A baba boom érdekében

családbarát családpolitika lakáspolitika otthonteremtés családalapítás otthon család ingatlan 2019 Magyarország ingatlanműhely

Képzeljük el, ha az utca emberétől egy listát mutatva azt kérdeznénk, hogy

- a nem megfelelő lakásméret

- a nem megfelelő minőségű és életszínvonalú ingatlan

- a nem megfelelő elhelyezkedésű lakások

-  illetve az ehhez való hozzájutás alacsony esélye 30 éves kor alatt

mennyire befolyásolhatja a magyar demográfiai folyamatokat, mit válaszolna egy 1-10 skálán?

Megvariálva is feltehetnénk a kérdést, hogy

- ha a minimálbér analógiájára lenne egy olyan minimális lakásviszony/lakáskörülmény is, ami lehetőséget adna 21. századi értelemben a 3 gyerek vállalására, akkor többen és hamarabb vállalnának-e gyereket Magyarországon, ismét az 1-10 között terjedő skálán bejelölve ezt.

Teljesen mindegy mi változott meg végérvényesen 40 éve Magyarországon, tökéletes megoldást még nem találtak rá

Az is teljesen mindegy, hogy korábban sem volt könnyű európai értelemben normális lakásviszonyokat teremteni Magyarországon. Az is független ettől a kérdéstől, hogy a lakáspiacnak milyen befolyása van valójában a demográfiai folyamatokra.

Ebben az esetben sem az a fontos, hogy mi a valóság, hanem az, hogy mit gondolnak annak.

Az utca embere szerint biztosan nincs jó hatással az, hogy minden kitolja a gyerekvállalást:

- az iskola

-  a párválasztás problémája

- az elköltözés problémája

- a munka és karrier

- az első saját lakás megszerzése, ami általában alkalmatlan gyerekvállalásra

- na és persze ezzel szorosan összefüggő lakásárak

A lakásárak mindent megtestesíthetnek egyben az utca emberének, amit az otthonteremtés és a gyerekvállalás nehézségeiben megélhet

Ettől függetlenek a területi különbségek is, mert hiába gondoljuk azt, hogy vannak nagyon olcsó ingatlanok, nagyon olcsó településeken, de higgyük el, aki tényleg ott él, annak az egyáltalán nem tűnik olcsónak.

Mindenhol drága az ingatlan a hely lehetőségeihez képest. Az ingatlan minőségéhez képest pedig egyértelműen nagyon drága minden ingatlan. Azokat felújítani, átépíteni szintén óriási teher lett. Ez a kettő megint településfüggetlen probléma.

Most képzeljük el azt, hogy a baba boom várást sokan komolyan gondolják

Sokan hisznek benne, hogy lehetséges, dolgoznak ezért. Legyenek valódi kormánytisztviselők, vagy civilek, akik a gyerekvállalást és a családalapítást népszerűsítik, biztosan erősen hisznek abban, amit csinálnak. De ők is tudhatják, hogy a gyerek az nem csak egy döntés kérdése. A gyerekek bizonyos körülmények miatt születnek meg és bizonyos körülmények között nem.

Hivatkozási alap a családi adókedvezmény, amit minden szülő köszön szépen, jól esik neki. Még ha lakást ad ki, akkor is jól jön bérbeadóként a családi adókedvezmény.

Még Budapesten is ki lehet adni három lakást egyszerre, teljesen SZJA-mentesen, ha három gyereket nevelünk bérbeadóként.

Vannak családbarát munkahelyek, vendéglátóhelyek. Ami nincs, az a családbarát lakáspiac. A lakáspiac nem családbarát.

Ezt be kell látnia minden családbarát politikusnak és családbarát civilnek is.

Lehet-e családbarát lakáspiac nélkül baba boom?

Valószínűleg a családbarát civil ebbe még bele sem gondolt. Szerinte az állami támogatások teszik családbaráttá a lakáspiacot. Ez tudjuk, hogy nem egészen igaz. A kistelepülések családbaráttabbá váltak, mitagadás.

De új házat építeni sehol sem lehet állami támogatásból. Nagyon drága egy saját új ház, telekártól függetlenül. A bank meg a felére fogja értékelni, mint a bekerülési költsége. Ez nem családbarát.

De lehetséges baba boom, ha csak a kistelepüléseken élőktől, az oda kiköltözőktől várjuk el a több gyereket? Persze, hogy nem. A családbarát civil ebbe sem gondolt még bele. Még akkor sem, ha neki is csak egy gyereke van a nagyvárosban és nem is tervez többet. Sőt, az sem zavarja, amikor nap mint nap szembesül azzal, hogy a magyar nagyvárosokban a kétgyerekes családok számítanak nagycsaládnak. Neki minden mellékes, mert őt csak az érdekli, hogy minden várt gyerek megszülessen. Szerinte minden fiatal apa és anya akar lenni és sok gyereket akar nevelni. Ezek a fiatalok aztán végül mégsem lesznek olyan könnyedén anyák és apák, minimálisan lesznek közöttük olyanok, akik sok gyereket nevelnek fel. De a családbarát civilt sem a valóság érdekli, hanem az, hogy ő mit tart annak.

A családbarát politikus viszont tudja, hogy a nagyvárosi lakáspiac nagyban beárnyékolja a baba boom sikerét

A nagyvárosi lakáspiacot családbaráttá kell tenni, mert pont a nagyvárosi alacsony gyerekszám egy súlyos probléma. Irreális elvárás még családpolitikailag is, hogy minden gyereket akaró költözzön el a nagyvárosból a lakáspiaci folyamatok miatt. Aki a nagyvárosban akar gyereket vállalni, annak a nagyváros lakáspiacát kell családbaráttá tenni.

Ez nagyon leegyszerűsítve először úgy tűnhet a valóságban, hogy a lakásárakat kordában kell tartani a nagyvárosokban. A kereslet fékezése nem bizonyult hatásosnak. Az állami támogatások alacsony aránya a nagyvárosi lakáspiacon szintén nem hűtötte a kedélyeket. A nagyvárosokban a lakásárak túl gyorsan nőnek – érthették meg a családbarát politikusok. A lakásárak a jövőt fejezik ki, ezért a nagyvárosi lakáspiacon a jövőre kellene úgy hatni, hogy az ne fűtse az árakat. Beszélni a lakásárak csökkenéséről nem túl intelligens. A piacon sokan beszélnek erről, de az is egy hatástalan eszköz. Alternatív megoldás kell. Olyan, aminek valódi hatása van. Nehéz ügy, mert mindenről csak később derül ki, hogy mennyire működik vagy sem. Közben meg már rövid időn belül fordulatot szeretnének, mert úgy hiszik, hogy a nagyvárosi lakásárak hűtése növelheti a gyerekvállalást. Hivatalos infláció felett tartva egy kicsivel a nagyvárosi lakásárak növekedését már célravezető lehetne – gondolhatják. A lakásárcsökkenésnek nagyon rossz az üzenete. Az inflációval növekedő lakásárakba bele lehetne kötni, hogy a végén még elértéktelenedik egy nagyvárosi ingatlan.

De hogyan lehetne ezt elérni, befolyásolni, szinten tartani, kézben tartani a lakásárakat?

Az állami bérlakásépítés belebegtetése hatásos lehet – ennek már vannak jelei.

- A forintot is lehet tovább gyengíteni, hogy egyszerűen sokaknak ne érje meg a pénzét „feleslegesen” lakásban tartania.

- Lehet olyan államkötvényt is a piacra dobni, ami szintén a lakáspiactól vonhatna el felesleges tőkét.

Ehhez bizonytalanná, kockázatosabbá kell tenni a nagyvárosi lakásárak jövőben növekedését.

Ehhez igen hatásos eszköz az új építésű társasházi lakások építésének a fékezése

Már a családbarát politikusok is látják, hogy a nagyvárosok használt lakásainak az árait fűti "a kicsit megbolondult" és iránytvesztett újlakáspiac, ami kis túlzással minden szerencsétlen helyen, sok szerencsétlen társasházzal árasztaná el a nagyvárosokat. Ez meg egyelőre csak áremelkedést okozott, igazi újlakáspiaci-lázat nem. Jóval kisebb újlakáspiacra van szükség a nagyvárosokban – gondolhatják már befolyásos emberek:

- Nem szabad, hogy akkora felhajtás legyen az újlakások körül.

- A lakásáfa sem lehet örökké 5%, még ha ebben is reményednek sokan.

- Megint nem jók a külföldi példák. Magyarországon biztosan nem az számít, hogy hány % az új építésű társasházi lakások áfája.

- Már csak a tavaly novemberi döntés után érezhetően befékezett az újlakáspiac.

Mindezek után az állami támogatásokban már megjelent erősebb elemként a használt ingatlanok vásárlásának a támogatása is. Ez tovább erősödhetne/még nagyobb hangsúlyt kaphatna, ha a nagyvárosok lakáspiacának pénzéhsége csökkenthető lenne.

Az üzleti elit, ami az új társasházak házépítéséből, ingatlanértékesítésből, ingatlanmarketingből, lakáshitelezésből akart megélni, az nem biztos, hogy családbarát szempontok szerint értékelheti az ilyen ötleteket. De a lakáspiac legnagyobb szereplője és befolyásolója mára az állam lett. Ezt már az üzleti elit is tudja és nem is nagyon vitatkozhat az állammal, nincsen alkupozícióban.

Ha az államnak családbarát nagyvárosi ingatlanpiac kell, akkor annak érdekében fog lépéseket tenni. Most képzeljük el, hogy a baba boom reális célként lebeg a magyar állam szeme előtt. Elérhetné, de a lakáspiaci folyamatokba ahhoz „durvábban” is bele kellene avatkoznia. Önök szerint megtenné a baba boom érdekében?

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ahol nincs verseny, ott nőnek az árak

ingatlanos ingatlanközvetítés ingatlanmarketing ingatlanhirdetési oldal ingatlanpiac lakáspiac ingatlan 2019 Magyarország Ingatlanműhely

Mondhatná ezt két ingatlanos is. Az egyik már 20+ éve ingatlanozik. Látott már ezt azt, de még őt is meg lehet lepni. A másik „tagnap” kezdte, neki még minden újdonság. Az ingatlanosokat lehet, hogy nem szeretjük, de sokan látnak benne fantáziát, üzletet, pénzt. A pénz a világon az egyetlen igazi közös nevező. Ott nincsenek elvek, nem léteznek filozófiák, megszűnnek a világnézeti különbségek. A pénz elméletben egyenlővé teszi az emberekkel még az ingatlanost is. Nem véletlenül beszélnek annyit a pénzről az ingatlanosok. Ők így adják el magukat. Egy igazi született ingatlanosnak pénz volt ez első szava – így mondják ezt a csúcson lévők. Náluk már csak a világmegváltó ötleteik a sikeresebbek. Hiába kicsi ország ez, kicsi ingatlanpiaccal, ők nagyban gondolkodnak. Megcsinálják a 999. ingatlan franchise-ot olyan életvezetési és pénzügyi tanácsadóként. Kiváló friss példa erre a Fundamenta. Multifunkciós ingatlanosok lesznek ők is. Versenypiac helyett majd ők is szembe nézhetnek a kis magyar valósággal. Ahol nincs verseny ott viszont áremelkedés van. Régi szabály ez.

Az ingatlanpiacon meg úgy általában nincs verseny

Láttunk mi már eladókat versenyezni? Árkartelleznek az eladók is, nem versenyeznek. Akkor miért ne kartelleznének az ingatlanosok is. Együttműködés ez jogilag, az nem törvénysértő. Ha nem a 999. ingatlan franchise a nagy ingatlanos ötlet, akkor a 99. magyar ingatlanhirdetési oldal. Nem is! A 21. században ezt már startupnak hívják. Még beleteszik a mondatba, hogy proptech és akkor már kész is van a minden értelemben modern ingatlanos üzletember. Szoftveres ingatlanosok ők. Nekik már szerverparkok kellenek, iroda kilátással az ingatlanozáshoz és rendszergazdák, illetve programozók. Virtuális ingatlanozás ez.

Az elmúlt időszakban egymás után bukkantak fel a magyar ingatlanos forradalmárok. Forradalmat azt nem csináltak.

Az ingatlanpiacnak is van bulvár része. Hozzá vagyunk szokva a tiszavirág életű sztárokhoz. Vannak persze állanadó ingatlanos celebritások is. Aranyosak, kedvesek, szórakoztatóak. Mókás emberek és olyan szépen beszélnek. Szeretjük is őket nagyon. Egy rossz szavunk nem lehet, megbocsátunk nekik mindent ellentmondást, tévedést. Mindig változnak, mindig mást mondanak, de mindig őszinték. Ők megjelennek itt ott néhány csodálatos ingatlanos kezdeményezés körül. Lehet kapnak érte valamit. Nem tudni. Mivel a többségük menő értékesítőnek tartja magát, már miért adná el magát ingyen. Olyanok is akadhatnak, akik maguk fizethetnek a nagyobb megjelenésért. Valamit valamiért.

Új ingatlanos üzleti vállalkozás az elmúlt 5 évben nem futott be ennek ellenére sem. Régi motorosok uralják a piacot.

Ez továbbra is egy kicsi ország, egy kicsi ingatlanpiaccal

A hirdetések is csak ismétlődnek a számtalan hirdetési oldalon. A hírek is ismétlődnek a híroldalakon, de vannak azért egyedi szempontok, hozzáállás. Ingatlant nem lehet csak és kizárólag szőke és kék szeműeknek hirdetni, vagy fekete hajú fekete szeműeknek külön-külön, megideologizálva. Az ingatlanosok között tegyen különbséget a földi halandó, ha tud. Azok sem specializálódnak szem- és hajszín alapján és üzletpolitizálnak, építenek támogatatottságot. Mindenkinek szolgáltatnak. Mindegyik profi, ezt állítják magukról. Olyan ingatlanost még nem láttunk, aki úgy hirdeti magát, hogy kezdő amatőr, egy kétbalkezes balfék.

Appok, mindenféle digitális megoldások, de ingatlant a hardveres ingatlanosok adnak el Magyarországon

20+ éve akarjuk másolni az USA ingatlanpiacát, de ahhoz először Magyarországnak USA-vá kellene válnia. Az ingatlanosok még nem tettek le róla, hogy egyszer Amerika lesz itt, olyan Magyar Egyesült Államok, ingatlanpiaci értelemeben persze.

Az a mindent elsöprő virtuális világ és mesterséges intelligencia még olyan messze van, hogy nem kell tartania az ingatlanosoknak a szoftveres konkurenciától sem.

Milyen érdekes, hogy az ingatlanpiacon gyakorlatilag semmi sem változott az elmúlt 5 évben. A szereplők változatlanok, új belépő nem fenyegeti a jelenlegi magyar ingatlanpiaci status quo-t.

Nem fogja a közeli jövőben senki és semmi sem felforgatni a magyar ingatlanos világot. A szoftveres és hardveres ingatlanosok, celebjeik a közéletünk részévé váltak, megszoktuk őket. Nem hiányoznak nekünk új arcok. Ha eddig jó volt így, miért lenne szükség változásra? Talán a verseny hiánya miatt. Ahol nincs verseny, ott nőnek az árak.

Képhez:

"- Charlie Brown: We only live once, snoopy.

- Snoopy: Wrong! we only die once. We live every day!"

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Lakáspiaci komédia több felvonásban

kritika szatíra lakáspiac újlakáspiac albérletpiac építőipar önkormányzati bérlakás ingatlan 2019 Magyarország Ingatlanműhely

Amikor a lakáspiacra gondolunk, valami nagy és megfoghatatlan jut az eszünkbe. Pedig ha tudnánk, hogy alig néhány száz adásvétel történik egész Magyarországon naponta éves átlagban, akkor meglepődnénk, hogy mennyire kézzel fogható a magyar lakáspiac. Képzeljük el, hogy az a pár száz aktuális üzletkötés jelenti a napi szintű lakáspiacot. Azt a napi szintű lakáspiacot, amiről utána napi szinten beszélünk. 500-nál is kevesebb lakást adnak-vesznek naponta még mostanában is, 2019 májusában. Ezeknek az adásvételeknek - az elenyésző számuk ellenére - óriási hatásuk van.

Mit gondolnak, érdemes befolyásolni, kicsit megcinkelni a lakáspiac lapjait?

Minél kisebb egy piac, az annál könnyebben befolyásolható, akár még irányítható is bizonyos szinten. Na nem mindig jön össze az elmélet. Gondoljunk csak bele abba, hogy mi történt itt az elmúlt években. Már képzeljék, 2009 óta azzal jöttek a lakásépítő „nagyvállalkozók”, hogy áfacsökkentés kell. Majd végül megkapták, de nagy köszönet nem lett belőle. Mint a saját farkába harapó kígyó. Olaj volt az, nem víz a tűzre. Az elmélet az volt, hogy az új építésű társasházi lakásokra óriási a kereslet. Piackutatás? Minek az! Ha nincs igény rá, majd megteremtjük - gondolták ezt is „okosban megoldják”!

Közben, igen gyorsan átárazta/beárazta magát az egész lakásépítő „szakma” az alacsonyabb áfához. Olyan gyorsan és olyan nagy mértékben, hogy azt sem tudják elképzelni, hogy újra lehet magasabb az áfa. Annyira lefoglalta a lakásépítőket az áfamizéria, hogy közben elfelejtettek valódi igényeket teremteni az épülő lakásaikra. Az üzletpolitika kimerült abban, hogy napi szinten ismételték a lakáspiacon, hogy a lakásépítések nem tudják tartani a tempót a vásárlói igényekkel. Félig igaz is. Olyan keveset nem tudnak építeni, mint amennyire szükség lenne valójában.

Hiba csúszott a képletbe

Az elmélet az volt, hogy Magyarországon az új építésű társasházi lakásokra végtelen a kereslet, tehát végtelen lehet az áruk is. A vásárlók száma elég véges, az árukat meg már a nem erős idegzetűek nem is kísérik figyelemmel. Horror. A lobbi látja, hogy a társasházépítés kudarcba fullad és nem az áfán múlik, de rá kell fogni az áfára mindent. A bizonytalanság az áfa körül mindenre jó magyarázat. Igaz, annyi építési engedélyt igényeltek 2018 november 1-ig, hogy jó ha 2025-ig megépítenek annyi lakást, de nem baj.

Már most sírni kell, sírni és ríni, mert az áfacsökkentéses bulinak vége

Új ötlet kell. Valami igazán húsbavágó. Valami olyan, ami mögé lehet tenni védhető társadalmi érdeket. Ez az, megvan! Lakhatási válság van. Elméletben az új lakások végtelen keresleténél már csak a bérlakások iránt „végtelenebb” a kereslet.

Építsünk új társasházakat, amit ha a piac már úgy sem akar megvenni, akkor vegye meg maga az állam, úgy is inkább miatta építünk, nem a vevőkért. Az állam egyébként is az építőipar monopol vásárlója. 80%-ban az állam veszi meg azt, amit Magyarországon építenek. Lehetne az 95% is, hogy még piacgazdaságnak és versenypiacnak tudjuk csúfolni az építőipart és ami mögötte van. Mekkora ötlet már! Mi építjük, az állam megveszi, kiadja, az emberek meg boldogak. Win-win.

Bérlakások kellenek, mert lakhatási válság van. Zseniális. Mondom én, hogy nagyszerűek vagyunk. Mindig tudunk változni a piaccal. Igaz, igaz, valahogy a piac nekünk az államot jelenti és neki súgjuk meg a vágyainkat, de semmi sem lehet tökéletes. Ha szép építőipari statisztikák kellenek, akkor az állam megnyitja a pénzcsapokat és a KSH kimutatja, hogy az éptőipar jobban teljesít. Túlpörögtünk egy kicsit. Na és, mi van akkor? Kinek fáj ez! Az irigyeinknek. Feléljük a jövőt? Milyen jövőt, mi a mának élünk, ember! Pörögjenek azok a számok, adjunk neki. Szóval, ott tartottunk, hogy sírunk, mert a lakásépítések szép számai veszélyben vannak – hivatalosan az áfa miatt. Nem hivatalosan, meg nem jött be az elmélet, nincs annyi vevő.

Állambácsi (Államnéni, ha valakinek így szimpatikusabb), gyere segíts. Ha azt akarod, hogy sok társasházat építsünk és pörgessük a statisztikákat, akkor rendelj tőlünk társasházakat. Kell a sok bérelt lakás a lakhatási válság miatt. Nem kell ezt ragozni, drágák a városi albérletek. Jó, lehet, hogy az albérletpiachoz még annyira sem értünk. Fogalmunk sincs róla mennyi ilyen lakásra lenne szükség. De mégis nem mindegy? Sosem építettünk még úgy, hogy tudjuk miből mennyi kell. Építjük és kész, a statisztika miatt, meg a GDP miatt, mert mi a gazdaságot, a magyar gazdaságot tesszük világszínvonalúvá, zárkózunk fel az EU-hoz, az EU-ban, az EU pénzéből.

Bérlakás, ez az új jelszó

Erről kell beszélni mindenkinek. A médiánk, akarom mondani, a független média is szakértőkkel támassza alá, hogy micsoda gondoskodó az az állam, ami állami bérlakásrendszert épít. Valaki azt kérdezi itt a hátam mögött, hogy nem lehet-e ebből gond. Kérdeztem is tőle, hogy mégis mire gondol, milyen gond? Az állami bérlakásrendszer nagyszerű dolog, a társadalmi szolidalitás kézzel fogható megvalósulása. Ki akarna és tudna ebbe belekötni? Még az irigyeink is csak még irigyebbek lesznek ettől az ötlettől. Kivesszük a kezükből még ezt is. Mi még állami bérlakásrendszert is építünk.

Na szóval, mi a fészkes fene baj lehet ebből? Mi, micsoda, a nagyvárosi lakások árában a lakások kiadhatósága ármeghatarozó tényező? Mit akar ez jelenteni? Ja, hogy azt, hogy olyan kicsi a nagyvárosokban a bérlakáspiac, és az állami bérlakásrendszer pillanatok alatt átírhatja az erőviszonyokat? Ja, hogy mi lesz akkor, ha mondjuk egy nagyvárosban a lakások már nem lesznek kiadhatók, mert az állami bérlakásrendszer a bérlők nagy részét elviszi? Ma sem azok, már ma sem azok egyáltalán, de kit érdekel, engem biztosan nem! A lakásáraktól is kivan mindenki. Pont az érdekli a többséget legkevésbé, hogy egy lakás bérbeadhatósága mennyire oszt vagy szoroz. Ők saját lakásban akarnak élni. Ők még örülhetnek is. Nehogy már a bérlőknek árazzák be még az eladó lakásokat is? Mennyire nem normális már. Milyen világban élünk már, ahol a sajáttulajdont és annak az árát alárendeljük a bérlőknek. Véget kellene ennek vetni.

Szerinted, ki sajnál egy bérbeadót ilyen albérletárak mellett? Most komolyan!

Olyan támadási felület az albérletpiac, hogy pont mi hagynánk ki ezt a ziccert? Jó, lehet mondasz valamit, lehetnek áldozatok, szükséges veszteségek. Ez minden üzletben benne van. Nem lehet mindenki nyertes, csak az a lényeg, hogy mi mindig a nyertesek oldalán álljunk! Érted, remélem? Most jut eszembe, hogy kollégiumokat és munkásszálót is építünk ezerrel. Sokat, kell, nagyon kell. Támogatják is, csak ez számít. Építjük. Ne is mond, két rendesen dolgozó villanyszerelőnek alig találtunk albérletet. Komolyan mondom, két prostituáltnak sokkal könnyebb volt. Ez ám a diszkrimináció az albérletpiacon! Na még jó hogy építünk bérlakásokat. Majd ott nem lesz diszkrimináció. A bérbeadók már azt hiszik, mindent lehet nekik. Na majd megmutatjuk nekik, hogy kinek és mit ér itt a szava!

Lakhatási válság van – add ide a telefonom légy szíves, telefonálnom kell, az MNB-be is, hogy a lakáspiaci jelentésükbe is írják még bele

Gyorsan, gyorsan, lapzárta előtt meglegyen. Az MNB is írogat itt össze-vissza mindent. Gondolkoznak. Nem kéne nekik, elég lenne, ha csak azt csinálnák, hogy jók legyenek a statisztikák és pörögjön az a GDP. A pénzből élünk, nem a gondolkodásból. Bankárok, csak a baj van velük. Mindegy, hogy magyar vagy sem, nemzeti vagy külföldi, egykutya mind. Mohó, kapzsik…de legalább a pénzből értenek ők is…

Szia, szia, örülök, hogy hallom a hangod. Figyelj már, lakhatási válság van, tudod, mondtam a múltkor. Bérlakásokat beleírtátok, legalább? Olvastuk az előző pár változatot, de azokban még nem volt benne ilyen egyértelműen. Egyébként nem nagyon tetszik ez az új irány. Tavaly is mondtam egy párszor, tudod emlékszel? Érteni értem, szakma, szakma, meg az igazat mondó számok, de figyelj ide, nem egészen világos ez nekem. Most akkor az építőipari és a lakásépítési statisztika, meg a GDP már nem olyan fontos? Szerinted milyen visszhangja lenne, ha nem lennénk sztahanovisták és nem 24 órában betonoznánk? Mi munkahelyeket teremtünk! Ezt legalább már beleírtátok, mert a múltkor mondtam. De ezt is nekem kellett külön megjegyezni. Mit gondolkodtok annyit, ha még ez is nekem jut eszembe! Figyelj jól, az irigyeink alig várják, hogy fogást találjanak rajtunk. Kinek lenne az jó? Ez a beszéd, tudtam én, hogy értjük egymást. Akkor így jó lesz, bérlakásokat fogunk építeni hamarosan, most készítjük elő a terepet. Köszi a segítséget! Szevasz, szevasz…

Feri, mehet a köremail a „szakértőknek”, bérlakásépítés lesz Magyarországon. Mikortól? Nem mindegy! Ahogy a statisztika és a GDP megkívánja.

Na végre, ma sem hiába keltem fel: Segíts magadon, Isten is megsegít!

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Rizikófaktor(ing)

faktoring követeléskezelés követeléskezelő kockázat kockázatelemzés kockázatkezelés banking lakáshitelezés 2019 Magyarország Ingatlanműhely

A kockázat, a kocka szóból származik, ami a cseh kostka szóból ered. Nekünk nincs erre igazi magyar szavunk, talán pont ezért nem igazán értjük mit jelent a kockára vet, a kockán forog, a kockáztat és kockázat a mindennapjainkban. A nyelvében élő és a nyelvéből megélő nemzet közti markáns különbségre keressük a nyilvánvaló okokat. A szerencsejáték rizikója (ami szintén nem magyar eredetű szó), az anyagi kár és veszteség lehetősége, mind okot adhatnak arra, hogy úgy gondoljuk, nemcsak a boldogságot kellene iskolákban tanítani, hanem a kockázatok felismerését, értelmezését és kezelését is. A pénzügyi ismereteink hiányáról újra és újra beszélünk a nagy nyilvánosság előtt. Nyílt titok, hogy Magyarországon a pénzügyi kultúránk amatőr szinten mozog világviszonylatban. A párbeszédet valódi tettek nem követik.

Ha nem értünk a pénzhez, miért értenénk már a hozzá szorosan kapcsolódó kockázatokhoz?

A téma azért is aktuális, mert egy olyan országban, ahol van banki hitelezés, de nincs meg hozzá a megfelelő pénzügyi tudás a potenciális hitelvevő tömegeknél, a pénzügyi analfabéták eladósítása nemzeti kockázatot jelent. Minden nap újabb és újabb hitelfelvevők válnak fizetésképtelenné. A hitelezésben benne van ez, a bankok tisztában vannak azzal, hogy mondjuk tíz adósból egy biztosan bajba fog kerülni Magyarországon. Miért nem verik ezt nagy dobra? Miért az a téma, hogy meddig fix egy hitel kamata? Miért csinálunk úgy, mintha a jelenlegi hitelezés kockázatmentes lenne?

Mondjuk ki: miért csinálunk ma úgy, mintha nem lennének minden nap bedőlt hitelesek?

Biztosan ez a helyes? Erkölcsi és üzleti értelemben egyaránt tényleg ez a legcélravezetőbb módja Magyarországon a hitelezésnek? A bankok ma meg tudják mondani, hogy egy adósnál mennyi az esélye, hogy fizetésképtelenné válik? Ha igen, akkor miért engedik eladósodni azt a kb. 10%-ot? Lehet a jövő a kockázatmentes hiteleké és hitelezésé Magyarországon? Sok-sok kérdés, amire válaszokat szeretnénk, de a mai Magyarországon nem kapjuk meg.

Ma csak az a fontos, hogy úgy bízzunk meg a bankokban újra, hogy még mindig nem értettük meg, mi történt Magyarországon 2004-2008 között.

Egy biztos, a bankok nem változtak meg, ahogy mi sem azóta. Egy adós a törlesztőrészlet megváltozása nélkül is könnyedén fizetésképtelen lehet. Bár kétségkívül minimum elvárás egy hitelnél, hogy a havi törlesztő változatlan legyen a futamidő alatt – erkölcstelen és jogilag is aggályos, hogy még mindig lehet hitelezni változó törlesztőrészletek mellett 20-30 évre is Magyarországon - de az adós élete általában jócskán megváltozhat. A hitelszerződés aláírásakor nem sok idő marad átbeszélni, hogy mit kell tenni, ha baj van.

Egy lakáshitelnél, a bank jogilag sokkal hamarabb elveszi a lakásunkat, mint fizikailag. A végrehajtást és a kilakoltatást lehet késleltetni, de a tulajdonjogunk elvesztését sajnos nem.

A tulajdonjog elvesztésével pillanatok alatt visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el. Mondjuk csak azért, mert az adós, ha baj van, biztosan nem tudja mit kell tenni. Sőt, amikor bankot választ, minden döntést befolyásoló tényező fontosabb lesz neki – beleértve az ügyintéző kedvességét is - mint azok a garanciák, amik biztosítják egy adós számára, hogy az ingatlanát ne vehesse el a bank olyan gyorsan, amilyen gyorsan ma Magyarországon ráteheti a kezét. A bankok között ebben nincs semmilyen verseny, a jogi szabályozást az állam sem kritizálja. A banknak kedvez a tudatlan és kétségbe esett, sokszor ilyenkor hirtelen mindentől és mindenkitől elzárkózó adóssal szemben. A törvényeknek az adóst saját magától és persze a banktól is védenie kellene, lehetőséget biztosítani a helyzet rendezésére és nem a helyzet azonnali kihasználására. Az adós csak akkor szembesül ezzel, amikor kiderül, hogy három hónap elmaradás után, fel nem vett telefonok, át nem vett felszólításokkal kiegészítve, a bank szerződést bont vele szerződésszegésre hivatkozva, majd érvényesíti a jelzálogjogát.

Nincsenek kifogások, nem léteznek mentségek, a jog egy érzéketlen és embertelen (=érthetetlen) világ a hétköznapi emberek számára. A jogból élőket pedig ridegnek és azonosíthatatlan élő szervezeteknek látják, akiknek Szent Írás a törvény, ami akár emberi életek és sorsok felett is állhat.

Hiszen, ha gond van, az lenne a fontos, hogy az adós ne elveszítse az ingatlant, hanem inkább a tulajdonjogát értékesítse. Ez manapság különösen fontos kérdés lehetne, amikor a lakásárak nőnek, a lakáspiac aktív, az értékesítés esélye megvan.

A bankok kezét viszont nem köti semmi, amit megtehetnek, azt meg is tesznek, és ők faktoring cégeikkel intézik a "piszkos ügyeiket"

Nekik egy bedőlt hitel jogilag követelés, amit szintén jogilag eladnak a követeléskezelőknek. Magyarul kiszervezik az problémás ügyfeleket és a problémás ügyek kezelését, mert nekik ez csak egy számviteli kérdés. A faktoring partner lehet a bank valamilyen leányvállalata vagy harmadik fél is.

A magyar faktoring piac egyre jobban szereti az ilyen ingatlanokat, mert „megtisztítja és piacképessé teszi” őket és általában piaci áron értékesíti is, szép haszonnal. Csomagban vásárolják őket, nem egyenként, lakásonként, amiket gyakran neveznek „hasznosításnak”. Gyakorlatilag egy olyan ingatlanbefektetésről beszélhetünk, ahol a követeléskezelő a vételi és eladási ár közötti különbség maximalizálásában érdekelt. Nem kell az ingatlant minél hamarabb eladni, inkább ki kell belőle hozni a legtöbbet pénzügyileg.

A bankok úgy adják el az ingatlanokat emberekkel, mint régen a rabszolgakereskedők a rabszolgákat. A jog már csak ilyen, az ember lehet benne tárgy és nem személy. Sosem az emberi élet védelme volt a célja, hanem emberi érdekek kiszolgálása.

A bankok egy év alatt összegyűlt bedőlt követeléseiket szépen eladják, így az ő könyvelésük szép, mutatós, úgy tehetnek, mint ha nem is lennének gondjaik az adósokkal

A követeléskezelők világa ezért sem túl ismert. Csak annyit hallani, hogy virágzik mostanában.

Ahhoz, hogy a követéskezelőknek jól menjen, ahhoz sok embernek rossz kell, hogy legyen.

A pénzügyi világban nem egyedi, hogy mások nyomorából meg lehet gazdagodni. A kritika hallatán a pénzügyi világ úgy védekezik, hogy a pénz nem erkölcsi, hanem befektetési kérdés. Magyarországon ez akkor is visszatetsző gondolat, ha ma azt mondják nekünk, hogy a bankok már nem az ellenségeink, hanem a legjobb barátaink. Üzletben nincs barátság, a hitel és a hitelezés is üzlet, befektetés. Pont.

A bankok a pénzükkel biztosítják számunkra, hogy tovább nyújtózkodjunk, mint ameddig a takarónk ér. Ennek ára is van. Hiába a magyar közmondás, fittyet hányunk rá, mi a hitelt is a takarónk részének tekintjük, pedig nem az.

Nem értünk a pénzhez, ez csak akkor derül ki, amikor baj van és a bank lerántja rólunk az egész takarót. Jogilag semmi sem a miénk teljesen - a bank lakásában élhetünk, amit a bank el is vehet, amikor nem tartjuk be az általa szabott feltételeket - ha nem a saját pénzünkből vásárolunk.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

A Gazdasági Versenyhivatalra nagy szüksége van a lakáspiacnak

Gazdasági Versenyhivatal GVH lakáspiac adattudomány ingatlanmédia ingatlan kritika 2019 Magyarország Ingatlanműhely

Minek a lexikális tudás az internet korában, amikor bármilyen kérdésre könnyen megtalálhatjuk a választ? Minek tudni annyi adatot, a fejünkben tartani eseményeket? Ha érdekel, majd utána nézünk. Minek érteni a számok, események között az összefüggéseket, ha első ránézésre semmilyen haszna nincs? A 21. század adatvezérelt, amikor adatokat elemeznek éjjel és nappal. Az adatokat értelmezik, értelmet adnak nekik, amivel nemcsak a múltat értik meg, hanem a jelent és a jövőt is (át)alakítják. Az adatvezérelt gondolkodás már szinte mindennek az alapja, az adattudomány az információtechnológia újabb evolúciós fejlettségi szintje.

A vállalkozások és az állam is így működik már. Cégek piaci mérete és profitja, népszavazások, önkormányzati és parlamenti választások sorsa dőlhet el az adatvezérelt rendszerek és stratégiák hatékonyságán. Az adat erőforrás és nyersanyag , a digitalizálódó világunk kincse. Adatvezérelt a lakáspiacunk is, ahol elsősorban a vásárlókat próbálják befolyásolni a piaci szereplők és már maga az állam is (hiszen ő is aktív lakáspiaci szereplő).

Feltűnt már, hogy a lakáspiacról a kínálati oldal képviselői beszélnek?

Nem a vevők hangját halljuk a lakáspiacon, hanem azokét, akik a vevőknek szolgáltatnak. A vevőket egyszerű információkkal, könnyen megérthető adatokkal, szögegyszerű lakáspiaci összefüggésekkel, ők kívánják az üzleti érdekeiknek megfelelően irányítani.

Vannak nagyon aktív szereplői ennek a munkának, mások inkább csak nagyon ritkán kerülnek reflektorfénybe. Olyanok is vannak, akik tudatosan kerülik a nagy média felhajtást. Teszik a dolgukat, ritkán hallatják a hangjukat. Nem biztos, hogy szeretnék, ha őket is azonosítanák azzal a lakáspiaci környezettel, amit manapság magyar lakáspiacnak nevezünk. Többek között azért, mert a többségük Budapest központú.

Az adatvezérelt budapesti lakáspiaci vállalkozások látják, hogy a fővaros lakáspiaca már nem alma, hanem körte a magyar lakáspiacon

Lakáspiaci elemzések hosszú sora után kimondhatjuk, hogy ezeknek azért van létjogosultsága, mert attól még nem hasonlítható össze két lakás, mert Magyarországon van. Egy ingatlant az elhelyezkedése abban az értelemben határoz meg, hogy milyen lakáspiaci környezet vonatkozik rá, mik mozgatják és befolyásolják például a keresletét. A budapesti lakásokról kiderült az elmúlt években, hogy földrajzilag Magyarországon vannak, de lakáspiaci értelemben nincsenek a magyar lakáspiacon.

A médiában viszont Budapestről, a budapesti lakáspiaccal „keltik a hangulatot és borzolják a kedélyeket”

Mennyire lehet ez a vásárlók, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas? A Hatóságok általában az ingatlanközvetítők körmére néznek és büntetik őket a tisztességtelen piaci magatartásuk miatt.

A Gazdasági Versenyhivatal most az elmúlt évek lakáspiaci híreinek főszereplőjét vette elő. A hirdetési oldal a vevők figyelmét keresi, saját szempontjából egyszerűbben megfogalmazva és mérhetően, a hirdetési oldal látogatottságának növelése a célja és a hirdetői számának a maximalizálása. Ez nem tisztességtelen üzleti érdek, de a célja szentesítheti-e az eszközeit?

Sokat beszél a hirdetési oldal a lakáspiacról, de beszélni és tájékoztatni nem ugyanazt jelenti. Az ingyen reklám, a cég vagy személy ismertségének a növelése, felülírhatja a mondanivalót, a tartalom minőségét és megbízhatóságát. A hirdetési oldal néha még azt is érezteti, hogy ő maga a lakáspiac, kapcsolati tőkéjét így kamatoztatva, bár Budapest központú és elsősorban a nagyvárosi, főleg a budapesti lakáspiac teljesítménye határozza meg a bevételeit. A magyar lakáspiac meg nem is Budapest és nem is nagyváros központú évek óta. Az elmúlt évek ingatlanmédiájában, ez mennyire derült ki a hirdetési oldal közszerepléseiből?

A „budapesti ingatlanszakértők” nem fogják vágni maguk alatt a fát. Egyrészt, akik átlátják, hogy mi történik Budapesten, inkább csendben vannak, mert néha bölcsebb csendben maradni. Akik viszont beszélnek, mert kérdezik őket, ők meg azért nem fogják azt mondani, hogy Budapest egy körte, hiszen egyáltalán nem áll üzleti érdekükben. A fogyasztók, a vevők érdekét ez nem sérti?

A GVH egyszer talán majd ezt az üzleti magatartást is értékelni fogja

A lakáspiacnak előnyére válhatna a szigorúbb ellenőrzés, mert az kevés, hogy a zsebünkben nyílik a bicska egy-egy bicskanyitogató „lakáspiaci hír” hallatán. A „pesti stílus” már régóta bicskanyitogató, onnan szeretik osztani az észt és megmondani a frankót. A magyar történelem nagy kudarcainak is Budapesten ágyaztak meg, akkor sem látták be, hogy Budapest sok értelemben körte. Az almát a körtével pedig nem hasonlítjuk össze. Budapest nem Magyarország – mondja egy vendégszerető vendéglátó az idelátogató turistáknak. A felelősségtudattal rendelkező lakáspiaci szakértő is így gondolkodik és beszél már.

Forrás: Gazdasági Versenyhivatal - Vj-3/2018/71 , Megjelenés: 2019. május 6.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Nem az ingatlan az első és legfontosabb az életünkben

lakásárak likviditás adásvételek száma piacképes kereslet lakáspiac ingatlanpiac ingatlan 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely

A lakásárak csökkenéséről beszélni, azt várni, előre vizionálni, Magyarországon csak egy rossz szokás. Egyszerűen azért lehet mindig téma, mert a lakásárakat sohasem érezzük olcsónak. Sőt, mindenki tudja, hogy egy lakást nem megvenni nehéz, hanem eladni. A pénzt pillanatok alatt be lehet váltani lakásra, de a lakást pénzzé tenni már körülményesebb lehet.

Amikor nőnek a lakásárak – és általában nőnek – ilyenkor nem kérdés sokaknak, hogy eladni is könnyű

Ez csak akkor igaz, ha az adott környéken a vevőket vonzza a lakásárak emelkedése is. Ha nem így történik – és már miért ne lenne így – akkor az eladás esélye nem nő. Probléma nincs, jöhet a felismerés tulajdonosként. Majd addig csökkentem az árat, amíg vevőt nem találok. A "fejben vevő" erre nagyon helyesel is és azt mondja, hogy a lakáspiacon a kereslet és a kínálat határozza meg az árakat. Biztosan így van ez?

Magyarországon a lakásárak rugalmatlanok

Ezt azt jelenti, hogy az eladók, a kínálat döntenek az árakról és a kereslet csökkenése, visszaesése esetén sem kerülnek pánikhangulatba. Kényszerhelyzetek lehetnek, de a lakáspiac számai szerint az eladók inkább elfogadják, hogy egy évben kevesebben adnak el, de az árazási szokásukon nem változtatnak. A valóságban a kereslet csak alkalmazkodik a lakásárakhoz, azt nem igazán befolyásolja.

lakásárak likviditás adásvételek száma piacképes kereslet lakáspiac ingatlanpiac ingatlan 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Magyarországon a lakásárak alig csökkennek a kereslet hiánya esetén 

Ezért történhet az, hogy az adásvételek száma jóval nagyobb mértékben tud visszaesni kedvezőtlen piaci viszonyok között, mint maguk a lakásárak.

A rugalmatlan lakásárak az eladók magatartását tükrözik és nem a vevők elvárásait

Amiről eddig beszéltünk, az a likviditás kérdése. Magyarországon a likviditást feláldozták a stabil és a stabilan növekvő lakásárakért. Nem az a fontos, hogy minél több lakást adjanak el minden körülmény között, hanem az, hogy a lehető legmagasabb áron, a vevői érdeklődéstől függetlenül.

Ez különösen igaz Budapesten, ahol a lakásárak szintén rugalmatlanok, az árcsökkenés nem valódi kockázat

Az inflációt lehet, hogy nem követik a budapesti lakásárak sem, ha baj van, de hogy nem zuhannak be, omlanak össze, az is biztos. Az inflációval meg nagyon kevesen foglalkoznak. Budapesten jól látható, hogy az adásvételek száma, a piaci kereslet, az ingatlanok likviditása már most sok kérdést felvet. Lehet csak a magas árnövekedésre fogni az alacsony adásvétel számot? Nagy butaság és felelőtlenség lenne. Az is felületes hozzáállás lenne, ha nem gondolnánk azt, hogy ilyen lakáspiaci környezetben nem egyre több és több eladó szeretne eladni a fővárosban is. A szeretnének eladni és el tudnak-e adni az a kockázat, amiről Budapest kapcsán időről időre beszélni kell. Budapest hangos a befektetések keresésétől. Hol van az a sok befektető, miért nem tolong, hogy tízezerszám lakást vegyen, amikor a  felértékelődés ilyen erős?

lakásárak likviditás adásvételek száma piacképes kereslet lakáspiac ingatlanpiac ingatlan 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A budapesti lakások árában nincs "hiba", korrekcióra nem lehet számítani

Csodás időknek nevezik ezt az időszakot, a budapesti adásvételek száma mégsem ezt igazolja

Hol vannak a vevők és miért lépnek piacra? Budapestről inkább elvándorolnak, mit bevándorolnának. Budapesten a legrosszabb a gyerekvállalási arány, tehát Budapest lakossága nem csak fogy, de még öregszik is. Budapesten legtöbb a kicsi ingatlan. Ha valaki elér a 70 nm körüli lakásig, onnantól felfelé már komoly áldozattal járhat a lakáscsere. Ezért sem halmozzák a budapestiek a gyerekeket. A biztos jólétét kockáztathatja ma az, aki nagyot mer álmodni és azt mondja, hogy akkor nagyobb és szebb lakásba akar költözni Budapesten. Most nincs adóssága, de van egy szép lakása, megfelelő megtakarítása. Jól él a magyar viszonyokhoz képest. Pár évente új autót vesz, sokat utazik, boldog, megéli az életet. Nem akar eladósodni, sok gyereket sem akar, gondolkodik még az elsőn is. Ezt kockáztassa egy ingatlanvásárlással, hogy számára rosszabb környékre költözzön vagy azzal, hogy túlságosan eladósodjon, közben meg vissza kellene venni a fogyasztási szokásaiból = az életszínvonalából? Szándékosan egy jobb, tehetősebb budapestit írtunk le, aki akár megtehetné, hogy vásároljon. A hirdetési oldalakat még nézegeti, rákattint a lakáspiaci hírekre is, gondolkodik is rajta, ill. a vásárláson is. Közben mindig eszébe jut, hogy szereti a lakást, amiben él, jól él, minek kockáztasson? De nem csak ilyen látens vevők vannak, hanem olyanok is, akinek több lakásnyi készpénzük is lehet, de nem rohannak belőle lakást venni Budapesten. Ők is elég sokan vannak Budapesten. Jóval többen, mint amennyi adásvétel egy évben történik Budapesten. Biztosan van Budapesten lakásuk, talán nem is egy. Minek vegyenek még egyet? Máshonnan van pénze, nem érdekli a lakásárak emelkedése, meg az sem, hogy mennyiért lehet kiadni. Majd vásárol, ha késztetést érez rá.

lakásárak likviditás adásvételek száma piacképes kereslet lakáspiac ingatlanpiac ingatlan 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A megyeszékhelyeken sem a lakások likviditása fűti a lakásárakat

A lakásvásárlás nem része a túlfogyasztó társadalmunknak

Lakásból mindig kevesebbet fogyasztunk. Akinek nincs meg az anyagi háttere hozzá, az azért nem fér hozzá. Másoknak meg nem az ingatlan az első és legfontosabb az életükben. A jólétben élő emberek nem feltétlenül akarnak több ingatlant venni.

Több ingatlant több ember vásárol. Budapesten lehet, hogy többen dolgoznak, mint pár éve, de nem élnek itt többen. Budapesten nincs lakáshiány sem. Ezért a budapesti ingatlanok likviditása, eladhatósága, az az esély, hogy pénzzé tegyük, az manapság is elgondolkodtató. Rosszabb kilátásokkal Budapesten az adásvételek száma milyen szinten mozoghat majd?

A rugalmatlan árak védelmet adnak a lakásárak csökkenése ellen, de egyben csökkentik az ingatlan likviditását is

Ezt látjuk a megyeszékhelyeken és a kisvárosokban is. Budapest extrém eset, mert a likviditás annyira nem része a lakásáraknak, ami jóval nagyobb kockázati tényező a fővárosban, mint azon kívül. A községek, a falvak az egyetlen kivétel – ami erősíti a szabályt – mert ott rugalmas lakásárak vannak. Ennek ára is van. Ott tényleg fenyeget árcsökkenés, az elértéktelenedés és ezzel együtt az inflációt egyáltalán nem követő lakásárak. 2007 óta érdekes világot éltek meg ezen a piacon. Ez az egyetlen lakáspiaci szegmens, ahol 2008-ban látványosan több ingatlant adtak el, mint 2007-ben. Olyan ez a világ, mint ha nem is Magyarországon lennénk, megnézve a többi grafikont.

lakásárak likviditás adásvételek száma piacképes kereslet lakáspiac ingatlanpiac ingatlan 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
Minél közelebb kerülünk a "magyar valósághoz" a likviditás kérdése annál inkább megjelenik a lakásárakban

A községekben az eladók kiszolgálják a vevőket

A községek lakáspiac mérete és szerepe Magyarországon láthatóan a tömegek kiszolgálását képviseli.

Az állam ambíciói ezen a piacon tovább növelhetik a likviditást, az adásvételek számát, de a lakásárak biztonságát nem tudja ezzel javítani.

Itt viszont láthatóan a lakástulajdonosok ezzel együtt tudnak élni. A községekben biztosan nem a lakásárak az első. Az állam lakásvásárlási ösztönzői ezen nem fognak tudni változtatni, emiatt sem kell aggódni. Magyarországon annyira nem kell félni a lakásárak csökkenésétől, mint a falvakban az elszálló ingatlanáraktól.

lakásárak likviditás adásvételek száma piacképes kereslet lakáspiac ingatlanpiac ingatlan 2019 Budapest Magyarország Ingatlanműhely
A rugalmas lakásárak - ahol a kereslet és kínálat határozza meg az árat - nem egészen olyan, mint amilyennek képzelik azok, akik erről beszélnek

Kép: Instagram

Forrás: ksh.hu - Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2018. IV. negyedév, Megjelenés: 2019. április 30.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Tovább

Ingatlanműhely

blogavatar

Lakásviszonyok Magyarországon

Fontos a véleményük

Ezért Facebook kommentelésre váltottunk, hogy együtt hangosabban gondolkodjunk.

Budapest Real Estate Research