A széles közvélemény előtt még mindig úgy van beállítva, mintha csak a devizahitelezésnek lennének károsultjai, a forinthitelezésnek nem. Hitelkárosultak mindig voltak, vannak és lesznek, ameddig a pénzügyi világnak üzlet a nemfizető, tehát a kockázatos adós is. Mert üzlet, nemvitás.

Az adósságmentes világért a szlogenje ennek a követeléskezelőnek is, még akkor is, ha ez önellentmondás. Adósság nélkül nem léteznének követeléskezelők sem. Milyen ironikus és cinikus egyben. A pénzügyi világ bizony ilyen ironikus és cinikus. A követeléskezelők a pénzügyi világ takarítói egyébként. Arra találták ki, hogy a bankok statisztikáit tisztítsák meg.

Tudták, hogy azok a nemfizető adósok nincsenek a statisztikákban, akiket a bankok egyszerűen eladnak a követeléskezelőknek?

Ha megvizsgálják egy ország pénzügyi rendszerét, annak állapotát, akkor elsősorban a bankokat vizsgálják át. Ha a bankok számai szépek, akkor minden rendben van. A követeléskezelők a szőnyeg alá vannak söpörve ilyenkor. Nem nézi meg őket senki, hogy mennyi ember az „ügyfelük”, milyen értékben, milyen feltételekkel és körülmények között vannak számontartva. Ha mégis, az sosem fenyegeti egy ország pénzügyi ( = bankrendszerének) stabilitását. Kivéve, ha néha igen, de az csak erősíti a szabályt - mint tudjuk.

A „bankrendszer” mossa kezeit, hangoztatja, hogy nincs gond a hitelezéssel, a nemfizetők aránya kevés. Kevés, mert a bank gyorsan „leírja” őket, a könyvelésükből kivezeti, annyit amennyit csak tud, olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak tudja.

Most már hivatalosan felvállalják ezt a bankok, előre szerződést kötnek a követeléskezelővel. Le is van előre minden papírozva = zsírozva. A bank kölcsön ad fűnek és fának - meg a hitelközvetítők is - a követeléskezelők meg elvégzik a piszkos munkát.

Mindenki jól jár, mindenki örül, a pénz az pénz. Közben legalább annyi gyógyszer reklám van, mint amiért jó a bank pénzét szabadon felhasználni „álmaink megvalósítására”. Anyu így lesz boldog az áruhitelen vett mobiltól vagy a kismama a babakocsitól. De azért se aggódjunk, ha valami nagy katasztrófa történik az életünkben, a bankra mindig számíthatunk, ad kölcsön autóra, lakásfelújításra, nyaralásra, esküvőre, albérletre, bármire, amire csak akarjuk.

A bank egyeseknek nem kölcsön ad, hanem megveszi őket, csak erről még nem tudnak, nincsenek ezzel tisztában. Miután megvette őket, utána el is adhatja. Ki akar ilyen helyzetbe kerülni?

Senki! Beteg se akar lenni senki, mégis sok kockázatot vállalunk, hogy azok legyünk. Beteggé tenni az embereket is üzlet. A betegség is üzlet. Betegnek lenni is üzlet. Mármint mindazoknak, akik a betegekből és a betegségekből élnek. Papolnak itt nekünk az egészségről, az egészséges életmódról, de egy világ omlana össze, ha az emberek tényleg mindent megtennének, hogy elkerüljék a bajt. A pénzügyi világ se nagyon tud nemfizető adósok nélkül létezni. Kell nekik, mint egy falat kenyér. Most nem térünk ki az adósrabszolgaként élő államokra, akik csak halmozzák az adósságot, sosem fizetik vissza. Majd beállítják ezt a jóléti és a gondoskodó állam csodájának, gazdasági növekedésnek. Az is elég beteg és beteggé teszi így az elég világot. Az adósság a legyőzhetetlen világméretű járvány. Az emberi természet gyengesége táplálja, a velünk született önpusztító hajlam tartja életben. Egész életünkben a külső ellenségektől félünk, falakat építünk, kerítést húzunk fel, még megideologziálva háborúkat is vívunk ezért. Közben a legnagyobb ellenség mindvégig bennünk lakik. Ameddig mi magunk vagyunk saját magunk legnagyobb ellensége, addig a bankok sem lesznek a barátaink. A reklámok csak reklámok, nem egy jó barátság kezdete.

Kép: Instagram

Inspiráció: portfolio.hu Élet a bank után: mi lesz a bedőlt hitelekkel? (2019. augusztus 23.)

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Szeretett otthonunkat kinőttük

ingatlanmarketing áralku lakáspiac ingatlanpiac ingatlan 2019 Magyarország Ingatlanműhely

, ezért ősztől nagyobb lakásba költözünk – írja egy saját otthonát hirdető. Lehet tudatos áralkura felhívás. Eladóként rosszabb érzés nincs, mint amikor saját magunkkal alkudozunk. A hirdetési ár csökkentése önmagában inkább csak az eladó türelmetlenségét fejezi ki, hogy pánikban van, sima tűzoltás egy égő házban.

Sokkal célravezetőbb, ha a hirdetés felhívja a lehetséges vásárlók figyelmét arra, hogy az ár bizony nincs kőbe vésve. Az irányár, mint bűvös kifejezés használata nem mindig elég. Szükség lehet a sürgősséget kifejező apró utalásokra is. A vevőket sem ejtették a fejükre. Egy olyan lakás, amit nem lakottan hirdetnek szinte mindig azt üzeni, hogy az eladónak van ideje eladni, nincs miért kapkodni, kivárhat. Ha benne él a tulajdonos, az bizony az eladó lakás végső adásvételi árára is hatással lehet.

Ha valaki a legmagasabb áron szeretné eladni a lakását, akkor az ne lakjon benne, amikor meghirdeti – egy olyan jó tanács, amit nem lehet elégszer hangsúlyozni. Persze könnyebb ezt mondani, mint kivitelezni.

Szerencsések azok, akik úgy tudnak egyik otthonból egy másikba költözni, hogy akár két ingatlant is birtokolhatnak egyszerre, nem kell a korábbi lakást eladni a másik megvásárlása előtt. A magyar lakáspiacon nagyon gyakori helyzet az egyik lakásból másikba költözés, amikor az eladás és a vásárlás egymástól függ. A vevő egyszerűen nem tudja megvenni a másik lakást addig, amíg a jelenlegi otthonában áll a pénze. Ezek a vevő-eladók komoly kockázatot vállalhatnak, ha nem jól mérik fel az eladási időt, a várható reális eladási árat és egyáltalán a valódi érdeklődést az eladó otthonuk iránt. Például hiába hívja szeretett otthonának egy hirdetésben, ha már a képeken látszik, hogy elhanyagolta, nem költött rá eleget az évek során, megspórolt minden komolyabb felújítást, aminek a költségét az eladási árból láthatóan nem is akarja levonni.

A szeretet nem helyettesíti a pénzt a lakáspiacon sem. Az eladó túlcsorduló érzelmeivel, émelyítő érzelgősködésével csak a vevők alkupozícióját növelheti, nem az eladási árat. Kár elragadtatni magunkat és saját magunk hatása alá kerülni egy ilyen kiszolgáltatott helyzetben. Végső soron az eladás sikerén múlhat az új otthonunk sorsa.

Nem érdemes túl nagy rizikót vállalni. Vevő-eladóként egész másképp élhetjük meg a lakáspiacot, mint azt a médiában szó szerint hirdetik. A hiszékenységünk, a tudatlanságunk hamar bajba sodorhat minket. A fizetett lakáspiaci hirdetések nem Az igazmondó juhász népmese értékein alapulnak. Érdekvezérelt lakáspiaci hírekről beszélünk, amiben mindenki benne van, mindenki haszonélvezője, akik mind abból élnek, hogy mi eladók vagy vevők vagyunk a lakáspiacon. Ők mindenáron pénzt akarnak csinálni belőlünk, lehetőség szerint minél többet.

A pénzköltés a lakáspiacon is sokkal könnyebb, mint a pénzcsinálás. A média a hirdetésekből és a hirdetőkből él, nem az igazmondó juhászokból. Ami a hirdető és a hirdetés érdeke, az a média érdeke is egyben. Ha irányíthatók vagyunk, irányítani is fognak minket. Ha engedelmesek vagyunk, engedelmeskedni is fogunk.

A kérdés az, hogy mi is haszonélvezői leszünk-e végül ennek a lakáspiacnak vagy a vesztesei közé tartozunk majd. Nincs olyan játék, ahol mindenki győztes, vesztesekre is szükség van.

Elkerülhetetlen veszteségek helyett mi most az elkerülhető veszteségeket emelnénk ki. Értékek vagy érdekek mentén éljük az életünket – mi választunk. Legalábbis tartsuk meg ezt a jó szokásunkat, ragaszkodjunk ehhez a jogunkhoz. Ne engedjük meg, hogy elvegyék tőlünk. Az otthonaink elsősorban értéket képviselnek. Tulajdonosként, eladóként jobban járhatunk (= kockázatkezelő), ha mi is értéket képviselünk. Ne higgyük el, hogy értékvezéreltnek lenni szűklátókörűség.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A lakáspiac bárkiből kihozza a legrosszabbat

újlakáspiac lakáspiac lakásépítés ksh ingatlan 2019 Magyarország Ingatlanműhely

Mit tehetünk, ha kételkedünk, amikor nem vagyunk biztosak abban, hogy reális képünk van a lakáspiacról. Reális? Aki a lakáspiacból él, számára a reális inkább azt jelenti, hogy ami érdekében áll, az feltétel nélkül reális. Ami viszont nem, az minden esetben nonszensz. De mást feltételez és fogad el egy vevő és egy eladó is. Másban hisznek a bérlők és a bérbeadók is, mert nekik még kevesebb releváns információjuk van. Ellentmondásba bármilyen lakáspiaci szereplő keveredhet.

Kell egyfajta gátlástalanság, ha valaki a lakáspiacon aktív

Ez igaz mindenkire, vevő-eladó , bérlő-bérbeadó párosokra, ahogy igaz az ingatlanközvetítőkre, a hirdetési oldalakra, a beruházókra, az építőipari vállalkozásokra, az építőanyagbeszállítókra, az államra és láthatóan a lakáspiaci statisztikákat készítőkre, a lakáspiaci adatokat szolgáltatókra is. Attól, hogy minden törvényes, attól az még lehet erkölcstelen. A kettőt nem érdemes összekeverni. Kár is lenne moralizálni a lakáspiac esetében, ahol mindenki ott és úgy ügyeskedik, ahol és ahogy csak tud. Mindenki a maga céljainak megfelelően befolyásolja vagy éppen manipulálja a lakáspiacot.

Egyébként rendes, tisztességes, becsületes, tiszteletre méltó emberek a lakáspiacon már egyáltalán nem biztos, hogy úriemberek maradnak. A lakáspiac bárkiből ki tudja hozni a legrosszabbat. Az újlakáspiac különösen.

A társasházak minősége általában csak a marketingterveken felel meg a vevők igényeinek. A valóságban már, amit a vakolat el tud takarni, azt el is eltakarja. Manapság már néha a vakolat is kevés a látszathoz. Az örökzöld sláger, hogy mikor és mennyi új lakást adnak el pedig egyre kínosabb téma a lakáspiacon. Vannak a beruházók, akik szerint ők mindent eladnak, mire a projektjük befejeződik. Olyan gyors és nagyszámú az előértékesítés, hogy általában pillanatok alatt reklámoznak nagy %-ban már értékesített fejlesztéseket is. Az igazán bátor beruházók „már csak néhány darab lakást” hirdetnek, és még az sem zavarja őket, ha évekig.

Közben nyílt titok, hogy milyen legális visszaélések vannak az új lakások értékesítése körül

A valójában el nem adott, csak „lepapírozott” új lakások száma ismeretlen. A beruházók statisztikái egyáltalán nem megbízhatóak. Az adatszolgáltatásukat az érdekeik vezérlik, így azt mondják, amit ők a saját fülükkel hallani szeretnének. Nem tudni, hogy valójában hány új építésű lakás lesz végül csak használt lakásként értékesítve, mert nem közvetlenül a beruházótól veszik meg, hanem lesz egy „közvetítő” személy vagy cég a képben. Hívhatjuk egyszerűen strómannak, mindennapos ez a magyar üzleti életben, így a lakáspiacon is. Ez az újlakáspiacon úgy csapódik le, hogy az új építésű lakások adásvétele teljesen átláthatatlan lesz tőle. A zavarosban halászóknak ez az érdeke. Kinek jó az, ha mindent mindenki jól lát és ért? Az ügyeskedőknek, trükközőknek egyáltalán nem.

újlakáspiac lakáspiac lakásépítés ksh ingatlan 2019 Magyarország Ingatlanműhely
A részletekért kattintson a képre!

Olyan szereplők is áldozatul eshetnek ennek, mint a KSH

Nem tudják megmagyarázni, hogy miért van ellentmondás az általuk között statisztikákban. Az nem magyarázat, hogy az új építésű lakások adásvételét a KSH késleltetve érzékeli, például miután használatbavételi engedélyt kapnak, vagy miután illetéket szab ki a vevőre a NAV.

A KSH 2007 – 2018 között már lezárt éveiből jól látszik, hogy nem látja a KSH az eladott új építésű lakásokat. Azt látja pontosan, hogy mennyit építenek eladásra például. Azt is látja, hogy mennyi új építésű lakást vesznek hitelre. De azt már nem látja, hogy egyébként mennyi új lakást és mikor adtak el valójában. Az ellentmondás egyértelmű a grafikon alapján.

Főleg a 2007-2014 közötti adatokban értékelhető „statisztikai feszültség”. Nem az a baj, hogy az adatbázis, amivel a KSH dolgozik, valószínűleg annyira megbízhatatlan, mint maguk a beruházók adatbázisai, hanem az, hogy ezt a KSH minden kifogás vagy feltétel nélkül veszi ezt tudomásul.

Ez az a közöny – a megbízhatatlansággal szembeni közöny – az, ami a magyar lakáspiac átláthatóságát kérdőjelezi meg újra és újra

Kiben bízzunk, ha senki sem megbízható? Kinek higgyünk, ha mindenki közönyös és hirtelen politikusként kezd el velünk beszélni, amikor ellentmondásokkal szembesítjük? Nem hihetünk senkinek és semminek, csak kételkedhetünk minden(ki)ben. Kételkedjünk 2019-ben, ez a legcélravezetőbb, amit tehetünk, ha nem fűződik semmilyen érdekünk a zavarosban halászni. Az érdekemberek úgyis mindent megmagyaráznak, még a megmagyarázhatatlan is.

Forrás:

- KSH Lakásépítések, építési engedélyek, 2018. I-IV. negyedév (Megjegyzés: 2019. február 22-e óta nyilvános, hogy hány új lakást építettek értékesítési céllal 2018-ban)

- KSH Lakossági lakáshitelezés, 2018 ( Megjegyzés: 2019. április 15-e óta ismert, hogy hány új építésú  lakást vásároltak hitelre 2018-ban)

- KSH Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2019. I. negyedév ( Megjegyzés: 2019. július 26-a óta tudjuk, hogy hány új építésű lakást adtak el 2018-ban Magyarországon)

Kép:Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A bankok bizalmatlanok

lakásépítés kiadott építési engedély újlakáspiac lakáspiac építőipar családi ház ingatlan bank lakáshitel ksh 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

A lakásárak növekedése 2019-ben már nem pozitív hír. Az alacsony hitelkamatokkal sem lehet tömegpszichózist elérni, mert a vasárlókat az alacsony önerő motiválja igazán.

Az önerő a fék, nem a lakásárak, amikor a bankok és a vevők közti árazási különbség növeli az önerőt a lakáshitelezésben Magyarországon. Az olyan lakásárnövekedés, amit a bankok nem tartanak reálisnak ma, azt olyan egyszerűen oldják meg, hogy több önerőt kérnek, kvázi kevesebb hitelt adnak.

lakásépítés kiadott építési engedély újlakáspiac lakáspiac építőipar családi ház ingatlan bank lakáshitel ksh 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A bankok bizalmatlanok, ezért az építkezések kilátásai is romlanak

Az alacsony kamatkörnyezet a lakáspiacra egyáltalán nincs jó hatással, ha nem tekintjük annak, az ingatlanok építésének és vásárlásának költségeinek és terheinek a növekedését. A törlesztőrészlet lehet, hogy alacsony ma, de az önerővel kapcsolatos elvárások egyáltalán nem azok.

lakásépítés kiadott építési engedély újlakáspiac lakáspiac építőipar családi ház ingatlan bank lakáshitel ksh 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Budapesten már nemcsak az adásvételek száma csökken

A bankok már nem igazán finanszírozzák meg az ingatlanszerzés körüli költségek indokolatlan árszintjét. Nehezen számszerűsíthető, hogy mi indokolt és mi nem, de a mai lakáspiaci árakat a bankok megkérdőjelezik és ehhez joguk is van, ha egy vevő vagy társasházat építő pénzt kér tőlük. A félreértett ingatlanlufit  is maximum a média érti félre, a bankok nem. Valahol Magyarországon lehet építeni családi házat 100 millióért, ha a bank azt csak 50 millióra fogja értékelni, például.

lakásépítés kiadott építési engedély újlakáspiac lakáspiac építőipar családi ház ingatlan bank lakáshitel ksh 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A családi házak építésén áll vagy bukik minden Magyarországon

A bankok a devizahitelezés után a lakásárak felelősségét is a vásárlókra hárítják. Igaz, ami igaz, legalább ez komolyabb hitelbírálati feltétel vagy hitelezési szigorítás, mint bármi más. A saját családi ház építése, új társasházak építése jóval inkább függ a lakáshitelezéstől, mint például a használt ingatlanok körüli adásvételek, felújítások. Így nem csoda, hogy 2019-ben a lakóingatlanok építése körül nő a bizonytalanság.

lakásépítés kiadott építési engedély újlakáspiac lakáspiac építőipar családi ház ingatlan bank lakáshitel ksh 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
2019-ben már nem a nagyvárosi lakásépítések határozzák meg a piaci hangualtot

Tavaly még nagy reményekkel várták ezt az évet, de kiderült, hogy a lakáspiaci költségek növekedése kockázatokat is növeli. A túl drága nem azt jelenti, hogy nem fizetnénk meg, ha lenne rá pénzünk, hanem csak azt, hogy nincs rá pénzünk és még a bank sem ad rá. Az építkezésekről sem lehet egyértelműen pozitívan beszélni. A falusi CSOK-ot már 2016-ban bevezették, írtuk még februárban, aminek a bankok örülhetnek a legkevésbé. Őket a nagyvárosi új építésű ingatlanok érdekelnék. A vásárlókat viszont a nagyvárosi ingatlanpiac érdekli egyre kevésbé. 2019-ben ez már olyan érdekkonfliktust jelent Magyarországon, ami már meglátszik a lakásépítési statisztikákban is.

lakásépítés kiadott építési engedély újlakáspiac lakáspiac építőipar családi ház ingatlan bank lakáshitel ksh 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Nem minden új ingatlant építenek új házban - példuál ilyen a tetőtér ráépítés -  ezért a KSH megkülönbözteti egymástól az "épített" és az "új építésű" lakóingatlanokat egymástól

2019-ben tényleg új lakáspiaci ciklus kezdődött, 2018 után máshogyan nézzük, hallgatjuk és értelmezzük a lakáspiacról szóló híreket.

lakásépítés kiadott építési engedély újlakáspiac lakáspiac építőipar családi ház ingatlan bank lakáshitel ksh 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Ha a bankok bizalmatlanok, a lakáspiaccal szemben is nő a bizalmatlanság

Kép: Ingatlanműhely

Forrás: ksh.hu, Frissítve: 2019. július 31.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ne a turisták miatt vegyünk ingatlant a Balaton körül!

Balaton turizmus vendégéjszaka vendéglátás ksh ingatlan ingatlanhasznosítás 2019 Magyarország Ingatlanműhely

Ahol az ingatlan árát nagyban befolyásolja az üzleti értéke, mindig nagyobb kockázatot vállalunk vevőként. Ahol nincs turizmus, ahol nem merül fel kérdésként, hogy kiadható vagy üzemeltethető-e az ingatlan, ott az árakat sem befolyásolja ez. Ez az üzleti érték elég bizonytalan. Gondoljunk csak bele abba, hogy mennyire nem kiszámítható, mennyire nem biztos, közben viszont az ingatlan árában vastagon benne van. Ezt az üzleti értéket könnyebb túlértékelni, mint bármilyen más tulajdonságát egy ingatlannak. Az elvárás és a valóság nem mindig van szinkronban adásvétel után.

Egy dolog biztos, ahogy nőnek az ingatlanárak, úgy az ingatlan pénzcsinálási képessége csökken

Nem ellentmondás. Az árnövekedést ebben az esetben nem tekintjük üzleti értéknek vagy pénzcsinálási képességnek, csak a hasznosítást. Minél drágábban vásárolunk, például egy hosszabb árnövekedési időszakban, abban az egyben lehetünk biztosak, hogy az ingatlan hasznosításával egyre kisebb %-ban tudunk pénzt csinálni az ingatlan vételárához képest. Ezt hívjuk egyszerűen hozamcsökkenésnek, az ingatlanáremelkedés legkézelfoghatóbb következményének.

Az ingatlan egyre kevésbé üzlet, amikor nő az ára. Akinek az árnövekedés az üzlet, az más. Az árnövekedés nekik benne van az árakban. Az árnövekedés annál gyorsabb minél többen gondolják úgy, hogy az árnövekedés az üzlet és nem az ingatlan hasznosítása.

Balaton turizmus vendégéjszaka vendéglátás ksh ingatlan ingatlanhasznosítás 2019 Magyarország Ingatlanműhely
A balatoni ingatlanok üzleti értéke egyre nagyobb kérdőjel

Ez a félreértés az ingatlanpiacon lehet egészséges és lehet nagyon nem az. Az egyik elképzelhetetlen véglet az, hogy az ingatlan ára akkor is nő, amikor nem is lehet hasznosítani, tehát valójában nincs üzleti értéke. Ilyenkor az árnövekedést az árnövekedés fűti. Csak az, hogy abban a tudatban vásárolunk, hogy biztosan drágábban tudjuk majd eladni „már holnap”. A másik véglet viszont az, hogy az ingatlanárak szinte változatlansága mellett a hasznosításukkal szerezhető jövedelem csak egyre nő. Az ilyen hozamnövekedés nagyon csábító, mert a magas hozam mindig a vételárhoz lesz viszonyítva. Ha időközben az ingatlan ára nőni kezd "papíron", az is öröm lesz a tulajdonosnak, de mégis csak a magas hozam lesz a szíve csücske. Az ingatlan ára így is úgy is nő idővel. De a magas hozamot elérni nem olyan könnyű. Kell hozzá szerencse is, meg jó időzítés és nem hátrány egy jó ingatlan, jó üzleti értékkel. Az árnövekedéshez meg leginkább csak türelem és hidegvér kell.

A balatoni ingatlanpiac üzleti értékének a turizmus az alapja, elsősorban a belföldi turizmus. A belföldi turizmus viszont 2016 óta stagnál a Balaton körül a KSH szerint. Az ingatlanárak viszont nem stagnálnak. Szóval ne a turisták miatt vegyünk ingatlant a Balaton körül.

Balaton turizmus vendégéjszaka vendéglátás ksh ingatlan ingatlanhasznosítás 2019 Magyarország Ingatlanműhely
Nekünk a Balaton a Balaton és nem a riviéra.

Kép: Instagram

Forrás: ksh.hu 

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Kakukk, kakukk, kakukk!

lakásárak lakáspiac újlakáspiac ksh ingatlan 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

A kakukk hangja kedves. A kakukk kinézete bájos. A kakukk szavunkról semmi rossz nem jut eszünkbe. A kakukk bizony egy aljas parazita, egy igazi élősködő. Más madár fészkébe teszi a tojását, persze előtte a fészek eredeti tojásait kilöki a fészekből. Biztosra megy, nem kockáztat. A kakukkfiókáról elhiszi a nevelő madár, hogy az ő fiókája. Sajátjaként neveli, eteti, óvja, félti…szereti. A kakukk nagyon gonosz madár, rosszabb mint egy ragadózó. Az igazi ellenség az, akiről fel sem tételezzük, hogy az, akitől nem is félünk , akiben megbízunk. Nagyon őrült világban élünk! A lakáspiacon már nem kakukktojás van, hanem kakukkfióka, úgy hívják Budapest. Nem győzzük hangoztatni, hogy a budapesti központú ingatlanszolgáltatók mennyire függő és kiszolgáltatott helyzetben vannak. De a kakukk becsapta őket.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac ksh ingatlan 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Budapest nem Magyarország, Magyarország nem Budapest

A budapesti lakáspiac 2014-2018 közötti időszaka lakáspiaci történelem már, de sokaknak évekre lesz még szükségük, hogy megértsék, mi is történt valójában. Lezárult, nincs több kérdés. Elgondolkodtató számok, összefüggések és folyamatok. A budapesti lakásárak a kakukk hangja, a kakukk meg a mohó és éhes budapesti lakáspiac, ami nem ismer határokat. Dübörgő, mindent elsöprő lakáspiacról és vásárlói aktivitásról beszéltek évekig nekünk. 2018-ban mégis kevesebb használt lakást adtak el, mint 2014-ben. 2018 IV. negyedéve már a 2013-as lakáspiac bizonytalanságára emlékeztet. A budapesti lakásárak viszont csak száguldanak, mintha nem is lenne holnap. 2019 viszont új lakáspiaci ciklus kezdetét vetíti előre Budapesten, ami nem „most nyáron” kezdődött.

Nem a lakásárak irányváltása jelenti a lakáspiaci ciklusok közötti határt. A kakukknak sem a hangja a gonosz, hanem a természete, a viselkedése, mint az olyan félreérthető kommunikáció, hogy Magyarországon egyre több ingatlant adnak el, ezért biztosan Budapesten is. Az is gonosz gondolkodás, hogy a csökkenő használt lakások adásvételét majd ellensúlyozzák az új lakások értékesítése Budapesten. Hamis állítások, megtévesztő terelés, de milyen sokan elhitték!

lakásárak lakáspiac újlakáspiac ksh ingatlan 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A külföldi lakásvásárlók nem felelősek sem az országos sem pedig a budapesti lakásárakért

2016 óta énekel a kakukk Budapesten, de szeretjük a hangját, mennyire szeretjük! Élősködik a magyar lakáspiacon, parazitaként használja ki a látványos vásárlói érdeklődést a kistelepüléseken és a kisvárosokban. A községek az egyetlen olyan településtípus ma Magyarországon, ahol több lakást adtak el 2018-ban, mint 2007-ben vagy 2008-ban. A lakásárai nem is a kakukk hangján szólalnak meg ott. 2019-ben Budapesten kívül mindenhol több adásvételre lehet számítani. Közben a megyeszékhelyeken is nagy az óvatosság, a vásárlók mérlegelnek, gondolkodnak, számolnak. A kisvárosok és a községek viszik a hátukon a magyar lakáspiacot, ami 2019-től nagyon érdekes helyzetet teremthet Magyarországon. 2019-ben minden van a magyar lakáspiacon, csak optimizmus nincs. Ez a lakáspiaci ciklusok közötti váltások alapja.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac ksh ingatlan 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
2014-2018 között lezárult egy korszak Budapesten

Az optimista időszak 2018-cal végleg lezárult. Nem beszélhetünk már csodavárásról. Előtérbe kerülnek a problémák, több hangot kapnak a panaszkodók, gyorsabban terjednek a rosszindulatú pletykák. Hirtelen minden olyan relatív lesz. Mondjuk tényleg az a legfontosabb Magyarországon, hogy milyen magas egy épület és nem az, hogy mennyire van szükség rá, mennyire táj- vagy életidegen. A zsúfoltság meg csak nő ott, ahol nem kellene. Amióta a betont elnevezték térkőnek, a betont is zöld felületnek, parknak látjuk. De nemcsak ettől lehet még érdekes 2019.

Az elmúlt években is gyorsan ráfogták a lakásárak növekedését a külföldiekre. 2018-ban egész Magyarországon a 163 700 db adásvételből összesen 7286 db volt köthető külföldihez. Ebben benne van minden EU-n belüli és kívüli állampolgár is. De mi teli torokból tudjuk tolni, hogy mindenről a külföldiek tehetnek, többek között a lakásárakról is. A KSH szerint majdnem 42%-uk Budapesten vásárolt. Az sem igaz tehát, hogy a külföldiek inkább Budapesten vásárolnak lakóingatlant. 2018-ban Budapesten kb. 12%-a volt a vásárlóknak külföldi állampolgár. A belsőbb kerületekben a KSH szerint a külföldi vásárlók aránya 2018-ban 26% volt. Tényleg nem a 88% vagy a belső kerületek 74% magyar vásárlójának van felelőssége a budapesti lakásárak szintjében? Kakukk, kakukk, kakukk!

Kép: Instagram

Forrás: ksh.hu , Frissítve: 2019. július 26.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A társadalmi egyenlőtlenség (lakás)ára

ingatlanpiac lakáspiac pénz vagyon társadalmi egyenlőtlenség ingatlan 2019 Magyarország Ingatlanműhely

Pénzcsinálókkal ingatlanról beszélgetni olyan, mint kurvával szexről. A viszonyunkat nagyban meghatározza az élet dolgaihoz, hogy mivel keressük a kenyerünket. A munkánk átformál minket, megváltoztat. A pénzcsinálás az nem bűn. Erkölcstelen, etikátlan, jogsértő még lehet bizonyos nézőpontokból. Nincs éles határ a tisztességes és tisztességtelen pénzcsinálás között, erre épül a ma ismert világunk. Mondhatni ez az alapja.

Ezért, aki a pénzcsinálást és pénzcsinálókat kritizálja, támadja, az végülis a ma is létező világunkat kérdőjelezi meg

A pénzcsinálás vagy másnéven a vagyonfelhalmozás megosztó téma. A vagyonosok szerint csak irigylik a sikerüket, a vagyonukat, a kiváltságos helyzetüket azok, akiknek esélyük sincs közéjük tartozni, amikor társadalmi egyenlőtlenségekről beszélnek. Most teljesen mindegy mennyire vagyonos valaki, ép ésszel felfoghatóan vagy felfoghatatlanul. A társadalmi egyenlőtlenséget eddig az ember nem tudta megoldani, de valószínűleg nem is akarja.

Az egyenlőtlenség jó pénzcsinálási lehetőség ugyanis = üzlet

Ha nem lennének társadalmi egyenlőtlenségek, akkor pénzt sem lehetne úgy csinálni, ahogy azt ma ismerjük. A vagyonosoknak nem érdeke a vagyoni egyenlőség, mert pont az ellenkezőjéből élnek meg. Nem kell ehhez filozófia szakon végezni, még komoly tanulmányokra sincs szükség vagy világlátottságra. Az egyenlőtlenség és ennek állandó fenntartása az emberiség Földi létének egyelőre a célja - üzenjük azoknak, akik még mindig keresik az élet értelmét. Valószínűleg, ha más bolygót hódítanánk meg, az egyenlőtlenség lenne az első, aminek megteremtenénk az alapját.

Bárhová is mennénk a Földről, ingatlanra másik bolygón is szükségünk lenne

A pénzcsinálók hívnák elsősorban így, a többség otthonra szeretne lelni. A pénzcsinálók építenék, adnák el vagy adnák bérbe, növelnék tovább így a vagyonukat, ügyesen figyelve arra, hogy ezt a status quo-t semmi se fenyegesse. Az ingatlant pont ezért szeretik a pénzcsinálók, mert az emberek többsége érzelmileg kötődik hozzá, így az ára is érzelmi alapú lehet. Lakni kell valahol, kerül, amibe kerül. Jól látszik, hogy az elmúlt években Magyarországon a pénzcsinálásról és pénzcsinálókról szól(t) az ingatlanpiac. A pénzcsinálók érdeke és akarata érvényesült.

Az ingatlannal általában mindig lehet pénzt keresni, csak nem mindegy milyen gyorsan és mennyit

A pénzcsinálók sem egyformák, vannak a türelmesebbek/kifinomultabbak és a türelmetlenebbek/szerencsevadászok. Az elmúlt években mind a kettő élvezte a fotelben ülve a mozit. El is ismételték sokszor nekünk, hogy a lakásárak iránya egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen – ugyanis ki kommunikálna velünk a médián keresztül, ha nem a pénzcsinálók. A média is a pénzcsinálóké vagy a barátaiké, a támogatóiké – ne felejtsük el. Azt se feledjük, hogy nem ahhoz kell ész, hogy tudjuk a lakásárak nőnek, mert azok mindig nőnek, csak néha nem beszélünk róla.

Az az igazi mágus, aki tudja mikor és hol nőnek nagyon gyorsan és tudja mindezt realizálni is, mert nem csak beszél róla, hanem egyben kockázatot is vállal

A kockázatvállalás önmagában nem pénzcsinálás! Az aktív pénzcsinálók az elmúlt években építettek, vettek, eladtak, kiadtak = kockáztattak Magyarországon. A lakásárak gyorsabban is nőttek minden korábban elképzelt szinttől és továbbra is nőnek, mert ez a pénzcsinálás és ez a pénzcsinálók érdeke.

A pénzcsinálók nézik a fotelből a mozit a pénzcsinálásról

Nem szeretnének csatornát váltani. A pénzcsinálás nem az otthonteremtésről szól, a pénzcsinálónak a lakás nem otthon. Számok, pénz és kockázat. Ennyi. Azokból él és azokból növeli a vagyonát, akiknek az ingatlan otthont jelent, biztonságot, érzéseket, érzelmeket, emlékeket, vágyakat. Azokból csinál pénzt, akinek az ingatlan nem kockázatot jelent, hanem biztonságot. A biztonságért bármit megad az ember. Amire vágyik az ember, azért is bármit megtesz.

Ha az emberből valami ki tudja váltani az irracionalitást, akkor az az ingatlan

A pénzcsinálók meg csak egyre gazdagabbak, egyre csak nőnek a társadalomban a vagyoni különbségek, mert a kisebbség él meg a többségből - uralkodik rajta - máshogyan nem is működhetne ez a képlet. A lakásárak is csak nőnek, mert a kisebbségnek ez a pénzügyi érdeke, a többség meg kiszolgáltatott helyzetben van, gyenge ahhoz, hogy ne fizesse meg mindig mindennek az árát, amit „alattvalóként” mindig megfizet az ember. A pénzcsinálás és a pénzcsinálók alapjaiban véve megtestesítenek mindent, amiért lehet szeretni és nem szeretni az ingatlanpiacot.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Metafizika az ingatlanvilágban

lakáspiac ingatlanpiac újlakáspiac otthon otthonteremtés albérletpiac ingatlan infláció 2019 Magyarország Ingatlanműhely

Hallottunk már olyat, hogy az ingatlanok olcsók? Voltak már arról hírek, hogy az albérletek milyen megfizethetők és milyen jó bérlőnek lenni? Egyáltalán létezik olyan, hogy tökéletes ár a lakáspiacon? Természetesen minden kérdésre nem a válasz. Az ingatlan alaptulajdonsága, hogy az adottságaihoz képest mindig drága. A bérleti díjak esetében is így van ez, mert egy lakóingatlan bérleti díja az ingatlan árától függ, nem a bérlők elvárásától. Ha a vevőknek egyre nagyobb anyagi áldozatvállalás mellett lehet csak vásárolni, akkor a bérlőknek is bérelni.

A lakhatás költségei mindig terhet jelentenek

A múlt lakhatási költségeit értelmezni a jelenben nincs értelme, de gyakran megtesszük. A jelen lakhatási költségeit a jövő lakhatási költségeivel tudnánk értelmesen összehasonlítani, amit viszont ritkán veszünk figyelembe. Ha a lakhatási költségek a jelenben mindig nyomják a vállunkat, akkor miért mindig a lakásáraktól várjuk a lakhatási költségeink megoldását? Miért gondoljuk azt, hogy a múlt lakhatási költségei jönnek el a jövőben? Utópisztikus gondolkodás, mert bár egyáltalán nincsenek jó tapasztalataink a társadalmi és gazdasági utópiákról, ettől még elméletben mindenki olyan szép és tökéletes világban tudna élni.

A valóságban a lakásáraknak az a feladata, hogy egy ingatlant minél megfizethetetlenebbé tegye

Egy ingatlan minél megfizethetőbb, az annál kevesebbet ér. A megfizethető ebben az esetben is azt jelenti, hogy minél több ember meg tudja azt vásárolni, de nem azt, hogy mindenki. A világ ingatlanpiacának mozgatórugója tud lenni a drágulás, a felértékelődés, amikor a gyakorlatban nem történik más, mint az ingatlanok egyre megfizethetetlenebbé válnak. Egyre szűkül a piacképes kereslet és közben egyre jobban nő az ingatlan ára – amit hallva, legyintünk, hogy milyen nagy ostobaság már. 

Aki még hisz abban az utópiában, hogy az ingatlanpiacon az árak a kereslet növekedése miatt nőnek, az alapjaiban nincs tisztában az ingatlanpiacok határokon átívelő, nemzetiségtől, bőrszíntől, vallástól és mindenféle politikai berendezkedéstől független globális tulajdonságával.

Az ingatlanpiacok mérete minden országban relatíve kicsi az országok méretéhez képest. Ez Magyarországon azt jelenti, hogy nem 10 millió magyar lakáspiaca a magyar lakáspiac. Nemcsak azért, mert már nem vagyunk 2010 óta 10 millióan. A lakáspiac természeténél fogva diszkriminatív, ez adja az ingatlan árát és értékét. Ez egy igen erős negatív diszkrimináció, ami a folyamatos megfizethetetlenséget fenntartja az országok lakáspiacán. Ez igen erős belső folyamatokat is jelent. Ezek a belső folyamtok külső tényezők hatására alig, vagy egyáltalán nem befolyásolhatók, de mi rendre azt gondoljuk, hogy egy ország lakáspiaca külső hatásokkal könnyen irányítható.

A lakáspiacnak nem a megfizethetetlen árak az alapvető problémája, hanem az, hogy félreértjük és félremagyarázzuk

Szinte kivétel nélkül külső tényezőkkel magyarázzuk a lakáspiaci folyamatokat, teljesen elfeledkezve, hogy a lakáspiac elég önműködő, önjáró, örökmozgó, öntörvényű világ. A lakáspiac belső folyamatainak nem ismerete, ezen folyamtok nem helyénvaló kezelése ingatlanos vállalkozások kudarcát jelentheti, de még az állam is csúfos kudarcot vallhat. Alapvető lakáspiaci folyamat, hogy a kereslet és a kínálat, tehát az eladó lakások száma és a vevők száma mögött vannak minőségbeli különbségek is. Egyszerűen állandóan változik az eladó lakások és a vásárlók összetétele is. Nem azt árulják, amit keresnek és nem azt keresik, amit árulnak. Az eladó lakásokat és a vevőket sem kilóra vagy darabra mérjük, de gyakran így gondolkodunk róluk.

Nem is tudjuk felfogni micsoda jelentősége van annak, amikor a kínálatban az állandóan változó eladó lakások egy része egyre távolabb kerül az állandóan változó vevői igényektől

Az elég egyértelmű, hogy hiába nő a kínálat ott, ahol a vevők száma fogy. A növekvő kínálatnak van vevővonzó képessége, de nem változtatja meg a vevők döntését, ha ők már eldöntötték, hogy máshol vásárolnak. A kínálat nem a kereslethez igazodik földrajzilag és minőségileg sem, a vevők ezért általában nagyobb vásárlási idővel számolnak, mint az eladók eladási idővel. Ez az állandó piaci egyensúlytalanság a kereslet és kínálat összetételének változása mellett hol enyhe, hol súlyosabb következményekkel járhat, beleértve akár egy hirtelen áremelkedést is rövidebb távon.

Az már kevésbé ismert magyar lakáspiaci jelenség, hogy szinte minden 2000-es években épített lakást újnak nevezünk. Ez egyébként azért van, mert igen nagy különbség van a korábbi évtizedekben épített lakóingatlanokhoz képest. Ezek a lakások idővel egyre nagyobb számban jelennek meg használt lakásként a kínálatban, ésszerű alternatívát kínálva az aktuális új építésű lakásoknak. Olyan nagy különbség ugyanis nincs már a 2000-es években épített lakóingatlanok között, amiért komoly versenytársat jelentenek az újlakáspiacnak. Az újlakáspiac eleve egy kicsi piac, a 2000-es években épült lakások száma évről évre csak nő, növelve így az ilyen lakások számát a használt lakások piacán. Az újlakáspiac kínálata ezzel a lakáspiaci folyamattal egyelőre nem számol kockázatként.

A kizárólag új építésű ingatlant lehet pozitívan diszkriminálni, de annyira sosem lehetséges, hogy ez alapjaiban befolyásolja a használt ingatlanok jobb ár/érték arányát a teljesen új építésű ingatlanokhoz képest. A jelenlegi újlakáspiac már érzi ennek a belső folyamatnak a hatását, ahol nagy felelőtlenség azzal takarózni, hogy a vevőket az új építésű lakások áfája (de)motiválja. A vevőket Magyarországon sohasem érdekelte mennyi az új építésű lakások áfája. A jó ár/érték arány a lakáspiacon viszont legalább annyira fix belső mozgatóerő, mint a megfizethetetlenség állandó piaci környezete - ahol az árnövekedés szintén örök elvárás.

Az ingatlanárak növekedésében akkor is hiszünk, amikor az árak megfizethetőségéről álmodozunk

A lakáspiac belső folyamatairól összeségében elmondható, hogy nem ellenséggé teszi a vevőket és az eladókat, hanem érdekközösségbe kovácsolja őket. Az állandó megfizethetetlenség és lakásárnövekedés miatt vannak eladók és vevők és van ára, illetve értéke az ingatlannak. A használt ingatlanok állandó jó ár/érték aránya az eladók és vevők közös érdeke az új építésű ingatlanokkal szembe, amiért a használt ingatlanok piaci dominanciája külső tényezőkkel nem befolyásolható.

Nemcsak azért akarunk ingatlant, hogy legyen otthonunk, hanem azért is, mert tudjuk egyre többet fog érni idővel. Ez az emberi vágy az állandó megfizethetetlenség hajtóereje. Álmainkban, vágyainkban szeretnénk nem piaci alapon ingatlanhoz jutni, de értékesíteni már mindenképpen piaci alapon kívánjuk. Minél olcsóbban szeretnénk hozzájutni - lehetőleg "ingyen" - viszont ha már a miénk, akkor a lehető legdrágábban akarjuk eladni. Utópisztikus gondolatok, amikre vannak ilyen és olyan nemzetközi és hazai példák is, amik mindig lázban tarthatnak minket, okod adhatnak az álmodozásra.

A lakásárak növekedése gazdasági értelemben az infláció csoportjába tartoznak, de ez a mai napig nem elfogadott

A gazdaságot is sok olyan belső tényező mozgatja, aminek egyetlen célja az áremelkedés. Mindennek csak nő az ára idővel. Pénzromlásnak nevezik az inflációt, amikor egyre több pénzt kell fizetni ugyan azért. Mennyibe kerül most egy kiló vöröshagyma? 500 forint körül? A lakásárak lehet nem is nőttek annyit, mint a hagyma ára az elmúlt években. A vöröshagyma árnövekedése infláció, ahogy a lakásárak emelkedése is pénzromlás, viszont mi Magyarországon egyáltalán nem tekintjük annak. Azért nem, mert ingatlantulajdonosként úgy tűnhet az ingatlan árnövekedése bevételt jelent a számunkra, nem plusz költséget. Vevőként már nem ilyen egyértelmű a helyzet, bérlőként meg pláne.

Bár hangsúlyozzuk, hogy az árakat nem a vevők és a bérlők határozzák meg a magyar lakáspiacon, de ők fizetik meg a folyamatosan változó árakat

A rugalmatlan magyar lakáspiac szintén egy fontos belső tulajdonság, kívülről nem befolyásolja semmi sem. Ilyen környezetben a külső tényezők hatását nem szabadna túlértékelni, de sajnos igen gyakran túlértékeljük.

Különleges lakáspiaci tulajdonság például az is, hogy a vevőket elsősorban az otthonteremtés motiválja. Az ettől eltérő célok mindig kisebbségben vannak a lakáspiacon, nagyon nagy kisebbségben.

Ez nemcsak Magyarországon igaz. Más államokhoz hasonlóan, a magyar állam is az otthonteremtés támogatásával tud hatni a lakáspiac belső folyamataira, de nem tudja azokat megváltoztani. Ilyen belső folyamat az, hogy a már megszületett gyerekeknek van valódi hatása a lakáspiacon. Minden olyan állami támogatás, ami már a megszületett gyerek után jár, az mérhető hatással bír, addig sajnos az otthonteremtési támogatást új gyerek vállalásához kötni már szembemegy a lakáspiac belső folyamataival.

A szülőket lehet értékelni a lakáspiacon is, de nem lehet az otthonteremtés döntése és a gyerekvállalás döntése közé egyenlőségjelet tenni

Ez egy nagyon markáns külső tényező, nyomás a lakáspiacon, irreális elvárás, anélkül, hogy tisztában lennénk a lakáspiac belső folyamataival. Mégis ilyen és ehhez hasonló külső tényezőket tudunk túlértékelni, amik nem az otthonteremtést szolgálják, hanem valami teljesen mást. A lakáspiacra alig hatnak a nem otthonteremtési céllal érkező vásárlók. A számuk annyira kevés a magyar lakáspiac egészét nézve, ennek ellenére az átlagosnál kicsit nagyobb megjelenésük csodavárást indít el ( = például azért, mert nagyobb kockázatot is vállalnak és olyat is és annyiért is megvesznek, amit és amennyiért más nem), az átlagosnál alacsonyabb számuk viszont már lakáspiaci katasztrófának van kommunikálva ( = pontosan azért, mert a rosszabb ár/érték arányú ingatlanok értékesítése megállhat). Az ok elég prózai. A lakáspiaci híreket általában ingatlanos vállalkozások jegyzik, akik az átlagosnál viszont jóval inkább függnek a nem otthonteremtési céllal vásárlóktól.

De ami gondot jelent az ingatlanos vállalkozásoknak, még nem feltétlenül jelent bajt a lakáspiacon

Kezeljük erős fenntartásokkal, amikor ingatlanos vállalkozások vagy vállalkozók kongatják a vészharangot. Az ő kínálatuk tele van mindenféle rossz ár/érték arányú és a gyakorlatban szinte eladhatatlan ingatlannal, annál az egyszerű oknál fogva, hogy ilyen eladó lakások tulajdonosai kérik inkább a segítségüket.

Az is egy megváltoztathatatlan belső lakáspiaci folyamat, hogy az ingatlan önmagát adja el, nem az eladó vagy egy ingatlanos. Közben az is igaz, hogy nem minden eladható csak azért, mert árulják. Egy vevő sem fog csak azért vásárolni azonnal, mert eldöntötte, hogy vásárol. Ha nem találja, amit keres, akkor kivárja és keresi azt az eladó lakást, amit végül megvehet. Vevőnek lenni mindig kompromisszumokkal jár, de van amiben egy vevő sem köt kompromisszumot. Ezek mind olyan belső folyamatok, amik állandóan jelen vannak a lakáspiacon, de nem mindig egyformán érzékeljük őket vagy vesszük komolyan.

Kép: Ingatlanmúhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A racionális vevők alkalmazkodóképessége

lakásárak lakáspiac újlakáspiac ingatlan 2019 Magyarország Ingatlanműhely

Talán 2019 lesz az első év, amikor komolyan vesszük, hogy a magyar nagyvárosok lakáspiacától egyre jobban elfordulnak a vevők. 2016 óta tart a folyamat, gyakorlatilag úgy, hogy eddig a kutyát sem érdekelte. Csak azért, mert a lakásárak növekedését akár Budapesten, akár a megyeszékhelyeken azzal magyarázták a „szakértők”, hogy a kereslet hajtja őket. Magyarországon a lakásárakat a kínálat határozza meg általában. A rugalmatlan magyar lakáspiacról  már beszéltünk, ahol egyetlen egy kivételt találtunk, a községek és falvak lakáspiacát. Nem meglepő, hogy a kereslet ebbe az irányba indult el 2016-tól kezdve. A városi vagányok meg nagy mellénnyel nyomták a sódert, hogy lakáspiaci boom így, lakáspiaci boom úgy, dübörög a lakáspiac, minden a legnagyobb rendben.

Időközben viszont olyan lakáspiaci helyzet alakult ki, amiről tudni lehet, hogy nyomás alá helyezi nagyvárosokból élő ingatlanpiaci szereplőket

Nyomás alatt egyesek jobban, mások rosszabbul teljesítenek. A laikus azt gondolná, hogy ahol nincs elég vevő, ott ezt a lakásárak fejezik ki leghamarabb. Az elmélet és a gyakorlat itt sem találkozik. Az sem segíti a helyzet jobb megértését, hogy az elmúlt években letagadták ezt a jelenséget, erős keresletről beszéltek, ami bármit és bármi áron képes megvásárolni. Új építésű lakások hiányáról álmodoztak, amikor antiurbanizációs folyamatok zajlanak Magyarországon. Meg befektetői rohamról terjesztettek pletykákat, amikor Magyarország és a magyar társadalom nem az a befektető fajta. Van egy szűk réteg, de nem ők mozgatják a lakáspiacot és sosem ők mozgatták. Kb. olyanok a lakásbefektetők, mint a diákbérlők: jóval kevesebben vannak a valóságban, mint elméletben, de ettől még hihető, hogy minden tőlük függ.

„Lehetünk sikeres értékesítők, befektetők, fejlesztők a lakáspiacon igazmondás nélkül. Ezért a legnehezebb megtanulni igazat mondani a szereplőknek = nincsenek rákényszerítve...egyelőre.”

írtuk még egy 2016. december 30-i Facebook jegyzetünk alá. 2019-ben már ez a mondat értelmet nyer. A piaci szereplők egyre jobban rá vannak kényszerülve, hogy igazat mondjanak, már ha képesek rá. Az elmúlt éveket végig hazudták. Változtatott volna valamit, ha igazat mondanak? Sosem tudjuk meg.

A lakásárakat nem a vevők fűtötték vagy fűtik, hanem a piaci szereplők nagyon optimista szavaitól megrészegült kínálat, ami pont úgy igaz a nagyvárosi használt lakások tulajdonosaira, mint az új társasházak fejlesztőire.

Az alacsonyabb árú lakások erős hatása a KSH lakásárakat vizsgáló indexeiben nemcsak azt jelenti, hogy a városokban a garzonok és a panellakások iránt van olyan kereslet ( Megjegyzés: Ez a két legolcsóbb nagyvárosi lakóingatlan típus), hogy nem kell az értékesítésükhöz ingatlanközvetítő segítségét igénybe venni. Ez sokkal inkább jelenti azt, hogy az alacsonyabban árazott területekre helyeződik át az adásvételi piac 2016-tól kezdve évről évre egyre jobban. 2019-ben pedig jóval látványosabban, mint előtte bármikor. A teljes árváltozás – használt és új lakások esetében is - 2014 óta most először mutat alacsonyabb szintet 2019 első negyedévében, mint 2018 hasonló időszakában. Nem történt még ilyen, a számok nem is véglegesek. Kíváncsiak is vagyunk, hogy mennyire fog ez változni később.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac ingatlan 2019 Magyarország Ingatlanműhely
A lakáspiacon jelenleg még csak a vevők gondolkodnak, az eladók vakon hisznek az álmaikban

Történjen bármi is, nagyon nagy csoda kellene ahhoz, hogy ne azt a jelenséget támassza alá, amikor a vevők a kisvárosok és falvak, illetve községek lakáspiacain aktivizálódnak, mindeközben viszont a nagyvárosok piacán egyre passzívabbak.

2019 sem a nagyvárosi lakáspiac éve lesz, amiről már évek óta folyamatosan beszélünk, csak azt hiszik, hogy valami tudatmódosító pszichoaktív szert szedünk. A valóságnál nincs keményebb drog! Ha valaki a valóság függőségében él, az legalább olyan abszurd azoknak, akik álmokat kergetnek. Az újlakáspiacon 2018-ban érezhetően és láthatóan megjelentek a nagyvárosi, köztük a budapesti társasházi lakások árai. 2017-hez képest nagyon szembetűnő a grafikon kilengése. 2019-ben a nagyvárosi új építés társasházi lakások árait tovább fűtheti a hazudozás és az ezzel együtt járó spekuláció vagy hűtheti az igazmondás. Az utóbbira nagyon kevés esély van, mert a lakásfejlesztők a legnagyobb hirdetők a lakáspiacon, így a pénzük többet ér másoknak, mint az őszinteségük.

A lakásárak változásában is látjuk, hogy 2016-tól kezdve a használt lakások árváltozása egy U-alakot vesz fel. A 2019 I. negyedéves adat ne tévesszen meg minket. Még csodálkozunk is, hogy nem tálalta senki sem szenzációként.

Egy ével ezelőtt a KSH már közölt egy hasonlóan megtévesztő adatot, vagyis statisztikai paradoxont, amivel részletesen foglalkoztunk. Biztosan nem ennyivel nőttek az árak, ezt szögezzük le gyorsan. A tavalyi 12,3%-os I. negyedéves adat „már csak” 7,7%-on áll, mert az egész 2018-as év lezárásig az adat nem fix/végleges.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac ingatlan 2019 Magyarország Ingatlanműhely
Nem 13,4%-kal nőttek a használtak lakások árai 2019 I. negyedévében!

Idén, az eddig mért "13,4%-os használt lakások árváltozása" igen erős adat, jól mutatja, hogy mennyire igaz az a feltételezés, hogy „ahol lakásokat adnak el, ott biztosan nőnek a lakásárak”

Akár több, akár kevesebb lakást adnak el az adott településen, a lakásárak mindentől függetlenül egyelőre csak nőnek Magyarországon. Ez azért még véletlenül se tévesszen meg senkit. Továbbra sem mindegy hol és mit akarunk eladni. A vevők nem a KSH információi alapján döntenek, de a KSH viszont utólag a vevők döntéseit méri. A KSH szerint a vevőknek egyre többe kerül a lakásügyeik intézése. De ott vásárolnak elsősorban, ahol az árak emelkedése ellenére a pénzük a legtöbbet éri és nem ott, ahol a lakásárak a leggyorsabban nőnek. Ezt a lakáspiaci jelenséget nyugodtan hívhatjuk a racionális vevők alkalmazdóképességének is.

Kép: Ingatlanműhely

Forrás: ksh.hu , Frissítve: 2019. június 28.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Az ingyen pénz családbarát?

kritika családpolitika lakáspolitika államadósság népesedés demográfia családbarát ingatlan 2019 Magyarország Ingatlanműhely

Ha valamiben hiszünk, annak minden arcában bízunk. Ilyen az állami pénzosztás, az ingyen pénz, a vissza nem térítendő támogatás, a kamattámogatás, bármi, amit ajándékba ad az állam, mert megérdemeljük, az jár nekünk. Olyan nincs, hogy ez rossz lehet, káros, kockázatos és egyenesen kizárt, hogy veszélyes lenne. Ha az állam ad, az csak jó. Aki ezt megkérdőjelezi az alávaló gazember, de tutira csak egy irigy és megkeseredett senkiházi, akinek arról is van véleménye, amihez semmi köze sincs és olyanba is beledugja az orrát, amiből kimarad. Olyan ember lehet, akinek a véleményére nem vagyunk kíváncsiak és nem érdekel, amit mond, mert szerintünk mindig téved, semmiben sem sincs igaza, de úgy állítja be, mintha tévedhetetlen lenne, ő mindent jobban tudna nálunk.

De most nézzük meg mi történik általánosságban akkor, amikor az állam szórja a pénzt.

Hatékonyak-e Magyarországon az állami vállalatok és szolgáltatások?

Mi történik azokkal a piaci szereplőkkel, amik államfüggők lesznek, mert csak állami megrendelésekből élnek? Mi történik ott, ahol az állami támogatás jelentős? Milyen szavak jutnak eszünkbe az ilyen helyzetekről. Pazarlás, mert minden számlát kifizet az állam, amit benyújtanak neki. Az állam az egyetlen szereplő, akinél a munkadíj a végtelenségig növelhető, mindenért annyit fizet, amennyit kérnek érte. Eszünkbe jut erről az is, hogy mennyi felesleges dologra költ túl sokat az állam, és hogy mennyi másra költhetné el jobban.

Pazarlás, felesleges pénzköltés után jön azonnal, hogy ez mennyire nem hatékony. A pénzt nagyon könnyű rosszul elkölteni. Építenek valamit rossz minőségben, nagyon drágán, ami gyorsan avul, romlik az állapota és sokat kell költeni a karbantartására is. Ismerős a helyzet? Láttunk már ilyet. Az építőiparunk minősége kritikán aluli. A szakma tudja, hogy a 80-as évek színvonalán képesek dolgozni, de mi a 21. század igényei szerint használnánk ezeket. Ha valami komoly munkára van szükség, akkor importálni kell a technológiát és a hozzáértést is, nem beszélve a minőségi építőanyagokról. Emiatt sok felújítás után néhány évvel minden új felújításért ordít szerte az országban. Az állam kényelmessé tud tenni bárkit, akit kitöm, mert nem számít a minőség, nincs szükség valódi fejlődésre, versenyképességre, még piaci versenyre sem. Az ilyen elkényeztetett szereplőknek csak az a fontos, hogy az állam utaljon, fizesse a számlákat, semmi más nem számít.

Az állami szolgáltatásokban is érezhetjük ezt a bőrünkön. Ömlik bele a pénz, de azt rosszul költik el és a végeredményről, ha ki is derül, hogy nem jó, azt a pénzhiányra fogják. Magyarországon nincs az a pénz, amit az állam ne tudna elkölteni valamire és nem derülne ki róla, hogy csak pénznyelő az egész, egy feneketlen kút. Magyarországon nem a pénz kevés, hanem a rendszer fejőstehénnek nézi csak az államot, nem tekinti partnernek.

Ma még azt is hallani, hogy nem baj, ha rosszul is szórja az állam pénzt, de legalább ennek nincsenek olyan következményei, mint magas költségvetési hiány vagy növekvő államadósság

A költségvetési hiányt jól tudjuk kezelni az EU támogatásokból, igazán jól jön az állami pénzszóráshoz. Köszönjük EU! Azért jobban örülnénk, ha az állam képes lenne megtakarítani és inkább azt élné meg gazdasági csodának. A magyar állam még soha nem volt képes erre, egyszer sem. Mindig többet költ, mint amennyi a bevétele, ezért az államadósság csak nő és nő, megállíthatatlanul nő.

Az államadósság viszont nő, már hogyne nőne. Egyre több az egy magyarra jutó államadósság. Ha így számolnánk és nem GDP arányosan, akkor nem tennénk olyan felelőtlen kijelentést, hogy az államadósság csökken.

Azt látjuk, hogy az állami pénzszórásnak igenis van ára. Az az ára, hogy továbbra is adósítjuk el az unokáinkat is. Az állami költekezésnek ezért nem lenne szabad pazarlónak és felelőtlennek lenni, hanem hatékonynak, nem pedig versenyképességet rontónak.

Azt tudjuk és látjuk, hogy öregszünk és fogyunk, ami eleve növeli minden magyar állampolgár vállán a rájutó államadósság nagyságát, már ha fizet adót Magyarországon valamilyen formában, mert nem minden magyar állampolgár egyben adófizető is. Ha az állam ezt évről évre növeli is, azt meg fogjuk érezni előbb vagy utóbb. Már beszéltünk arról, hogy az államadósság körül forog minden állam politikája. Ez Magyarországon is így van.

Az állam adósságcsapdában van. Csak úgy tud szimpatikus és jó lenni hozzánk, ha pazarol és szórja a pénzt, miközben eladósítja az állampolgárait. Az állam nem visszafizeti az adósságát, hanem egyre inkább csak növeli. Ha gyorsabban nőnek a bevételei, mint az adóssága, akkor azt gazdasági csodának éli meg és annak kommunikálja.

kritika családpolitika lakáspolitika államadósság népesedés demográfia családbarát ingatlan 2019 Magyarország Ingatlanműhely
Képmutatás az államadósság csökkenéséről beszélni Magyarországon

Mintha mi úgy adósodnánk el, hogy nem visszafizetnénk a hiteleinket és kölcsöneinket, hanem újabbakat és újabbakat vennénk fel, csak azért, mert nő a fizetésünk. Szeretnénk így élni? Mit gondolunk arról, aki így él?

Az államadósság növelése egy olyan adósság, amit akaratunk ellenére tesznek a nyakunkba. Nem választjuk, de nekünk kell visszafizetni, a gyerekeinknek, az unokáinknak és így tovább. Az állami népesedési politika végső soron inkább arról szól, hogy a jövő adósrabszolgáit kell megteremteni.

Az államok egyelőre el sem tudják képzelni milyen az az élet, amikor valóban csökkentik az állampolgáraik vállát nyomó államadósságot és nem növelik. Az államok kényszerhelyzetben vannak, köztük a magyar állam is.

Egyre kevesebb embernek egyre nagyobb jólétben és egyre nagyobb terhet cipelve a vállán kellene élni, de valószínűleg ez a képlet is korlátos valahol. Az aktívak mellett az inaktívak vállára is terhet kell majd az államnak tenni.

Na most az állam azt nevezi család- és lakáspolitikának, amikor azt szeretné, hogy azért vállaljunk több gyereket és legyen demográfiai fordulat, hogy ne kelljen neki megváltoznia, minden maradjon úgy, ahogy most van = Az állam hadd növelje a végtelenségig az államadósságot és terheljen vele minden állampolgárt, még azt is, aki meg sem született.

Tényleg van pénz mindenre? Tényleg mindent megtehet az állam? Tényleg következmények nélküli országban élünk? Az államadósságunk mértékét és állandó növekedését látva egyértelmű nem a válasz.

Ettől mi még hihetünk abban, hogy ha az állam ad az jó, a gondoskodó állam minden arcában bízhatunk. A jövő generációja fizeti meg a korábbi generációk tévedéseinek az árát. Milyen családbarát társadalom az olyan, ami a gyerekei bőrét viszi a vásárra? Már tudjuk, egy elöregedő, fogyó, a jövőjét is felélő társadalom, ha ezáltal a jelen egy kicsit is elviselhetőbb. Ha az állami pénzszórás minden területen alig több pénzégetésnél, miért pont a család- és lakáspolitika lenne kivétel? Tényleg, miért?

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Albérletellenesség Magyarországon

albérletpiac lakáspiac ingatlanmarketing ingatlan 2019 Magyarország Ingatlanműhely

Ha nyár, akkor albérlet vagy mégsem? Az utóbbi időben a lakásvásárlás uralja a lakáspiaci híreket. Az albérlet inkább „hozamként” jelenik meg a lakásvásárlókat célzó marketing anyagokban. Azt ugyanis nem szabad elfelejtenünk, hogy a lakáspiaci hírek 99%-a, igen, annyi, ha nem több, reklám. A lakásvásárlásban van az üzlet, ezért reklámozzák azt. Az albérlet nem üzlet az ingatlanközvetítőknek, a hirdetési oldalaknak sem, mert minimális bevételük származik belőle. Nekik az adásvételek piaca a fő célpont, az a fejőstehén. A reklámok meg pénzbe kerülnek, még sokszor azért is így vagy úgy, de fizetni kell, hogy terjesszék is. Szóval, ha már annyi energiát befektetnek a lakások adásvételéből élők, akkor inkább abba fognak pénzt tolni, ami pénzt hoz nekik a konyhára.

A lakásvásárlás és a lakásbérlés ezért előre eldöntött kérdések a magyar közbeszédben

A bérlés sohasem jöhet ki jól ebből a történetből. Megkockáztatjuk, hogy a hirdetőknek még nem is céljuk, hogy az albérletpiac fejlődjön, valóban komolyabb szerephez juthasson Magyarországon. Legyen csak inkább az a fekete bárány, ahol minden bérbeadó kapzsi, utálatos, adócsaló, ostoba, bérlősanyargató. Meneküljön az albérletpiacról mindenki, aki csak tud, mert nincs ott semmi látnivaló. Túl drága, túl nagyok benne a kompromisszumok és hosszútávon tervezhetetlen.

Persze, ha azokat a nehéz helyzetű honfitársainkat kell megszólítani, akiknek mindig van annyi fölösleges pénzük, hogy gyötri őket az álmatlanság és a készpénz tartásának a rémálma, akkor nekik az albérletpiacot is fejőstehénnek kell reklámozni.

Micsoda dráma, hogy hová tegyék ezek a szegény magyarok – mert elsősorban magyarok gondolkodnak magyar lakásokban, még Budapesten is – a tízmillióikat, nem ülhetnek rajta vagy alhatnak vele, a bankban sem porosodhat. Kész katasztrófa számukra, hogy ha azok a milliók nincsenek „befektetve”.

A reklámszakemberek bajban is vannak, hogyan lehet egy fenékkel ezt a két lovat megülni. Egyik ló a vegyen mindenki még egy lakást, mert az albérlet szó úgy értelmetlen elméletben, mint a gyakorlatban. Bérlők csak a lúzerek akarnak lenni, akik élvezik, ha az ördöggel cimboráló bérbeadók játékszerei lehetnek. A győztesek a lakástulajdonosok, szögezik le a gyengébbek kedvéért is.

A másik ló ( = az igazi paripa) szerint viszont azért jó lakást birtokolni, mert lakhatunk benne mi vagy a pénzünk. Mindegy melyik eset áll fenn, a lakással csak pénzt kereshetünk. Ha felmegy az ára, azért járunk jól, ha közben még ki is adjuk, akkor meg azért is. Ha az állam még pénzt is ad erre, akkor meg az az igazi lúzerség, ha ezt nem használjuk ki.

A lakástulajdon maga a főnyeremény, reklámozzák éjjel-nappal

A lakásvásárlást reklámozók érdekcsoportja állami hátszéllel, jó kapcsolatot ápolva, hazafias, nemzeti, magyar. A magyar nem bérlő. A magyar nem lakik albérletben. A magyar az lakástulajdonosnak lett teremtve! Pedig a magán bérlakásoknak van értelme elméletileg és gyakorlatilag is. De ilyen állami és üzleti környezetben, ilyen érdekellentétek mentén, ilyen komoly előítéletekkel szemben, az üzleti alapú albérletekről valódi vitát folytatni nem lehet.

Az nem lehet konstruktív vita alapja, hogy jön az egyszeri ingatlanos, aki már ott is azonnal 100%-os állami bérlakásrendszert akar, mert szerinte a magántulajdon nem alkalmas erre.

Mindjárt vissza is repülhetünk az időben, ahol egyszer ezt már kipróbálták nagyban és nem jött be.

Az üzleti alapú és állami bérlakásrendszer nem vagy-vagy kapcsolatban áll egymással, szögezzük le mi is a gyengébbek kedvéért, mert a reklámszakemberek a lakáspiacról szóló közbeszédet is egybitessé teszik a saját kedvükért. A mi kedvünkért és a mi érdekünkben meg nyomják tovább, hogy aki magyar lakást vesz, mert az adásvételi szerződések nemzeti színűek, de a bérleti szerződéseket a „bérlők vérével” írják.

Az albérletpiacunk ezért is olyan amilyen, egyszerűen rossz a marketingje

A marketing meg már a 20. század olyan gyilkos eszköze lett, amivel a 21. században is bármiről el lehet hitetni, hogy egy csoda vagy azt, hogy tűzrevaló. A lakáspiacon az albérletpiac egyfajta karaktergyilkosság áldozata lett, amit az állam sem bán, meg a hirdetők sem.

Azok már sopánkodhatnak, akik még mindig számítanak a bérleti díjakra is, mert azért is vettek lakást, a reklámok hatására. De arról nincs reklám, hogy a bérbeadás esélyeit miként és hogyan csökkentik a hirdetők ellenkampányai, kvázi albérletpiacot lejárató hirdetései, az albérletellenes agitáció. Az albérletpiacnak semmilyen érdekszervezete nincs, nincs senki, aki megvédje, vagy kiálljon mellette. Ha lenne sem biztos, hogy szóhoz jutna, mert az albérletpiac a magyar lakáspiac prostituáltja!

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A félreértett ingatlanlufi

lakáspiac lakáshitelezés családpolitika lakáspolitika demográfia eurostat ingatlan 2019 EU Magyarország Ingatlanműhely

Azt tudjuk, hogy mennyi gyerek születik a lakáspiac állami stimulálása után, de azt nem tudjuk, hogy mennyi nem születik meg pont emiatt. Lakáspiaci befolyásolástól demográfiai fordulatot várni szakmailag és minden értelemben több, mint egyszerű kockázatvállalás. Nézzük meg sorban, hogy mit tudhatunk eddig olyan nyilvánvaló lakáspiaci jelenségekről, amit mindnyájan megéltünk, de lehet, közben annyira nem is tudatosult bennünk.

Annyit biztosan tudunk, hogy 2014 után a költségek nőttek meg a lakáspiacon

A lakásárak, az építőanyagok, a telkek ára, egy ház építése, egy lakás felújítása, különböző szakmunkák ára mind elszálltak. A lakáspiacon a kereslet el is maradt a várttól. Hiába a sok mellébeszélés, kevesebb családi ház épül, kevesebb társasház épül, kevesebb a felújítás és kevesebb lakást adnak-vesznek, mint azokban az időkben, amihez az elmúlt éveket, vagy akár a jelent hasonlítani szokás.

Mindezekhez még az is hozzátartozik, hogy kevesebb gyereket vállalnak statisztikai bűvésztrükkökkel, és úgy teljesen valóságosan és kézzel foghatóan is.

A jelenlegi lakáspiaci jelenséget nevezhetjük minden értelemben egy lufinak, mert a jelen (kvázi szülők) és a jövő (a gyerekek) vásárlói negatív válaszokat adnak a lakáspiac impulzusaira.

lakáspiac lakáshitelezés családpolitika lakáspolitika demográfia eurostat ingatlan 2019 EU Magyarország Ingatlanműhely
Európa ingatlanpiacát a metropoliszok határozzák meg és az urbanizáció

Ezt az egyensúlytalanságot, lakáspiaci feszültségeket az állam is érzékeli, amit az általa vezérelt hitelezés, az eladósodás ösztönzésével kíván enyhíteni

Bár tisztában lehet a modern világ azon tapasztalatával, hogy egy társadalom minél inkább el van adósodva, ott egyre inkább csökken a gyerekvállalási hajlandóság. Ezért próbálja meg a hitelterheket a vállalt gyerekek számának növelésével csökkenteni. Bizonyos összegű hitelelengedés például, vagy egy állami „gyorskölcsön” vissza nem térítendő (= ajándék) is lehet, ha három vagy több „új” gyereket vállalunk.

Amit az állam ad pénzt, a piac beépíti valamilyen módon. Ha nem a lakásárakban, telekárakban, akkor megjelenik az építőanyagokban és munkadíjakban. 

lakáspiac lakáshitelezés családpolitika lakáspolitika demográfia eurostat ingatlan 2019 EU Magyarország Ingatlanműhely
A gyerek nélküli háztartások az ingatlanpiacon máshogyan viselkednek, mint a gyereket vállalók

Az ingatlanlufit az állam egyelőre tovább fújja

Amiben talán még az a legérdekesebb, hogy 2008-ban nem volt ingatlanlufi Magyarországon. 2004-2008 között az ingatlanárak alig változtak, a lakbérekkel sem történt szinte semmi. Sokkal nagyobb élet volt az ingatlanpiacon, nem volt gond a telekárakkal, az építőanyagokkal, a munkaerővel vagy a munkaerőköltséggel. A lakáspiac úgy tűnt egyensúlyban van, mert a hatalmas kínálat hatalmas kereslettel találkozott. Mondhatnánk úgy is, hogy nem panaszkodott senki, nem kiabált állami segítségért, nem siránkoztak a lakásáfa miatt és még sorolhatnánk. A piac működött.

A méreg akkor a devizahitelezés volt. A devizahitelezés viszont nem a lakásárakat, a lakbéreket, a telekárakat, az építőanyagok árát, a felújítási költségeket, a szakmunka árát mérgezte vagy fűtötte. Nagyon különleges ebbe, így utólag belegondolni, kimondani és leírni. Akkor hitellufi volt Magyarországon, ami mögött pont úgy ott állt teljes vállszélességgel az akkori MNB, az akkori állam, az akkori pénzügyi és üzleti élet is. Azt se felejtsük el, hogy a devizahitelezés „torz”szülöttje az úgynevezett pénzügyi tanácsadás, a hitelközvetítés is. Sok „mai öreg róka”, a devizahitelezésből szedte meg magát és „ma is osztja az észt”.

lakáspiac lakáshitelezés családpolitika lakáspolitika demográfia eurostat ingatlan 2019 EU Magyarország Ingatlanműhely
A metropoliszok és az urbanizációs hatások Európa ingatlanpiacán egyelőre erősebbek, mint a demográfia negatív folyamatai - de ez nem igaz Magyarországra

A mai lakáspiacon pont az államtól félnek a legkevésbé a szereplők , hangsúlyozva újra és újra, hogy az (állami) hitelezés milyen egészséges és biztonságos

Családpolitika és lakáspolitika néven az állam a demográfiai cél érdekében tehet egyelőre bármit, ingatlanlufi lesz belőle.

Az ingatlanlufi nem egyenlő a lakásárak egészségtelen szintjével, az annál sokkal több és pont ez benne a valódi kockázat.

Az európai demográfiai folyamatokat elnézve a magyar helyzet nem kirívó. A gyerek nélküli háztartások száma döntő. A gyereket vállaló háztartások között pedig (sors)döntő az 1 gyerekes család. Az állam a gyereket vállaló háztartások miatt vállalhatja az ingatlanlufi minden kockázatát. Jelenleg azt hiheti, hogy kézben tartja a folyamatokat a bankokon keresztül, beleértve az MNB-t is.

Az egyébként a magyar lakáspiacról tudható, hogy a gyerekeknek nagyon nagy hatása van rá

A gyerekvállalás önmagában növeli a lakásigényeket, ami a vásárláson, építésen és felújításon keresztül megjelenik a piacon. A gyerek miatt inkább döntenek a szülők több lakás vásárlásán, takarékoskodnak a gyereknek lakás(ok)ra. Akinek van gyereke, sokkal nagyobb eséllyel lesz lakásfelhalmozó Magyarországon. Ez igaz a nagyszülőkre is. Akinek unokája van, az inkább lesz lakásvásárló vagy segíti az unoka lakáshoz jutását (feltéve, ha itt születik és él).

Ha tehát nem születnek gyerekek, az sokkal nagyobb hatással bír a lakáspiacon, azon kívül is, hogy a kevesebb gyerek eleve kevesebb lakásvásárlót jelent a jövőben. Sokkal kevesebb adásvétel történhet, mert egy gyerek meg nem születése, nem egy adásvétellel, építéssel, felújítással csökkenti a lakáspiacot.

Az állam által gerjesztett ingatlanlufi és az ehhez párosuló negatív demográfiai folyamatok egy különösen kockázatos kombinációt jelentenek ma Magyarországon. Első ránézésre lehet, hogy nem tűnik annyira veszélyesnek, mint egy mérgező hitellufi, de máshogyan is fogja kifejteni a negatív hatásait.

lakáspiac lakáshitelezés családpolitika lakáspolitika demográfia eurostat ingatlan 2019 EU Magyarország Ingatlanműhely
Magyarországon a demográfiai folyamatok már erősen éreztetetik a hatásukat az ingatlanpiacon

Kép: Instagram

Statisztika: Eurostat, Megjelenés: 2019. június 1.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A baba boom érdekében

családbarát családpolitika lakáspolitika otthonteremtés családalapítás otthon család ingatlan 2019 Magyarország ingatlanműhely

Képzeljük el, ha az utca emberétől egy listát mutatva azt kérdeznénk, hogy

- a nem megfelelő lakásméret

- a nem megfelelő minőségű és életszínvonalú ingatlan

- a nem megfelelő elhelyezkedésű lakások

-  illetve az ehhez való hozzájutás alacsony esélye 30 éves kor alatt

mennyire befolyásolhatja a magyar demográfiai folyamatokat, mit válaszolna egy 1-10 skálán?

Megvariálva is feltehetnénk a kérdést, hogy

- ha a minimálbér analógiájára lenne egy olyan minimális lakásviszony/lakáskörülmény is, ami lehetőséget adna 21. századi értelemben a 3 gyerek vállalására, akkor többen és hamarabb vállalnának-e gyereket Magyarországon, ismét az 1-10 között terjedő skálán bejelölve ezt.

Teljesen mindegy mi változott meg végérvényesen 40 éve Magyarországon, tökéletes megoldást még nem találtak rá

Az is teljesen mindegy, hogy korábban sem volt könnyű európai értelemben normális lakásviszonyokat teremteni Magyarországon. Az is független ettől a kérdéstől, hogy a lakáspiacnak milyen befolyása van valójában a demográfiai folyamatokra.

Ebben az esetben sem az a fontos, hogy mi a valóság, hanem az, hogy mit gondolnak annak.

Az utca embere szerint biztosan nincs jó hatással az, hogy minden kitolja a gyerekvállalást:

- az iskola

-  a párválasztás problémája

- az elköltözés problémája

- a munka és karrier

- az első saját lakás megszerzése, ami általában alkalmatlan gyerekvállalásra

- na és persze ezzel szorosan összefüggő lakásárak

A lakásárak mindent megtestesíthetnek egyben az utca emberének, amit az otthonteremtés és a gyerekvállalás nehézségeiben megélhet

Ettől függetlenek a területi különbségek is, mert hiába gondoljuk azt, hogy vannak nagyon olcsó ingatlanok, nagyon olcsó településeken, de higgyük el, aki tényleg ott él, annak az egyáltalán nem tűnik olcsónak.

Mindenhol drága az ingatlan a hely lehetőségeihez képest. Az ingatlan minőségéhez képest pedig egyértelműen nagyon drága minden ingatlan. Azokat felújítani, átépíteni szintén óriási teher lett. Ez a kettő megint településfüggetlen probléma.

Most képzeljük el azt, hogy a baba boom várást sokan komolyan gondolják

Sokan hisznek benne, hogy lehetséges, dolgoznak ezért. Legyenek valódi kormánytisztviselők, vagy civilek, akik a gyerekvállalást és a családalapítást népszerűsítik, biztosan erősen hisznek abban, amit csinálnak. De ők is tudhatják, hogy a gyerek az nem csak egy döntés kérdése. A gyerekek bizonyos körülmények miatt születnek meg és bizonyos körülmények között nem.

Hivatkozási alap a családi adókedvezmény, amit minden szülő köszön szépen, jól esik neki. Még ha lakást ad ki, akkor is jól jön bérbeadóként a családi adókedvezmény.

Még Budapesten is ki lehet adni három lakást egyszerre, teljesen SZJA-mentesen, ha három gyereket nevelünk bérbeadóként.

Vannak családbarát munkahelyek, vendéglátóhelyek. Ami nincs, az a családbarát lakáspiac. A lakáspiac nem családbarát.

Ezt be kell látnia minden családbarát politikusnak és családbarát civilnek is.

Lehet-e családbarát lakáspiac nélkül baba boom?

Valószínűleg a családbarát civil ebbe még bele sem gondolt. Szerinte az állami támogatások teszik családbaráttá a lakáspiacot. Ez tudjuk, hogy nem egészen igaz. A kistelepülések családbaráttabbá váltak, mitagadás.

De új házat építeni sehol sem lehet állami támogatásból. Nagyon drága egy saját új ház, telekártól függetlenül. A bank meg a felére fogja értékelni, mint a bekerülési költsége. Ez nem családbarát.

De lehetséges baba boom, ha csak a kistelepüléseken élőktől, az oda kiköltözőktől várjuk el a több gyereket? Persze, hogy nem. A családbarát civil ebbe sem gondolt még bele. Még akkor sem, ha neki is csak egy gyereke van a nagyvárosban és nem is tervez többet. Sőt, az sem zavarja, amikor nap mint nap szembesül azzal, hogy a magyar nagyvárosokban a kétgyerekes családok számítanak nagycsaládnak. Neki minden mellékes, mert őt csak az érdekli, hogy minden várt gyerek megszülessen. Szerinte minden fiatal apa és anya akar lenni és sok gyereket akar nevelni. Ezek a fiatalok aztán végül mégsem lesznek olyan könnyedén anyák és apák, minimálisan lesznek közöttük olyanok, akik sok gyereket nevelnek fel. De a családbarát civilt sem a valóság érdekli, hanem az, hogy ő mit tart annak.

A családbarát politikus viszont tudja, hogy a nagyvárosi lakáspiac nagyban beárnyékolja a baba boom sikerét

A nagyvárosi lakáspiacot családbaráttá kell tenni, mert pont a nagyvárosi alacsony gyerekszám egy súlyos probléma. Irreális elvárás még családpolitikailag is, hogy minden gyereket akaró költözzön el a nagyvárosból a lakáspiaci folyamatok miatt. Aki a nagyvárosban akar gyereket vállalni, annak a nagyváros lakáspiacát kell családbaráttá tenni.

Ez nagyon leegyszerűsítve először úgy tűnhet a valóságban, hogy a lakásárakat kordában kell tartani a nagyvárosokban. A kereslet fékezése nem bizonyult hatásosnak. Az állami támogatások alacsony aránya a nagyvárosi lakáspiacon szintén nem hűtötte a kedélyeket. A nagyvárosokban a lakásárak túl gyorsan nőnek – érthették meg a családbarát politikusok. A lakásárak a jövőt fejezik ki, ezért a nagyvárosi lakáspiacon a jövőre kellene úgy hatni, hogy az ne fűtse az árakat. Beszélni a lakásárak csökkenéséről nem túl intelligens. A piacon sokan beszélnek erről, de az is egy hatástalan eszköz. Alternatív megoldás kell. Olyan, aminek valódi hatása van. Nehéz ügy, mert mindenről csak később derül ki, hogy mennyire működik vagy sem. Közben meg már rövid időn belül fordulatot szeretnének, mert úgy hiszik, hogy a nagyvárosi lakásárak hűtése növelheti a gyerekvállalást. Hivatalos infláció felett tartva egy kicsivel a nagyvárosi lakásárak növekedését már célravezető lehetne – gondolhatják. A lakásárcsökkenésnek nagyon rossz az üzenete. Az inflációval növekedő lakásárakba bele lehetne kötni, hogy a végén még elértéktelenedik egy nagyvárosi ingatlan.

De hogyan lehetne ezt elérni, befolyásolni, szinten tartani, kézben tartani a lakásárakat?

Az állami bérlakásépítés belebegtetése hatásos lehet – ennek már vannak jelei.

- A forintot is lehet tovább gyengíteni, hogy egyszerűen sokaknak ne érje meg a pénzét „feleslegesen” lakásban tartania.

- Lehet olyan államkötvényt is a piacra dobni, ami szintén a lakáspiactól vonhatna el felesleges tőkét.

Ehhez bizonytalanná, kockázatosabbá kell tenni a nagyvárosi lakásárak jövőben növekedését.

Ehhez igen hatásos eszköz az új építésű társasházi lakások építésének a fékezése

Már a családbarát politikusok is látják, hogy a nagyvárosok használt lakásainak az árait fűti "a kicsit megbolondult" és iránytvesztett újlakáspiac, ami kis túlzással minden szerencsétlen helyen, sok szerencsétlen társasházzal árasztaná el a nagyvárosokat. Ez meg egyelőre csak áremelkedést okozott, igazi újlakáspiaci-lázat nem. Jóval kisebb újlakáspiacra van szükség a nagyvárosokban – gondolhatják már befolyásos emberek:

- Nem szabad, hogy akkora felhajtás legyen az újlakások körül.

- A lakásáfa sem lehet örökké 5%, még ha ebben is reményednek sokan.

- Megint nem jók a külföldi példák. Magyarországon biztosan nem az számít, hogy hány % az új építésű társasházi lakások áfája.

- Már csak a tavaly novemberi döntés után érezhetően befékezett az újlakáspiac.

Mindezek után az állami támogatásokban már megjelent erősebb elemként a használt ingatlanok vásárlásának a támogatása is. Ez tovább erősödhetne/még nagyobb hangsúlyt kaphatna, ha a nagyvárosok lakáspiacának pénzéhsége csökkenthető lenne.

Az üzleti elit, ami az új társasházak házépítéséből, ingatlanértékesítésből, ingatlanmarketingből, lakáshitelezésből akart megélni, az nem biztos, hogy családbarát szempontok szerint értékelheti az ilyen ötleteket. De a lakáspiac legnagyobb szereplője és befolyásolója mára az állam lett. Ezt már az üzleti elit is tudja és nem is nagyon vitatkozhat az állammal, nincsen alkupozícióban.

Ha az államnak családbarát nagyvárosi ingatlanpiac kell, akkor annak érdekében fog lépéseket tenni. Most képzeljük el, hogy a baba boom reális célként lebeg a magyar állam szeme előtt. Elérhetné, de a lakáspiaci folyamatokba ahhoz „durvábban” is bele kellene avatkoznia. Önök szerint megtenné a baba boom érdekében?

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ahol nincs verseny, ott nőnek az árak

ingatlanos ingatlanközvetítés ingatlanmarketing ingatlanhirdetési oldal ingatlanpiac lakáspiac ingatlan 2019 Magyarország Ingatlanműhely

Mondhatná ezt két ingatlanos is. Az egyik már 20+ éve ingatlanozik. Látott már ezt azt, de még őt is meg lehet lepni. A másik „tagnap” kezdte, neki még minden újdonság. Az ingatlanosokat lehet, hogy nem szeretjük, de sokan látnak benne fantáziát, üzletet, pénzt. A pénz a világon az egyetlen igazi közös nevező. Ott nincsenek elvek, nem léteznek filozófiák, megszűnnek a világnézeti különbségek. A pénz elméletben egyenlővé teszi az emberekkel még az ingatlanost is. Nem véletlenül beszélnek annyit a pénzről az ingatlanosok. Ők így adják el magukat. Egy igazi született ingatlanosnak pénz volt ez első szava – így mondják ezt a csúcson lévők. Náluk már csak a világmegváltó ötleteik a sikeresebbek. Hiába kicsi ország ez, kicsi ingatlanpiaccal, ők nagyban gondolkodnak. Megcsinálják a 999. ingatlan franchise-ot olyan életvezetési és pénzügyi tanácsadóként. Kiváló friss példa erre a Fundamenta. Multifunkciós ingatlanosok lesznek ők is. Versenypiac helyett majd ők is szembe nézhetnek a kis magyar valósággal. Ahol nincs verseny ott viszont áremelkedés van. Régi szabály ez.

Az ingatlanpiacon meg úgy általában nincs verseny

Láttunk mi már eladókat versenyezni? Árkartelleznek az eladók is, nem versenyeznek. Akkor miért ne kartelleznének az ingatlanosok is. Együttműködés ez jogilag, az nem törvénysértő. Ha nem a 999. ingatlan franchise a nagy ingatlanos ötlet, akkor a 99. magyar ingatlanhirdetési oldal. Nem is! A 21. században ezt már startupnak hívják. Még beleteszik a mondatba, hogy proptech és akkor már kész is van a minden értelemben modern ingatlanos üzletember. Szoftveres ingatlanosok ők. Nekik már szerverparkok kellenek, iroda kilátással az ingatlanozáshoz és rendszergazdák, illetve programozók. Virtuális ingatlanozás ez.

Az elmúlt időszakban egymás után bukkantak fel a magyar ingatlanos forradalmárok. Forradalmat azt nem csináltak.

Az ingatlanpiacnak is van bulvár része. Hozzá vagyunk szokva a tiszavirág életű sztárokhoz. Vannak persze állanadó ingatlanos celebritások is. Aranyosak, kedvesek, szórakoztatóak. Mókás emberek és olyan szépen beszélnek. Szeretjük is őket nagyon. Egy rossz szavunk nem lehet, megbocsátunk nekik mindent ellentmondást, tévedést. Mindig változnak, mindig mást mondanak, de mindig őszinték. Ők megjelennek itt ott néhány csodálatos ingatlanos kezdeményezés körül. Lehet kapnak érte valamit. Nem tudni. Mivel a többségük menő értékesítőnek tartja magát, már miért adná el magát ingyen. Olyanok is akadhatnak, akik maguk fizethetnek a nagyobb megjelenésért. Valamit valamiért.

Új ingatlanos üzleti vállalkozás az elmúlt 5 évben nem futott be ennek ellenére sem. Régi motorosok uralják a piacot.

Ez továbbra is egy kicsi ország, egy kicsi ingatlanpiaccal

A hirdetések is csak ismétlődnek a számtalan hirdetési oldalon. A hírek is ismétlődnek a híroldalakon, de vannak azért egyedi szempontok, hozzáállás. Ingatlant nem lehet csak és kizárólag szőke és kék szeműeknek hirdetni, vagy fekete hajú fekete szeműeknek külön-külön, megideologizálva. Az ingatlanosok között tegyen különbséget a földi halandó, ha tud. Azok sem specializálódnak szem- és hajszín alapján és üzletpolitizálnak, építenek támogatatottságot. Mindenkinek szolgáltatnak. Mindegyik profi, ezt állítják magukról. Olyan ingatlanost még nem láttunk, aki úgy hirdeti magát, hogy kezdő amatőr, egy kétbalkezes balfék.

Appok, mindenféle digitális megoldások, de ingatlant a hardveres ingatlanosok adnak el Magyarországon

20+ éve akarjuk másolni az USA ingatlanpiacát, de ahhoz először Magyarországnak USA-vá kellene válnia. Az ingatlanosok még nem tettek le róla, hogy egyszer Amerika lesz itt, olyan Magyar Egyesült Államok, ingatlanpiaci értelemeben persze.

Az a mindent elsöprő virtuális világ és mesterséges intelligencia még olyan messze van, hogy nem kell tartania az ingatlanosoknak a szoftveres konkurenciától sem.

Milyen érdekes, hogy az ingatlanpiacon gyakorlatilag semmi sem változott az elmúlt 5 évben. A szereplők változatlanok, új belépő nem fenyegeti a jelenlegi magyar ingatlanpiaci status quo-t.

Nem fogja a közeli jövőben senki és semmi sem felforgatni a magyar ingatlanos világot. A szoftveres és hardveres ingatlanosok, celebjeik a közéletünk részévé váltak, megszoktuk őket. Nem hiányoznak nekünk új arcok. Ha eddig jó volt így, miért lenne szükség változásra? Talán a verseny hiánya miatt. Ahol nincs verseny, ott nőnek az árak.

Képhez:

"- Charlie Brown: We only live once, snoopy.

- Snoopy: Wrong! we only die once. We live every day!"

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Lakáspiaci komédia több felvonásban

kritika szatíra lakáspiac újlakáspiac albérletpiac építőipar önkormányzati bérlakás ingatlan 2019 Magyarország Ingatlanműhely

Amikor a lakáspiacra gondolunk, valami nagy és megfoghatatlan jut az eszünkbe. Pedig ha tudnánk, hogy alig néhány száz adásvétel történik egész Magyarországon naponta éves átlagban, akkor meglepődnénk, hogy mennyire kézzel fogható a magyar lakáspiac. Képzeljük el, hogy az a pár száz aktuális üzletkötés jelenti a napi szintű lakáspiacot. Azt a napi szintű lakáspiacot, amiről utána napi szinten beszélünk. 500-nál is kevesebb lakást adnak-vesznek naponta még mostanában is, 2019 májusában. Ezeknek az adásvételeknek - az elenyésző számuk ellenére - óriási hatásuk van.

Mit gondolnak, érdemes befolyásolni, kicsit megcinkelni a lakáspiac lapjait?

Minél kisebb egy piac, az annál könnyebben befolyásolható, akár még irányítható is bizonyos szinten. Na nem mindig jön össze az elmélet. Gondoljunk csak bele abba, hogy mi történt itt az elmúlt években. Már képzeljék, 2009 óta azzal jöttek a lakásépítő „nagyvállalkozók”, hogy áfacsökkentés kell. Majd végül megkapták, de nagy köszönet nem lett belőle. Mint a saját farkába harapó kígyó. Olaj volt az, nem víz a tűzre. Az elmélet az volt, hogy az új építésű társasházi lakásokra óriási a kereslet. Piackutatás? Minek az! Ha nincs igény rá, majd megteremtjük - gondolták ezt is „okosban megoldják”!

Közben, igen gyorsan átárazta/beárazta magát az egész lakásépítő „szakma” az alacsonyabb áfához. Olyan gyorsan és olyan nagy mértékben, hogy azt sem tudják elképzelni, hogy újra lehet magasabb az áfa. Annyira lefoglalta a lakásépítőket az áfamizéria, hogy közben elfelejtettek valódi igényeket teremteni az épülő lakásaikra. Az üzletpolitika kimerült abban, hogy napi szinten ismételték a lakáspiacon, hogy a lakásépítések nem tudják tartani a tempót a vásárlói igényekkel. Félig igaz is. Olyan keveset nem tudnak építeni, mint amennyire szükség lenne valójában.

Hiba csúszott a képletbe

Az elmélet az volt, hogy Magyarországon az új építésű társasházi lakásokra végtelen a kereslet, tehát végtelen lehet az áruk is. A vásárlók száma elég véges, az árukat meg már a nem erős idegzetűek nem is kísérik figyelemmel. Horror. A lobbi látja, hogy a társasházépítés kudarcba fullad és nem az áfán múlik, de rá kell fogni az áfára mindent. A bizonytalanság az áfa körül mindenre jó magyarázat. Igaz, annyi építési engedélyt igényeltek 2018 november 1-ig, hogy jó ha 2025-ig megépítenek annyi lakást, de nem baj.

Már most sírni kell, sírni és ríni, mert az áfacsökkentéses bulinak vége

Új ötlet kell. Valami igazán húsbavágó. Valami olyan, ami mögé lehet tenni védhető társadalmi érdeket. Ez az, megvan! Lakhatási válság van. Elméletben az új lakások végtelen keresleténél már csak a bérlakások iránt „végtelenebb” a kereslet.

Építsünk új társasházakat, amit ha a piac már úgy sem akar megvenni, akkor vegye meg maga az állam, úgy is inkább miatta építünk, nem a vevőkért. Az állam egyébként is az építőipar monopol vásárlója. 80%-ban az állam veszi meg azt, amit Magyarországon építenek. Lehetne az 95% is, hogy még piacgazdaságnak és versenypiacnak tudjuk csúfolni az építőipart és ami mögötte van. Mekkora ötlet már! Mi építjük, az állam megveszi, kiadja, az emberek meg boldogak. Win-win.

Bérlakások kellenek, mert lakhatási válság van. Zseniális. Mondom én, hogy nagyszerűek vagyunk. Mindig tudunk változni a piaccal. Igaz, igaz, valahogy a piac nekünk az államot jelenti és neki súgjuk meg a vágyainkat, de semmi sem lehet tökéletes. Ha szép építőipari statisztikák kellenek, akkor az állam megnyitja a pénzcsapokat és a KSH kimutatja, hogy az éptőipar jobban teljesít. Túlpörögtünk egy kicsit. Na és, mi van akkor? Kinek fáj ez! Az irigyeinknek. Feléljük a jövőt? Milyen jövőt, mi a mának élünk, ember! Pörögjenek azok a számok, adjunk neki. Szóval, ott tartottunk, hogy sírunk, mert a lakásépítések szép számai veszélyben vannak – hivatalosan az áfa miatt. Nem hivatalosan, meg nem jött be az elmélet, nincs annyi vevő.

Állambácsi (Államnéni, ha valakinek így szimpatikusabb), gyere segíts. Ha azt akarod, hogy sok társasházat építsünk és pörgessük a statisztikákat, akkor rendelj tőlünk társasházakat. Kell a sok bérelt lakás a lakhatási válság miatt. Nem kell ezt ragozni, drágák a városi albérletek. Jó, lehet, hogy az albérletpiachoz még annyira sem értünk. Fogalmunk sincs róla mennyi ilyen lakásra lenne szükség. De mégis nem mindegy? Sosem építettünk még úgy, hogy tudjuk miből mennyi kell. Építjük és kész, a statisztika miatt, meg a GDP miatt, mert mi a gazdaságot, a magyar gazdaságot tesszük világszínvonalúvá, zárkózunk fel az EU-hoz, az EU-ban, az EU pénzéből.

Bérlakás, ez az új jelszó

Erről kell beszélni mindenkinek. A médiánk, akarom mondani, a független média is szakértőkkel támassza alá, hogy micsoda gondoskodó az az állam, ami állami bérlakásrendszert épít. Valaki azt kérdezi itt a hátam mögött, hogy nem lehet-e ebből gond. Kérdeztem is tőle, hogy mégis mire gondol, milyen gond? Az állami bérlakásrendszer nagyszerű dolog, a társadalmi szolidalitás kézzel fogható megvalósulása. Ki akarna és tudna ebbe belekötni? Még az irigyeink is csak még irigyebbek lesznek ettől az ötlettől. Kivesszük a kezükből még ezt is. Mi még állami bérlakásrendszert is építünk.

Na szóval, mi a fészkes fene baj lehet ebből? Mi, micsoda, a nagyvárosi lakások árában a lakások kiadhatósága ármeghatarozó tényező? Mit akar ez jelenteni? Ja, hogy azt, hogy olyan kicsi a nagyvárosokban a bérlakáspiac, és az állami bérlakásrendszer pillanatok alatt átírhatja az erőviszonyokat? Ja, hogy mi lesz akkor, ha mondjuk egy nagyvárosban a lakások már nem lesznek kiadhatók, mert az állami bérlakásrendszer a bérlők nagy részét elviszi? Ma sem azok, már ma sem azok egyáltalán, de kit érdekel, engem biztosan nem! A lakásáraktól is kivan mindenki. Pont az érdekli a többséget legkevésbé, hogy egy lakás bérbeadhatósága mennyire oszt vagy szoroz. Ők saját lakásban akarnak élni. Ők még örülhetnek is. Nehogy már a bérlőknek árazzák be még az eladó lakásokat is? Mennyire nem normális már. Milyen világban élünk már, ahol a sajáttulajdont és annak az árát alárendeljük a bérlőknek. Véget kellene ennek vetni.

Szerinted, ki sajnál egy bérbeadót ilyen albérletárak mellett? Most komolyan!

Olyan támadási felület az albérletpiac, hogy pont mi hagynánk ki ezt a ziccert? Jó, lehet mondasz valamit, lehetnek áldozatok, szükséges veszteségek. Ez minden üzletben benne van. Nem lehet mindenki nyertes, csak az a lényeg, hogy mi mindig a nyertesek oldalán álljunk! Érted, remélem? Most jut eszembe, hogy kollégiumokat és munkásszálót is építünk ezerrel. Sokat, kell, nagyon kell. Támogatják is, csak ez számít. Építjük. Ne is mond, két rendesen dolgozó villanyszerelőnek alig találtunk albérletet. Komolyan mondom, két prostituáltnak sokkal könnyebb volt. Ez ám a diszkrimináció az albérletpiacon! Na még jó hogy építünk bérlakásokat. Majd ott nem lesz diszkrimináció. A bérbeadók már azt hiszik, mindent lehet nekik. Na majd megmutatjuk nekik, hogy kinek és mit ér itt a szava!

Lakhatási válság van – add ide a telefonom légy szíves, telefonálnom kell, az MNB-be is, hogy a lakáspiaci jelentésükbe is írják még bele

Gyorsan, gyorsan, lapzárta előtt meglegyen. Az MNB is írogat itt össze-vissza mindent. Gondolkoznak. Nem kéne nekik, elég lenne, ha csak azt csinálnák, hogy jók legyenek a statisztikák és pörögjön az a GDP. A pénzből élünk, nem a gondolkodásból. Bankárok, csak a baj van velük. Mindegy, hogy magyar vagy sem, nemzeti vagy külföldi, egykutya mind. Mohó, kapzsik…de legalább a pénzből értenek ők is…

Szia, szia, örülök, hogy hallom a hangod. Figyelj már, lakhatási válság van, tudod, mondtam a múltkor. Bérlakásokat beleírtátok, legalább? Olvastuk az előző pár változatot, de azokban még nem volt benne ilyen egyértelműen. Egyébként nem nagyon tetszik ez az új irány. Tavaly is mondtam egy párszor, tudod emlékszel? Érteni értem, szakma, szakma, meg az igazat mondó számok, de figyelj ide, nem egészen világos ez nekem. Most akkor az építőipari és a lakásépítési statisztika, meg a GDP már nem olyan fontos? Szerinted milyen visszhangja lenne, ha nem lennénk sztahanovisták és nem 24 órában betonoznánk? Mi munkahelyeket teremtünk! Ezt legalább már beleírtátok, mert a múltkor mondtam. De ezt is nekem kellett külön megjegyezni. Mit gondolkodtok annyit, ha még ez is nekem jut eszembe! Figyelj jól, az irigyeink alig várják, hogy fogást találjanak rajtunk. Kinek lenne az jó? Ez a beszéd, tudtam én, hogy értjük egymást. Akkor így jó lesz, bérlakásokat fogunk építeni hamarosan, most készítjük elő a terepet. Köszi a segítséget! Szevasz, szevasz…

Feri, mehet a köremail a „szakértőknek”, bérlakásépítés lesz Magyarországon. Mikortól? Nem mindegy! Ahogy a statisztika és a GDP megkívánja.

Na végre, ma sem hiába keltem fel: Segíts magadon, Isten is megsegít!

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Rizikófaktor(ing)

faktoring követeléskezelés követeléskezelő kockázat kockázatelemzés kockázatkezelés banking lakáshitelezés 2019 Magyarország Ingatlanműhely

A kockázat, a kocka szóból származik, ami a cseh kostka szóból ered. Nekünk nincs erre igazi magyar szavunk, talán pont ezért nem igazán értjük mit jelent a kockára vet, a kockán forog, a kockáztat és kockázat a mindennapjainkban. A nyelvében élő és a nyelvéből megélő nemzet közti markáns különbségre keressük a nyilvánvaló okokat. A szerencsejáték rizikója (ami szintén nem magyar eredetű szó), az anyagi kár és veszteség lehetősége, mind okot adhatnak arra, hogy úgy gondoljuk, nemcsak a boldogságot kellene iskolákban tanítani, hanem a kockázatok felismerését, értelmezését és kezelését is. A pénzügyi ismereteink hiányáról újra és újra beszélünk a nagy nyilvánosság előtt. Nyílt titok, hogy Magyarországon a pénzügyi kultúránk amatőr szinten mozog világviszonylatban. A párbeszédet valódi tettek nem követik.

Ha nem értünk a pénzhez, miért értenénk már a hozzá szorosan kapcsolódó kockázatokhoz?

A téma azért is aktuális, mert egy olyan országban, ahol van banki hitelezés, de nincs meg hozzá a megfelelő pénzügyi tudás a potenciális hitelvevő tömegeknél, a pénzügyi analfabéták eladósítása nemzeti kockázatot jelent. Minden nap újabb és újabb hitelfelvevők válnak fizetésképtelenné. A hitelezésben benne van ez, a bankok tisztában vannak azzal, hogy mondjuk tíz adósból egy biztosan bajba fog kerülni Magyarországon. Miért nem verik ezt nagy dobra? Miért az a téma, hogy meddig fix egy hitel kamata? Miért csinálunk úgy, mintha a jelenlegi hitelezés kockázatmentes lenne?

Mondjuk ki: miért csinálunk ma úgy, mintha nem lennének minden nap bedőlt hitelesek?

Biztosan ez a helyes? Erkölcsi és üzleti értelemben egyaránt tényleg ez a legcélravezetőbb módja Magyarországon a hitelezésnek? A bankok ma meg tudják mondani, hogy egy adósnál mennyi az esélye, hogy fizetésképtelenné válik? Ha igen, akkor miért engedik eladósodni azt a kb. 10%-ot? Lehet a jövő a kockázatmentes hiteleké és hitelezésé Magyarországon? Sok-sok kérdés, amire válaszokat szeretnénk, de a mai Magyarországon nem kapjuk meg.

Ma csak az a fontos, hogy úgy bízzunk meg a bankokban újra, hogy még mindig nem értettük meg, mi történt Magyarországon 2004-2008 között.

Egy biztos, a bankok nem változtak meg, ahogy mi sem azóta. Egy adós a törlesztőrészlet megváltozása nélkül is könnyedén fizetésképtelen lehet. Bár kétségkívül minimum elvárás egy hitelnél, hogy a havi törlesztő változatlan legyen a futamidő alatt – erkölcstelen és jogilag is aggályos, hogy még mindig lehet hitelezni változó törlesztőrészletek mellett 20-30 évre is Magyarországon - de az adós élete általában jócskán megváltozhat. A hitelszerződés aláírásakor nem sok idő marad átbeszélni, hogy mit kell tenni, ha baj van.

Egy lakáshitelnél, a bank jogilag sokkal hamarabb elveszi a lakásunkat, mint fizikailag. A végrehajtást és a kilakoltatást lehet késleltetni, de a tulajdonjogunk elvesztését sajnos nem.

A tulajdonjog elvesztésével pillanatok alatt visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el. Mondjuk csak azért, mert az adós, ha baj van, biztosan nem tudja mit kell tenni. Sőt, amikor bankot választ, minden döntést befolyásoló tényező fontosabb lesz neki – beleértve az ügyintéző kedvességét is - mint azok a garanciák, amik biztosítják egy adós számára, hogy az ingatlanát ne vehesse el a bank olyan gyorsan, amilyen gyorsan ma Magyarországon ráteheti a kezét. A bankok között ebben nincs semmilyen verseny, a jogi szabályozást az állam sem kritizálja. A banknak kedvez a tudatlan és kétségbe esett, sokszor ilyenkor hirtelen mindentől és mindenkitől elzárkózó adóssal szemben. A törvényeknek az adóst saját magától és persze a banktól is védenie kellene, lehetőséget biztosítani a helyzet rendezésére és nem a helyzet azonnali kihasználására. Az adós csak akkor szembesül ezzel, amikor kiderül, hogy három hónap elmaradás után, fel nem vett telefonok, át nem vett felszólításokkal kiegészítve, a bank szerződést bont vele szerződésszegésre hivatkozva, majd érvényesíti a jelzálogjogát.

Nincsenek kifogások, nem léteznek mentségek, a jog egy érzéketlen és embertelen (=érthetetlen) világ a hétköznapi emberek számára. A jogból élőket pedig ridegnek és azonosíthatatlan élő szervezeteknek látják, akiknek Szent Írás a törvény, ami akár emberi életek és sorsok felett is állhat.

Hiszen, ha gond van, az lenne a fontos, hogy az adós ne elveszítse az ingatlant, hanem inkább a tulajdonjogát értékesítse. Ez manapság különösen fontos kérdés lehetne, amikor a lakásárak nőnek, a lakáspiac aktív, az értékesítés esélye megvan.

A bankok kezét viszont nem köti semmi, amit megtehetnek, azt meg is tesznek, és ők faktoring cégeikkel intézik a "piszkos ügyeiket"

Nekik egy bedőlt hitel jogilag követelés, amit szintén jogilag eladnak a követeléskezelőknek. Magyarul kiszervezik az problémás ügyfeleket és a problémás ügyek kezelését, mert nekik ez csak egy számviteli kérdés. A faktoring partner lehet a bank valamilyen leányvállalata vagy harmadik fél is.

A magyar faktoring piac egyre jobban szereti az ilyen ingatlanokat, mert „megtisztítja és piacképessé teszi” őket és általában piaci áron értékesíti is, szép haszonnal. Csomagban vásárolják őket, nem egyenként, lakásonként, amiket gyakran neveznek „hasznosításnak”. Gyakorlatilag egy olyan ingatlanbefektetésről beszélhetünk, ahol a követeléskezelő a vételi és eladási ár közötti különbség maximalizálásában érdekelt. Nem kell az ingatlant minél hamarabb eladni, inkább ki kell belőle hozni a legtöbbet pénzügyileg.

A bankok úgy adják el az ingatlanokat emberekkel, mint régen a rabszolgakereskedők a rabszolgákat. A jog már csak ilyen, az ember lehet benne tárgy és nem személy. Sosem az emberi élet védelme volt a célja, hanem emberi érdekek kiszolgálása.

A bankok egy év alatt összegyűlt bedőlt követeléseiket szépen eladják, így az ő könyvelésük szép, mutatós, úgy tehetnek, mint ha nem is lennének gondjaik az adósokkal

A követeléskezelők világa ezért sem túl ismert. Csak annyit hallani, hogy virágzik mostanában.

Ahhoz, hogy a követéskezelőknek jól menjen, ahhoz sok embernek rossz kell, hogy legyen.

A pénzügyi világban nem egyedi, hogy mások nyomorából meg lehet gazdagodni. A kritika hallatán a pénzügyi világ úgy védekezik, hogy a pénz nem erkölcsi, hanem befektetési kérdés. Magyarországon ez akkor is visszatetsző gondolat, ha ma azt mondják nekünk, hogy a bankok már nem az ellenségeink, hanem a legjobb barátaink. Üzletben nincs barátság, a hitel és a hitelezés is üzlet, befektetés. Pont.

A bankok a pénzükkel biztosítják számunkra, hogy tovább nyújtózkodjunk, mint ameddig a takarónk ér. Ennek ára is van. Hiába a magyar közmondás, fittyet hányunk rá, mi a hitelt is a takarónk részének tekintjük, pedig nem az.

Nem értünk a pénzhez, ez csak akkor derül ki, amikor baj van és a bank lerántja rólunk az egész takarót. Jogilag semmi sem a miénk teljesen - a bank lakásában élhetünk, amit a bank el is vehet, amikor nem tartjuk be az általa szabott feltételeket - ha nem a saját pénzünkből vásárolunk.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A Gazdasági Versenyhivatalra nagy szüksége van a lakáspiacnak

Gazdasági Versenyhivatal GVH lakáspiac adattudomány ingatlanmédia ingatlan kritika 2019 Magyarország Ingatlanműhely

Minek a lexikális tudás az internet korában, amikor bármilyen kérdésre könnyen megtalálhatjuk a választ? Minek tudni annyi adatot, a fejünkben tartani eseményeket? Ha érdekel, majd utána nézünk. Minek érteni a számok, események között az összefüggéseket, ha első ránézésre semmilyen haszna nincs? A 21. század adatvezérelt, amikor adatokat elemeznek éjjel és nappal. Az adatokat értelmezik, értelmet adnak nekik, amivel nemcsak a múltat értik meg, hanem a jelent és a jövőt is (át)alakítják. Az adatvezérelt gondolkodás már szinte mindennek az alapja, az adattudomány az információtechnológia újabb evolúciós fejlettségi szintje.

A vállalkozások és az állam is így működik már. Cégek piaci mérete és profitja, népszavazások, önkormányzati és parlamenti választások sorsa dőlhet el az adatvezérelt rendszerek és stratégiák hatékonyságán. Az adat erőforrás és nyersanyag , a digitalizálódó világunk kincse. Adatvezérelt a lakáspiacunk is, ahol elsősorban a vásárlókat próbálják befolyásolni a piaci szereplők és már maga az állam is (hiszen ő is aktív lakáspiaci szereplő).

Feltűnt már, hogy a lakáspiacról a kínálati oldal képviselői beszélnek?

Nem a vevők hangját halljuk a lakáspiacon, hanem azokét, akik a vevőknek szolgáltatnak. A vevőket egyszerű információkkal, könnyen megérthető adatokkal, szögegyszerű lakáspiaci összefüggésekkel, ők kívánják az üzleti érdekeiknek megfelelően irányítani.

Vannak nagyon aktív szereplői ennek a munkának, mások inkább csak nagyon ritkán kerülnek reflektorfénybe. Olyanok is vannak, akik tudatosan kerülik a nagy média felhajtást. Teszik a dolgukat, ritkán hallatják a hangjukat. Nem biztos, hogy szeretnék, ha őket is azonosítanák azzal a lakáspiaci környezettel, amit manapság magyar lakáspiacnak nevezünk. Többek között azért, mert a többségük Budapest központú.

Az adatvezérelt budapesti lakáspiaci vállalkozások látják, hogy a fővaros lakáspiaca már nem alma, hanem körte a magyar lakáspiacon

Lakáspiaci elemzések hosszú sora után kimondhatjuk, hogy ezeknek azért van létjogosultsága, mert attól még nem hasonlítható össze két lakás, mert Magyarországon van. Egy ingatlant az elhelyezkedése abban az értelemben határoz meg, hogy milyen lakáspiaci környezet vonatkozik rá, mik mozgatják és befolyásolják például a keresletét. A budapesti lakásokról kiderült az elmúlt években, hogy földrajzilag Magyarországon vannak, de lakáspiaci értelemben nincsenek a magyar lakáspiacon.

A médiában viszont Budapestről, a budapesti lakáspiaccal „keltik a hangulatot és borzolják a kedélyeket”

Mennyire lehet ez a vásárlók, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas? A Hatóságok általában az ingatlanközvetítők körmére néznek és büntetik őket a tisztességtelen piaci magatartásuk miatt.

A Gazdasági Versenyhivatal most az elmúlt évek lakáspiaci híreinek főszereplőjét vette elő. A hirdetési oldal a vevők figyelmét keresi, saját szempontjából egyszerűbben megfogalmazva és mérhetően, a hirdetési oldal látogatottságának növelése a célja és a hirdetői számának a maximalizálása. Ez nem tisztességtelen üzleti érdek, de a célja szentesítheti-e az eszközeit?

Sokat beszél a hirdetési oldal a lakáspiacról, de beszélni és tájékoztatni nem ugyanazt jelenti. Az ingyen reklám, a cég vagy személy ismertségének a növelése, felülírhatja a mondanivalót, a tartalom minőségét és megbízhatóságát. A hirdetési oldal néha még azt is érezteti, hogy ő maga a lakáspiac, kapcsolati tőkéjét így kamatoztatva, bár Budapest központú és elsősorban a nagyvárosi, főleg a budapesti lakáspiac teljesítménye határozza meg a bevételeit. A magyar lakáspiac meg nem is Budapest és nem is nagyváros központú évek óta. Az elmúlt évek ingatlanmédiájában, ez mennyire derült ki a hirdetési oldal közszerepléseiből?

A „budapesti ingatlanszakértők” nem fogják vágni maguk alatt a fát. Egyrészt, akik átlátják, hogy mi történik Budapesten, inkább csendben vannak, mert néha bölcsebb csendben maradni. Akik viszont beszélnek, mert kérdezik őket, ők meg azért nem fogják azt mondani, hogy Budapest egy körte, hiszen egyáltalán nem áll üzleti érdekükben. A fogyasztók, a vevők érdekét ez nem sérti?

A GVH egyszer talán majd ezt az üzleti magatartást is értékelni fogja

A lakáspiacnak előnyére válhatna a szigorúbb ellenőrzés, mert az kevés, hogy a zsebünkben nyílik a bicska egy-egy bicskanyitogató „lakáspiaci hír” hallatán. A „pesti stílus” már régóta bicskanyitogató, onnan szeretik osztani az észt és megmondani a frankót. A magyar történelem nagy kudarcainak is Budapesten ágyaztak meg, akkor sem látták be, hogy Budapest sok értelemben körte. Az almát a körtével pedig nem hasonlítjuk össze. Budapest nem Magyarország – mondja egy vendégszerető vendéglátó az idelátogató turistáknak. A felelősségtudattal rendelkező lakáspiaci szakértő is így gondolkodik és beszél már.

Forrás: Gazdasági Versenyhivatal - Vj-3/2018/71 , Megjelenés: 2019. május 6.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Nem az ingatlan az első és legfontosabb az életünkben

lakásárak likviditás adásvételek száma piacképes kereslet lakáspiac ingatlanpiac ingatlan 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

A lakásárak csökkenéséről beszélni, azt várni, előre vizionálni, Magyarországon csak egy rossz szokás. Egyszerűen azért lehet mindig téma, mert a lakásárakat sohasem érezzük olcsónak. Sőt, mindenki tudja, hogy egy lakást nem megvenni nehéz, hanem eladni. A pénzt pillanatok alatt be lehet váltani lakásra, de a lakást pénzzé tenni már körülményesebb lehet.

Amikor nőnek a lakásárak – és általában nőnek – ilyenkor nem kérdés sokaknak, hogy eladni is könnyű

Ez csak akkor igaz, ha az adott környéken a vevőket vonzza a lakásárak emelkedése is. Ha nem így történik – és már miért ne lenne így – akkor az eladás esélye nem nő. Probléma nincs, jöhet a felismerés tulajdonosként. Majd addig csökkentem az árat, amíg vevőt nem találok. A "fejben vevő" erre nagyon helyesel is és azt mondja, hogy a lakáspiacon a kereslet és a kínálat határozza meg az árakat. Biztosan így van ez?

Magyarországon a lakásárak rugalmatlanok

Ezt azt jelenti, hogy az eladók, a kínálat döntenek az árakról és a kereslet csökkenése, visszaesése esetén sem kerülnek pánikhangulatba. Kényszerhelyzetek lehetnek, de a lakáspiac számai szerint az eladók inkább elfogadják, hogy egy évben kevesebben adnak el, de az árazási szokásukon nem változtatnak. A valóságban a kereslet csak alkalmazkodik a lakásárakhoz, azt nem igazán befolyásolja.

lakásárak likviditás adásvételek száma piacképes kereslet lakáspiac ingatlanpiac ingatlan 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Magyarországon a lakásárak alig csökkennek a kereslet hiánya esetén 

Ezért történhet az, hogy az adásvételek száma jóval nagyobb mértékben tud visszaesni kedvezőtlen piaci viszonyok között, mint maguk a lakásárak.

A rugalmatlan lakásárak az eladók magatartását tükrözik és nem a vevők elvárásait

Amiről eddig beszéltünk, az a likviditás kérdése. Magyarországon a likviditást feláldozták a stabil és a stabilan növekvő lakásárakért. Nem az a fontos, hogy minél több lakást adjanak el minden körülmény között, hanem az, hogy a lehető legmagasabb áron, a vevői érdeklődéstől függetlenül.

Ez különösen igaz Budapesten, ahol a lakásárak szintén rugalmatlanok, az árcsökkenés nem valódi kockázat

Az inflációt lehet, hogy nem követik a budapesti lakásárak sem, ha baj van, de hogy nem zuhannak be, omlanak össze, az is biztos. Az inflációval meg nagyon kevesen foglalkoznak. Budapesten jól látható, hogy az adásvételek száma, a piaci kereslet, az ingatlanok likviditása már most sok kérdést felvet. Lehet csak a magas árnövekedésre fogni az alacsony adásvétel számot? Nagy butaság és felelőtlenség lenne. Az is felületes hozzáállás lenne, ha nem gondolnánk azt, hogy ilyen lakáspiaci környezetben nem egyre több és több eladó szeretne eladni a fővárosban is. A szeretnének eladni és el tudnak-e adni az a kockázat, amiről Budapest kapcsán időről időre beszélni kell. Budapest hangos a befektetések keresésétől. Hol van az a sok befektető, miért nem tolong, hogy tízezerszám lakást vegyen, amikor a  felértékelődés ilyen erős?

lakásárak likviditás adásvételek száma piacképes kereslet lakáspiac ingatlanpiac ingatlan 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A budapesti lakások árában nincs "hiba", korrekcióra nem lehet számítani

Csodás időknek nevezik ezt az időszakot, a budapesti adásvételek száma mégsem ezt igazolja

Hol vannak a vevők és miért lépnek piacra? Budapestről inkább elvándorolnak, mit bevándorolnának. Budapesten a legrosszabb a gyerekvállalási arány, tehát Budapest lakossága nem csak fogy, de még öregszik is. Budapesten legtöbb a kicsi ingatlan. Ha valaki elér a 70 nm körüli lakásig, onnantól felfelé már komoly áldozattal járhat a lakáscsere. Ezért sem halmozzák a budapestiek a gyerekeket. A biztos jólétét kockáztathatja ma az, aki nagyot mer álmodni és azt mondja, hogy akkor nagyobb és szebb lakásba akar költözni Budapesten. Most nincs adóssága, de van egy szép lakása, megfelelő megtakarítása. Jól él a magyar viszonyokhoz képest. Pár évente új autót vesz, sokat utazik, boldog, megéli az életet. Nem akar eladósodni, sok gyereket sem akar, gondolkodik még az elsőn is. Ezt kockáztassa egy ingatlanvásárlással, hogy számára rosszabb környékre költözzön vagy azzal, hogy túlságosan eladósodjon, közben meg vissza kellene venni a fogyasztási szokásaiból = az életszínvonalából? Szándékosan egy jobb, tehetősebb budapestit írtunk le, aki akár megtehetné, hogy vásároljon. A hirdetési oldalakat még nézegeti, rákattint a lakáspiaci hírekre is, gondolkodik is rajta, ill. a vásárláson is. Közben mindig eszébe jut, hogy szereti a lakást, amiben él, jól él, minek kockáztasson? De nem csak ilyen látens vevők vannak, hanem olyanok is, akinek több lakásnyi készpénzük is lehet, de nem rohannak belőle lakást venni Budapesten. Ők is elég sokan vannak Budapesten. Jóval többen, mint amennyi adásvétel egy évben történik Budapesten. Biztosan van Budapesten lakásuk, talán nem is egy. Minek vegyenek még egyet? Máshonnan van pénze, nem érdekli a lakásárak emelkedése, meg az sem, hogy mennyiért lehet kiadni. Majd vásárol, ha késztetést érez rá.

lakásárak likviditás adásvételek száma piacképes kereslet lakáspiac ingatlanpiac ingatlan 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A megyeszékhelyeken sem a lakások likviditása fűti a lakásárakat

A lakásvásárlás nem része a túlfogyasztó társadalmunknak

Lakásból mindig kevesebbet fogyasztunk. Akinek nincs meg az anyagi háttere hozzá, az azért nem fér hozzá. Másoknak meg nem az ingatlan az első és legfontosabb az életükben. A jólétben élő emberek nem feltétlenül akarnak több ingatlant venni.

Több ingatlant több ember vásárol. Budapesten lehet, hogy többen dolgoznak, mint pár éve, de nem élnek itt többen. Budapesten nincs lakáshiány sem. Ezért a budapesti ingatlanok likviditása, eladhatósága, az az esély, hogy pénzzé tegyük, az manapság is elgondolkodtató. Rosszabb kilátásokkal Budapesten az adásvételek száma milyen szinten mozoghat majd?

A rugalmatlan árak védelmet adnak a lakásárak csökkenése ellen, de egyben csökkentik az ingatlan likviditását is

Ezt látjuk a megyeszékhelyeken és a kisvárosokban is. Budapest extrém eset, mert a likviditás annyira nem része a lakásáraknak, ami jóval nagyobb kockázati tényező a fővárosban, mint azon kívül. A községek, a falvak az egyetlen kivétel – ami erősíti a szabályt – mert ott rugalmas lakásárak vannak. Ennek ára is van. Ott tényleg fenyeget árcsökkenés, az elértéktelenedés és ezzel együtt az inflációt egyáltalán nem követő lakásárak. 2007 óta érdekes világot éltek meg ezen a piacon. Ez az egyetlen lakáspiaci szegmens, ahol 2008-ban látványosan több ingatlant adtak el, mint 2007-ben. Olyan ez a világ, mint ha nem is Magyarországon lennénk, megnézve a többi grafikont.

lakásárak likviditás adásvételek száma piacképes kereslet lakáspiac ingatlanpiac ingatlan 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Minél közelebb kerülünk a "magyar valósághoz" a likviditás kérdése annál inkább megjelenik a lakásárakban

A községekben az eladók kiszolgálják a vevőket

A községek lakáspiac mérete és szerepe Magyarországon láthatóan a tömegek kiszolgálását képviseli.

Az állam ambíciói ezen a piacon tovább növelhetik a likviditást, az adásvételek számát, de a lakásárak biztonságát nem tudja ezzel javítani.

Itt viszont láthatóan a lakástulajdonosok ezzel együtt tudnak élni. A községekben biztosan nem a lakásárak az első. Az állam lakásvásárlási ösztönzői ezen nem fognak tudni változtatni, emiatt sem kell aggódni. Magyarországon annyira nem kell félni a lakásárak csökkenésétől, mint a falvakban az elszálló ingatlanáraktól.

lakásárak likviditás adásvételek száma piacképes kereslet lakáspiac ingatlanpiac ingatlan 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A rugalmas lakásárak - ahol a kereslet és kínálat határozza meg az árat - nem egészen olyan, mint amilyennek képzelik azok, akik erről beszélnek

Kép: Instagram

Forrás: ksh.hu - Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2018. IV. negyedév, Megjelenés: 2019. április 30.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Kérem vigyázzanak, az ajtók záródnak!

lakásárak lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac ingatlan 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

„A használtlakás-piacon tovább csökkent Budapest súlya. 2018-ban Budapesten és a megyeszékhelyeken jött létre az összes adásvétel 42%-a, ugyanakkor a kisebb települések részesedése 58%-ra emelkedett. 2015 óta folyamatosan csökkent Budapest részesedése a használtlakáspiac forgalmából. 2018-ban az összes ismert adásvétel 22%-a realizálódott a fővárosban, szemben a három évvel korábbi, 30%-os aránnyal. A megyeszékhelyek összesített forgalma ezalatt csupán kismértékben változott, általában 21% körül alakult. A kisebb városok részesedése a korábbi években tapasztalt emelkedés után 2018-ban az előző évivel azonos volt, miközben a községeké még ekkor is emelkedett: 2018-ban minden negyedik tranzakció a községekben jött létre. Az adatok megfigyelésének kezdete (2007) óta csak 2009-ben volt ennél magasabb a községek részesedése a használtlakás-piacon”- írja a KSH a 2018-as lakáspiaci év előzetesen összesített adataira hivatkozva.

A számok még nem véglegesek, de nagy meglepetésekre már nem lehet számítani. Ez a lakáspiac tele van ünneplésre okot adó információval. Biztosak vagyunk benne, hogy sokan és sok féle módon örülnek is ennek. Nehéz ilyenkor ünneprontónak lenni.

Miért nem lehet csak úgy örülni, hogy Budapesttől a legkisebb falvakig, mindenhol nőnek a lakásárak, egyre több új lakóingatlan épül szerte az országban?

Miért kell olyan lényegtelennek tűnő dolgokon fennakadni, hogy a vevők láthatóan egyre távolabb maradnak a nagyvárosok forró ingatlanpiacától? Kit érdekel ez ilyenkor, amikor a lakásárakon ez nem látszik? Savanyú csak a szőlő mindazoknak, akik mindenbe csak belekötnek, moralizálnak és nem tudnak örülni mások örömének – jön azonnal a kritika. Hadd lehessünk már egyszer felhőtlenül boldogok, amikor a lakáspiac igazából mindenkit boldoggá tesz, aki részese - kérik udvariasan.

A lakásárak növekedése korábban teljesen elválaszthatatlan volt a vele együtt növekedő kereslettől. 2015 után Magyarországon a lakásárak viszont mindenhol nőnek, még ott is, ahol nem egyre több ingatlant adnak el. Ez különösen a magyar nagyvárosok ingatlanpiacán tapasztalható meg, ahol ez az eladási idő megnövekedésével jár együtt, illetve egyre inkább nő az el nem adás kockázata is.

Egy adott környéken mindenki hasonló árakon számol és akar eladni, de nem mindenkinek sikerülhet. Erről beszélni kell, szembe kell vele nézni. A nagyvárosi lakásárak, főleg a budapesti lakásárak, egyre kevesebb eladónak okoznak örömet.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac ingatlan 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A lakásárak növekedése nem mindenhol jelent több vevőt Magyarországon

Budapesten 20%-kal nőttek a lakásárak 2018-ban, miközben az adásvételek száma már biztosan a 2014-es szinteken stagnál

Ennek csak az örül, aki el tudott adni 2018-ban eladóként és nem az, aki el akart adni, de nem sikerült. Az sem biztos, hogy örülni tud, aki idén tervezi a budapesti lakása eladását, de meglátja, hogy nem egyre több vevővel számolhat, hanem inkább egyre kevesebbel.

Becsapva érezhetjük magunkat, hogy akkor miért nőnek a lakásárak, ha a vevők száma az árakkal együtt nem tudja tartani a lépést? Hogyan fordulhat ez elő, hogy a nagyvárosok - köztük a budapesti lakáspiac -mellékszereplője tud csak lenni a magyar lakáspiacnak és nem a főszereplője, amikor a magyar lakáspiaci boomtól hangos a hazai és a nemzetközi média?

Baráti beszélgetések állandó témája, hogy ki mit vett, adott el, vagy hallotta kollégájától, barátjától, családban és ismerősöktől, hogy milyen könnyű ma eladni és milyen sokat lehet keresni ma ingatlannal. Magyarországon egyre többen részesei a lakáspiac által boldoggá tett embereknek. Könnyen összeakadhatunk velük vagy hallhatunk olyanról, aki jól járt és boldog most.

Magyarországon az adásvételek száma egyre több, csak az erőviszonyok, a centrális erőtér elmozdult a kistelepülések felé

A nagyvárosokban is vannak adásvételek, csak nem egyre több, mint az országban. Az eladni nem tudó eladók nem beszélnek a kudarcukról. Már miért beszélnének?

Manapság nem túl jó ötlet bevallani, ha nem a tömeg után megyünk. A maintstream azt is jelenti ma, hogy aki a lakáspiacról beszél, az csak sikerorientált lehet, szociálisan érzékeny, kritikus, elemző, előrelátó és óvatos már nem. Az ilyen véleményét és gondolatait fojtsa el, tartsa magában, öncenzúrázza magát, mert a lakáspiacon sem tűrik az ellenvéleményt, árulásnak tekintik.

Jöhet lassan a feketelista és a listázás, ha még nincs a lakáspiacon is. Az beszélhet, aki azt mondja, amit hallani szeretnének, hogy mondjon és gondoljon. Az önállóság túl nagy kockázatot jelent a lakáspiacon is, majd „felülről” megmondják, hogy mit kell gondolnunk a lakáspiacról.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac ingatlan 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A lakáspiac szereposztó díványa lehet, hogy Budapesten van, de Budapest hátrányos helyzete a lakáspiacon egyre nyilvánvalóbb

Most éppen azt az időszakot éljük, amikor a helyzetben lévők, az őket követők nem kíváncsiak másokra a lakáspiacon, a lakáspiacot éppen a saját képmásukra akarják formálni

Számukra - a velük egyet nem értőkön kívül - nem léteznek kockázatok a lakáspiacon vagy aggasztó folyamatok, elemezni érdemes adatok. Számukra csak egy irány van, a felfelé és csak egy szót hallanak meg, a növekedés jelszavát. Magabiztosabbnak, sikeresebbnek és mindenkinél okosabban érzik magukat. Nekik csak az a segítség, ha dicsérik őket, ha méltatják a hozzáállásukat, a nagyszabású terveiket és ötleteiket, akár még az irreálisakat is. Számukra a múlt értelmezhetetlen a jövő szempontjából, időpazarlás még rá gondolni is, nemhogy megérteni, tanulni belőle. Irreleváns nekik bármilyen múltból levont következtetés, mert a jövőben akkor is szerencsésebbnek érzik magukat, ha a múltban nem is voltak igazán azok. A lakáspiacra ezek az emberek jóval kevésbé figyelnek oda, de a lakáspiacról alkotott véleményt ők akarják befolyásolni, iránytani, alakítani. Ők a saját hangjukat szeretik hallgatni, még akkor is, amikor mások beszélnek a lakáspiacról.

A lakáspiacon csak azok számára nem léteznek kockázatok, akik a lakáspiac felett állónak képzelik magukat. Akik „benne vannak a buliban”, azoknak a kockázat nem hit kérdése.

Nincs alternatív valóság, csak egy ország van, egyetlen egy lakáspiaccal, amire vigyáznunk kellene, nem szívni a vérét.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac ingatlan 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A budapesti lakaspiacon a vevőkön kívül minden más téma. A vevők egy lakáspiacon csak egy ideig hagyhatók figyelmen kívül, örökre biztosan nem.

Kép: Ingatlanműhely

Forrás: ksh.hu - Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2018. IV. negyedév, Megjelenés: 2019. április 30.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Magyarország nem üzlet

munkaerőpiac foglalkoztatottság munkanélküliség EU lakáspiac CSOK családpolitika ingatlan 2019 Magyarország Ingatlanműhely

Akik jobban élnek, általában tesznek azokra, akik nem. Ezért ciklikus a gazdaság. Ezért vannak jó és rossz időszakok. A válságok a fellendülésbe vannak kódolva. Elkerülhetetlenek. Az emberi természet miatt a gazdasági válságok váltják egymást. A válságokat emberek okozzák, emberek, akik jobban élnek, mint mások. Ezek valamilyen formában mind üzletemberek. A közvélekedés szerint a válságokért a politika a felelős, a politikusok. Ezzel az üzletemberek védve is vannak. A balhét mindig elviszik a politikusok. Sok tanult ember sem érti ma még ezeket az egyszerű összefüggéseket, pedig egy jó adag paraszti ésszel megérthető az a világ, amiben élünk. A politikusok gyakrabban váltják egymást, mint az üzletemberek.

Még itthon, Magyarországon is, így mennek a dolgok. Ha csak a lakáspiaci szereplőket nézzük, mi változott itt az elmúlt bő 10 évben? Azok az üzletemberek diktálnak, akik a lakáspiacot válságba vezették. A lakáspiaci válság ezért elkerülhetetlen.

Az állam mit tehet?

Gyakorlatilag a mögötte lévő üzleti elitre támaszkodik. Az meg kapzsi és mohó. A világ összes pénze sem lenne neki elég. Nem gazdag akar lenni, hanem szupergazdag. Nem forintban akar lenni milliárdos, hanem euróban és dollárban. Az üzleti elit már bevezette az eurót, főleg amióta az EU-s pénzek magánvagyonok felhalmozását szolgálja és nem Magyarország széles társadalmi fejlődését.

Mi köze ennek a lakáspiachoz? Nagyon egyszerű. Azt mondják, a lakáspiaci boomhoz jó gazdasági környezetre van szükség. Ez a jó gazdasági környezet az egyik oldalról nézve ma azt jelenti, hogy nagyon sok pénzt kapunk ajándékba az EU-tól és azt „okosba magánosítjuk”. Igen, az EU-s pénzek privatizációját jó gazdasági környezetnek nevezik Magyarországon.

Azért ez megint könnyedén belátható, hogy nem egy életbiztosítás. Ez a társadalmi egyenlőtlenségeket növeli, felgyorsítja és hamarabb, még fájdalmasabb gazdasági válságba kerülhetünk miatta. A magyar gazdaság és a mögötte lévő üzleti elit olyannyira EU-s pénz függő lett, hogy EU-s drognak kellene már nevezni és nem támogatásnak.

munkaerőpiac foglalkoztatottság munkanélküliség EU lakáspiac CSOK családpolitika ingatlan 2019 Magyarország Ingatlanműhely
A magyar tőzsdét nem kellene összekeverni a magyarok hálószobájával /Ingatlanműhely/

Az EU-s pénzek drogként hasznosítása a lakásárak  növekedését is okozták

Ez azért nem egy biztos alap, nem egy szép jövőkép az lakáspiacon. De az EU-s pénzek felhasználása nincs foglalkoztatottság növelése nélkül. Politikai alkunak is tekinthetjük ezt. Valamit valamiért alapon. A foglalkoztatottságot és a munkanélküliséget gyakran keverik össze nálunk. Ez a grafikon most olyan kérdéseket tesz fel, amikre eddig is sokan gondolhattak már.

1998-hoz képest, 2019 első negyedévében közel 800 ezer emberrel dolgoztak többen Magyarországon. Viszont 1998-hoz képest, idén év elején a munkanélküliek száma nem 800 ezerrel lett kevesebb. Dehogyis. A magasabb foglalkoztatás nem jelent mindjárt hasonlóan csökkenő munkanélküliséget Magyarországon.

Ha megnézzük, 2015-ben és 1998-ban azonos számú munkanélküliről beszélhetünk, de a 2015-ben kb. 500 ezerrel dolgoztak többen, mint 1998-ban. De vannak még itt furcsaságok. A foglalkoztatottság 2011 óta töretlenül nő, addig a munkanélküliek száma pl. 2012-ben nőtt. Olyan évre is van példa, hogy a csökkenő munkanélküliség csökkenő foglalkoztatottsággal járt együtt (2007). Az is előfordulhat, hogy a növekvő munkanélküliség mellett nő a foglalkoztatottság (2002,2003,2005,2006,2012).

A lakásárakat a munkaerőpiaci folyamatokkal is magyarázzák, főleg a biztosabb munkahellyel és a munkanélküliségtől való félelem minimalizálódásával

Pedig láthatóan a munkanélküliség és a foglalkoztatottság között elég sok a kérdőjel. Évek óta halljuk az elvándorlás problémáját, hogy több százezer magyar él és dolgozik tartósan ( = telepedik le) külföldön. A magyar elvándorlás nem látszik a foglalkoztatottsági adatokban. Legalább ennyire hangosan tudják ismételgetni a munkaerőhiányt is.

munkaerőpiac foglalkoztatottság munkanélküliség EU lakáspiac CSOK családpolitika ingatlan 2019 Magyarország Ingatlanműhely
Kattintson a nagyobb képért!

Azt látni - a foglalkoztatottság bővülését nézve - munkaerőhiányról ismét nagyon nehéz beszélni. Vagy mégis? A foglalkoztatottsági adatok furcsa és érdekes növekedését - a munkanélküliek számához viszonyítva - egyrészt a fehéredő magyar gazdasággal lehet magyarázni. Egyre több embert jelentenek be, akit előtte feketén alkalmaztak. Ezek az emberek anyagilag jobban nem járnak, előtte is dolgoztak, az állam viszont annál jobban jár velük. Az államnak nő a bevétele minden bejelentett munkavállaló után és még a statisztikákkal is villoghat.

A feketén alkalmazottak kifehérítésével egyrészt lehet igazolni a foglalkoztatottság számainak egy részét. 2014-ben 208 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottság egy év alatt, a munkanélküliek száma "csak" 98 ezer fővel lett kevesebb.  De 2015 és 2019 első negyedéve között 140 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma és a foglalkoztatottak száma kis túlzással 290 ezerrel nőtt. 150 ezer plusz ember majdnem annyi, mint az aktuális munkanélküliek száma.

A gazdaság fehéredése, a munkanélküliek száma mellett a magyar gazdaságban megjelent az import munkaerő is

Keletről az olaj és a gáz mellett, munkaerő is érkezik Magyarországra. A foglakoztatottsági adatokban - a magyar viszonyokhoz képest - van egy jelentős  külföldi munkaerő is, amivel a munkaerőhiányt és a bérek gyorsabb növekedését kezelik az üzleti szereplők. Eljutottunk hirtelen oda, hogy az állam importálja a pénzt és privatizálja. Közben az üzleti elit a gazdaságot fehéríti, csökkenti valamelyest a munkanélküliséget és a foglalkoztatottságot turbózza fel a külföldi munkaerő importálásával.

A demográfiai problémáinkat az állam+üzleti elit paktuma láthatóan nem oldja meg.

Először 2016-ban várták a csodát a CSOK-tól, most 2019-ben is ettől várják még, miközben a demográfiai számokkal még nem lehet úgy villogni, mint a gazdasági indexekkel

Felháborodva és már-már dühösen teszik fel a kérdést a gazdasági elit urainak szociálisan érzékeny feleségei, hogy a magyar miért nem vállal gyereket ilyen "gazdasági csoda" láttán?

A gazdaság kifehérítése és az EU-s pénzek privatizálása nem csökkenti az egyenlőtlenségeket Magyarországon, hanem növeli. A magyar tőzsdét nem kellene összekeverni a magyarok hálószobájával.

A teljes foglalkoztatottság ma munkaperőimportot jelent valójában. Szépen csendben válunk bevándorló országgá, mert a legális bevándorlás a gazdasági elit üzleti érdeke. Ha teheti, akkor a magyar munkaerőt külföldire cseréli a magyar mezőgazdaság és ipar, mert költségkímélő, hatékony és rugalmas megoldás. A szolgáltatói szektort sem kell félteni. A magyar munkaerő lassan és biztosan szembesül azzal, érzi meg, hogy a legális bevándorlók (vendégmunkások polkorrekten) az ő munkahelyét is átvehetik, ahogy a magyar munkavállalók más országok munkaerőpiacán jelentenek konkurenciát.

A munkaerő szabad áramlása Magyarországnak demográfiai deficitet jelent egyelőre. A lakásárakban viszont egyik kockázat sincs beárazva.

A lakáspiaci szereplők meg továbbra is várják a csodát az államtól és nem a piactól, miközben teljesen elfelejtik, hogy csak nekik üzlet Magyarország, a társadalomnak nem.

Kép: Ingatlanműhely

Forrás: portfolio.hu - A nettó EU-transzferek alakulása

Forrás: ksh.hu - Közzététel: 2019. április 29.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Nemzeti hitelezés

lakásárak lakáshitelezés lakáspiac ingatlanpiac CSOK ingatlan demográfia 2019 Magyarország Ingatlanműhely

Az államilag támogatott lakáshitelezésnek van történelme, de nem tudjuk, hogy van-e jövője Magyarországon. A 2000-es évek elején az állam olyan kamattámogatást talált ki, amiért a bankban tartott megtakarításokra a bank több kamatot fizetett, mint amennyit a banknak kellett fizetni a lakáshitelek után. Ez egy vissza nem térő lehetőségnek tűnt és sok jómódú embert arra ösztönzött, hogy akkor is kamattámogatott lakáshitelt vegyen fel, ha egyébként két fillérre nem lett volna szüksége a banktól lakásvásárláshoz. Sőt, akkor is vett lakást, amikor egyébként szándékában sem állt. Ma a bank nem fizet semmit a pénzünkért. A magyar társadalom egy jelentős részének ez nem probléma. Lehet nem is tudnak róla. Akinek van készpénze és nem a párnájában tartja, annak viszont a bank egyre kényelmetlenebb megoldás. A folyamatosan leértékelődő, elinflálódó forint miatt a bank már nem is biztonságos készpénztartási forma. Régi probléma ez.

Ma is annak érheti meg eladósodni, akinek egyébként komoly tartalékai vannak

Aki ma is ingjét és gatyáját is elkölti, hogy lakást vegyen/építsen és közben el is adósodik, annak a jelenlegi magyar lakáshitelezés nem üzlet. Az állam ezért 15+ év után újabb üzletet ajánlott fel. Hogy minek nevezi, az most a mi szempontunkból teljesen mindegy.

Az eladósodás ma is lehet üzlet. Ma is lehet több pénzt keresni azzal, ha banktól veszünk fel hitelt és közben a pénzünket máshol kamatoztathatjuk. A kamatkülönbözet ma is lehet pozitív és ma is érzhetjük úgy, hogy megéri eladósodni. Csakis akkor és csakis annak, aki bármikor előtörleszthet, amikor a kamatkülönbözet nullázódna vagy negatív lenne. Akinek nem áll rendelkezésésre egyösszegben a felvett lakáshitel összege a zsebében, az ma is rengeteget kockáztat.

lakásárak lakáshitelezés lakáspiac ingatlanpiac CSOK ingatlan demográfia 2019 Magyarország Ingatlanműhely
A lakásárak változása Magyarországon nem jelent inflációt a KSH szerint, amivel a lakásárak növekedését könnyebb pozitívan értelmezni, a barátunknak tekinteni

A lakáshitelezési környezet megváltozásával a lakáshitel folytogató tud lenni

Kár, hogy pont azok és pont úgy biztatnak a háztartások eladósodására, akik a lakáshitelezés negatív hatásaitól védve vannak. Még az állam is azt duruzsolja a fülünkbe, hogy adósodjunk el.

A változó kamatozást is alternatív módon értelmezi. Pedig csak egy értelmezése van. Az a fix törlesztő, ami a törlesztési idő alatt egyszer sem változhat. A magyar állam, a Magyar Nemzeti Bank és a KSH meg minden hitelt fixnek hív, aminek a kamatát 1 évnél ritkábban változtathatják meg. Hogy mit jelenthet a valóságban 3, 5 vagy 10 év után egy kamatváltoztatás, azt sem az állam, sem az  MNB, de még a KSH sem tudja, viszont mindenki ránk, hitelfelvevőkre terheli ennek a felelősségét. 

Vannak itt problémák a fejekben. Az ilyen mentalitás már egyszer hitelválságot okozott Magyarországon.  Ez az a mentalitás, amiért az eladósodás kockázatait állami érdekből relativizálták. Az államnak ugyanis jó, ha mi túlfogyasztunk és hitelt halmozunk fel. Ezt egyszerűen csak gyorsabb fogyasztásnak nevezik. Dörzsölik a kezüket és várják, hogy GDP-ben realizálódjon a felvett hitelünk. Ennek csak az tud örülni, aki az orránál tovább alig lát.

Magyarországon a hitelezés az alacsony gazdasági fejlettségi szint miatt túlságosan kockázatos

Az elmaradottabb országok csapdája a hitel és az erre épülő pénzügyi rendszer. Magyarul babakocsit gyorskölcsönből, uzsorakamatra, "életérzés".

Az állam ezért akar ismét nagyobb szerepet vállalni és szinte a lakáshiteleken át a személyi kölcsönökig, mindent állami támogatással kíván irányítani. Az állami lakáspiac  után az állami hitelpiac is értelmet nyerhet. Főleg elnézve a számokat, amik azt mutatják, hogy 2018-ban a lakáshitelezés megtorpant. Az állam a szívéhez kaphatott, és a számokat már korábban ismerve készíthette elő a 2019-es kommunikációját. 

lakásárak lakáshitelezés lakáspiac ingatlanpiac CSOK ingatlan demográfia 2019 Magyarország Ingatlanműhely
2018-ban várhatóan 165 ezer adásvétel történt Magyarországon, aminek a további növekedéséhez - az állam szerint - nemzeti hitelezésre van szükség

A nemzeti hitelezés rendszere gazdaságpolitika és nem demográfiai segélycsomag

A GDP százalékos növekedése még mindig fontosabb, mint a népességnövekedés. Az állam is könnyebb utat választja leggyakrabban, nem csak mi. Akármit is mond, akármivel is magyarázza, Magyarországon egyelőre a GDP növekedésért bármit fel tudunk áldozni. Igen, még a jövőnket is.

Nem az a fontos, hogy mikor lesz ebből baj, hanem hogy addig a lehető legtöbbet hozza ki ebből a helyzetből a magyar állam. A piac nem mindenható - mondják azok, akik elfelejtik közben, hogy az állam sem az.

Ha baj lesz, akkor majd ráfogják valami gonoszra. Ellenségcsinálásból elég jók vagyunk. A lakáspiac most a barátunk, mert az állam mindent megtesz a lakásárak növekedése érdekében. 

A lakásárak növekedése a KSH szerint konjunktúra, pedig igazából csak infláció

Csak Magyarországon a lakásárak változását nem tekintik inflációnak. Marhaság? Elég nagy marhaság. A Nemzeti Bank szerint a lakásárak növekedése elengedhetetlen a pozitív jelen és jövő aggitácója mellett. A lakás- és hitelpiacon azért vannak már repedések. A hitelezés számait lehet az elinflált forintban és lehet a hitelek számában is nézni. Az adásvételek száma és a lakáshitelek száma között van összefüggés.

A népességfogyás hatásait nem lehet ellensúlyozni hitelezéssel egy országban sem, a lakáspiacán keresztül pláne!

A lakáshitelpiac belassult annyira 2018-ban, hogy 2019-re az állam ide is erőteljesebben belépjen az MNB teljes támogatása mellett. Az állam saját sikerét, pozitív visszacsatolást lát(tat) a lakásárak és a lakáshitelek növekedésében.

lakásárak lakáshitelezés lakáspiac ingatlanpiac CSOK ingatlan demográfia 2019 Magyarország Ingatlanműhely
A hitelezést nagyobb fokozatba kapcsolná az állam, mert mohó és türelmetlen

A lakásárakat meg az államilag támogatott lakáshitelezéssel kívánja növelni. Úgy érzi a lakásárak addig nőhetnek, ameddig a GDP. Ha a lakásárak növekedése megáll, akkor vége lehet a világnak itt – gondolhatja az állam és félelemmel tölti el a lassuló lakás- és hitelpiac. Gyorsítani akar mindent, pörgetni, hajtani előre. Ahogy mondtuk, ez lehet egy kiváló üzleti lehetőség azoknak, akiknek van mit a tejbe aprítani. Nekik nagy öröm minden ilyen lehetőség. Másoknak meg csak rulett asztal. Talán pont az ilyen hazárd játékok miatt, csak és kizárólag a fogyasztás befolyásolható államilag Magyarországon, a gyerekvállalásra kimondottan mérgező mellékhatású. Bort inni és vizet prédikálni üzletileg megtérülhet, de társadalmilag pont annyira káros, mint eddig bármikor a magyar történelemben.

Kép: Ingatlanműhely

Forrás: ksh.hu, Lakossági lakáshitelezés 2018, Megjelent: 2019. április 15.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Hinni a templomban kell...

gdp gdp per fő gazdasági fejlettség lakásárak bérek eurostat 2019 Magyarország Ingatlanműhely

…, akarni a wc-n - tartja egy régi jó magyar mondás, még azokból az időkből, amikor a hittérítés és a politika gyakorlatilag ugyan azt jelentette. Aki megtért, az az államnak a barátja volt, aki nem, az maradt az ellensége. A hazaszeretet és az államszeretet azóta vált értelmezhetetlenné külön-külön. „Már elegem van a sok belpolitikából” – énekelték 1996 Magyarországán, de énekelhetnék még ma is. A 90-es évek második felében is a kiábrándultságunkra épített élt vissza a hatalom, ahogy ma is. Akkor is ostobának néztek minket és mai is. Ezt teremtette meg annak az alapját, hogy bármilyen logikai ellentmondást verbálisan megoldjanak a vezetőink. Például olyan Magyarországról hallani manapság, ami Európát akarja megmenteni, az Európai jólétet akarja megvédeni. Minket magyarokat Európában egyébként a szerénységünk és alázatunk miatt tisztelnek és szeretnek (ironikus gondolat). Nekünk még mindig a Balaton a Riviéra, és továbbra is Bécset és az osztrákokat érezzük „örökös” történelmi ellenfelünknek.

gdp gdp per fő gazdasági fejlettség lakásárak bérek eurostat 2019 Magyarország Ingatlanműhely
Még mindig Ausztriát akarjuk legyzőni, miközben saját magunkat kellene végre valahára!

Olyan Magyarországról hallani Manapság, hogy Ausztriát utolérjük életszínvonalban = gazdasági fejlettségeben. A kettő ugyanis nem elválasztható egymástól. Ehhez gyakorlatilag dupláznia kellene Magyarországnak vagy Ausztriának felezni a gazdasági fejlettségét. Erre kevesebb az esély, mint hogy mi kétszer lottó ötös nyertesek legyünk addig.

gdp gdp per fő gazdasági fejlettség lakásárak bérek eurostat 2019 Magyarország Ingatlanműhely
A GDP %-os növekedése és a gazdasági fejlettség nem egymás szinonimái

Az életszínvonal valódi emelkedése, a gazdaság valódi fejlődése nem egyenlő azzal, hogy felmentek a lakásárak. A 100 ezer leggazdagabb magyarhoz nem kerültek közelebb azok a panellakás tulajdonosok, akiknek az az egy lakásuk van és abban is élnek, de a lakásuk ma sokkal többet ér, mint bármikor előtte.

A magyar gazdasági fejlettség nagyon-nagyon lassan halad előre. Annyira lassan, hogy 2014 óta stagnál gyakorlatilag

Ennyit ér a gazdasági növekedés %-os kifejezése! Bizony, ennyit! 2006-hoz képest sem fejlődtünk túl sokat gazdaságilag. A lakásárak, a bérek viszont sokat változtak.

Amikor fundamentális okokat keresünk arra, hogy miért van a lakásárak és a bérek növekedésének kockázata, akkor csak utalni szoktak rá, de nem mondják ki. A gazdasági fejletlenségünk, a gazdasági elmaradottságunk, nem indokolja sem ezeket a béreket sem ezeket a lakásárakat. Lehet rajta vitatkozni, hogy melyik van előbb, a tyúk vagy a tojás, de ma ez már nem kérdés: a tyúk tojja a tojást.

A lakásárak és a bérek becsapnak minket

gdp gdp per fő gazdasági fejlettség lakásárak bérek eurostat 2019 Magyarország Ingatlanműhely
Szlovákia és Pozsony gazdasági fejlettsége is egy szinttel feljebb van, mint a jelenlegi budapesti és magyar valóság

Olyannyira, hogy muszáj néhány ország gazdasági fejlettségét is megnézni. Biztosan Ausztria a reális cél? Szlovákia és Lengyelország 2006 óta gyorsabban fejlődött, mint Magyarország. Ez olyannyira igaz, hogy Pozsony gazdaságilag fejlettebb, mint Budapest.

gdp gdp per fő gazdasági fejlettség lakásárak bérek eurostat 2019 Magyarország Ingatlanműhely
Ausztriával akarunk versenyezni, amikor a Visegrádi négyek között is utolsók vagyunk

Örülnénk mi már egy Csehországi gazdasági szintnek. Prága gazdasági fejlettsége Budapest számára, ha nem is fényévekre van, de 2030-ig azt sem fogja utolérni

gdp gdp per fő gazdasági fejlettség lakásárak bérek eurostat 2019 Magyarország Ingatlanműhely
"magyar gazdasági csodáról" beszélni udvariatlan bel- és külpolitikai gesztus

A gazdasági fejlettség nem azt jelenti, hogy ész nélkül szórjuk a pénzt

Az azt jelenti, hogy olyan termékeket és szolgáltatásokat állítunk elő, amit utána jelentős profit mellett tudunk értékesíteni. Nálunk a 90-es években és ma is ez hiányzik a gazdaságból. A pénznek nincs értéke – mondják még ma is olyan idősek, akik nem is üzletemberek.

Annak van értéke, ha a pénzből tudunk csinálni még több pénzt. Ha csak elköltjük, az nem pénzcsinálás. A magyar gazdaság meg inkább csak elnyeli a sok a pénzt, de nem csinál belőle többet.

A lakásárak és a bérek növekedése nem pénzcsinálás

Annak állítják be, annak hisszük el. Közben megmutatjuk Románia gazdasági fejlődését. Bukarest gazdaságilag Budapestnél fejlettebb. Bukarestnek már inkább ciki, ha összekeverik Budapesttel. Románia legtöbb részén nagyobb a gazdasági fejlettség, mint Magyarországon. 2030-ra úgy néz ki, hogy nem Ausztriával fogjuk utolérni gazdasági fejlettségben, hanem Romániát próbáljuk meg majd utolérni kapkodva a levegőt, döbrögis testalkattal, pénzt lobogtatva a kezünkbe, ami még akkor is forint lesz, Romániában meg már euró.

gdp gdp per fő gazdasági fejlettség lakásárak bérek eurostat 2019 Magyarország Ingatlanműhely
Bukarest már lehagyta Budapestet, hamarosan Románia fenekét is mi szagoljuk!

Kép: Ingatlanműhely

Forrás: Eurostat

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A feloldhatatlan ellentmondások lakáspiaca álomszerű

családi ház újlakáspiac építési engedélyek lakáspiac ingatlan 2019 Magyarország Ingatlanműhely

Az elmúlt évek áremelkedése csak akkor érdekes egy lakástulajdonos szemével nézve, ha az ember nem akar venni egy másik lakást az árából. Jelentős ár/érték romlásról/csökkenésről beszélhetünk, ha vevőként gondolkodnunk ugyan azon a településen, ahol most ingatlant akarunk eladni. Ilyen szempontból nem biztos, hogy jól járunk, ha ott adunk el, ahol később vásárolni akarunk. A kistelepülések felé fordulás az elmúlt évek jóval izgalmasabb lakáspiaci jelensége, mint a nagyvárosi lakásárak ellentmondásos emelkedése. Aki csak tartja a lakást, annak ebben nincs semmi ellentmondás. Örül, mint majom a farkának – ahogy mondani szokás. De a lakáspiacon sem vezet sehová az ilyen egyoldalú gondolkodás. A lakáspiacot sem azok mozgatják, akik tartják a lakásukat, hanem azok, akik eladják és persze azok, akik vásárolnak. Az eladók és a vásárlók száma jelentősen kevesebb a lakástulajdonosoknál, akik csendben, vagy a pálya széléről tét nélkül bekiabálva szurkolnak és várják a meccs végeredményét.

Az egyik ilyen részeredmény a használt és az új családi házak piacának egyre erősödő szerepe a magyar lakáspiaci folyamatokban

A nagyvárosi ingatlanok piaca ellentmondásos, ha azon aktívak vagyunk. Ellentmondásos, mert az árak és a kereslet nem azonos irányba mozognak. 2016 óta a jelenség gyorsul, amire az állami is felfigyelt és 2019-től mindent megtesz ennek a folyamatnak a gyorsítása érdekében.

A nagyvárosi lakáspiac csapdában van. A nagyvárosi társasházak építése kétségessé vált. Az elmúlt években a lakóépületek építési engedélyeinek számában fejezték ki a várható építési boomot. A kevésbé előrelátó és felelősen gondolkodó szereplők még ma is erre építik kommunikációjukat. Pedig az építési engedélyek számánál van egy jóval fontosabb mutató, az pedig a megépítendő össz. alapterület. Ez fejezi valóban, hogy mennyi lakóingatlant terveznek megépíteni. Például azért is, mert az építési engedélyek számánál egy 50 lakásos társasház is egy darab lakóépületnek számít, mint az egy darab családi ház, amit meg akarnak majd építeni.

családi ház újlakáspiac építési engedélyek lakáspiac ingatlan 2019 Magyarország Ingatlanműhely
A kiadott új lakóépületek építési engedélyeit lehet így is úgy is nézni

A kiadott építési engedélyek számának változása helyett, ezért érdemes nézni a megépíteni tervezett terület nagyságát. Az alapterület nagysága 2017-ben érte el a csúcsot és 2018-ban már enyhén csökkent. 2018 január-február-hoz képest 2019 január-február össz. alapterület adatai további csökkenést mutatnak. Újra igazolja azt a feltételezést, hogy 2018-tól kezdve egyre kevesebb társasházi lakás építését tervezik. A pálya széléről figyelőknek ez nem biztos, hogy feltűnt. Pedig ez is részeredmény. 2016-tól új családi ház építési lázról beszélhetünk és 2018-tól már a jövőben megépíteni kívánt társasházi lakások száma is csökken.

A családi ház építési láz a kistelepüléseknek kedvez, a csökkenő társasház építés viszont a nagyvárosok lakáspiacának káros

A nagyvárosi lakáspiacok sajátságos működésében a negatív kilátásokkal terhelt újlakáspiac fékként működik. A lakásárak nőnek, kiabálják be a szurkolók a pálya széléről. Ezt a pályán játszó eladók és vevők is jól tudják. A nagyvárosok lakáspiacát az újlakáspiac mellett az országos lakáspiaci folyamatok is befolyásolják. A kistelepülések lakáspiacát a vevők mellett az állam is célkeresztbe vette.

Az nagyvárosi lakásárak ellentmondásához az is hozzá tartozik, hogy azért is nőnek, mert a kistelepüléseken egyre több ingatlant vesznek és építenek

Igen, nem feltétlenül attól nőnek a nagyvárosi lakásárak, mert ott egyre többen vásárolnak. Ezt a pályán játszó vevők és eladók jobban tudják, mint a pálya széléről szurkoló passzív lakástulajdonosok. Ők még mindig vakon hisznek abban, hogy a nagyvárosi lakásárakban nincs semmi ellentmondás, azt az erős és növekvő kereslet hajtja.

családi ház újlakáspiac építési engedélyek lakáspiac ingatlan 2019 Magyarország Ingatlanműhely
A megépítésre váró lakóépületek össz. alapterülete csökkenést mutat

A pozitív illúziók korában ezen ne is csodálkozzunk. A gondolat teremtő erejére államok épülnek fel, majd omlanak össze, amikor kiderül üres fecsegés volt csupán minden szó. A családi házak kedvező és optimista piaci kilátásába egyelőre utolsó szalmaszálként kapaszkodhat az egész magyar lakáspiac. Egyelőre. Ha már olyanok is a családi házakról beszélnek – pozitív illúziókat kergetve - akiknek semmilyen érdeke nem fűződik ehhez, akkor a pálya széléről szurkolók már a harmadik részeredményt is megkapták. A kérdés az, hogy ezzel tisztában vannak-e. Ha igen, akkor megértették-e ennek a pontos üzenetét. A magyar – államvezérelt - lakáspiactól 2019-ben sem tartunk, mert egyelőre csak az előnyeit élvezzük, ki így, ki úgy.

Kép: Instagram

Forrás: ksh.hu, Kiadott új építési engedélyek, Frissítve: 2019. április 3.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Az adja el az ingatlant, aki hirdeti

ingatlanközvetítés ingatlanmarketing hideghívás Magyarország Ügyészsége ugyeszseg.hu ingatlan 2019 Magyarország Ingatlanműhely

Az ingatlanközvetítés lényegét fogalmaztuk meg. Ezért van gond a szerződéseikkel. Évről évre felbukkannak történetek bírósági perekről, az ingatlanközvetítőt szerződési feltételei miatt elmarasztaló ítéletekről. Alig két napja lehetett olvasni erről utoljára az Ügyészség oldalán. Ezeknek a híreknek a hatása nem mérhető. Az ingatlanközvetítők célja viszont továbbra is változatlan. A tulajdonoson kívül bárki hirdetheti az ingatlant, egy eladó lakás akár több tucat értékesítő neve és telefonszáma alatt futhat. Ebből élnek az ingatlanhirdetési oldalak és reklámozzák, hogy náluk több százezer hirdetés van. Közben egy ingatlanhirdetési oldalon sincs 100 ezer egyedi eladó ingatlan sem. Erre már annyira nem büszkék, ezt nem verik annyira nagy dobra, mert ebben igazából a magyar ingatlanközvetítő „szakmával” vállalnak sorsközösséget. A magyar ingatlanközvetítés az együttműködésen alapul, egyfajta kollegiális szívességen. Bajtársak az értékesítők, akik megosztják eladó lakásaikat egymással. A szerződéseik erre lehetőséget biztosítanak.

Ezért írtuk azt korábban"Aki egy ingatlanértékesítővel együtt dolgozik, az gyakorlatilag az összessel kapcsolatban van, csak nem tud róla."

Ha van olyan kivételes értékesítő – aki erősíti a szabályt – kizárólagos ügyfelekkel dolgozik, bizalmi alapon, na akkor ő több hideghívást kaphat, mint ha maga a tulajdonos hirdetné a lakást. A miért nem működik együtt örökzöld kérdésre nincs jó válasz. Ha azt mondja az ember, hogy akit érdekel az eladó lakás, az pontosan olyan könnyedén megtalálja a hirdetést, mint az, akivel éppen beszélget a „nem együttműködésről”. Ilyenkor jön az ordas nagy kamu szöveg – Tulajdonosoknak is ezzel jönnek – hogy őket a vevő kereste meg közvetlenül, mert nem ért annyira az ingatlanokhoz és nem akarja egyedül megnézni. Ki veszi ezt be? Nem tudni, de egy ostoba kitalálta ezt a kifogást, a többi ostoba meg ismétli, mint ha attól hihetőbb lenne. A lényeg a lényeg, hogy biztosan a helyszíni találkozó lebeszélése lesz a cél. Elengedi az együttműködést a telefonban, de a helyszínen tovább folytatja. Egy tapasztaltan tulajdonos ebbe simán belemegy. Egy tapasztalt értékesítő viszont elengedi a füle mellett. Ha érdekli a vevőt a lakás, akkor meg fogja keresni a hirdetőt. Lakást nem fog bukni egy vevő sem egy értékesítő két szép szeméért sem.

A bíróságok a vevőket saját tulajdonukként kezelő ingatlanközvetítőket büntetik

Mindhiába sajnos. A kicsik mutogatnak a nagyobbakra, a nagyok hibáztatják a kisebb ingatlanosokat, kontároznak, képzetlen és iskolázatlan barbárokat emlegetnek, felhígult szakmáról beszélnek. Ez mondjuk jó vicc, mert az ingatlanpiac összement, ennek köszönhetően manapság összeségében jóval kevesebben „ingatlanoznak”, mint 10-15 éve. Közben meg a szerződéseik nem felelnek meg a magyar jogi környezetnek, de a nemzetközinek sem.

Ez csak akkor okozhat bajt, ha a tulajdonos is hirdeti az eladó ingatlant. Akad rá példa, nem is kevés. Ezt próbálják minimalizálni, nagyon gyakran el akarják venni a tulajdonos kedvét a hirdetéstől. Kollegiális szívességből egy nap 90-100 kolléga is felhívhatja a hirdetőt, hogy „érezze a törődést”. Ez már zaklatásnak is elmenne, ha kiderülne róla, hogy szervezett, tudatos és igazából csak aljas indokból elkövetett hideghívás. Ha meg valódi vevő hívná a hirdetőt, neki a szám foglalt lesz. De a hirdetőt olyan sokk érheti és annyira belezavarodhat az egészbe, könnyedén elveszhet számára a vevő a sok hívás között.

Ez az ingatlanközvetítés hátsó szándéka: A tulajdonost a vevő ne hívja, ha hívja ne érje el. A tulajdonos minél előbb adja fel a hirdetést és bízza a munkát „szakértőre”.

Ez meg a jelek szerint jól működik, mert a pletykák alapján a legtöbb eladó előbb maga hirdet, utána szerződik le a magyar ingatlanközvetítéssel. A szakértelem meg annyi, hogy az adja el az ingatlant, aki hirdeti. A magyar leleményesség újabb csodálatos példája ez.

Kép: Ingatlanműhely

Forrás: Magyarország Ügyészsége

Tisztességtelen szerződési feltételeket alkalmazott több ingatlanközvetítő  irodahálózat, 2017. június 14.

Pernyertes Ügyészi fellépés  egy ingatlanközvetítő céggel szemben, 2019. április 2.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A személyi kölcsönök új dimenziója a lakásárakban

lakásárak lakáspiac lakáshitelezés személyi kölcsön ingatlan ksh 2019 Magyarország Ingatlanműhely

A lakásárak növekedése már jóval több embert bosszant, aggaszt, mint amennyi boldogan tud róla beszélni. Az emberek dühösek, mert nem ott és nem azt tudják megvenni vagy építeni, amit szeretnének. Ma már jóval nagyobb kompromisszumra kényszerülnek, hiába nő a jövedelmük. Visszanézve, 2008 előtt többen tudtak vásárolni és építeni, leginkább ott, ahol szerették volna. Hiába mondják, hogy ma minden sokkal könnyebb, elérhetőbb, a hétköznapokban nem ezt tapasztalni. Az akkori lakáspiacon óriási lakáshitelezési boom volt. Ismeri, tudja mindenki, hogy igen alacsony önerővel lehetett könnyedén hitelhez jutni. Ma az alacsonyabb önerő és a jelentős hitel csak azoknak jár, akiknek eleve alig lenne szükségük hitelre. A prémium ügyfélnek, a felső 10%-ba tartozó fizetéssel, ma is jól lehet eladósodni. A tömegeknek marad a magasabb kamat, a jóval szigorúbb értékbecslés és alacsonyabb maximális hitelösszeg meghatározása.

lakásárak lakáspiac lakáshitelezés személyi kölcsön ingatlan ksh 2019 Magyarország Ingatlanműhely
Ahol ingatlant adnak el, ott az árak nőnek Magyarországon

A lakásárak növekedését már a lakáshitelezés sem tudja finanszírozni, mert az önerőt a nem prémium ügyfelek egyre nagyobb kockázatokat vállalva tudják csak előteremteni

Régi trükk a személyi kölcsönök felvétele és azt beszámítani az önerőbe. Az elmúlt évek nem is a lakáshitelezés új korszakát teremtették meg, hanem a személyi kölcsönök új dimenziójába léptünk át.

Olyan összegeket kínálnak ma már a bankok személyi kölcsön formájába, amit korábban lakáshitelként vettünk fel. Mindezt fedezet nélkül és persze komoly kamatra. A személyi hitelek felfutása mögött a lakáspiaci folyamatokat is látnunk kell. A lakáshitelezés önmagában a mai lakáspiacon már kevés.

A vevők és a házat építők eladósodhatnak családon és a baráti tarsaságokon belül, majd felvehetnek személyi kölcsönt, lakáshitelt és az összes megtakarításukat is felélhetik egy ingatlan projekt miatt. Remélhetőleg ez a mondat mindent elmond a jelenlegi lakáspiac helyzetéről. A személyi kölcsönökkel a bankok mellett a hitelközvetítők is ügyeskednek, agresszíven ajánlják a kevés önerővel rendelkező ügyfeleik számára. Ez megint csak stresszeli a vevőket és a házat építőket, akik mind tudják, hogy bajba is kerülhetnek, ha túlvállalják magukat. Már eleve stresszeli őket a sok újratervezés, amit a lakáspiac kényszerít ki. A nagyvárosok ingatlanpiaca sok vevőt és házat építőt rekeszt ki az áraival. Lakni kell valahol, és ilyenkor marad a nagyvárosok mellé költözés, ami már trendnek nevezhető. Majd ezek után tegye fel valaki a kérdést, hogy ha nem érti, miért olyan feszült az átlagember. Elméletileg jobban élünk, mint 2008 előtt, de az ingatlanügyeink miatt már akkor is igen sokat kockáztattunk. Akár mindent feltettünk egy lapra, tényleg egyetlen egy lapra.

lakásárak lakáspiac lakáshitelezés személyi kölcsön ingatlan ksh 2019 Magyarország Ingatlanműhely
A lakáshitelezés már nem tudja finanszírozni a lakásárak növekedését

2018-ban erős országos lakásárnövekedés volt, akár 9%-10% között nőhettek az eladott használt ingatlanok árai, a legfrissebb KSH adatok szerint

A nagyvárosokon kívüli lakáspiacon most már biztosan nőnek az árak. 2017-hez képest jóval erősebb áremelkedés volt 2018-ban egész Magyarországon. Ez dühíti a többséget és még inkább eladósítja a vevőket és a házépítőket. Január elején beszéltünk a KSH akkori számairól. Az eladók az árnövekedést látva továbbra sem kételkednek, hogy nincs megállás, csak emelni kell az árakat.

Aki figyeli a lakáspiacot, láthatja, hogy nem olyan ritka az eladó használt lakásoknál sem az, ami az új építésű lakásoknál teljesen bevett gyakorlat: minél tovább van piacon, annál inkább megy fel az ára.

A KSH számait és a grafikonokat elnézve lehetnek kérdéseink. Biztosak vagyunk benne, hogy nincs közötte az, hogy a munkahelyünkön mikor lesz létszámleépítés, vagy hogyan fogunk megélni egy fizetésből, ha párként a másik kiesik a munkából. Az első számú kérdés mindig az, hogy meddig nőnek a lakásárak, pedig hamarabb történhet velünk olyan életesemény, ami után a lakásárak fognak minket a legkevésbé érdekelni. A lakásárak csak akkor foglalkoztatnak minket, ha venni vagy építeni akarunk. De nem biztos, hogy mindenáron megéri erőltetni ezt. A lakáspiacon is tudni kell nemet mondani.

Kép: Instagram

Statisztika: ksh.hu

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Demográfiai portré

demográfia család CSOK családpolitika lakáspolitika otthon otthonteremtés kritika 2019 Magyarország Ingatlanműhely

2018-ban 89 800 gyerek született Magyarországon. Ez a valaha mért harmadik legkisebb szám. Ettől kevesebb gyerek csak 2013-ban (88 689) és 2011-ben (88 049) született. A magyar állam 1971 óta köti össze a gyerekvállalást és az otthonteremtést. Ez a közel félévszázad bebizonyította, hogy az eszköz és az irány sem hatékony. A gyerekvállalást és az otthonteremtést külön-külön és más-más eszközökkel tudnák befolyásolni és egyáltalán nem helyettesítheti a bizalmat a jóléti államban. Az otthonteremtés támogatása csak és kizárólag a lakáspiaci folyamatokra tud hatni és növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket. Nem is kell olyan messzire visszamenni, hogy lássuk, például mi történt a magyar lakáspiacon 2015-től kezdődően, amikor a magyar állam a Szocpolt átnevezte CSOK-ra és új időszámítást hirdetett. Több gyereket nem vállaltak, leginkább a meglévő gyerekre vették igénybe. A legfrissebb adatok alapján már 85 ezer CSOK szerződést kötöttek 2015. július 1. óta. Amikor átnevezték, akkor kb. ennyi idő alatt 200 ezer feletti szerződésre számíthattak, ha nem többre, és valamilyen baba boomra. A várt siker elmaradt, ahogy 1971 - a Szocpol bevezetése -  óta nem sikeres ez a politikai termék. A történelem nálunk nem hiteles tanítómester.

A magyar társadalom 1980-ra csalódott a magyar államban, kiábrándult a pozitív illúziókból

Már csak idő kérdése volt, hogy az államadósságtól fuldokló, versenyképtelen magyar gazdaság a biztonság helyett a teljes bizonytalanságot nyújtsa az állampolgárainak. 1980-tól megjelennek az 1-2 gyerekes családok, az emberek egymást beszélik le a több gyerekről. Önvédelmi reakció ez. Az 1970-es évek „boldog békességét” felváltotta valami megmagyarázhatatlanul „rossz levegő” , amit nyugodtan nevezhetünk gazdasági válságnak. A demográfiai fordulat ugyanis gazdasági válságot jelent és azóta is tart. A természetes fogyás ismeretlen fogalma azóta rányomja a bélyegét az egész magyar gazdaságra és természetesen a társadalomra. Mondhatnánk, hogy mennyi, de mennyi minden változott azóta! Tényleg? Ma is ugyanolyan kiskirályok/erősemberek uralják a falvakat, a községeket, a kis- és nagyvárosokat, a fővárost, akik egyéni érdekeiket mindig előtérbe helyezik a közösség érdekeivel szemben.

demográfia család CSOK családpolitika lakáspolitika otthon otthonteremtés kritika 2019 Magyarország Ingatlanműhely
Recesszióban van a társadalom = Recesszióban van Magyarország

A gazdasági elit továbbra is az államot fejőstehénnek nézi és szimbiózisban élnek együtt, teljesen elüzletiesedett az állam, és úgy működik Magyarország, mintha egy nagy állami vállalat lenne

A rendszer nem változik, csak a módszerek. Ez mérgezi a társadalmat, mert ismét csak az egyenlőtlenséget növeli, a kiszolgáltatottságot. Az 1980-as években is „teljes foglalkoztatottság volt”, volt munkája mindenkinek és még eleget tudott enni is. De ez már nagyon kevés volt a 20. század végén is a "boldogsághoz". A 21. században ez még kevesebbet jelent. Az 1980-as években bekövetkezetett demográfiai folyamatot egyik évtizedben sem tudták megfordítani azóta, mert az állam saját, rövidtávú (üzleti) érdekei mindig is fontosabbak voltak a társadalmi jólétnél és kiszámíthatóságnál. Nagy szavak, de a hatalom megszerzése és a megtartása kizsigereli a magyar társadalmat, mentálisan rombolja.

demográfia család CSOK családpolitika lakáspolitika otthon otthonteremtés kritika 2019 Magyarország Ingatlanműhely
A család alapja lehet, hogy a nő és a férfi, de a gyerek alapja az egészséges nő és férfi, és egy egészséges társadalom

A politikai jólét és a társadalmi jólét összekeverése nagy károkat okoz

Így vált Magyarország a világ egyik legegészségtelenebb országává. A magyarok elhíztak és a világ legkövérebb országai között vagyunk. Önpusztító módon élünk. Az iparunk és a mezőgazdaságunk már nagyon régóta mérgezi a földet, a vizet, a levegőt. A magyar társadalom sem környezettudatos. A környezettszennyezésnek következményei vannak. Közben azt látjuk, hogy a világ elrohan mellettünk és csak tovább nő Magyarország társadalmi és gazdasági elmaradottsága. Persze minél inkább bezárkózunk, ez annál kevésbé feltűnő. A bezárkózást már egyszer kipróbáltuk, de nem jött be. Sőt, magyarázták már nekünk, hogy a „Nyugat” az ellenségünk és „minden jó Keletről jön". A vége az lett, hogy recesszióba, válságba került a magyar társadalom.

demográfia család CSOK családpolitika lakáspolitika otthon otthonteremtés kritika 2019 Magyarország Ingatlanműhely
Manipulálhatnak minket és kihasználhatják a jóindulatunkat, de gyereket nem az állam, hanem magunk miatt vállalunk a 21. században 

Négy elvesztegetett évtized után is csak a társadalmi olló nő, a természetes fogyás meg egyre gyorsabb

2010-2019 között várhatóan 390 ezer főre gyorsul. A demográfiai és a társadalmi folyamatok relativizálása ma divatosabb, mint korábban.

Újra erős pozitív illúziókkal bombáznak minket. De mi már 1980 óta nem hiszünk ebben. Lehet, nem értünk a politikához, sőt, akár még teljesen hülyének is nézhetnek minket, mi ezt nem a szavazatainkkal fogjuk kifejezni, hanem azzal, hogy nem vállalunk gyereket.

A magyar állam a magyar társadalommal vívja értelmetlen háborúját és így nevezi gondoskodó és jóléti államnak magát. Minél később látja ezt be, annál gyorsabban fogyunk. Mondtuk már azt, hogy hitelre nem vállalunk gyereket. Üres szavakra sem. Most állami személyi kölcsönt kínálnak, hátha ettől majd többen fognak házasságban élni. A trend nem ez és állami támogatású személyi kölcsönért sem fogunk házasodni. Sebaj, az elváltak aránya még nőhet!

demográfia család CSOK családpolitika lakáspolitika otthon otthonteremtés kritika 2019 Magyarország Ingatlanműhely
A politika l'art pour l'art már annyi ideje, hogy ne bízzunk meg benne

Pénzért eddig sem vállaltunk gyereket és ezután sem fogunk

Lakáshitelekkel szúrják ki a szemünket. Túlfogyasztást várnak el tőlünk és egyre nyilvánvalóbban még az államadósságot is hivatalosan a mi nyakunkba akarják varrni (= vegyünk államkötvényt). A magyar társadalom válsága a magyar politika, a magyar állam válsága. A politika l’art pour l’art már annyi ideje, hogy ne bízzunk meg benne. A magyar politika a saját maga túléléséért küzd, feláldozva a társadalmat, mint korábban a háborúkban. Akkor sem számított az emberélet és mennyi magyar halt meg teljesen értelmetlenül az elmúlt két évszázadban felelőtlen politikusok miatt! 1980 óta úgy védekezünk az ilyen politika ellen, hogy már eleve nem is vállalunk annyi gyereket. Nem bízunk az államban, akkor sem, ha rászavazunk. Nem bízunk Magyarországban, akkor sem, ha itt élünk.

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A stabil kártyavár

prime property luxus lakásárak lakáspiac ingatlanpiac ingatlan 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Túl gyakran találkozni olyan ábrákkal, ahol a magyar főváros aktuális lakásárait azzal magyarázzák félre, hogy bezzeg más gazdag országok nagyvárosaiban, esetleg különleges „városállamokban” vannak csak igazán elszállt árak. Ha néha ezeket az ábrákat megnézzük közelebbről, kiderülhet, azok a külföldi drága ingatlanárak a prime property kategóriába tartoznak. Nálunk csak simán luxus ingatlanoknak hívjuk, de angolul ennél egy picit többet jelent. Idealisztikusan a tökéletes, a kompromisszummentes ingatlanokat nevezik így, amely a nagyon gazdagok ingatlanpiacát jelenti. Mintha nálunk a magyar vagy a budapesti milliárdosok ingatlanpiacára szeretnénk vetni egy pillantást. Ilyen ingatlanpiac viszont nincs. Külön, mérhető nagyságú, amiről lennének releváns információink, olyan biztosan nem létezik.

A budapesti és úgy általában a „magyar luxusról” nagyon részletesen összefoglaltuk, amit szerintünk tudni érdemes. Érdekes olvasmány még ma is, amikor a lakáshirdetési oldalakon és akár lakberendezési magazinokban úgy dobálóznak a luxus kifejezésével, mintha az a széles tömegek számára elérhető lenne.

De még ennél is érdekesebb, hogy a világ luxus ingatlanpiacán Budapestet nem jegyzik. Még Európa luxus ingatlanpiacán sincs fent. Ez nem véletlen, mert gyakorlatilag egész Magyarországon nincs nemzetközi mércével mérhető luxus ingatlanpiac.

A világ luxus ingatlanpiacának az árait az átlagos budapesti lakások áraihoz mérni nem csak tájékozatlanságot jelent, hanem nagyfokú felelőtlenséget is

Nem is kell elhagyni a várost, itt is mondhatunk példát, hogy a Havanna- lakótelepen egy kétszobás panellakás továbbra is alulértékelt egy új építésű gellérthegyi egylakásos villa árához képest. A kettőt semmi értelme összehasonlítani. Annyi közük van egymáshoz, hogy mind a kettőben laknak emberek. Persze ettől még összehasonlíthatjuk, levonhatunk belőle téves következtetéseket, de mi értelme lenne?

Aki a médiában relativizálja a budapesti lakásárakat, az érdekből teszi

Apropója is van, hogy ezt a témát most így felnagyítjuk. A világ luxus ingatlanpiacán a lakásárak trendje nem feltétlenül követi az átlagemberek ingatlanpiacának trendjét.

A luxus ingatlanok piaca világszinten árcsökkenést mutat, addig a normál ingatlanok piaca meg egyelőre csak erősödik. A világ (dollár) milliárdosai annyira nem „ingatlanbuzik”, mint a „pórnép” – mondhatnánk sértően, gúnyosan, de inkább iróniával tesszük, nagyon-nagyon sok cinizmussal megfűszerezve.

A nemzetközi lakáspiaci trendek a magyar lakáspiaci trendekre elég nagy hatással vannak

Bár mi ezt itthon nem nagyon vesszük tudomásul. Kis túlzással, de annál nagyobb öniróniával, szerintünk még a lakásáremelkedést is mi magyarok találtuk fel : ) Budapesten meg jelenleg is van több olyan lakásprojekt, ami megcélozta az igazán tehetős vásárlókat. Ezeknek a társasházaknak semmi közük a luxushoz, mert Magyarországon egy társasház nem tartozik a luxus ingatlanok kategóriájába. Ettől függetlenül a magyar lakáspiac luxus ingatlannak tekint minden extrém magasan árazott társasházat is. Budapest mellett talán még a Balaton "fertőződött meg ezzel a vírussal".

Felmerülhet a kérdés, hogy az egyébként is heterogén budapesti lakáspiac tovább polarizálódik-e és lehetnek-e ezek a „luxus társasházak” az első fecskék, ahol elindul az „irányár” lefelé?

Már csak azért is, mert pont az ilyen társasházi lakások árában „van bőven tér”, hiszen a lakások értéke és ára között itt jóval nagyobb a különbség egy átlagos lakóingatlanhoz képest.

A „luxus társasház” attól is luxus, hogy átlagon felüli megtérüléssel kecsegteti az építtetőjét. Az ilyen házak tudnak igazán lassan épülni, vagy állnak évekig üresen. Hosszú ideig tarthat, mire valóban értékesítik őket, vagy olyanok veszik meg, akik használni vagy hasznosítani szeretnék. Budapesten erre elég sok példa akad a múltból és nem látni, hogy ebből a leckéből bárki is tanult volna.

Aki esetleg elgondolkodott, hogy a 10 ezer euró/nm ár egy budapesti társasházi lakásért ma bombaüzlet, az még mindig kevesebbet kockáztat, ha inkább a Havanna-lakótelepen vesz meg inkább egy egész tízemeletes panelházat

Ez nem is olyan rossz vicc, ha ingatlanbefektetésben gondolkodik valaki ma Magyarországon. A nemzetközi luxus ingatlanpiac nem fékez, hanem már zuhan. Azért félteni nem kell. Amilyen árak vannak, abból ez a zuhanás egész sokáig is eltarthat. A Havanna-lakótelep egyik tömbjének vételárából még nem biztos, hogy kijönne egy nemzetközi mércével is értékelhető prime property a világ elitista felén.

Fejétől bűzlik a hal, ami a jelenlegi igen forró magyar lakáspiacon azt jelenti, hogy a legkiszolgáltatottabb helyzetben a legdrágábban árazott ingatlanok vannak

Ha valaki árcsökkenést vár, akkor ott fogja látni először, de ez nem azt jelenti, hogy a Havanna-lakótelepen olcsóbb lesz egy panellakás, mert a „luxus társasházakban” nő a vevők alkupozíciója. Az ingatlan-kártyavár nem omlik össze, csak azért, mert a tetejéről néhány lap leesik. Amikor már tudatosan bontják a kártyavárat, akkor sem omlik össze, hanem lépésről lépésre, fokozatosan építik újjá.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Lakásárak és bérleti díjak Magyarországon

lakásbefektetés albérletpiac bérleti díj lakáspiac lakásárak újlakáspiac panel panellakás ingatlan mnb lakás- és ingatlanpiaci tanácsadó testület LITT 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

A hozamcsökkenés nem jelent bérleti díj csökkenést a lakáspiacon, csak a bérleti díjak lassabb emelkedését az aktuális lakásárakhoz képest – írtuk a Beszéljünk a bérleti díjakról elemzésünkben.

A lakáspiac hirtelen áremelkedésére mindenkinek van egy magyarázata

Sokan a lakásbefektetéseket okolják. Egy ingatlanközvetítő nem reprezentatív és nem hiteles adatai alapján van a köztudatban egy 40%-os szám. Ez valószínűleg még Budapesten sem igaz, nemhogy a többi nagyvárosban. Ha mégis ezt a 40%-ot úgy vesszük figyelembe, ami csak és kizárólag a magyar nagyvárosokban érvényes, akkor számoljuk ki újra, mit is jelent ez a 40% valójában az egész lakáspiacon.

Az adásvételek nagyjából 45%-a történik a nagyvárosokban, a többség kisvárosokban és falvakban vásárol. Ha ennek a 45%-nak nézzük a 40%-át, akkor az országosan már csak 18% körüli lakásbefektetést jelent. 10-ből 2 ember sem vásárol Magyarországon befektetésre lakást.

Abból indultunk ki, hogy a nagyvárosi 40% is túlzás, ezért országosan inkább 10% alatti a lakásbefektetések éves reális aránya. A lakásvásárlók 80-90 százaléka biztosan nem lakásbefektető Magyarországon.

Az arányukra és a magyar lakásbefektetések egyik igen érdekes jelenségére szeretnénk ezzel felhívni a figyelmet, amit jó lenne, ha a Magyar Nemzeti Bank is figyelembe venne, amikor a lakáspiacról gondolkodik és beszél (Megjegyzés: 2019. március 18-án az MNB javaslatára megalakult a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület = LITT). A lakásbefektetések okát a jól kiadható lakásokkal és a lakásárakhoz viszonyított relatíve kedvező bérleti díjakkal magyarázzák. Annak ellenére teszik ezt, hogy lakást Magyarországon szinte csak és kizárólag az árnövekedés miatt éri meg megvásárolni, a bérleti díjak miatt annyira nem. Persze egy kiszámítható havi jövedelem mindig jól hangzik és sok embernek a „kicsi is többet ér a semminél”, vagy a láthatatlan árnövekedésnél, amit majd csak a lakás eladásakor tudnak realizálni.

A havi bérleti díj legalább kézzelfogható a növekvő lakásárakhoz képest

Ettől függetlenül nálunk a lakásárak tudnak látványosan nőni, a bérleti díjak csak kullognak a lakárak után. Élő példával bemutatva, lehet, hogy valaki vett egy pesti egyszobás lakást 8,5 millióért 2014 elején, ráköltött még 500 ezer forintot és kiadta 80 ezer Ft havi bérleti díjért. Ez a lakás ma lehet, hogy 20 millióért is gond nélkül értékesíthető lenne, de a bérleti díja maximum 120 ezer forint körül van jelenleg.

Minél többet ért egy lakás 2014-ben, annál kisebb arányban nőtt a bérleti díja azóta.

lakásbefektetés albérletpiac bérleti díj lakáspiac lakásárak újlakáspiac panel panellakás ingatlan mnb lakás- és ingatlanpiaci tanácsadó testület LITT 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A lakásspekluáció hatása az új építésű lakások piacán keresztül érvényesül

Ha egy bérlő lakja folyamatosan a kiadó lakást, a bérleti díj még lassabban nő

Ez szintén egy olyan jelenség, amiről „nem divat” beszélni. Egy igazán hosszútávú bérlő 2014 óta még jobban járt, ha nem költözött el, mert a több költözés egyre magasabb bérleti díjat jelent az albérletpiacon. Magyarországon inkább bérlőváltásnál emelünk „drasztikusan” bérleti díjat, nem akkor, amikor a lakás folyamatosan ki van adva egy bérlőnek.

Bezzeg a panellakások ára és bérleti díja is tudott arányosan nőni, amiért sok téglalakás tulajdonosa kaparja a falat és fogalma sincs, hogy miért. Bosszantja magát, hogy az ő szép, új építésű vagy presztízs téglaépítésű, használt lakása, elitebb környékeken sem tudja azt, amit egy lenézett 8. kerületi panellakás igen. De manapság a 8. kerület Budapesten túl drága. A 10. kerület az új 8. kerület egy ideje. A használt és új lakásokat vásárlók „tömegei” most ott próbálnak szerencsét.

Mindezek ellenére egy magyar lakáspiaci sajátosság a lakásárak és a bérleti díjak kapcsolata, ami legalább annyira igaz Budapesten, mint más magyar nagyvárosokban.

A panellakás a „hozamkirály”, a bérleti díja annak a legmagasabb az árához képest

Ez így volt 2014 előtt is. A különbség ma annyi, hogy a panellakás az egyetlen, aminek a bérleti díja teljes mértékben követi a lakásárak változását, amit éreznek a lakásvásárlók és a bérlők is. Ha sorrendet kellene tenni az elvárható hozamokban, akkor azt mondanánk, hogy semmi sem változott a 2008 előtti és utáni lakáspiac között:

Panellakás > Használt téglalakás > Új építésű lakás

A legrosszabb bérleti díjakat az új lakások jelentik. A bérleti díj miatt új lakást venni az egyik legrosszabb döntés volt korábban, tehát 2008 előtt is.

Az új építésű társasházi lakásokat inkább azért érte meg birtokolni, mert jobban eladhatóak voltak, jobban bírták a zord lakáspiaci időket is.

A lakásbefektetésnek van egy szélsőséges formája, amit lakásspekulációnak neveznek

Ilyen esetben a rövid idejű birtoklás és a gyors értékesítés, a lakáspiac árnövekedésének a villámgyors realizálása a cél. Ez az új építésű nagyvárosi lakások piacán 2016 óta egészségtelen szinteken mozog. A lakásspekulációt és a lakásbefektetést nem érdemes viszont egy lapon említeni. Kár, hogy még a Magyar Nemzeti Bank is összekeveri véletlenül vagy szándékosan, nem tudjuk. Az viszont biztos, hogy az egyik rövidtávú, a másik hosszútávú stratégiát igényel.

A lakásbefektetés alapjaiban véve hasznos, a lakásspekuláció meg minden értelemben káros. Magyarországon olyan alacsony a hosszútávon gondolkodó lakásbefektetők aránya a lakásvásárlásokban, ami inkább egy apró, de egészséges albérletpiachoz még szükséges is.

A lakásspeckuláció viszont rapid és agresszív, érték nélküli, ami magyarázatot adhat arra, hogy a budapesti és úgy általában a magyar nagyvárosok új építésű társasházi lakásai miért szenvednek. Áldozatul estek a lakásspekulánsoknak.

lakásbefektetés albérletpiac bérleti díj lakáspiac lakásárak újlakáspiac panel panellakás ingatlan mnb lakás- és ingatlanpiaci tanácsadó testület LITT 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A lakásárak gyorsabban nőnek, mint a bérleti díjak, ami a lakásspekulánsoknak kedvez, nem a lakásbefektetőknek

Az új építésű társasházi lakások horror árai sajnos hatást gyakorolnak az egész lakáspiacra

A Magyar Nemzeti Banknak erről kellene inkább hangosan gondolkoni, mert ezek a lakásspekulációk nagyon komoly károkat tudnak okozni már egész rövid idő alatt. A valódi lakásbefektetők például sokkal gyorsabb hozamcsökkenéssel szembesülnek ilyenkor. 2019-ben a lakásspekulációk miatt alig éri meg bérleti díj miatt lakást vásárolni Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank meg még mindig nem látja a fától az erdőt és nem nevezi nevén a lakásspekulánsokat.

A téglalakások és az új lakások mellett a panellakások az „üdítő” kivételek, aminek örülhetnek a panellakás tulajdonosok és a vásárlók is. A bérlők már kevésbé. Nekik már inkább el kellene kerülni a panellakásokat, de egyrészt van egy megszokás, hogy a panel a legolcsóbb bérlakás is, bár ez ár/érték arányban jó ideje már nem igaz Magyarországon.

Bérlőként ma csak kiszolgáltatott helyzetben éri meg rossz állapotú panellakást bérelni

Persze jól hangzik ma is, hogy 100 ezer forintért egy 40 éves életszínvonalat nyújtó „retro” kétszobás panel kibérelhető. Akinek kell a két szoba, annak ez a teljesen elavult, full felújítandó panel még mindig elérhetőbb alternatíva, mint a hasonló időket idéző 2 szobás téglalakás, ami meg már 120-130 ezer forint bérleti díjat jelent. Felújított vagy jóval jobb állapotú 2 szobás tégla- és panellakások meg már 140-150 ezer forinttól indulnak.

Azért beszélünk szobaszámban, mert a lakások árát és bérleti díját is ez befolyásolja leginkább. A több szoba minden (eladás és kiadás) szempontból előnyösebb, mint a nagyobb méret.

Ezek a speciális előnyök, de még az esetleges kivételek sem írják felül a lakásárak és a bérleti díjak különleges kapcsolatát Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank megpróbálhatja, de eddig - az állammal kézen fogva - inkább a lakásárak gyors növekedését lehet neki köszönni.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ahol ingyenes a szolgáltatás, ott mi vagyunk a termék

ingatlanközvetítés ingatlanhirdetés ingatlanmarketing lakáspiac ingatlanpiac 2019 Magyarország Ingatlanműhely

Azzal a kérdéssel még ma is könnyebb találkozni, hogy az eladók minek működnek együtt ingatlanközvetítőkkel az internet korában. Az a kérdés valahogy fel sem merül, hogy a vevők minek keresik meg őket, miért kérik a segítségüket. Most nem arra gondolunk, hogy a lakáshirdetések elsöprő többsége nem magánhirdetés. A hirdetési oldalak az ingatlanközvetítők hirdetéseire épültek fel. Ezt az üzleti modellt a technológia fejlődése csak erősíti, nem pedig gyengíti.

A vevőknek látszólag semmi okuk nem lenne ingatlanközvetítők segítségét kérni. Jelentkeznek a hirdetéseikre, megnézik a hirdetett lakásokat, aláírják – papíron vagy elektronikusan - a „jelenléti ívet” és kb. ennyi, nem foglalkoznak tovább a hirdetővel.

A valóságban mégis az történik, hogy a vevők kapcsolatot építenek az ingatlanközvetítőkkel

Ez a kapcsolatépítés nem olyan alapokon nyugszik, mint az eladók és az ingatlanközvetítők kapcsolata. A vevők kezdeményeznek, nem kell őket hideghívással "zaklatni". Ez a kezdeményezés a lehetséges megvásárolható lakások felkutatását célozza meg. Az eladókhoz hasonlóan, a vevők sem azonnal rohannak az ingatlanközvetítőkhöz segítségért, kötnek velük szerződést.

Amikor az eladó nem talál vevőt és a vevő nem talál lakást, az ingatlanközvetítő valahogy képbe kerül. Mondjuk pont azért, mert az ingatlanközvetítő bevonása nem az eladás vagy a vásárlás feladását jelenti, hanem a folytatását. Hívhatjuk szentimentálisan reménynek is. Az ingatlanközvetítők a reményt jelenthetik a vevőknek és az eladóknak is a lakáspiacon az első/kezdeti kudarcok után.

A vevőknek általában „ingyen” kínálják a szolgáltatásaikat az ingatlanközvetítők. Az ingatlanközvetítők elleni harc egyik fegyvere, hogy nélkülük minden értékesítés olcsóbb lenne, mert növelik a jutalékukkal a lakásárakat. A valóságban az ingatlanközvetítő inkább árcsökkentő, mint áremelő tényező tud lenni az adásvételekben. Az eladók tudatosan ezért kerülik őket, addig a vevők tudat alatt meg pont ezért barátkoznak velük.

Az „ingyen ebéd” az a szolgáltatás, ahol rejtett költséggel kell számolni. Ez a költség tényleg azt jelenti adásvételnél, hogy az eladó a vételár egy részét az ingatlanközvetítővel osztja meg. Ezen kár is lenne vitatkozni.

A másik oldalról nézve viszont a vevő továbbra sem csak a legalacsonyabb árat, hanem a számára reális árat is elfogadja. Ha a kialkudott vételár megfelel ennek az elvárásának, akkor őt nem érdekli, hogy a vételár = lakásár + ingatlanközvetítői jutalék.

Ez maximum az eladót zavarhatná, de neki is fontosabb lehet végül a sikeres adásvétel, mint a plusz teher, az ingatlanközvetítőnek fizetett jutalék.

Az ingatlanközvetítő szolgáltatás semmi eshetőségre sem nonprofit és nem ingyenes sem a vevőnek sem az eladónak. A vevő fizeti a számlát, az eladón keresztül. A vevő fizeti meg a lakáshirdetés és az értékesítés minden költségét. A vevőknek ingyenes a lakáshirdetési oldalak nézegetése is. A hirdetők meghitelezik ennek a költségét, amit a sikeres értékesítések után behajtanak a vevőkön és a bérlőkön.

Minden ingyenesnek nevezett szolgáltatásban van egy fontos szereplő, aki vagy ami a pénzt termeli. A lakáspiacon ez a vevő = a vevő a termék

Egy ingatlanhirdetési oldalnak és egy ingatlanközvetítőnek is a vevő a terméke. Vevők nélkül mind a két típusú vállalkozás csak egy pénzégető. Vannak ilyenek a lakáspiacon most is, akik évente csak viszik a pénzt, mert a vevők inkább elkerülik őket, így nincs piacképes termékük. Az ingatlanközvetítők és az ingatlanhirdetési oldalak egy pályán fociznak, egymásból élnek, ha jó az egyiknek, akkor ott jó lehet a másiknak is, feltéve, ha a közös terméken, a vevőkön „egészségesen” tudnak osztozkodni. Ez még leírva is elég bizarr, a valóságban meg inkább elég komplex.

A lakáshirdetési oldalak gyakran olyan szerepet játszanak, mintha ők teljesen függetlenek lennének a lakáspiactól, őket nem befolyásolja a vevők-ingatlanközvetítők-eladók cicaharca

Mindezt arra alapozzák, hogy nekik teljesen mindegy, a vevő és az eladó közvetlenül találkozik vagy ingatlanközvetítőn keresztül, a lényeg, hogy az adásvétel sikerében a lakáshirdetési oldal szerepet játszon = a vevő ott találja meg a lakást, az eladónak onnan jöjjön a vevő. Azaz ingatlanhirdetési oldal halálra is van ítélve, ami ennek a lakáspiaci feltételnek nem tud megfelelni. Ez igaz. Viszont az is igaz, hogy az ingatlanközvetítők is egy idő után tudatosan ott hitelezik meg előre a hirdetés és értékesítés költségeit, ahol egyre biztosabban számíthatnak a vevők barátságára (az ingatlanhirdetési oldalak ezt kínálják a hirdetőknek).

Az ingatlanhirdetési oldalak a hirdetők bizalmából élnek. A hirdetők abban bíznak, hogy ott vannak a vevők is, ahol ők hirdetnek. Ha fogynak a vevők, vagy a vevők nem ott vannak, ahol a hirdetők, azt a hirdetési oldal is megérzi. 

Ez ismét mindenkit újra emlékeztethet arra, hogy 2016 óta a valódi vevők és a valódi eladók is a kisvárosok és falvak lakáspiaca felé mozdultak el. Az ingatlanhirdetési oldalak, a hirdetők ilyen helyzettel korábban még találkoztak. Ez egy új helyzet Magyarországon. Ráadásul még a nagyvárosi új társasházi építkezések helyett a vevőket inkább az új építésű családi házak építése motiválja. Megint egy komoly fenyegetés/kockázat az ingatlanhirdetési oldalakra és az ingatlanközvetítőkre, akik egyaránt az új társasházi lakások értékesítését tanulták meg. Az úgynevezett „vidéki” lakáspiacról az elmúlt évtizedekben azt sem tudták, hogy létezik.

Most viszont már az állami lakáspiacon az állam minden eszközt bevet, hogy ezt a „vidéki” lakáspiacot hozza további helyzeti előnybe. A termék, a vevő minél inkább elfordul a hirdetési oldalaktól, mert ott nem találja meg a számításait, a hirdetők is el fognak fordulni és nem fogják meghitelezni a „bizalmat”. Az ingatlanhirdetési oldalak nagyon ki vannak szolgáltatva annak, hogy egy lakáspiacon a vevők hol és mit vásárolnak. Pont annyira is olyan mértékben, mint az ingatlanközvetítő vállalkozások. A vevők és az eladók kapcsolatában - az adásvételi árakban - benne van az egész lakáspiac működési költsége. Ez a költség az adásvételi áraktól függ és nem attól, hogy az ingatlanközvetítők vagy az ingatlanközvetítők mennyire tudnak ebből kiharapni maguknak egy-egy szeletet.

Az adásvételi árakra az ingatlanhirdetés és az ingatlanközvetítők díjai és jutalékai nincsenek különösebb hatással

Ez jó hír a vevőknek és az eladóknak is. Nekik tényleg nincs vesztenivalójuk, amikor ingatlanközvetítővel vagy ingatlanhirdetési oldallal „működnek együtt”. Vesztenivalójuk az ingatlanhirdetési oldalaknak és az ingatlanközvetítőknek van, amikor a vevők és az eladók nem működnek együtt velük, mert kiderül, még sincs rájuk szükség.

Nincs „ingyen ebéd” piacképes termék nélkül. Valódi vevők nélkül – akik elfordulnak a lakáspiaci szolgáltatóktól - nem tartható fenn ennyi ingatlanközvetítő és ingatlanhirdetési oldal Magyarországon.  Egyik nagy szereplő sem elég nagy ahhoz, hogy egy pillanat alatt ne lehetne kihúzni a lába alól a szőnyeget. Oldallátogatottságból egyik lakáspiaci szereplő sem tud megélni, mert a piacképes termék a valódi vevő minden fél számára.

A valódi vevők működtetik, finanszírozzák az egész lakáspiacot, végső soron ők jelentik a lakáspiacot, minden más szereplő tőlük és az ő döntéseiktől függ. Aki ma még mindig nem tud a vevők vagy akár a bérlők fejével gondolkodni, az olyan, mintha ejtőernyő nélkül ugrana ki egy repülőből és szabadesésben zuhanna a föld felé.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Azonnal költözhető!

albérlet albérletpiac család családbarát otthon 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Írják gyakran az albérleti hirdetésekben. Már nem annyira gyakori, de még mindig találkozni azzal a megfogalmazással, hogy az első havi bérleti díj és a kaució megfizetése után azonnal költözhető. Azt a látszatot keltve ezzel, hogy aki előbb fizet, az fog beköltözni. Minél régebb óta van valaki bérlőként az albérletpiacon annál inkább megtanulja, hogy ezek csak üres szavak. A bérbeadók vagy akár a klasszikus ingatlanközvetítők sem minden esetben adják ki annak a lakást, aki először fizetni akar.

Az albérlet még mindig nem úgy működik, mint egy szálloda

Az albérletpiacon a bérlő csak akkor válik ügyféllé, ha azt a bérbeadó is úgy gondolja. Attól még nem lesz egy bérlőből sem ügyfél, mert ő lakást keres, nézeget és hirdetésekre jelentkezik. Ezt a helyzetet különösen azoknak a bérlőknek nehéz megemészteni, akik soha életükben nem béreltek még. Most ne csak a diákokra vagy a pályakezdőkre gondoljunk, akik tanulás vagy munka miatt költöznek egy nagyvárosba. A megváltozott élethelyzetből adódó bérlés, például válás miatt is találkozhatunk olyan bérlőkkel, akik eddigi életük alatt még egyszer sem béreltek. Apák, anyák, akiknek nem jöttek be a számításaik. Ha megvan az elhatározás, hogy költöznek, akkor utána azonnal szeretnének másik lakásban élni gyerekkel vagy gyerek nélkül. Gyerekkel a drága albérletek tulajdonosai látják csak szívesen az ilyen anyákat és apákat. Bár elmondható gyerekkel leggyakrabban csak az anyák költöznek. Családok az albérletpiacon szakmai kritikánkban mindent elég részletesen összefoglaltunk, amit a témáról tudni érdemes. Tapasztalatlan bérlőként sem könnyű egy nagyvárosi albérletpiacon. Anyaként egy vagy két gyerekkel meg pláne. A legtipikusabb hiba, hogy először egy árat határoz meg a bérlő, mert nem tudja, hogy gyerekkel csak olyan lakásba fog tudni könnyen beköltözni, ahol van külön gyerekszoba.

A gyerekes lakások a 3 szobás vagy korszerűbben a nappali+két hálós lakásoktól kezdődnek (ami magától értetődő, amikor valaki vásárol, de még mindig tabu téma, amikor bérelni akar)

Aki a gyerekeivel kétszobás lakásba akar beköltözni, őt mindenféle indokkal el fogják utasítani. Ő először ezt úgy fogja értelmezni, hogy a gyerekeitől félnek. Az a baj, hogy ez a közvélekedés is, mert a gyerekes bérlőkkel szemben nagyobb a társadalom szimpátiája és empátiája. Aki gyerekkel él albérletben, annak a társadalom szerint mindent el kell nézni, meg kell engedni és tolerálni kell neki. Mondják ezt azok a leghangosabban, akik hasonló helyzetben azonnal utasítanák el a gyerekes nőket, akik a 40-50 négyzetméteres kétszobás lakását akarnák kibérelni mondjuk két gyerekkel. A hangsúly a kétszobás lakáson van és nem méreten. Szépen lassan kezdjük el kinőni azt a megközelítést, hogy bármilyen kicsi lakásban is lehet élni gyerekkel, de ez a mindennapokban még ennyire nem tudatosodott. Az albérletpiacon 3 szobás lakás alatt szinte lehetetlen küldetés valamilyen protekció és kapcsolat nélkül gyerekkel bérelni. A teljesen tapasztalatlan anyának ezt minél később mondják el őszintén annál később fog változtatni az elképzelésén. Budapesten, ha már 150-200 ezer Ft között nézelődik, csak az idejét pazarolja, amikor nappali+hálószobás lakások hirdetéseire jelentkezik. A hirdetők mondvacsinált indokokkal nem fogják bérlőnek választani, amikor ő már fizetne és költözne „azonnal”.

Hogyan lehetne ezen gyorsan változtatni?

A leggyorsabban a hirdetési oldalak tudnak eljutni a lakáskeresőkhöz. Ha ők finoman edukálnák a bérlőket erről, megszólítanák, hogy milyen célra keres albérletet, gyerekkel vagy anélkül, mindjárt informálhatnák, hogy merre ne keresgéljenek. A hirdetők és a bérlők meglehetősen ellentmondásos viszonyában nem lehet bízni. Az csak arra jó, hogy továbbra is tévhitek alapján beszéljünk és gondolkodjunk az albérletpiacról is. Az albérlet sosem lehet elég olcsó ahhoz, hogy ne az ára legyen a központi kérdés. Magyarországon a saját tulajdon és a saját lakás erős vágya miatt, az albérlet csak és kizárólag átmeneti megoldás lehet. Átmeneti megoldásokról meg ritkán gondolkodik az ember körültekintően. Gyerek nélkül ez a mentalitás még működik. Be lehet költözni mindenféle élhetetlen és rossz minőségű lakásba is. Gyerekkel már ez már nem fog működni. Egyik oldalról nézve diszkriminatív, a másik oldalról nézve meg igenis racionális, hogy az albérletpiac a gyerekkel költöző bérlőktől sokkal nagyobb áldozatvállalást és felelősséget vár el. Szigorú, következetes, mint az a helyzet, amikor valaki tudatosan tervez családot és vállal gyereket. Már beszéltünk róla, hogy az ingatlanok mérete, hálószoba száma és a vállalt vagy vállalható gyerekek száma között nagyon szoros az összefüggés. A magyar nagyvárosi ingatlanok kicsik. A társasházi lakások pláne túl kicsik gyerek(ek)kel.

Budapest ebből a szempontból különösen hátrányos helyzetű magyar nagyváros

Családok, főleg az egy gyereknél többet vállaló családok számára nem nevezhető élhetőnek. A budapesti albérletpiac ezt egyértelműen, világosan és félreérthetetlenül kommunikálja már évek óta. Mennyivel fontosabb téma ez, mint az albérletek ára. Attól még nem lenne élhetőbb Budapest a gyerekes bérlők számára, mert olcsóbbak lennek az albérletek árai. A kislakásokba ártól függetlenül sem engedik be őket. A budapesti társasházi lakások hálószoba száma nem lesz egyik napról a másikra több. Az új építésű társasházi lakások kínálata ezen semmit sem fog tudni változtatni. A kisméretű és kevés szobaszámú lakások építése az üzlet. A nagyvárosi, köztük a budapesti albérletpiac, de úgy az egész lakáspiac sem családbarát. Az albérletpiac csak a probléma felszínét kapargatja, amikor már nem mindenkivel hiteti el, hogy egy albérlet azonnal költözhető.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A társasházak kötelező földhivatali regisztrációjáról

társasházak társasházi törvény földhivatali regisztráció 2019 Magyarország Ingatlanműhely

Eredetileg 2019. január 1-től kellett volna regisztrálni a társasházakat a Földhivataloknál. A társasházi regisztrációt úgy kell elképzelni, mint a cégek regisztrációját a Cégbíróságokon. Erről még a 2017. évi CLXXXVI. törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról, annak is a 23. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása részben döntöttek. Ez időközben kiderült, hogy egy lehetetlen küldetés, nincs megfelelően előkészítve, így a 2018. évi CXXIII. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról, annak is a 4. A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvény módosítása részben a hatálybalépés dátumát kitolták 2020. január 1-ig.

2018 karácsonya előtt, december 20-án hirdették ki, addig is „rettegésben tartva” a közös képviselőket

A jogbizonytalanság egy jogállamban olyan, mint az ember életében a stressz. Minden betegség alapja. A jogalkotásnál már csak a jogalkalmazás kaotikusabb nálunk. A Földhivatalok mennyire vannak erre felkészülve, még nem tudni. Az viszont már biztos, hogy 2020. január 1-től nemcsak egy társasházi lakás helyrajzi száma miatt fogjuk online vagy személyesen felkeresni a Földhivatalokat, hanem egy társasház alapadatai (=társasház törzslapja) és a pénzügyi beszámolója miatt is. Ahogy a törvény fogamaz:

„A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az általa üzemeltetett honlapon - bárki számára korlátozásmentes hozzáférést biztosítva - közzéteszi a társasházi tisztségviselők e fejezetben meghatározott adatait, a társasházak számviteli szabályok szerinti beszámolóit, valamint a társasház közösségének nevét, címét, helyrajzi számát.”

A társasházak pénzügyi háttere kardinális kérdés tud lenni

Bérlők és vevők is meg tudják majd nézni, milyen anyagi hátterű társasházba költözhetnek. Továbbra is nagy kérdés, hogy ez a gyakorlatban hogyan fog működni, mennyire lesz informatív, közérthető és valós. A kreatív könyvelés a versenyszférában épp úgy divat, mint a közszférában (önkormányzatoknál például), vagy a társasházaknál. Komolyabb kreativitásra lesz szükség már idéntől, mert 2020. január 1-től bárkinek joga lesz, bármelyik társasház pénzügyeit ellenőrizni.

A GDPR szabályozásnak is az lett az első eredménye, hogy sok társasházat feljelentettek valamilyen „tisztességtelen adatgyűjtés” miatt. Jöttek is komoly bírságok, amit a lakóközösség fizethetett. 2020-tól majd a pénzügyi beszámolók miatt keresik a társasházak jóakarói a hatóságokat.

A társasházak is kényszer alatt lesznek, hogy minden kötelező adatszolgáltatást és pénzügyi beszámolót határidőre tudjak beadni.

A közös képviselőknek is megvannak a jóakaróik

Kaptak a közös képviselők egy újabb támadási felületet, a jóakaróik meg egy új eszközt, amivel (vissza)élhetnek majd. Leírva jól hangzik, hogy nyilvános adatbázist építenek a társasházak fontos adataiból. A GDPR is jól hangzik leírva, de a rosszindulattól nem véd meg, az ember szokás szerint mindent összezavar és más értelmet ad neki.

Az olyan lakásvásárlók vagy lakásbérlők, akik eddig is mindig a társasházak közös képviselőit keresték, ha eladó és kiadó lakás volt a házban, most már még könnyebben tudják ezt tenni. Be sem kell nekik lógniuk a házba, vagy becsengetni a szomszédokhoz, hogy „eladó vagy kiadó” lakás tulajdonosát keresik. Most már kényelmesen otthonról, vagy a kezükben a mobiljukkal bárhonnan pillanatok alatt tudhatják kit kell hívni ezügyben. A Földhivatalok ügyfélszolgálatán majd lehet lesz külön szolgáltatás azoknak, akik „a közös képviselőt keresik”.

Ahol nincs közös képviselet, a társasház maga látja el a munkát, ott majd az intézőbizottság elnöke veheti a nyakába ezt az új felelősséget

Aki erről az „új őrületről” még nem hallott, a következő társasházi közgyűlési meghívóban majd bizonyára olvashat. A társasházak már gőzerővel készülnek, próbálnak majd megfelelni az új, de igen bizonytalan jogi környezetben „a bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvényeknek”.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ki fog a szomszédban lakni?

áralku lakásvásárlás ingatlanmarketing lakásturista lakáspiac ingatlanpiac ingatlan pszichológia 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

„A lakásvásárlásnak nem a lakásárak adnak értelmet, hanem az anyagi helyzetünk és a szükségleteink” – fogalmaztuk meg markánsan a vevők lélektanát elemző Lakásvásárlás – Szerelem vagy testi vágy? műhelymunkánkban. Ajánljuk minden mostani és leendő vevő és eladó figyelmébe. Nem kétperces olvasmány, de mi az manapság, aminek értelme is van?

Az ingatlan világa 90%-ban pszichológia, ezért nagy kár, hogy általában pénzügyi szakemberek beszélnek a lakáspiacról. A lakáspiacról erre szakosodott pszichológusoknak kellene nyilatkozni, nekik kellene kutatni, mert az ingatlanok nem a számokról szól, hanem magáról az emberről.

Az ingatlanok adásvétele ezért különleges helyzet mind az eladónak mind a vevőnek

Erős érzelmek, erős személyiségek találkozhatnak, ütközhetnek, súrlódhatnak. Konfliktuskezelésre felkészülni, mert minden a lakáshirdetéssel kezdődik. Egy jó lakáshirdetésből 24 órán belüli tudni fogjuk, hogy a lakás mennyire piacképes vagy mennyire nem. Ezt elemeztük Az első 24 óra munkánkban hosszú évek értékesítési tapasztalatai alapján. Azt is érdemes átolvasni és átgondolni, mert mindenki számára érdekes lehet így is látni a vevők és az eladók viszonyát.

„A vevők jó áron vásárolni szeretnek, nem alkudozni!” – gondolatra fűznénk fel a mai mondanivalónk. Alkotóműhely lévén, nem lenne értelme semminek, ha nem valódi tapasztalatokat osztanánk meg, ha nem éles helyzeteket elemeznénk, csak elméletileg beszélnénk a lakáspiacról egy íróasztal mögött ülve.

Hosszas átbeszélés, tervezés után került piacra egy eladó kétszobás társasházi lakás Budapesten, a már nem tipikusan vevőcsalogató 50 millió feletti árkategóriában

Jó adottságú, élhető, alaprajza akár át is gondolható, de gyakorlatilag kisebb ráfordítással azonnal tovább is értékesíthető újszerű lakásról beszélünk. Fontos, hogy most egy adott lakásról van szó, nem lehet általánosítani. Csak arra hívjuk fel a figyelmet, mennyire fontos tisztában lenni az eladó lakás reális előnyeivel. Hátránya, hogy látszik 10+ éve építették már, minden egyidős a lakással. Nem leharcolt, csak látszik közelről az idő vasfoga. Ettől függetlenül szépen bemutatható, kellemes hangulatú, fotogén lakásról beszélünk, amivel kapcsolatban az a kérdés merül fel először, hogy lakták-e már egyáltalán az elmúlt bő egy évtizedben.

Egy ilyen lakásnál mindenféle érdeklődőre számíthat az ember. Jönnek a dörzsölt ügyvédek, a saját és családjuk részére vásárló seftelős ingatlanosok, a nagyon válogatós és maximalista vevők, akiknek persze semmi sem elég jó, a lakásturisták is várhatók, mert egyszer minden lakást látni kell, a hiteles lakáshirdetés alapján lakást beazonosító, a lakás ajtajanál a tulajdonosnak üzenetet hagyó partizánok sem maradhatnak el, és ezek után a teljesen átlagosnak mondható otthonkeresőkre is számíthatunk persze.

Eladóként vagy hirdetőként – mert jelen esetben az ingatlant nem a tulajdonosa hirdette meg – ezekre az emberekre mind érdemes előre felkészülni lélekben. Ha van rutin, tapasztalat, az előny, de minden adásvétel más. Ez most sem volt másként. A hirdető tudta, hogy kb. mire számíthat. Ismeri a környéket és nagyjából képben van, hogy kiket érdekel ez a környék. Az első 24 óra intenzívre sikerült. Olyan erős érdeklődést vonzott be a lakás, mint a 30 millió alatti jól értékesíthető budapesti lakások. Dömpingről beszélhetünk minden értelemben. Az ilyen erős kezdés ilyen árban nagyon egyedi. Újra kijelenthető, hogy egy lakás keresletét előre nem lehet megbecsülni, az csak a hirdetés után fog kiderülni.

Vannak olyan hirdetők, vagy tulajdonosok is, akik ilyen esetben azonnal árat emelnek, mert úgy érzik még a hirdetési árnál is magasabb áron eladható a lakásuk. Kockázatos, mert ilyen esetekben lehet a sok szék közül a földre esni.

A hirdetés és a hirdető is legyen hiteles, hogy a korrekt vevők korrekt ajánlatokat tegyenek

Máskülönben hamar szélhámosnak tekinthetik az eladót, ami nagyban meghosszabbíthatja az értékesítést. A hirdető itt egyetlen egy valamin változtatott, a hozzáállásán. Elkezdett priorizálni, ami eladó lakásoknál nagyon ritka feladat. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel nem biztos, hogy mindenkinek meg kell mutatni a lakást, aki jelentkezik a hirdetésre. Az a jelentkező, aki nem tud időpontot egyeztetni, mert olyan elfoglalt vagy olyan bizonytalan, azt a hirdető egyszerűen nem vette komolyan. Szerencsére kevesen vannak, de ettől még tudni kell kezelni őket. Ezek az emberek jelentkeznek egy hirdetésre, puhatolóznak csak, de még nem tudják, hogy komolyan érdekli-e őket. Általában nagyon nagy alkuról fantáziálnak, ami miatt szintén könnyedén kieshetnek a vevők köréből. De nem az árra helyezik a hangsúlyt, hanem inkább úgy alakítják a telefonbeszélgetést, hogy ha most egy órán belül nem nézhetik meg a lakást, akkor majd egyszer visszahívnak. Az igazán rámenős visszahívást fog kérni egy meghatározott napon – azon a napon, amikor elvileg megnézné a lakást - mert időpontot előre nem hajlandó egyeztetni bármennyire is erre kérjük majd. Vannak a „csak vasárnap” lakásnézők, akiknek, ha azt mondjuk, hogy vasárnap csak délelőtt jó, akkor nekik csak délután lenne jó, ha azt mondjuk nekik, hogy délután jó, akkor nekik csak délelőtt lesz jó. A hirdető az ilyen jelentkezőket már eleve így mentette el és tudta, hogy később nem kell velük foglalkozni, ha hívnák.

A priorizálás filozófiája az, hogy a lakást csak a lakás vevőjének kell megmutatni

Az érdeklődőből lesz a vásárló filozófiát ez a hozzáállás ilyenkor könnyedén felülírja. Volt annyi és folyamatos érdeklődés és lakásbemutatás, konkrét ajánlatok, hogy a lakásnézőket lehetett szűrni már telefonhívás alapján.

Ezért van kiszolgáltatott helyzetben az a hirdető, aki ritkán kap hívást, mert ő minden hívóval úgy kell, hogy viselkedjen, mintha az lenne az első és egyben az utolsó is.

Vevőként sem mindegy, hogy felismerjük-e a két merőben más helyzet között a különbséget. Amit az egyikben megengedhetünk magunknak, a másikban már nem biztos, hogy tolerálni fognak. Nem biztos, hogy mindig a vevőnek lesz igaza és mindig ki akarják szolgálni a vevőt, ha az eladó/hirdető őt a jelentkezése alapján nem tekinti vevőnek.

Ilyen esetben még az áralku is kényes téma tud lenni

Nagyon nagy hibának számíthat, ha például könnyelműen dobálózik a vevő az árral szóban, de írásban már fukarabb. Nem egyedi esetről beszélünk, megmagyarázhatatlan vevői magatartás. Bármit mögé lehet látni, de azonnal bizalmatlanná teszi az eladót.

Vevőként csak olyan árat mondjunk, amit írásban is vállalni tudunk.

Ebben a konkrét esetben a vevő más árat mondott szóban, mint írásban, de az áralku elindult. A vevő később úgy emelete az ajánlatát, hogy az eredeti szóbeli ajánlatát adta írásba második ajánlatként. Közben már érkeztek más ajánlatok is és a hirdető már a potenciális vevők között is priorizált. Nem találta elég megbízhatónak és szavahihetőnek ezt a vevőt és írásba adta, hogy már nem tekinti potenciális vevőnek, más vevőkkel tárggyal inkább tovább. Az elutasított, kirostált vevő ekkor az eladó által mondott árat akarta elfogadni. Mivel már kirostálta a hirdető, így ezt az ajánlatát már nem tudta komolyan venni, blöffnek tűnt. Másfél nappal később a vevő írásban úgy jelentkezett be ismét, mintha az ajánlatát elfogadta volna bárki is. Ekkor újra írásba kellett adni, hogy vele már nem folytatnak ártárgyalást. Ekkor durva személyeskedésbe kezdett a vevő. A személyeskedésen túl eljutott odáig, hogy ő lazán a hirdetési árat is ki tudná fizetni azonnal, nincs is rászorulva, hogy alkudozzon. Ez sem értékelhető ilyen szövegkörnyezetben másként, mint blöff. Megkérték, hogy fejezze be sértegetést, de obszcén kifejezéseivel tovább nyomult, amikor szembesítették vele, hogy a viselkedése milyen etikátlan volt már az elejétől fogva. Igazán meglepő az a fordulat volt, amikor mindezen sértegetések után előállt mindent vagy semmit alapon a végső ajánlatával, ami kevesebb volt, mint a tulajdonos ajánlata, amit másfél nappal ezelőtt elvileg írásban elfogadott. Ezen kellett volna elgondolkodnia a  korábban írásban "gyalázott" hirdetőnek, aki eddigre már tudta, hogy az ilyen vevőt jobb inkább elkerülni.

Az „agyontaposlak, hogy tisztelj” mentalitás nem biztos, hogy minden élethelyzetben eredményes lehet

Összefoglalva öt árat mondott néhány nap alatt a vevő (napon belül is képes volt fel-le ajánlatokat tenni), miközben ez a fajta „türelmetlensége” és „kiszámíthatatlansága” tette őt „nem vevővé”.

Vevőként, ha esélyt kapunk, akkor éljünk vele és ne visszaéljünk.

Magyarországon még egyelőre szinte bárkinek eladnak egy ingatlant, aki meg tud egyezni az eladóval.  A priorizálás adott esetben a lakóközösség érdekeit is szolgálhatja, mert „renitens szomszédtól" védheti meg őket. A „Ki lakik a szomszédban?” kérdés helyett, azt is fel lehet tenni, hogy „Ki fog a szomszédban lakni?”,  amikor egy ingatlan új tulajdonosát keressük. 

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Valahol Magyarországon

családi ház kertes ház lakásépítés újlakáspiac ingatlanpiac ingatlan otthon 2019 Magyarország Ingatlanműhely

Ha egy pillanatnál kicsit többre el tudjuk engedni ezt a befektetősdit, lehetőséget adhatunk magunknak valódi ingatlanpiaci kérdésekre keresni a válaszokat. Olyan kérdésekre, amik évtizedek óta meghatározzák a lakásvásárlók döntéseit.

A lakásbefektetések 2019-ben már mérgezők, hozamvadász befektetőként a lakásvásárlás mellett már nincs racionális érv. Ha gyereknek kell, az más, az nem befektetés. Ha csak az ingatlanban jobban bízunk, mint minden másban, és szeretjük a pénzünket ingatlanban tartani, na az sem befektetés. Ha inkább magunknak vennék, de a lakásvásárlás nem jelentene teljes elköteleződést az ország mellett, az megint nem befektetés. Magyarul benne van a pakliban egy külföldi karrier és a leendő lakás kiadása is. Az itthoni lakás csak kötődési pont lenne inkább Magyarországhoz a család és a barátok mellett, nem igazán befektetés.

Otthonnak venni viszont mindig megéri

Az otthonnak nincs alternatívája. Mondhatják az albérlet alternatíva, de nem Magyarországon. Miért? Mert nálunk ez a szokás. Meg lehet változtatni a szokásainkat, de nekünk piros a kolbász is és nem fehér. Ha majd fehér kolbász lesz a Csabai és a Gyulai, akkor az otthonkeresőknek alternatíva lesz az albérlet is. Addig viszont az otthon a saját tulajdont jelenti.

Ha saját tulajdon, akkor a legelső fontos kérdés, amivel szembesülhetünk, hogy használt vagy új?

Ingatlanhiányról nem beszélhetünk Magyarországon. Mennyiségi ingatlanhiányról szó sincs. Megyeszékhelyeken és a Fővárosban is több lakóingatlan van, mint amennyire szükség van és lesz is ilyen demográfiai kilátások mellett. A minőségük és az élhetőségük már egy másik kérdés. A magyar ingatlanok minőségi problémái miatt van létjogosultsága az új társasházak és családi házak építésének.

A másik kérdés egyből adja magát, hogy társasházi lakás vagy kertes ház?

Az új építésű ingatlanok több mint fele egylakásos kertes ház, így az újban gondolkodók nagyobb eséllyel döntenek inkább a ház mellett. A ház is lehet sorház, ikerház, vagy teljesen önálló családi ház is. Az előbbi két alternatíva általában költséghatékonyabb az utóbbinál. A teljesen saját ház egyáltalán nem biztos, hogy annyival több előnnyel jár, mint amennyivel többe kerülhet. Ez egy családi háznál különösen kényes kérdés, mert semmit sem változott e tekintetben a magyar lakáspiac.

Egy családi házat sosem könnyű eladni

Minél hamarabb próbálják meg értékesíteni a megépítés után, ez annál inkább igaz lehet. Most ezt a saját részre megépült, önálló családi házak helyzetére értjük. Valaki épít magának egy házat, de a családi élete úgy alakul, hogy 5-10 éven belül eladná. Ilyen esetben bizony ott számolni kell a veszteséggel való értékesítéssel. Egy használt, újszerű család ház ritkán ér annyit a potenciális vevőknek, mint az eladó építőnek. Egy háznál elővigyázatosnak kell lenni ilyen tekintetben. Főleg manapság, amikor a házat építők már nem biztos, hogy ott építkeznek, mint ahol eredetileg tervezték. A ház igényük nem változik. Megépítik azt a házat egy olyan környéken, ahol a közelben sincsenek hasonló árú ingatlanok. Ebből adódhatnak később problémák.

Egy családi ház elhelyezkedése a megépítésnél kevésbé bír jelentőséggel

Egy környékre jellemző ártól jelentősen eltérő áron építkezni nagy felelőtlenség lehet. Azonos minőségű és életszínvonalú házat megépíteni mindenhol ugyanannyiba kerül. Ha azon a környéken dupla áron építünk ingatlant, azt eladni lesz nehéz, nem megépíteni. A megépítés előtt kell erre gondolni, ezzel számolni. Sajnos kevesen teszik meg.

Az építés előtt kevesen gondolnak a családi ház későbbi értékesítésére

Nem úgy, mint egy befektető. Úgy kell gondolkodni, mint egy otthonkereső. Egy otthont egy másik otthonkeresőnek kell tudni majd eladni. Az adott környéken nagyon meg kell gondolni, hogy milyen áron építkezünk. Egyáltalán nem biztos, hogy kifizetődő addig nyújtózkodni, mint ameddig a takarónk ér. Tipikus hibaforrás, ha éppenséggel anyagilag sokkal többet is megengedhetünk magunknak, mint amennyit a környék elbír.

A környék kiválasztásával meghatározzuk a családi házunk jövőbeni eladhatóságát is

Bármennyire életszerűtlenül is hangzik, jóval nehezebb kompromisszumot kötni, amikor nem a pénztárcánk miatt vagyunk erre rákényszerülve, hanem a környék ingatlanárai miatt. Ma még minden más sokkal jobban leköti a saját házukat tervezők és építők figyelmét, mint a környék ingatlanáraihoz racionálisan beárazni az új építésű házuk költségvetését. Egy ház építése teljesen elvakíthatja az építőt, a leendő tulajdonost, és "teljesen önző módon" csak a saját igényeit veszi ilyenkor figyelembe. Akkor már inkább csak arra koncentrál, mit épít és nem arra, hol építi fel. Például belterületnek nyilvánított nem tradicionális lakóövezetek, ehhez mérten szerény infrastruktúrával, jellegtelen környezetben...valahol Magyarországon.

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Szén-monoxid mérgezések

szén-monoxid CO mérgezés fűtés gáz gázkészülék kritika 2019 Magyarország Ingatlanműhely

A hírek szezonalitása kiszámíthatóvá teszi az életünket. Egy életen át hallgathatjuk adott hónap fix híreit. A híradók a police.hu-ra alapozzák a tájékoztatást minden este. A nevek, a helyszínek változnak, de a lényeg nem. A lényeg a médiában sajnos lényegtelen. Nem tudunk meg semmit. Bajba került emberek, akik mind ugyan abba a folyóba lépnek bele. Mit sem tanultak! A hírekből semmit sem lehet tanulni, bár lehetne! Az egyik ilyen folyó a fűtési szezon és az ezzel együtt ismétlődő szén-monoxid mérgezések.

Általában szeptember elejétől január végéig hallunk ilyen esetekről

Na nem az összesről, csak arról, ami a média ingerküszöbét is eléri. Nem tudjuk meg mi történt valójában, mi okozta a problémát. Annyit tudunk csak meg, hogy ki éli túl és ki nem. A CO mérgezés okai a homályba vesznek. Hírek ma már szinte nem léteznek „szakértők nélkül”. Mindenre van már egy-egy szakértő ebben az országban. Ha CO mérgezés, akkor CO riasztó. Ennyit tudnak a szakértők. A CO riasztó megoldja a problémát? Megszünteti az okot? Veszély esetén legalább riaszt – ismétlik a „szakértők” - másra nem jó. Ezért baj, hogy a hírekből hiányzik milyen gázkészülék, milyen körülmények között és milyen műszaki hiba okozott CO mérgezést.

A CO gázt gyakran úgy állítják be, mintha az csak nem jól karbantartott készülékekben keletkezne

A karbantartással tényleg elkerülhető a CO gáz keletkezése? A válasz egyértelműen nem. A földgáz égése során mindig keletkezik CO. Minél tökéletlenebb az égés annál több.

A karbantartással elvileg azt érhetjük el - egy arra alkalmas készülékben - hogy az égés tökéletesebb legyen. De mi van, ha a készülék már igazából alkalmatlan arra, hogy használják? Ha ma ránézünk eladó és kiadó lakások hirdetéseire, könnyedén belefuthatunk olyan gázkészülékekbe, amiknek már semmi keresnivalójuk nem lenne a lakásokban. Miért vannak még mindig ott?

Sajnos a hírekben nem azt halljuk, hogy milyen az életveszélyes gázkészülék, hanem azt, hogy vegyünk szén-monoxid riasztót, amikor gázkészülékkel élünk egy fedél alatt.

Ezek gyakran 20-30 vagy rosszabb esetben, akár 40 éves, nyílt égésterű átfolyós vízmelegítők vagy fali melegítők

Megmosolygtató, amikor a klasszikus parapetes konvektortól rettegnek, szén-monoxid mérgezéskor a hírekben és híradókban vágóképnek ilyen parapetet mutatnak, mert azok éppenséggel zárt égésterűek, nem a szoba légteréből nyernek oxigént az égéshez. A kéményes konvektorok viszont veszélyesek lehetnek. Kéményes konvektorral már jóval nehezebb találkozni, elég ritkák.

Az elavult, az élettartamukat túlteljesítő gázkészülékeket már le kell lecserélni, ki kell iktatni a lakásokban, nem pedig karbantartani. Jó magyar szokás szerint, ami még működik, azt nem cseréljük le. Nagyon rossz szokás ez különösen gázkészülékek esetében. Nem az örök életnek tervezték ezeket.

Miért nem okoznak több bajt?

Kis szerencsével azért, mert a fürdőszobákat – ahol a leggyakrabban vannak - szellőztetik folyamatosan. A CO a földgáz égésekor keletkezik a nyílt égésterű készülék égésterében.

A mérgező gáz az bizony nem nagyon megy a kéménybe. Ez is egy óriási tévhit, hogy CO a kéményen keresztül távozik távozik nyílt égésterű készülék esetén. A CO nagymennyiségben abban a térben marad, ahol a készülék el van helyezve.

A nyílt égésterű gázkészülékeket ezért vonták ki a forgalomból. Ma, sokkal kisebb kockázatokat rejtő termékeket nem engednek forgalomba, vagy hívnak vissza azonnal.

A CO színtelen és szagtalan. Olyan „szakértőtől” isten mentsen minket, aki kiszagolja a CO-t. Vannak ilyen szuperképességű honfitársaink, de ők általában alig különböznek a tévés jósoktól.

Maradva az égésnél, azt azért még sokan tudjuk kémia órákról, hogy ahhoz oxigénre van szükség. A rendszeres karbantartás tisztántartja az égésteret, de nem dőlhet hátra senki csak azért, mer évente egyszer-kétszer átellenőrzik a készüléket.

A folyamatos szellőztetés és friss oxigén alapvető körülmény a tökéletes égéshez. A hozzáértők tudják, hogy igen kevés idő alatt drámai mértékben csökkenhet az égés hatékonysága oxigénhiányos térben.

Ezt még véletlenül se úgy értsük, hogy a térben légszomjunk lesz vagy fuldokolni fogunk. Mi emberek kevesebb oxigénnel is beérjük, mint az ilyen gázkészülékek.

Ahogy csökken az oxigén a térben, úgy nő meg a szén-monoxid szint

A hírekből pont az hiányzik, hogy egy eleve már elavult és életveszélyes készülék okozott-e gondot. Esetleg egy jó minőségű készülék, de spórolni akart a tulajdonosa, ezért nem volt rendesen karbantartva. Vagy inkább az oxigénhiányos tér a felelős, mert fűtési időszakban még kevesebbet szellőztetünk. Ezek kombinációja csak növeli a kockázatot és emberéletet is követelhet.

Jó lenne, ha a hírgyártók nem csak a police.hu tárgyilagos tájékoztatása mentén gondolkodnának, hanem tényfeltárók is lennének.

Mibe kerülne a valódi megelőzésre helyezni a hangsúlyt és nem a szén-monoxid riasztókat reklámozni?

Felelősséget nem vállalhat a média a hírekért, de lehet, hogy életet is menthetne a tudatosabb hozzáállás. A híreknek és a híradóknak a mai formájukban szinte semmi értelmük már. Egyszerű és unalmas szóismétlések.

A fűtési időszakban is pont azért szaporodnak meg a szén-monoxid mérgezések, mert a szellőztetéstől félünk, de még inkább a fűtésszámlától. Bármire és bármennyit el tudunk költeni, de a fűtésszámla ördögtől való lehet, annyira be van csípődve a fejekben.

Inkább nem fűtünk, keveset fűtünk, alul fűtjük a lakást, mert ha a lakásban „nincs melegünk”, akkor nem nyitunk ablakot sem. A levegő sok településen fűtési időszakban amúgy is mérgező. Elég ostobaságnak tűnk ilyen helyeken állandóan ablakot nyitni, mert a „tél szaga” zavaróbb a színtelen és szagtalan CO-nál. Nincs kétség, a szén-monoxid továbbra is mérgezni fog Magyarországon. Lesznek, akik csak rosszul lesznek, mások bele fognak halni 2019-ben is. Mi lenne máskülönben a hírekkel és a híradókkal!

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Arany vízum lakásvásárlók

arany vízum golden visa külföldi lakásvásárlók lakáspiac ingatlanpiac ingatlan biztonságpolitika 2019 Magyarország EU Ingatlanműhely

A nemzetközi utazásokat, adott esetben a szabad mozgást minden ország, gazdasági közösség a maga módján korlátozza. Magyarország 2007. december 21. 0:00 órától a schengeni övezet teljes jogú tagja.

Ez nemcsak azt jelenti, hogy szabadon mozoghatunk az EU tagországain belül, azt is jelenti, hogy mindenki, aki belép Magyarország területére, az is szabadon mozoghat.

Ennek felbecsülhetetlen értéke is tud lenni olyan emberek szemében, akiknek egyébként egyáltalán nem könnyű vízumot kapniuk

A 80-as években karibi országok találták ki a pénzért vízumot programot. A program sok formában létezik. Nálunk talán a legismertebb a letelepedési kötvények története, ahol pénzért állandó vízumot lehetett vásárolni a magyar államtól. 2017 márciusában ezt a programot lezárták, mert mint minden ilyen kezdeményezéssel, nagyon könnyű visszaélni.

Az arany vízum ettől függetlenül Magyarországon már a letelepedési kötvények előtt létezett. Ma is létezik és úgy hívják, hogy saját lakás.

A lakáspiacára több ország szereti arany vízummal felhívni a külföldi lakásvásárlók figyelmét. Egy magyar lakás az belépő is lehet az EU összes országába. Ezzel legalább annyira lehet élni, mint visszaélni. Elvileg és gyakorlatilag is engedélyköteles a nem EU-állampolgárok lakásvásárlása Magyarországon. Arról nem nagyon hallani, hogy a magyar hatóságok tiltanák, korlátoznák, bármilyen hatást gyakorolnának az EU-n kívülről érkező lakásvásárlókra.

Kijelenthető, hogy aki Magyarországon lakást akar venni, annak ez csak pénzkérdés

A magyar lakás így lett arany vízum 2007. december 21. 0:00 órától. A külföldi lakásvásárlókat egyébként is szeretjük, mert gyorsan döntenek, kp-ban fizetnek. Azért is szeretjük, mert nem nagyon ismerik a környéket, ahol vásárolnak, bármit elhisznek, amit mondanak nekik.

Különösen azt szeretjük bennük, hogy a lakásárak miatt sem aggodalmaskodnak annyit, mint a hazai vásárlók. Magyar sztereotípia, hogy egy külföldinek itt minden olcsó.

A külföldi lakásvásárlókat szeretik az ingatlanközvetítők is, mert velük szívesebben működnek együtt, mint a hazai vevők. Az eladók is nagyon szeretik, mert bőven megfizetik az ingatlanközvetítő díját, jut és marad is mindenkinek a lakásárból.

Vannak eladók, akik szinte csak és kizárólag ilyen külföldi vevőkre várnak a lakáspiacon

Új építésű és használt lakást is árulhatnak arany vízumként teljesen tudatosan. A célközönségnél semmilyen nemzetiség, vallás, világnézet, háttér nem lehet akadály, ha a pénztárcája kielégíti az eladó igényeit.

Minél inkább jellemző ez egy területre, a lakásárak annál inkább már a külföldi pénztárcákhoz lesznek beárazva. Hiába nem tudnak minden lakást arany vízumként eladni – mert az ilyen lakásvásárlók többet fizetnek, mint azok, akik nem belépőt vásárolnak – a környék minden ingatlana a potenciális arany vízum vásárlóknak lesz hirdetve.

Hosszútávú folyamatokat erre nem könnyű alapozni, új projektek válhatnak spekuláció áldozatává, lehetnek szellem házak, használt lakások válhatnak eladhatatlanná. A megvásárolt ingatlanok is állhatnak üresen, mert nem lakásbefeketetésről beszélhetünk, hanem csak egy belépőjegyről. A nem arany vízum vásárlók igényei minden területen a döntő többség igényeit képviselik. Az ő döntéseiken múlik minden, mert az ő keresletük a stabilabb, a kiszámíthatóbb.

Az arany vízum vásárlók hol jobban hol kevésbé érdeklődnek

 A letelepedési kötvény idejében aktívabbak voltak a lakáspiacon is. Az EU-n belül Máltán és Portugáliában továbbra is virágzik a pénzért vízumot piac, ahol ez hatással van az ottani lakáspiacra is. Magyarország ettől függetlenül földrajzi elhelyezkedése miatt továbbra is érdekes marad az EU-n kívüli, de akár még a schengeni övezeten kívüli EU-s állampolgárok számára is.

A magyar lakástulajdon ilyen aspektusáról nem szokás nyíltan beszélni, észrevétlenül vettük tudomásul a külföldi lakásvásárlók jelenlétét. Ezeknek a vásárlóknak az előnyeit szeretjük hangsúlyozni, ezért inkább növelik a lakáspiac biztonságérzetét, mint csökkentenék, kockázatot nem látunk benne.

Az arany vízum vásárlók motivációja nem feltétlenül egyértelmű, céljaik sem biztos, hogy az adott környék lakáspiaci törekvéseivel azonosak. Az arany vízum befektetésnek tűnik az adott országban, de az arany vízum vásárlóknak meg az EU-n belüli szabad mozgás költségének.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A falusi CSOK-ot már 2016-ban bevezették

lakásépítés kiadott építési engedély újlakáspiac építőipar lakáspiac ingatlanpiac ingatlan családi ház családpolitika lakáspolitika 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Igaz, akkor még nem így hívták. A magyar lakáspiac történetében 2016 fordulópont volt. Abban az évben még nagyon sokan azt hitték visszatérnek azok az 1999-2009 közötti szépidők. Akkor még sokan azt hitték, hogy Budapesten mindenki meg fog őrülni az új építésű társasházi lakásokért. A kiadott építési engedélyeket bemutató grafikon önmagáért beszél.

lakásépítés kiadott építési engedély újlakáspiac építőipar lakáspiac ingatlanpiac ingatlan családi ház családpolitika lakáspolitika 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A kisvárosokban és községekben kiadott építési engedélyek 2018-ban is nőttek

A 2015 év végén bejelentett, majd 2016 februárjában pontosított CSOK reménykeltő volt a nagyvárosi ingatlanfejlesztők számára. Azt hitték bármi arannyá változtatható majd ezek után. Nem így lett.

2016-ban már kevesebb adásvétel történt Budapesten, mint 2015-ben. 2017-ben szintén. Ez nem volt jó hatással az építkezésekre, mert a lakásokat nemcsak megépíteni kell, hanem eladni is. A vevők meg nem úgy álltak a budapesti újlakáspiachoz, mint azokban a régi szépidőkben. 2017-ben még a várva várt építkezési láz is elmaradt Budapesten.

lakásépítés kiadott építési engedély újlakáspiac építőipar lakáspiac ingatlanpiac ingatlan családi ház családpolitika lakáspolitika 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
2016-ban a használt lakások piaca mellett az új építésű ingatlanok piaca is megváltozott

2017-ben alig építettek több lakóingatlant, mint 2016-ban. 2018-ban szépített Budapest, de a megépített lakóingatlanok száma köszönő viszonyban sincs a kiadott építési engedélyek számával.

A KSH ma reggel közölt lakásépítési statisztikái világos és egyértelmű üzenetet hordoznak. A csodavárásnak vége. A nagyvárosi újlakáspiac illúzió volt csupán 2016-ban.

Előre törtek a kisvárosok és a községek a lakásépítésekben is. Az adásvételekben a számuk szintén 2016 óta emelkedik. A használt és az új építésű ingatlanok terepén is a nagyvárosokon kívüli lakáspiac az egyre meghatározóbb.

2018-ban csak a kisvárosokban és a községekben tudott tovább nőni a kiadott építési engedélyek száma, Budapesten bezuhant, a többi nagyvárosban stagnál már 2016 óta.

A nagyvárosokban örülnek, ha azt meg tudják építeni és el tudják adni, amire már kaptak engedélyt. 17 681 db lakóingatlant építettek Magyarországon 2018-ban, de nem mindet új épületben ( = 16 845 db). Ezen az ábrán a csak új építésű lakások láthatók építési forma szerint.

lakásépítés kiadott építési engedély újlakáspiac építőipar lakáspiac ingatlanpiac ingatlan családi ház családpolitika lakáspolitika 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A családi ház a "király" a használt és az új építésű ingatlanok piacán is​​​

A családi ház főszerepét semmi sem veszélyezteti Magyarországon, ha új építésű lakásról van szó

A rádióban, tévében, interneten, ha lakásépítésről hallunk, nem jut eszünkbe a családi ház. Nagyon nagy kár. Ilyen félmondatok miatt van még mindig csodavárás Magyarországon a társasházi lakásokkal kapcsolatban. Várják a sok tízezer társasházi lakást egy évben, mondjuk idén. Elképzelhető? Egyáltalán nem. Láthatjuk, hogy tavaly sem sikerült még tízezernél több lakóingatlant értékesítési céllal építeni.

lakásépítés kiadott építési engedély újlakáspiac építőipar lakáspiac ingatlanpiac ingatlan családi ház családpolitika lakáspolitika 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Még mindig csak négyszámjegyű volt az értékesítési célla épült lakóingatanok száma 2018-ban Magyarországon

Ha jobban megnézzük, akkor láthatjuk, hogy nem építettek ennyi társasházi lakást. A családi házak szerepe az értékesítésre épült lakóingatlanok piacán is számottevő. Ékes példája ennek, hogy a községekben 2014-ben még alig volt mérhető az értékesítési célú lakóingatlanok száma. 2018-ra viszont már szinte minden tizedik új építésű lakóingatlant községben építettek. Ha van igazi nyertese a 2016 utáni lakáspiacnak, azok a kisvárosok és a községek, köszönhetően az állam lakáspiaci szerepvállalásának.

lakásépítés kiadott építési engedély újlakáspiac építőipar lakáspiac ingatlanpiac ingatlan családi ház családpolitika lakáspolitika 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
2018-ban már majdnem minden tizedik értékesítési céllal épült új ingatlant faluban építettek

A CSOK kistelepüléseken a használt és az új építésű ingatlanok piacát is felélesztette és pályára állította.

Attól, hogy a CSOK-ot nem falusinak hívták korábban, attól az még nem volt nagyvárosi

2016 óta minden lakásvásárlási és lakásépítési állami ösztönzés a kisvárások és a községek előnyére vált, a nagyvárosok csak azt hiszik, hogy bármit is nyertek vele. A bizonytalan és kiszámíthatatlan jövőképen kívül mást nem hozott nekik a falusi CSOK. A kereslet áramlik ki a nagyvárosokból a használt és új ingatlanok miatt is. 1999-2009 között erős volt a nagyvárosi lakóingatlanok iránt a kereslet. 2016 óta viszont a kisvárosi és a községek használt és új ingatlani felé fordult a kereslet.

Nem nagyon hatja meg ezt a keresletet a  nagyvárosi ingatlanpropaganda 

Magasról tesz rá. A nagyvárásoknak maradtak a magas lakásárak. Láthatóan az egy megunhatatlan „játékszer”. Budapesten 2019-ben már 30 millióval sem igazán lehet piacra lépni vevőként. Minden állami támogatást beépítenek minden eladó lakás árába, habár azoknak a lakásoknak a 90%-ára a vevők semmilyen  támogatást nem vesznek igénybe.

Budapesten elszabadulhat a pokol, mert falnak mentek már ott, csak vannak, akik még át tudnak mászni a falon és a túloldalról hangosan átkiabálnak a többieknek, hogy "Kövessetek!".

2016 óta minden megváltozott a magyar lakáspiacon, csak ezt nem a lakásárakban kellene keresni

A kereslet nem egyenlő a lakásárakkal üzeni a lakáspiac most már elég érthetően. 2019-ben a nagyvárosokon kívüli lakáspiacnak van valódi jövőképe, állami hátszéllel. A nagyvárosok állami szembeszéllel néznek most már talán farkasszemet. Itt az idő újratervezni a nagyvárosokban és megbarátkozni a „szamár szereppel”. Hamarosan fejek fognak hullani, mert a kisvárosok és a községek időközben ellopták a show-t.  

lakásépítés kiadott építési engedély újlakáspiac építőipar lakáspiac ingatlanpiac ingatlan családi ház családpolitika lakáspolitika 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Az "ingatlanszakértők" nem értenek a nagyvárosokon kívüli lakáspiachoz, de a kereslet 2016 óta már inkább ott költi el a saját, a bank és az állam pénzét is

Forrás: ksh.hu , Megjelenés: 2019. február 22.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Lakás(hitel)árak

lakáshitelezés lakáskölcsön hitelközvetítés otthonteremtés lakáspolitika lakásárak lakáspiac 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

”Ha valaki azt kérdezi telefonban, emailben vagy személyesen, hogy „Hitelre megvásárolható?” – akkor az azt is jelenti, hogy egy forintot nem akar alkudni az árból. Aki viszont azzal henceg, hogy ő készpénzre vásárol, az meg azt jelenti, hogy alkudni akar, nagyon alkudni.”

– hangsúlyoztuk a Hitelre megvásárolható?  lakáspiaci áttekintésben még 2018 január végén. Közismert, hogy a nem készpénzre vásárlók többet fizetnek ugyanazért az ingatlanért, mint a készpénzesek.

Nincs az a hitelközvetítő, pénzügyi tanácsadó, banki szakember, aki tudna annyit segíteni egy lakáshitelesnek, hogy az ne milliókat bukjon egy adásvételen, csak azért, mert lakáshitellel vásárol.

Nincsenek jobb helyzetben az állami támogatással élők sem, nekik is minden drágább.

Halmozottan hátrányos helyzetben van az, aki egyszerre állami támogatást és lakáshitelt vesz igénybe ma a lakáspiacon. Biztos lehet benne, hogy nála többet senki nem fizetne azért az ingatlanért, amit megvesz.

Ezt tudják az eladók is

Magyarországon bevett szokás, hogy nem az ingatlant árazzák be, hanem a vevőt. Az ingatlan ára attól függ, hogy ki veszi meg, mikor és miben fizet.

Nincs ez sajnos máshogyan a bankokkal sem. Ők sem az ingatlant hitelezik meg, hanem a vevőt, az adóst. A lakáshitel is inkább attól függ ki veszi fel és nem attól, hogy mire.

A lakáshitelek folyósítása kőkorszaki módszereken alapul. Súlyos kijelentésnek tűnik, de a banki lakáshitelezés mögött olyan emberek állnak, akik nem tudnak többet a lakáspiacról, mint az a „háziasszony”, aki a lakáshitelt igényli. Megy a zavarosban halászás, bürokráciával nem tudják helyettesíteni a lakáspiaci ismereteket már évtizedek óta Magyarországon.

A bank bár tisztában van vele, hogy a korszerűtlen és lassú szolgáltatást igénylő ügyfele túlfizeti az ingatlant, nem fűződik érdeke, hogy változtasson ezen. A bank nem sok kockázatot vállal a lakáshitelezésnél. Az adós nyakára teszi a kötelet és azt mondja neki, hogy az ott is lesz, ameddig vissza nem fizeti a kölcsönt kamatostól. Túlfizeti a lakást az adós? Nem érdekli. Több hitelt kell ezért felvennie? Nem érdekli. A bank a hitelezésből és a kamataiból él. Kvázi még érdeke is fűződik a nem biztonságos túlhitelezéshez, mint a biztonságos, de korrekt hitelezéshez. A biztonság sokba kerülne a banknak. A bizonytalanság költségét viszont az adós fizeti. Megfizeti először az eladónak, majd megfizeti a banknak és a „barátainak” is.

lakáshitelezés lakáskölcsön hitelközvetítés otthonteremtés lakáspolitika lakásárak lakáspiac 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Okkal Magyarországon legdrágább a lakáshitelezés egész Európában

Az sem véletlen, hogy ennyire átláthatatlan lakáspiac, mint a magyar, egy sincs egész Európában. A zavarosban halászásnak felára van az egész lakáspiacon. Itt minden sokkal többe kerül, minden drágább, de legalábbis túl magas költségekkel működik. A 21. században elvárható lenne, hogy akár lakáshitelről akár állami támogatásról van szó, az 24 órán belül rendelkezésre álljon. Ehhez olyan háttérre is szükség van, ami ezt képes kiszolgálni. Kell olyan ingatlannyilvántartás, olyan állami és banki informatikai rendszer és ezek hálózatba kötése és hatékony működtetése, hogy ne legyen senki sem kiszolgáltatott azért, mert a bank és az állam segítéségét is igénybe veszi lakásvásárláskor.

Egészen felháborító a lakásfinanszírozás színvonala Magyarországon

Túlfizetett és ezért túlhitelezett lakások, túlterhelt és kiszolgáltatott helyzetben élő adósok, akik nem is az ingatlannal felelnek a hitelért, hanem a teljes vagyonukkal. Az elsétálás joga – amikor a lakáshitel az ingatlanhoz kötődik és nem az adóshoz –valamiért nem része a magyar jogrendszernek. Jelet sem látni erre, hogy ez belátható időn belül megváltozna. Arra már inkább vannak utaló jelek, kezdeményezések, hogy a lakásvásárlást inkább hitelekből oldják meg a vásárlók, ne készpénzből.

lakáshitelezés lakáskölcsön hitelközvetítés otthonteremtés lakáspolitika lakásárak lakáspiac 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A lakáshitelezésnek és az állami otthonteremtésnek (fel)ára van

Ilyen körülmények között a lakáshitelezésnek komolyabb szerepet adni a magyar lakáspiacon egyszerűen túl kockázatos. A hitelek mögött lévő ingatlanfedezetek értékét maguk a lakáshitelek torzítják. A lakáshitelezés és állami támogatások rendszerének több és valódi rejtett költsége van a lakásvásárlásban és otthonteremtésben, mint az ingatlanközvetítésnek.

Ez példátlan még a fejlődő országok lakáspiacán és teljességgel elképzelhetetlen egy fejlett gazdaságban. A bankok is hamar szembesülhetnek azzal, hogy Magyarországon csak egy szintig éri meg kitenni magukat a lakáspiaci viszonyoknak és ott a zavarosban halászni. Elképzelhetetlen az, hogy az OTP Bank mögött például dupla annyi arányú legyen a lakáshitel és vele együtt a fedezeti-lakóingatlan, mint ma. Ilyen elavult, árdrágító és az adós fizetőképességét korlátozó lakáshitelezés mellett ezt az OTP Bank nem engedheti meg magának. Öngyilkosság lenne a részéről. Még állami hátszéllel sem.

A lakáshitelezésnek önmaga szab határokat

A jelenlegi formájában kezelhetetlen kockázatokat jelent a magyar bankrendszerre nézve. Lakáshitelezés nincs naprakész, érdekmentes lakáspiaci ismeretek nélkül. Azok meg nem sajtóhíreket jelentenek és néhány fizetett hirdetést bulvár gazdasági lapokban és oldalakon, kontárok megfogalmazásában. Nemcsak az építőipar szenved a Mekk Elekektől.

A hitelválságot nem az ingatlanbuborékok okozzák, hanem a felelőtlen hitelezők irányította bankrendszerek, amik ingatlanbuborékot fújnak. A magyar bankrendszer képes ingatlanbuborékot fújni – most is azt teszi – de képtelen felelősen hitelezni. Egyszerűen kimondva inkább nem hitelez felelősen többet, hogy kevesebbet tudjon hitelezni felelőtlenül. A magyar bankrendszernek egyelőre ez az üzlet és ebben merül ki a társadalmi felelősségvállalása is.

lakáshitelezés lakáskölcsön hitelközvetítés otthonteremtés lakáspolitika lakásárak lakáspiac 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Képek: Instagram

Ábra: 2019. február 21-én 19:30-kor beillesztve

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Egyedi hirdetés

ingatlanmarketing ingatlanhirdetés ingatlanközvetítés ingatlan disputa ingatlanos ingatlanértékesítés 2019 Magyarország Ingatlanműhely

A meggyőződéseink felülírják a józan észt. Ha mi azt hisszük, hogy egy ingatlan kizárólagos hirdetése nem olyan előnyös, mint a sokszereplős hirdetés, akkor ebben fogunk hinni. A rendes országokban kizárólagos ingatlanhirdetések vannak. Egy ingatlant vagy a tulajdonosa vagy a tulajdonos bizalmasa hirdeti. Az ilyen rendes országokban tudják az értékesítés így a leghatékonyabb.

Minél több szereplője van az értékesítésnek az annál többe kerül az ingatlan tulajdonosának, de még a hirdetőknek is

Az ingatlan tulajdonosa egyáltalán nem biztos, hogy tisztában vele, viszont sokkal kevesebbért fogja értékesíteni a lakását, mintha egyedül vagy egy bizalmassal értékesítene. De még a hirdetőknek is többe kerül az ingatlan hirdetése.

Egy ingatlan hirdetési költsége annál több minél többen hirdetik. Erre a pazarló hirdetési kultúrára épültek fel Magyarországon az ingatlanhirdetési oldalak.

Itthon kevés az egyedi hirdetés az online hirdetési oldalakon. Sok ismeretlen oldalon sokszor ismétlődnek ugyanazok a lakáshirdetések. Értelme csak annyi van, hogy minden hirdetési oldal keres valamennyit ezen. Más értelme nincsen, érdeklődöket nem hoznak = nem hatékonyak. Tegyük hozzá, hogy sem az ingatlan tulajdonosának sem az ingatlanértékesítőknek nem érdeke a növekvő értékesítési költség. Ki akarja feleslegesen szórni a pénzét? Csak az, aki ostoba! A hirdetési oldalak meg sorban állnak, tartják a markukat, hogy nem minden lakás után, hanem minden hirdető/hirdetés után beszedjék a hasznukat. Különböző trükkök vannak ma már, hogy a sokszereplős hirdetési modellből egy hirdetési oldal többet profitáljon, mint amennyit a lakás tulajdonosa vagy az ingatlanértékesítő nyer.

Kérdés, hogy mennyi időre van még szükség Magyarországon, hogy erre rájöjjenek az érintettek?

Egy rendes országban ezért költséghatékony az ingatlanhirdetés és maga az ingatlanhirdetési piac is, mert egy ingatlanhoz csak egy hirdető tartozik. Magyarországon hirtelen szűnne meg sok értelmetlen lakáshirdetési oldal, ahol csak pénzkidobás hirdetni.

A sokszereplős modell miatt sajnos még maguk az ingatlanértékesítők is azt hiszik, hogy nekik mindenhol hirdetni kell, ahol csak tudnak.

Azt hiszik ez versenyelőny, pláne ha ezt még a számító hirdetési oldal el is hiteti velük. A lakáshirdetési oldalakon kívül senki másnak nem érdeke, hogy költségpazarló maradjon az ingatlanhirdetés Magyarországon. Nekik érdekük egyedül továbbra is, hogy ne egyedi hirdetések legyenek, tehát csak magán és csak egyedi ingatlanértékesítő hirdetések. Képzeljük el mennyi pénztől esnének el? Vannak ingatlanhirdetési oldalak, ahol egyenesen ellenségnek tekintik a magánhirdetőket. Persze, hogy azok, mert olyankor egy hirdetőhöz egy ingatlan tartozik. Nekik az az üzlet, amikor egy ingatlanból sok ingatlanértékesítő hirdetése termeli a bevételeket számukra.

Előadhatják még a szentfazekat is, de melyik hirdetési oldal örülne ma annak, ha egyedi hirdetések uralnák a magyar lakáspiacot? Egyik sem.

A lakáshirdetési oldalak az ingatlanok ismétlődő hirdetéseiből élnek meg, nem arra vannak berendezkedve, hogy egy ingatlan = egy hirdetés.

Az ingatlanhirdetési oldalaknak sokkal több hirdetésre van szükségük, mint ingatlanra

Túl drágán működnek, túl sokan dolgoznak bennük és nem is olyan hatékonyak, szervezettek még, hogy erre képesek legyenek. Inkább kitalálnak mindenféle szolgáltatásokat, amivel megdrágítják a lakáshirdetést. Eladóknak és az ingatlanértékesítőknek el kell majd gondolkodni, hogy az egyre drágább online hirdetési piac meddig használhatja ki őket. Hihetetlenül hangzik, talán még felfoghatatlan lesz egy ideig, de a végtelenségig azért nem.

Az eladók és az értékesítők fizetik meg a magyar ingatlanviszonyok költségét, aminek jelentős része ingatlanhirdetési oldalak zsebébe vándorol. Az ingatlanhirdetési oldalak ezt mindaddig ki fogják használni, üzletpolitikájukat és árazási stratégiájukat erre fogják építeni, ameddig az egyedi hirdetések kora be nem köszönt Magyarországon.

Ez tovbábbra is az ingatlantulajdonsok és az ingatlanértékesítők kapcsolatán múlik. Minél előbb rendezik a viszonyaikat - eldöntik végre egyedül vagy egy bizalmassal hirdetnek -  annál olcsóbb lesz ingatlant hirdetni Magyarországon. Mindaddig viszont az ingatlanértékesítők igen sok bevételt fognak termelni az ingatlanhirdetési oldalaknak, annak ellenére, hogy a szerepük egyre bizonytalanabb a magyar lakáspiac jövőjében. Nem is nagyon érthető, hogy ki és kinek a fáját vágja saját maga vagy más alatt. Kulcsfontosságú lehet, hogy ezt minél előbb megtudjuk és megértsük.

Sok hirdetési oldal gyakorlatilag addig fog létezni, ameddig az egyedi hirdetések nem kerülnek túlsúlyba a lakáspiacon

Legyünk hát természetesen és egészségesen bizalmatlanok a lakáshirdetési oldalakkal szemben, akik szintén a bizalmatlan magyar lakáspiacra építették fel a szolgáltatásaikat, pont úgy, ahogy az ingatlanközvetítők.

A lakáspiaci bizalmatlanságnak ára van, amiből az ingatlanhirdetési oldalak jobban profitálnak, mint akár az ingatlanközvetítők. Az ingatlanhirdetési oldalak társadalmi megbecsülése is nagyobb. Jól álcázzák magukat, az biztos, amiért könnyedén behízelgik magukat a bizalmunkba, isszuk a szavaikat.

Áremelés, nem KSH által mért infláció fenyegeti az ingatlanhirdetési piacot. A lakásárak növekedésében lehetőséget látva, az ingatlanhirdetési oldalak nagyravágyóbbak lettek.

Az ingatlanhirdetési piac továbbra sem ingatlanokban gondolkodik, hanem inkább hirdetőkben.

Kifizetődő lenne a hirdetőknek, ha a józan ész felülírná a téves meggyőződést a lakáspiacon. Egy rendes országban a piacon a józan ész diktálja a feltételeket, máskülönben lesznek piac felett álló szereplők. Az ilyen „mi vagyunk az ingatlanpiac” szereplők diktálta lakáspiacon nem jó sem ingatlannak sem hirdetőnek lenni. Higgyék el, tényleg nem jó.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Hosszútávú albérlet = Hosszútávú kapcsolat

albérletpiac bérlő kiválasztása bérlő megszűrése bérleti szerződés készpénzmentes készpénzmánia 2019 Magyarország Ingatlanműhely

Az albérlet az az ablakon kidobott pénz, amit valaki az „utcán” mindig összeszed. Ami az egyik embernek kiadás, egy másiknak lehet fontos bevétel. Rossz vicc, de dobálni meg nem sok fajta pénzt lehet, igazából csak a készpénzt. Magyarország nem egy készpénzmentes ország. Belátható időn belül sem biztos, hogy az lesz. A magyar albérletek világa még mindig a készpénz felé húz. Az a bérlő manipulálva érezheti magát, aki ritkán használ kp-t, de a bérbeadója erre kényszeríti. Fordítva is döntéskényszerbe kerülhet az a bérbeadó, akinek a bérlője erőlteti a készpénzt. Az az ideális, amikor olyan bérlő és bérbeadó működik együtt, akik mind a ketten készpénzkedvelők vagy éppen készpénzmentes életet szeretnek élni. A bérbeadóknál gyakoribb a készpénzmániás.

A bérlők lakásnézéskor néhány tipikus kérdés után bátortalanul hozakodhatnak elő, hogy „Átutalással lehet-e fizetni?”

Az albérletpiacon ez a kérdés – kis túlzással - egyenértékű azzal, amikor eladásnál rákérdeznek, hogy „Hitelre megvásárolható-e?”. Nem a szószoros értelemben, de vannak azok a kp-s bérbeadók, akik nem választanak „átulalásos” bérlőt, ha a bérlő ragaszkodik hozzá. De a bérlők könnyedén el tudják engedni az átutalás biztonságos kényelmét és belemennek a rendszeres kp-s fizetésbe. A készpénzmániát egyelőre még nem azonosítjuk kockázatnak, bár a fekete- és szürkegazdaság intő jelének gondoljuk. Viszont lebecsüljük a készpénzmániás személyiségben rejlő kockázatokat. Akár bérlők akár bérbeadók vagyunk és készpénzmániás, manipulatív személyiségekkel találkozunk, elgondolkozhatunk azon, hogy valójában mi választjuk őket, vagy inkább ők választanak minket. Lehetnek elveink az albérletpiacon, kijelenthetjük, hogy mi csak „átulalásos” bérbeadóval vagy bérlővel kötünk szerződést. Éles helyzetben már nem olyan könnyű csak az elveink szerint dönteni.

Mi a baj a kp-val? Nem mindegy? A lényeg, hogy mindenki megkapja, amit akar

Már egy valamirevaló állásinterjún sem csak a szakmai tapasztalatunkra és képesítésre vagy képességeinkre kíváncsiak. Az emberi személyiség mindinkább előtérbe kerül. Ha van két nagyon különböző személyiség, abban kódolva lehetnek előre a konfliktusok. Sem bérlőként sem bérbeadóként nem túl nyerő tulajdonság, ha konfliktuskeresők vagyunk. A kp. vs. utalás kérdéskör ebbe tartozik. Kp-s bérlőként az utalást kedvelő bérbeadó manipulálása kezdetben járhat előnyökkel, hiszen kiadja nekünk a lakást. De ne csak ez legyen a cél. A hosszútávú kapcsolatot alááshatja a nem pontos fizetés, a gyakori késedelem. A beköltözés után már nem biztos, hogy mindig időbe tudunk bemenni a bankba befizetni, amikor kellene. Igaz, nem jár személyesen a nyakunkra a pénzért a bérbeadó, de késve fizetőnek tűnhetünk, ha a munka miatt nem tudunk munkaidőben bemenni a bankba. Az utalást kedvelő tulajdonos és készpénzmániás bérlő kapcsolata lehet időzített bomba is. A bérbeadó folyamatosan úgy érezheti, hogy a kp-s bérlőnek nincs biztos jövedelme, kiszolgáltatottabb ember. Mondhatja azt egy idő után a kp-s bérlőnek, hogy köszöni szépen az eddigi társaságát, de inkább másnak adná ki a lakást. Az a bérbeadó, aki többször ráfizetett a kp-s bérlőkkel, előítéletes lesz, nem adja ki a lakást többet kp-s bérlőnek. Ha nincs bankszámlaszáma, nem akar utalni a bérlő, akkor nem köt vele szerződést. Szigorúnak hangzik, de nevezzük inkább konfliktuskerülőnek.

A készpénz még mindig sok konfliktus forrása az életben. Személyi, vagyoni és élet elleni bűncselekmények indítéka a készpénz. A készpénzmániás emberek kereshetik és vonzhatják is a bajt.

Bérlőként sem biztos tudjuk mit jelent egy ilyen személyiségű bérbeadótól bérelni. A készpénzmániás tulajdonos és barátai/családtagjai inkább járnak az ember nyakára, a legkellemetlenebb időpontokban, mint az utalást kedvelő. Egyáltalán nem részletkérdés tehát, hogy hogyan is történik az albérleti díjak kifizetése. A kp-s bérbeadók és bérlők között gyakoribb az öntörvényű, a törvényen kívüli megoldásokat kereső, félillegálistól az egészen illegális életet élőig. Itt most megint nemcsak a szürke- és feketegazdaságról beszélünk. Az emberi személyiségen van a hangsúly. Vannak nem egyenes emberek, azok, akik a maguk képmására szeretik formálni a környezetüket.

albérletpiac bérlő kiválasztása bérlő megszűrése bérleti szerződés készpénzmentes készpénzmánia 2019 Magyarország Ingatlanműhely
Albérletpiac sem lesz készpénzmentes addig, amíg Magyarország nem az

A hosszútávú lakásbérlés alapfeltétele a szabálykövetés

De ha a bérlő és a bérbeadó szabályai, érdekei alapjaiban különböznek egymástól, ott hosszútávú kapcsolatról aligha beszélhetünk. Ezt mindig annak a félnek érdemes észben tartani, amelyiket manipulálja a másik. A bankszámlát és számlapénzt használó bérlők és bérbeadók, illetve kp-s bérlők és bérbeadók inkább értik és fogadják el egymást, mint amikor feladják az elveiket és összekeverednek a szereplők. Az ellentétek lehet vonzzák egymást az albérletpiacon is, de az érdekkülönbségek miatt már hamar szakítás lehet a vége.

A nagyon különböző személyiségek kihozhatják egymásból a legrosszabbat, amiért körültekintően kell egymást megítélniük a bérlőknek és bérbeadóknak az albérletpiacon.

Ez megint nem általánosítás és nem azt jelenti, hogy minden kp-s bérlő és bérbeadó az albérletpiac sötét oldalát képviseli, ők a rosszak és a bankszámlát használók a jók. Hatékonyabb és célravezetőbb, ha az albérletpiacon nemcsak lakást keresünk bérlőként, hanem nekünk megfelelő személyiségű és gondolkodású bérbeadót is. Az albérlet akkor is együttélést jelent a bérbeadóval, ha fizikailag nem él ott velünk a lakás tulajdonosa. Bérbeadóként is tanácsos a bérlő személyiségét legalább annyira mérlegelni, mint a fizetőképességét. Olyan bérlővel kész ráfizetés lehet szerződést aláírni, akivel „csak a pénz” miatt tesszük, máskülönben szóba sem állnánk vele.

Kép: Instagram

Statisztika: IMF

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Állami lakáspiacon az állam az úr

lakáspiac ingatlanpiac lakáspolitika családpolitika otthonteremtés 2019 Magyarország Ingatlanműhely

A lakáspiacon hatványozottan igaz az, hogy ami jó nekünk, az még nem biztos, hogy jó másoknak. Az is különösen igaz, hogy ami jó másoknak, az egyáltalán nem biztos, hogy jó nekünk. Ami ösztönzi az építést, az nem biztos, hogy ösztönzi a vásárlást. Ami segíti a lakáskiadást, az szintén nem feltétlenül támogatja a lakásbérlést. Ha egy országban a lakásvásárlásnak van hagyománya, akkor a lakásbérlés nem biztos, hogy divatba tud jönni, periférián maradhat. Ha egy országban a lakásvásárlást támogatják, azzal együtt bizony egyre inkább leépíthetik a bérbeadást. A bérlőkből lesznek a vásárlók. Sőt, ha már a bérlőkből bérlők sem lesznek, hanem mindjárt lakásvásárlóként lépnek piacra, akkor pláne űr maradhat utánuk.

Három éve tereli ki az állam a nagyvárosokból az embereket

Ne béreljenek, ne vásároljanak és ne éljenek nagyvárosokban - üzeni az állam. Az állam minden eszközzel él, hogy a nagyvárosi lakáspiac ne főszereplője, hanem mellékszereplője legyen az ingatlanpiacnak. A kisvárosok és falvak lakáspiaca évről évre egyre erősebb, az irány egyértelmű . Hol van a kritikus méret, aminél a nagyvárosi ingatlanpiac jelenleg ismert struktúrája átalakuljon? Magyarországon az otthonteremtést támogatják, nem a lakásbefektetést, a lakáskiadást. A nagyvárosi ingatlanpiac súlytalanná tétele -állami eszközökkel - egy rendhagyó lakáspiaci folyamat része.

Fejlett lakáspiaccal rendelkező országokban csak azt hívják otthonnak és otthonteremtésnek, amit saját maguknak vásárolnak és építenek az emberek

A valamilyen céllal épült ( = purpose-built ) lakóingatlanokat nem hívják otthonnak. Élesen megkülönböztetik az otthonépítést és otthonvásárlást a spekulatív lakásépítésektől és lakásvásárlásoktól. Nálunk csak az állam kezdte el megkülönböztetni, sem a KSH sem az MNB, de még a lakáspiac szereplői sem tartanak ott fejben, ahol az állam! Fejlett lakáspiacokon nem szitokszó a spekuláció. Kifejezi azt a bizonytalanságot, amit nálunk nem szeretnek nevén nevezni például a kiadásra vásárlók ( = buy-to-let ). Mi azt hisszük még ma is, hogy a nagyvárosi bérlők kereslete végtelen. Mi azt gondoljuk, hogy az új építésű (valamilyen céllal) épült társasházi lakások kereslete is végtelen. Ezek mind a nagyvárosi ingatlanpiacokhoz kötődnek, miközben a nagyvárosokból a vevők és a bérlők folyamatosan költöznek ki vagy eleve már be sem költöznek. Három éve tartó erős és a lakáspiacot masszívan meghatározó folyamatról beszélünk.

Az állam trójai falóként belépett a lakáspiacra 2015-ben – valószínűleg már mestertervét korábban kidolgozva - és  alapjaiban változtatta meg, rendelte alá céljainak

A mesterterv nem kivitelezhető a nagyvárosokban, de láthatóan a vevőket sem zavarja, hogy a nagyvárosokon kívül telepedjenek le. Megfordította az urbanizációs folyamatokat az állam és egyre inkább felerősíti azokat. Közben olyan megtévesztő eszközökkel élt, mint az 5% lakásáfa, ami a spekulatív kínálatra hatott, nem az otthonteremtő keresletre. Megtévesztette az állam a valamilyen céllal lakásvásárlókat is, mert ők is azt hitték, hogy a magyar nagyvárosok lakáspiacánál nincs biztonságosabb lakáspiac. Minden vevő és minden bérlő ott koncentrálódik - gondolták az állami beavatkozás után is. Közben egyre inkább dekoncentrált magyar lakáspiacról beszélhetünk, ahol nem jó ötlet bérlőnek lenni, ezzel együtt egyre kockázatosabb bérbeadóvá válni.

Az állam megtéveszti a lakáspiacot a nagyvárosi lakásárak stimulálásával, ami a trójai faló hatás egyik igazán ügyes és látványos trükkje. Ösztönzi a lakásspekulációt - a valamilyen céllal építést és vásárlást – a tulajdoni lapokon ( = papíron ) realizálva az árnövekedésben rejlő lehetőségeket. A nagyvárosi lakáspiacot mindennél jobban érdekli a magas lakásár.

Az állam zseniálisan taktikus és használja ki a nagyvárosi lakáspiac szereplőinek a gyengeségét

A magyar nagyvárosokban a lakásárakat nem a lakások otthonteremtő értéke és a mögöttük lévő otthonkeresők száma határozza már meg, hanem a lakások képzeletbeli hasznosíthatósága ( = mennyi pénzt lehet csinálni egy lakással). A nagyvárosok lakáspiaca már a valamilyen célból vásárlók és építők kénye-kedve szerint működik, ami az állami lakáspolitika végrehajtását segíti. Ez a fajta lakásértékelés még fel is gyorsítja a nagyvárosból kiköltözést és még inkább elveszi a kedvét az embereknek, hogy oda akár bérlőként beköltözzenek. Fontos, hogy nagy legyen a nagyvárosokkal szemben az országos ellenszenv. A nagyvárosi lakáspiacok tűnjenek csak gőgösnek, kapzsinak, embertelennek és gátlástalannak.

A nagyvárosi lakáspiac lehet önmaga ellensége, saját karaktergyilkosa, szereplőinek hitelességét nem az állam, hanem saját maguk rombolhatják

Az állam militarista stratégaként úgy gyengíti a nagyvárosi lakáspiacokat Magyarországon, hogy ehhez még óriási tapsot, ovációt és gratulációt is kap. A nagyvárosokat egyébként is társadalmi sztereotípia utálni. Zsigerből meg lehet vetni a fővárost vagy bármelyik megyeszékhelyt megbélyegezni, hogy élhetetlen. A kisvárosi és falusi idillre fel lehet építeni a lakáspolitikát. Ennek viszont számolni kell a következményeivel is. A nagyvárosi otthonok és bérlés helyett előtérbe kerül az ingázás.

Minek beköltözni a nagyvárosokba, ha azon kívül sokkal könnyebb az otthonteremtés és még államilag támogatott is?

A társasházépítők, az ingatlanközvetítők, bankok, lakáshirdetési oldalak és gyakorlatilag az ingatlanpiac minden szereplője a nagyvárosi ingatlanpiacra van berendezkedve. De még ők sem érzik trójai falónak a lakáspiac „államosítását”, ahol már nem piacgazdaságról beszélhetünk, hanem egyértelműen az államgazdaság irányába indultunk el.

Az ingatlanpiacnak az állam már nem csak szabályzója, hanem valódi és egyben a leghatalmasabb és legbefolyásosabb szereplője

A kisvárosokban és falvakban nincs szükség nagy társasházépítésekre, nincs szükség ingatlanközvetítőkre, nincs szükség pénzügyi szolgáltatók piaci versenyére, nincs szükség ingatlanhirdetési oldalakra, nincs szükség bérbeadókra sem. Az állam tervez, szabályoz, végrehajt és finanszíroz is egyben. A nagyvárosi lakáspiac, a nagyvárosi lakástulajdonosok – legyenek otthonteremtők vagy spekulatív, valamilyen céllal ingatlant birtoklók - már nem az állam barátai többé. A nagyvárosi lakáspiacok egyre inkább magukra maradnak a „vidéki idillhez” képest viszonyított magas lakásáraikkal és törékeny méretű, torz, egyenlőtlen piaci viszonyok között működni képes szereplőkkel. Ez az ország tényleg nem nagy. Bármelyik nagyvárostól lehet olyan távolságra élni, hogy még dolgozni, kvázi élni lehessen abban a nagyvárosban.

A nagyvárosok lakáspiaca nem érezheti magát többé biztonságban csak azért, mert ott koncentrálódnak a munkahelyek és a szolgáltatások

Egy ország lakáspiacánál az a mérvadó, hol koncentrálódnak a vevők, kiből és hol lehet bérlő például. Magyarországon már az is számít, hogy az állam hová irányítja a vevőket és milyen eszközökkel támogatja, hogy valakiből ne bérlő legyen vagy ne sokáig maradjon az. A nagyvárosokon kívüli ingatlanpiacban látja az állam az otthonteremtés gyors és egyszerű lehetőségét. A nagyvárosok - félreértve a lakáspiaci folyamatokat - az állam megtévesztő lakáspolitikai eszközeit beépítik csak az áraikba, abban a vak hitben, hogy a vevők és a bérlők is a nagyvárosi életet keresik.

A vevők és a bérlők az állam iránymutatása és támogatási rendszere alapján hoznak már döntést a lakáspiacon, a lakáspiaci szereplők szava, érdeke és céljai az államéval szemben semmit sem érnek

A magyar lakáspiac szereplőinek és szolgáltatóinak a kilátásai soha nem lehetnek jobbak, mint a nagyvárosi lakáspiac kilátásai. Nekik nem osztanak lapot a „vidéki idillben”. Vegyük észre, hogy egyébként is könnyen az állami családpolitika ellenségeivé tehetők, mert ők csak a lakásáremelkedésben érdekeltek, a vevőkön és eladókon, a banki hiteleken nyerészkednek csak, felesleges szolgáltatásaikkal megdrágítják az otthonteremtést, lásd pl. nagyvárosi lakáspiacok családok számára elérhetetlen lakásárai. Nem is tudják milyen következményei lehetnek, hogy másról sem tudnak beszélni és mást sem látnak már évek óta, csak a nagyvárosi lakásárakat, nem veszik komolyan a nagyvárásokon kívüli lakáspiacot. Itt az idő észrevenni a változás szeleit a magyar lakáspiacon. Az állami lakáspiacon az állam az úr.

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ingatlankísérletek

ingatlanmarketing lakáshirdetés ingatlanhirdetés albérletpiac albérletárak 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Diszharmonikus ingatlanhirdetésekkel hosszú ideje nem foglalkoztunk. Most viszont olyan albérlethirdetést találtunk, ami lehetőséget ad a színes és izgalmas téma felmelegítésére. Ez azért már átlépi az ember ingerküszöbét. Vannak egyedi ingatlanok a piacon áruk és adottságuk alapján. Egy ingatlan ára igen szubjektív, bármikor megváltoztatható. Az adottsága már viszont egyáltalán nem. Az ember bátor és kíváncsi természet. Kísérletező ingatlantulajdonosok mindig vannak. Különleges ingatlanaik különleges értéket képviselnek számukra. Addig ez magánügy, amíg nem lépnek vele piacra eladóként vagy bérbeadóként. Most éppen kiadni szeretnének egy egyedi ingatlant. Előre leszögeznénk, hogy nem a hirdetést véleményezzük, minket csak és kizárólag az ingatlan érdekel, a hirdető motivációja és lehetséges üzleti pszichológiája.

Adja magát a kérdés, hogy miért akar valaki egy zsúfolt társasházi övezetben „kertes házat” építeni?

A kertes házak és családi házak általában élesen el vannak választva egymástól. Az adott kerületben is van családi házas övezet. Körülötte vannak is társasházak. De ez éppen egy olyan környék, ahol sok ezer társasházi lakás között egy darab kertes ház sincs.

Lehet-e értéke ott egy kertes háznak, ahol egyébként nincsenek kertes házak?

A hirdető szerint egyértelműen igen a válasz. Bár a hirdetésről azt mondtuk, hogy nem véleményezzük, azt meg kell jegyeznünk, hogy a kerület nem azon a részén van a ház, mint ahol a hirdetési szövegben olvashatunk. Az utca neve stimmel, de a városrész neve már nem. Újlipótvárosban tényleg nincs egy kertes ház sem. Ez a ház sem ott van, hanem Vizafogón. A két városrész között presztízsben van nagy különbség. A hirdető ezzel a „szándékos tévedésével” már átlépte a szubjektivitás határát, bár csak a hirdetés szövegében. Újlipótvárosban még nagyobb „látványosság” lehetne, de Vizafogón sincs konkurenciája.

A Google térkép szerint egy ipari telekről és átlakított ipari épültről beszélünk. Még az sem biztos, hogy a tulajdoni lapon átminősítették az ingatlant. A telek megvásárlása és az ingatlan átalakítása lehetett a „nagy ötlet”, ami minden üzlet alapja szokott lenni.

A piac mit szólhat ehhez?

ingatlanmarketing lakáshirdetés ingatlanhirdetés albérletpiac albérletárak 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Sok hirdető esik abba a hibába, amikor annyira különlegesnek tartja a saját ingatlanát, hogy biztosra veszi más is olyan nagyra értékeli. Viszont az ingatlanpiacon a különcöket legalább annyira érdekesen ítélhetik meg, mint a hétköznapokban. A környéken nincs piaca a kertes házaknak, ott nem olyan bérlők és vevők nézelődnek, akik kertes házban akarnak élni. Az sem véletlen tehát, hogy a hirdető nem házként hirdeti. Akkor még mi sem találtunk volna rá. Kinek jutna eszébe kertes házat keresni Újlipótvárosban vagy Vizafogón? Gyakorlatilag senkinek. A hirdető azzal tisztában van, hogy háznak nincs értelme hirdetni.

Ha egy ingatlant nincs értelme annak hirdetni ami valójában, akkor van-e értelme egyáltalán annak az ingatlannak?

Lakáskeresők fogják látni, akik jó okkal néznek társasházi lakásokat. Ha házat akarnak venni vagy bérelni, nem itt keresnek. Nem egyértelmű alternatívája egyik a másiknak. Egy környékkel kiválasztjuk az ingatlan típusokat is, amiket szeretünk. A bérlők is úgy keresnek, hogy meghatározzák hol szeretnének albérletet. Az ára miatt mondhatnánk, hogy nem sok bérlő találkozhat vele. Az angol nyelvű hirdetési szöveg szólhat az árnak és szólhat annak is, hogy egy magyarul értő és beszélő nem tudja komolyan venni az ingatlant. Ki veheti komolyan? Kaphat-e hideghívást a hirdető ingatlanosoktól? Ha kapott volna már, akkor biztosan több helyen találkoztunk volna a hirdetéssel. Ha másért nem is, akkor a különcsége és az egyedi piaci felfogása miatt. A lakáspiacon is a tömegtermékeknek van igazi piaca. A „közönség” igényeinek kell megfelelni, nem l’art pour l’art ambícióinkat megvalósítani.

ingatlanmarketing lakáshirdetés ingatlanhirdetés albérletpiac albérletárak 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Forrás és képek: ingatlan.com

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A lakásárak mindig nőnek, csak néha nem beszélünk róla

lakásárak lakáspiac újlakáspiac panel panellakás albérletpiac bérleti díj 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Magyarországon 2009-2013 között beszélhetünk lakásárcsökkenésről. Olyan látványos árcsökkenésről nem, mint amilyen látványos árnövekedés volt előtte és utána. 2007-ben is mindenki magasnak érezte az árakat, ma viszont akár egy isten háta mögötti helyen is többe kerül egy lakóingatlan, mint 12 éve. A lakásárak mindig nőnek, csak néha lassabban, mint a bérünk. Olyankor egyáltalán nem zavar minket a lakásárak változása. Akkor sem igazán foglalkozunk vele, ha az infláció is jobban nő a lakásáraknál. A magyar lakások legnagyobb ellensége az infláció, nem a lakásárak csökkenése.

2008-ig inflációbiztosnak tartották Magyarországon az ingatlant. Akkor szembesültek vele először, hogy már a megelőző 18 évben sem követték a lakásárak az inflációt. A lakásárak növekedése akkor sem különösebben zavar minket, ha a lakáskölcsönök kamata gyorsabban nő. Ez egy nagyon érdekes jelenség, pedig csak ez kellene, hogy igazán bosszantson. Elköteleződni évtizedekre egy bankkal, közben megvenni egy ingatlant legalább kétszer – ha nem többször – és minket mégis jobban izgat egy lakás aktuális ára, mint a jövőbeni.

Úgy vagyunk vele egyébként, hogy a lakásárak mindig nőnek, többek között ezért is veszünk lakást

De amikor foglalkozunk a lakásárakkal – mint például mostanában - akkor meg arról beszélünk, hogy mikor fognak már megállni. Ki érti ezt az ellentmondást! Nincs ebben semmi ellentmondás. A jelenben szeretnénk - csak most - megállítani a lakásárakat, amíg venni akarunk. Utána már nőhetnek, ha a miénk. Azt is elfogadjuk, hogy 50 éve 20 forintnak volt értéke, ma meg már nincs. Elfogadjuk, hogy mindennek megnő az ára. Egyedül a lakásárakon tudunk néha bosszankodni, pedig amikor néhány millió volt egy átlagos pesti garzon vagy panellakás, akkor meg alig 20-30 ezer forint volt a havi fizetés. Szóval, aki ma azzal jön, hogy mondjuk a 25 ezer forintos havi fizetésnél az 5 milliós pesti panel „olcsó volt”, ma meg a 250 ezer forintos fizetésnél a 25 milliós panel „drága”, annak a szavahihetőségben érdemes kételkedni.

Itt lenne már az ideje rendet tenni a fejekben. Ha úgy nézzük, akkor lehetne egy pesti panel 50 millió is a mostani fizetésekhez képest. De szerencsére mégsem ennyi. A bérek jobban nőttek hosszabb távon, mint a lakásárak, mi meg közben visszasírjuk azokat a „régi szép időket”. A panellakás még ma is a legolcsóbb városi ingatlan, ebben semmi változás nem történt. Ez a hazai lakáspiac rendje. Minden drágább nála. Korábban a használt téglalakásokkal hasonlítottuk össze. A panellakások árának változása általában csak követte a téglalakások vételárát és ahol gyorsabban nőtt, ott előtte jobban veszített is az árából. Drámai fordulat nem következett be, helyreállt a lakáspiac bizonyos egyensúlya, ahol egy panellakás azért mindig annyival olcsóbb, hogy megérje legyen elgondolkodni rajta.

Ma is annak kell mélyebben a zsebébe nyúlni, aki nem panelt vesz

Viszont a panellakások különleges viszonyban vannak az új építésű társasházi lakásokkal is. Bár először mindenki a téglalakások alternatíváját látja az új lakásokban, igazából az új lakások ugyanolyan rétegtermékek, mint a panellakások - elosztásuk, építészetük, parkosított környezetük miatt is nagy a hasonlóság közöttük - a kínálatuk szűkös/korlátos, az adásvételek számában egyik sem tud domináns lenni. A hatásuk viszont annál nagyobb tud lenni a lakáspiaci folyamatokra.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac panel panellakás albérletpiac bérleti díj 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A budapesti panellakások és az új építésű lakások között az árolló "vészesen" szűkül

Jelenleg Magyarországon Budapesten van - arányaiban véve - a legkisebb felára egy átlagos új lakásnak egy átlagos panellakás vételárához képest

Pontosan 50%-kal kell többet fizetni egy új lakásért. Láthatóan ez nem volt mindig így. Ezért is érezzük drágának a legolcsóbb városi lakóingatlant. Hiába minden drágább nála, viszont Budapesten soha nem látott közelségbe került egy panellakás egy új lakás vételárához.

Egyelőre nem tudni, hogy képes-e még jobban szűkülni az árolló közöttük. Minél inkább szűkül, mi annál inkább drágábbnak fogjuk érezni a lakásokat Budapesten.

A legalacsonyabb vételárú (és nem négyzetméterárú) lakások referencia pontok általában az eladóknak és a vevőknek. Ez a garzonokat jelenti, amiről szintén beszéltünk már korábban. Egy pesti garzon kb. mindig annyiba került, mint egy pesti kétszobás panel. Ez kb. ma is így van. További érdekesség, hogy egy kétszobás panellakás bérleti díja és a sima garzonok bérleti díja is egy szinten mozgott. Azokban a „régi szép időkben” ötvenezer volt a lakbérük. Ma meg százezer felett van.

A panelek havi bérleti díja inkább 120-150 ezer forint között mozog. Ez már lélektani határ az a budapesti albérletpiacon.

Egy kétszobás új lakásnak lehet 50%-os felára a bérleti díjban, de ahhoz már lehet kapunk garázst is, tárolót is, rendes erkélyt. A panellakások kiadhatóságát hosszútávon nagyban befolyásolhatja az, hogy a bérlők meddig tekintik elfogadhatónak az árát.

Panellakást megéri vásárolni, de egyértelműen már nem éri meg bérelni ma Budapesten

Újszerű és teljesen új lakásokat is bérelhetünk már ezen az árszinten, főleg, ha a garázs és a jó erkély szempont.

Egy panellakásnak is megvannak a maga korlátai, de azt már csak a vételára fejezi ki, a bérleti díja egyáltalán nem.

Sok bérlő, aki nem költözött az elmúlt néhány évben és egy szép, újszerű lakásban lakik, elszörnyülködve nézi, hogy a mostani lakbérénél többért hirdetnek egy kiadó panellakást a kerületben vagy a környéken, pedig nála is emelkedett a lakbér cirka 30-40%-kal.

Manapság divatos a bérleti díjakat is magasnak nevezni. Igazából mindig nagyon drága volt, pláne Budapesten. A fizetéseinkhez képest az albérlet sosem volt „kényelmes” alternatíva.

Egyszerűen sosem érte meg bérelni hosszú távon Budapesten, ezért is van gond a budapesti albérletpiac méretével is.

Ma már az „olcsónak” számító panel is drága albérlet lett, gyakorlatilag a budapesti albérletpiacnak hiányzik az „alja”, ami 10-15 éve még létezett

Egyelőre nagy űrt hagyott maga után a megdráguló panellakás az albérletpiacon. A panellakások vételára dinamikusabban nőtt Budapesten, mint az új lakások vételára. Ez nincs mindenhol így.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac panel panellakás albérletpiac bérleti díj 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
2-3 panellakás = 1 új lakással Észak-Magyarországon

Észak-Magyarország egy extrém példa, ahol 2017-ben három panellakást is lehetett venni egy átlagos új lakás árából. Tavaly még mindig két panellakás áránál is többet kértek egy új lakásért a régióban.

A Budapesten kívüli hét régióból, négyben két panellakás kijön minden gond nélkül egy új lakás árából. Ismét egy komoly (ind)ok, hogy miért fordultak a vásárlók a nagyvárosokon kívüli ingatlanok felé.

A lakásépítesek fényekoráról sem lehet beszélni

Pedig Magyarországon a lakásárak növekedését az újlakáspiac stimulálja. Az újlakáspiac mérete, árdinamikája az egész magyar lakáspiacra hatással van. Elfogadtuk a mindig nőnek a lakásárak mellett azt is, hogy egy új lakás általában drágább is mint egy régi. Minél tovább és minél több új lakást építenek – beleértve ebbe a családi házakat is – annál dinamikusabb az árak változása. 2000-2009 között az építkezések teljesítménye nem összehasonlítható a mostanival. Nem tudni, hogy 2020-2030 között mi várható. Legyünk realisták és mondjuk azt, hogy a magyar lakáspiacon nincs realitása a 2000-2009 közötti „pörgésnek”.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac panel panellakás albérletpiac bérleti díj 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Aki látványosabb lakásépítést szeretne látni Magyarországon, annak számolni kell a "még" magasabb lakásárakkal is

Tehát azok, akik egyre több és egyre nagyobb lakóingatlan építési lázról álmodoznak, azok a lakásárak növekedésének felgyorsításáról is beszélnek.

Jó példa erre az elmúlt néhány év, ahol elég volt csak beszélni az új lakásokról és családi házakról és milyen árrobbanás következett be, pedig az új ingatlanok építése alig egyharmada a korábbi időszaknak. A lakásárak és az építkezések nagyon szorosan összefüggnek. Az új ingatlanok – társasházak és családi házak – száma és ára újraárazza az egész lakáspiacot. A lakásárak tehát mindig nőnek, de körülményektől függően néha lassabban és néha gyorsabban, ha érdekel minket, ha nem. Időpazarlás a lakásárak növekedése miatt aggódni. A lakáspiac kiszámíthatatlanságát nem a lakásárak adják, hanem a szereplők erre adott reakciói.

Kattintson a képre, ha kíváncsi a további régiók lakásáraira!

lakásárak lakáspiac újlakáspiac panel panellakás albérletpiac bérleti díj 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Budapesten kívül Nyugat-Dunántúlon van 50% körüli felára az új társasaházi lakásoknak a használt panellakásokhoz képest. 

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

"Arra a kis időre" is lehetne az otthonunk a gyógyszer

fürdőszoba ajtós kád kád ajtóval fürdőkád akadálymentes fürdőkád 2019 Magyarország Ingatlanműhely

A lakásvásárlás, a felújítás, egy új ház megépítése életünk első felének meghatározó élményei. Ritkán gondolunk ilyenkor a második „ötvenre”. Az idő múlásával a praktikum és kényelem még inkább felértékelődik. Bizony nem csak fizikailag változik meg az ember idővel, hanem megváltozik a viszonya és kapcsolata a körülötte lévő világgal, még a saját otthonával is. A „második ötven” korszaka váratlanul éri az embert, nem biztos, hogy fel van rá készülve. Iskolában nem tanítják, illetve mindenki abban reménykedik sokkal jobb lesz, mint a szüleinek volt. Az otthonaink viszont a legritkább esetben állnak készen, hogy továbbra is ugyan olyan kényelmesek és szerethetők maradjanak, mint amikor beköltöztünk és leéltünk ott egy életet. Ne legyenek illúzióink, túl sokat azért nem költözünk a „második ötvenben” már. Az állandóság is felértékelődik az ember életében egy idő után, a változatosság már nem fogja gyönyörködtetni. Ez vezet ahhoz, hogy a lakásainkhoz már nem nagyon nyúlunk hozzá, mert hozzászoktunk a kinézetéhez.

Otthon megállíthatónak érezzük az időt

Ez a lakások elavulásának lassú és biztos útja. Az elavulás nem azt jelenti, hogy a lakásbelső nem felel meg a legújabb lakberendezési trendnek. Sokkal inkább azt jelenti, hogy egyre kevésbé felel meg a benne élő ember igényeinek.

Túl zsúfolt, szűkös, nehezebben lehet benne elférni, amikor már több helyre lenne szükség a mozgáshoz. A konyha használata is egyre körülményesebb, hiszen minden vagy túl magasan vagy túl alacsonyan van. Minden használati tárgy egyre nehezebb lesz benne, mert nem cserélik le „arra a kis időre”.

Leghamarabb mégis talán a fürdőszoba lesz igazi kihívás

A kádas fürdőszobák egyeduralmát semmi sem fenyegeti Magyarországon. Még úgy sem, hogy a társadalom öregszik, a lakásokban sokkal több idős ember él arányaiban véve, mint bármikor előtte.

Jön először valami lépcsőszerű belépő, mindenféle plusz kapaszkodóval. A fürdőkádat bár akadálypályának érzi sok idős ember, lecserélni nem fogja. Egy tusolóban sokkal könnyebb és kényelmesebb a fürdés idősebb korban, ennek ellenére a „második ötvenben” sem építünk zuhanyzókat.

fürdőszoba ajtós kád kád ajtóval fürdőkád akadálymentes fürdőkád 2019 Magyarország Ingatlanműhely
Akadálymentes kádunk is lehet "arra a kis időre"

Ragaszkodunk a fürdőkádhoz, mint a rigolyákhoz

A fürdőszoba berendezése és használhatósága - a konyhához hasonlóan - idősebb korunkban nem fog megfelelni az igényeinknek. Gyógyszertárakban és hálapénzre többet fogunk költeni a második ötvenben, mint a lakásunkra. Ezeket sokkal fontosabbnak tartjuk, mint azt, hogy az otthonunk a „második ötvenben” is kényelmes és biztonságos maradjon számunkra. A kádhoz nem csak nálunk ragaszkodnak. Nemzetközi „jelenség” a kádmánia. Erre találták ki az ajtós kádakat. Besétálhatunk, mint egy tusolóba. Kiváltva ezzel a mindenféle akrobatikus mutatványt, ami a bemászással elkerülhetetlen.

fürdőszoba ajtós kád kád ajtóval fürdőkád akadálymentes fürdőkád 2019 Magyarország Ingatlanműhely
Akadálymentesített kád Budapesten 2019-ben

Mint szinte mindent, az ajtós kádat sem most találták fel

Az első „ötvenben” sokunk átéli az újdonság érzését, minden új neki, majd a „második ötvenre” rájövünk, inkább mindent csak modernizálnak, de a lényeg nem változik. Az akadálymentes kádak kinézete lehet modernebb, de a funkciójuk és a céljuk továbbra is klasszikus. Megadja a fürdőkád érzését, de kényelmesebb és praktikusabb a használata. A „második ötvenben” a lakásunk felújítása, átalakítása az emberhez méltó életkörülményeinket javíthatja. Még nem tudjuk bizonyítani, de idővel az is kiderülhet, hogy a korunkhoz és egészségi állapotunkhoz kiépített és berendezett otthon - az életminőségünk javításán keresztül - a hosszabb élet egyik titka lehet. A gyógyszertáraknak és az egészségszolgáltatóknak jól jön, ha a pénzünket inkább náluk költjük el és nem az otthonunkra. A „gyógyszert” otthon is kereshetnénk, lehetne az otthonunk a gyógyszer. A lakásainkban ne állítsuk meg az időt, a lakás velünk együtt változhatna. Otthonunk sok része emlékeztethet minket mindarra, akik korábban voltunk. Nagyon fontos, hogy legyenek benne olyan részek, amik inkább arra emlékeztetnek milyenek vagyunk most. A fürdőszobánk egy ilyen hely lehetne.

Forrás: gigadgets.com

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Nincs túl magas lakásár csak túl kicsi lakáspiac

lakásárak lakáspiac kockázatelemzés piackutatás 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

”A hirdetési áraknak pszichológiai hatása van a hirdetőkre - ez a tulajdonosok és ingatlanosok első benyomása - a bankokra, értékbecslőkre és az ingatlanfejlesztőkre is. A hirdetési árakkal sokkal könnyebb találkozni, mint az adásvételi árakkal. Emelkedő hirdetési árak nélkül nincsenek emelkedő adásvételi árak sem. A hirdetési árak szerepe és ismerete a lakáspiacon elég különleges. Nem szabad sem túlértékelni vagy félreérteni, de lebecsülni sem és mondjuk tudomást sem venni róluk, lehülyézve az eladókat. Főleg akkor, amikor gyakorlatilag 6. éve árnövekedés van a hirdetési és az adásvételi árakban is. Az árnövekedés kockázatairól beszélni - legyen az hirdetési vagy adásvételi ár- az nem egyenlő az árcsökkenés melletti érveléssel vagy azzal, hogy senki ne vásároljon és mindenkinek elmenet az esze, aki ma vevőként pénzt költ. A lényeglátás és a kritikai gondolkodás nem befektetési tanácsadás, hanem piackutatás és kockázatelemzés. A döntéseiért mindenki maga felelős és azért is, hogy mindezt milyen információkra alapozza.” – fogalmaztuk meg néhány napja egy olvasónknak.

Januárban több  könnyen félreérthető és félremagyarázható munkánk jelent meg. Feltehetik a kérdést, hogy mi értelme a kockázatokról beszélni, ha a lakásárak nem csökkennek? Mi értelme piaci összefüggéseket elemzeni, ha a lakásárak megállás nélkül csak nőnek? Miért nem dőlünk hátra és csak élvezzük a lakásárnövekedés előnyeit?

A lakásárnövekedés növeli a biztonságérzetünket. Ilyenkor a biztonságkeresés jellemző a lakáspiaci hírekre és a véleményvezérekre is.

Ha nőnek az árak, akkor minden lakáspiaci szereplő biztonságban érzi magát. Ezt megzavarni piackutatással és kockázatelemzéssel népszerűtlen feladat. Ez nem lájkvadász és nem is különösebben médiabarát. Trollkodás röviden és tömören. Csoda, hogy olvasnak minket. Ezúton köszönjük, hogy vannak, akik figyelnek ránk, még akkor is, ha nem mindig tudunk a kedvükben járni.

lakásárak lakáspiac kockázatelemzés piackutatás 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Ha félreértjük a lakáspiacot, akkor rossz válaszokat adhatunk a kihívásaira

A kockázatelemzés és piackutatás célja, hogy megismerjük a lakáspiacunkat, amin értékbecslőként, ingatlanközvetítőként, hitelközvetítőként, bankként, egyéb pénzügyi szolgáltatóként és biztosítóként, államként, hirdetési oldalként, lakásfejlesztőként, lakáshasznosítóként dolgozunk. Célja tisztában lenni a lakáspiac sajátosságaival, a korlátaival és feszegetni a határokat.

A lakáspiacon nem az árak korlátosak. A lakáspiac mérete korlátos.

Minden országnak, városnak, településnek megvannak a méretkorlátai. Mindazok, akik a lakáspiacból élnek, ott pénzt keresnek, mégis az árakat érzik leginkább korlátosnak, a keresletet és kínálatot végtelennek. Ez viszont nem igaz. Nemcsak Magyarországon nem igaz, hanem ez egy nemzetközi lakáspiaci sajátosság. A piackutatás és kockázatelemzés alapja, hogy tisztában legyünk annak a lakáspiacnak a méretével, amiről beszélünk. Magyarországon nem közbeszéd téma a lakáspiac méretkorlátossága. A lakásárak, a lakásárnövekedés és annak különböző okai viszont a csapból is folynak. A lakásárnövekedés egyáltalán nem jelent azonnal és egyértelműen nagyobb lakáspiacot, nagyobb méretet.

Magyarország lakáspiaca volt már sokkal nagyobb, mint például 2018-ban? A válasz az, hogy igen. A legnagyobb adásvételszám kb. 270 ezer volt egy évben. Mindenki örömtáncot járna, ha meglenne a 165 ezer 2018-ban (esélyesebb 160-165 ezer között inkább). 60%-át sem éri el az értékesítési csúcsnak. Ezt érzik, megérzik sokan, akik az ingatlanpiacból akarnak megélni.

Budapesten még látványosabb a visszaesés. A csúcson 100 ezer adásvétel is megvolt egy évben. 70-90 ezer körül így is pörgött minden gond nélkül évekig. Most mennyi? 34-35 ezer között ingadozik. Egyharmada a mai budapesti lakáspiac mérete a csúcshoz képest és fele akkora, mint az "elvárható" lenne.

Magyarország és Budapest is sokkal, sokkal jobban teljesített, amikor a lakáspiac valójában pörgött. Most csak a lakásárak pörögnek, pláne Budapesten. Milyen kilátásokkal lehet így szolgáltatásokat tervezni és bevezetni, új lakásokat építeni a magyar lakáspiacon?

Hány kezdeményezés bukhatott és bukott el az elmúlt években és fog idén vagy a következő években, mert nincsenek tisztában a jelenlegi piacmérettel? Még azok a szereplők is komoly kihívásnak élik meg ezt a piacméretet, akik korábban gyökeret eresztettek. Új technológia bevezetése, új hirdetési oldal, új ingatlanközvetítő, új hitelközvetítő, új állami eszközök/ösztönzők, új lakáshitelezés, új pénzügyi szolgáltatások (megtakarítások, befektetések, biztosítás) új lakások építése és értékesítése – kockázatok és piackutatások valós mérlegelése nélkül nem lehetséges. Ezért van értelme összefüggéseket keresni, annak ellenére, hogy a lakásárak csak nőnek és nőnek. A lakásárak növekedése még nem jelent tuti biztos üzleti lehetőséget, soha vissza nem térő alkalmat a piaci szereplőknek. Eladni és venni bármikor lehet, ezt nem befolyásolják a lakásárak vagy a piaci hangulat.

Az ingatlan státuszszimbólum, tulajdonosnak lenni életérzés:

A vevő és az eladó azért vásárol és ad el, mert mindig szerencsésnek érzi magát. Az eladót boldoggá teszi a nagy összeg, amit az ingatlanért kap. A vevőnek nagy öröm az értékes vagyon, amit a pénzért megszerez. A vevő és az eladó mindig úgy érzi jókor van jó helyen, amiért a lakáspiac sohasem alszik, állandóan születnek adásvételek. Aki jó döntésnek tartja a vételt vagy az eladást, az mindig piacra lép. Aki nem tud eladni vagy venni, az igényei nem jelennek meg a lakáspiac méretében, de megjelenhetnek a lakáshirdetéseken keresztül a lakásárakban.

lakásárak lakáspiac kockázatelemzés piackutatás 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A lakásárak növekedése még nem jelent tuti biztos üzleti lehetőséget, soha vissza nem térő alkalmat a piaci szereplőknek

Meg lehet nézni Budapest lakáspiacát. Vásároltak lakásokat 2009-2013 között is. Alacsonyabbak voltak az árak, de nem érezte annak senki. A forgalomban nagyobb volt a visszaesés, mint az árakban. Nem is tolongtak a vásárlók. 2014-2018 között villámgyorsan megnőttek az árak, de a vevők továbbra sem tolongnak. A tanulság ebből, hogy Budapesten a lakásárak csökkenése nem aktivizál több vásárlót, ahogy a lakásárak emelkedése sem. 

Eladók helyzeti előnye a budapesti lakáspiacon:

Budapesten az árakat nem a vevők csökkentették minimálisan 2009-2013 között. Az árakat nem a vevők emelték az egekbe 2014-2018 között sem. Az eladók emelhetnek és csökkenthetnek árat egy lakáspiacon. A vevők csak elfogadhatják az árakat, hatásuk nincs rá.

A budapesti lakáspiac 2008-2018 között új méretkorlátot talált magának. 2008 már a válság éve volt a budapesti lakáspiacon. Felére esett vissza az adásvételek száma 2007-hez képest. A budapesti lakáspiac 2008-as mérete egy olyan új korlátnak tűnik, amivel számolni kell a jelenlegi piaci szereplőknek és azoknak is, akik újként vagy új tervekkel vágnak neki a nagy kalandnak. Beszédes a 2015-ös év „rekord értékesítése”, azóta a piac a 2008-as méret körül stagnál, az árak meg tudomást sem vesznek a piac méretéről.

Ezt továbbra sem lehet úgy értelmezni, hogy mindenki fejvesztve meneküljön a budapesti lakáspiacról. Ellenkezőleg. Ideje lenne komolyan venni a méretét, a méretkorlátait. Ez a hozzáállás viszont csökkentheti a biztonságérzetet, a biztonságkeresők komfortzónáján kívül esik. Talán még a lakásárak sem úgy pörögnének, mint a visszatett pisztollyal is pörgő benzinkúti számláló. A lakáspiac folyamatosan változik és nem azoknak kedvez, akik állandóan a biztonságot keresik benne, hanem azoknak, akik vele együtt változnak meg.

lakásárak lakáspiac kockázatelemzés piackutatás 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Kattintson a nagyobb képért!

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Szociális bérlakás bérleti díja + 27% ÁFA

bérlakáspályázat lakáspályázat önkormányzati bérlakás Klapka Központ Lakástörvény albérletpiac bérlő kiválasztása bérlő megszűrése 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

A szociális bérlakások bérleti díjával találkozhatunk az önkormányzati bérlakások bérleti jogát áruló hirdetésekben. Erkölcstelen, de megtűrt piac. Az önkormányzati lakások értelmét kérdőjelezi meg. Találkozhatunk még polgárpukkasztó hírekben, hogy szintén rá nem szorulók milyen kedvezményesen bérelhetnek önkormányzati lakásokat. Az önkormányzati lakások értelmét ilyenkor sem látni. Minél kevesebb az önkormányzati bérlakás, annál kevésbé fájhat az önkormányzat feje. Támadási felület, örök problémaforrás. Ez hozzáállás kérdése is, természetesen. Budapest 13. kerületében hagyománya van az önkormányzati bérlakásoknak. Ez a kerület a fehér holló. Fenntartják, üzemeltetik és még építenek is új bérlakásokat.

Tanulhatunk valamit az önkormányzati bérlakások világától?

Egy friss, aktuális bérlakáspályázat most lehetőséget biztosít mindenki számára, hogy egy kicsit jobban belelásson, miért érdemes másként „szociális alapúnak” tekinteni egy új építésű önkormányzati bérlakást. Az új ház képeit elnézve már lehetnek sejtéseink, hogy ez biztosan nem a legolcsóbb önkományzati bérlakások közé tartozik. Új bérházakat építeni nagy befektetést jelent, ami megjelenik az üzemeltetési és fenntartási költségekben.

bérlakáspályázat lakáspályázat önkormányzati bérlakás Klapka Központ Lakástörvény albérletpiac bérlő kiválasztása bérlő megszűrése 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Kattinston a képre!

Ez a 33 lakásos épület, ami közösségi tér is egyben, üzlethelyiségekkel, háziorvosi rendelővel, több mint 4 milliárd forintjába került az Önkormányzatnak. Ennek megfelelően üzleti alapon működik.

A lakások lakbére piaci alapú

Olvasható a pályázatban. De korántsem a bérleti díj miatt tanulságos jobban szemügyre venni a pályázati feltételeket. Az alapfeltételekből sok érdekességet megtudhatunk. A piaci alapú albérletpiacon is részben megszűri a bérlőket a bérleti díj. Ez az önkormányzati bérlakásoknál többszörösen igaz lehet. Külön rávilágít arra, hogy egy kiadó lakásnál, a bérleti díj mellett, minden fix költséget figyelembe kell venni, amikor egy lakás költségét nézzük. Csak bérleti díj alapján már a bérlők sem számolnak. Egy alacsonyabb bérleti díjú lakás a végén kerülhet sokkal többe a bérleti díjon felül fizetendő költségekkel együtt, mint egy drágább. Ezeknek az önkormányzati lakásoknak az üzemeltetési költsége átlagon felüli. Talán még aránytalanul magasnak is nevezhető a bérleti díjhoz képest.

A lakáspályázatból kiderül, hogy az önkormányzat biztosra megy. Ezek a lakások csak és kizárólag a jelenleg is 13. kerületi önkormányzati bérlakásokban élők számára bérelhető, ha megfelelnek a pályázati feltételeknek és végül őket választják. A jelenlegi legbiztosabb anyagi hátterű és tisztességes bérlőinek kedvez. Van belőle egyáltalán 33 lakásnyi?

bérlakáspályázat lakáspályázat önkormányzati bérlakás Klapka Központ Lakástörvény albérletpiac bérlő kiválasztása bérlő megszűrése 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Az önkormányzati bérlakások labérének ÁFÁ-ja 27% vs. Az új építésű eladó lakások vételárának ÁFÁ-ja 5%

Elnézve a feltételeket, a bérlők megszűrésének és kiválasztásának egy nagyon hivatalos módjával szembesülünk

1. A piaci alapú albérletpiacon a hirdetésekben nem olvasni ilyen egzakt feltételeket.

Ha lehetne, akkor nem lenne mitől tartania a bérbeadóknak. A nemkívánatos bérlőket ki lehetne hivatalosan szűrni a jelentkezők közül. Nagyon gyakran az eladó és kiadó lakás hirdetésében a két szó teljesen felcserélhető. A bérbeadó ritkán veszi tudomásul, hogy a bérlőt nem úgy keressük, mint egy lakás vevőjét. Persze egy „okos” bérbeadó a maga módján pályáztatja a jelentkezőket és nem adja ki annak, aki először le tudja tenni azt a pénzt az asztalra, amit ő elvár. Ebben a lakáspályázatban szinte minden benne van, ami a piaci alapú albérleteknél is fontos lenne. Nagy kár, hogy az albérletpiacon nincs ilyenre lehetőségük a bérbeadóknak.

Nem új jogi környezetre van szükség, mint azt sokszor mondják az albérletpiac - hozzá nem értő - kritikusai. A Ptk. és a Lakástörvény nem elavult. Olyan eszközökre van szükség, amivel a piaci alapú albérletpiacon is úgy lehetne szűrni, pályáztatni a bérlőket, mint ebben a lakáspályázatban.

2. Valótlan adatok esetén érvénytelennek tekinti a pályázatot.

Az albérletpiacon szinte mindennapos, hogy a bérlők másnak adják ki magukat, mint akik valójában.

3. A leendő lakók száma is egy ilyen adat.

Nem költözhetnek be önkényesen ahányan csak akarnak, a bérbeadó joga azt meghatározni. Minden lakó a bérleti szerződés része és aki nincs benne a szerződésben, az nem lakhat ott. Ez a téma még ma is nagy vitákat tud okozni. Értelmetlen az a kérdés, hogy „Nem mindegy hányan laknak a lakásban, ha fizetnek mindent rendesen?” A válasz az, hogy egyáltalán nem mindegy. Bérlőtársaknak nevezzük a többszemélyes bérlés bérlőit, akik egyetemleges felelősséggel tartoznak, így külön-külön, egyenként is felelősek a teljes bérleti díjért és a többi fizetési kötelezettségért is, a szerződés egyenkét is vonatkozik rájuk. Aki a lakásban él és elmúlt 18 éves, az minden esetben felelős és felelősségre is vonható szerződésszegés esetén.

bérlakáspályázat lakáspályázat önkormányzati bérlakás Klapka Központ Lakástörvény albérletpiac bérlő kiválasztása bérlő megszűrése 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Ebben az önkormányzati bérházban bérlőnek lenni inkább kiváltság, mint "rászorultság"

Az a bérbeadó felelőtlen ma az albérletpiacon, aki egy személlyel ír alá szerződést, amikor eleve tudja, hogy többen fognak ott élni.

4. Az Önkormányzat annyira óvatos, hogy több évre visszamenőleg a pályázóknak nem lehetett peres ügye lakásbérléssel kapcsolatban és az együttélés szabályait sértő magatartás miatt.

Ezen is lennének bérlők, akik fennakadnának az albérletpiacon. Nagy kár, hogy az albérletpiacon nem lehetséges a bérlők hátterének ilyen szintű ellenőrzése. Igény lenne rá, de nem a bérlők részéről, ők minden formaságot körülményeskedésnek tartanak általában.

5. Az Önkormányzat még ennél is tovább megy, annyira előrelátó, hogy még a várandós kismamáknak is nyilatkozniuk kell a születendő gyermekükről, miközben minden beköltözőnek a rokoni kapcsolatát igazolni kell hivatalos okiratokkal.

Ezt azok a bérbeadók tudják igazán értékelni most, akiknek volt már abból konfliktusuk, hogy babája született a bérlőnek, vagy olyanokkal, akik elkezdték felhalmozni a családtagjaikat egy lakásban és így egészen megváltozott a bérlő(k) hozzáállása a bérleti jogviszonyhoz, egyre lazábban kezelték a bérleti szerződést. Még csak most jutunk el az anyagi háttérhez.

6. Az Önkormányzat pontosan meghatározza a bérlő(k) minimálisan elvárható nettó havi jövedelmét.

Újra visszautalnánk ezzel arra, hogy miért nem az a fontos, hogy egy bérlőnek adott pillanatban rendelkezésre áll-e a szerződéskötéshez és beköltözéshez szükséges összeg vagy sem. Hosszú távon kell nézni, hogy a bérlő képes lesz-e teljesíteni a szerződéses kötelezettségeit. Ez is konfliktus forrásá ma a piaci alapú albérletpiacon.

7. Az önkormányzat még azt is ellenőrzi, hogy nincs-e közmű tartozása a pályázónak.

Lennének bérlők az albérletpiacon, akik meglepődnének egy ilyen „igazoltatástól”.

Nehezen értik meg az elutasított bérlők például, hogy ha nem tartják őket legalább 12 hónapig fizetőképesnek, akkor nem fognak velük aláírni bérleti szerződést. Ők meg jönnek azzal, hogy a „Kaució nem elég?”. A válasz az, hogy egyáltalán nem.

8. Az Önkormányzat ebben is túlmutat a jelenlegi piaci alapú albérletpiacon. Nem kauciónak hívja, mert ilyen jogi kifejezés nincs is. Helyesen óvadéknak nevezi, amit a jelenlegi törvényeknek megfelelően három havi bérleti díjnak megfelelő összegben határoz meg.

Az óvadék a bérleti díj pénzügyi biztosítéka jogilag. Ez is gyakori vitaforrás, amikor az albérletpiacon a bérlők megkérdőjelezik ennek még a létjogosultságát is. Alkudoznak, hogy nem lehet-e egy hónap, esetleg részletekben fizetni. Három hónap hallattán kinevetik a bérbeadót és lehülyézik. Ez a törvényi maximum egyébként.

9. Az Önkormányzat a havi nettó jövedelem mellett egy szemmel is jól látható megtakarítást vár el a pályázótól.

Miközben a szociális bérlakásokban élőknek pont azért nem alternatíva igen gyakran a piaci alapú albérletpiac, mert nincs pénzük az óvadékra. A hónapról hónapra túlélést szokás lakhatási válságnak nevezni. Akiknek a havi lakhatási költségek előteremtése nehézkesen vagy egyáltalán nem megy, az hogyan tenne félre mondjuk három havi lakhatási költséget?

10. Az új önkormányzati bérlakások már nem a szociálisan tényleg teljesen rászoruló rétegnek épülnek.

Ez egy félreérthetetlen üzenet mindazoknak, akik igen gyakran beszélnek erről. Egy új önkormányzati bérház legalább annyira kirekesztő - vagy inkább kijózanító? - tud lenni, mint a piaci alapú albérletpiac.

bérlakáspályázat lakáspályázat önkormányzati bérlakás Klapka Központ Lakástörvény albérletpiac bérlő kiválasztása bérlő megszűrése 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Elmosódhatnak a határok a piaci és az önkormányzati bérlakások piaca között

Képek: Klapka Központ - bérlakáspályázat

Forrás: XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Hány lakást adnak el naponta Budapesten?

lakásárak lakáspiac újlakáspiac 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

A kérdést azért kell feltenni és megválaszolni, hogy megértsük, Magyarország fővárosának lakáspiaca milyen kicsi. Minél kisebb egy lakáspiac, az annál kockázatosabb. Ezt illik tudnia és figyelembe venni pl. minden banknak, a hitelezéskor, az államnak, amikor különböző lobbiknak enged vagy csak választást akar nyerni és erre a lakáspiacot eszközként használja. Egy ekkora lakáspiac, mint a budapesti, elég szeszélyes tud lenni önmagában, ha befolyásolják, még inkább az lesz. Könnyen manipulálható Budapest, ez pedig kiszolgáltatottá teszi.

Adnak el lakást minden nap? Igen.

Ezzel a válasszal a legtöbb budapesti lakástulajdonos már boldog. Ha megnézzük a grafikonokat - 2018 adatai még nem véglegesek, de egyelőre 2017-tel versenyzik és nem 2015-tel - mindjárt kiderülhet számunkra, hogy a lakásárak növekedése nem több, mint a napba nézni és közben szinte vakon sétálni előre:

- Bosszankodhat, kígyót és békát mondhat most minden erre érzékeny – mert tudható, hogy vannak szélsőséges lakásárhívők, fundamentalisták – de a budapesti lakásárak növekedését az elmúlt négy évben a „hit a vevőkben” médiakorrekt álhír (=fake news) uralta.

- Lehet hinni a budapesti vevőkben és az ő végtelen toleranciájukban, mindaddig, amíg csak az éltet valakit, hogy minden nap adnak el Budapesten lakásokat, az áraktól függetlenül.

- Már ha naponta 20-30 lakással kevesebbet adnak el, már az igen komoly hatással tud lenni a budapesti lakáspiacra.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Kattintson a nagyobb képért

Napi +/- 20-30 darab lakás hatással bír egy olyan városban, ahol több mint 900 ezer lakóingatlan van és elméletileg éppen több ezret építenek. Napi ilyen minimális adásvétel többlet vagy hiány hatással tud lenni Magyarország fővárosának lakáspiacára, akkor érdemes továbbra is csak a lakásárakat nézni és a lakásárak mögé valami olyat látni és magyarázni, amiről tény – nem lehet vita tárgya – hogy nem létezik?

Naponta +/- 20-30 adásvétel olyan kevés, olyan hihetetlenül kevés, amiért a budapesti lakáspiac akkor is hihetetlen kockázatokat jelent, ha vannak, akik ebből jól megélnek és prédikátorként hirdetik a sikerük és az éleslátásuk titkát

Naponta eladnak ingatlanokat Budapesten, ha 50 darabot, akkor itt a világvége, ha 100 darabot, akkor meg itt van a földi paradicsom. Komolytalan számok ezek leírva és tényleg jobb róla nem tudni. Csak, ha minél kevesebben tudnak erről, annál tovább fognak nekünk dicsekedni a budapesti lakásárakkal.

Kockázatelemzés sorozatunk sem azoknak készül, akik továbbra is dicsekedni tudnak csak a budapesti lakásukkal és a lakásárakkal. Ez azoknak a figyelmét kelti fel, akik kezdenek gyanakodni. Szkeptikusak abban, ami túl szép, hogy igaz legyen, az általában nem is igaz.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ahol minden eladó, ott nincs vevő

lakásárak lakáspiac agglomeráció budapesti agglomeráció újlakáspiac ksh 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

” A kapuból még egyszer visszanézett Imre.

– Ennek a háznak olyan szaga van, hogy itt mindenki el akarja adni, amije van. Az erejét, a bútorát, a testét. Pedig ahol minden eladó, ott nincs vevő.”

/Móricz Zsigmond – Az asszony beleszól – 1934/

Kár, hogy a Statisztikai Hivatal nem változott annyit, mint a Nemzeti Bank, ahol ma már nincs egy riport és jelentés sem idézetek nélkül. A KSH is változik, a 2018 III. negyedévet bevezető lakáspiaci jelentésük – mert még nem végleges – 103 ezer adásvétel alapján már jóval óvatosabban és sejtelmesebben fogalmaz, mint korábban:

„2018 I–III. negyedévében folytatódott a kisebb települések részesedésének emelkedése a használt lakások piacán, miközben Budapest súlya hosszabb ideje csökken. A fővárosban 2016 óta több mint 30 ezer lakás építésére adtak ki engedélyt, miközben eddig ennek csak mintegy negyedét vették használatba. A forgalom csökkenésében tehát szerepet játszhatott az épülő új lakások felé forduló kereslet is, bár az eladási statisztikákban ezek az új lakások egyelőre még alig jelentek meg.”

Azokat a papíron eladott új lakásokat 2016 óta nem látja a KSH

Kezdenek gyanakodni, mert ott sem ejtettek mindenkit a fejére. 2016 óta megy a mézesmázas értékesítési trükközés, hogy Budapesten a kereslet az új lakások felé fordult, de annyira, hogy közben a használt lakásoktól meg egyre inkább elfordul. Az új lakások vásárlása nem kimutatható, addig a használt lakások nemvásárlása annál inkább megjelenik a statisztikákban. Ez az utóbbi talán 2019-ben fog tudatosulni a médiában, mert egyelőre még csak ízlelgetik ezt a "hányásízű" cukorkát, és mondogatják, hogy "milyen finom, jaj de nagyon finom".

A Nemzeti Bank-ban már hónapokkal ezelőtt megfogalmazták az aggodalmaikat a budapesti lakáspiacról. A KSH fáziskésésben van, de legalább már ők is érzik, a lakásárak emelkedése mögé nem érdemes keresletet látni. Ez is elég fontos momentum manapság, amikor hall ezt azt az ember. Végig haknizta a médiát az elmúlt hetekben, hogy aki nem vásárol gyorsan lakást, annak a pénztárcája bánhatja. Nem az haknizta körbe a médiát, hogy aki Budapesten tényleg el akar adni, annak is bánhatja a pénztárcája, ha elhisz mindent, amit a lakáspiacról mondanak a (reklám)szakemberek.

Szerencsére a KSH még nem tart ott, hogy mondjuk a lakáshirdetési oldalak látogatottságát tekinti keresletnek. Hányszor leírtuk már, hogy valahol alig több, mint 5+% körül mozoghat a valódi vásárlók száma a látogatottsági statisztikákban. De hol érdekel ez egy hirdetési oldalt! Ha pozitív és szenzációhajhász hírt kell gyártani rendelésre – mert a főnök megint megfogalmazta a frankót az év első meetingjén – akkor 95% körüli lakásturistát is potenciális vásárlónak kell tekinteni. El kell hitetni a hirdetőkkel, hogy a látogatottság mögött van kereslet is. A hirdetők és a hirdetések is fogynak, ezért maradhatnak középpontban a látogatók. Fű és fa hirdetéseket nézeget, mert alig van normális tartalom a neten. Valamivel el kell ütni az időt. Eladó vagy kiadó lakás, mindegy is, a lényeg, hogy képbe kerüljünk a hirdetési árakkal, amiről szintén tudjuk már, hogy reklámfogások csupán. Jó szórakozás, kikapacsolódás lehet a lakáshirdetések nézegetése, ha nem vesszük komolyan.

lakásárak lakáspiac agglomeráció budapesti agglomeráció újlakáspiac ksh 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Magyarország lakáspiaca 2018-ban átléphette "azt a bizonyos határt"

A KSH szembemegy a  lakáspiac bulvárújságíróival és bulvárhőseivel is

A KSH sincs könnyű helyzetben, amikor újat szeretne modani, hogy mégis milyen irányba halad Magyarországon a lakáspiac. Az már nem éri el az ingerküszöböt, ha a lakásárak nőnek, annak nem sok pozitív üzenete van. Unalmas hír lett. Oldani kell a feszültséget, az egyhangúságot és a tegnapi jelentésével sikerül is. Az újlakáspiac körüli csodavárás koporsójába üt egy szeget azzal, hogy stagnáló árakról beszél. A hirdetési oldalakon, az ingatlan- és hitelközvetítőktől sem azt halljuk, hogy az újlakáspiacon az árak állnának egyhelyben. A hirdetési árak tényleg szépen menetelnek, határ a csillagos ég. De eladni csak azok a fejlesztők tudnak, akik a vevőknek hirdetnek. Az adásvételi árak az újlakáspiacon 2018-ban olyat mutattak, amit igen régen. Ez még csak 2018. Mi lesz 2019-ben?

A KSH alig mer beszélni az újlakáspiacról, mert szinte mérhetetlen a használt ingatlanok adásvételi számához képest. De most már nem csak az adásvételi számokkal van gond, hanem az árak stagnálása miatt is kezd fekete bárány lenni az újlakáspiac. Csak a baj van a bulvár lakáspiaci hírek sztárjával.  A végén még rágalmazásért és hitelrontásért feljelentik a KSH-t.

A magyar lakáspiacon 2014-2018 között nem tudott lábra állni az újlakáspiac, akkor mikor fog? – mi ezt a kérdést tennénk fel

Burkoltan egyébként választ is ad a KSH, mert egy újabb szeget ver bele az újlakáspiac csodaváró koporsójába, amikor az adásvételek megoszlásáról beszél. 2018 első három negyedévében már 56% volt a falvak és kisávárosok aránya. Ez meg nem a klasszikus újlakáspiac terepe. Pláne nem az ingathirdetési oldalak, ill. ingatlan- és hitelközvetítők piaca. Az irány trendszerű.

2019-ben még inkább a falvak és a kisvárások eladói örülhetnek majd Magyarországon, mert a vevők ott vásárolnak inkább, nem a megyeszékhelyeken és nem is a fővárosban.

Budapest gyakorlatilag nagy vesztese lett a 2014 utáni lakáspiaci fellendülésnek. Az árnövekedés szívmelengető minden tulajdonosnak most, de csak addig, amíg nem akar eladni. Ha már eladni is akar, akkor az árak mellé vevőkre is szüksége lenne. Azok meg elfordultak és elfordulnak Budapesttől. Erre minden okuk megvan. Értelmetlennek tűnő árkülönbség van Budapest és a közvetlen környezete között, amit korábban sohasem tapasztaltak meg a vevők. A lakásáraktól megrészegülve jöhet a kellemetlen másnaposság, hiszen a lakásáraknál sokkal fontosabb az aláírt adásvételi szerződés. Aláírt adásvételi szerződés nélkül egyre kockázotasabb megmondani egy budapesti lakás árát. Találgatni meg nem érdemes.

lakásárak lakáspiac agglomeráció budapesti agglomeráció újlakáspiac ksh 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A lakáspiac valódi nyertesei nem biztos, hogy azok, ahol látványosan nőnek a lakásárak, hanem azok, ahol egyre több a valódi vevő és a megkötött adásvételi szerződés

Tényleg ennyivel értékesebb Budapest? A vevők szerint nem, mert inkább Pest megyét választják

Ez az egész országra jellemző úgynevezett magyar urbanizáció azt jelenti a valóságban, hogy a városi ingatlanok ára erőteljesen nő, addig az emberek inkább a nagyvárosok vonzáskörzetébe költöznek. Minél nagyobb árolló lesz a nagyvárosok javára, annál inkább felerősödhet ez a folyamat.

lakásárak lakáspiac agglomeráció budapesti agglomeráció újlakáspiac ksh 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
2018-ra valójában a különbségek nőttek meg Magyarországon, nem is igazán a lakásárak, aminek a vesztesei egyértelműen a magyar nagyvárosok

Ez egyáltalán nem urbanizáció, hanem a vásárlók racionális, árérzékeny viselkedése. A pénzük, de még a bank és az állam pénze is sokkal többet ér a magyar nagyvárosokon kívül. A jelek szerint a megyeszékhelyek is csak tartani tudják a tempót a lakáspiaci forgalom növekedésével, de az arányuk nem nő. Ezt jól alátámasztják a régiós vételár változásokat összehasonlító grafikonok is. Tégla vagy panel, a társasházi ingatlanok ténylegesen kifizetett vételára olyan irányt vett 2014 után a magyar nagyvárosokban, amiért nincs min csodálkozni a vevők reakcióján.

A sokat emlegetett bérnövekedés és a munkaerőpiaci folyamatok nem a nagyvárosi ingatlanok keresletét növelik, hanem éppen a nagyvárosok körüli ingatlanpiacnak adnak újra  esélyt.

lakásárak lakáspiac agglomeráció budapesti agglomeráció újlakáspiac ksh 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Kittantson a képre, ha a többi régió kifizetett teljes vételár változásaira kíváncsi

A városokon kívül a családi házak jelentik a megfizethető alternatívát a vevőknek, mert minden régióban azok vételára növekedett a legkevesebbet. Ez nem csak Budapest és Pest megye kapcsolatára igaz. Minden régióban antiurbanizációs folyamatokat figyelhetünk meg. Ha úgy vesszük, Magyarország nem túl nagy, az egészet tekinthetjük egy közepes méretű, de nem olyan sűrűn lakott metropolisznak, aminek a belvárosa és nem a fővárosa mára Budapest.

Kép: Ingatlanműhely

Forrás: KSH Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2018. III. negyedév /2019. január 25./

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Miért adják el és miért nem adják inkább ki az új lakásokat?

újlakáspiac építőipar lakásbefektetés ingatlanmarketing 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

Budapesten, megyeszékhelyeken és bárhol az országban, ahol a bérbeadás szoba jöhet, az új építésű lakásokat nagyon hangosan ajánlják kiadásra. Mi, vevők, vegyük meg őket, majd adjuk ki nagy haszonnal. Egészen kockázatmentesnek, könnyű pénznek és biztos sikernek adják el az új lakásokat a reklámokban. Ha akkora üzlet, akkor miért adják el egyáltalán? Az üzletnek nem természete a jótékonykodás. A lakáspiac meg pont olyan antiszociális, mint a pénzpiacok  általában. Csak a pénz számít, minden másodlagos. Ha tényleg akkora üzlet lenne új lakásokat kiadásra építeni, akkor nem vesződnének az értékesítésükkel. Évente papíron elkönyvelnék az értéknövekedést ( = nőnek a lakásárak, mint a gomba sztereotípia) és havonta pedig a bérleti díjat (= az új lakás gyorsan és könnyen kiadható átlagon felüli bérleti díjon sztereotípia). Nem engednének oda senkit sem a húsos fazékhoz és biztosan nem költenének több lakásnyi összeget reklámokra sem.

Árulni, tukmálni, reklámozni és jól becsomagolni leginkább csak kockázatos befektetéseket szoktak

Ez az üzlet természetéből fakad. A jó bornak nem kell cégér. A jó üzletnek sem kell. Valamiről minél hangosabban állítják, hogy jó befektetés, az annál kevésbé lehet igaz. Az igazán jó üzleteket nem verik nagydobra. Új lakásokat építeni és gyorsan eladni jó üzlet. A magyar lakáspiacon ez több évtizedes üzletpolitika, nem látni, hogy ezt képes lenne bármi vagy bárki felülírni. Az értékesítés, a marketing és pr része a „bomba üzlet” szlogen, de legalább annyira kell komolyan venni, mint egy terméken a csomagolást, amin a terméket kötelező dicsérni. A jelenlegi reklámjogi szabályozás szerint valótlant nem lehet állítani egy termék csomagolásán, de azon kívül bármit. Túlzásokba lehet esni, a valóságtól teljesen el lehet rugaszkodni, azt a törvény nem tiltja. Az új építésű társasházi lakásokra a magyar nagyvárosokban ez legalább annyira igaz, mint az örök fiatalságot ígérő ránctalanító arckrémre. Elgondolkodtató ez az újlakás mizéra. Egy új építésű társasházzal két szörnyű dolog történhet. Az egyik, hogy leáll és lelassul az építkezés, amiért egyre drágább megépíteni és befejezni = egyre kockázatosabb/nehezebb eladni is. Látni ilyesmit manapság? De még mennyit! Ennyit arról, hogy mennyire bomba üzlet egy új építésű társasházi lakás. A másik szörnyűség, ha hiába megy folyamatosan az értékesítési propagandagépezet, a vevők elmaradnak és minden - vagy legalábbis a lakások többségét - csak papíron adták el strómanóknak, nem valódi vevőknek. Ez az a lakásmaffia, amitől a 2000-es évek utáni újlakáspiac szenved, nem tud megszabadulni. Ez különösen valós kockázatot jelent azokban az új házakban, amiket szinte csak és kizárólag a kiadhatóságukkal reklámoznak, azzal, hogy micsoda befektetések = aranybánya.

Ezért lett divat az all-in-one marketing, ami röviden tömören úgy szól, hogy „mindenkinek, aki szereti” = „ ajánljuk első lakásnak egyedülállóknak, pároknak, családoknak és kiváló befektetés is, mert könnyen kiadható diáknak, egyedülállónak, pároknak, üzletembereknek, diplomatáknak és akár még turistáknak is”

Az új építésű lakások kiadhatóságának ellentmond az a lakáspiaci jelenség, amikor az eladatlan új lakások számának növekedése inkább félelmet kelt. Még véletlenül sem azt üzeni, hogy milyen jó a megépítőjének, hiszen a lakásárak úgyis csak nőnek, könnyen ki is tudja adni, nincs miért aggódni. Vagy mégis van miért aggódni? Van bizony. Csak az eladott új lakás miatt nincs miért aggódni. Ha a kiadása és üzemeltetése valódi üzlet lenne, minden bizonnyal nem állnának le építkezések, dőlenének be fejlesztések és állnának üresen a megépített, de eladatlan lakások.

Az új lakások építésének és értékesítésének az idő nem a legnagyobb barátja, hanem a legnagyobb ellensége

Egy új lakást szinte csak és kizárólag megépíteni éri meg és minél előbb kiszállni belőle. Ezért túl kockázatos befektetésnek tekinthetjük a pénztermelő képességéhez képest. Ebben sem történt semmi változás az elmúlt három évtizedben. Az új építésű lakások maradtak olyanok, amilyenek mindig is voltak: a lakáspiac meg nem értett (élet)művészei.

Kép: Ingatlanműhely (kb. féléve készült, de az évszakon kívül semmi sem változott)

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Az első lakáshoz jutás támogatása

első lakást vásárló lakáspolitika családpolitika otthonteremtés otthon lakáspiac albérletpiac 2019 Magyarország Ingatlanműhely

Jelképesen veszi figyelembe az állam az első lakást vásárlók szerepét és hatását  a lakáspiacon. Illetékkedvezménnyel, néhány százezer forinttal szúrja ki a szemét minden első lakást vásárlónak, ha az megfelel az illetékkedvezmény szabályainak. Miközben az első lakást vásárlók pozitív diszkriminációja egészen máshogyan tud hatni a lakáspiacra, mint önmagában a lakásvásárlást segítő állami támogatások. Az utóbbi kivétel nélkül növeli a lakásárakat és hátrányos helyzetbe tudja hozni a lakásvásárlókat. Az állami beavatkozás ellentmondásai a magyar lakáspiacon kritikánkban  kitértünk minden fontos részletre.

Ez a gondolat azzal a megállapítással folytatható, hogy az állami beavatkozások minden lakáspiacon áremelést okoznak, nemcsak Magyarországon

Nagyon álszentnek kell ahhoz lenni, hogy felelős államként úgy tegyünk, mintha ezzel nem lennénk tisztában. Az elmúlt három év lakáspolitikájának igazi vesztesei az első lakást vásárlók lettek. Kiszorultak a lakáspiacról. A lakáspolitika a jelenleg is lakással rendelkezőknek ad esélyt a továbblépésre (eladni a jelenlegi ingatlant és másikat vásárolni) és az ingatlan felhalmozásra (ingatlanbefektetés).

Az első lakást megvásárolni mindig komolyabb kihívás, amit az államnak szem előtt kellene tartania

Jótékony hatással tud lenni például az albérletpiacra. A jelenlegi lakáspolitika nemcsak a lakásárakat fűti, de a bérleti díjakat is. Az első lakásukat megvásárlók élnek általában albérletben, ők vannak leginkább kiszolgáltatott helyzetben, ha lakásvásárlásról van szó. Amikor valaki csak azért választja az albérletet - mert a saját lakása túl kicsi, azt inkább kiadja és másikat bérel közben - az bár egy létező jelenség, de nem általános. Az albérletpiacon többségében olyan bérlők vannak, akik ingatlanvásárlás előtt állnak.

Minél könnyebb egy országban első lakáshoz jutni, a bérleti díjak annál barátságosabbak tudnak lenni 

Olyanról nem beszélhetünk, hogy egy ország albérletpiaca olcsó. Magyarországon sem éreztük sosem olcsónak. Az albérlet szinte mindig drága mulatság a vásárláshoz képest – lakáspiaci ciklusoktól függetlenül. Ha az állam egyértelműen hatni szeretne a piaci alapú albérleti díjakra, ahhoz a bérlőkből lakásvásárlót kellene csinálnia. Ezzel mindjárt hűthető lenne a bérbeadás miatt vásárolt lakások iránti kereslet, hűthető lenne az a bérbeadói elvárás is az albérletpiacon, hogy annyiért adom ki a lakásom, amennyiért akarom. Az első lakást vásárlókat helyzetbe lehetne hozni, különleges, csak őket célzó támogatásokkal.

Ha az első lakást vásárlóknak valódi alternatíva lenne a lakásvásárlás a bérléssel szemben, akkor a bérbeadók és az úgynevezett „befektetők” döntéseinél is egyre nagyobb szerepet játszhatna a józan ész

Ma az állam gyakorlatilag a karjaikba tereli őket bérlőként, akiknek közben azt mondja, hogy ne béreljenek, hanem inkább vásároljanak. Ha nem gondolnánk azt ma Magyarországon, hogy a bérbeadás mekkora üzlet, ha nem lenne az ingatlan tényleg valami szent tehén, felértékelődhetne az otthonteremtés  - az ingatlan, mint otthon tulajdonsága - (a pénzcsináló és fejőstehén ) befektetéssel szemben, akkor az állami beavatkozás tényleg elérhetné a valódi célját = nem fűtené, hanem hűtené a lakáspiacot.

Ilyen lakáspolitika nem volt Magyarországon az elmúlt évtizedekben

Speciális kamatmentes önerő, speciális vissza nem térítendő támogatások, speciális lakáshitel, kiegészítve azzal, hogy ha még gyereket is vállalnak, akkor extra előnyökben lenne részük - és már meg is van az első lakást vásárlókat és a lakáspiaci folyamatokat kedvezőbb irányba terelő lakáspolitika:

Nem az új építésű lakások építését és vásárlását kell erőltetni Magyarországon – mert az minden esetben turbulenciákat okoz a lakáspiacon. Az első lakást vásárlók támogatása hatékonyabb és további pozitív demográfiai és munkaerőpiaci előnyökkel is járhat (ha családpolitikai eszközökkel együtt kombinálják). Döntsék el az első lakást vásárlók, hogy mit vesznek (használtat vagy újat), esetleg építkeznek – a vásárlás ilyen fokú szabadsága szintén hiányzik a mai lakáspolitikából. Minél több bérlőből lenne első lakást vásárló Magyarországon, a lakáspiacunk annál nyugodtabb és kiszámíthatóbb lenne.

A bérlést nem lehetne így sem felszámolni, ami egy egészséges lakáspiachoz mindenképpen hozzátartozik

Nagyon úgy néz ki, hogy nem nagyobb, hanem éppen ellenkezőleg, ennél is kisebb piaci alapú albérletpiacra van szükség Magyarországon. Ez nemcsak társadalmi igény – itthon a magyarok nem szeretnek bérlők lenni – de a józan eszű lakáspiac igénye is, amit az állam tud érvényesíteni szabályozó szerepével. A kérdés nem az, hogy felül kell-e vizsgálni a több évtizedes átgondolatlan magyar lakáspolitikát, hanem az, hogy mikor. Nincs miért várni. Nincs időnk tovább várni.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Színes templomok

építészet templom Dirk U. Moench INUCE Kína Fuzhou Huaxiang Christian Centre India

Minek hinni dogmatikus szabályokban? Minek követni elfogadott mintákat? Minek templomokat nézegetni? Kevés olyan városlátogatás szervezhető, amiben nem szerepel legalább egy kisebb vagy nagyobb templom, bazilika, székesegyház vagy bármilyen egyházi épület. Igaz, több köztük a hasonlóság, mint a valódi különbség. Persze vannak szerencsésebb adottságúak, jobb elhelyezkedésűek, egészen puritánok és giccsparádék is. Európában szinte település nem létezik templom nélkül. Európán kívül viszont egész érdekes templomokkal találkozhatunk, ami heves vitákat váltana ki Európában. A templomokról Európában megvan a saját elképzelésünk. Bizonyos szigorú keretek között szabadságot ad egy templom tervezőjének, de a közvélemény talán még szigorúbb követelményeket támaszthat egy templom tervezőjével szembe.

Milyen színű lehet egy templom?

Nem mindegy? Persze, hogy nem mindegy! Semminek sem mindegy a színe. Ez egy ilyen "színes" világ.  Mindennek olyan színűnek kell lenni, amilyen sztereotípiánk van róla. Talán pont ezért lehet jó nem Európában templomot tervezni és építeni. 1938-2018 között építették Fucsou - kínai nagyvárosban - a Huaxiang Keresztény Központot, a végén a svájci INUCE • Dirk U. Moench építész(iroda) segítségével, aki(k)től egyáltalán nem áll távol ez a feladat, olvasható a honlapjukon. A svájci építészeti forradalomról nem is olyan régen beszéltünk.

Nálunk semmilyen forradalomról, reformációról nem beszélhetünk az építészetben, hadd dörgöljük ezt a magyar illetékesek orra alá.

építészet templom Dirk U. Moench INUCE Kína Fuzhou Huaxiang Christian Centre India
A rózsaszín Keresztény Központ Kínában

Elképzeljük, hogy nálunk milyen felháborodás lenne egy rózsaszín egyházi épületből!

A rózsaszín lányos szín, provokáció - a legenyhébb kritika lenne rá. Nem is engedélyeznék, elbukna már a tervezőasztalon, mert inkább tartanák az Ördög megkísértésének, mint Isten tiszteletének. Megépítve, lefotózva annyira nem is vállalhatatlan, egészen más a púder szín. Élőben is üthet, mert van kisugárzása az épületnek, nem nevezhető viccnek, heccnek vagy bármilyen gegnek. Komolyan veszi magát nem csak az, aki tervezte, de az is, aki végül megépítette.

építészet templom Dirk U. Moench INUCE Kína Fuzhou Huaxiang Christian Centre India

A vallásszabadság a templomok formájának, színének (=építészetének) a szabadságát is kellene, hogy jelentse. A tartalom nem kellene, hogy annyira meghatározza a formát, mint azt mi, itt Európában gondoljuk.

építészet templom Dirk U. Moench INUCE Kína Fuzhou Huaxiang Christian Centre India

Indiában még ennél is tovább merték gondolni a vallásszabadságot

Ilyen és ehhez hasonló, vidám és játékos templomokat garantáltan sehol nem mernének még tervezni sem Európában, nemhogy építeni.

építészet templom Dirk U. Moench INUCE Kína Fuzhou Huaxiang Christian Centre India

A színes templomok nem illenek nálunk a papi hivatáshoz – helyeselnek egyesek. A hivalkodó gicssparádé, az arisztokratikus egyházi épületek és mentalitás sem illenek hozzá – gondolják ezt mások már a reformáció óta.

építészet templom Dirk U. Moench INUCE Kína Fuzhou Huaxiang Christian Centre India

500 évvel később sem európai példákat tudunk mutatni a reformáció valódi következményeiről, hanem kínait és indiait. Martin Luther és Jean Calvin ma sem döngetnének üres kapukat Európában.

építészet templom Dirk U. Moench INUCE Kína Fuzhou Huaxiang Christian Centre India

Képek: India és Kína

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Az ismeretlen magyar lakáspiac 2019-ben

lakásárak lakáspiac reálérték infláció eurostat 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

”Lehetünk örök optimisták, mint a legnagyobb hirdetési oldal vagy érdekemberek, mint a legnagyobb ingatlanos franchise hálózat. Mind a két ingatlanpiaci szereplő azt az üzenetet hordozza, hogy ne féljünk a magyar lakáspiactól és főleg ne a budapestitől. A realista szempontok alapján keresett lakáspiaci összefüggések viszont fokozott óvatosságra intenek. Azt mondhatják erre, hogy milyen rossz lenne már a világ, hogy ha mindenki egyetértene mindenben és nem léteznének véleménykülönbségek. A kérdés ebben az esetben is inkább az, hogy különbséget tudunk-e tenni a (szubjektív) vélemény és egy (objektív) tény között. A magyar lakáspiacot a szubjektivitás mozgatja, nem vitás, nincsenek könnyű helyzetben az objektíven gondolkodók. Aki így érzi magát, fontos, hogy tudja nincs egyedül.”

- összegeztük a Realista szempontok-ban a döntéseinket befolyásoló érzelmek és tények örök harcát még 2017 szeptember elején. Alig egy hónappal azután, ahogy elhelyeztük Magyarország lakáspiacát Európa térképén A magyar lakáspiac Európában helyzetelemzéssel. Kérdések és válaszok, de inkább válasz nélküli kérdések gondosan egymásra és egymásba fűzve, mert a lakáspiacról a legnagyobb kihívást jelenti összefüggésekben gondolkodni, nem csak kiragadni egy-egy számunkra szimpatikus információt róla és azt ismételni minduntalan. A magyar lakáspiac egyik legnagyobb ellensége a sztereotípiák- ismételgetjük néha magunkat, néha még képletesen imádkozunk is, mint ahogy azt tettük az Ima a lakásaink értékéért statisztikai okfejtésünkben, hangosan gondolkova, talán szokatlanul perspektivikus módon. A magyar otthonok reálértékével foglalkoztunk és tettünk egy olyan kijelentést, amit lehet idővel be is fogunk keretezni és kiteszünk a falra. 2017 februárjában igen sokan beszéltek a lakásárak csökkenéséről is, ezzel együtt az ingatlanaink reálértékét szerették volna csökkenteni. Az FHB Lakásárindex-ben találtunk egy érdekes budapesti grafikont, amit tovább gondoltunk 2017 elején. Abban a grafikonban 1990-et tetkintették bázis évnek, amikor egy budapesti lakás képzeletbeli reálértéke 100%-volt. Ezért tettük fel a következő kérdést, aminek a fontosságát is hangsúlyoztuk közben:

„Mikor fogunk ott tartani, mint 1990-ben?

Ma sokan azért imádkoznak, hogy soha de soha ne történjen ez meg. Biztosan jó hazafik, istenfélő emberek. De ha egyszer ez megtörténne, akkor az legalább olyan nemzetegyesítő, büszkeségre és összetartozásra okot adó esemény lenne, mint egy olimpia. Sokkal kevesebb köze van a többségnek az ötkarikás játékokhoz, mint a lakások reálértékváltozásához. Egy olimpia megrendezése, hogy fájdalmas vagy örömteli pillanat lehet-e, mindenki maga belátása szerint döntheti el. A lakásaink, az életünk legfontosabb vagyontárgyának az értékállósága, egy igazi nemzeti ügy. Isten minket úgy segéljen!”

lakásárak lakáspiac reálérték infláció eurostat 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Egy budapesti lakás újra nagyon értékes

2018-ban megtörtént!

Szépen csendben, tűzijáték és mindenféle nagy ünnepség és cirkusz nélkül a budapesti lakások reálértéke átlépte a 100%-ot. 28 év után egy budapesti lakás – ha még teljesen megfoghatatlanul is – de végre többet ér, nagyobb a vásárlóereje, vásárlóértéke, több terméket és szolgáltatást tudunk vásárolni az árából mint 1990-ben.

A rövidlátás népbetegség nálunk, a gazdaság fontos szereplőin át, a magyar államon keresztül, még a „kisemberekre” is jellemző, hogy nem nagyon látnak tovább az orruknál. A lakáspiacunknak sem jó, ha nem látunk túl 2014-en vagy 2008-on, 2004-en, esetleg 2000-en és így tovább.

Minél távolabbról nézzük és értékeljük a lakáspiacot, annál tisztább képet kaphatunk, még ha az adatok néha nem is 100%-ban megbízhatóak. Elmondjuk újra, hogy 2007 előttről nincsenek minden szempontból elemezhető és értékelhető lakáspiaci adataink, mert a KSH-t sem érdekelte. El tudják képzelni ezt? Ennek ismeretében tudjuk igazán értékelni azt, hogy a lakáspiacunk miért volt annyira sérülékeny, miért volt nagy vesztese a 2008 utáni eseményeknek, és mit is jelentett elindulni a gödör aljáról 2013 végén.

2018-ban az országos magyar lakáspiac is majdnem, már majdnem elérte a 2007-es lakáspiaci reálértéket

Néhány országgal összehasonlítva ábrázoltuk a magyar lakáspiacot, újra emlékeztetve mindenkit, hogy a magyar lakáspiac kozmopolita és 2019-től ezzel a  tulajdonságával komolyabban kell számolni, mint bármikor 2014 után. Nehogy bárki is félreértse, ez nem az adott országok lakásárait hasonlítja össze. A grafikon csak azt mutatja be, hogy külön-külön az országok lakáspiacai hogyan viselkedtek ugyan abban a világgazdasági környezetben.

A magyar lakáspiac egyik nagy vesztese volt, addig például Ausztriában a lakáspiac ellenálló maradt a külső hatásoknak. Csehországban inkább volt stagnálás, mint recesszió lakáspiaci értelemben. Románia elbukott és bő egy évtized után is felére inflálódott lakáspiaci árakról beszélhetünk.

A magyar lakáspiac fel tudott állni és 2018-ban 96%-os reálértéket tudott felmutatni. Ez megfelel a 2008-as reálértéknek. Azt mondhatjuk, hogy Magyarországon egy átlagos ingatlan annyit ért 2018-ban, mint 2008-ban. Ez egy évtizedes harc volt az inflációval, nagy küzdelem, ami jól mutatja az infláció erejét a lakásárakkal szemben.

lakásárak lakáspiac reálérték infláció eurostat 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A magyar lakáspiac évtizedes harca az inflációval...és sohasem ér véget

A mai napon az európai statisztikai hivatal, az Eurostat közölte, hogy 2018 első kilenc hónapjában éves alapon 7%-kal nőttek Magyarországon a lakásárak. Ehhez jön hozzá az a plusz információ, hogy 2018-ban a KSH szerint 2,8% volt előzetesen az éves infláció (Megjegyzés: az Eurostat szerint 2,9%, ami valószínűleg kerekítési módszertani különbség lehet). A teljes, éves lakáspiaci reálárváltozás akár tovább csökkenhet, mert 2018-ban egész évben, negyedévről negyedévre egyre alacsonyabb árváltozást mért a KSH. Ezért történhetett az, hogy a II. és III. negyedéves lakásárindexben egyfajta lakásárcsökkenésről beszélhettek a rosszmájúak.

Az első félév után biztosra vehetjük, hogy egy jóval csendesebb második félév volt 2018-ban az országos árnövekedésben. Ez nem igaz Budapestre. Budapest jelentős reálárnövekedéséhez kb. 18%-os nominális lakásárváltozás kellett. Nagyot tévedtünk, amikor 2018 februárjában infláció mértékű árváltozást vártunk Budapesten.

A budapesti árváltozást és reálértéket két nagyon fontos körülmény árnyékolja be, amit nem lehet elégszer hangsúlyozni

Az egyik legfontosabb, hogy az adásvételek száma csökken és nem nő. A budapesti lakásárak növekedése mögött nem a kereslet növekedése áll. Ha így lenne, akkor egyre több lakást adnának el Budapesten és nem egyre kevesebbet. Sajnos még idén is találkozni azzal érveléssel a magyar médiában, hogy Budapesten rengeteg lakást adtak és adnak el és az árak növekedése újabb és újabb, egyre több és több vásárlót vonz. Ez viszont egyszerűen nem igaz. A budapesti lakáspiacon 2019-ben sem az árak iránya a kérdőjel, hanem a vásárlók száma.

Ahogy a múlt elemzése mutatja, Budapesten sem az árak csökkennek érdemben, amikor csökken a kereslet vagy stagnál a lakáspiac, hanem az infláció tudja felfalni a lakásárakat, elinflálni azokat. A valóságban ebből annyit érzünk, hogy a lakásárak nem igazán változnak, hozzászokunk, elfogadjuk hosszú évekre. Azok az elképzelések, hogy a budapesti lakásárak nominálisan majd hirtelen bezuhannak, korrigál a piac – ahogy szeretik ezt finoman kifejezni – nincs semmilyen bizonyíték a múltban. 28 év távlatából annyit tudunk Budapestről, hogy a budapesti lakásárak nem tudják követni az inflációt, ha nincs minden rendben.

lakásárak lakáspiac reálérték infláció eurostat 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A beteg újlakáspiac és a csökkenő kereslet bizonytalanná teszik Budapest kilátásait

Az árak változásában pedig igen nagy szerep jut az új építésű ingatlanoknak. Magyarországon az egyik leglátványosabb hatása a lakóingatlanok építésének van. A lakóingatlanok építése viszont elég sok problémával küzd jelenleg. A családi házak szerepe jelentős, még az értékesítésre épített lakóingatlanok tortájából is igen szép szeletet tudhat magáénak, írtuk a Hajrá családok! Hajrá családi házak! munkánkban 2018 november elején. Sok a kérdőjel az újlakáspiac körül, nem igazán látni mögötte a keresletet, csak az elszálló árakat, kísértetiesen hasonlóan a budapesti lakáspiachoz.

Van egy erős inflációs nyomás és van egy szokatlanul bizonytalan újlakáspiac és építkezési kilátás Magyarországon 2019-ben

Mindeközben az országos adásvételek száma is fékezésbe kezdett, a vásárlói kedv stagnálást mutat, mert a reálértékek változása egyben elbizonytalanító is. Budapest pedig nem tudja kivonni magát az ország lakáspiaci hangulata alól, annak alá van rendelve.

A felpörgött a lakáspiac kijelentés 2019-ben már egyáltalán nem igaz. 2014-2016 között pörgött fel. 2016 második felétől kezdve a megnyugvás jeleit mutatja.

A nagyvárosi lakásárak és a vidéki lakásvásárlók-ban részletesen elmagyaráztuk, hogy Budapesten nem tudnak tovább nőni látványosan a lakásárak, ha Magyarországon az éves adásvételek száma nem nő tovább. Addig viszont gond nélkül, csökkenő budapesti kereslet mellett is egyre drágábban adhatnak el, egyre kevesebb budapesti lakást egy évben.

A budapesti reálérték látványos szintjének van egy súlyos ára, a likviditás csökkenése

Budapesten nem egyre könnyebb, hanem egyre nehezebb „piaci áron” eladni egy lakást. Ez legalább olyan rossz hír a bankoknak, akik hiteleznek itt, mint az olyan eladóknak, akik meghirdetik a lakásukat, de vevőt már nem találnak rá. Így nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy a rekord magas reálérték meddig tartható fenn Budapesten, mikor lesz ismét valódi ellenfele az infláció. A lakáspiacon sok értelemben mindig egyensúlykeresés van, nincs valódi piaci egyensúly, egyszer fenn, máskor lenn állapot a lakáspiac sokismertelenes képletének is a része.

lakásárak lakáspiac reálérték infláció eurostat 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
 2008 előtt nem volt ilyen nagy az árolló a főváros és Magyarország között, ill. a lakáshitelezés sem volt olyan szigorú, mint ma - Az önerő a fék, nem a lakásárak

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

palimadár.com

ingatlanmarketing ingatlanhirdetés ingatlanpiramis ingatlan disputa ingatlanközvetítés ingatlanértékesítés 2019 Magyarország Ingatlanműhely

” - március 1-től árat emelt a piacvezető hirdetési oldal, még hozzá igen gyorsan és mindenféle különösebb előkészítés nélkül (15 nap alatt).

Miért emel árat és ez miért fontos egy lakásbefektető számára például?

Nem az az üzenete, hogy drágább lesz hirdetni. Nem, ez azt üzeni, hogy a hirdetési oldal bevételei nem megfelelően alakulnak. Valami gond van a lakáshirdetési piacon. Azt gondolhatják sokan, hogy a hirdetési oldalak most rommá kereshetik magukat. Aztán a hirdetési oldalak az elsők között érzik meg a hirdetések számának növekedését és azok csökkenését is.

Egy lakásbefektető is figyeli a hirdetések számát.

Már vannak, akik hiányolják a friss kínálatot 2018-ban és szerintük a kínálat nem hogy nem nő, hanem inkább szűkül. Türelmetlenek és persze egy picit idegesek is lehetnek azok, akiket ez kellemetlenül érint. A hirdetési oldalak is hiányolják a hirdetéseket és ők is egyre feszültebbek. Meg is ijedhettek, mert nem csak a piacvezető emel árat. Követi a többi is, mert készülnek és nem a tavaszra, nem is a nyárra, hanem a következő lakáspiaci ciklusra.”

- írtuk ezt az Ingatlan, szenvedély, betegek című figyelemfelhívó munkánkban még 2018 március elején.

A mai napon, tehát 2019. január 15-én kiküldte a vezető hirdetési oldal a céges hirdetőknek (=ingatlanközvetítőknek), hogy február 1-től kb. 25%-kal emeli az árait

A Támadnak az ismétlődő hirdetések -ben összefoglaltuk mindazt, ami azóta is folytatódik = Egyre pocsékabb az online lakáspiac kínálata. Az online hirdetések, elsősorban az ingatlanközvetítői hirdetések száma trendszerűen fogy, amivel a hirdetési oldal kényszerpályára került. A magánhirdetők nem tudják helyettesíteni a céges hirdetőket. A céges hirdetők és a hirdetések közötti szoros kapcsolatra Az Ingatlanpiramis -ban hívtuk fel a figyelmet.

ingatlanmarketing ingatlanhirdetés ingatlanpiramis ingatlan disputa ingatlanközvetítés ingatlanértékesítés 2019 Magyarország Ingatlanműhely
"Az ingatlanpiac viszont valójában egy hirdetési piac, ami az internet korában talán még inkább igaz."

A csökkenő céges hirdetésszám miatt 2019-ben drasztikus lépésre szánta el magát a hirdetési oldal , amiért a szűkülő lakáshirdetési piac egyre drágábbá teszi az online hirdetést

2018 októberében már a vészharangot csengették az ingatlanközvetítők (= Ingatlan disputa), akik addigra jutottak el igazán arra felismerésre, hogy A lakáspiac nő, az ingatlanközvetítés csökken. Mi két éve figyeljük ezt a különleges lakáspiaci jelenséget, ami gyakorlatilag még a hazai ingatlan franchise világot is átrendezte, húztuk le erről a leplet az Ingatlan franchise és az élesedő pozícióharc -ban.

2019 már nem csak a bevételnövekedés illúziójáról szólhat az ingatlanos cégek számára, hanem itt az ideje racionálisan gondolkodni és költséghatékonyan működni, mert nem csak a vevőket nézheti palimadárnak a lakáspiac, hanem bizony őket is.

Kép: Instagram.com

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Mikortól számít átverésnek a lakáspiac?

lakásárak lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

”Egy lakóháznál már 500 ezer forintos kivitelezési költségek kezdenek elterjedni eladható négyzetméterre számolva, ami az elmúlt egy évben nőtt meg 400-450 ezer forintról ekkorára. Ehhez hozzájön még mondjuk 50 ezer forint telekár, 100 ezer egyéb költség (tervezés, értékesítés, marketing, menedzsment stb.), ami már 650 ezer, és még egy fillért sem keresett rajta a fejlesztő. Erre jön a 27 százalékos áfa, így már 825 ezer forintnál járunk (egy garázzsal együtt). Néhány évvel ezelőtt még nem hittük volna el ezt az árat. Ha a fejlesztő ezen még keresni akar 15-20 százalékot 4-5 év alatt, akkor 950 ezer-1 millió forintért kellene értékesítenie egy négyzetméternyi új lakást egy átlag projektben. Vajon hányan fognak ennyiért lakást venni? Ezért azt gondolom, hogy drasztikusan vissza fog esni a kereslet.” – mondta Futó Gábor, a Futureal-csoport alapító társtulajdonosa 2019. január 12-én egy interjúban.

Nem lett tele a média olyan szallagcímekkel, hogy a lakáspiac saját magától felrobbanhat, még a piros gombot is a lakáspiac fogja megnyomni ehhez. Nem kell hozzá semmilyen gazdasági válság, kár valami világméretű válságra várni, hogy bajba sodorja magát. A magyar lakáspiac összeomlását csak akkor tudják értelmezni, amikor nem is a lakáspiac van bajban, hanem globálisan a világ, lokálisan egy régió, mondjuk az EU, vagy egészen mikroszinten, egy ország. De mi van akkor, ha egy ország lakáspiaca már jóval korábban bajba kerül?

A magyar lakáspiac jeleket küld felénk, amiket nem tudunk és nem is akarunk értelmezni – írtuk néhány napja, megismételve mindazt, amiről két éve folyamatosan beszélünk. Pontosan azért írtuk, mert tisztában vagyunk vele, hogy a magyar lakáspiac válságát külső okoktól várjuk, azokban látjuk és láttatjuk a veszélyforrást. A hazai lakáspiaci jelenségeket összeségében nem értelmezzük, csak kiragadunk egy elemet belőle, egy bizonyítékot arra, ami bizonyíthatja nincs is válság. Azt mondjuk, hogy nem lehet válságban a magyar lakáspiac, ha nőnek a lakásárak. Azt mondjuk, hogy az lehetetlenség, hogy így legyen. Nem, nem és nem. Tagadjuk, tagadjuk, a végtelenségig tagadjuk. Pedig már átverésnek érezzük a lakáspiacot.

A zsigereinkig hatol bennünk a felismerés, hogy a piac nem a keresletnek áraz, hanem a kínálatnak. Ez azt jelenti, hogy egymásnak áraznak a hirdetők, legyen szó most használt vagy új építésű lakásról. Mondjuk ma 350 Ft egy kiló olyan kenyér, amit olyan ember nem vesz meg, akinek csak egy picit is fontos, hogy mit eszik. A minőségi kenyérnek már inkább 1000 Ft kilója és hol vannak már ettől az ártól a többi finomságok. Mi lenne, ha holnaptól minden pékség, az összes, minden bolt, az összes a legolcsóbb kenyeret 1000 Ft-ra árazná be? Azt mondanánk ez nonszensz, nincs semmi értelme, mert nem tudnák eladni és a nyakukon maradna. A pékeknek az az érdeke, hogy el tudják adni a kenyeret és nem az, hogy kenyeret süssenek. A sütésből még nem fognak megélni. Így biztosan rá lennének kényszerülve, hogy a vevők pénztárcájához árazzák be a kenyeret. A kenyér ára általában az előállítási (technológia és munkabér), alapanyag és szállítási költségek miatt nő. Az új építésű lakások ára is valami hasonló miatt kellene, hogy változzon. A használt lakások árai meg mindig szépen követik az új építésű lakásokat. Hiába nem tudjuk értelmezni ezt, így működik a magyar lakáspiac.

Nem látjuk semmi valódi okát annak, hogy az elmúlt 5 évben valami olyan óriási csoda történt volna itt, amiért indokolt mindent aranyárban adni a lakáspiacon. Főleg azon a lakáspiacon, ahol beszéltünk már a láthatatlan keresletről, ami csak a fejekben létezik. A pékek nem tudnának a láthatatlan keresletből megélni és kenyeret sütni neki, a pékek és a vásárlóik között működik a klasszikus kereset-kínálat kapcsolat. A lakáspiacon nem létezik ez a szoros kapcsolat a vevők-eladók között. Lakást lehet építeni és lehet árulni is a láthatatlan keresletnek, mert maximum nem adják el. Nem megy tönkre, jól el van az ott, ahol megépítették. Ha egy használt lakást nem tudnak eladni, akkor mi lesz? Semmi, nem adja el a tulajdonosa. Marad benne továbbra is, esetleg kiadja, vagy áll üresen. Kit érdekel! Egy lakásnak pont az a nagy előnye egy kenyérrel szemben, hogy igen tartós.

Ezzel azt akarjuk mondani, hogy a lakáspiac kínálati oldala teljesen el tud szakadni a keresleti oldalától Magyarországon, mert a kínálati oldal sosincs olyan nyomás alatt, mint mondjuk a pékek. A lakáspiac nem valódi piaci alapokon működik itthon, a kereslet pénztárcájában inkább turkálni szeret a kínálat, nem alkalmazkodni hozzá.

Egy ilyen torz, kínálatvezérelt lakáspiac, mint a magyar, jóval hamarabb bajba tudja sodorni magát, amikor kezdi elveszíteni a kapcsolatot a kereslettel. A budapesti lakáspiac már 2016 óta elveszítette. Az országos lakáspiac még nagyon komoly erőfeszítéseket tesz, kínkeservesen, vért izzadva a kereslet látszatát tartja fenn.

De ma, 2019-ben, nem találnánk már olyan lakáspiaci szereplőt, aki azt merné mondani, hogy az adásvételek száma, magyarul a kereslet olyan optimista lenne, mint az volt évekkel korábban. A nagy, hangadó piaci szereplők, a véleményformálók 2019-re már bőven „válság” előtti keresletre számítottak, látványos és dinamikus növekedésre az adásvételekben. Félig igazuk lett! Tényleg válság előtti kereslet van, csak nem pozitív, hanem negatív értelemben. Már a kifinomult konformisták is árérzékeny vevőkről suttognak. Mi inkább azt mondjuk, amit a lakáspiac mondana, ha lenne egy szóvivője: a vevők egyre nagyobb átverésnek érzik a lakáspiac kínálati oldalát.

A magyar lakáspiaci válság akkor lesz igazán látványos, amikor majd a kínálat is egyre nagyobb átverésnek érzi azt, amit képvisel. Ma még nem beszélhetünk irányváltásról. A magyar lakáspiac kínálati oldala önfejű, fafejű, sosem tanul a hibáiból és hagyja, hogy a történelem megismételje önmagát. Nem kell hozzá kamatemelés, nagy infláció, de még gazdasági recesszió és hitelpiaci anomáliákra sincs szükség, hogy a lakáspiac válságba sodorja magát. Elég az is, ha már a vevők úgy gondolják, hogy válságban van és jobb például kivárni, türelmesnek lenni, a pálya széléről nézni a kínálat színházi előadását. A vevőknek is van hol lakniuk – mondaná a lakáspiac szóvivője a gőgös kínálatnak 2019 január közepén - nincsenek rászorulva mindenáron az eladók lakásaira.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
100+ lakásos új lakótelepparki garzon árai, amit egy érdeklődő vevő kapott emailben, szintén 2019. január 12-én

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Amerikából jöttem, mesterségem címere

kivándorlás elvándorlás tetőfedés tetőfedő bádogos EU USA Ingatlanműhely

Az elvándorlást, kivándorlást nálunk gyakran összekapcsolják a hazai életkörülmények kritikájával. Azzal, hogy innen csak azért mehet el valaki, mert számára élhetetlen ez az ország, nincsenek meg számára az emberi élethez méltó feltételek. Fordítva is igaz, amikor a hazaköltözést úgy értékeljük, hogy az ország élhetőbb, sokkal vonzóbb, jó irányba halad. Abba bele sem gondolunk, hogy Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozásával vált igazán részese a globális világnak. Komoly érvek szóltak amellett, hogy megnyílik a magyarok számára is az EU és az EU-val szoros kapcsolatot ápoló szomszédos országok munkaerőpiaca. Idővel pedig a világ más országaiba könnyebben utazhattunk, vállalhattunk munkát, mert Magyarország EU-tag lett.

Eltelt másfél évtized és ma meg az a hír, leginkább egy vita, hogy hányan is élnek dolgoznak a határokon kívül

Vita, mert az a magyar virtus része, hogy mi magyarok kevés kérdésről tudunk beszélgetni egymással, mi inkább mindenen vitatkozunk. Az Európában (és nem feltétlenül az EU-ban) élő és dolgozó magyarok száma azért lehet vitaalap, mert megítélhetjük a 21. századi Magyarország egyik nagy előnyének és megélhetjük a legnagyobb katasztrófájának is.

kivándorlás elvándorlás tetőfedés tetőfedő bádogos EU USA Ingatlanműhely
Magyar tetőfedő és bádogos munkája

Létezhet-e olyan Magyarország, ahol minden magyar abban az országban akarna élni?

Meglepő lenne, ha igen. A világ sokkal érdekesebb hely annál és mi magyarok meg sokkal kíváncsibbak vagyunk, mintsem itt akarnánk élni. Egyetlen egy országnak sem lenne jó, ha csak olyanok élnének benne, akik ott születtek. Ez egy elég régi igazság, kiállta már az idők próbáját – még ha vannak is, akik megkérdőjelezik időről időre - azért olyan igaznak tekintsük, mint a tengelye és a Nap körül forgó Földet. Erőszakos törekvések voltak már erre korábban, ma inkább a retorika szintjén lehet déja vu érzésünk. Sok magyarnak kimondottan jót tesz a levegőváltozás, a világlátás. Egészen máshogyan éli meg az adott ország vagy országok közéletét, emberi élethez méltó feltételeit, mint például itthon. Mondjuk jobban elfogadja, hogy ott bérlő és nem akar saját tulajdont vásárolni. Ezzel elég nagy terhet le tud venni a válláról. Minden nyugodtabb, minden kiszámíthatóbb, minden rendezettebb, vagy csak annak éljük meg, és mi magunk nyugszunk meg, leszünk kiszámíthatóbbak, élünk rendezettebb életet.

Gyakran mondják, hogy minden csak hozzáállás kérdése és a Magyarországgal szembeni hozzáállásunk nem mindig említhető egy lapon más, kedvelt úticélokkal

Lehet. Még az is lehet, hogy sok benne az igazság. Ha mi magyarok tovább is el és ki akarunk vándorolni, szabadon, egyéni és önálló döntést hozva, nem kényszerből, menekülve, üldözve, akkor ebben az is benne van, hogy a fogadó országoknak is erre nyitottnak kell maradniuk. Persze az sem árt, ha mi magunk, tehát Magyarország sem gondolhatja azt, hogy Magyarország például csak a magyaroké. A retorikából itt már könnyen jog lehet, törvények, amik szembesíthetnek minket azzal, hogy pont olyan lesz az adjon isten, mint a fogadj isten. Hazajöhetnek majd magyarok azért is, mert már nem látják őket ott szívesen. Megeshet. Megváltozhat egy ország viszonya is a magyarokhoz. Így idővel lehet, hogy szűkül a tér, elfogyhat a levegő, ahol minden nyugodtabb, kiszámíthatóbb, rendezettebb, vagy legalább annak tudjuk megélni ott.

Ez jutott eszünkbe, amikor a közösségi médiában szembejött velünk egy Cleveland, Ohio (USA) – ban élő magyar tetőfedő és bádogos munkája

Németországban kezdte a pályafutását, majd a Nagy-tavak környékén dolgozott és került szorosabb kapcsolatba az Egyesült-Államokkal, derül ki a saját cége honlapjáról. Láthatóan letelepedett, talált magának egy amerikai (a képek szerint őslakos) feleséget és vállaltak közösen egy fiút és egy kislányt is. A munkája, a döntései, a felesége/férje és a gyerekei alapján is meg lehet ítélni valakit. Addig jó, amíg rajtunk múlik, hogy kit hogyan ítélhetünk meg és nem törvények kényszerítenek erre.

kivándorlás elvándorlás tetőfedés tetőfedő bádogos EU USA Ingatlanműhely
"My name is Sandor (pronounced SHAN-DOOR) Varga and I am the proud owner of Exact Roofing"

Képek: Instagram.com

Egyéb forrás: Exact Roofing

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Egy másik tégla a falban

Manuel Hertz Ballet Mécanique Zürich Svájc építészet betoház Ingatlanműhely

Egy ideális világban a rendőr angol, a szakács francia, a szerelő német, a szerető olasz, és a svájci szervez mindent. Rémálmainkban viszont a rendőr német, a szerelő francia, a szakács angol, a szerető svájci, és az olasz szervez mindent." – tartja egy régi mém, ami olyan időkből származhat, amikor még faxon terjedt az elektronikus folklór, vagy ahogy akkor nevezték, a faxlore. Cinikus és ironikus humor, amivel megbántani nem akarnak senkit, de azért könnyedén megbántható vele mindenki. Mint amikor azt mondják rólunk, hogy ha valakinek van egy magyar barátja, akkor már nincs is szüksége ellenségre. Nyelünk egyet és most mi mégis inkább Svájcnál és a svájciaknál maradnánk.

Manuel Hertz Ballet Mécanique Zürich Svájc építészet betoház Ingatlanműhely
Kattintson a galériára további képekért!

Mutatnánk egy kortárs példát a svájci érzéketlenségre és precizitásra

A valóságban azért mindig minden olyan más tud lenni. Itt van egy ötlakásos bérház. Nevezzük a svájciak modern önkritikájának vagy kritikus építészetének. A szomszédai nem biztos, hogy örülnek a 2017 júliusában átadott épületnek. Kívülről nézve mindennek nevezhető csak nem érzéketlennek, humorosan hívja fel magára a figyelmet. Tájidegennek lehet nevezni, meg érdekesnek is a látványt Zürich, Seefeld városrészében, de érzelem nélküli üres betontömbnek már nem igazán.

Manuel Hertz Ballet Mécanique Zürich Svájc építészet betoház Ingatlanműhely
Kattintson a galériára további képekért!

Betonkocka az egész

Ezt azért jól visszaadják a belső képek is. A nyers betonról megoszlanak a vélemények. Iparinak cikizik még ma is, pedig nem egy 21. századi alapanyag. Vissza lehetne vágni azzal, hogy ez legalább nemcsak „egy másik tégla a falban”.

Manuel Hertz Ballet Mécanique Zürich Svájc építészet betoház Ingatlanműhely
Kattintson a galériára további képekért!

Mennyire sikerült megszelídíteni Manuel Herz építésznek a betonházat?

Az már ízlés kérdése. A ház követlen környezetében is van valami nem európai, egyáltalán nem svájci. Ez olyan bevándorló, természetellenesen természetes ház lehet abban az utcában. Átnézve a szomszédba, azonnal érezni a kontrasztot a kiszámítható renddel és rendezettséggel szemben.

Manuel Hertz Ballet Mécanique Zürich Svájc építészet betoház Ingatlanműhely
Kattintson a galériára további képekért!

A ház különlegessége a mozgó erkély+árnyékoló rendszer, ami a ház frontját adja. A videót érdemes megnézni, ami jól érzékelteti a ház hangulatát és el lehet rajta mélázni közben, hogy továbbra is az lenne az ideális világ, ahol a svájci szervez mindent és nem az, ahol svájci a szerető :-)

Képek és forrás: designboom.com

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Láthatatlan vevők, látható kockázatok

lakásárak lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

A lakáspiac heves érzelmeket vált ki, így nem csoda, amikor általában drámai változásokat vizionálnak laikusok. Úgy képzelik, hogy egyik napról a másikra változik meg minden, mint a tőzsdén például. Az ilyen laikusok általában azt is elfelejtik, hogy a tőzsdék sem így működnek. A változások lassan történnek, viszont korántsem észrevétlenül. Ezeket a lassú változásokat vagyunk hajlamosak figyelmen kívül hagyni, nem tudomást venni a növekvő kockázatokról.

A lakásárak növekedése egyben a kockázatok növekedését is jelenti mindig, kivétel nélkül

A laikusok gyakran esnek abba a hibába, hogy a lakáspiacot a lakásárakon keresztül nézik, kockázatokat nem látva benne. A tőzsdén is nagy hibát követ el az, aki csak az árfolyamokat nézi. Keresi a legalacsonyabb és legmagasabb árakat, a csúcsokat, a nagy ingadozásokat, hogy árfolyamnyereséget realizáljon, miközben mindig kockázatot vállal. Így feledkezik el minden másról – például a növekvő kockázatokról - a figyelmét lekötik az előre gyártott algoritmusok, amiket ma már nagy részt szoftverként kell elképzelni.

A lakáspiacon még nincsnek ilyen szoftverek, van helyette sok ember, akik szinte mind egytől egyig jól elvannak azzal, amikor azt látják, hogy a lakásárak nőnek. Hátradőlnek és azzal nyugtázzák a napot, hogy amíg nőnek a lakásárak, addig igazából tennivalójuk sincs. Ki akarják élvezni a pillanatot, de mások megzavarhatják a nyugalmukat. Ők az azonnali árcsökkenést várják, annak okait magyarázzák, dacára annak, hogy mondjuk a lakásáraknak egyáltalán nem szokása a volatilitás (= a gyakori ingadozás). Ahhoz nemcsak időre van szükség, de elég súlyos körülményekre is. Olyankor általában az emberek meg el is feledkeznek a lakáspiacról.

A lakásárak növekedése gyakorlatilag az egyetlen időszak, amikor a lakáspiacra tömegek szeme szegeződik, a figyelem középpontjában van

A kockázatai elhalványodnak, leértékelődnek, mert azok nem a lakásárnövekedéshez kötődnek. Tipikus sztereotípia , hogy ha nőnek a lakásárak, akkor biztosan sokkal könnyebb eladni egy lakást. Egy ingatlannál az értékesítést tekintjük az egyik legnagyobb kockázati tényezőnek.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
2018 lakásárairól még nem tudunk mindent, csak azt, hogy nőttek

1. Ma elhisszük, hogy ha el akarjuk adni az ingatlanunkat, akkor azt el is tudjuk. Még azt is elhisszük, hogy jobb áron tudjuk eladni, mint amennyiért valójában már eladnánk.

Elhisszük, hogy a vevők nem jelenértéket fizetnek egy lakásért, hanem  jövőértéket.

2. Még azt is elhisszük, hogy minden kockázat a vevőé, nekünk, eladóknak nincs veszteni valónk, amikor nőnek a lakásárak, az a vevőknek jelent csak dilemmát. A lakásárak növekedése megbabonáz, gazdagabbnak, sikeresebbnek érezzük magunkat. Azt is megkockáztatjuk, hogy nagyobb biztonságban vagyunk ilyenkor, mint bármikor előtte. Csak egyetlen döntés választ el minket ettől, lakástulajdonosnak kell lenni. Az embernek a saját otthona általában a legértékesebb vagyona. A nagybetűs boldogság része az is, amikor az otthonunk egyre többet ér, a vagyonunk gyarapodik. A még szerencsésebbeknek a saját otthonukon kívül más ingatlanuk is van. Olyankor egy szinttel még gazdagabbnak, még sikeresebbnek érezhetjük magunkat. Az ilyen kiváltságos helyzetben élők különösen tudják értékelni a lakásárak növekedési időszakát. Ünnep ez a számukra, mint a tőzsdéken a bikapiac. Soha nem lehet látni a végét. A lakások ára úgysem tud úgy csökkenni, nullázódni, mint a részvényeké – beszélgetnek róla.

Már nyertem vele annyit, hogy nincs igazán veszteni valóm, bármikor eladom annyiért, amennyiért megvettem.

3. Elhisszük még azt is, hogy hitelre is vehetjük, mert ha mi lakjuk, akkor simán kifizetjük a törlesztőt - most jó állásunk van, egészségesek és halhatatlanok vagyunk -  ha kiadjuk, akkor meg a bérlő fizeti a hitelt, nem is mi. Nyugtatjuk magunkat, hogy ha valami mégis közbejönne, akkor gond nélkül értékesítjük. Teljes mértékben elhisszük a lakásárak növekedése miatt, hogy egy ingatlan értékesítése csak a mi akaratunktól és döntésünktől függ, a lakáspiac a lábunk előtt hever.

Különböző élethelyzetek, ahol a lakáspiac különböző kockázatait máshogyan élhetjük meg. Közös nevező a kockázatok alulbecslése.

Bármilyen helyzetben is vagyunk ma részesei a lakásárak növekedésének, inkább az előnyeire helyezzük a hangsúlyt

Ha még okunk is van, hogy magabiztosak legyünk minden helyzetben, akkor meg önzően tárjuk a világ elé, hogy nekünk édes mindegy mi történik, akkor is királyok vagyunk, a lakáspiac királyai. Kevés a valószínűsége, hogy a növekvő kockázatokra hívjuk fel a figyelmet és ne magunkat fényezzük.

4. Budapesti lakástulajdonosként nem fogjuk azt mondani, hogy 2016 óta Budapesten egyre kevesebb lakást adnak el. Budapesti lakástulajdonosként mi csak azt fogjuk mondani, hogy a dobogó legfelső fokán állunk, mi nyertük a legtöbbet a lakásárak növekedésével. Még véletlenül sem fogjuk azt mondani, hogy a lakásárak növekedésével Budapesten nem nő a budapesti lakások likviditása (= eladhatósága), hanem csökken.

2018-ban már egészen biztosan kevesebb budapesti lakást adtak el Magyarországon, mint 2014-ben. Budapesti lakástulajdonosként ezt még nem érezzük változásnak, nem értékeljük kockázatnak. Még véletlenül sem merül fel bennünk, hogy mit jelent ez a budapesti lakáspiac szempontjából. Mi sziklaszilárdan hisszük, hogy minket ez nem is érint. Nincs miért aggódni, a budapesti lakásárak kétszámjegyű növekedése mindenért kárpótol minket, ha budapesti lakástulajdonosok vagyunk.

lakásárak lakáspiac újlakáspiac ingatlanpiac 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
2019. január 4-én annyit látunk, hogy az árak biztosan jobban nőnek, mint a kereslet

5. Arról nem fogunk beszélni, beszélgetni, hogy a lakásárak növekedése az eladott lakások és nem az eladatlan lakások árváltozását mutatja. Hosszú ideje már, hogy a lakásállomány kevesebb, mint 4%-a cserél gazdát Magyarországon és Budapesten is évente. 96% ingatlanvagyon értékét árazza be éves szinten az a 4% eladott ingatlan. Ez a tény önmagában elég nagy kockázatot jelent a magyar lakáspiacon. 2016 óta a lakásárak - sokszor vitatható - statisztikai árváltozása jóval meghaladja az adásvételek számának változását. A vevők láthatóan nem olyan lelkesek, mint az eladók, ami egy valós kockázat a lakáspiacon.

A statisztika, legfőképpen a KSH, 2016 óta paradox módon fejezi ki a lakáspiac növekvő kockázatait, amivel könnyedén félrevezethető bárki.

6. 2018-ban az online lakáshirdetések száma is csökkent országosan és Budapesten is. Szűkül a kínálat, még ha van is élet a lakáshirdetési oldalakon kívül. A lakáshirdetési oldalak különösen nagy kockázatot jelentenek 2016 óta  a magyar lakáspiacon. A helyzetükkel ugyanis könnyebb visszaélni, mint élni, ami legalább annyira félrevezető tud lenni, mint egy értékesítésvezérelt ingatlan- és hitelközvetítő.

Vevőként alig találni normális eladót, normális eladó lakással a mai magyar lakáspiacon.

7. Az új építésű társasházi projektek körül sok a kérdőjel, a furcsaság. Az új építésű társasházak piaca egy valódi lufira kezdett emlékeztetni 2018-ban. Értékesítési trükkök, kapzsi árazás, fake marketing és pr. A magyar lakáspiacon az új építésű ingatlanok aránya nagyon kevés, de a hatásuk óriási. 2016 óta az újlakáspiac körüli teljesen mesterséges hype adja a lakásárnövekedés egyik szárnyát. Ez a szárny 2019-ben nincs jó állapotban és a hype tovább folytatódik. Főleg Budapesten indíthat el káros folyamatokat egy pánikoló újlakáspiac, ahol már a használt lakások adásvételi száma így is kritikus szinten mozog.

A lakásárak ÁFA tartalmát lényegtelen kérdéssé degradálták 2018-ban. Nem, nem is a lakásárak fognak megváltozni hirtelen, ha pánik lesz. Ne ezt várja senki. Kell egy kis hitelboom előtte, azzal lehet időt nyerni, az mindig jó antidepresszáns. Majd évekig egyre nehezebbé válik az értékesítés is, egyre kevesebben tudnak eladni, szűkül a likviditás, de a lakásárak tartani fogják magukat.

A budapesti újlakáspiac lufija már éppen elég nagy ahhoz, hogy 2019-ben bajt okozzon és még több eladónak nehezítse meg a dolgát, törje össze az álmait.

8. Miközben tudjuk azt is, hogy a munkaerőfolyamatok átlagok mögé bújtatása is növeli a kockázatokat egész Magyarországon. Az ország felében nő a munkanélküléség, a másik felében csökken. Az utolsó foglalkoztatási adatok szerint ezt már közölték is velünk, de senki sem a 2018-ban bekövetkezetett változásokra figyel, hanem még továbbra is 2017-hez hasonlít. Ez elég nagy hiba. Az országos átlagbérek sem a valóságot fejezik ki, hívtuk fel rá a figyelmet. Olyan adatok ezek, amikre gyakran hivatkoznak a lakásárak emelkedésének okaként. De milyen felemás okok ezek? - tehetnék fel  a kérdést teljesen őszintén.

A lakásárak nőnek mindezek ellenére is és pont ezért kell  komolyan venni a kockázatokat. 2019-ben legfőképpen az ingatlanok likviditása van veszélyben, nem a lakásárak.

A KSH ma is bejelentette, hogy 2018. III. negyedévében, az előzetes adatok alapján, 7%-kal nőttek éves alapon a használt lakások árai, és 8% körül az új építésű lakások árai

A lakásárindexben hosszú idő után először látni megtorpanást a II. és III. negyedév között. 131%-on stagnál a használt lakások piaca. Ezek mind tiszta árváltozások. A teljes árváltozás már vegyesebb képet mutat, a vevők magatartását, az alacsonyabb árú ingatlanok erősödő szerepét. 2018 okozhat még meglepetést azzal, hogy egy nagyon erős kezdés után az év végére  lehűti a kedélyeket. De erre még több mint 6 hónapot várni kell. Addig nem fogjuk megtudni a végleges adatokat.

Az újlakáspiac szárnyal, a lakásárak statisztikái szerint. Az árak mögé látni a keresletet már kockázatot jelentett 2018-ban is. Biztosan van, csak eddig jól elbújt. Kockázatot jelent bújócskát játszani a lakáspiacon. Ebbe a bújócskába bukott bele a korábbi újlakáspiac is. A vevők sem egyik pillanatról a másikra tűnnek el a lakáspiacról. A vevők szépen lassan döntenek úgy, hogy távol maradnak.  Biztosak lehetünk benne, hogy 2016-tól kezdve egyre többen tervezték, hogy piacra lépnek, majd idővel úgy döntöttek, hogy inkább mégsem. 2016 óta van a vevőknek egy olyan csoportja is, ami csak az eladók fejében létezik. Az ilyen láthatatlan vevők tudják okozni a legnagyobb meglepetést a lakáspiacon, nem a láthatóak. A láthatatlan vevők piacra léptek 2019-től, mint teszik ezt minden esetben, amikor már az eladók nem a piacon élnek, hanem az álmaikban.

Statisztika: KSH

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ingatlanműhely

blogavatar

Lakásviszonyok Magyarországon

Fontos a véleményük

Ezért Facebook kommentelésre váltottunk, hogy együtt hangosabban gondolkodjunk.

Budapest Real Estate Research