mercedes-benz kecskemét bérlakás program bérlakás-építés szociális bélakás albérletpiac ingatlanműhely

Szociális igény

A bérházépítések kérdése, ma nem kap olyan hangsúlyt, mint a saját lakás megvásárlása. Miközben nem mindenki akar, vagy valaki nem is tud saját lakást vásárolni. Az albérleti díjat ablakon kidobott pénznek csak az nevezi, aki a lakhatási kérdést saját tulajdonú lakásban tudja megoldani. Akinek nem rohanhat a szülőkhöz, nagyszülőkhöz, hogy kellene egy kis önerő saját lakásra, majd a bankhoz, hogy ki kellene egészíteni ezt a lakás vételáráig, annak a lakhatását jelenti a bérleti díj. A lakhatás kérdését nem szabad leegyszerűsíteni a saját lakás megvásárlására. A fiatalok többsége úgy jut sajátlakáshoz, hogy vagy vesz neki egyet a család, vagy örököl egyet, amit eladhat és másikat vesz. Azoknak a fiataloknak az árnya, akik teljesen nulláról vásároljanak lakást vagy házat a magyar megyeszékhelyeken vagy Budapesten, elég minimális.

Ezért arrogáns az albérleti díjakat a hitelek törlesztő részleteivel összehasonlítani, mert a saját lakásnál a legnagyobb teher az önerő kérdése.

Ha 100% hitellel lehetne vásárolni lakásokat Magyarországon, akkor lehetne azt mondani, hogy önerő nélkül mindenki eldöntheti, hogy elkötelezi-e magát a banknak 20-25 évre, vagy bérel. De 50%-70% önerő megléte nem árt a saját lakásban gondolkodóknak. Akik pedig ezt nem tudjál előteremteni, azoknak marad a bérlakáspiac. Hiszen lakin kell valahol…

Mercedes-Benz Kecskeméten már lépett

Ezzel a kérdéssel is foglalkoztunk már  és még fogunk is. A piaci alapú bérleti díjak is gondot jelentenek egyre több bérlőnek, nem hogy még önerőre tegyen félre. Az önkormányzati tulajdonú lakásokat az elmúlt 25 évben folyamatosan eladták. Az önkormányzati bérlakásprogram szerte az országban ritka mint a fehér holló. De szerencsére hallani kezdeményezéseket, amikor maga a nagyobb munkáltató tesz lépéseket a lakhatási kérdések megoldására. Kecskeméten a Mercedes-Benz 40 lakásos bérlakásprogramot indított, írta a bacsmegye.hu. Ennek keretében a munkavállalóinak egy része ilyen béren kívüli támogatásban is részesülhet. A versenyszféra rá kényszerül az ilyen lépésre, mert a munkaerőhiány összefügg a lakhatási problémákkal.

Nem csak Budapesten, de megyeszékhelyeken sem könnyű a fizetésekhez mérten jó albérletet találni. Ezekben a városokban lehet viszont dolgozni, ahová a munkaerő áramlik, vagy áramlana, ha lenne hol élni is benne. A lakhatás kérdése tehát munkaerőpiaci, egyben gazdasági kérdés is.

mercedes-benz kecskemét bérlakás program bérlakás-építés szociális bélakás albérletpiac ingatlanműhely
Mercedes-Benz 40 lakásos bérház - látványterv - Forrás: bacsmegye.hu
 

Az urbanizálódó Magyarországon, a kisebb települések elnéptelenednek, amíg a nagyvárosaink folyamatosan nőnek. A lakhatás kérdését a saját tulajdonú lakásszerzés támogatásának ösztönzésével csak részben lehet kezelni. Bár egyértelmű, hogy a jelenlegi lakáspolitika cél az, hogy Budapesten kívül vásároljanak és telepedjenek le. De beárnyékolja az az állami elvárás, hogy a lakhatási kérdésekkel küszködők még a gyermekvállalás terheit és felelősségét is viseljék. Egyelőre pedig úgy néz ki, hogy 1-2 gyereknél többet még azok sem mernek bevállalni, akiket az állam megcélzott. Ennek pedig fontos üzenetnek kellene lennie. Nem érdemes erőltetni a 3 gyereket Magyarországon, mert akarásnak mindig csak nyögés a vége. Meg kellene ma már becsülni az 1-2 gyermekes családokat is.

Állami (látszat)intézkedések

Mielőtt kritika érne minket, tudjuk, hogy van lakhatási támogatás is, amikor az állandó lakcímünktől távol bérlünk lakást. Azzal is tisztában vagyunk, hogy vannak munkáltatók, akik átvállalják a lakhatási költségek egy részét, vagy egészét. Azt is tudjuk, hogy a mobilitást is ösztönzi az állam azzal, hogy ha kiadjuk a saját lakásunkat, mert egy másik településen bérlünk egy másikat, akkor költségként elszámolhatjuk az általunk fizetett bérleti díjat, a lakásunk által kapott bérleti díjjal szemben. De az albérletpiac elég fekete ahhoz, hogy ezt ne mindenki tudja igénybe venni a lakhatási támogatást, amikor a számlára nem akarják neki kiadni a lakást. A saját lakás kiadása is olyan településen lehetséges, ahol van albérletpiac. Ha mégis kiadható, általában az a bérleti díj csak töredéke annak, amit fizetnie kell ott, ahová költözik.

A szociális bérlakás programot egyik megoldás sem helyettesíti.

Reméljük, hogy a kecskeméti példa ragadós lesz és az önkormányzatok mellett maga az állam is kedvet kap a bérlakásépítéshez.