Igen, egy elöregedő és fogyó társadalomban az egészségi állapot és annak minél jobb szinten tartása kulcskérdés gazdaságilag:

- Határozottan felértékelődik az egészséges(ebb) társadalom szerepe a több fiatalt vitában.

- A fiatalok a jövő – mondogatják.

- De ha nincs elég fiatal, akkor szembe kell nézni azzal a kérdéssel, hogy az idősek meg még nem a múlt, hanem a jelen.

Az egészséges ember a jövő!

– kimondva és kimondatlanul kritikát megfogalmazva a jelenleg túlértékelt meg nem született vs. alulértékelt már/még élő emberek, vagyis a demográfiai folyamatokat övező aggodalmak tengerében.

A kritika nem ítéletet mond, nem ellenség, nem támadás és nem akar semmit vagy senkit sem nevetségességé tenni. A kritika szembe akar nézni a tényekkel. Nem fordul el, nem keres válaszokat az emberi fantázia teremtette világokban. A Mennyországban és Pokolban egyre több a magyar a vallásos szemlélet szerint. Ott nem fogyunk és fogyhatunk el. Miért hát aggodalmaskodni? Akik szerint a földi élet nem olyan fontos, vagy legalábbis van fontosabb, ők őszintén a demográfiai folyamatokért sem aggódhatnak, mert a hálál utáni életben való hit választ ad minden problémájukra.

A túlvilág és az evilág között egy nagy különbség van: a tények szerint mégiscsak az evilági élet számít, emiatt van miért aggódnunk is. Ne állítsuk, hogy nem örülnének a világon néhányan, ha a magyarok csak a Mennyországban és a Pokolban léteznének, a Földön nem. De legyünk annyira önérzetesek, hogy legalább magunkról ne ezt gondoljuk. Mi, magyarok is, szeretnénk a Földön létezni, ameddig csak lehet. Ehhez kell elsősorban gyerek, de idő, minőségi idő is kell, hogy minél tovább éljünk.

Nem azt kell erőltetni, hogy minél előbb legyünk szülők és nagyszülők, hanem azt, hogy minél tovább

Sőt, a nagyszülők szerepét nem lehet elégszer hangsúlyozni. A jelenlegi család fogalmában olyan zárójelesen vannak csak benne, az apa-anya-gyerek szentháromság túl- , a nagyszülők szerepe viszont alulértékelt. A családtámogatás és a családpolitika továbbra is a gyerekvállalás népszerűsítésére helyezi a hangsúlyt, ettől várja a csodát. Pedig csodák a tények szerint itt és most nincsenek! A gyerekvállalás biológiailag és fizikailag korlátozott, amiért Magyarországon az életminőség javításával és a várható életkor drasztikus megnövekedésétől lehet csak várni demográfiai fordulatot.

Magyarul évente emberek tízezreinek az életét kellene megmenteni ahhoz, hogy tovább legyen mindenkinek anyukája és apukája, nagymamája és nagypapája

A halálozási statisztikákat megnézve van miből csökkenteni. Nem teszünk be most egy képet sem, mert olyan lesújtó, lehangoló az egész. Főleg annak tükrében, hogy évek óta csak az egyre több gyerek fontosságáról beszélünk, miközben semmilyen körülmény között nem tud annyi új gyerek születni egy évben, hogy az meghaladja a halottak számát. Legalábbis addig biztosan nem, amíg ilyen sokan halnak meg.

A jelenlegi családpolitika felületes, nagyon könnyelmű és sajnos túlságosan ingatlanközpontú. Az otthonteremtés és a demográfiai folyamatok egy kalap alá vétele nem célravezető. Időhúzásnak jó lehet, kampányfogásnak sem utolsó. Ne felejtsük el azt sem, hogy bár a családpolitika az ingatlanvásárlás állami ösztönzése nagyon leegyszerűsítve, a nagyszülő korú embereket a bankok minden gond nélkül zavarják el, ha lakáshitelben gondolkodnak. A várható magyar életkor és egészségi állapot a bankoknak olyan kockázatot jelent, amiért a lakáshitelezésben már hamar szembesítenek minket ezzel. Hogyan akar valaki 40-50 évesen 20-30 évre hitelt felvenni, ha lehet korábban hal meg?

Szóval már a normál szülői korban lévő emberek is egészségügyi kockázatokat hordoznak

A demográfiai portrénk pocsék, közben pedig továbbra is a még meg nem született babáktól várjuk a csodát, a nagy fordulatot. Annak ellenére, hogy láthatóan az egészségügyi állapotunk az egész életünkre és országra is kihatással van, a családpolitikának mégsem része.

A családpolitika újradefiniálása késik. A baba boom elmaradásánál sokkal nagyobb probléma az egészségtelen magyar társadalom problémája, ami Magyarország alapproblémája egyben. Egyre több jel mutat arra, hogy nem lehet megúszni azt, amit évtizedek óta halogatunk. Minden szempontból megkerülhetetlen kérdéssé válik a kortól független egészséges ember. Ha ez lesz a családpolitika alapja, akkor egyre inkább emberközpontú és akár társadalmi fordulathoz is vezethet, jó hatást gyakorolva az evilágon élőkre. Addig viszont a családtámogatás és a családpolitika valódi haszonélvezője szinte egyes-egyedül a lakáspiac marad…egy ideig még.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

"…kötöttünk az UniCredittel egy keretmegállapodást, amelynek értelemben bizonyos feltételek mellett három éven keresztül folyamatosan ügyletátadások lesznek közöttünk az újonnan nem teljesítővé váló hitelek esetében. Ezt forward flow-nak nevezzük, ami a jelzáloghitelek piacán teljesen új jelenség Magyarországon, és az európai országokban se nagyon láttunk még ilyet. Ez új minta lehet a bankok számára."

– mondta egy szimpatikus és kedves úr a támogatott tartalmú interjúban, megfogalmazva mindazt, amit tudni érdemes, hogy milyen élet vár az adósokra a bank után (Megjegyzés: A támogatott tartalom olyan fizetett hirdetés, ami minősülhet egyszerű reklámnak, vagy olyan szolgáltatásnak, amit egy médium kínál fel magasabb összegű szponzorációért. Jelen esetben egy közelgő követeléskezelői konferencia megrendezői média megjelenést biztosítanak az esemény egyik szponzorának.).

A neve teljesen lényegtelen. A pénzügyi világban nem fontosak a nevek. Az emberek könnyen lecserélhetők és le is cserélik őket. Egymás után jönnek, a cég ledarálja őket szépen sorban. Így megy ez. Bizony így. Amikor néhány hónapja a Rizikófaktor(ing) munkánkban - érdemes elolvasni, lehet most új értelmet nyer - a pénzügyi kultúrálatlanságunkról fogalmaztunk meg kérdéseket, volt még bennünk valamennyi jóindulat. Mára már az sincs.

Úgy látjuk, hogy a bankok ma már inkább futószalagon szállítják az ügyfeleket a követeléskezelőknek. A széles közvélemény előtt még mindig úgy van beállítva, mintha csak a devizahitelezésnek lennének károsultjai, a forinthitelezésnek nem. Hitelkárosultak mindig voltak, vannak és lesznek, ameddig a pénzügyi világnak üzlet a nemfizető, tehát a kockázatos adós is. Mert üzlet, nemvitás.

Az adósságmentes világért a szlogenje ennek a követeléskezelőnek is, még akkor is, ha ez önellentmondás. Adósság nélkül nem léteznének követeléskezelők sem. Milyen ironikus és cinikus egyben. A pénzügyi világ bizony ilyen ironikus és cinikus. A követeléskezelők a pénzügyi világ takarítói egyébként. Arra találták ki, hogy a bankok statisztikáit tisztítsák meg.

Tudták, hogy azok a nemfizető adósok nincsenek a statisztikákban, akiket a bankok egyszerűen eladnak a követeléskezelőknek?

Ha megvizsgálják egy ország pénzügyi rendszerét, annak állapotát, akkor elsősorban a bankokat vizsgálják át. Ha a bankok számai szépek, akkor minden rendben van. A követeléskezelők a szőnyeg alá vannak söpörve ilyenkor. Nem nézi meg őket senki, hogy mennyi ember az „ügyfelük”, milyen értékben, milyen feltételekkel és körülmények között vannak számontartva. Ha mégis, az sosem fenyegeti egy ország pénzügyi ( = bankrendszerének) stabilitását. Kivéve, ha néha igen, de az csak erősíti a szabályt - mint tudjuk.

A „bankrendszer” mossa kezeit, hangoztatja, hogy nincs gond a hitelezéssel, a nemfizetők aránya kevés. Kevés, mert a bank gyorsan „leírja” őket, a könyvelésükből kivezeti, annyit amennyit csak tud, olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak tudja.

Most már hivatalosan felvállalják ezt a bankok, előre szerződést kötnek a követeléskezelővel. Le is van előre minden papírozva = zsírozva. A bank kölcsön ad fűnek és fának - meg a hitelközvetítők is - a követeléskezelők meg elvégzik a piszkos munkát.

Mindenki jól jár, mindenki örül, a pénz az pénz. Közben legalább annyi gyógyszer reklám van, mint amiért jó a bank pénzét szabadon felhasználni „álmaink megvalósítására”. Anyu így lesz boldog az áruhitelen vett mobiltól vagy a kismama a babakocsitól. De azért se aggódjunk, ha valami nagy katasztrófa történik az életünkben, a bankra mindig számíthatunk, ad kölcsön autóra, lakásfelújításra, nyaralásra, esküvőre, albérletre, bármire, amire csak akarjuk.

A bank egyeseknek nem kölcsön ad, hanem megveszi őket, csak erről még nem tudnak, nincsenek ezzel tisztában. Miután megvette őket, utána el is adhatja. Ki akar ilyen helyzetbe kerülni?

Senki! Beteg se akar lenni senki, mégis sok kockázatot vállalunk, hogy azok legyünk. Beteggé tenni az embereket is üzlet. A betegség is üzlet. Betegnek lenni is üzlet. Mármint mindazoknak, akik a betegekből és a betegségekből élnek. Papolnak itt nekünk az egészségről, az egészséges életmódról, de egy világ omlana össze, ha az emberek tényleg mindent megtennének, hogy elkerüljék a bajt. A pénzügyi világ se nagyon tud nemfizető adósok nélkül létezni. Kell nekik, mint egy falat kenyér. Most nem térünk ki az adósrabszolgaként élő államokra, akik csak halmozzák az adósságot, sosem fizetik vissza. Majd beállítják ezt a jóléti és a gondoskodó állam csodájának, gazdasági növekedésnek. Az is elég beteg és beteggé teszi így az elég világot. Az adósság a legyőzhetetlen világméretű járvány. Az emberi természet gyengesége táplálja, a velünk született önpusztító hajlam tartja életben. Egész életünkben a külső ellenségektől félünk, falakat építünk, kerítést húzunk fel, még megideologziálva háborúkat is vívunk ezért. Közben a legnagyobb ellenség mindvégig bennünk lakik. Ameddig mi magunk vagyunk saját magunk legnagyobb ellensége, addig a bankok sem lesznek a barátaink. A reklámok csak reklámok, nem egy jó barátság kezdete.

Kép: Instagram

Inspiráció: portfolio.hu Élet a bank után: mi lesz a bedőlt hitelekkel? (2019. augusztus 23.)

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

, ezért ősztől nagyobb lakásba költözünk – írja egy saját otthonát hirdető. Lehet tudatos áralkura felhívás. Eladóként rosszabb érzés nincs, mint amikor saját magunkkal alkudozunk. A hirdetési ár csökkentése önmagában inkább csak az eladó türelmetlenségét fejezi ki, hogy pánikban van, sima tűzoltás egy égő házban.

Sokkal célravezetőbb, ha a hirdetés felhívja a lehetséges vásárlók figyelmét arra, hogy az ár bizony nincs kőbe vésve. Az irányár, mint bűvös kifejezés használata nem mindig elég. Szükség lehet a sürgősséget kifejező apró utalásokra is. A vevőket sem ejtették a fejükre. Egy olyan lakás, amit nem lakottan hirdetnek szinte mindig azt üzeni, hogy az eladónak van ideje eladni, nincs miért kapkodni, kivárhat. Ha benne él a tulajdonos, az bizony az eladó lakás végső adásvételi árára is hatással lehet.

Ha valaki a legmagasabb áron szeretné eladni a lakását, akkor az ne lakjon benne, amikor meghirdeti – egy olyan jó tanács, amit nem lehet elégszer hangsúlyozni. Persze könnyebb ezt mondani, mint kivitelezni.

Szerencsések azok, akik úgy tudnak egyik otthonból egy másikba költözni, hogy akár két ingatlant is birtokolhatnak egyszerre, nem kell a korábbi lakást eladni a másik megvásárlása előtt. A magyar lakáspiacon nagyon gyakori helyzet az egyik lakásból másikba költözés, amikor az eladás és a vásárlás egymástól függ. A vevő egyszerűen nem tudja megvenni a másik lakást addig, amíg a jelenlegi otthonában áll a pénze. Ezek a vevő-eladók komoly kockázatot vállalhatnak, ha nem jól mérik fel az eladási időt, a várható reális eladási árat és egyáltalán a valódi érdeklődést az eladó otthonuk iránt. Például hiába hívja szeretett otthonának egy hirdetésben, ha már a képeken látszik, hogy elhanyagolta, nem költött rá eleget az évek során, megspórolt minden komolyabb felújítást, aminek a költségét az eladási árból láthatóan nem is akarja levonni.

A szeretet nem helyettesíti a pénzt a lakáspiacon sem. Az eladó túlcsorduló érzelmeivel, émelyítő érzelgősködésével csak a vevők alkupozícióját növelheti, nem az eladási árat. Kár elragadtatni magunkat és saját magunk hatása alá kerülni egy ilyen kiszolgáltatott helyzetben. Végső soron az eladás sikerén múlhat az új otthonunk sorsa.

Nem érdemes túl nagy rizikót vállalni. Vevő-eladóként egész másképp élhetjük meg a lakáspiacot, mint azt a médiában szó szerint hirdetik. A hiszékenységünk, a tudatlanságunk hamar bajba sodorhat minket. A fizetett lakáspiaci hirdetések nem Az igazmondó juhász népmese értékein alapulnak. Érdekvezérelt lakáspiaci hírekről beszélünk, amiben mindenki benne van, mindenki haszonélvezője, akik mind abból élnek, hogy mi eladók vagy vevők vagyunk a lakáspiacon. Ők mindenáron pénzt akarnak csinálni belőlünk, lehetőség szerint minél többet.

A pénzköltés a lakáspiacon is sokkal könnyebb, mint a pénzcsinálás. A média a hirdetésekből és a hirdetőkből él, nem az igazmondó juhászokból. Ami a hirdető és a hirdetés érdeke, az a média érdeke is egyben. Ha irányíthatók vagyunk, irányítani is fognak minket. Ha engedelmesek vagyunk, engedelmeskedni is fogunk.

A kérdés az, hogy mi is haszonélvezői leszünk-e végül ennek a lakáspiacnak vagy a vesztesei közé tartozunk majd. Nincs olyan játék, ahol mindenki győztes, vesztesekre is szükség van.

Elkerülhetetlen veszteségek helyett mi most az elkerülhető veszteségeket emelnénk ki. Értékek vagy érdekek mentén éljük az életünket – mi választunk. Legalábbis tartsuk meg ezt a jó szokásunkat, ragaszkodjunk ehhez a jogunkhoz. Ne engedjük meg, hogy elvegyék tőlünk. Az otthonaink elsősorban értéket képviselnek. Tulajdonosként, eladóként jobban járhatunk (= kockázatkezelő), ha mi is értéket képviselünk. Ne higgyük el, hogy értékvezéreltnek lenni szűklátókörűség.

Kép: Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

Mit tehetünk, ha kételkedünk, amikor nem vagyunk biztosak abban, hogy reális képünk van a lakáspiacról. Reális? Aki a lakáspiacból él, számára a reális inkább azt jelenti, hogy ami érdekében áll, az feltétel nélkül reális. Ami viszont nem, az minden esetben nonszensz. De mást feltételez és fogad el egy vevő és egy eladó is. Másban hisznek a bérlők és a bérbeadók is, mert nekik még kevesebb releváns információjuk van. Ellentmondásba bármilyen lakáspiaci szereplő keveredhet.

Kell egyfajta gátlástalanság, ha valaki a lakáspiacon aktív

Ez igaz mindenkire, vevő-eladó , bérlő-bérbeadó párosokra, ahogy igaz az ingatlanközvetítőkre, a hirdetési oldalakra, a beruházókra, az építőipari vállalkozásokra, az építőanyagbeszállítókra, az államra és láthatóan a lakáspiaci statisztikákat készítőkre, a lakáspiaci adatokat szolgáltatókra is. Attól, hogy minden törvényes, attól az még lehet erkölcstelen. A kettőt nem érdemes összekeverni. Kár is lenne moralizálni a lakáspiac esetében, ahol mindenki ott és úgy ügyeskedik, ahol és ahogy csak tud. Mindenki a maga céljainak megfelelően befolyásolja vagy éppen manipulálja a lakáspiacot.

Egyébként rendes, tisztességes, becsületes, tiszteletre méltó emberek a lakáspiacon már egyáltalán nem biztos, hogy úriemberek maradnak. A lakáspiac bárkiből ki tudja hozni a legrosszabbat. Az újlakáspiac különösen.

A társasházak minősége általában csak a marketingterveken felel meg a vevők igényeinek. A valóságban már, amit a vakolat el tud takarni, azt el is eltakarja. Manapság már néha a vakolat is kevés a látszathoz. Az örökzöld sláger, hogy mikor és mennyi új lakást adnak el pedig egyre kínosabb téma a lakáspiacon. Vannak a beruházók, akik szerint ők mindent eladnak, mire a projektjük befejeződik. Olyan gyors és nagyszámú az előértékesítés, hogy általában pillanatok alatt reklámoznak nagy %-ban már értékesített fejlesztéseket is. Az igazán bátor beruházók „már csak néhány darab lakást” hirdetnek, és még az sem zavarja őket, ha évekig.

Közben nyílt titok, hogy milyen legális visszaélések vannak az új lakások értékesítése körül

A valójában el nem adott, csak „lepapírozott” új lakások száma ismeretlen. A beruházók statisztikái egyáltalán nem megbízhatóak. Az adatszolgáltatásukat az érdekeik vezérlik, így azt mondják, amit ők a saját fülükkel hallani szeretnének. Nem tudni, hogy valójában hány új építésű lakás lesz végül csak használt lakásként értékesítve, mert nem közvetlenül a beruházótól veszik meg, hanem lesz egy „közvetítő” személy vagy cég a képben. Hívhatjuk egyszerűen strómannak, mindennapos ez a magyar üzleti életben, így a lakáspiacon is. Ez az újlakáspiacon úgy csapódik le, hogy az új építésű lakások adásvétele teljesen átláthatatlan lesz tőle. A zavarosban halászóknak ez az érdeke. Kinek jó az, ha mindent mindenki jól lát és ért? Az ügyeskedőknek, trükközőknek egyáltalán nem.

Olyan szereplők is áldozatul eshetnek ennek, mint a KSH

Nem tudják megmagyarázni, hogy miért van ellentmondás az általuk között statisztikákban. Az nem magyarázat, hogy az új építésű lakások adásvételét a KSH késleltetve érzékeli, például miután használatbavételi engedélyt kapnak, vagy miután illetéket szab ki a vevőre a NAV.

A KSH 2007 – 2018 között már lezárt éveiből jól látszik, hogy nem látja a KSH az eladott új építésű lakásokat. Azt látja pontosan, hogy mennyit építenek eladásra például. Azt is látja, hogy mennyi új építésű lakást vesznek hitelre. De azt már nem látja, hogy egyébként mennyi új lakást és mikor adtak el valójában. Az ellentmondás egyértelmű a grafikon alapján.

Főleg a 2007-2014 közötti adatokban értékelhető „statisztikai feszültség”. Nem az a baj, hogy az adatbázis, amivel a KSH dolgozik, valószínűleg annyira megbízhatatlan, mint maguk a beruházók adatbázisai, hanem az, hogy ezt a KSH minden kifogás vagy feltétel nélkül veszi ezt tudomásul.

Ez az a közöny – a megbízhatatlansággal szembeni közöny – az, ami a magyar lakáspiac átláthatóságát kérdőjelezi meg újra és újra

Kiben bízzunk, ha senki sem megbízható? Kinek higgyünk, ha mindenki közönyös és hirtelen politikusként kezd el velünk beszélni, amikor ellentmondásokkal szembesítjük? Nem hihetünk senkinek és semminek, csak kételkedhetünk minden(ki)ben. Kételkedjünk 2019-ben, ez a legcélravezetőbb, amit tehetünk, ha nem fűződik semmilyen érdekünk a zavarosban halászni. Az érdekemberek úgyis mindent megmagyaráznak, még a megmagyarázhatatlan is.

Forrás:

- KSH Lakásépítések, építési engedélyek, 2018. I-IV. negyedév (Megjegyzés: 2019. február 22-e óta nyilvános, hogy hány új lakást építettek értékesítési céllal 2018-ban)

- KSH Lakossági lakáshitelezés, 2018 ( Megjegyzés: 2019. április 15-e óta ismert, hogy hány új építésú  lakást vásároltak hitelre 2018-ban)

- KSH Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2019. I. negyedév ( Megjegyzés: 2019. július 26-a óta tudjuk, hogy hány új építésű lakást adtak el 2018-ban Magyarországon)

Kép:Instagram

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely

A lakásárak növekedése 2019-ben már nem pozitív hír. Az alacsony hitelkamatokkal sem lehet tömegpszichózist elérni, mert a vasárlókat az alacsony önerő motiválja igazán.

Az önerő a fék, nem a lakásárak, amikor a bankok és a vevők közti árazási különbség növeli az önerőt a lakáshitelezésben Magyarországon. Az olyan lakásárnövekedés, amit a bankok nem tartanak reálisnak ma, azt olyan egyszerűen oldják meg, hogy több önerőt kérnek, kvázi kevesebb hitelt adnak.

Az alacsony kamatkörnyezet a lakáspiacra egyáltalán nincs jó hatással, ha nem tekintjük annak, az ingatlanok építésének és vásárlásának költségeinek és terheinek a növekedését. A törlesztőrészlet lehet, hogy alacsony ma, de az önerővel kapcsolatos elvárások egyáltalán nem azok.

A bankok már nem igazán finanszírozzák meg az ingatlanszerzés körüli költségek indokolatlan árszintjét. Nehezen számszerűsíthető, hogy mi indokolt és mi nem, de a mai lakáspiaci árakat a bankok megkérdőjelezik és ehhez joguk is van, ha egy vevő vagy társasházat építő pénzt kér tőlük. A félreértett ingatlanlufit  is maximum a média érti félre, a bankok nem. Valahol Magyarországon lehet építeni családi házat 100 millióért, ha a bank azt csak 50 millióra fogja értékelni, például.

A bankok a devizahitelezés után a lakásárak felelősségét is a vásárlókra hárítják. Igaz, ami igaz, legalább ez komolyabb hitelbírálati feltétel vagy hitelezési szigorítás, mint bármi más. A saját családi ház építése, új társasházak építése jóval inkább függ a lakáshitelezéstől, mint például a használt ingatlanok körüli adásvételek, felújítások. Így nem csoda, hogy 2019-ben a lakóingatlanok építése körül nő a bizonytalanság.

Tavaly még nagy reményekkel várták ezt az évet, de kiderült, hogy a lakáspiaci költségek növekedése kockázatokat is növeli. A túl drága nem azt jelenti, hogy nem fizetnénk meg, ha lenne rá pénzünk, hanem csak azt, hogy nincs rá pénzünk és még a bank sem ad rá. Az építkezésekről sem lehet egyértelműen pozitívan beszélni. A falusi CSOK-ot már 2016-ban bevezették, írtuk még februárban, aminek a bankok örülhetnek a legkevésbé. Őket a nagyvárosi új építésű ingatlanok érdekelnék. A vásárlókat viszont a nagyvárosi ingatlanpiac érdekli egyre kevésbé. 2019-ben ez már olyan érdekkonfliktust jelent Magyarországon, ami már meglátszik a lakásépítési statisztikákban is.

2019-ben tényleg új lakáspiaci ciklus kezdődött, 2018 után máshogyan nézzük, hallgatjuk és értelmezzük a lakáspiacról szóló híreket.

Kép: Ingatlanműhely

Forrás: ksh.hu, Frissítve: 2019. július 31.

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely